PÜ BH 2005/211
PÜ BH 2005/211
2005.06.01.
A kötelezett szavatossági felelőssége csak abban az esetben kizárt, ha a jogosult a szerződés megkötésekor a hibajelenség okát is ismerte [Ptk. 305. §].
A 2000. szeptember 21-én kelt csereszerződéssel a felperes az alperestől megszerezte a perbeli ingatlan tulajdonjogát. A felperes már a szerződés aláírása előtt birtokba vette az ingatlant. 2000. szeptember 9-én az épületen hajszálrepedéseket észlelt, ezért műszaki szakértőhöz fordult. A dr. D. J. műszaki szakértő által 2000. szeptember 20-án tartott helyszíni szemlén észlelték, hogy a repedések megszaporodtak. Dr. D. J. 2000. szeptember 25-én készítette el a műszaki szakértői véleményét, amelyben a repedések okaként alapozási hibát jelölt meg. A jegyző 2001. január 5-én a lakóépület használatát életveszélyessé nyilvánította.
A felperes módosított keresetében az alperes hibás teljesítésére hivatkozva 2 051 436 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását arra hivatkozva kérte, hogy a felperes a hiba ismeretében kötötte meg a csereszerződést.
A bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a szerződés 2000. szeptember 21-én jött létre, amikor azt a felek mindegyike aláírta. A bíróság megállapította, hogy a szakértői szemle időpontjában szeptember 20-án a felperes észlelte, hogy a szeptember 9-én felfedezett hajszálrepedések több méter hosszú, rohamosan táguló, helyenként 2 mm távolságot is elérő, a lábazaton és a falakon is megjelenő, a csempét, téglát, lábazati falat is eltörő hézaggá alakultak. A másodfokú ítélet értelmében a ház gyorsan táguló, hosszabbodó repedései maguk a hibák, és ezt a felperes ismerte, ezért a Ptk. 305. § (3) bekezdése alapján a keresetet elutasította, kifejtve, hogy a jogszabály a hiba, és nem a hiba okának ismeretét jelöli meg a felelősség alóli mentesítés okaként.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a repedések csupán a hiba jelei, ugyanakkor a repedésekből a hiba eredetére, illetve a hiba okára nem lehetett következtetni, ahhoz szakértői vizsgálatra és vélemény elkészítésére volt szükség. Érvelése értelmében a hiba jeleit nem lehet úgy kezelni, mintha az maga a hiba lenne. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntését megjelölve hivatkozott arra, hogy a kötelezett szavatossági felelősségét csak a hiba tényleges ismerete zárja ki.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 305. § (3) bekezdését.
A bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2000. szeptember 9-én észlelte a lakóépületen a hajszálrepedések megjelenését, amelyek a műszaki szakértő helyszíni szemléjének időpontjára, 2000. szeptember 20-ára megszaporodtak. A szakértői vélemény azonban csak a szerződés alperes által 2000. szeptember 21-én történt aláírását követően, szeptember 25-én készült el. A felperes ebből szerezhetett tudomást arról, hogy a repedések oka alapozási hibára vezethető vissza.
Az alperes az ebben a körben őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére nem bizonyította, hogy a felperes már 2000. szeptember 21-én tudta, hogy alapozási hibák következtében keletkeztek a repedések.
Tévesen hivatkozott a másodfokú bíróság az ítéletének indokolásában arra, hogy a ház gyorsan táguló hosszabbodó repedései ,,maguk a hibák'', és ezt a felperes ismerte. A hiba oka a nem megfelelő alapozás elkészítése volt, amelynek következtében az ingatlan a rendeltetésszerű használatra is alkalmatlanná vált, miután a jegyző a lakóépület használatát életveszélyessé nyilvánította.
A bírói gyakorlat értelmében (BH 2000/543.) a kötelezett szavatossági felelősségét csak a hiba tényleges ismerete zárja ki.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy 2000. szeptember 21-én, – amikor az alperes is aláírta a szerződést – a felperes már tudta, hogy a ház falán húzódó repedések az alapozás hibájából erednek, s ez a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszi. A bírói gyakorlatnak megfelelően a hibás teljesítés következményei alól a kötelezettet nem mentesíti annak bizonyítása, hogy a jogosult a hiba jelentséget ismerte, mivel a kötelezett szavatossági felelősségét csak a hiba tényleges ismerete zárja ki (BH 2000/543.).
A hibajelenség felismerése időpontjának a szavatossági igények érvényesítése szempontjából lehet jelentősége az elévülés kérdése tekintetében, míg a perbeli esetben a repedések megléte, illetve azok megszaporodása – a hiba okának tényleges ismerete nélkül – az alperes felelősség alóli kimentésére nem alkalmas.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapította meg, hogy a felperes alappal hivatkozott a Pp. 270. § (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okra. Miután a megfelelő határozat meghozatalához szükséges tények az iratokból nem állapíthatók meg, a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot – az elsőfokú ítéletre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot a Pp. 275. § (4) bekezdése szerint új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Miután a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy az alperes részéről hibás teljesítés történt, az alperes a hibás teljesítés következményei alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a felperes a szerződés megkötésekor ténylegesen ismerte az alapozás hibáit, és tisztában volt azzal, hogy ezek a hibák az épület rendeltetésszerű használatát korlátozzák.
Amennyiben az alperes nem tudja magát a felelősség alól kimenteni, tisztázni kell, hogy a felperes milyen szavatossági jogot kíván érvényesíteni. Adott esetben fel kell hívni a felperest, hogy ezzel kapcsolatos nyilatkozatát és az ennek megfelelő bizonyítási indítványait terjessze elő. A bíróság a felajánlott bizonyítási eljárás lefolytatását követően dönthet megalapozottan a felperes kereseti kérelméről.
(Legf. Bír. Pfv. VII. 21.205/2004 sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás