21/B/2005. AB határozat
21/B/2005. AB határozat*
2006.08.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Újfehértó Város Képviselő-testületének a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtése, szállítása és kijelölt ártalmatlanító helyen való lerakása díjának megállapításáról szóló 26/2004. (XII. 10.) VKT számú rendelete 2. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Újfehértó Város Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) a települési szilárd hulladék gyűjtése, szállítása és kijelölt ártalmatlanító helyen való lerakása díjának megállapításáról szóló 26/2004. (XII. 10.) VKT számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. § (2) bekezdésének megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Véleménye szerint az Ör. kifogásolt rendelkezése sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségéről szóló 201. §-át, mert az alkalmazott díjtételek aránytalanul magasak nemcsak a környező településeken alkalmazott díjakhoz, hanem a szolgáltatás indokolt költségeihez képest is.
Az indítványozó álláspontja szerint a kifogásolt előírás ellentétes a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvénynek (a továbbiakban: Hgt.) a hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításáról szóló 25. § (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakkal, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) költségelemzésre és díjkalkulációra vonatkozó előírásaival is. Véleménye szerint a Képviselő-testület az Ör. elfogadásakor tartalmilag nem vizsgálta a közszolgáltató által készített díjkalkulációt, és nem vette figyelembe, hogy az abban kimutatott költségek az indokoltnál és a szokásos piaci költségeknél lényegesen magasabbak, valamint hogy a szolgáltató indokolatlanul magas árbevétel-arányos eredménnyel számolt.
Mindezek miatt az indítványozó álláspontja szerint az Ör. kifogásolt rendelkezése ellentétes több magasabb szintű jogszabállyal, ezért sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Erre tekintettel indítványozta e rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítvány benyújtását követően a Képviselő-testület a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi rendeletek módosításáról szóló 25/2005. (XII. 15.) VKT rendelete 8. §-ával – 2006. január 1-jei hatállyal – módosította az Ör. kifogásolt rendelkezését. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által felvetett alkotmányossági probléma a módosított rendelkezés tekintetében lényegében változatlanul fennáll, ezért az érdemi vizsgálatot a hatályos szabályozás tekintetében lefolytatta.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg:
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A Ptk. hivatkozott rendelkezései:
„201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.
(2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.”
3. A Hgt. érintett rendelkezései:
„25. § (1) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan,
a) a közszolgáltatás jellegét,
b) a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét,
c) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához szükséges költségeket – beleértve a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségeit –, külön-külön meghatározva a szállítás és begyűjtés, illetve az ártalmatlanítás költségeit; utóbbi esetben a díjat, a kezelő létesítmény bezárását és lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és harminc évig történő monitorozás költségeit külön jogszabályban meghatározott módon figyelembe véve kell meghatározni.”
...
„25. § (3) A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőző, a Kt. 43. §-a szerinti vizsgálati elemzés részeként a közszolgáltatás rendjére és módjára tekintettel részletes költségelemzést kell készíteni. A költségelemzést – a közszolgáltató (1) bekezdésben meghatározottak szerint készített javaslata alapján – a jegyző, Budapesten a főjegyző (a továbbiakban: jegyző) terjeszti elő.”
4. A Korm. rend. rendelkezései:
„6. § (1) A közszolgáltatás díját úgy kell meghatározni, hogy
a) a tartós működéshez szükséges nyereség fedezetének, illetve az indokolt költségek és ráfordítások megtérülésének biztosítására alkalmas legyen és
b) ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségű ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a hulladékkeletkezés csökkentésére és a hatékony hulladékgazdálkodásra.
(2) Indokolt költségnek és ráfordításnak minősül különösen a hulladékbegyűjtés, -szállítás és -ártalmatlanítás gyakorlásához szükséges, a hulladékártalmatlanító létesítmények, illetve a leeresztő helynek a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési és karbantartási költségei és ráfordításai, a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, valamint a közszolgáltatás körében működtetett létesítmények utógondozásának és monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített költsége.
(3) A tartós működéshez szükséges nyereségnek minősül a közszolgáltatás teljesítése során – az elvonásokra, támogatásokra és a szolgáltatás jellegére tekintettel az adott önkormányzattal egyeztetett mértéket meg nem haladó – képzett nyereség, amely biztosítja az indokolt fejlesztések (bővítések, rekonstrukciók) forrását, illetve az indokolt befektetések megtérülését.
(4) Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni a közszolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott, költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatást, a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek (pl. biogáz, komposzt), valamint a szelektíven begyűjtött hulladékok hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevételt.
(5) A (2) bekezdésben említett utógondozási és monitorozási költségek a közszolgáltatási díjban akkor érvényesíthetők, ha a közszolgáltató az utógondozás, illetve a monitorozás körébe tartozó feladatai ellátására tervet készít, amely alapján mennyiségarányosan megállapítja az ennek megvalósításához évente szükséges, inflációval korrigált bevételt, s annak mértékét a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben közvetlen költségként számolja el vagy, ha az utógondozás, illetve monitorozás céljára szükséges fedezetet csak közelíteni lehet, akkor az időközönként ismétlődő jövőbeni költségekre céltartalékot képez. Jogszabály az utógondozás, illetve a monitorozás körébe tartozó feladatok ellátását az ártalmatlanítást végző szolgáltató számára kötelezővé teheti.
(6) Ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat az (1)–(5) bekezdés alapján számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltatónak megtéríteni. Abban az esetben, ha az önkormányzat – rendeletében szabályozott módon – díjkedvezményt vagy mentességet állapít meg, a felmerülő költségeket a közszolgáltató számára az önkormányzat – más forrásából – köteles megtéríteni.
(7) A szelektív gyűjtésben résztvevőnek – a hulladéknak a begyűjtőhelyen (pl. hulladékgyűjtő udvar, gyűjtőpont) történő átadásáért – díj nem számítható fel.”
„7. § (1) A közszolgáltatási díj megállapítása az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. Az egységnyi díjtételt a 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott indokolt költségek, ráfordítások és a 6. § (3) bekezdése szerinti nyereség összege és a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani. Települési szilárd hulladék esetében a várható szolgáltatási mennyiség a településen szolgáltatást igénybe vevők számának és a fajlagos hulladékmennyiségnek a szorzata. A fajlagos hulladékmennyiség meghatározása a díjkalkuláció része, amelyet az előző évi tényleges szolgáltatási mennyiség alapján kell számítani.
(2) Az egységnyi díjtétel:
a) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gyűjtőedényzet egyszeri ürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerint meghatározott díja;
b) a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén:
ba) a bb) pontban foglalt kivétellel, az elszállításra kerülő folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja,
bb) az ingatlanon keletkező folyékony hulladékmennyiség egységnyi térfogatának, illetve külön jogszabály alapján engedélyezett szennyvíz-elszikkasztás esetében az elszállításra kerülő folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja. Az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének kiszámításánál, az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni.
...
(5) Az egységnyi díjtételek – elkülönítve – tartalmazzák:
a) a települési szilárd hulladék esetében a hulladék begyűjtésének, szállításának, szelektív gyűjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedő ártalmatlanításának,
b) a települési folyékony hulladék esetében a hulladék begyűjtésének, szállításának és ártalmatlanításának, illetve nem szennyvíztisztítóban történő elhelyezése esetében az utógondozásra és a monitorozásra is kiterjedő
költségeit.”
5. Az Ör. kifogásolt rendelkezése:
„2. § (2) Újfehértó Város Képviselő-testülete a települési szilárd hulladék gyűjtésének, szállításának és kijelölt ártalmatlanító helyen lerakásának és ártalmatlanításának díját az alábbiak szerint állapítja meg:
a) minden ingatlantulajdonos részére a b) pontban meghatározottak kivételével, egységenként 2 db 120 literes szabványméretű szemétgyűjtő edényzetben elhelyezett hulladék elszállítása és ürítése esetén, az alapszolgáltatás díja: 12 500 Ft + áfa/év/egység
b) az a) pontban meghatározott alapszolgáltatáson felüli hulladék, a szolgáltató által forgalmazott, erre a célra rendszeresített műanyag zsákban helyezhető el, amelynek értéke 170 Ft + áfa/db
c) a szemétlerakóban közvetlenül is elhelyezhető, a háztartásból származó elkülönítetten gyűjtött hulladék lerakásának díja: 6 Ft + áfa/kg, komposztálható anyagok lerakásának díja 4 Ft + áfa/kg.
d) a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékok egyszeri elszállításának díja 7 000 Ft + áfa/3 m3, 10 000 Ft + áfa/6 m3.”
III.
Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott:
A helyi önkormányzatok jogalkotási hatáskörének terjedelmét az Alkotmány, illetőleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) határozza meg. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése értelmében a képviselő-testület feladatkörében rendeletet alkot, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására rendeletet alkothat. Az Ötv. 8. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a településtisztaság biztosítása.
A Hgt. 21. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn. A Hgt. 23. § f) pontja értelmében a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét.
A Hgt. 25. § (1) bekezdése szerint a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a közszolgáltatás jellegét, a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét, a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához szükséges költségeket meghatározva, a külön jogszabályban meghatározott módon figyelembe véve kell megállapítani. A Hgt. 59. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján határozza meg a Korm. rend. a közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályait.
A fentiek alapján az önkormányzat a települési hulladékkezelési közszolgáltatás díját a Hgt. idézett 25. §-ában foglaltak és a Korm. rend.-ben meghatározott szakmai szabályok keretei között köteles meghatározni.
Az Alkotmánybíróság az Ör. kifogásolt rendelkezése, illetve az indítványozó által hivatkozott magasabb szintű jogszabályok [Hgt. 25. § (1) és (3) bekezdései, illetve Korm. rend. 7. § (5) bekezdése] összevetése alapján arra a megállapításra jutott, hogy azok semmilyen vonatkozásban nem ellentétesek egymással. Nem sérti az Ör. támadott rendelkezése a Ptk. 201. §-a által meghatározott szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűségének elvét sem, mert amint azt az Alkotmánybíróság már több határozatában kimondta: „a szerződött űrtartalmú szeméttároló edénynek a gyűjtési gyakoriságon alapuló szolgáltatási díja okkal vélelmezhetően a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás tényleges egyenértékűségének érvényesüléséhez vezet. (...) Mivel a tárolóedények űrtartalma és a szemétszállítás gyakorisága a kibocsátott szemét tényleges mennyiségét tükröző normaszámítási mód, az erre alapított szolgáltatási díjmegállapítás tehát a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányosságát tükrözi.” [először: 48/2000. (XII. 18.) AB határozat, ABH 2000, 484, 489.; legutóbb: 489/B/2002. AB határozat, ABK 2006, 262, 264.] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. kifogásolt rendelkezése a törvényi felhatalmazásoknak megfelelően, és a Korm. rend. szabályainak figyelembevételével szabályozta a díjtételeket.
Az indítványozó a díjkalkuláció számítási módját, a kalkulált eredmény piaci megalapozottságát is kétségbe vonta. Ennek elbírálására azonban az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja alapján az Alkotmánybíróság hatáskörébe jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. „Az Alkotmánybíróság nem ténybíróság, nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe a jogszabályok előkészítése során végzett számítások, a jogszabályi rendelkezések alapjául szolgáló tényadatok valósságának és megalapozottságának a vizsgálata. A jogszabályok előkészítését szolgáló eljárás, a jogszabályok megalkotása során figyelembe veendő tények, számítások csak akkor képezhetik alkotmánybírósági vizsgálat tárgyát, ha azokat a jogszabály érvényességének feltételeként törvény szabályozza.” (1051/B/2001. AB határozat, ABH 2002, 1572.)
Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy az indítványozó által kifogásolt rendelkezés nem ütközik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2006. július 5.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás