2/2005. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasítás
2/2005. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasítás
a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról* I. Fejezet Általános rendelkezések
1. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) valamennyi szervezeti egységére.
(2) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló területi közigazgatási szervekre – környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségre, nemzeti park igazgatóságra, valamint a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságra (a továbbiakban együtt: területi szervek) –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségre (a továbbiakban: Főfelügyelőség), az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóságra (a továbbiakban: Főigazgatóság), az Országos Meteorológiai Szolgálatra (a továbbiakban: OMSZ) és a Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságára a Szabályzat hatálya csak akkor terjed ki, ha arról a Szabályzat így rendelkezik.
(3) A Szabályzat hatálya nem terjed ki az olyan gazdálkodó szervezetekre, amelyek tekintetében a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.
A Minisztérium vezetőinek és munkatársainak
jogállása
2. § (1) A miniszter, mint a Kormány tagja, az Alkotmányban és más jogszabályokban, valamint az Országgyűlés és a Kormány által meghatározott rendben a feladat- és hatáskörébe utalt esetekben önállóan jár el és ezért felelősséggel tartozik.
(2) A miniszter a külön jogszabályokban – különösen a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendeletben megállapított – feladat- és hatáskörében eljárva ellátja a környezet- és természetvédelem, valamint a vízgazdálkodás általános irányítását.
(3) A miniszter közvetlenül irányítja a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a kabinetfőnök, valamint a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak körében a miniszter különösen:
a) meghatározza a Minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait; a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, a költségvetési gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés előírásait;
b) irányítja a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek munkáját, meghatározza ezek belső szervezeti felépítését;
c) megállapítja a Minisztérium szervezeti egységei felügyeleti rendjét és meghatározza a Minisztérium létszám-, bér- és jutalomkeretét, illetve a közigazgatási államtitkár javaslatára a helyettes államtitkárok és főosztályvezetők (önálló osztályok vezetői) esetében dönt a bér- és jutalomkeret felosztásáról;
d) jóváhagyja a Minisztérium munkatervét, ellenőrzési tervét.
(5) A miniszter kezdeményezi a Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága igazgatójának Szektor Engedélyező Tisztviselővé (Sectoral Authorising Officer, SAO) kinevezését a Pénzügyminisztérium Nemzeti Programengedélyezőjénél, illetve kinevezi őt a Szakmai Programfelelőssé (Senior Programme Officer, SPO).
(6) A miniszter a központi költségvetés Minisztérium fejezetének (a továbbiakban: KvVM fejezet) felügyeletét ellátó szerv vezetője.
3. § (1) A miniszter személyes hatáskörében jár el mindazokban az ügyekben, amelyekben jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze az intézkedés jogát személyes hatáskörébe utalja, vagy amelyekben a döntés jogát a maga részére fenntartotta.
(2) A miniszter feladatai különösen a következők:
a) részt vesz az Országgyűlés munkájában;
b) részt vesz – a Kormány által meghatározott rendben – a Kormány és kabinetjei munkájában;
c) a Kormány politikájának érvényre juttatása érdekében irányítja a Minisztériumot, gyakorolja az irányítási, felügyeleti, tulajdonosi jogokat a külön jogszabályokban meghatározott vagy az általa alapított szervek és szervezetek felett;
d) jóváhagyja a feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztéseket, javaslatokat, és gondoskodik a Kormány határozataiból adódóan a Minisztériumra háruló államigazgatási feladatok végrehajtásáról;
e) feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét alkotja;
f) ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által hatáskörébe utalt feladatokat, így különösen kormánybizottság, tárcaközi bizottság vezetését, vagy részvételt ezek munkájában.
(3) A miniszter az intézkedés jogát – a jogszabályok keretei között – bármely ügyben magához vonhatja, meghatározott ügy intézésére a Minisztérium bármely köztisztviselőjét, ügykezelőjét, fizikai alkalmazottját (a továbbiakban együtt: ügyintéző) – a Szabályzatban, illetve a munkaköri leírásban meghatározott feladatkörétől eltérően is – kijelölheti, és az ügyintézés módjára is utasítást adhat.
(4) A miniszter a tulajdonosi jogok gyakorlását esetileg a közigazgatási államtitkárra átruházhatja.
(5) A miniszter gyakorolja a költségvetési törvény Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezetén belül a ,,Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatása” előirányzatai tekintetében a korlátlan kötelezettségvállalási jogkört. A korlátozott kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező személyek körét a Minisztérium Gazdálkodási Szabályzata tartalmazza.
4. § (1) A miniszter a közigazgatási államtitkár által vezetett minisztériumi munkaszervezete útján érvényesíti a Kormány környezetvédelmi, természetvédelem, valamint a vízügy politikáját, és irányítja a központi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatást.
(2) A minisztert távolléte vagy akadályoztatása esetén – a jogszabályban meghatározott körben, illetve a miniszter eseti megbízása alapján – a politikai államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár helyettesíti.
A politikai államtitkár
5. § (1) A politikai államtitkár feladata a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel való kapcsolattartás, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködés koordinálása, valamint – amennyiben törvény, a Kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter eltérően nem rendelkezik – a miniszter helyettesítése, továbbá a miniszterelnök vagy a miniszter által hatáskörébe utalt ügyek ellátása.
(2) A politikai államtitkár tekintetében – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a munkáltatói jogokat a – külön jogszabály szerint – miniszterelnök, illetve a miniszter gyakorolja.
(3) A politikai államtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszterelnöknek, illetőleg a miniszternek felelősséggel tartozik.
(4) A politikai államtitkár akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt állami vezető helyettesíti.
(5) A politikai államtitkár csak a minisztert helyettesítő jogkörében adhat utasítást a közigazgatási államtitkárnak, címzetes államtitkárnak, illetve helyettes államtitkárnak.
(6) A politikai államtitkár irányítja a közvetlen felügyelete alá rendelt köztisztviselők és szervezeti egységek munkáját.
(7) A politikai államtitkár az irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó Parlamenti Titkárság útján – a közigazgatási államtitkár bevonásával, a Minisztérium érintett szervezeti egységeinek segítségével figyelemmel a 35. §-ban foglaltakra – gondoskodik az országgyűlési képviselők, bizottságok, tisztségviselők részéről érkező, a Minisztérium feladatkörét érintő megkeresések intézéséről, tájékoztatási igények kielégítéséről.
(8) A politikai államtitkár felügyeli és irányítja a romaügyi referens munkáját.
A közigazgatási államtitkár
6. § (1) A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása mellett – a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – vezeti a Minisztérium hivatali szervezetét és felelős a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben foglalt feladatok, valamint a miniszter döntésének végrehajtásáért.
(2) A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja a helyettes államtitkárok, a Közigazgatási Államtitkári Hivatal, a Gazdasági Hivatal vezetője, valamint a közvetlen felügyelete alá tartozó főcsoport tevékenységét.
(3) A közigazgatási államtitkár – a felügyeleti rendtől függetlenül – biztosítja a Minisztérium szervezeti egységeinek összehangolt működését. Ennek érdekében többek között:
a) felelős a jogszabályokban, az Országgyűlés és a Kormány határozataiban foglalt feladatok, továbbá a miniszter döntéseinek végrehajtásáért;
b) irányítja, összehangolja és ellenőrzi a közvetlen felügyelete alatt működő és – a helyettes államtitkárok útján az azok szakterületi felügyeletében lévő – minisztériumi szervezeti egységek munkáját;
c) jóváhagyja a területi szervek, a Főfelügyelőség, valamint a Főigazgatóság és a fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári költségvetéshez szükséges eredeti előirányzatait, elemi költségvetését, költségvetési beszámolóját, továbbá gondoskodik a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó OMSZ, Főfelügyelőség és Főigazgatóság elemi költségvetésének és költségvetési beszámolójának miniszter általi jóváhagyásáról;
d) gyakorolja a költségvetés végrehajtását érintő ügyekben – a miniszter által meghatározott, átruházott hatáskörben – a KvVM fejezet felügyeletét ellátó szerv és a KvVM fejezeten belüli költségvetési cím (a továbbiakban: KvVM költségvetési cím) vezetőjének jogait, illetőleg felelős a költségvetési jogszabályokban a fejezet felügyeletét ellátó szerv és a KvVM költségvetési cím vezetője számára előírt beszámolási, tájékoztatási, ellenőrzési és egyéb kötelezettségek teljesítéséért;
e) irányítja a Minisztérium és irányítása alá tartozó szervek – az Alkotmányban és más törvényekben meghatározott – minősített időszakokra vonatkozó felkészülési és végrehajtási tevékenységét;
f) dönt – a 2. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetek kivételével – a Minisztérium létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek felhasználásáról;
g) biztosítja a Minisztérium szakmai munkáját megalapozó tudományos kutatómunka, képzés és továbbképzés feltételeit;
h) gondoskodik a Minisztérium működéséhez szükséges költségvetési, személyügyi, műszaki ellátási feltételek folyamatos biztosításáról;
i) gondoskodik a jogszabály, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközei kidolgozásáról, jogszabályban meghatározott társadalmi érdekképviseleti szervekkel történő szakmai egyeztetésükről, a miniszteri rendeletek és utasítások tervezeteinek miniszteri aláírásra történő előterjesztéséről;
j) kiadja a – Minisztérium működésére vonatkozó és miniszteri utasítást nem igénylő kérdésekben – közigazgatási államtitkári intézkedést;
k) meghatározza az irányítása alá tartozó területeken a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés ellátásának rendjét, gyakorolja a Minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felügyeleti költségvetési ellenőrzése során az ellenőrző szerv vezetője számára jogszabályban meghatározott jogokat és kötelezettségeket;
l) ellátja a miniszter által átruházott hatáskörben – a Főfelügyelőség, a Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) – meghatározott irányítási feladatokat, a területi szervek tekintetében a helyettes államtitkárok, a Gazdasági Hivatal vezetője, valamint helyettes államtitkár alá nem tartozó főosztályok (önálló osztályok) (a továbbiakban együtt: érintettek) közreműködésével;
m) összehangolja a Minisztérium és a területi szervek gazdálkodási, vagyongazdálkodási, valamint közbeszerzési tevékenységét;
n) a c) pontban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében az intézmények vezetőitől közvetlenül tájékoztatást, adatszolgáltatást kérhet;
o) felügyeletet gyakorol az érintettek útján a területi szervek, valamint – az érintettek bevonásával – a Főigazgatóság felett;
p) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása kapcsán a ráháruló feladatokat;
r) dönt a helyettes államtitkárok, a Közigazgatási Államtitkári Hivatal, a Gazdasági Hivatal vezetője, valamint a további, a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek közötti vitás hatásköri ügyekben;
s) gondoskodik – a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár útján – a központosított illetményszámfejtés rendszerének kialakításáról és működtetéséről.
(4) A közigazgatási államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén a jogi és közigazgatási helyettes államtitkár, illetőleg – a közigazgatási államtitkár javaslatára – a miniszter által esetileg kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.
(5) A Minisztérium szervezeti egységei köztisztviselőinek – a jogszabályban meghatározott feltételekkel, a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára, helyettes államtitkár felügyelete alatt álló szervezeti egységek esetében a helyettes államtitkár egyetértésével – közigazgatási szakmai tanácsadói vagy közigazgatási szakmai főtanácsadói címet adományozhat. Az adományozható címek számát a Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
(6) Irányítja az apparátus munkáját a jóváhagyott ágazati stratégia végrehajtásában, együttműködik a kabinetfőnökkel az éves kiemelt feladatok határidőben történő végrehajtásának nyomon követésében.
A miniszter kinevezési jogkörébe tartozó köztisztviselők
A helyettes államtitkár
7. § (1) A helyettes államtitkár tevékenységét a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alatt végzi.
(2) A helyettes államtitkár
a) felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért, valamint a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységének összehangolásáért;
b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze a hatáskörébe utal, továbbá amivel a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár állandó jelleggel vagy esetileg megbízza;
c) részt vesz a Szabályzatban meghatározottak szerint a Minisztérium, a Főigazgatóság, a Főfelügyelőség, a Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága, illetve a területi szervek feladatkörén belüli szakmai feladatok irányításában, felügyeletében; több helyettes államtitkár szakterületét érintő ügyek esetében a feladat elvégzésénél elsődlegesen felelős helyettes államtitkár gondoskodik az érintett vezetőkkel történő egyeztetésről;
d) elemzi a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek bevonásával a feladatkörébe tartozó szakterület stratégiai, nemzetközi együttműködésből eredő kérdéseit és javaslatot tesz azok megoldására;
e) ellenőrzi, irányítja a feladatkörébe tartozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a miniszter, a közigazgatási államtitkár által kiadott rendelkezések végrehajtását és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket;
f) meghatározza – a Szabályzatban foglalt keretek között – a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek főbb feladatait, irányítja és ellenőrzi a főosztályvezetők munkáját, továbbá gyakorolja a Szabályzatban a részére megállapított munkáltatói jogokat;
g) dönt a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek között felmerült vitában;
h) biztosítja a Minisztérium képviseletét az irányítása alá tartozó szervezeti egységek hatáskörébe tartozó ügyekben;
i) szervezi és irányítja a feladatkörébe tartozó ügyekben a más minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel való kapcsolattartást.
(3) A helyettes államtitkárt – akadályoztatása vagy távolléte esetén – az állami vezetői hatásköréből adódó feladatok tekintetében a közigazgatási államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár, a szakmai feladatok ellátása körében az általa kijelölt főosztályvezető helyettesíti. A Minisztérium tanácsadó és koordinációs értekezletein, fórumain – kivéve a Miniszteri Értekezletet és a Helyettes Államtitkári Értekezletet – a helyettes államtitkár képviseletében az általa kijelölt főosztályvezető, illetőleg az ügyek intézésére feljogosított személy vesz részt.
A kabinetfőnök
8. § (1) A kabinetfőnök munkáját a miniszter közvetlen irányítása mellett végzi, tevékenységéért a miniszternek tartozik felelősséggel.
(2) A kabinetfőnök feladata a miniszter munkájának segítése, a miniszter által meghatározott programjainak szervezése.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak körében
a) vezeti a Kabinetirodát, és irányítja a Kabinetiroda felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét;
b) gondoskodik a helyettes kabinetfőnök közreműködésével a Minisztérium kommunikációs stratégiájának kidolgozásáról és megvalósításáról;
c) képviseli a miniszter megbízása alapján a Minisztériumot tanácskozásokon, rendezvényeken;
d) tájékoztatást kér a Minisztérium szervezeti egységei, a területi szervek, a miniszter felügyelete alá tartozó egyéb szervek vezetőitől, illetve őket meghatározott tárgyú javaslat, előterjesztés kidolgozására hívja fel;
e) kapcsolatot tart a tevékenysége által megkívánt körben a Miniszterelnöki Kabinetirodával és más minisztériumok kabinetfőnökével;
f) jogosult intézkedni mindazokban az ügyekben, amelyekre a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei feljogosítják, illetve amelyre vonatkozóan a minisztertől utasítást és felhatalmazást kapott;
g) segíti az Országos Környezetvédelmi Tanács Titkárságának munkáját.
(4) A kabinetfőnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettes kabinetfőnök helyettesíti, az ő távolléte vagy akadályoztatása esetén pedig a kabinetfőnök által kijelölt személy.
(5) A kabinetfőnök heti rendszerességgel értekezletet hív össze, amelynek állandó résztvevői a helyettes kabinetfőnök, a Környezetpolitikai Főosztály vezetője, a sajtófőnök, a miniszter személyi titkára és a miniszteri tanácsadó(k). A Kabinetértekezlet kialakítja a miniszter és a Minisztérium számára a rövidebb és hosszabb időszakra vonatkozó kommunikációs javaslatokat, véleményezi a miniszter, illetve a Miniszteri Értekezlet elé kerülő koncepcionális előterjesztéseket, szükség szerint önálló javaslatokat készít a miniszter, illetve a Miniszteri Értekezlet számára, koordinálja és tervezi a miniszter programjait.
(6) Együttműködve a közigazgatási államtitkárral felügyeli az ágazati stratégia megvalósítását és az éves kiemelt feladatok határidőben történő végrehajtását.
A helyettes kabinetfőnök
9. § (1) A helyettes kabinetfőnök helyettesíti a kabinetfőnököt akadályoztatása esetén. A kabinetfőnök közvetlen munkatársaként önálló kiadmányozási joggal irányítja és szervezi a Minisztérium kommunikációs stratégiai tevékenységét.
(2) Gondoskodik minisztériumi javaslatokhoz, előterjesztésekhez kapcsolódó kommunikációs tervek elkészítéséről, koordinálja a végrehajtásban részt vevő belső és külső szervezeti egységek tevékenységét.
(3) Felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért, valamint az irányítása alá tartozó szervezeti egységek tevékenységének összehangolásáért; koordinálja és irányítja a Minisztérium kommunikációs tevékenységét a Sajtó és Rendezvény Önálló Osztály és Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Önálló Osztályán keresztül.
(4) A helyettes kabinetfőnök a kommunikációs stratégiai feladatainak ellátása során jogosult a Miniszteri Kabinetiroda felügyelete alá tartozó szervezeti egységeknek – a kabinetfőnök egyidejű tájékoztatása mellett – utasítást adni.
(5) A helyettes kabinetfőnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén a kabinetfőnök által esetileg megbízott munkatárs helyettesíti.
A miniszteri biztos
10. § A miniszter az általa meghatározott előkészítő és koordinációs feladatok átmeneti ellátására miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos feladatkörét miniszteri utasítás szabályozza.
Politikai tanácsadó, főtanácsadó
11. § (1) Jogszabályban meghatározott módon a Kabinetiroda felügyelete alá tartozó szervezeti egységeknél, illetőleg a miniszteri titkárságon politikai főtanácsadók és tanácsadók működhetnek, akik segítik a minisztert, a politikai államtitkárt, eljárnak a miniszter, a politikai államtitkár megbízásából.
(2) Közreműködnek a miniszteri döntések előkészítésében, kormánypolitikai megalapozásuk elősegítésében; e jogkörükben véleményezik a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezeteit, kormányülési anyagokat.
(3) Kiadmányozási jogkörüket a miniszter, a politikai államtitkár, illetve – a kabinetfőnök felügyelete alá tartozók esetében – a kabinetfőnök határozza meg.
(4) Segítik a minisztert a közvetlen alárendeltségében működő szervekkel kapcsolatos teendői ellátásában.
A politikai tanácsadók, főtanácsadók számát, munkakörét a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.
A gazdasági igazgató
12. § (1) A Gazdasági Hivatal vezetője (a továbbiakban: gazdasági igazgató) tevékenységét a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alatt végzi.
(2) A gazdasági igazgató
a) felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért, valamint a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységének összehangolásáért;
b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei a hatáskörébe utalnak, továbbá amivel a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár állandó jelleggel vagy esetileg megbízza;
c) elemzi a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek bevonásával a feladatkörébe tartozó szakterület stratégiai kérdéseit és javaslatot tesz azok megoldására;
d) ellenőrzi, irányítja a feladatkörébe tartozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a miniszter, a közigazgatási államtitkár által kiadott rendelkezések végrehajtását és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket;
e) meghatározza – a Szabályzatban foglalt keretek között – a közvetlen felügyelete alá tartozó főosztályok főbb feladatait, irányítja és ellenőrzi a főosztályvezetők munkáját;
f) dönt a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek között felmerült vitában;
g) biztosítja a Minisztérium képviseletét az irányítása alatt álló főosztályok hatáskörébe tartozó ügyekben;
h) szervezi és irányítja a feladatkörébe tartozó ügyekben a más minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel való kapcsolattartást.
(3) A gazdasági igazgatót – akadályoztatása vagy távolléte esetén, javaslatára – a közigazgatási államtitkár által kijelölt főosztályvezető helyettesíti.
A főcsoportfőnök
13. § (1) A főcsoportfőnök tevékenységét – a Szabályzatban meghatározott esetben – a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alatt végzi.
(2) A főcsoportfőnök
a) felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért, valamint a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységének összehangolásáért;
b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei a hatáskörébe utalnak, továbbá amivel a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár állandó jelleggel vagy esetileg megbízza;
c) elemzi a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek bevonásával a feladatkörébe tartozó szakterület stratégiai kérdéseit és javaslatot tesz azok megoldására;
d) ellenőrzi, irányítja a feladatkörébe tartozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a miniszter, a közigazgatási államtitkár által kiadott rendelkezések végrehajtását és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket;
e) meghatározza – a Szabályzatban foglalt keretek között – a közvetlen felügyelete alá tartozó főosztályok főbb feladatait, irányítja és ellenőrzi a főosztályvezetők munkáját;
f) dönt a közvetlen irányítása alá tartozó főosztályok között felmerült vitában;
g) biztosítja a Minisztérium képviseletét az irányítása alatt álló főosztályok hatáskörébe tartozó ügyekben;
h) szervezi és irányítja a feladatkörébe tartozó ügyekben a más minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel való kapcsolattartást.
(3) A főcsoportfőnököt – akadályoztatása vagy távolléte esetén, javaslatára – a közigazgatási államtitkár által kijelölt főosztályvezető helyettesíti.
(4) Főcsoportfőnöknek a miniszter – a közigazgatási államtitkár javaslatára – a főcsoportba tartozó valamelyik főosztály vezetőjét bízza meg, illetőleg – a személyre irányuló javaslat esetén – ettől eltérhet.
A főosztályvezető, az önálló osztály vezetője
14. § (1) A főosztályvezető
a) a jogszabályokban, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között, a miniszter, közigazgatási államtitkár és a felügyeletet ellátó helyettes államtitkár (kabinetfőnök, főcsoportfőnök, gazdasági igazgató) döntése szerint irányítja, szervezi és ellenőrzi a főosztály tevékenységét;
b) jogosult és köteles intézkedni a főosztály feladatkörébe tartozó minden olyan ügyben, amely nem tartozik a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, főcsoportfőnök, gazdasági igazgató, miniszteri biztos feladatkörébe;
c) meghatározza a főosztály munkatervét, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását;
d) felelős a főosztály tevékenységének megszervezéséért, a munkafeltételek és az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatás biztosításáért, a főosztály ügykörébe tartozó feladatok ellátásának jogszerűségéért és szakmai színvonaláért, az előírt határidők betartásáért;
e) intézkedést köteles kezdeményezni a felügyeletet gyakorló vezetőnél a feladatellátást veszélyeztető körülmény észlelése esetén;
f) elősegíti a főosztály feladatköréhez kapcsolódó nemzetközi szakmai kapcsolatok tartásával, szakmai koordinációval a Minisztérium nemzetközi feladatainak ellátását.
(2) A főosztályvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a főosztályvezető-helyettes vagy az általa kijelölt köztisztviselő helyettesíti.
(3) Az önálló osztály vezetője a főosztályvezetővel azonos jogállású, rá az (1) és (2) bekezdés szabályai irányadók azzal az eltéréssel, hogy vezetése alatt egy szervezeti egységként egy – az egész Minisztérium vonatkozásában elsősorban koordinatív feladatokat ellátó – osztály működik.
(4) A főosztályvezető (önálló osztály vezetője) felelős az általa irányított szervezeti egységek ügyintézői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai munkaköri leírásának elkészítéséért.
A közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár,
a gazdasági igazgató kinevezési jogkörébe tartozók
15. § (1) A főosztályvezető-helyettes
a) helyettesíti a főosztályvezetőt annak távolléte vagy akadályoztatása esetén;
b) önállóan eljár – a főosztályvezető általános felelősségének fenntartásával – a főosztályvezető által meghatározott esetekben;
c) irányítja erre szóló megbízás esetén a közvetlen vezetése alatt álló osztály munkáját.
(2) Főosztályvezető-helyettesi megbízás egy önálló osztály szervezeten belül egy fő részére adható, illetőleg tartható fenn. Főosztályi szervezeten belül indokolt esetben a közigazgatási államtitkár legfeljebb két fő részére is adhat ilyen megbízást, illetőleg engedélyezheti annak fenntartását.
Az osztályvezető
16. § (1) Az osztályvezető
a) vezeti a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározottak szerint, illetőleg a főosztályvezető vagy felettes vezetőjének utasítása szerint osztályának munkáját;
b) felelős az osztály feladatainak jogszerű, a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért;
c) köteles az osztály feladatainak teljesítését akadályozó körülmény észlelése esetén haladéktalanul intézkedést kezdeményezni a felügyeletét ellátó főosztályvezetőnél.
(2) Az osztályvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a főosztályvezető által megbízott másik osztályvezető vagy az osztályvezető által kijelölt köztisztviselő helyettesíti.
Az ügyintéző
17. § (1) Az ügyintéző gondoskodik a minisztériumi szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek közül a közvetlen vezetője általi kijelölés szerinti ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, felhatalmazás esetén kiadmányozásról, valamint a végrehajtás szervezéséről. Ennek érdekében különösen:
a) ellátja a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat, illetőleg a munkakörével összefüggő vagy – átmenetileg – azzal össze nem függő azon feladatokat, amelyeknek végzésével vezetője megbízza;
b) felelős feladatainak a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért;
c) jogosult és köteles intézkedést kezdeményezni munkavégzését akadályozó körülmény esetén vezetőjénél.
(2) Az ügyintézőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen felettese által esetenként kijelölt másik ügyintéző helyettesíti.
Az ügykezelő
18. § Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a közvetlen vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.
A fizikai alkalmazott
19. § A fizikai alkalmazott tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői, ügyviteli feladatok ellátását, és ellátja mindazokat a kisegítői feladatokat, amellyel – a munkaköri leírásában foglaltak szerint – a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.
A Minisztérium működésére vonatkozó szabályok
20. § (1) A Miniszteri Értekezlet a miniszter részére koncepcionális döntést igénylő kérdésekben döntés-előkészítést végző, konzultatív tanácskozás.
(2) A Miniszteri Értekezletet a miniszter vezeti. A Miniszteri Értekezlet állandó résztvevői a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a kabinetfőnök, a Főigazgatóság főigazgatója, a Főfelügyelőség főigazgatója, állandó meghívottak: a kabinetfőnök-helyettes, a sajtófőnök, a Politikai Államtitkár Titkárságának vezetője, Közigazgatási Államtitkár Titkárságának vezetője, a Miniszteri Titkárság vezetője, továbbá a miniszter által meghívottak. A résztvevőket távollétük vagy akadályoztatásuk esetén csak résztvevő helyettesítheti. Ezt a körülményt a távolmaradó résztvevő köteles a Miniszteri Titkárságon bejelenteni. A helyettesítő köteles a Miniszteri Értekezleten elhangzottakról a helyettesítettet tájékoztatni, és egyben a szükségessé váló intézkedéseket késedelem nélkül megtenni.
(3) A Miniszteri Értekezlet ülését a miniszter – szükség szerint, de általában hetente egyszer az általa megadott időpontban – hívja össze.
(4) A Miniszteri Értekezlet előkészítése a Miniszteri Kabinetiroda feladata. Az értekezleten született döntések végrehajtását a kabinetfőnök, illetve a közigazgatási államtitkár koordinálja.
(5) A Miniszteri Értekezlet állásfoglalását a miniszter mondja ki, a döntést emlékeztetőben kell rögzíteni. Az emlékeztetőt a Miniszteri Titkárság vezetője készíti.
(6) A Miniszteri Értekezlet emlékeztetőjét, annak miniszteri jóváhagyását követően meg kell küldeni a résztvevőknek és azoknak, akikre nézve feladatot tartalmaz.
(7) A közigazgatási államtitkár a Miniszteri Értekezlet döntéseiről az általa vezetett értekezleteken szükség szerint tájékoztatást ad.
(8) A Miniszteri Értekezlet minden esetben megtárgyalja:
a) a minisztérium feladatkörét érintő koncepcionális kérdéseket, stratégiai terveket, programokat;
b) a minisztérium jogalkotási tervét;
c) a minisztérium munkatervét, kiemelt feladatait;
d) mindazokat a kérdéseket, amelyeknek a Miniszteri Értekezleten való megtárgyalását a miniszter elrendeli, illetőleg azt a politikai államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár javasolja.
Helyettes Államtitkári Értekezlet
21. § (1) A Helyettes Államtitkári Értekezlet (a továbbiakban: Államtitkári Értekezlet) a közigazgatási államtitkár által – a számára szükséges témák megtárgyalása érdekében az általa meghatározott időben – tartott tanácskozás.
(2) Az Államtitkári Értekezletet a közigazgatási államtitkár vezeti. Résztvevői a helyettes államtitkárok, a gazdasági igazgató, a főcsoportfőnök, a Főigazgatóság főigazgatója, a Főfelügyelőség főigazgatója, a Közigazgatási Államtitkár Titkárságának vezetője, valamint a közigazgatási államtitkár által meghívottak. A résztvevőket távollétük vagy akadályoztatásuk esetén csak meghívott helyettesítheti. Ezt a körülményt a résztvevő köteles a Közigazgatási Államtitkár Titkárságán bejelenteni.
Vezetői Értekezlet
22. § (1) A Vezetői Értekezlet (a továbbiakban: Értekezlet) a közigazgatási államtitkár részére döntés-előkészítést végző, illetőleg tájékoztatását szolgáló tanácskozás. Az Értekezletre hetente egy alkalommal – a közigazgatási államtitkár által meghatározott időpontban – kerül sor.
(2) Az Értekezletet a közigazgatási államtitkár vezeti. Az Értekezlet
a) állandó résztvevői: a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a gazdasági igazgató, a kabinetfőnök, a főcsoportfőnök, a Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának igazgatója, a Humán Erőforrás Önálló Osztály vezetője, a Koordinációs Önálló Osztály vezetője, az Informatikai Önálló Osztály vezetője, a Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Önálló Osztály vezetője, a Politikai Államtitkár Titkárságának vezetője, a Közigazgatási Államtitkári Titkárságának vezetője;
b) állandó meghívottjai tanácskozási joggal: a sajtófőnök, az Ellenőrzési Önálló Osztály vezetője, a „Zöld-Pont” Szolgálat vezetője, a Környezetpolitikai Főosztály vezetője, az OMSZ elnöke, a Főigazgatóság főigazgatója, a Főfelügyelőség főigazgatója, a VITUKI Kht. ügyvezető igazgatója;
c) esetenkénti résztvevői: a közigazgatási államtitkár által meghívottak.
(3) Az Értekezlet kibővül:
a) minden hónapban legalább egy alkalommal a szervezeti egységek vezetőivel;
b) minden hónapban legalább egy alkalommal a területi szervek vezetőivel.
(4) Az Értekezlet résztvevői távollétük vagy akadályoztatásuk esetén kötelesek ezt a körülményt a Koordinációs Önálló Osztály vezetőjének előzetesen bejelenteni és helyettesítésükről gondoskodni. Az Értekezlet résztvevőjét helyettesítő köteles az Értekezleten elhangzottakról felettesét haladéktalanul tájékoztatni, és a szükségessé váló intézkedéseket késedelem nélkül megtenni.
(5) Az Értekezlet napirendjét a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(6) Az Értekezlet részére készített előterjesztést a Minisztérium valamennyi érintettjével egyeztetni kell. Az egyeztetés legrövidebb időtartama öt munkanap.
(7) Az egyeztetett előterjesztés Értekezletre történő benyújtásának formai és tartalmi követelményeit a Szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza.
(8) Az Értekezlet állásfoglalását a közigazgatási államtitkár mondja ki, a döntést és az elhangzott hozzászólások lényegét emlékeztetőben kell rögzíteni. Az emlékeztetőt a Koordinációs Önálló Osztály vezetője készíti és a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(9) Az Értekezlet emlékeztetőjét a jóváhagyást követően a résztvevőknek és azoknak, akikre nézve feladatot tartalmaz meg kell küldeni, illetve egy példányát közvetlenül a miniszter kapja.
(10) Az Értekezlettel összefüggő szervezési feladatokat a Koordinációs Önálló Osztálya végzi.
(11) A kibővített Értekezletet évente négy alkalommal, lehetőleg háromhavonként a miniszter vezeti. A kibővített Értekezleten részt vesznek az Értekezlet állandó résztvevői, állandó meghívottjai, a Minisztérium szervezeti egységeinek vezetői, a területi szervek vezetői, továbbá a Miniszteri Értekezlet tagjai.
Összmunkatársi Értekezlet
23. § A miniszter szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal összmunkatársi értekezletet hív össze az elvégzett feladatok értékelése és a jövőbeni feladatok meghatározása érdekében.
Az összmunkatársi értekezleten a Minisztérium valamennyi munkatársa jogosult részt venni.
Nemzetközi Ügyek Egyeztető Értekezlete
24. § (1) A Nemzetközi Ügyek Egyeztető Értekezlete (a továbbiakban: Nemzetközi Értekezlet) a közigazgatási államtitkár által – az EU és nemzetközi ügyek hatékony kezelése érdekében az általa meghatározott időben – tartott tanácskozás.
(2) A Nemzetközi Értekezletet a közigazgatási államtitkár vezeti. Résztvevői a helyettes államtitkárok, a Kabinetfőnök, az EU és Nemzetközi Főcsoport főcsoportfőnöke, az EU és Nemzetközi Főcsoport EU és nemzetközi ügyekkel foglalkozó főosztályainak vezetői, az Európai Közösségi Jogi Koordinációs Főosztály vezetője, a Fejlesztési Igazgatóság igazgatója, a Közigazgatási Államtitkár Titkárságának vezetője, valamint a közigazgatási államtitkár által meghívottak. A résztvevők távollétüket vagy akadályoztatásukat jelezni kötelesek a Közigazgatási Államtitkári Titkárságra. A résztvevőknek helyettesítésükről a Titkársággal folytatott megbeszélés alapján kell gondoskodniuk.
(3) A Nemzetközi Értekezlet munkaszervezete a 28. § (1) bekezdésében foglaltak alapján létrehozott nemzetközi és EU ügyekkel foglalkozó horizontális munkacsoport.
Egyéb koordinációs értekezletek
25. § (1) A Szociális Bizottság a Minisztérium köztisztviselőit, ügykezelőit és munkavállalóit érintő szociális és jóléti kérdések tekintetében a közigazgatási államtitkár tanácsadó, javaslattevő, döntés-előkészítő szerve.
(2) A Szociális Bizottság összetételével, működésével kapcsolatos részletes szabályokat az egységes Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.
Az ügyintézés általános szabályai
kijelölése
26. § (1) Az ügy elintézéséért a miniszter, a politikai államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár által kijelölt, ennek hiányában a Szabályzat szerint illetékes szervezeti egységének vezetője felelős. Hatásköri vita esetén a közös felügyeletet gyakorló vezető dönt.
(2) Az ügy elintézésében a munkaköri leírás szerint érintett vezető és ügyintéző közreműködik.
(3) Több önálló szervezeti egységet érintő ügy esetében a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy az ügykör szerint illetékes vezető kijelöli az ügyintézés koordinálására jogosult és köteles vezetőt.
(4) A koordinációval megbízott vezető által kijelölt ügyintéző vagy vezető az egységes állásfoglalás kialakítása céljából köteles egyeztetni az ügy tartalma szerint érintett minisztériumi szervezeti egységgel. Eltérő vélemény esetén meg kell kísérelni a vélemény egyeztetését, ennek hiányában a véleményeltérést és a vitás kérdéseket az ügyiraton rögzíteni kell.
Horizontális munkacsoportok
27. § (1) Állami vezető – esetenként a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával kabinetfőnök, főcsoportfőnök, gazdasági igazgató – a Minisztérium stratégiai, különösen környezetpolitikai és jogszabály-előkészítési feladatainak hatékonyabb ellátására, határozott időre, a feladat végrehajtásában érintettekből álló horizontális munkacsoportot hozhat létre. A horizontális munkacsoport létrehozását elrendelő vezető köteles meghatározni a horizontális munkacsoport létszámát, vezetőjét, összetételét, hatáskörét, megalakításának célját, az ehhez rendelt feladatok elvégzésének határidejét.
(2) A horizontális munkacsoport létrehozásáról vezetőjéről, létszámáról, összetételéről, hatásköréről, megalakításának céljáról az érintett állami vezető írásban értesíti a közigazgatási államtitkárt. A horizontális munkacsoport vezetője szükség szerint, de legalább két hetente írásban tájékoztatja a csoport munkájáról a közigazgatási államtitkárt és az érintett állami vezetőt.
(3) A horizontális munkacsoport vezetője felelős a feladat koordinált végrehajtásáért. A munkacsoport vezetőjének felelőssége nem érinti a Szabályzatban meghatározottak szerinti ügyintézésért való felelősséget.
(4) A horizontális munkacsoport tevékenysége során felmerülő vitás kérdésekben – ha arról a munkacsoport tagjai, illetve az illetékes helyettes államtitkárok, kabinetfőnök, főcsoportfőnök, gazdasági igazgató, nem tudnak megegyezni – a közigazgatási államtitkár dönt.
Tájékoztatási kötelezettség
28. § (1) A vezető köteles az irányítása alá tartozó munkatársakat rendszeresen tájékoztatni a feladataik ellátásához szükséges döntésekről és szolgálati utasításokról, továbbá az egyes konkrét ügyek és feladatok megoldásához nélkülözhetetlen tényekről, elvekről és döntésekről.
(2) Amennyiben a vezető az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a beosztott vezető vagy ügyintéző írásbeli kérelme ellenére sem tesz eleget, a beosztott vezető és az ügyintéző az irányítást gyakorló vezető feletteséhez fordulhat.
(3) A munkatársak haladéktalanul kötelesek tájékoztatni vezetőjüket, amennyiben a munkájuk során szakmai vagy közéleti szempontból érzékeny ügyben érkezik hozzájuk megkeresés, illetve ilyen ügyben intézkedést kell tenniük.
(4) A sajtó részéről érkező megkeresésekről a munkatársak (helyettes államtitkári szintig bezárólag) kötelesek tájékoztatni felettesüket és a Sajtó és Rendezvény Önálló Osztályt.
Felelősség az ügyintézés színvonaláért
és az ügyintézési határidők betartásáért
29. § (1) A megbízott vezető vagy ügyintéző köteles az ügy elintézése érdekében a jogszabályok, szakmai követelmények, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: Ktv.) és a Minisztérium belső szabályzataiban meghatározott általános előírások betartásával, az érdekelt szervezeti egységekkel, vezetőkkel, ügyintézőkkel együttműködve a szükséges intézkedéseket megtenni.
(2) Amennyiben jogszabály vagy az erre jogosult vezető az ügy elintézésére határidőt állapít meg, és a határidő betartására valamilyen okból előreláthatólag nincs lehetőség, az ügy intézésével megbízott köteles ezt a tényt az okok megjelölésével együtt felettesével írásban közölni és intézkedést kezdeményezni.
(3) Amennyiben a szervezeti egységek vezetői a munkafeltételeket tekintve az ügyintézés színvonalát és a határidők betartását akadályozó vagy lehetetlenné tevő körülményt észlelnek, kötelesek erről – a szolgálati út betartásával – haladéktalanul tájékoztatni a közigazgatási államtitkárt.
(4) Az ügyintézés színvonaláért és a határidők betartásáért az ügy intézésével megbízott személy jogszabályban megállapított felelősséggel tartozik.
(5) Az ügyintézés szakmai követelményeit, beleértve az ügyiratok kezelését, az államtitok és a szolgálati titok megőrzését, az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítását, jogszabályok, valamint utasítások és szabályzatok tartalmazzák.
(6) Feladat ellátására irányuló intézkedés általában írásban tehető. Szóban történt intézkedés tartalmát az utasított köteles az ügyiraton rögzíteni.
A közigazgatási egyeztetés lebonyolításának
külön szabályai
30. § (1) A jogszabály előírásánál vagy tartalmánál fogva a Minisztériumon kívüli állami szerveket, társadalmi érdekképviseleti szerveket érintő minisztériumi előterjesztések, jelentések, miniszteri rendeletek és utasítások, valamint az ezek alapján kiadott intézkedések, határozatok (a továbbiakban: minisztériumi előterjesztések) tervezeteit az érdekeltekkel jogszabályban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, valamint e Szabályzatban meghatározott módon egyeztetni kell.
(2) A jogi és közigazgatási helyettes államtitkár a Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a Kormány jogalkotási tervébe felvett, valamint a Minisztérium által jelentősnek ítélt minisztériumi előterjesztések címét.
(3) A Minisztérium által előkészített minisztériumi előterjesztések és jogszabályok tervezetét a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával, illetőleg olyan esetben, ahol a miniszter fenntartotta magának ezt a jogot, ott a miniszter jóváhagyásával a jogi és közigazgatási helyettes államtitkár bocsátja közigazgatási egyeztetésre. Jogszabályalkotásra irányuló előterjesztések tervezeteit az Értekezlet döntése alapján vagy a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával lehet egyeztetésre megküldeni.
(4) Az egyeztetésre megküldött minisztériumi előterjesztések véleményezésére a Kormány ügyrendjében meghatározott határidőt kell biztosítani. Ettől való eltérést indokolt esetben a jogi és közigazgatási helyettes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár engedélyezhet.
(5) A minisztériumi előterjesztés benyújtása, illetőleg a kiadmányozás előtt meg kell kísérelni az eltérő vélemények egyeztetését. Az egyeztetés írásban vagy egyeztető megbeszélés összehívásával történhet. Az írásban beérkezett véleményeket, az eltérő vélemények egyeztetését követően született írásbeli véleményeket, illetve az egyeztető tárgyalásról készült emlékeztetőt az ügyiratban el kell helyezni.
(6) A kormány-előterjesztések egyeztetésére és benyújtására a Szabályzatban foglaltakon kívül jogszabályban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben foglalt előírásokat is alkalmazni kell.
(7) A Minisztérium által előkészített és Kormány döntését igénylő előterjesztések közigazgatási egyeztetésének megkezdéséről a jogi és közigazgatási helyettes államtitkár a kormányzati kapcsolatokért felelős főosztályvezetőt tájékoztatja.
31. § (1) A más minisztérium által véleményezésre megküldött előterjesztés, jelentés, jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetének (a továbbiakban: előterjesztés-tervezet) véleményezését a jogi és közigazgatási helyettes államtitkár szervezi.
(2) Az előterjesztés-tervezet beérkezésekor a jogi és közigazgatási helyettes államtitkár a határidő megjelölésével kijelöli a véleményezésben résztvevő, szakmai szempontból érintetteket. A Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály gondoskodik az előterjesztés-tervezet egy-egy példányának részükre történő haladéktalan megküldéséről.
(3) A koordinált szakmai véleményt a Kabinetiroda, a helyettes államtitkár, a főcsoportfőnök, a főosztályvezető, a gazdasági igazgató adja meg a Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztálynak.
(4) A szakmai vélemények alapján a Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály vezetője gondoskodik az egységes minisztériumi állásfoglalás elkészítéséről. Szakmai véleményeltérés esetén köteles megkísérelni a vélemények egyeztetését, ennek eredménytelensége esetén a jogi és közigazgatási helyettes államtitkár, illetve rajtuk keresztül a közigazgatási államtitkár döntését kérni.
(5) A más tárcáktól érkezett előterjesztés-tervezetek közigazgatási egyeztetése esetén a Minisztérium álláspontjáról a Minisztérium feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő ügyekben a közigazgatási államtitkár, egyéb ügyekben a jogi és közigazgatási helyettes államtitkár határoz.
(6) A Kormány döntését igénylő más tárcáktól érkezett előterjesztés-tervezetek véleményezésébe bevont szervezeti egységekről, továbbá az előterjesztés-tervezetről, és az érdemi észrevételt tevő minisztériumi szervezeti egységek véleményéről – másolat megküldésével – a kormányzati kapcsolattartásért felelős főosztályvezetőt haladéktalanul tájékoztatni kell. A kiadmányozott tárcaállásfoglalások egy példányát a Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály megküldi a véleményezésben résztvevő érintettnek, valamint a kormányzati kapcsolattartásért felelős főosztályvezetőnek.
A kiadmányozás rendje
32. § (1) Az ügy érdemi elintézésének befejezéseként az arra jogosult vezető rendelkezik az elintézést tartalmazó ügyirat tervezetének kiadásáról (kiadmányozás) vagy az ügyirat végleges irattárba helyezéséről.
(2) A kiadmányozó e szabályok szerint jár el abban az esetben is, ha a Minisztérium szervezeti egysége a másik szervezeti egység részére, vagy a felettes vezetőhöz
a) érdemi állásfoglalást vagy intézkedést tartalmazó ügyiratot;
b) ügyet érdemi elintézés végett illetékességből véglegesen átirányít.
33. § (1) Az ügyirat kiadmányozásra való előkészítéséért, a törvényességi, szakmai és célszerűségi szempontoknak megfelelő kidolgozásáért, valamint a határidőben történő előterjesztésért az ügyintéző felelős. Az ügyiratot az ügyintézőnek alá kell írnia és – az ügykezelésre vonatkozó szabályzat szerinti esetekben – az ügyiraton az ügyintéző nevét fel kell tüntetni.
(2) Az ügy megfelelő elintézéséért az a vezető felelős, aki a tervezetet felülvizsgálja, és azt kiadmányozza, vagy aláírásával látja el, és kiadmányozásra az arra jogosulthoz terjeszti elő.
(3) Az ügyirat elküldését végző ügyintéző vagy ügykezelő felelős azért, hogy csak kiadmányozott ügyirat kerüljön elküldésre.
34. § (1) A miniszter akadályoztatása esetén – a külön jogszabály, illetőleg állami irányítás egyéb jogi eszköze rendelkezésének megfelelő rendben és a miniszter által meghatározottak szerint – a politikai államtitkár, illetőleg a közigazgatási államtitkár kiadmányozza a jogszabály kiadására, a kormány-előterjesztés (jelentés) benyújtására irányuló, vagy a köztársasági elnök, az Országgyűlés, annak tisztségviselői és bizottságai, az országgyűlési képviselők, a megyei közgyűlések elnökei, a Kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a politikai pártok vezetői részére küldendő iratot.
(2) A politikai államtitkár kiadmányozza a miniszter nevében az Országgyűlés, annak tisztségviselői és bizottságai, az országgyűlési képviselők részére küldendő iratot, kivéve a miniszter szerepléseivel összefüggő, illetve eseti vagy egyedi utasításának megfelelő iratokat.
(3) A közigazgatási államtitkár – távolléte vagy akadályoztatása esetén a jogi és közigazgatási helyettes államtitkár – kiadmányozza a Minisztérium feladat- és hatáskörét érintő ügyekben a más minisztérium, országos hatáskörű szerv közigazgatási államtitkára által küldött megkeresésre adandó válaszokat.
(4) A miniszter és a politikai államtitkár kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben keletkezett iratokat kiadmányozásra a közigazgatási államtitkár terjeszti fel.
(5) A helyettes államtitkár kiadmányozza a saját szakmai területét érintő, a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok részére készített javaslatokat, véleményeket, valamint a felügyeleti jogköréből adódó iratokat, továbbá a kizárólag saját szakmai területét érintő, az (1)–(2) bekezdésben nem említett iratokat.
(6) A főcsoportfőnök és a gazdasági igazgató kiadmányozza a feladatkörébe tartozó iratokat.
(7) A főosztályvezető kiadmányozza a vezetése alatt álló főosztály (önálló osztály) ügykörébe tartozó valamennyi, továbbá a felügyeletet gyakorló vezető által hatáskörébe utalt ügyben keletkezett iratokat.
(8) A főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető kiadmányozza a felügyeletet gyakorló vezető által meghatározott ügyben keletkezett iratokat.
(9) A közbenső intézkedést az ügyintéző külön felhatalmazás nélkül kiadmányozhatja, felelős azonban intézkedésének szakszerűségéért és célszerűségéért, valamint az ügyintézési határidő megtartásáért.
35. § A Minisztérium szervezeti egységei – költségvetési forrásoktól függetlenül – fordításokat csak az EU és Nemzetközi Főcsoporton keresztül vehetnek igénybe. A nemzetközi egyezmények, megállapodások és egyéb szakszövegek fordításának minőségéért a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott fordító iroda vállal felelősséget. Az esetleges reklamációkat az EU és Nemzetközi Főcsoport érvényesíti a fordító iroda felé, a fordítást kezdeményező szervezeti egység minőségi kifogásaira alapozva.
A kapcsolattartás rendje
36. § (1) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben minisztériumi nyilatkozatot tenni a miniszter, illetve a miniszter hozzájárulásával vagy akadályoztatása esetén a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok jogosultak.
(2) A Minisztériumot más szerv előtt, illetőleg más szerv által szervezett rendezvényen a képviseletre jogosult kifejezett felhatalmazása esetén az (1) bekezdésben fel nem sorolt vezető vagy ügyintéző is képviselheti (kiküldött minisztériumi képviselő).
(3) A kiküldött minisztériumi képviselő felhatalmazása körében, illetőleg a beosztásából következő hatáskörében nyilváníthat véleményt. A képviselt álláspontjáról a képviseleti felhatalmazást adó vezetőt és közvetlen felettesét tájékoztatni köteles.
(4) A Minisztérium más – hazai vagy külföldi – szerv által létesített bizottságban, testületben történő állandó képviseletéhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A testületi képviseletről a Humán Erőforrás Önálló Osztály naprakész nyilvántartást vezet.
Az Országgyűléssel való kapcsolattartás
külön szabályai
37. § (1) Az Országgyűléssel, az országgyűlési bizottságokkal való kapcsolattartás szervezése, valamint a miniszter és a politikai államtitkár parlamenti munkájához szükséges feltételek biztosítása a politikai államtitkár irányítása és közvetlen felügyelete alatt működő Parlamenti Titkárság feladata.
(2) A Parlamenti Titkárság rendszeres kapcsolatot tart az Országgyűlés hivatali szervezetével, valamint a Miniszterelnöki Hivatal Parlamenti Titkárságával.
(3) A választ igénylő megkeresésekre – különösen képviselők által benyújtott interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre, valamint a napirenden kívüli felszólalásra – adandó válasz előkészítését a Parlamenti Titkárság szervezi, ebben együttműködik a Miniszteri Kabinetirodával:
a) A szóbeli választ igénylő megkeresések felmerüléséről a Parlamenti Titkárság haladéktalanul tájékoztatja a minisztert, a politikai államtitkárt, a közigazgatási államtitkárt, valamint az ügykör szerint érintetteket;
b) az ügykör szerint érintett a válaszhoz határidőre, közérthető szövegjavaslatot készít, továbbá felhívja a figyelmet a kérdés kezelésének szakmai, esetleg közéleti hátterére;
c) a Parlamenti Titkárság határidőre az Országgyűlés Házszabályának megfelelő – szükség szerint élőszóban való előadásra alkalmas – választervezetet készít;
d) a Parlamenti Titkárság a választervezetet előzetesen jóváhagyásra bemutatja a közigazgatási államtitkárnak, halaszthatatlan esetben a választervezetet közvetlenül juttatja el a válaszadónak, a közigazgatási államtitkár utólagos tájékoztatásával.
(4) Az Országgyűlésnek és bizottságainak a Minisztériumot érintő napirendi pontjairól és az előterjesztésekről a Parlamenti Titkárság tájékoztatja a minisztert, az államtitkárokat és az érintett szakmai egységeket.
(5) Az országgyűlési bizottságoknak a Minisztériumot érintő napirendi pontjainál gondoskodni kell a Minisztérium – lehetőség szerint vezetői szintű – képviseletéről. A részvételt a Parlamenti Titkárság koordinálja, és elkészíti – esetenként a szakmai szervezeti egységgel együttműködve – az elhangzottak szakmai összefoglalóját.
(6) A miniszter által kezdeményezett előterjesztés vagy a Minisztérium tevékenységét érintő, kiemelkedő jelentőségű napirendi pontok tárgyalása esetén a Minisztérium képviseletét a közigazgatási államtitkár, az ügykör szerint érintett helyettes államtitkár közreműködésével látja el.
(7) A kormányzati álláspont egyeztetésére és képviseletére külön szabályok [a Kormány ügyrendjéről szóló, többször módosított 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat] vonatkoznak.
(8) Országgyűlési képviselőtől – a képviselők jogállására vonatkozó szabályok alapján – érkezett megkeresésről a minisztert, a politikai államtitkárt és a közigazgatási államtitkárt haladéktalanul értesíteni kell. A megkereséssel kapcsolatos intézkedésre a miniszter, a politikai államtitkár, vagy felhatalmazásuk alapján a közigazgatási államtitkár utasítása alapján kerül sor.
A nemzetközi kapcsolattartás rendje
38. § (1) A Minisztérium nevében nemzetközi kapcsolatot létesíteni, ilyen kapcsolatot fenntartani a Minisztérium képviseletére vonatkozó általános szabályok szerint lehet.
(2) A nemzetközi kapcsolattartás – azon belül különösen az EU-val való kapcsolattartás – részletes szabályairól külön miniszteri utasítás rendelkezik.
A tájékoztatás rendje
39. § (1) A tájékoztatás és a nyilatkozattétel rendjének részletes szabályairól külön miniszteri utasítás rendelkezik.
(2) A Minisztérium által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításáról külön jogszabály rendelkezik.
Az irányítási jogok gyakorlása
40. § (1) Az irányítási jogok gyakorlásában a helyettes államtitkár, a főcsoportfőnök, a gazdasági igazgató és a főosztályvezető közvetlen szakmai irányítással és ellenőrzéssel, valamint a közigazgatási államtitkár intézkedéseinek előkészítésével, azok végrehajtásának szervezésével vesz részt.
(2) A helyettes államtitkár, a főcsoportfőnök, a gazdasági igazgató és a főosztályvezető (önálló osztályvezető) felelős a szakmai irányító és ellenőrző tevékenység során a jogszabályi előírások, a vezetői rendelkezések betartásáért.
41. § (1) A miniszter és a politikai államtitkár a Minisztérium hivatali szervezetének szóló utasításait általában a közigazgatási államtitkár útján adja ki. Az utasítást azonban közvetlenül is kiadhatják a Minisztérium bármely szervezeti egysége, vezetője és ügyintézője részére.
(2) A közvetlenül kiadott utasításról és intézkedésének tartalmáról az utasított köteles az utasítás végrehajtásával egyidejűleg közvetlenül tájékoztatni a közigazgatási államtitkárt.
(3) A közigazgatási államtitkár – a miniszter és a politikai államtitkár által közvetlenül irányított szervezeti egységek, illetőleg vezetőik és ügyintézőik kivételével – a Minisztérium bármely szervezeti egységének, vezetőjének vagy ügyintézőjének közvetlenül is adhat utasítást.
(4) Az (1) és a (3) bekezdésekben fel nem sorolt esetekben utasítást a szolgálati úton, a közvetlen felettes vezető útján lehet adni. Halaszthatatlan intézkedést igénylő ügyben a vezető a szolgálati út megkerülésével is utasíthatja a nem közvetlenül alárendelt vezetőt és ügyintézőt is.
(5) Az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott esetekben az utasítottnak a kapott utasításról és intézkedéséről tájékoztatnia kell közvetlen felettesét.
Munkáltatói jogok gyakorlása
42. § (1) A munkáltatói jogok gyakorlására a Ktv., a külön jogszabályok és az egységes Közszolgálati Szabályzat rendelkezései – a Szabályzatban foglalt eltérésekkel – az irányadók.
(2) A helyettes államtitkárokat a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter nevezi ki, menti fel, gyakorolja a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogokat, dönt illetményükről és jutalmazásukról. Az egyéb munkáltatói jogokat a közigazgatási államtitkár gyakorolja.
(3) A Főfelügyelőség vezetőjét, a Főigazgatóság főigazgatóját, valamint a Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának igazgatóját – a közigazgatási államtitkár javaslatára – a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a közigazgatási államtitkár gyakorolja.
(4) A miniszter
a) gyakorolja a munkáltatói jogkört a Szabályzat szerint közvetlen irányítása alatt működő szervezeti egységek vezetői, illetve a politikai főtanácsadók, politikai tanácsadók felett. A szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján kinevezi, felmenti a közvetlen irányítása alatt működő szervezeti egységek köztisztviselőit, az egyéb munkáltatói jogkört a szervezeti egység vezetője gyakorolja;
b) a közigazgatási államtitkár javaslatának figyelembevételével igazgatói, főcsoportfőnöki, főosztályvezetői megbízást ad és von vissza;
c) a politikai államtitkár javaslata alapján kinevezi, felmenti a politikai államtitkári titkárság, továbbá a parlamenti titkárság feladatait ellátó köztisztviselőket;
d) gyakorolja a munkáltatói jogkört a politikai tanácsadó, főtanácsadó felett.
(5) A politikai államtitkár
a) javaslatot tesz a miniszternek a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott munkáltatói jogok gyakorlására;
b) a közigazgatási államtitkárral együttesen javaslatot tesz a politikai államtitkári titkársági feladatot és a Parlamenti Titkárság vezetését ellátó szervezeti egységek főosztályvezetőinek megbízására;
c) átruházott hatáskörben gyakorolja a munkáltatói jogokat – a (4) bekezdés b), illetve c) pontjában foglaltak kivételével – a felügyelete alá tartozó titkársági feladatokat ellátó köztisztviselők felett;
d) gyakorolja a munkáltatói jogokat – a (4) bekezdés b) pontja, illetve az (5) bekezdés c) pontja kivételével – a közvetlen felügyelete alatt álló szervezeti egység főosztályvezetője felett.
(6) A közigazgatási államtitkár munkáltatói jogainak gyakorlásáról az egységes Közszolgálati Szabályzat rendelkezik.
(7) Az ügyintéző szabadságának kiadása éves szabadságolási ütemterv szerint történhet. Az ütemtervet a szervezeti egység vezetője hagyja jóvá.
(8) A főcsoportfőnök, az igazgató, a főosztályvezető szabadságolási ütemtervét a felügyeletet gyakorló vezető hagyja jóvá. Az érintett vezető és kinevezett helyettesének egyidejű távolléte nem engedélyezhető, kivéve, ha a szervezeti egységet felügyelő vezető esetileg erre engedélyt ad.
(9) A helyettes államtitkárok szabadságolásának ütemtervét az érintettek kezdeményezésére a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(10) A helyettes államtitkárok, a főcsoportfőnök, az igazgatók, a főosztályvezetők szabadságolási tervéről és a szabadság igénybevételéről a Humán Erőforrás Önálló Osztály naprakész nyilvántartást vezet.
(11) A (8) bekezdésben felsorolt vezetők Minisztériumon kívüli hivatalos elfoglaltságaikról és elérhetőségükről kötelesek a közvetlen felügyeletüket ellátó állami vezetőt írásban tájékoztatni.
A Minisztérium szervezeti tagozódása
és az egyes szervezeti egységek feladata és ügyrendje
43. § (1) A Minisztérium szervezete a miniszter, a politikai, közigazgatási és helyettes államtitkár (a továbbiakban együtt: államtitkárok) munkáját közvetlenül segítő és általuk felügyelt szervezeti egységekre, valamint a munka szervezését és az együttműködést szolgáló szervezetekre tagozódik.
(2) A miniszter közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek:
a) Miniszteri Kabinetiroda, amely felügyeli az alábbi egységeket
aa) Miniszteri Titkárság,
ab) Környezetpolitikai Főosztály
ac) Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Önálló Osztály
ad) Sajtó és Rendezvény Önálló Osztály
b) Ellenőrzési Önálló Osztály
c) Országos Környezetvédelmi Tanács Titkársága
(3) A politikai államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek:
a) Politikai Államtitkár Titkársága
b) Parlamenti Titkárság
(4) A közigazgatási államtitkár irányításával működő szervezeti egységek:
1. a) Közigazgatási Államtitkár Hivatala
aa) Közigazgatási Államtitkár Titkársága
ab) Koordinációs Önálló Osztály (keretében működik a „Zöld-Pont” Szolgálat)
ac) Informatikai Önálló Osztály
ad) Humán Erőforrás Önálló Osztály
b) Gazdasági Hivatal
ba) Gazdasági Igazgató Titkársága
bb) Pénzügyi és Számviteli Főosztály
bc) Műszaki és Ellátási Főosztály
bd) Beruházási és Vagyongazdálkodási Főosztály
c) EU és Nemzetközi Főcsoport
ca) Nemzetközi Környezetpolitikai Főosztály
cb) Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály
cc) Kutatási és Oktatási Önálló Osztály
2. Jogi és Közigazgatási Hivatal
a) Tárcaközi Koordinációs és Helyettes Államtitkári Titkárság
b) Törvényelőkészítő Főosztály
c) Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály
d) Európai Közösségi Jogi Koordinációs Főosztály
3. Közgazdasági és Költségvetési Hivatal
a) Helyettes Államtitkári Titkárság
b) Fejezeti Költségvetési Főosztály
c) Közgazdasági és Fejlesztéskoordinációs Főosztály
d) Társasági Önálló Osztály
4. Vízügyi Hivatal
a) Helyettes Államtitkári Titkárság
b) Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály
c) Vízgazdálkodási és Koordinációs Főosztály
d) Vízkárelhárítási Főosztály
5. Környezetvédelmi Hivatal
a) Helyettes Államtitkári Titkárság
b) Levegőtisztaság-védelmi, Zaj- és Rezgésellenőrzési Főosztály
c) Víz- és Talajvédelmi Főosztály
d) Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály
e) Környezetbiztonsági Főosztály
6. Természetvédelmi Hivatal
a) Helyettes Államtitkári Titkárság
b) Természetmegőrzési Főosztály
c) Erdészeti és Tájvédelmi Főosztály
d) Birtokügyi és Agrárharmonizációs Főosztály
(5) A Közgazdasági és Költségvetési Helyettes Államtitkár felügyeli a Minisztérium önálló jogi személyiségű, részben önálló gazdálkodású központi költségvetési szervként működő Fejlesztési Igazgatóságát, amely szervezet a Minisztérium szervezeti egységeivel Együttműködési Megállapodásban rögzítettek szerint működik együtt.
(6) A monitoring tevékenység folyamatosságának biztosítása érdekében a Minisztérium a Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága – Monitoring és Koordinációs Önálló Osztály elnevezéssel – keretében monitoring egységet működtet. A Monitoring és Koordinációs Önálló Osztály látja el az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról szóló 124/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése szerinti, a Minisztérium számára előírt feladatokat.
(7) A Főigazgatósággal, a Főfelügyelőséggel, illetve a területi szervekkel kapcsolatos szakmai irányítási feladatokat a (4) bekezdésben meghatározott Hivatalok, főcsoport vezetői – a közigazgatási államtitkáron keresztül – gyakorolják. Az együttműködés részletes rendjét külön közigazgatási államtitkári intézkedés szabályozza.
A szervezeti egység általános feladatai
44. § (1) A helyettes államtitkár, a főcsoportfőnök, a gazdasági igazgató az általa vezetett belső szervezeti-irányítási egység egymáshoz közvetlenül kapcsolódó, a Szabályzatban meghatározott főosztályok tevékenységét hangolja össze.
(2) A szervezeti egység
a) döntésre előkészíti a feladatkörébe tartozó szakmai, költségvetési terveket, beszámolókat, jelentéseket;
b) figyelemmel kíséri és hasznosítja a tevékenységét érintő szakmai és tudományos eredményeket, a szakmai munkára vonatkozó jogszabályokat, szükség esetén kezdeményezi a szabályozás korszerűsítését;
c) közreműködik a feladatkörét érintő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, belső szabályzatok kidolgozásában, a más állami szervek által előkészített jogszabályok, előterjesztések, jelentések, illetőleg a Minisztérium belső szabályzatai tervezeteinek véleményezésében;
d) külön utasításban meghatározott feltételek szerint közreműködik a Minisztérium nemzetközi kapcsolatainak fenntartásában, illetőleg ellátja a nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő feladatokat;
e) közreműködik a közvélemény tájékoztatását és a Minisztérium szakmai, társadalmi kapcsolatainak fenntartását szolgáló tevékenység ellátásában;
f) közreműködik a Minisztérium információs rendszerének működtetésében, illetőleg a statisztikai és egyéb adatszolgáltatással összefüggő feladatok ellátásában;
g) külön szabályzat szerint gazdálkodik a feladatainak ellátásához biztosított költségvetési előirányzatokkal, keretekkel, gondoskodik tervszerű, hatékony és takarékos felhasználásukról;
h) közérdekű bejelentés, javaslat és panasz esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve közreműködik azok előkészítésében;
i) részt vesz a Minisztérium nevelési-oktatási, képzési, tudatformálási, továbbá kutatási és műszaki fejlesztési feladatainak ellátásában;
j) jogszabályban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott esetben közreműködik a hatósági feladatok ellátásában;
k) együttműködik a Minisztérium többi szervezeti egységével;
l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyet külön szabályzat feladatkörébe utal;
m) feladatkörében képviseli a Minisztérium álláspontját a kormányzati munkában;
n) külön utasításban meghatározottak szerint közreműködik a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában.
A miniszter közvetlen alárendeltségében működő szervezetek és feladatai
45. § (1) A Kabinetiroda élén a kabinetfőnök áll, akit munkájában helyettes kabinetfőnök és miniszteri tanácsadók segítenek.
(2) A Kabinetiroda ellátja a miniszter által meghatározott feladatokat.
(3) A Kabinetiroda döntés-előkészítéssel kapcsolatos tevékenységet végez, a miniszter számára készített javaslatokat – az átdolgozás szempontjainak meghatározásával – átdolgozásra visszaadhatja, további egyeztetésre utalhatja, valamint meghatározhatja az előkészítéssel összefüggő egyéb feladatokat.
(4) A Kabinetiroda
a) segíti a minisztert az általános és szakmapolitikai feladatok végrehajtásának előkészítésében, a szakmai és kommunikációs stratégiai célok és koncepciók megfogalmazásában;
b) közreműködik a miniszteri döntések előkészítésében, a miniszter testületi ülésekre történő felkészítésében;
c) részt vesz a miniszteri döntések végrehajtásának ellenőrzésében;
d) előkészíti és lebonyolítja a miniszter kapcsolattartását a pártok, társadalmi és érdekképviseleti szervezetek vonatkozásában;
e) közreműködik a miniszter belföldi és külföldi kapcsolattartásával összefüggő politikai előkészítő feladatok ellátásában;
f) ellátja a felügyeletet a Miniszteri Titkárság, a Környezetpolitikai Főosztály, a Sajtó és Rendezvény Önálló Osztály és a Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Önálló Osztály munkája felett.
(5) A Kabinetiroda a felügyeleti rend betartásával, a közigazgatási államtitkárral egyeztetett módon a stratégiai tervezési tevékenység, valamint a kommunikációs stratégia kialakítása, megvalósítása során együttműködik a Minisztérium hivatalaival, főcsoportjával a kommunikációs stratégia kialakítása és megvalósítása érdekében.
(6) A Kabinetiroda felelős a miniszter szakmai és közéleti programjának megszervezéséért, a miniszter nyilvánosság előtti szerepléseinek előkészítéséért. A feladat végrehajtása során irányítja az ezen feladatokat ellátó munkatársakat.
46. § (1) A Kabinetiroda a Miniszteri Titkárság útján ellátja a miniszter tevékenységével közvetlenül összefüggő operatív feladatokat.
(2) A Titkárság fő feladatai:
a) gondoskodik a miniszterhez érkező iratok intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról, továbbítja a miniszter által meghatározott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
b) figyelemmel kíséri a miniszter napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
c) ellátja a miniszter személyi titkári feladatait;
d) közreműködik a Miniszteri Értekezlet, a feladatmeghatározó miniszteri megbeszélések előkészítésében és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában.
47. § A Környezetpolitikai Főosztály szakmailag előkészíti, szervezi a miniszter stratégiai tervezési és döntési tevékenységét és végzi a döntések végrehajtását. Ennek érdekében:
a) felelős a hazai környezetpolitika tervezéséért és annak a nemzetközi környezetpolitikával történő összehangolásáért;
b) irányítja és összehangolja a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összefüggő feladatokat, és ellátja az e programmal kapcsolatos hazai, EU vonatkozású és egyéb nemzetközi együttműködési feladatokat;
c) irányítja és összehangolja az átfogó, hosszú távú programokkal, tervekkel kapcsolatos környezetpolitikai feladatok ellátását és biztosítja a tárca képviseletét a környezetpolitika tárcaközi integrációját szolgáló testületekben;
d) közreműködik a környezeti szempontok horizontális integrációjával összefüggő tárca feladatokban;
e) koordinálja az NKP-hoz kapcsolódó helyi és regionális környezetvédelmi programok kidolgozását és végrehajtását támogató tárcaszintű feladatokat, közreműködik a környezetpolitika regionális összefüggéseinek feltárásában, valamint a regionális szervezetekkel való kapcsolattartásban és az együttműködés fejlesztésében;
f) közreműködik a Minisztérium kiemelt feladatainak, egyes szakmai területek alapvető célkitűzéseinek és az azokat megvalósító ágazati intézkedések, munkatervek összhangjának biztosításában, a hangsúlyok kijelölésében és a munkatervekben való érvényesítésében;
g) szakmai támogatást nyújt a kommunikációs stratégia kidolgozásához;
h) együttműködik a minisztériumi döntés-előkészítő tevékenységben, az érintett szakmai egységektől döntés-előkészítő anyagok készítését kéri, valamint szakmai és stratégiai szempontból értékeli azt, javaslatot tesz annak elfogadására, módosítására;
i) a Minisztérium által készített jelentések alapján elemzi a stratégiai célkitűzések, kiemelt feladatok megvalósulásának helyzetét;
j) közreműködik a Minisztérium szakmai, szakmapolitikai érdekeinek érvényesítésében a tárcaközi együttműködésben;
k) részt vesz a horizontális munkacsoportok munkájában;
l) kapcsolatot tart a Parlamenti Titkársággal;
m) stratégiai jelentőségű ügyekben közreműködik a döntési alternatívák kidolgozásában, kezdeményezi a szakmapolitikai szempontok érvényesítését szolgáló intézkedéseket.
48. § A Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Önálló Osztály
a) kidolgozza a Minisztérium kommunikációs stratégiáját;
b) elkészíti a minisztériumi javaslatokhoz, előterjesztésekhez kapcsolódó kommunikációs tervet;
c) kapcsolatot tart a környezetvédő társadalmi szervezetekkel, irányítja és koordinálja a Minisztérium civil stratégiájának kidolgozását és megvalósítását;
d) részt vesz a környezeti ügyekben a társadalom részvételével és információhoz való hozzájutásával kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtásának stratégiai kidolgozásában és közreműködik a végrehajtásában;
e) segíti a helyi önkormányzatok környezetügyi tevékenységét; kapcsolatot tart az önkormányzati szövetségekkel; irányítja és koordinálja a Minisztérium önkormányzatokkal való kapcsolattartás stratégiájának kidolgozását és megvalósítását;
f) kapcsolatot tart és együttműködik a szakmai és egyéb érdekképviseleti szervekkel, irányítja és koordinálja a Minisztérium gazdasági szférával való kapcsolattartásának stratégiája kidolgozását és megvalósítását;
g) közreműködik a Minisztérium és a tárcák, valamint a társadalmi szervezetek közötti megállapodások megkötésében és végrehajtásában;
h) kidolgozza a kormányzati kapcsolattartás stratégiáját, s felügyeli, segíti annak megvalósulását;
i) gondozza az osztály feladatköréhez kapcsolódó pályázati rendszereket, javaslatot tesz a pályázatok kiírására, részt vesz a döntés-előkészítésben;
j) közreműködik a külső marketingkommunikációs tanácsadó cégekkel kötendő megállapodások előkészítésében, valamint a Minisztérium kommunikációs témájú pályázatainak lebonyolításában, támogatási szerződéseinek előkészítésében;
k) előkészíti a Kabinetiroda szerződéseit, naprakészen nyilvántartja, figyelemmel kíséri a Miniszteri Kabinetiroda felügyelete alá tartozó valamennyi szervezeti egység rendelkezésére álló pénzügyi keretek felhasználását.
49. § A Sajtó és Rendezvény Önálló Osztály
a) részt vesz a Minisztérium kommunikációs stratégiájának kidolgozásában és közreműködik a végrehajtásában;
b) szervezi és irányítja a Minisztérium és a felügyelete alá tartozó szervek médiával kapcsolatos tevékenységét;
c) napi kapcsolatot tart a médiával, tájékoztatja a sajtó képviselőit a Minisztérium tevékenységéről;
d) közreműködik a minisztériumi javaslatokhoz, előterjesztésekhez kapcsolódó kommunikációs tervek elkészítésében;
e) hírfigyelést végez, hírarchívumot hoz létre és üzemeltet;
f) sajtóterveket készít, sajtótájékoztatókat és egyéb sajtóeseményeket szervez, közleményeket, sajtóanyagokat készít;
g) szerkeszti a tárca Internetes portálját, intranet rendszerét;
h) szervezi és bonyolítja a Minisztérium külső és belső rendezvényeit (ünnepségek, fogadások, protokollesemények), közreműködik a Minisztériumot érintő, kormányzati protokollesemények szervezésében;
i) megtervezi és működteti a Zöld Galéria kiállításait és média eseményeit.
Ellenőrzési Önálló Osztály
50. § (1) A Minisztérium belső ellenőrzési rendszere magában foglalja a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert (folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés: FEUVE), valamint a független, utólagosan végzett belső ellenőrzést.
(2) A FEUVE a Minisztériumon belüli első szintű ellenőrzés, amely működtetése a vezetés felelősségi körébe tartozik. A minisztériumi szervezeti egységek vezetőinek olyan szabályzatokat kell kialakítani és folyamatokat működtetni, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(3) Az Ellenőrzési Önálló Osztály a Minisztérium belső ellenőrzési független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó szervezete, melynek célja, hogy a Minisztérium és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szerv kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát.
(4) Az Ellenőrzési Önálló Osztály
a) a jogszabályok és a belső szabályzat szerint ellátja a Minisztérium belső ellenőrzését, valamint a Minisztériumnál és az általa felügyelt költségvetési intézményeknél az ellenőrzési tevékenysége keretében szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- teljesítmény ellenőrzéseket, informatikai rendszerellenőrzéseket végez, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókról megbízhatósági ellenőrzés keretében igazolásokat bocsát ki;
b) ellenőrzései során a Minisztérium szervezeti egységeinél, illetve a Minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési intézményeknél vizsgálja és értékeli a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek (FEUVE) kiépítésének, működésének, jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;
c) elvégzi a nemzetközi támogatás útján a Minisztérium rendelkezésére bocsátott pénzeszközök felhasználásának ellenőrzését, beleértve a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alapok rendszerellenőrzését;
d) ellenőrzési feladatköréhez kapcsolódóan elősegíti a Minisztérium szervezeti egységeinek információs, elemző, értékelő tevékenységét;
e) elvégzi a Minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél az éves beszámoló megbízhatósági vizsgálatát;
f) részt vesz a külső ellenőrző szervezetek (ÁSZ, KEHI stb.) által végzett ellenőrzések végrehajtásában, a Minisztériumot érintő, külső szervek által végzett ellenőrzésekről nyilvántartást vezet, illetve koordinálja a jelentéseikben feltárt javaslatok alapján az intézkedési tervek elkészítését és azok végrehajtásának ellenőrzését;
g) beszámolót készít az ellenőrzés tapasztalatairól, figyelemmel kíséri az ellenőrzési jelentések alapján tett intézkedéseket.
Országos Környezetvédelmi Tanács Titkársága
51. § Az Országos Környezetvédelmi Tanács Titkársága – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezése szerint – ellátja a Tanács működtetésével összefüggő titkársági feladatokat.
A politikai államtitkár közvetlen alárendeltségében működő szervezetek
52. § A Politikai Államtitkár Titkársága élén – főosztályvezetői besorolású – titkárságvezető áll. A titkárság fő feladatai:
a) gondoskodik a politikai államtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;
b) továbbítja a politikai államtitkár által meghatározott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
c) figyelemmel kíséri a politikai államtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
d) a politikai államtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntés-előkészítő tevékenységet végez;
e) ellátja a politikai államtitkár tevékenységével összefüggő operatív feladatokat;
f) ellátja a romaügyi referens feladatkörét.
Parlamenti Titkárság
53. § (1) A Parlamenti Titkárság feladata az Országgyűlés törvényalkotási és kormányzati munkát ellenőrző szerepéből adódó és a Minisztériumot érintő feladatok irányítása, koordinálása.
(2) A Parlamenti Titkárság a 38. § szerint szervezi az Országgyűléssel és az országgyűlési bizottságokkal kapcsolatos tevékenységét, ezen belül
a) koordinálja a választ igénylő megkeresésre adandó válasz elkészítését, elkészíti a szakmai és közéleti szempontoknak megfelelően – szükség szerint szakmai kommentárral és változatokkal ellátott – a választervezetet, valamint gondoskodik a válaszadó felkészítéséről;
b) az Országgyűlés és a parlamenti bizottságok ülésein gondoskodik a Minisztérium képviseletének megszervezéséről;
c) a Minisztérium feladatkörét érintően figyelemmel kíséri, és az ügyben érintett önálló szervezeti egységnek eljuttatja az Országgyűlés és a bizottságok üléseinek napirendjén szereplő tárgyalási anyagokat, ügyeket;
d) Országgyűlés és az illetékes országgyűlési bizottságok határozati javaslatai és más hasonló dokumentumok esetében az Országgyűlés döntéséig (végszavazás) és a döntés kihirdetéséig ellátja a Minisztériumra háruló összehangoló, egyeztető feladatokat;
e) szakmai és szervezési támogatást nyújt a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok parlamenti munkájához;
f) szervezi és elkészíti a képviselői fogadóórára érkező kérdésekre a válaszokat.
A közigazgatási államtitkár irányításával működő szervezeti egységek
54. §
1. A közigazgatási államtitkár közvetlen felügyelete
alatt működő szervezeti egységek és feladataik
Közigazgatási Államtitkár Hivatala
Közigazgatási Államtitkár Titkársága
55. § (1) A Közigazgatási Államtitkári Titkárság élén – főosztályvezetői besorolású – titkárságvezető áll, aki koordinálja a Közigazgatási Államtitkári Hivatal keretében működő, a közigazgatási államtitkárhoz tartozó szervezeti egységek működését.
(2) A Közigazgatási Államtitkár Titkársága
a) ellátja a közigazgatási államtitkár tevékenységével összefüggő operatív és döntés-előkészítő feladatokat;
b) segíti a közigazgatási államtitkár ellenőrzési és koordinációs feladatainak ellátását;
c) ellátja a Közigazgatási Államtitkár Hivatalán belül a közigazgatási államtitkár által meghatározott koordinációs és döntés-előkészítő feladatokat;
d) részt vesz a közigazgatási államtitkár által meghatározott körben a gazdasági típusú döntések, intézkedések előkészítésében;
e) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a közigazgatási államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza;
f) részt vesz a közigazgatási államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek tevékenységének koordinálásában.
Koordinációs Önálló Osztály
56. § A Koordinációs Önálló Osztálya
a) szervezi a Minisztérium vezetőinek a kormányzati testületi ülésekre (Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, kormánykabinetek, Kormányülés) történő rendszeres szakértői felkészítését, egyidejűleg végzi az ezzel járó technikai és egyéb nyilvántartási teendőket;
b) kapcsolatot tart a Gazdasági Kabinet Titkárságával, ennek keretében összeállítja a Kabinet munkatervéhez a Minisztérium éves munkatervét és gondoskodik az elkészült napirendi anyagok továbbításáról;
c) figyelemmel kíséri a Kormány határozataiban előírt feladatokat és nyilvántartja a végrehajtási határidőket, egyidejűleg szervezi a határidős feladatok végrehajtását, összeállítja a teljesítés állásáról szóló beszámolókat és havi jelentéseket, továbbá a végrehajtás előre látható késedelme esetén intézkedést kezdeményez;
d) működteti a „Zöld-Pont” Szolgálatot, ezen belül különösen:
da) megszervezi a „Zöld-Pont” irodák országos hálózatát, közreműködik működtetésükben, folyamatos kapcsolatot tart fent azokkal és a Minisztérium zöld hatóságaival, valamint a szaktárcák és a civil szervezetek hasonló feladatot ellátó szervezeti egységeivel, hálózataival;
db) a szakmai főosztályokkal együttműködve intézi, és a Sajtó és Rendezvény Önálló Osztállyal való kapcsolattartás keretében kielemzésre és hasznosításra alkalmas módon összesíti a lakossági közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat;
dc) igény szerint létrehoz és folyamatosan frissít, illetve szolgáltat tematikus adatbázisokat, ugyanezen célból koncentrálja és rendszerezi a szakfőosztályok által gyűjtött aktuális környezeti adatokat, információkat és kiadványokat, működteti a Minisztérium honlapján létrehozott Zöld Fórumot és a Minisztérium éves kiemelt feladataihoz, illetve a zöld jeles napokhoz szorosan kötődő ingyenes „forró drót”-ot, továbbá kapcsolódó tematikus, információs lakossági fórumokat szervez;
e) ellátja a Vezetői Értekezlet titkársági teendőit.
Informatikai Önálló Osztály
57. § Az Informatikai Önálló Osztály
a) összehangolja a szakterületi információs rendszerek fejlesztését és működtetését, irányítja az integrált Környezeti Információs Rendszer kialakítását és működtetését;
b) javaslatot tesz az informatikára fordítható belső és külső erőforrások megtervezésére és elosztására, kialakítja az ágazati informatikai stratégiát és informatikai biztonsági stratégiát;
c) a külön jogszabályban meghatározott szerv közreműködésével irányítja a Minisztérium irányítása és felügyelete alá tartozó szervek informatikai tevékenységét;
d) koordinálja a környezettel, természettel kapcsolatos adatgyűjtést és feldolgozást;
e) irányítja a meglévő szakterületi információs rendszerek állapotának és működésének elemzését;
f) koordinálja a környezetpolitikát, a döntéshozatalt és a tájékoztatást szolgáló mutatók kifejlesztését; koordinálja a Minisztériumnak az Országos Statisztikai Adatgyűjtő programmal kapcsolatos feladatai végrehajtását;
g) koordinálja a magyarországi EIONET-hálózat kialakítását, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel történő együttműködést;
h) koordinálja, illetőleg az érintett szervezeti egységekkel való együttműködés keretében elősegíti a nemzetközi egyezményekből fakadó jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését, valamint az OECD és az EU számára történő környezeti statisztikai adatszolgáltatási feladatokat;
i) együttműködik a szakterületét érintő tevékenységet folytató országos és regionális intézményekkel;
j) összehangolja a Minisztérium távérzékeléssel összefüggő feladatait;
k) irányítja és koordinálja a Minisztérium és szervezetei által gyűjtött környezeti adatok nyilvánosságra hozatalát a külön jogszabályok szerint;
l) felügyeli a magyarországi GRID-központot;
m) gondoskodik a Minisztérium saját számítógépes hálózatának és számítógépparkjának működtetéséről, a szükséges karbantartásról, felújításról és annak fejlesztéséről.
Humán Erőforrás Önálló Osztály
58. § (1) A Humán Erőforrás Önálló Osztály
a) végzi a Minisztérium köztisztviselői és munkaviszonyban lévő alkalmazottai, továbbá a miniszter és a közigazgatási államtitkár kinevezési jogkörébe külön jogszabály alapján tartozó más személyek esetében a jogviszony létesítésével, megszüntetésével, módosításával kapcsolatos személyügyi feladatokat, arról a jogszabályban előírt nyilvántartást vezet;
b) kialakítja a Minisztérium humán erőforrásokkal kapcsolatos stratégiáját, intézi a köztisztviselők utánpótlásával, a vezetők kiválasztásával – pályáztatásával – kapcsolatos szervezési, kapcsolattartási ügyeket, ellátja a kiemelt főtisztviselői karba kinevezett köztisztviselőkkel kapcsolatos feladatokat;
c) gondoskodik a Minisztériummal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók alkalmazásáról;
d) közreműködik a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzések lebonyolításában, a Ktv.-ben előírt vagyonnyilatkozat-tétellel, illetve teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatok ellátásában;
e) a Gazdasági Hivatallal együttműködve elkészíti az éves létszámtervet, ez alapján végzi a létszámgazdálkodással összefüggő feladatokat, felügyeli és ellenőrzi a státuszbetöltések helyzetét, engedélyezi az üres státuszok betöltését;
f) a Gazdasági Hivatallal együttműködve elkészíti az éves személyi juttatási keret jogcímenkénti felhasználási tervét, a Gazdasági Hivatal havi jelentése alapján nyomon követi és ellenőrzi a személyi juttatási keret évközi felhasználását, előterjesztéseket készít a közigazgatási államtitkár felé a szabad pénzeszközök célirányos felhasználására;
g) külön szabályzat alapján intézi a köztisztviselők munkavégzésével, juttatásaival és kedvezményeivel, a vezetők pihenőidejével, továbbá jutalmazásával kapcsolatos ügyeket, részt vesz a Minisztérium köztisztviselőit és munkavállalóit érintően az éves szabadságolási terv elkészítésében;
h) külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodik a miniszter által adományozható kitüntetések, egyéb elismerések rendszerének összehangolt működtetéséről és fejlesztéséről;
i) biztosítja a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működését, koordinálja a Minisztérium egészségügyi, jóléti, szociális tevékenységét, működteti a Szociális Bizottságot;
j) koordinálja a Minisztérium szakterületeit érintő szakmai tanfolyamok, továbbképzések és konferenciák szervezését, intézi a Minisztérium köztisztviselőivel kötött tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos ügyeket, közreműködik az ügykezelői és közigazgatási alapvizsga, valamint a közigazgatási szakvizsga megszervezésében;
k) koordinálja, szervezi az idegen nyelvi és integrációs képzéssel kapcsolatos tevékenységet, és részt vesz a tagállami működés személyi feltételeinek biztosításában;
l) előkészíti a Minisztériumon belüli és külső képviseletében ellátott tisztségekkel kapcsolatos, valamint a Minisztériumban működő bizottságok külső képviselőinek felkérésével, kinevezésével kapcsolatos ügyeket, továbbá ezekről nyilvántartást vezet.
(2) A Humán Erőforrás Önálló Osztály az (1) bekezdés szerinti feladatokat – értelemszerűen és összhangban az egységes Közszolgálati Szabályzatban, valamint a Közalkalmazotti Szabályzatban foglaltakkal – a Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságánál foglalkoztatott közalkalmazottak esetében is ellátja.
Gazdasági Hivatal
59. § (1) A Gazdasági Hivatalt vezető gazdasági igazgató feladata a Pénzügyi és Számviteli Főosztály, a Műszaki és Ellátási Főosztály, valamint a Beruházási és Vagyongazdálkodási Főosztály munkájának összehangolása és a három szervezeti egység munkájának irányítása.
(2) A Gazdasági Hivatal
a) ellátja a közigazgatási államtitkár gazdasági tevékenységével összefüggő operatív, döntés-előkészítő, ellenőrzési feladatokat;
b) végzi a KvVM költségvetési cím jogszabályokban és külön szabályzatokban meghatározott költségvetési, pénzügyi és számviteli feladatait;
c) biztosítja a Minisztérium működéséhez szükséges ellátási és műszaki-gazdasági üzemeltetési feltételeket;
d) bonyolítja a Minisztérium rekonstrukciós, beruházási, vagyongazdálkodási, közbeszerzési, beszerzési feladatait;
e) ellátja az a)–d) pontokban felsorolt feladatok megvalósítása érdekében a szükséges szakmai koordinációt.
EU és Nemzetközi Főcsoport
60. § Az EU és Nemzetközi Főcsoport
a) összehangolja a nemzetközi együttműködésben való részvételt és átfogóan elősegíti a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi érdekek képviseletét a nemzetközi szervezetekben, az EU tagsággal kapcsolatos testületekben és a kétoldalú kapcsolatokban, ezzel összefüggésben:
aa) elősegíti, szervezi, illetőleg ellátja a Minisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolattartásából adódó feladatokat, biztosítja az összeköttetést a külföldi partner intézményekkel, az itthoni és külföldi diplomáciai képviseletekkel;
ab) ellátja az ENSZ és szakosított szervezetei, az euro-atlanti integrációs szervezetek, különös tekintettel az EU és az OECD környezetpolitikai programjaiból adódó stratégiai jellegű feladatok kidolgozásának és végrehajtásának irányítását, továbbá közreműködik az e programokkal kapcsolatos hazai célkitűzések meghatározásában és nemzetközi képviseletében;
ac) hazai vagy külföldi megkeresésre kezdeményezi és elősegíti az új két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok kiépítését;
ad) szervezi és előkészíti a Minisztérium vezetőinek a nemzetközi kapcsolattartás keretében megvalósuló itthoni és külföldi programjait, elkészíti, illetve elősegíti a tárgyalások eredményeinek dokumentálását, különös tekintettel a Kormány részére készülő tartalmi és operatív jelentésekre;
ae) koordinálja a közösségi stratégiai szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos tanácsi döntéshozatalban való részvételt, együttműködve a Minisztérium, illetve más minisztériumok érintett szervezeti egységeivel;
af) részt vesz a komitológiai szakbizottságokban a szakpolitikai ügyekben;
ag) koordinálja a nemzetközi egyezmények, programok, események kapcsán a tanácsi egyeztetési folyamatban, döntéshozatalban való részvételt, együttműködve a Minisztérium, illetve más minisztériumok érintett szervezeti egységeivel;
ah) részt vesz a Minisztériumnak az Európai Közösségi Tárcaközi Bizottságban való részvételével kapcsolatos képviseleti feladatok ellátásában, együttműködve a Minisztérium és más minisztériumok érintett szervezeti egységeivel;
ai) feladatkörében közreműködik a környezetvédelmi és vízügyi szakattasék munkájában, összehangolja a szakmai háttérinformációval való ellátásukat, gondoskodik beszámoltatásukról;
aj) kapcsolatot tart az érdekelt nem-kormányzati szereplőkkel, különös tekintettel a szabályozási tárgyak által érintett ágazatok, illetve a nem-kormányzati szervezetek képviselőire;
ak) szervezi és irányítja a Minisztérium hatáskörébe tartozó kétoldalú kormány- és tárcaközi egyezmények, megállapodások, valamint más, két- és többoldalú együttműködési dokumentumok létrehozását, a hazai és nemzetközi előkészítési és egyeztetési feladatok végrehajtását;
al) közreműködik a Kormány vagy a Minisztérium képviseletének biztosításában a két- és többoldalú nemzetközi együttműködés testületeiben;
am) közreműködik a Minisztérium feladatkörébe tartozó nemzetközi megállapodásokkal, programokkal kapcsolatban a hazai feladatok meghatározásában, a hazai jogszabály-előkészítésben, illetve a hazai álláspont kialakításában;
b) közreműködik a Kormány tájékoztatásában a Minisztérium nemzetközi kapcsolatainak alakulásáról, szakmai háttéranyagokkal látja el a Külügyminisztériumot a diplomáciai, különösen a magas szintű tárgyalások előkészítéséhez;
c) elősegíti a „riói” egyezmények (az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleséggel, a sivatagosodással és az aszályokkal foglalkozó egyezmények és jegyzőkönyveik) végrehajtásával kapcsolatos nemzetközi együttműködésben való részvételt, összehangolja az ebből eredő hazai feladatok meghatározását;
d) közreműködik a hazai donorpolitika Minisztériumot érintő feladatainak teljesítésében, összehangolja a Globális Környezeti Alappal kapcsolatos teendőket;
e) szakmailag összehangolja egyes nemzetközi természetvédelmi egyezményekből, valamint az állatvédelmi törvényből a Minisztériumra háruló feladatokat; ellátja a Washingtoni Egyezményben nemzetközileg meghatározott feladatokat; továbbá ellátja a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos, a Minisztériumra háruló szakhatósági feladatok szakmai előkészítését és a nemzetközi kötelezettségeket;
f) ellátja a nemzetközi kapcsolattartással összefüggő pénzügyi tervezési, elemző és összefoglaló feladatokat, valamint kezeli a nemzetközi tagdíj keret tervezését és felhasználását, továbbá elemzéseket készít a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez biztosított erőforrások felhasználásáról;
g) ellátja a hivatalos külföldi kiküldetésekkel járó utazás-szervezési feladatokat; továbbá ellátja a nemzetközi kapcsolattartással összefüggő rendezvény-szervezési feladatokat és szervezi a tolmácsolási és fordítási munkákat;
h) működteti és fejleszti a nemzetközi együttműködési tapasztalatok, információk és eredmények széleskörű megismertetése érdekében a Minisztérium Nemzetközi Információs Rendszerét;
i) irányítja a különböző döntéshozatali szintekhez tartozó környezeti hatásvizsgálatok szabályozásával, intézményi továbbfejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi feladatok ellátását;
j) kidolgozza a Minisztérium K+F koncepcióját, kialakítja az irányított szakterületek kutatási és műszaki fejlesztési fő irányait, érvényesíti a tárca szempontrendszerét a hazai tudomány- és innovációs politikában;
k) koordinálja a nemzetközi tudományos és technológiai két- és többoldalú együttműködések végrehajtását, szervezi és elősegíti az Európai Unió Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában, az Európai Kutatási Térség fejlesztésében való hazai részvételt;
l) irányítja és koordinálja az oktatás, nevelés és képzés környezet- és természetvédelmi koncepciójának és stratégiájának kidolgozását, összehangolja a Minisztérium általános környezet- és természetvédelmi oktató és nevelőmunkával kapcsolatos tevékenységét, és ellátja a környezeti neveléssel, oktatással és szakképzéssel kapcsolatos országos és nemzetközi programok megvalósítását;
m) ellátja a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó oktatással, képesítéssel, szakképesítéssel kapcsolatos feladatokat;
n) közreműködik környezet- és természetvédelmi diákpályázatok, országos tanulmányi versenyek előkészítésében, lebonyolításában.
2. Jogi és Közigazgatási Helyettes Államtitkár
közvetlen alárendeltségében működő szervezetek
és feladataik
(Jogi és Közigazgatási Hivatal)
61. § (1) A Jogi és Közigazgatási Hivatal szakterületi feladatai különösen
a) előkészíti a Minisztérium feladatkörébe tartozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a jogalkotással összefüggő, felsőbb szintű előterjesztések tervezeteit, nyilvántartja a Minisztérium feladatkörére vonatkozó, illetve az azt érintő jogszabályokat és az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, továbbá a Minisztérium hivatalos lapjában való közzétételre előkészíti az állami irányítás egyéb jogi eszközeit és a közleményeket, szerkeszti a Minisztérium hivatalos lapját;
b) koordinálja a közösségi jogszabályi kérdésekkel kapcsolatos EU tanácsa döntéshozatalban való részvételt, együttműködve a Minisztérium, illetve más minisztériumok érintett szervezeti egységeivel;
c) ellátja az EU tanácsa jogalkotással párhuzamosan futó európai parlamenti döntéshozatallal kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
d) részt vesz az európai uniós végrehajtási (infringement) eljárásokban, ideértve a bizottsággal folytatott egyeztetéseket is;
e) részt vesz – jogalkotási ügyekben – a kommitológiai szakbizottságokban;
f) részt vesz a Minisztériumnak az Európai Közösségi Tárcaközi Bizottságban való részvételével kapcsolatos képviseleti és koordinációs feladatokat, együttműködve a Minisztérium, illetve más minisztériumok érintett szervezeti egységeivel;
g) feladatkörében közreműködik a környezetvédelmi és vízügyi szakattasék munkájában, összehangolja a szakmai háttérinformációval való ellátásukat, gondoskodik beszámoltatásukról;
h) kapcsolatot tart az érdekelt nem-kormányzati szereplőkkel, különös tekintettel a szabályozási tárgyak által érintett ágazatok, illetve a nem-kormányzati szervezetek képviselőire;
i) összefoglaló tervezetet készít a más minisztériumok által megküldött előterjesztésekre (jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei, szakmai beszámolók, jelentések) vonatkozóan a Minisztérium szervezeti egységei által kialakított álláspontokból, és azokat kiadmányozásra előkészíti;
j) gondoskodik a Minisztérium jogi képviseletéről, továbbá a Minisztérium által kötött szerződések jogi felülvizsgálatáról, valamint a Minisztérium által kötött, kötelezettségvállalással járó szerződések nyilvántartásáról;
k) ellátja a miniszter, illetve a Minisztérium hatósági (szakhatósági) hatáskörébe tartozó feladatokat;
l) peres ügyekben felügyeli a Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága jogi képviseletét;
m) összehangolja a közigazgatás korszerűsítéséből a Minisztériumra háruló feladatok végrehajtását és figyelemmel kíséri azok megvalósítását;
n) kialakítja és karbantartja a Minisztérium irányítása és felügyelete alatt álló szervek szervezeti és működési mintaszabályzatát és egységes iratkezelési szabályzatát, gondoskodik a Minisztérium irattári tervének évenkénti felülvizsgálatáról;
o) ügykezelési szervezeti egysége útján
oa) gondoskodik a Minisztériumba érkező ügyiratok érkeztetéséről, szétosztásáról;
ob) működteti a Minisztérium irattárát, valamint kezeli – külön jogszabályok szerint – az államtitoknak és szolgálati titoknak minősülő iratokat;
oc) ellátja a Minisztérium ügyiratkezelési szabályzatában meghatározott egyéb feladatokat;
p) koordinálja a Hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos döntéseiből adódó, továbbá a Balatonnal kapcsolatos feladatok végrehajtását;
q) közreműködik – a természetvédelmi helyettes államtitkárral egyeztetve – az UNESCO Világörökség természeti és táji értékek védelmével összefüggő feladatok ellátásában;
r) feladatkörében közreműködik a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, a nemzeti park igazgatóságok és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok tevékenységének irányításában.
(2) A jogi és közigazgatási helyettes államtitkár felügyeli a Főfelügyelőséget és ellátja a Főfelügyelőség tekintetében a felettes államigazgatási szerv feladatait.
3. A Közgazdasági és Költségvetési Helyettes
Államtitkár közvetlen alárendeltségében működő
szervezetek és feladataik
(Közgazdasági és Költségvetési Hivatal)
62. § A Közgazdasági és Költségvetési Hivatal szakterületi feladatai különösen
a) irányítja és segíti a KvVM fejezet felügyelete alá tartozó szervek, illetve területi szervek költségvetési gazdálkodásával kapcsolatos tevékenységét;
b) szervezi, irányítja, elemzi és ellenőrzi a KvVM fejezet és a fejezethez tartozó költségvetési címek, intézmények számviteli rendjének kialakítását, gondoskodik a fejezeti kezelésű és intézményi számviteli politika elkészítéséről, valamint a vonatkozó jogszabályok változásai alapján szükséges korrekciójáról;
c) a fejezethez tartozó intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési, gazdálkodási feladatainak, valamint az ágazati feladatok végrehajtása érdekében különösen:
ca) elemzi a Minisztérium különböző időtávú szakmai programjainak költségvetési, gazdasági kihatásait, javaslatot tesz a finanszírozásra, kezdeményezi ezek beépítését az államháztartás alrendszereibe, gondoskodik gazdasági értékelésükről, közgazdasági szempontú összehangoltságukról;
cb) javaslatokat tesz a Minisztérium szakmai feladatainak megvalósítása érdekében a központi költségvetés KvVM fejezetéhez tartozó kiadási előirányzatokra, a szükségessé váló előirányzat-módosításokra;
cc) gondoskodik a KvVM fejezet költségvetésének megtervezéséről, a költségvetési beszámoló és zárszámadás elkészítéséről, a fejezethez tartozó költségvetési címek és intézmények, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezési és beszámolási munkájának irányításáról;
cd) ellátja az előirányzat-felhasználási keretekkel kapcsolatos, továbbá a költségvetési jogszabályokban a fejezet felügyeletét ellátó szerv számára meghatározott egyéb irányítási, információszolgáltatási feladatokat, továbbá elvégzi a fejezeti irányításhoz tartozó valamennyi bankszámla kezelésével és pénzforgalmi könyvelésével kapcsolatos feladatokat;
ce) koordinálja és irányítja a fejezet felhalmozási tevékenységét;
d) irányítja az ágazat kiemelt fejlesztési, beruházási, vagyongazdálkodási, közbeszerzési, beszerzési tevékenységét;
e) irányítja a Minisztérium irányítása és felügyelete alá tartozó szervek beruházási, vagyongazdálkodási tevékenységét;
f) feladata a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével összefüggő jogszabályoknak megfelelő számviteli rendszer kialakítása és működtetése, a költségvetés és a költségvetési beszámoló összeállítása, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásához kapcsolódó kötelezettségvállalások ellenjegyzésre, érvényesítésre, kötelezettségvállalás aláírására történő előkészítése, ellenőrzése;
g) irányítja – a miniszter és a közigazgatási államtitkár iránymutatása alapján – a fejezeti kezelésű előirányzatok szakmai működését, gondoskodik annak rendszeres értékeléséről, továbbfejlesztéséről, a pénzeszközök hatékony felhasználásáról;
h) kidolgozza – a Minisztérium Hivatalai és főcsoportja bevonásával – és jóváhagyásra előterjeszti a fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati felhívását, irányelveket és a támogatások odaítélésének rendjére vonatkozó szabályozások tervezeteit;
i) kialakítja – a Minisztérium Hivatalai és főcsoportja bevonásával – a beérkező fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati értékelésének rendjét, előkészíti a pályázati döntéseket az erre vonatkozó miniszteri rendelet és utasítások keretei között, ehhez kapcsolódóan értékeli a települési környezet védelmét szolgáló tevékenységeket, és erről tájékoztatást ad;
j) javaslatot tesz a környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint a vízügyi (vízgazdálkodási) gazdasági szabályozó eszközökre (különös tekintettel a termékdíjra, környezetterhelési díjakra, a környezetvédelmi betétdíjra, az igénybevételi járulékra, a környezetvédelmi és természetvédelmi biztosítékadás, környezetvédelmi céltartalék képzés a gazdátlan környezeti terhek kezelésére, valamint a környezetileg és gazdaságilag egyaránt hatékony támogatásokra), a szabályozó eszközök módosítására;
k) a társminisztériumokkal együttműködve – a környezethasználat és környezetterhelés költségeinek fokozottabb érvényesítésére törekedve – részt vesz a nemzetgazdaság adó- és támogatási rendszerének reformjában, a környezeti elemek védelmével és a természetvédelemmel foglalkozó szakterületekkel együttműködve javaslatokat készít a tárcaszempontok, a fenntarthatóság érvényesítésére az egyes gazdasági szektorok szabályozásához;
l) a fejezet költségvetési szerveinek többségi vagy kisebbségi tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében közreműködik a tulajdonosi jogok gyakorlásában, továbbá felügyeli a társaságok vagyongazdálkodási és -kezelési tevékenységét:
la) a miniszter tulajdonosi jogainak gyakorlása érdekében ellátja a vagyongazdálkodási és vagyonkezelési feladatokat, közreműködik az alapítói hatáskörbe tartozó döntések és határozatok előkészítésében, e körben javaslatot tesz, továbbá nyilvántartja és ellenőrzi a cégjogi, bírósági nyilvántartási iratokat, figyelemmel kíséri a bírósági bejegyzések állapotát és a szükséges változtatásokat kezdeményezi;
lb) az la) pont hatálya alá nem tartozó, a fejezet költségvetési szerveinek többségi vagy kisebbségi tulajdonában álló gazdasági társaságok vagyongazdálkodási és vagyonkezelési feladatai tekintetében irányelveket készít, javaslatokat fogalmaz meg;
lc) a gazdálkodás eredményének felhasználására, illetve a társaságok költségvetési támogatására azon gazdasági társaságok esetében, melyek tulajdonosi jogait közvetlenül a miniszter gyakorolja, javaslatot tesz, más gazdasági társaságok esetében véleményezi a javaslatokat;
ld) kezdeményezi gazdasági társaságok alapítását és megszüntetését, illetve véleményezi az erre vonatkozó javaslatokat;
m) nyilvántartást vezet a miniszter által alapított alapítványokról, a bírósági nyilvántartási iratokról;
n) részt vesz a Minisztérium hatáskörébe tartozó stratégiai anyagok, elgondolások közgazdasági, makrogazdasági kérdéseket érintő részének kidolgozásában;
o) közreműködik a gazdaság- és ágazatpolitikák kidolgozásában;
p) irányítja a KvVM igazgatása, a területi szervek, a Főfelügyelőség, a Főigazgatóság, az OMSZ és a Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága számára a központosított illetményszámfejtéssel összefüggő feladatok ellátását;
q) ellátja a Minisztérium hatáskörébe tartozó területeken az árhatósági feladatokat;
r) irányítja a vízügyi koncessziós pályázatok kiírását, létrehozza a koncessziós pályázatokat előzsűriző bizottságokat;
s) részt vesz a környezeti elemek védelmével, a természetvédelemmel és a vízüggyel foglalkozó szakterületek jogszabályalkotási munkájában, különös tekintettel a versenyjogi szempontokra, az egyes gazdasági szektorok versenysemleges szabályozására;
t) ellátja a nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos – más szervezeti egység feladatkörébe nem tartozó – minisztériumi feladatokat;
u) ellátja az átfogó gazdasági-társadalmi fejlesztési tervekkel és programokkal, különösen a Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatos tárcaszintű feladatokat;
v) meghatározza a Minisztérium fejlesztési forrásainak felhasználásával kapcsolatos stratégiát, összehangolja az állami, más hazai, európai uniós és egyéb fejlesztési források felhasználását;
w) ellátja a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottsági tagságból adódó feladatok Minisztériumon belüli irányítását és koordinálását;
x) felügyeli a Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága irányításával működő EU által támogatott programok végrehajtásának megfigyelő, értékelő – monitoring – rendszerét;
y) feladatkörében közreműködik a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, a nemzeti park igazgatóságok és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok tevékenységének irányításában.
4. A Vízügyi Helyettes Államtitkár közvetlen
alárendeltségében működő szervezetek és feladataik
(Vízügyi Hivatal)
63. § A vízügyi helyettes államtitkár szakterületi feladatai különösen:
a) kidolgozza a vízgazdálkodás és egyes szakterületeinek koncepcióit és stratégiáit, ellátja a vízgazdálkodás, különösen az árvízvédelem, a síkvidéki és a dombvidéki vízrendezés, a folyó- és tógazdálkodás, a holtágak, mellékágak és hullámterek rehabilitációja, a nagyműtárgyak rekonstrukciója, valamint a térségi vízszétosztás aktív megelőző tevékenységének szakmai irányítását, továbbá a vízkárelhárítás, ezen belül az árvíz- és belvízvédekezés, vízminőségi kárelhárítás, a jégrombolás, a dombvidéki és a helyi vízkárelhárítás, továbbá az aszálykár-elhárítás operatív tevékenység szakmai irányítását;
b) irányítja a vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő állami tulajdonú területi vízgazdálkodási létesítmények és a kizárólagosan állami tulajdonú művek fenntartási, fejlesztési és üzemeltetési tevékenységét, biztosítja az ezzel kapcsolatos szabályozás összhangját;
c) kialakítja a vízkészletek hasznosításának irányelveit, a térségi vízgazdálkodási rendszerekre vonatkozó javaslatot és az üzemeltetési szabályzat tartalmi követelményeit;
d) kialakítja a Környezetvédelmi Hivatallal együttműködve a vízrajzi tevékenység szakmai koncepcióját, a vízrajzi monitoring hálózat fejlesztési programját, és irányítja a Vízügyi Hivatal feladatkörébe tartozó feladatok végrehajtását;
e) kialakítja a települési és az ipari vízgazdálkodás szakirányítási és szakigazgatási szabályait, valamint a tevékenységek műszaki szabályozásának irányelveit, ellátja a vízügyi műszaki szabályozási és a minőségbiztosítási feladatok ellátását;
f) kialakítja és irányítja a települési vízgazdálkodás fejlesztési programjait, a víziközmű szolgáltatáshoz kapcsolódó fejlesztési programokat, a víziközmű szolgáltatásra vonatkozó általános szabályokat, az adatszolgáltatási, nyilvántartási és fejlesztési kötelezettségek elveit és rendjét;
g) ellátja az állami többségi tulajdonban lévő víziközmű szolgáltató társaságok szakmai felügyeletét;
h) ellátja a közmunkákkal kapcsolatos minisztériumi feladatokat, illetve kijelölés alapján a Minisztérium képviseletét a Közmunkatanácsban;
i) irányítja és ellátja az EU vízvédelmi politikájának hazai megvalósításával kapcsolatos, a Vízügyi Hivatal hatáskörébe tartozó szakterületi feladatokat, koordinálja – a külön szabályozásban meghatározottak szerint – annak végrehajtását;
j) részt vesz a hajózásra alkalmas, illetőleg a hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánítása követelményeinek kialakításában, a vízi utak fejlesztésére vonatkozó koncepció kialakításában; rendezi a vízi utak biztosításával és kitűzéseivel összefüggő feladatok ellátását;
k) ellátja a Balatonnal és az egyéb nagy tavakkal kapcsolatos vízgazdálkodási feladatokat;
l) feladatkörében – a jogi és közigazgatási helyettes államtitkárral és a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkárral együttműködve – irányítja a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok tevékenységét, illetőleg közreműködik a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek és a nemzeti park igazgatóságok tevékenységének irányításában;
m) feladatkörében közreműködik a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása szakmai koncepciójának kialakításában.
5. Környezetvédelmi Helyettes Államtitkár
közvetlen alárendeltségében működő szervezetek
és feladataik
(Környezetvédelmi Hivatal)
64. § A környezetvédelmi helyettes államtitkár szakterületi feladatai különösen:
a) kidolgozza a hulladékgazdálkodás, a levegőtisztaság-védelem, a zaj- és rezgés elleni védelem, a felszíni víz és a felszín alatti víz, valamint a földtani közeg védelme, a környezet-egészségügy, az integrált szennyezés-megelőzés, a környezet-ellenőrzés átfogó stratégiai céljait, irányítja a célok elérését biztosító programok kidolgozását, illetőleg koordinálja azok végrehajtását;
b) irányítja az a) pontban felsorolt szakterületekre vonatkozó mérő-megfigyelő és ellenőrző rendszerek létrehozását, fejlesztését, figyelemmel kíséri ezek működtetését, adatainak értékelését, hasznosítását, a mérő-megfigyelő és ellenőrző rendszerekkel kapcsolatos tevékenységet, valamint felügyeli az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését;
c) ellátja a szakterületek képviseletét az EU és egyéb nemzetközi együttműködések keretében létrehozott munkacsoportokban, testületekben, szakmai konferenciákon;
d) irányítja a környezeti elemek állapotértékelését, a terhelhetőség és a célállapot meghatározások szakmai módszertanának kidolgozását;
e) irányítja és figyelemmel kíséri a szennyezéscsökkentési programok kidolgozását, ellenőrzi azok megvalósítását;
f) részt vesz a műszaki szabályozás elkészítésében;
g) irányítja és ellátja a levegőtisztaság-védelmi, a zaj- és rezgésellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos feladatokat;
h) irányítja és ellátja a tárca és alárendelt szervei védelmi igazgatási, polgári védelmi és környezetbiztonsági feladatait, továbbá irányítja és koordinálja az ágazati szintű tűzvédelmi és munkavédelmi tevékenységet;
i) irányítja és ellátja a hulladékgazdálkodással és a kémiai biztonsággal kapcsolatos, a Minisztérium feladatkörébe tartozó feladatokat;
j) irányítja és ellátja a környezet-egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos, a Minisztérium feladatkörébe tartozó feladatokat;
k) irányítja és ellátja az integrált szennyezés-megelőzési tevékenységgel kapcsolatos, a Minisztérium feladatkörébe tartozó feladatokat;
l) irányítja és ellátja a környezetirányítási rendszerekkel és környezetvédelmi szempontú termékminősítéssel kapcsolatos, a Minisztérium feladatkörébe tartozó feladatokat;
m) irányítja és ellátja a felszíni víz, a felszín alatti víz, valamint a földtani közeg védelmi tevékenységgel kapcsolatos, a Környezetvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó feladatokat, különös tekintettel az EU vízvédelmi politikájának hazai megvalósításával kapcsolatos szakterületi feladatok irányítására, az állapotfelmérést, a megfigyelő rendszerek működtetését és a vizek „jó” állapotának elérését szolgáló intézkedési programok koordinálására és a tárgykörhöz kapcsolódó egyéb feladatok ellátására;
n) feladatkörében közreműködik a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, a nemzeti park igazgatóságok és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok tevékenységének irányításában;
o) feladatkörében közreműködik a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása szakmai koncepciójának kialakításában.
6. Természetvédelmi Helyettes Államtitkár
közvetlen alárendeltségében működő szervezetek
és feladataik
(Természetvédelmi Hivatal)
65. § A természetvédelmi helyettes államtitkár szakterületi feladatai különösen:
a) kidolgozza a természet védelmének szakmai koncepcióját, átfogó stratégiai céljait, irányítja a célok elérését biztosító programok kidolgozását, gondoskodik ezek érvényesítéséről;
b) megállapítja és nyilvántartja a kiemelt oltalmat igénylő területek és természeti értékek körét, ellátja azok védetté vagy fokozottan védetté nyilvánítása előkészítésének szakmai irányítását, képviseli a természetvédelem szakmai érdekeit a kormányzati és a társadalmi szféra valamennyi területén;
c) irányítja és ellenőrzi a védett élő és élettelen természeti értékeket veszélyeztető tevékenységek, jelenségek okainak feltárását, a károsodások megelőzését, a károk elhárítását, csökkentését, illetve megszüntetését, továbbá a helyreállítást;
d) ellátja a védett természeti területeken felmerülő birtokügyek irányítását, összefogja az ingatlanok tulajdonviszonyaival kapcsolatos feladatok végzését, közreműködik a védett és védelemre tervezett területek földtulajdon-viszonyainak alakításában;
e) ellátja az erdőgazdálkodás, az erdővagyon-védelem és az erdőrezervátum hálózat, valamint a vadgazdálkodás, a vadászat és a vad élőhelyének védelme szabályozásával, tervezésével, szakmai irányításával és felügyeletével kapcsolatos, a kormányzati munkamegosztás keretében a Minisztériumra háruló természetvédelmi szakmai feladatokat;
f) irányítja és felügyeli a védett természeti területek tájvédelmét, a természetvédelmi oltalom alatt nem álló tájak védelmét, továbbá az egyedi tájértékek megóvását;
g) irányítja és felügyeli a természet védelmével kapcsolatos információs rendszert, valamint a szakterületéhez kapcsolódó monitorozó rendszereket (Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, egyéb célzott monitorozó rendszerek), továbbá gondoskodik azok folyamatos fejlesztéséről, vezeti a védett természeti területek és értékek törzskönyvét;
h) ellátja a nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésben lévő területeken folytatott fenntartási tevékenységek szakmai irányítását és felügyeletét;
i) védett természeti területeken ellátja, nem védetteken közreműködik a fenntartható és természetkímélő mező-, hal-, nád- és kertgazdálkodás, továbbá a föld- és a tájhasználat szakmai szabályozási, tervezési, irányítási és felügyeleti feladatainak ellátásában, részt vesz a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban;
j) ellátja a nemzeti park igazgatóságok Természetvédelmi Őrszolgálatának központi szakmai irányítását és országos felügyeletét, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrök (őrszolgálatok) és a polgári természetőrök országos felügyeletét;
k) irányítja és koordinálja az EU Natura 2000 hálózat kialakításával és védelmével kapcsolatos tevékenységeket, ellátja a szakterületével kapcsolatos nemzetközi természetvédelmi egyezményekből és együttműködésekből fakadó szakmai feladatokat;
l) irányítja a védett természeti területek és értékek megismerésére és látogatására irányuló tevékenységeket, ellátja az ezzel kapcsolatos ökoturisztikai feladatok koordinálását;
m) feladatkörében – a jogi és közigazgatási helyettes államtitkárral és a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkárral együttműködve – irányítja a nemzeti park igazgatóságok tevékenységét, illetőleg közreműködik a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok tevékenységének irányításában;
n) feladatkörében közreműködik a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása szakmai koncepciójának kialakításában;
o) felügyeli a Természetvédelmi Hivatal természetvédelmi szakkönyvtárának tevékenységét;
p) ellátja a védelmi szint helyreállításával kapcsolatos feladatok koordinálását;
q) ellátja az Erdei Iskola Program koordinálásával kapcsolatos feladatokat.
Egyéb rendelkezések
66. § A Ktv. 22/A. § (8) bekezdésének e)–h) pontjaiban foglaltak alapján az érintett szervezeti egységeknél a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a Szabályzat 6. számú melléklete tartalmazza.
67. § (1) A gazdasági igazgató, illetve helyettese gyakorolja a költségvetési törvény Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezete „Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatása” előirányzatai tekintetében az ellenjegyzési és utalványozási jogkört a Minisztérium Gazdálkodási Szabályzatában foglaltak szerint.
(2) A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatosan különleges előírások és feltételek nincsenek.
68. § (1) Ez az utasítás kiadmányozása napján* lép hatályba, rendelkezéseit 2005. február 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A Szabályzatban nem szabályozott közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos esetekben a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény, a Ktv., a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a miniszter munkáltatói jogáról szóló 112/1992. (VII. 7.) Korm. rendelet, valamint az ezekhez kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2003. (K. Ért. 2004. 1.) KvVM utasítás, valamint az Ut. módosításáról szóló 1/2004. (K. Ért. 2–3.) KvVM utasítás, 5/2004. (K. Ért. 4.) KvVM utasítás hatályát veszti.
(4) A Szabályzat hatálybalépését követő 90 napon belül el kell készíteni az újonnan létrejött szervezeti egységek vezetőinek a szervezeteire vonatkozó ügyrendjét.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
1. számú melléklet a 2/2005. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasításhoz
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. § (1) bekezdése alapján a Minisztériumban legfeljebb 52 fő számára adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói cím. A címek szervezeti egységenkénti megoszlása az alábbi:
1. a miniszter közvetlen felügyelete alatt álló szervezeti egységeknél: 3 fő,
2. a politikai államtitkár közvetlen felügyelete alatt álló szervezeti egységeknél: 1 fő,
3. a közigazgatási államtitkár felügyelete alatt álló szervezeti egységeknél (a Közigazgatási Államtitkár Hivatalával, a Gazdasági Hivatallal és az EU és Nemzetközi Főcsoporttal): 23 fő,
4. a Jogi és Közigazgatási Hivatal szervezeti egységeinél: 5 fő,
5. a Közgazdasági és Költségvetési Hivatal szervezeti egységeinél: 5 fő,
6. a Vízügyi Hivatal szervezeti egységeinél: 4 fő,
7. a Környezetvédelmi Hivatal szervezeti egységeinél: 6 fő,
8. a Természetvédelmi Hivatal szervezeti egységeinél: 5 fő.
2. számú melléklet a 2/2005. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasításhoz
3. számú melléklet a 2/2005. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasításhoz
1. A Minisztériumban legfeljebb 15 fő politikai tanácsadó vagy főtanácsadó alkalmazható a miniszter közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységeknél.
2. A politikai tanácsadók, főtanácsadók munkakörei:
a) a miniszter megbízása alapján képviseli a Minisztériumot tanácskozásokon és rendezvényeken. A tevékenysége által megkívánt körben kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Kabinetirodával és más minisztériumok kabinetfőnökeivel;
b) feladata az ágazatközi együttműködés elősegítése és figyelemmel kísérése;
c) részt vesz a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás koordinálásában;
d) részt vesz a Minisztérium által nyújtott támogatások szakmai előkészítésében. Segíti a Minisztérium EU-integrációs munkáját a miniszter és a kabinetfőnök eseti felkérése alapján;
e) koordinálja a miniszter által felügyelt költségvetési és gazdálkodó szervezetekkel történő kapcsolattartást. A miniszter és kabinetfőnök eseti felkérése alapján segíti ezen szervezetek munkáját és szakmai tevékenységét;
f) ellátja a miniszter által kiadott feladatokat.
4. számú melléklet a 2/2005. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasításhoz
1. Az előterjesztés tartalmazza:
a) a szabályozás tárgyát;
b) a szabályozás esetleges EU vonzatát;
c) a szabályozás tervezett tartalmát, szükségességének indokolását;
d) a szabályozás várható társadalmi, gazdasági, környezeti és egyéb hatásait;
e) az érintettek körét;
f) az egyeztetés eredményét, az esetleges véleményeltérések bemutatását, valamint az észrevételek elutasításának indokait;
g) kiemelt jelentőségű kérdések megfogalmazását, amelyek felsővezetői döntést igényelnek.
2. Az előterjesztés formai követelményei:
a) előlap, amelyen feltüntetésre kerül az előterjesztő, annak aláírása, a székhelye, az előterjesztés címe, benyújtásának évszáma, hónapja;
b) egyeztetési lap, amely felsorolásszerűen tartalmazza a véleményezésben részvevőket, valamint az észrevételt tevők és egyetértők megnevezését;
c) az előterjesztés 1. pont szerinti tartalmú szövege;
d) a Vezetői Értekezlet döntésére vonatkozó határozati javaslat;
e) sajtóösszefoglaló (esetleg sajtóközlemény tervezete).
5. számú melléklet a 2/2005. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasításhoz
Osztály
Osztály
6. számú melléklet a 2/2005. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasításhoz
Az utasítást utóbb a 7/2005. (K. V. Ért. 8.) KvVM utasítás, a 3/2006. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasítás, és a 16/2006. (K. V. Ért. 7.) KvVM utasítás módosította.
Az utasítást a 17/2006. (MK. 94.) KvVM utasítás 2. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 2006. augusztus 1. napjával.
A kiadmányozás napja: 2005. január 31.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás