BÜ BH 2005/206
BÜ BH 2005/206
2005.06.01.
I. Eljárási szabálysértés nem valósul meg, – ezért felülvizsgálatnak nincs helye – ha a több vádlottas ügyben a bíróság az I. r. terheltet a II. és III. r. terheltek után hallgatja meg [Be. 285. § (1) bek., 405. §, 417. §].
II. Hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a több terhelt ellen folyó büntetőeljárásban – a tárgyaláson kötelező védői jelenlét és a terheltek cselekményei közötti szoros tárgyi összefüggés ellenére – a bíróság az egyik terhelt védőjének távollétében hallgatja ki a terhelttársakat [Be. 242. § (1) bek., 373. § (1) bek. II/d.].
A városi bíróság a 2003. június 12-én meghozott – és a megyei bíróság ítélete folytán 2004. április 30-án jogerőre emelkedett ítéletével G. S. I. r. terheltet 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntette, 12 rendbeli bűnsegédként megvalósított csalás bűntette, 7 rendbeli hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és 7 rendbeli hivatali visszaélés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 évi börtönbüntetésre, valamint 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte, egyben 545 000 forint vagyonelkobzást alkalmazott.
Ugyanakkor az I. r. terheltet 1 rendbeli hivatali visszaélés bűntette és 1 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 405. §-a (1) bekezdésének c) pontjára alapozottan. Ebben egyrészt arra hivatkozik, hogy a bíróság – mivel az I. r. terhelt kihallgatását csupán a terhelttársak kihallgatását követően foganatosította – a korábbi Be. 188. § (2) bekezdésében írt hatáskörét túllépve határozta meg a bizonyítási cselekmények sorrendjét, ezáltal a hatályos Be. 375. §-ának (1) bekezdésében foglalt eljárási szabálysértést követett el. Másrészt utal arra is, hogy az elsőfokú bíróság 2003. március 3-án, 4-én, 5-én, 6-án és 7-én nem csupán az I. r. terhelt, hanem védőjének, vagyis olyan személynek a távollétében tartott tárgyalást, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező.
A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt a Be. 405. §-a (1) bekezdésének c) pontján alapuló részében alaposnak tartotta, s indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatokat az I. r. terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül és a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróságot utasítsa új eljárásra.
A felülvizsgálati indítvány részben, az alábbiak szerint alapos.
Az 1998. évi XIX. törvény (Be.) 405. §-a (1) bekezdésének c) pontja kimerítő jelleggel sorolja fel azokat a – feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező – eljárásjogi szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak.
Az eljárási cselekmények sorrendjének meghatározásával kapcsolatos, így az 1973. évi I. törvény (korábbi Be.) 188. §-ának (2) bekezdésében, valamint a jelenleg hatályos Be. 285. §-ának (2) bekezdésében írt szabályok azonban az említett felsorolásban nem szerepelnek, ebből következően azok téves alkalmazására hivatkozással felülvizsgálatnak nincs helye. E tekintetben tehát a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt.
Alappal hivatkozott viszont az indítvány arra, hogy az elsőfokú bíróság a jelzett napokon az I. r. terhelt védőjének – a törvény szerint kötelező – jelenléte nélkül tartott tárgyalást.
A korábbi Be. 47. §-ának a) pontja alapján kötelező a védő részvétele a büntetőeljárásban, ha a bűncselekményre a törvény öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, az 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében pedig amennyiben a védelem kötelező, a védő köteles jelen lenni a tárgyaláson.
A vádiratból kitűnően az ügyész az I. r. terhelt ellen – egyebek mellett – jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, továbbá hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt emelt vádat, amelyek törvényi büntetési tétele egyaránt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. A védelem tehát az I. r. terhelt esetében kötelező volt.
A korábbi Be. 192. §-ának (5) bekezdése akként rendelkezett, hogy a védő távollétében – kivéve azt az esetet, amikor a tárgyaláson olyan bizonyítás felvételére kerül csupán sor, amely a távol levő terheltet nem érinti – a tárgyalás nem tartható meg, ha a védelem kötelező. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint ez a szabály érvényesül a több terhelt ellen folyó büntetőeljárásban is. Amennyiben ugyanis a tárgyaláson kötelező a védő jelenléte és a terheltek cselekményei között szoros a tárgyi összefüggés, a védő távollétében a tárgyalás nem tartható meg, következésképpen – az érintett terhelt jelenlététől, vagy távolmaradásától függetlenül – nincs lehetőség a terhelttársak kihallgatására sem. E rendelkezés megszegése olyan feltétlen eljárási szabálysértést valósít meg, amely az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését vonja maga után.
A jelenleg hatályos Be. az idézettekkel lényegében azonos szabályt tartalmaz, nevezetesen a 242. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a helyi bíróság előtt a tárgyaláson kötelező a védő részvétele, amennyiben a bűncselekményre a törvény öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, a 373. §-a (1) bekezdésének II/d) pontja szerint pedig mérlegelést nem tűrő hatályon kívül helyezési ok az, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvényből kitűnően kötelező.
Az iratokból megállapítható, hogy a városi bíróság előtt 2003. március 3., március 4., március 5., március 6. és március 7. napján tartott folytatólagos tárgyaláson az I. r. terhelt és meghatalmazott védője nem vett részt. A bíróság azonban – anélkül, hogy az I. r. terhelt ügyét elkülönítette volna – a terhelttársak kihallgatásával megkezdte a bizonyítási eljárást olyan cselekményekre nézve, amelyek az I. r. terhelt tevőlegességéhez szorosan kapcsolódtak. Mindezek folytán az I. r. terheltet érintően a Be. 373. §-a (1) bekezdésének II/d) pontjában foglalt olyan eljárási szabálysértés valósult meg, amely miatt a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét e terhelt vonatkozásában hatályon kívül kellett volna helyeznie.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 405. §-a (1) bekezdésének c) pontjára alapozott felülvizsgálati indítványnak helyt adott, s a Be. 425. §-a (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásával a városi bíróság és a másodfokon eljárt megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, egyben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot – az I. r. terheltet érintően – új eljárásra utasította. Ez a bíróság – a Be. 605. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a Be. 16. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a Sz. Megyei Bíróság.
A jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezésére tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 426. §-ának (4) bekezdése értelmében az I. r. terhelt fogva tartásának megszüntetését rendelte el.
(Legf. Bír. Bfv. III. 1197/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás