PÜ BH 2005/209
PÜ BH 2005/209
2005.06.01.
Az áru (szolgáltatás) kereskedelmi nevére vonatkozó ötlet, javaslat nem felel meg a know-how ismérvének és önmagában egyéb szellemi alkotásnak sem minősül [Ptk. 86. §].
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletével megváltoztatta és megállapította: Az alperes jogsértést követett el azzal, hogy a felperes pályázatában szereplő – Valton – megjelölést új pezsgő-terméke elnevezésének kiválasztásánál felhasználta. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A peres felek másodfokú perköltségét egyenként 150 000 forintban állapította meg.
A részítéletben megállapított tényállás szerint a pezsgőgyártással foglalkozó alperes 1999 őszére új pezsgőmárka piaci bevezetését határozta el. A termék gyártmányfejlesztését követően 1999 tavaszán előkészületeket tett a csomagolás, kiszerelés, a címke grafikai tervezésére, illetve március 12-én belső pályázatot írt ki a termék nevére. A belső pályázaton a V. A. nevű személy is részt vett, és többek között javasolta a Walton név használatát. Az 1999. április 15-én lefolytatott belső bírálat e nevet a harmadik helyre sorolta. Ezt követően 1999. május 11-én az alperes pályázatot írt ki az új termék reklámkampányára. A felperes pályázott, és pályázatában a termék neveként egyebek mellett a Valton név használatát is javasolta. A második fordulóban az alperes mind a felperestől, mind a később győztessé nyilvánított L. cégtől véleményt kért a belső pályázaton első és második helyezést elért márkanevekről, melyeket azonban egyikük sem tartott megfelelőnek. A felperes felvetette a névválasztással kapcsolatban a közvéleménykutatás lehetőségét is, amelyre nem került sor. Végül a reklámtevékenységre szóló megbízást az L. cég nyerte el, és az alperes az új termék neveként a belső pályázaton harmadik helyre sorolt Walton nevet választotta és vezette be.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az új termék neve a termékhez kapcsolódó reklámtevékenységgel összefüggésben a Ptk. 86. § alapján speciális védelemre jogosult szellemi alkotásnak minősülhet. Nem találta azonban bizonyítottnak, hogy a felperes pályázatában javasolt Valton nevet az alperes jogosulatlanul felhasználta, mert a felperes pályázatát megelőzően az alperesnél már felmerült a Walton név, mely írásmódjában is eltért a felperes pályázatában javasolt névtől. Ezért a névötlet mint szellemi alkotás jogosulatlan elsajátítása miatti jogkövetkezmények alkalmazására irányuló keresetet elutasította. Mellőzte a felperes által indítványozott tanúk meghallgatását, mert a tanúk csak a jogvita elbírálása szempontjából irreleváns körülményekre tudtak volna nyilatkozni.
A felperes fellebbezése folytán eljáró Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a kereskedelmi termék még közkinccsé nem vált neve olyan vagyoni értékű gazdasági ismeret, amely mint szellemi alkotás a Ptk. 86. § bekezdése alapján védelem alatt áll. Nem értett azonban egyet az elsőfokú bíróság azon ténybeli következtetésével, hogy az alperes a termék bevezetése során nem használta fel jogosulatlanul a felperes pályázatában szereplő nevet. Megállapította, hogy a pályázati felhívásból is kitűnően a kiíráskor az alperes még nem döntötte el, hogy mi legyen az új termék neve, ezért azt a pályázat részévé tette. A felperes a pályázatában önálló szellemi alkotásként javasolta egyebek mellett a Valton név lehetséges használatát. A névhasználatot a pályázat sem döntötte el, és mivel a belső pályázaton előre sorolt nevek sem kaptak kellő támogatást, az alperes – nyilvánvalóan a rendelkezésére álló valamennyi információ értékelése eredményeként – a lehetséges névajánlatok közül a Walton nevet választotta. A névválasztás folyamatában az alperes szükségképpen felhasználta a felperes pályamunkájában szereplő névjavaslatot legalább abban a tekintetben, hogy a név kiválasztásában megerősítette. Az ítélet indokai szerint a nevek írásmódjában észlelhető csekély eltérés – a nevek kiejtésbeli azonossága miatt – ezt a megállapítást nem zárta ki. Mivel a felhasználás sajátos körülményei és a felhasználás módja a védelemre jogosult szellemi alkotás jogosulatlan felhasználását nem zárta ki, a Legfelsőbb Bíróság részítéletével a jogsértést a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapította. A vagyoni eredményből való részeltetés iránt indított kereseti kérelem tárgyában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Ptk. 87. § (2) bekezdésében meghatározott ellenszolgáltatás mértékének tisztázására utasította az elsőfokú bíróságot.
A jogerős részítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a Ptk. 86. § (1), (3) és (4) bekezdésének a megsértésével önálló szellemi alkotásnak minősítette a felperes névjavaslatát, és ennek alapján azt jogvédelemben részesítette. Kifejtette, hogy a felperes névjavaslata nem önálló szellemi alkotás. Mint ötlet önálló vagyoni értékkel nem bír, nem tekinthető vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretnek. Állította, hogy a névötlet a marketing- és reklámtevékenység meghatározó elemeként a reklám és kommunikációs tevékenység eredményeként képviselhetett volna vagyoni értéket. A leendő termék kitalált neve mint ötlet nem volt önálló szellemi tevékenység eredménye sem, különös tekintettel annak közismert személy- illetve településnévvel való azonosságára. Ugyanezen okokból – amíg egy név nem bevezetett márkanév – a névötlet nem volt önálló vagyoni értékkel rendelkező know-how-nak sem tekinthető.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a részítélet hatályában fenntartására irányult. Előadta, hogy a perbeli névjavaslat a pályázati anyagának meghatározó elemét képezte. A pályázat kiírására azért került sor, mert az alperes a belső pályázat eredményével elégedetlen volt. A perbeli nevet az alperesi termék arculattervezése keretében, alkotómunka kimunkált eredményeként alkotta meg. A névjavaslat tehát nem névötletnek, hanem önállóan védendő szellemi alkotásnak minősül.
Felülvizsgálati ellenkérelmét utóbb kiegészítve a felperes hangsúlyozta, hogy a Valton név az ő szellemi terméke, mivel széles körben felhasználható, még közkinccsé nem vált fantázianév, ami a Ptk. 86. § (3) bekezdése alapján jogi oltalom alatt áll. E név az alperes cégnevévé is vált, egyben terméknévként sikeres márkanév lett, ezért jelentős vagyoni értéket képvisel. Az alperes a szellemi alkotás létrehozását maga is elismerte, és szakértője annak értékét is megállapította.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa elöljáróban hangsúlyozza, hogy a jogerős részítéletet a Pp. 213. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rész- és közbenső ítéletként bírálta felül.
Ennek indokai a következők voltak:
A felperes két egymással szorosan összefüggő igényt terjesztett elő a perben. Egyrészt kérte a szellemi alkotáshoz fűződő joga megsértésének megállapítását a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján, másrészt a Ptk. 87. § (2) bekezdésére alapított, 15 000 000 forint összegű vagyoni követelést érvényesített.
A két igény közös jogalapját a szellemi alkotáshoz fűződő jog megsértése képezi. Mindkét kereseti igény jogalapja két körülmény megállapítását igényli:
1. a felperes névötlete szellemi alkotásnak minősülő know-how-nak vagy a Ptk. 86. § (3) bekezdés alapján oltalom alá eső egyéb szellemi alkotásnak minősüljön,
2. megállapítható legyen a jogsértés, vagyis a szellemi alkotás jogosulatlan (engedély nélküli) felhasználása. A másodfokú bíróság részítéletében a felperes által a kereskedelmi termék nevére tett javaslatot know-how-nak minősítette, egyben megállapította, hogy az alperes azt a névválasztás folyamatában felhasználta. Nemcsak a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontjára alapított igény tárgyában határozott tehát, hanem lényegében eldöntötte a Ptk. 87. § (2) bekezdésére alapított kereset jogalapját is. Ebből következően nemcsak részítéletet, hanem egyben a felperes összegszerűen meghatározott követelése tekintetében közbenső ítéletet is hozott. Mivel a jogerős döntés elleni felülvizsgálati kérelem mindkét igény tekintetében vitatta a kereset jogalapját a keresetet elutasító elsőfokú ítélet helybenhagyása iránti kérelem előterjesztésével, a felülvizsgálati eljárásnak és döntésnek nem volt terjedelmi korlátja.
A jogvita érdemét illetően a Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a másodfokú bíróság jogi álláspontját.
A kereset jogalapjának fennállásához a fenti két követelmény együttes meglétét kellett vizsgálni.
A jogerős döntéstől eltérően a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa egyik feltétel fennállását sem találta megállapíthatónak. (Nyilvánvaló, hogy önmagában az egyik feltétel hiánya is elegendő lenne a kereset elutasításához. A Legfelsőbb Bíróság azonban a jogkérdések elvi jelentőségére tekintettel mindkét kérdésben kifejti a jogi álláspontját.)
Az alábbiakban részletezett indokok szerint a felperes Valton névötlete nem felel meg a know-how ismérveinek, nem tekinthető – a jogerős döntés szóhasználatával élve – ,,terméknévben megnyilvánuló gazdasági ismeretnek'', továbbá nem minősül egyéb szellemi alkotásnak sem.
A know-how vagyoni értékű gazdasági (műszaki, szervezési) ismeret (tapasztalat). Nem elegendő a know-how-ként való minősítéshez a vagyoni érték megállapíthatósága. Egy termékre vonatkozó névötletnek lehet vagyoni értéke, ami polgári jogi jogügylet tárgya is lehet. E vagyoni értéket azonban védelemre jogosult szellemi alkotásnak kell hordoznia. Egyrészt tehát a gazdasági életben hasznosítható javaslat és a gazdasági ismeret nem ugyanazon fogalmakat fedi. Másrészt az ismeretnek (tapasztalatnak) valamilyen megoldásban testet kell öltenie ahhoz, hogy a know-how-t jellemző védelem megillesse. Az ötlet, javaslat – adott esetben egy névnek egy termékkel való párosítása – abban az esetben érné el az ,,ismeret'' illetve a know-how-ra jellemző ,,megoldás'' szintjét, ha a megfelelő kifejtés, indoklás azt megfelelő ismerettartalommal töltené meg, egyben megjelenítené megalkotásának reprodukálható gondolati folyamatát.
Az ötlet, javaslat önmagában nemcsak a know-how, hanem általában a szellemi alkotás ismérveinek sem felel meg, és így a Ptk. 86. § (3) bekezdésében meghatározott úgynevezett ,,hézagmentes védelem'' elve alapján sem eshet védelem alá.
Jogi értelemben vett szellemi alkotásról ugyanis csak abban az esetben beszélhetünk, ha az meghatározott szellemi tevékenység, alkotási folyamat eredménye; már megformált gondolati tartalmat, azonosítható és egyediesíthető gondolatsort, gondolati szövedéket fejez ki. Ahhoz tehát, hogy a külön törvény által védett szellemi alkotások körébe nem vonható szellemi alkotás a Ptk. 86. § (3) bekezdésében meghatározott védelemben részesülhessen, minimálisan meg kell hogy feleljen annak a követelménynek, hogy felismerhetőek legyenek rajta a szellemi tevékenységből fakadó eredetiség jegyei.
A fenti megállapítások összhangban állnak a Legfelsőbb Bíróság által már korábban kifejtett jogelvvel, amely szerint az ötlet és javaslat önmagában nem rendelkezik a szellemi alkotás ismérveivel (Pf. IV. 24.820/2002.).
Az ismertetett szempontokat nevekre, szavakra, szóösszetételekre, jelmondatokra konkretizálva szellemi alkotásról akkor beszélhetünk, ha meghatározott kreatív gondolati folyamat eredményeként a megszokottól – tehát attól a hétköznapi jelentéstartalomtól, amely tartalommal ,,közkincsnek'' tekinthető –, eltérő gondolati tartalom jön létre és nyer kifejezést az ,,alkotásban''.
A felperes perbeli névötlete – a konkrét körülményeket értékelve – ezeknek a szellemi alkotást jellemző ismérveknek nem felel meg. A Valton névötletből nem állapítható meg, hogy a névnek az adott kereskedelmi termékhez való párosítása mögött milyen gondolati tartalom, milyen megfontolások, milyen szellemi alkotó folyamat húzódik meg. A felperes a pályázatában a Valton névötletet (szemben a V. A. által javasolt Walton névjavaslattal) semmilyen indoklással nem látta el. A névötlet tehát a kellő kidolgozottság, a kifejtés, a név és a termék közötti kapcsolat megindokolásának a hiánya miatt nem hordozott olyan ismerettartalmat, olyan gondolatiságot, amely a termékre vonatkoztatott névötletet a szellemi alkotás rangjára emelhette volna. Az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy a névötlet a pályázatban meghatározott reklám- és kommunikációs tevékenységgel összefüggésben, egy kidolgozott marketing koncepcióba ágyazottan lett volna kétséget kizáró módon szellemi alkotásként értékelhető. A Valton névre vonatkozóan azonban a felperes pályázata semmilyen irányú kidolgozást nem tartalmazott. (Erre a névre se grafikai tervet, se reklámkoncepciót nem dolgozott ki). A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében foglaltakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság ebben a körben megjegyzi, hogy a jelen per tárgyát kizárólag a Valton névötlet mint szellemi alkotás jogsértő felhasználása, és nem a felperes egész pályázatának a megítélése képezte. Nem képezte tehát vizsgálat tárgyát az egész pályázati anyag know-how-ként történő védelmének, vagy pl. az Anzix név grafikai kidolgozása szerzői jogi védelmének a megítélése.
A felülvizsgálati tanács álláspontja szerint a szellemi alkotáshoz fűződő jogvédelem másik feltétele, az alperes részéről történt jogosulatlan (engedély nélküli) felhasználás sem valósult meg.
Azt a másodfokú bíróság sem állapította meg, hogy az alperes a felperes névötletét használta fel a perbeli termék neveként. Az alperes nem vitásan a belső pályázat eredményeként már rendelkezésére álló Walton család-, illetve városnevet használta fel. A felperes Valton névjavaslata ettől nemcsak írásmódjában, hanem tartalmában is eltért, hiszen maga a felperes is kitalált fantázianévnek minősítette a javaslatában szereplő nevet. (Csak megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy amennyiben a felperes a Walton névre tett volna javaslatot, az alperes akkor is a saját, már rendelkezésére álló Walton névötletet valósította volna meg, a márkanév jogosulatlan felhasználása tehát fel sem merülhetett. A felperes így tévesen hivatkozott keresete jogalapjaként az alperes bevezetett sikeres márkanevének és egyben cégnevének a jogosulatlan felhasználására.)
A Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet a másodfokú bíróság jogi álláspontjával, amely szerint az alperes azzal követte el a jogsértést, hogy ,,a névválasztás folyamatában szükségképpen felhasználta'' a felperes javaslatát ,,legalább abban a tekintetben, hogy a név kiválasztásában megerősítette'' őt a felperes javaslata. A Ptk. 86. § (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott szellemi alkotáshoz fűződő jog megsértése – a 87. § (2) bekezdése szóhasználatából is következően – akkor valósul meg, ha a szellemi alkotást jogellenesen, azaz engedély nélkül elsajátítják vagy felhasználják. Amennyiben az adott esetben a névötlet szellemi alkotásnak minősülne, a jogsértés csak azáltal valósulhatott volna meg, ha az alperes a felperes névötletét használta volna fel terméke neveként. Az az egyébként nem bizonyított, hanem csak a másodfokú bíróság által vélelmezett körülmény, hogy az alperes ,,szükségképpen felhasználta'' a névválasztás folyamatában a felperes javaslatát, nem minősíthető a szellemi alkotás jogellenes felhasználásának.
A pályáztatás természetes velejárója ugyanis, – és ebből következően ezzel az úgynevezett prezentációs költségtérítés fejében minden pályázónak számolnia is kell –, hogy a pályázatokban szereplő valamennyi információ értelemszerűen a pályázat kiírójának a tudomására jut, és így ,,szükségképpen'' befolyásolhatja a későbbi döntéseit. Ez a természetesen előálló helyzet azonban nem jelenti önmagában a pályamű vagy annak egy része jogosulatlan felhasználását. Egyébként sem nyert egyértelmű bizonyítást a perben, hogy az alperest kifejezetten a felperes névötlete erősítette volna meg a név kiválasztásában. Az alperes meg nem cáfolt előadása szerint (7. sorszámú előkészítő irat) az alperes választása azért esett a belső pályázaton harmadik helyre sorolt Walton névre, mert az első két helyre sorolt névvel kapcsolatban mind a felperesnek, mind a pályázatot megnyerő másik pályázónak kifogásai merültek fel.
Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős rész- és közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte, és a kifejtett indoklással a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
(Legf. Bír. Pfv. X. 20.572/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás