• Tartalom
Oldalmenü

22/2005. (VI. 14.) HM–EüM együttes rendelet

az állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről

2010.04.07.

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 53. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről a következőket rendeljük el:

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy megállapítsa és szabályozza azokat a speciális alkalmassági feltételeket és vizsgálati rendet, melyek a vizsgált személyek repülőegészségi alkalmasságának, illetve repülési szakszolgálati tevékenység ellátására való alkalmasságának megállapításához szükségesek.

A rendelet hatálya

2. §1 A rendelet hatálya az állami célú légiközlekedés légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató szakszemélyzetére (a továbbiakban: szakszemélyzet), a kiképzés alatt álló hallgatóra, jelöltre, a Magyar Honvédség Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ Repülőorvosi-, Egészségvizsgáló és Kutató Intézetre (a továbbiakban: REKI), a repülőegészségi alapellátást végző egészségügyi szolgálatokra, valamint a katonai légügyi hatóságra (a továbbiakban: Hatóság) terjed ki.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

a)2 hatósági minősítés: az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélye megszerzéséhez, meghosszabbításához, kiterjesztéséhez előírt repülőegészségi alkalmasság hatósági minősítését igazoló olyan okmány, melyet közigazgatási hatósági eljárás keretében a Hatóság állít ki;

b) minősített személy: aki a repülőalkalmassági kategóriájának megfelelően, a 6. § szerinti vizsgálaton vagy felülvizsgálaton részt vett;

c) repülőegészségi alkalmassági vizsgálat: a speciális foglalkozás-egészségügyi alkalmasság megítéléséhez szükséges komplex repülőélettani, funkcionális és labordiagnosztikai vizsgálatok együttes alkalmazása;

d)3 ROB: a REKI Elsőfokú Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: elsőfokú ROB) és a REKI Másodfokú Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: másodfokú ROB) együttes megjelölésére használt rövidítés;

e) vizsgált személy: aki a repülőalkalmassági kategóriájának megfelelően, e rendelet szerinti repülőegészségi vizsgálatokon vesz részt.

A repülőegészségi alkalmasság megállapítása

4. § Az alkalmassági vizsgálat célja:

a) a vizsgált személyek repülőszakmai tevékenységének folytatásához, a szakszolgálati engedély kiadásához szükséges repülőegészségi alkalmassági fokozatának meghatározása;

b) a szakszemélyzetek egészségi állapotváltozásának elbírálása, véleményezése;

c) a repülőszakképzést végző tanintézetbe, valamint ejtőernyős ugrással járó beosztásba jelentkezők repülőegészségi pályaalkalmasságának megállapítása.

5. § (1) A szakszemélyzet egészségi alkalmasságának megállapítását első fokon az 1. számú mellékletben foglalt „Repülőegészségi alkalmassági követelmények táblázata” (a továbbiakban: Táblázat) szerint az elsőfokú ROB végzi.

(2) A szakszemélyzet egészségi alkalmassági vizsgálatára az előzetes hivatásos katonai, rendvédelmi szolgálatra, illetőleg a felsőfokú katonai tanintézeti tanulmányok folytatására való általános egészségi alkalmassági vizsgálat elvégzése után kerülhet sor, ha a vizsgálatra feljogosított intézet a külön jogszabályokban rögzített feltételek szerint „katonai szolgálatra alkalmas”, illetve „alkalmas” minősítést állapított meg.4

A repülőegészségi alkalmasság rovatai

6. § (1) A Táblázat egyes rovatai a következőket jelölik:

I/A. rovat: hangsebesség feletti repülőgép-vezető jelölt és hallgató;

I/B. rovat: hangsebesség alatti repülőgép-vezető, helikoptervezető, valamint ejtőernyős jelölt és hallgató;

II. rovat: hangsebesség feletti repülőgép-vezető;

III. rovat: hangsebesség alatti harci repülőgép-vezető, valamint sugárhajtóműves iskola-repülőgépvezető;

IV. rovat: szállítórepülőgép-vezető;

V. rovat: harci helikoptervezető, könnyű és közepes kategóriájú helikoptervezető, légcsavaros, oktató, merevszárnyú repülőgép-vezető;

VI. rovat: szakszolgálati engedélyhez kötött légijármű személyzet tag;

VII. rovat: hivatásos és szerződéses állományú ejtőernyős;

VIII. rovat: légijármű fedélzetén munkát végző, nem légijármű személyzet tag;

IX. rovat: légiforgalmi irányító;

RMSZ rovat: repülőműszaki földi szakszemélyzet.

(2) Az állami célú légiközlekedés repülőműszaki földi szakszemélyzete alkalmasságát a hivatásos és szerződéses állomány egészségi alkalmasságáról szóló, külön jogszabályokban foglaltak szerinti feltételek alkalmazásával és a foglalkozás-egészségügyi sajátosságok szem előtt tartásával kell megállapítani és minősíteni5.

(3) A Táblázat szerint a következő alkalmassági fokozatok állapíthatók meg:

a) A felsőfokú katonai tanintézetbe repülőkiképzésre jelentkező esetében:

aa) repülőkiképzésre az I/A. vagy I/B. rovat szerint alkalmas;

ab) repülőkiképzésre I. rovat szerint alkalmatlan.

b) Kiképzés alatt álló hallgató esetében:

ba) repülőkiképzésre az I/A. vagy I/B. rovat szerint alkalmas;

bb) repülőkiképzésre az I/A. vagy I/B. rovat szerint alkalmatlan;

bc) repülőkiképzésre az I/A. vagy I/B. rovat szerint ideiglenesen alkalmatlan.

c) A légiközlekedési szakszemélyzet, az ejtőernyősök és légiforgalmi irányítók esetében:

ca) ..... rovat szerint szakszolgálat ellátására alkalmas („A”);

cb) ..... rovat szerint szakszolgálat ellátására alkalmatlan („E”);

cc) ..... rovat szerint szakszolgálat ellátására ideiglenesen alkalmatlan („I”);

cd) ..... rovat szerint szakszolgálat ellátására korlátozással alkalmas („K”).

(4) A Táblázatban alkalmazott nyomtatott nagybetűs jelzések a következőket jelölik:

a) „A”: a vizsgált személy egészséges, esetleges szervi, szervrendszeri működési elváltozásai az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve ezen elváltozás a szakszolgálat ellátását nem korlátozza;

b) „E”: a repülőegészségi feltételek szerint az adott betegség vagy fizikai fogyatékosság a szakszolgálat ellátására való egészségi alkalmasságot kizárja;

c) „I”: a vizsgált személy aktuális betegsége vagy sérülése miatt szakszolgálat ellátására ideiglenesen alkalmatlan.

A szakszolgálat ellátására ideiglenesen alkalmatlan személy „földi szolgálatra alkalmas (FSZ)” lehet, ha kóros állapotának mértéke és jellege azt lehetővé teszi;

d) „K”: a szakszolgálati tevékenység teljes körű és hatékony ellátását akadályozó, korlátozott repülőegészségi alkalmasságát jelöli, feltüntetve a korlátozó, illetve kizáró (felmentő) tevékenységi területeket. A korlátozások jellegét és mértékét a Táblázat megfelelő szakaszai tartalmazzák;

e) „KLGS”: különleges elbírálás esetén alkalmazott jelölés.

7. § (1) Különleges elbírálásra akkor kerül sor, ha a Táblázat kétféle döntési lehetőséget tartalmaz. A „KLGS” megjelölés nem jelent minősítést, csak választási lehetőséget biztosít a 6. § (1) bekezdés szerinti alkalmassági rovatok közül.

(2) Különleges elbírálás esetén a döntés meghozatalánál a repülésbiztonság érdekében a következőket kell mérlegelni:

a) a betegség (egészségkárosodás) súlyossági foka;

b) a kórfolyamat természete (reverzibilitás);

c) az egészségkárosodás kompenzáltsági foka;

d) a vizsgált személy repülőszakmai tapasztalata;

e) a foglalkozási körével járó megterhelés hatása a betegség progressziójára;

f) a betegség korlátozó hatása a repülőszakmai tevékenységére;

g) a vizsgált pszicho-fiziológiai tulajdonságai;

h) az alapellátást végző orvos által készített jellemzés adatai;

i) a további repülőszakmai tevékenység célszerűsége.

(3) A különleges elbírálás keretében a ROB a „....... rovat szerint szakszolgálat ellátására korlátozással alkalmas” fokozatot alkalmazza.

A szakszemélyzetek repülőegészségi alkalmassági vizsgálatának, felülvizsgálatának és gondozásának rendje

8. § A repülőegészségi alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat formái:

a) teljes körű, ha a repülőegészségi alkalmasság megállapításához a következő vizsgálatokat alkalmazzák: laboratóriumi, röntgenológiai, klinikai és terheléses, pszichológiai és barokamra vizsgálatok;

b) kibővített, ha sérülés és betegség után, továbbá valós, illetve lehetséges egészségkárosodás miatt a teljes körű repülőorvosi vizsgálatokon túl egyéb vizsgálatok elvégzése is szükséges;

c) részleges, ha a repülőegészségi alkalmasság megállapításához a teljes körű vizsgálatok közül csak azokat alkalmazzák, melyek elegendőek az adott személy repülőegészségi minősítésének eldöntéséhez;

d) célzott (megjelölt), ha a megbetegedés, egészségkárosodás, légiközlekedési baleset, repülőesemény, pszichés trauma után az alkalmasság megítéléséhez nem szükséges a teljes körű vizsgálat, elegendő csak az adott probléma tisztázására irányuló klinikai vizsgálatok elvégzése.

9. § (1) A szakszemélyzet egészségi alkalmasságát rovatuknak megfelelően a következők szerint kell megállapítani:

a)6 az I., II., III., IV., V., VI., VII. rovat szerint minősítetteket teljes körű ROB vizsgálattal évente kell elbírálni; az alkalmasság megállapítása alapján alkalmazott minősítés időbeli hatálya 365 nap;

b)7 az a) pontban felsoroltak félévente részleges ROB alkalmassági ellenőrző vizsgálaton jelennek meg; a szerződéses állományú ejtőernyősök féléves vizsgálatát a szervezet repülő-egészségügyi alapellátását végző szolgálat repülőorvosa végzi; e vizsgálat időbeli hatálya az éves vizsgálat napjától számított 6 hónap;

c)8 az a) pontban jelzett minősítésekkel rendelkező személyek alkalmassági ellenőrző vizsgálatát – az utolsó intézeti ROB vizsgálat lezárásának napjától számítottan – negyedévente az alapellátást végző egészségügyi szolgálat végzi; a szerződéses állományú ejtőernyősök e vizsgálaton nem vesznek részt; a vizsgálat időbeli hatálya a megelőző éves vagy féléves ROB vizsgálat napjától számított 3 hónap;

d)9 a b)–c) pont szerinti alkalmassági ellenőrző vizsgálatokat az időbeli hatály lejárta után legfeljebb 21 napon belül el kell végezni.

(2) A végzős légijármű-vezetői hallgató alkalmasságát az első légijármű-vezetői beosztás ellátására tervezett légijármű típusának megfelelő rovat szerint kell meghatározni.

(3) A VIII. és IX. rovat szerint az alkalmassági minősítést kétévente kell elvégezni. Évente az alapellátást végző egészségügyi szolgálatnál alkalmassági ellenőrző vizsgálat szükséges.

(4) A repülőműszaki földi szakszemélyzet tagjainak alkalmasságát az RMSZ rovat szerint háromévente kell megítélni.

10. § (1) A szakszemélyzetek alkalmassági vizsgálatával, felülvizsgálatával és a gondozásával kapcsolatos teendőket az első- és másodfokú ROB látja el.

(2)10 Az elsőfokú ROB elnöke a REKI Repülőalkalmasság-vizsgáló Osztály osztályvezető főorvosa. Tagjai a következő szakfőorvosok és szaklaborvezetők: belgyógyász, sebész, ideggyógyász, fül-orr-gégész, szemész, fog- és szájsebész, a funkcionális diagnosztika és a pszichológiai labor vezetője.

(3) Az elsőfokú ROB elnöke a megalapozott szakmai döntéséhez további szakorvosokat vonhat be. A ROB a döntéseit zárt ülésen hozza.

(4)11 A másodfokú ROB-ot a fellebbezés elbírálására hatáskörrel rendelkező másodfokú hatóság az elsőfokú ROB döntésben részt nem vevő szakorvosokból jelöli ki. A másodfokú ROB elnöke a REKI repülőorvosi ügyekkel foglalkozó igazgatója.

(5) A ROB-ok orvos-szakmai felügyeletét az MH repülő-, valamint MH szakági főszakorvosai látják el.

11. § (1) A ROB

a) a repülőegészségi alkalmasság megállapításánál a repülőegészségi alkalmasság valamennyi rovatát, fokozatát, továbbá formáját alkalmazhatja;

b) a légijármű-vezető állománynál az elöljáró utasítása alapján kötelezően végrehajtott kondicionáló kiképzés során nyert egészségügyi adatokat az éves alkalmassági vizsgálat során minden esetben köteles figyelembe venni;

c) az alkalmasság elbírálásánál felhasználja az alapellátást végző orvos által készített jellemzés adatait is;

d) elhúzódó megbetegedés vagy sérülés esetén az egészségi állapot teljes helyreállítására a „szakszolgálat ellátására ideiglenesen alkalmatlan” megállapítást egy év időtartamra alkalmazhatja; ezt követően a szakszolgálati alkalmasságot a vonatkozó rovatok szerint véglegesen el kell bírálni.

(2) A ROB az alkalmasság megállapítása mellett javaslatokat tesz a vizsgált személy egészségi állapotának javítása érdekében szükséges életvitelére, orvosi beavatkozásra vagy a vizsgált személy egyéb tevékenységére, korlátozásokra.

12. § (1) A szakszemélyzet egészségi állapotában történt változás miatt, vagy a repülőszakmai tevékenységben bekövetkezett visszaesése esetén repülőegészségi alkalmassági felülvizsgálatát kezdeményezheti

a) a minősített személy,

b) az állományilletékes parancsnok,

c) a szervezet repülő-egészségügyi alapellátását végző szolgálat repülőorvosa,

d) a Hatóság.

(2) Légiközlekedési baleset, pszichés trauma, elhúzódó vagy gyakran ismétlődő megbetegedés esetén az elsőfokú ROB felülvizsgálat kötelező.

(3) A pszichés trauma tényét az (1) bekezdés b)–d) pontjai szerinti személyek állapítják meg.

(4)12 A felülvizsgálat formájával kapcsolatos szakmai döntést – figyelemmel az esemény jellegére és az elszenvedett traumák súlyosságára – az elsőfokú ROB elnöke hozza meg.

(5) Ha a vizsgált személy repülőegészségi alkalmassága kizárja a repülőszakmai, szakszolgálati tevékenység ellátását, az általános egészségi alkalmasság felülvizsgálatára az elsőfokú ROB, mint elsőfokú felülvizsgáló bizottság intézkedik a külön jogszabályban13 foglaltak szerint.

(6) A honvédelmi szervek állományába nem tartozó szakszemélyzetek szolgálatra való alkalmasságát a külön jogszabályban rögzített feltételek szerint a vizsgálatra feljogosított intézet végzi.

13. § (1)14 Az alkalmassági ellenőrző (éves, féléves, negyedéves) vizsgálatok és a gondozás formáját, szakmai tartalmát, eljárási rendjét, módszertanát, valamint a szakszemélyzet gyógyszer szedése melletti repültetésének részletes szabályait – a szakszolgálati tevékenységgel szemben támasztott követelmények, a repülésbiztonság feltételeinek figyelembevételével – a Hatóság egyetértésével az MH repülő főszakorvos és az elsőfokú ROB az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ parancsnoka által jóváhagyott szakmai-módszertani útmutatóban határozza meg.

(2) A repülőegészségi alkalmassági vizsgálatok közötti időszakban a szakszemélyzet egészségi állapotának felügyeletét az alapellátást végző egészségügyi szolgálat látja el az (1) bekezdés szerinti szakmai-módszertani útmutató alapján.

A repülőegészségi vizsgálatok okmányai

14. § (1) A szakszemélyzet egészségi alkalmasságának megállapítása során a vizsgálatok adatainak dokumentálására a következő okmányok szükségesek:

a) vizsgálati lap a felsőfokú oktatási intézménybe jelentkező repülőszakos hallgató részére,

b) repülő-egészségügyi könyv a végzett hallgatók és a légiközlekedési szakszemélyzet részére,

c) repülőorvosi igazolás szakszolgálati engedély kiállításához,

d) hatósági repülőorvosi igazolvány,

e) általános kórtörténeti lap,

f) zárójelentések a vizsgálatokról, gyógykezelésekről,

g) orvosi bizonyítvány,

h) gondozókarton,

i) az alapellátást végző orvos véleménye.

(2) A ROB szakfőorvosai és a speciális vizsgálatokat végző orvosok szakvizsgálatainak eredményét az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálati lap, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti repülő-egészségügyi könyv megfelelő rovatába kell bejegyezni. A vizsgálati eredmények (leletek) mellett be kell jegyezni a megállapított kórismét, a repülőegészségi alkalmasság fokát, a szükséges gyógyító-megelőző teendőket és az egyéb egészségügyi adatokat.

(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti orvosi bizonyítvány a minősített személy következő adatait tartalmazza:

a)15 családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja születési családi és utóneve, rendfokozata, szervezete, beosztása, repülőszakmai beosztásának kezdete,

b) a légijármű típusa,

c) repült órák, illetve a végrehajtott ejtőernyős ugrások száma,

d) a kórelőzmény adatai,

e) az egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati adatok (klinikai, laboratóriumi, speciális vizsgálati adatok),

f) az alapellátást végző orvos által készített jellemzés megállapításai,

g) a kórisme a Táblázat vonatkozó pontjának megjelölésével és repülőegészségi minősítése.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt

a)16 a), e) és f) pontok szerinti okmányokat a REKI,

b) b) és h) pontok szerinti okmányokat az alapellátást végző egészségügyi szolgálat,

c)17 i) pont szerinti orvosi vélemény egy-egy példányát a REKI és az alapellátást végző egészségügyi szolgálat

tárolja.

A szakszemélyzetek repülőegészségi alkalmassági minősítésének és felügyeletének rendje

15. § (1) A szakszolgálati engedély kiadásához, meghosszabbításához az e rendeletben előírt repülőegészségi alkalmasságot a Hatóság minősíti.

(2)18 A hatósági minősítés érdekében az elsőfokú ROB elnöke a szakszolgálati engedélyhez szükséges repülőegészségi alkalmassági vizsgálatok elvégzése után igazolást állít ki, melyet aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegző- lenyomatával hitelesít és azt közli a Hatósággal. Az igazolás tartalmazza:

a) a vizsgált személy alakulatát,

b) a természetes személyazonosító adatait,

c) a rendfokozatát,

d) a bizottság megnevezését,

e) az alkalmasságot,

f) a kórismét,

g) a gyógyító-megelőző utasítást,

h) a bizottság elnökének nevét,

i) a repülőorvosi igazolás nyilvántartási számát.

(3)19 A Hatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás alapján igazolványt állít ki, amely annak időbeli hatályát és az időszakos orvosi vizsgálatokat tartalmazza.

(4) A szakszemélyzet a (3) bekezdés szerinti igazolvány kézhezvételéig is folytathat szakszolgálati tevékenységet, ha a repülőegészségi alkalmasságának megállapítása a korábbi rovatnak megfelelően megtörtént, az elsőfokú ROB szakszolgálat ellátására alkalmasnak tekinti, és ezt az elsőfokú ROB elnöke a repülő-egészségügyi könyvben dokumentálta.

(5)20 Az éves minősítés időbeli hatályának kezdő időpontja a vizsgálat lezárásának napja.

16. § (1)21 A vizsgált személyek alkalmasságukat befolyásoló megbetegedések után, légiközlekedési balesetek, pszichés traumák esetén minden esetben újra minősítendők. Újraminősítés esetén a korábban kiállított szakszolgálati engedély az új döntés napján hatályát veszti.

(2) Ha a vizsgált személy egészségi állapotromlása olyan fokú, amely a repülés biztonságát veszélyezteti, vagy a szolgálat folytatása károsan befolyásolja a jövőbeni egészségi állapotát, az elsőfokú ROB „szakszolgálat ellátására alkalmatlan” megállapítást tesz.

(3) A ROB orvosi bizonyítványt állít ki, ha a szakszemélyzetnél „szakszolgálat ellátására alkalmatlan” vagy „korlátozással alkalmas” javaslatot tesz, illetve az egészségi alkalmasságát más rovatnak megfelelően állapítja meg.

(4) Az orvosi bizonyítvány egy példányát az orvosi titoktartásra vonatkozó szabályok betartásával a Hatóságnak kell megküldeni.

(5)22 A Hatóság a szakszemélyzet egészségi állapotában történt változást követő korlátozásról vagy az alkalmassági hatály felfüggesztéséről határozatban rendelkezik.

17. § (1)23 A Hatóság a „Szakszolgálat ellátására korlátozással alkalmas” vagy „ideiglenesen alkalmatlan”, illetve „alkalmatlan” minősítést tartalmazó határozatát a minősített személyen kívül közli annak állományilletékes parancsnokával, valamint a vizsgálatot végző elsőfokú ROB-bal.

(2)24 „Szakszolgálat ellátásra ideiglenesen alkalmatlan” vagy „alkalmatlan” döntés esetén a minősített személy szakszolgálati tevékenységet nem folytathat.

(3) Bármilyen egészségkárosodás miatti ideiglenesen alkalmatlanná válás esetén annak tényét minden esetben rögzíteni kell a szakszemélyzet repülő-egészségügyi könyvébe.

18. §25

19. § (1)26 Repülőegészségi alkalmatlanság esetén a szakszemélyzetek gyógykezelését – a sürgősségi esetek kivételével –, továbbá gondozását, egészségi állapotuk és katonai szolgálatra való alkalmasságuk minősítését külön jogszabály alapján a REKI végzi.

(2) A honvédelmi szervek kötelékébe nem tartozó szakszemélyzetek repülőegészségi alkalmatlansága esetén a szakszemélyzetek gyógykezelését, gondozását és általános alkalmassági minősítését a külön jogszabályban kijelölt intézet végzi.

20. §27 A 9. §-ban meghatározott alkalmassági ellenőrző vizsgálatok végrehajtásáról a szakszemélyzet alapellátását ellátó egészségügyi szolgálat szolgálati úton a tárgyhót követő hónap 5-ig tájékoztatja a Hatóságot.

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet – a 21. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

(2) A rendelet 20. §-a a kihirdetést követő hatodik hónap első napján lép hatályba.

(3)28

(4)–(5)29

1. számú melléklet a 22/2005. (VI. 14.) HM–EüM
együttes rendelethez

Repülőegészségi alkalmassági követelmények
IDEG- ÉS ELMEGYÓGYÁSZATI MEGBETEGEDÉSEK

Sor-
szám

Betegségek és fizikai

I.

 

 

 

 

 

 

 

 

fogyatékosságok megnevezése

A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

1.

A központi idegrendszer gyulladásos betegségei (meningitisek, encepha-litisek, myelitisek, meningo-encephalitisek)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

maradványtünetek nélkül gyógyult

E

E

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

 

2.    mérsékelt maradványtünetekkel gyógyult

3.    kifejezett maradványtünetekkel gyógyult

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

E

KLGS

E

KLGS

E

KLGS

E

A

E

A

E

 

Az alkalmassági döntést a kórházi kivizsgálást, gyógykezelést, illetve rehabilitációt követő végállapotban kell meghozni, addig egészségügyi szabadságot, illetve ideiglenesen alkalmatlan megállapítást kell tenni.

2.

Koponya és agyvelősérülések következményei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

érző- és mozgatórendszer funkciózavarai

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

2.

funkcionális jellegű jelentéktelen klinikai tünetek

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

 

3.

klinikai tünetek, organikus károsodásra utaló jelek nélkül

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

 

Az 1. alpont tartalmazza a koponya áthatoló és zárt traumáinak – a pszichikum zavaraiban, érzékelési, mozgási vagy koordinációs zavarokban – megnyilvánuló következményeit. Ez az alpont érvényes a traumás epilepszia eseteire is. Ugyancsak ezen alpont alapján kell elbírálni az elhúzódó postraumás astheniás állapotokat.

A 2. alponthoz tartoznak a vegetatív labilitás formájában jelentkező nem kifejezett funkcionális jellegű, klinikai tünetekkel járó esetek, amelyek közepes vagy enyhe koponyatraumák következtében jönnek létre. A légijármű-vezető koponyasérülés után I–VI. rovat szerint csak a kórházi kivizsgálás után lehet alkalmas. Az érintett személynél kötelezően pszichofiziológiai, neuroradiológiai, barokamrai vizsgálatokat, valamint vestibulometriás és orthostaticus próbákat kell elvégezni.

Koponyatrauma elszenvedése után a légijármű-vezetőt gyógykezelésben kell részesíteni, azt követően pedig egészségügyi szabadságra kell küldeni. Az egészségügyi szabadság letelte után, ha szükséges, ismételt vizsgálatot kell alkalmazni. A csont hiányával járó koponyatraumák minősítése sebészeti elvek alapján történik (egyébként minden rovat szerint E).

3.

Gerincvelő-sérülések következményei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

állandó és súlyos funkciózavarok

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

2.

jelentéktelen funkcionális jellegű maradványtünetek

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

Az 1. alponthoz tartoznak az érző- és mozgató szférák maradandó zavarai, amelyek a repüléshez szükséges munkaképesség elvesztését idézik elő.

A 2. alpont az érző-, esetleg mozgató szférák kisebb jelentőségű zavarait tartalmazza, amelyek mellett a repüléshez szükséges munkaképesség megmaradhat. A vizsgált személy a II–IX. rovat szerint különleges elbírálással alkalmas lehet, ha a kivizsgálás és kontroll során megállapítást nyer, hogy a jelentéktelen posttraumás maradványtünetek állnak fenn.

A gerincvelő és a gerincoszlop traumáinak kombinálódása esetén a szakorvosi döntést a 70. pont figyelembevételével kell meghozni.

4.

Központi idegrendszer organikus megbetegedései

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

progrediáló jellegű állandó súlyos funkciózavar

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

2.

jelentéktelen maradványtünetek funkciózavarok nélkül

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

 

Itt az organikus mentális zavarokat (dementiák, delíriumok) a központi idegrendszer szisztémás és degeneratív folyamatait a demyelinisatios betegségeket, a cerebrovascularis megbetegedéseket, illetve a központi idegrendszer daganatos megbetegedéseit ítéljük meg.

Az 1. alpont alapján kell megítélni az agy- és gerincvelő progrediáló organikus megbetegedéseit (daganatok, syringomyelia, a központi idegrendszert érintő szisztémás sorvadásokat, a Parkinson-kórt, dystoniákat és egyéb extrapyramidalis mozgási rendellenességeket, a sclerosis multiplexet és egyéb disszeminált demyelinisatiókat stb.), valamint a myopathát, myastheniát és myotoniát. A központi idegrendszer keringészavarait (intracranialis haematoma, trombosis, embolia), valamint az agyi artériák klinikailag kifedezett artheriosclerosisát.

A 2. alpont a központi idegrendszer jelentéktelen maradványtünetekkel gyógyult organikus megbetegedései esetén alkalmazható. Jelentéktelen maradványtünetek esetén, ha a hivatásuk gyakorlásához szükséges munkaképességük érintetlen egyes esetekben az elsajátított típuson különleges elbírálás alapján alkalmas döntés hozható.

5.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Igazolható epilepsia (egyszeri roham esetén is)

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

E

 

Ez a pont tartalmazza az epilepsia összes formáit, amelyeket gyógyintézetben megállapítottak a klinikai formától függetlenül. Az epilepsia diagnosztikájában nagy jelentősége van az epilepsiás roham tanúk általi leírásának. Az epilepsia kórházi kivizsgálása során részletes parancsnoki és orvosi jellemzést kell bekérni, minden részletre kiterjedő rohamleírással.

Az epilepsia diagnózisát részletes neurológiai (neuroradiológiai) és EEG vizsgálatok (terheléses és longitudinális) nélkül nem lehet kimondani. Az EEG-a jelentkező konvulzív mechanizmus igazolja a diagnózist, hiánya nem zárja ki az epilepsiát.

Alkalmi konvulzió esetén a VIII. rovat szerint KLGS elbírálás alkalmazható.

6.

EEG anomáliák (klinikai tünetek nélküli)

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

 

Ez a pont tartalmazza a különböző diffúz vagy lokális meglassulásokat, hullámdiszritmiát, egyedi vagy csoportos meredek hullámokat, esetleges tüske kisüléseket. A kiképzett légijármű-személyzet tagjainak 3 évenként ill. klinikai indikáció alapján kötelező EEG vizsgálatok szükésgesek A VII repülési osztályba tartozók EEG vizsgálata jelentkezéskor, ill. klinikai indikációk alapján szükséges. A VIII–IX-es repülési osztályhoz tartozónak EEG vizsgálata klinikai indikáció alapján szükséges.

Ha a kiképzett légijármű-személyzetnél jelentkezik éves ROB vizsgálat során EEG elváltozás észlelhető, úgy az érintett személyt ideiglenesen le kell tiltani a repülésről, és komplex kórházi kivizsgálásra kell utalni. A kivizsgálás során a klinikai vizsgálatokon túl el kell végezni a különböző terheléses és longitudinális (24-72 órás) EEG vizsgálatokat, különös tekintettel az alvásdeprivációs, altatásos, esetleg hypoxiás EEG vizsgálatokra.

Vizsgálni kell ilyen esetekben a személyek hypoxia tűrőképességét, meg kell győződni pszichés és fizikai teljesítőképességéről, rezerv kapacitásairól (TOLT, orthostaticus próba, kerékpár-ergometriai terhelés, komplex pszichológiai vizsgálatok).

Amennyiben a kivizsgálás az EEG anomáliát megerősíti, úgy a döntés II–VI. rovat szerint a KLGS alapján. Ugyanígy kell dönteni abban az esetben is, ha a kivizsgálás negatív eredményt hoz ugyan, de az EEG elváltozás két alkalommal előfordul. EEG anomália esetében az éves ROB vizsgálatok során kontroll EEG vizsgálatokat kell végezni.

7.

A perifériás idegrendszer megbetegedései és sérüléseinek következményei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

kifejezett, súlyos mozgás-, érzés- és trophicus zavarok, valamint súlyos fájdalom syndroma vagy gyakori recidíva

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

2.

krónikus csak ritkán fellobbanó betegségek, vagy akut megbetegedések és traumák utáni visszamaradó nem progrediáló tünetek, jelentéktelen mozgás-, érzés- és trophicus zavarok

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

 

Az 1. alpont tartalmazza az idegtörzsek és idegfonatok megbetegedését és traumáinak következményét, amelyek az érző- és mozgatókör, illetve trophica kifejezett és maradandó zavarával járnak, valamint a perifériás idegek gyakran kiújuló vagy gyógyulási hajlamot nem mutató krónikus megbetegedéseit.

A 2. alponthoz tartoznak a perifériás idegek sérülései és megbetegedései utáni nem progrediáló maradványtünetek, amelyek csak enyhe zavarokat idéznek elő a mozgató- és érzőkörben.

8.

Ideggyök és plexus betegségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

gerincműtét után maradványtünet, illetve funkciózavar nélkül

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

 

2.

gerincműtét után maradványtünet, illetve funkciózavar nélkül

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

A

A

 

3.

gerincműtét után jelentéktelen maradványtünet, funkciózavar nélkül tartós vezetési zavar, funkciózavarral

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

A gerinc degeneratív betegségei esetén, ha azok idegrendszeri tüneteket vagy panaszokat okoznak, nem mellőzhető az intézeti kivizsgálás. A kivizsgálás során gyöki kiesési tüneteket okozó discus hermák esetében el kell végezni a myelographiát, a liquor vizsgálatot, illetve a CT-t, szükség esetén MRI vizsgálatot is. Nyaki, illetve ágyéki discus hernia esetében elektrofiziológiai vizsgálatokkal kell a kórképet még jobban tisztázni.

Porckorongsérv műtéti megoldását követően a funkciók teljes helyreállítása után tünet- és panaszmentesség esetén az
1. alpont szerint kell megítélni. Maradványtünetek, valamint funkciózavar esetén a 2. vagy 3. alpontok szerint kell a döntést meghozni.

9.

Eszméletvesztéssel vagy collapsussal járó neurocirculatios zavarok

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

 

Ez a pont vonatkozik a collapsusok és öntudatlan állapotok formájában jelentkező acut vasomotor zavarokra, etiológiájuktól függetlenül.

Minden légijármű-személyzettagot öntudatvesztéses állapot után, függetlenül annak kialakulási körülményeiről, ideiglenesen a repülésről le kell tiltani és kórházi kivizsgálásnak kell alávetni.

Orvosi és parancsnoki jellemzést kell bekérni, amelynek az alábbi kérdésekre tett válaszokat kell tartalmaznia: az eszméletvesztés fellépésének ideje, helye, körülményei, minden olyan tényező, amely számításba jöhet a kiváltásában, az eszméletvesztés fellépésének sajátosságai, ha repülés közben lépett fel pontosítani kell a közérzetromlás pillanatában észlelt jelenségeket, a fellépett helyzet hatását a légijármű-vezetőre, az oxigénellátás körülményeit, a speciális védőfelszerelések állapotát, a kabin hermetizációt, a repülési feladat sajátosságait, amelyek hatást gyakorolhattak a pilóta egészségi állapotára, azaz alkalmazni kell az esemény kivizsgálásának szakmai eredményeit.

A döntéshez figyelembe kell venni az utolsó ROB vizsgálat óta lezajlott betegségeket, a szolgálati megterheléseket, a pihenési és táplálkozási rezsim adatait, káros szenvedélyeket, amelyek elősegíthették az eszméletvesztéses állapot kialakulását. Az eszméletvesztéses állapot leírása, időtartama, esetleges traumák vagy görcsök jellege, nyelvharapás jelei, a pupillák fényreakciója, az öntudat visszanyerési periódus leírása, végül az öntudatvesztés okának orvosi és szakmai összefoglalása. A kórházi kivizsgálás során ki kell zárni azokat a kóros állapotokat, amelyek eszméletvesztést idézhetnek elő (epilepsia, hypoglycaemiás állapot, neuroendocrin zavarok, az agyi vérkeringés zavarai stb.).

Az alkalmassági elbírálást, csak a klinikai vizsgálatok eredményei, a terheléses próbák elviselésének adatai, az eszméletvesztéses állapot okainak, a személyiség sajátos pszichológiai jegyeinek az életkor és a repülőbeosztás gondos mérlegelése alapján lehet elvégezni.

Olyan betegségekben, amelyek eszméletvesztéses állapottal járnak, az esemény következtében kialakuló maradandó neuroticus reakciók, a terhelési próbák rossz elviselése az egyéb vizsgálatok eredményeitől és az eszméletvesztés okaitól függetlenül elegendő okként szolgálnak a minden rovat szerinti alkalmatlanság megállapítására.

Kifáradás, astheniás állápot kedvezőtlen hatásaként fellépő eszméletvesztéses állapotok utáni végleges alkalmassági döntés kimondása előtt egészségügyi szabadságot kell adni. Ha az orthostaticus collapsust a szervezet kifejezett, de átmeneti gyengesége következtében (pihenési rezsim megsértése, másnaposság stb.), vagy orvosi beavatkozás miatti emotionális feszültség vagy fájdalom váltotta ki (oltás, arcüreg punctio, vérvétel stb.) a szakszolgálati munka II–VI. rovat szerint engedélyezhető. Óvatosabb megítélést igényelnek azok az eszméletvesztéses állápotok, amelyek kellemetlen emotionális hatások következtében lépnek fel, orvosi beavatkozástól függetlenül, valamint az ismételten fellépő orthostaticus collapsusok. Hasonló esetben gyakran kifejlődik az ilyen epizódok tudati fixációja és az önbizalom elvesztésével a repülés biztonságérzés csökkenésével társul, ami jelentősen rontja a repülési feladatok sikeres végrehajtását.

Az olyan öntudatvesztések megítélésénél, amelyeket a repülések olyan extrém tényezői idézték elő, amelyek az emberi tűrőképesség határait meghaladták, a kiváltó tényezőt vagy annak a szervezetre gyakorolt káros következményeit kell elsősorban figyelembe venni. Ilyen esetekben a repülőesemények kivizsgálására vonatkozó utasítások szerint kell eljárni.

Az öntudatvesztést elszenvedett szakszemély, aki szakszolgálatra alkalmas, szigorú orvosi megfigyeléssel kell követni.

MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSZAVAROK
Minden egyes eset pszichiátriai elbírálásakor alkalmazandó általános irányelvek:
A táblázatot a hazánkban a rendelet megalkotásakor használatos BNO-10 nomenklatúrája szerint állítottuk össze. A diagnosztizálásnál a DSM (a rendelet megalkotásakor aktuálisan a DSM-IV TR) kritériumait kell figyelembe venni, mert az a mentális és viselkedészavarok leírásában egyértelműbb, objektívabb kritériumokat tartalmaz és használata a hazai pszichiátriában általánosan elterjedt. A DSM szerinti multiaxiális szemlélet a BNO-10-ben nem tükröződik. Több tengelyen is felállítható diagnózisok esetén az e rendelet szerinti súlyosabb elbírálás alá eső pszichés állapotot kell a minősítés alapjául venni.
A mentális és viselkedészavarokkal kapcsolatos döntést az aktív állományban lévőknél csak pszichiátriai osztályon történt kivizsgálás, illetve (szükség szerint) kezelés után lehet meghozni. Figyelembe kell venni a közvetlen szolgálati elöljárói és az alapellátást végző orvosi jellemzés adatait. A döntés meghozatalához hosszmetszeti követés és részletes, esetenként ismételt pszichológiai és műszeres neuropszichológiai vizsgálat szükséges.
Gyakran hónapokig, akár egy évig tartó egészségügyi szabadság (ideiglenesen alkalmatlan) után bírálható el a vizsgált személy szolgálatképessége. Tekintetbe kell venni a létrejött kompenzáció stabilitását, a munkaképesség tényleges helyreállítási szintjét, a repülések elviselésének képességét és a javasolt repülőtevékenység jellegét. Az objektívabb elbírálás érdekében átmenetileg javasolható az egyébként önállóan repülő hajózók kontroll alatti repültetése ekipázs rendszerű gépen.
A különleges elbírálás alapján hozott döntéseket a repülőbeosztás és a repült géptípus figyelembevételével kell meghozni. „Alkalmas” döntés esetén fokozott csapatorvosi és parancsnoki ellenőrzést kell elrendelni.
Amennyiben a pszichiátriai diagnózisok kritériumait még ki nem elégítő mentális érintettséget tapasztalunk, amely azonban már negatívan befolyásolná a repülő-hajózó munka biztonságát, a pszichológiai fejezet megfelelő alpontja szerint kell az egyént minősíteni.

Sor-
szám

 

I.

 

 

 

 

 

 

 

 

A zavar megnevezése

A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

10.

Organikus és szimptómás mentális zavarok (F00–F09)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

átmeneti, medikációt már nem igénylő, maradványtünet nélkül

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2.

a fentinél súlyosabb

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Az 1. alpont alapján a nem korfüggő, relatíve minor események (pl. kisebb koponyatrauma) utáni, jól kompenzálódó eseteket kell minősíteni.

11.

Pszichoaktív szer használata által okozott mentális- és viselkedészavarok (F10–F19)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Kezelésre tartósan tünetmentes, absztinens

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2.

A fentinél súlyosabb

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Az 1. alpont alapján az objektivizálható stresszhelyzet miatti, nem visszatérő alkohol, vagy gyógyszer abusus minősítendő. Tartós vagy visszatérő szerfogyasztást, illetve bármely droghasználatot (a „kipróbálás” esetét kivéve) a
2. alpont alapján kell elbírálni.

12.

Szkizofrénia, szkizoaffektív zavarok, tartós paranoid zavarok és egyéb nem organikus pszichotikus zavarok (F20–F29, kivéve F21 és F23)

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Az ilyen mértékű pszichés zavar minden rovat szerinti alkalmatlanságot jelent.

13.

Akut és átmeneti pszichotikus zavarok (F23)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

stressz vagy intoxikáció által kiváltott, kezelésre jól reagáló, medikáció nélkül tartósan tünetmentes

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2.

egyéb, illetve a fentinél súlyosabb

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Itt bírálandóak el az egyszeri, viszonylag gyors lefolyású pszichotikus zavarok.

Az 1. alpont szerint csak a bizonyíthatóan exogén noxa által okozott pszichózisok bírálhatóak el, az egyéb esetek a
2. alpont alapján minősítendők. Az egyéb pszichózisok kezelésekor a szakmai irányelveknek megfelelően még egyetlen epizódot követően is huzamosabb antipszichotikus gyógyszerelés javallt a relapszus kivédésére, így egy éven belül nem beszélhetünk medikáció nélküli, stabil kompenzált állapot eléréséről. Emiatt a minősített állomány tagját a 2. alpont szerint alkalmatlannak kell nyilvánítani.

14.

Hangulatzavarok (F30–F39)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. rövid, pszichotikus szintet el nem érő, kezelésre jól reagáló depressziós epizód, amely után gyógyszerelés nélkül tartósan tünetmentes állapot alakult ki (F32.00–F32.20)

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2. egyéb, illetve a fentinél súlyosabb

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Az 1. alpont szerint minősítendők az egyszeri depresszió nem pszichotikus, már tartósan kompenzált esetei – jelölteknél anamnesztikusan is. Kedvezőbb az elbírálás, ha a depressziós epizód objektivizálható negatív környezeti hatások miatti reaktív állapotként lépett fel.

A visszatérő vagy pszichotikus szintű hangulatzavarok alkalmatlanságot jelentenek. A súlyosabb prognózis miatt egyetlen hipomán vagy mániás fázis is a 2. alpont szerint bírálandó el.

15.

Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok (F40–F48)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.    rövid lefolyással, maradvány-
tünetek nélkül (F43.00, F43.20,
F43.80)

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2.

mérsékelt tünetekkel járó, kezelésre reagáló

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

3.

kifejezett tünetekkel, ill. kezelésre nem javuló, tartós vagy ismétlődő

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Az önálló feladatvégzéssel döntésekkel járó beosztásokban az elbírálás szigorúbb.

Abban az esetben, ha az első két pontnak megfelelő, de ismétlődő zavar áll fenn, a 3. alpontot kell alkalmazni, mert valószínűsíthető a coping gyengesége, így extrém feladathelyzetekben az esetleges inadekvát cselekvés esélye megnő.

Az eseményt átélt személyek a repülőalkalmasságról szóló döntést a repülőesemény után a lehető leghamarabb meg kell hozni, mert az idő előrehaladtával a visszaállítás esélye a tapasztalatok szerint csökken.

A repülési averzió (F40.80) is ezen pont szerint bírálandó el.

16.

Viselkedészavarok, melyek fiziológiai zavarokkal és testi tényezőkkel társulnak (F50–F59)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

mérsékelt tünetekkel járó vagy átmeneti, kezelésre reagáló

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2.

a fentinél súlyosabb

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Az F52–59-es diagnózisokkal jelzett zavarok csak akkor minősítendők, ha a munkavégzésre, illetve a repülésbiztonságra kihatnak.

17.

Személyiségzavarok, a személyiség tartós változása (F60–F62), szkizotípiás rendellenesség (F21)

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Személyiségzavarok esetén az exploráció, pszichológiai vizsgálat mellett élettörténeti elemzés is szükséges.

A személyiség tartós változása esetén emellett részletes családi és parancsnoki heteroanamnézis is szükséges.

18.

A felnőtt viselkedés zavarai (F63–F69)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

mérsékelt tünetekkel járó vagy átmeneti, kezelésre reagáló

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2.

a fentinél súlyosabb

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Itt a kóros szokás és impulzus-kontroll zavarokat minősítjük. Az F64–69-es kódokhoz tarozó zavarok abban az esetben minősítendők, ha a munkavégzésre, ill. a repülésbiztonságra kihatnak.

19.

Mentális retardáció (F70–F79)

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Az ilyen szintet elérő mentális hiányosság minden rovat szerint egyértelmű alkalmatlanságot jelent.

20.

A pszichés fejlődés zavarai (F80–F89)

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

A jelölteknél az ilyen jellegű zavar kizáró ok. Ezek a zavarok csecsemő- és gyermekkorban kezdődnek, így az aktív repülő-hajózó állomány pályafutása során nem szerezhet ilyen diagnózist.

Amennyiben beszédartikulációs probléma, olvasási-írási nehézség, motoros zavar áll fenn, de az nem éri el a diagnosztikai kritériumoknak megfelelő értéket, a jelöltet a pszichológiai fejezet megfelelő pontja alapján kell elbírálni.

21.

A viselkedés és az érzelmi-hangulati élet gyermek- és serdülőkorban jelentkező zavarai (F90–F99)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

egyszeri, átmeneti, spontán vagy rövid kezelést követően tünetmentessé váló esetek

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2.

a fentinél súlyosabb, ill. a vizsgálat időpontjában is manifeszt zavarok

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

A jelölteknél az ilyen jellegű manifeszt zavar kizáró ok.

Amennyiben az 1. alpont szerinti átmeneti zavar szerepel csak az anamnézisben, figyelembe kell venni az egyéb terheltséget is a saját, illetve a családi anamnézisben. Ha a zavar kialakulásához átmeneti élethelyzeti krízis vezetett és a későbbiekben nem jelentkeztek hasonló vagy más jellegű pszichopatológiai tünetek, azt kedvezően értékelhetjük. Ha a rövid ideig tartó, ide sorolandó pszichés zavar önmagában ugyan nem lenne jelentős, de mellette egyéb terheltség is fennáll, a pszichológiai fejezet megfelelő pontja alapján a jelöltet alkalmatlannak kell minősíteni.

PSZICHOLÓGIA

Sor-

Az állapot megnevezése

I.

 

 

 

 

 

 

 

 

szám

 

A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

22.

Alacsony neuropszichológiai teljesítőképesség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

átmeneti csökkenés (ismert külső körülmények hatására)

-

-

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2.

tartós vagy tendenciózus csökkenés

-

-

E

E

E

E

E

E

E

E

 

3.

kissé alacsonyabb

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

4.

jelentősen alacsonyabb

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

A vizsgált tulajdonságok és képességek alapvető köre a figyelem megosztási képessége, átkapcsolása, koncentrációja, szenzomotoros koordináció, információ feldolgozó képesség, monotónia tűrés, az előbbiek változása idődeficitben, rövidtávú vizuális memória, kéztremor, állásbiztonság. Az elvégzendő vizsgálatok köre és a követelményszint az egyes kategóriák számára különböző és bővülhet.

A kapott eredményeket komplexitásukban kell értelmezni. Az aktív repülő-hajózó személyzet eredményeit értékelve figyelembe kell venni az előző évek vizsgálati eredményeit. Tendenciózus romlás esetén lehetőséget kell adni az érintett személyeknek a regenerálódására (földi szolgálat, egészségügyi szabadság, szükség esetén aktív terápia). Ha a kontrollvizsgálat eredménye sem megfelelő, a 2. alpont alapján kell a döntést meghozni. Figyelembe kell venni a parancsnok és az alapellátást végző orvos jellemzését, melyek részletesen térjenek ki a vizsgált személy szakszolgálati munkájának minőségére és az abban észlelt változásokra.

A 3. alpont alkalmazása esetén a repülésbiztonság érdekében különféle korlátozásokat kell alkalmazni, úgymint ekipázs rendszerű gépre alkalmas.

23.

Nem megfelelő pszichés adottságok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

enyhébb eltérések

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2.

kifejezett eltérések

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Ezen pont szerint bíráljuk el a jelöltek azon pszichés tulajdonságait, amelyek nem ítélhetők meg a jelen szabályzat „Mentális és viselkedészavarok” fejezetében foglaltak alapján (a mindennapi értelemben nem tekinthetők kórosnak, de a repülő-szakszolgálati munka szempontjából hátrányosnak és nemkívánatosnak minősülnek). Ide tartoznak: a kívánatosnál gyengébb intelligencia, illetve részképesség-probléma, rossz verbális kifejezőképesség, labilitás az érzelemvilágban és az életvitelben, alacsony stressztűrő képesség, akcentuált személyiségjegyek, melyek prognosztikus rosszabbodása veszélyt jelenthet a munkavégzésre. Itt bírálandóak el a motivációs háttér anomáliái is (úgymint túlkompenzációs igény), amik az addigi életvezetés minor anomáliái mellett is kedvezőtlen prognózist jelentenek a stabil, megbízható munkavégzés szempontjából.

Amennyiben az aktív repülő-hajózó állományhoz tartozó személyről van szó és az addig megfelelő adottságok valamilyen okból megromlanak, abban az esetben kell ezen pont szerint minősíteni a vizsgált személyt, ha a negatív változás tartósabb pihentetés/regenerálódás/aktív terápia után is fennáll. Bár nem olyan mértékű, hogy arra pszichiátriai diagnózis adható lenne, de a repülésbiztonságot, illetve a személy feladatteljesítési képességét/interperszonális hatékonyságát negatívan befolyásolja.

Az 1. alpont alkalmazása esetén különféle korlátozásokat kell adni a repülésbiztonság érdekében (pl. csak ekipázs rendszerű gépre alkalmas).

24.

Pszichés szempontból jelentős terheltség a saját, ill. a családi anamnézisben

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. Kisebb terheltség

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2. Jelentősebb terheltség

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

A terhelt anamnézis a tapasztalatok szerint negatív korrelációban van a későbbi repülő-hajózó munka sikerességével. Amennyiben az anamnézisben diagnosztizált pszichiátriai zavar miatti (akár gyógyszeres, akár pszichoterápiás) kezelés szerepel, a pszichiátriai fejezet megfelelő pontja szerint kell minősíteni a jelöltet.

Negatív saját anamnézis mellett is figyelembe kell venni azokat a családban előfordult pszichiátriai betegségeket, eseményeket (suicidium, bűnözés, devianciák), amelyek szignifikáns öröklődést mutatnak, ill. a szocializáció során negatív viselkedésmintaként szolgálnak, így – a vizsgálatkori tünetmentes állapot ellenére – számottevő rizikót jelenthetnek a későbbiekre nézve. Fokozott figyelmet kell fordítani a nagy pszichiátriai kórképek familiáris előfordulására.

Halmozott előfordulás, elsőfokú rokonok terheltsége, ill. (akár kisebb genetikai rizikó mellett is) jelentős környezeti negatív hatás a serdülőkorig bezárólag súlyosbító körülményként értékelendő.

BELGYÓGYÁSZATI BETEGSÉGEK

Sor-

Betegségek és fizikai

I.

 

 

 

 

 

 

 

 

szám

fogyatékosságok megnevezése

A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

25.

Kórházi ápolást nem igénylő, a munkaképesség ideiglenes elvesztésével járó lezajlott heveny vagy fellángolt krónikus betegség, intoxikáció, műtéti beavatkozás sérülés és trauma maradványtünetei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. jelölteknél

E

E

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. kiképzés alatt álló növendék és a
szakszemélyzet

 

 

I

I

I

I

I

I

I

I

 

A kiképzés alatt álló növendék számára az alakulatnál pihenés vagy a repülés alóli mentesítés.

Ezt a pontot kell alkalmazni a betegség, trauma, műtét következtében a munkaképesség időleges elvesztésekor minden esetben, amikor a kórházi gyógykezelés után tartós pihenésre vagy szanatóriumi kezelésre van szüksége. Az egészségügyi szabadság időtartamát az átvészelt betegség súlyossága és felgyógyuláshoz szükséges előírások szabják meg. Ismételten egészségügyi szabadságot kell adni, ha azt az egészség helyreállítása és a repülőmunkához való visszatérés megköveteli.

Sor-

Az állapot megnevezése

I.

 

 

 

 

 

 

 

 

szám

 

A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

26.

Krónikus lefolyású, ritkábban előforduló betegségek

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Ez a pont tartalmazza az olyan krónikus fertőző betegségeket, amelyek nehezen gyógykezelhetők és recidívára hajlamosak, valamint a krónikus endogén intoxikációnak a tápláltsági állapot intenzív romlásában, a vérképző szervek funkció zavaraiban vagy a hepatolienaris rendszer károsodásában megmutatkozó formáit. Jelentéktelen lép megnagyobbodás egyéb patológiás jel hiányában nem ok a vizsgált repülésről történő letiltására. A döntést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy a funkciózavar tartós volta határozza meg. A betegség alsó tüneteinek megjelenésétől számított három hónapon belül gyógyult panasz és tünetmentes állapot ismételt döntést nem igényel. A repülőalkalmasság eldöntését kórházi gyógykezelés után lehet elvégezni.

27.

Anyagcsere-betegségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. súlyos

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

2. enyhe

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

 

Az anyagcsere-betegségek közül a leggyakrabban alimentális elhízás fordul elő. Az elhízás diagnózisát komplex klinikai vizsgálatok alapján lehet felállítani, az egyéni alkati sajátosságok figyelembevételével. Az alkalmasság megállapítása az elhízás fokától függ. Amennyiben a testtömeg-index 40 felett van, súlyos elhízásról beszélünk, alkalmatlan. Ha a
TTI 35–40, a metabolikus szindróma egyéb tünetei is fennállnak, valamint a testzsírtömeg-mérés is férfiaknál 20%, nőknél 30% feletti értéket igazol, 6 hónapig fokozott orvosi ellenőrzés mellett alkalmas lehet.

Jelöltnél TTI 30 felett van, alkalmatlan.

A IV. rovattól kezdve a zsír- és anyagcserezavarok – amennyiben életmód változtatással és diétával nem rendezhetők – gyógyszeres beállításuk is szóba jöhet, figyelembe véve egyéb tényezőket, cardiovascularis rizikófaktorait (Framingham study point score alapján).

A csak diétával kezelhető diabetes mellitus, jó általános állapot, secunder eltérések nélkül alkalmas. II–III. rovat szerint alkalmatlan. Ekipázs rendszerű gépben nem hypoglikemizáló orális antidiabetikumokkal egyensúlyban tarható diabetes esetén repülésre alkalmas lehet IV–VIII. rovat szerint.

28.

Köszvény

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. nemrégen fennálló, remisszió állapotban levő köszvény, ritka rohamok esetén

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2. „viscerális” köszvény gyakori rohamok esetén

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

A vizsgálat során véletlenül kimutatott hyperuricaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Arthritis urica, köszvényes nephropathia és a köszvény egyéb manifesztációja repülőkiképzésre és repülésre való alkalmatlanságot jelent.

29.

Az endokrin rendszer betegségei

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

A pajzsmirigy betegségei

1.    műtét utáni normofunctios állapot

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

 

2.

struma nyomási tünetek nélkül, euthyreosis

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

 

Az endokrin rendszer betegségei közül a leggyakrabban előforduló kórkép a hyperthyreosis, míg a többi endokrin mirigy betegségei jóval ritkábbak. Ezen betegségek differenciáldiagnosztikai vizsgálatait kórházban kell elvégezni. Hyperthyreosis esetén végleges döntés csak a kezelés befejezése után hozható. A kezelés eredményességéről és tartósságáról akár hónapokig tartó megfigyeléssel kell meggyőződni. A kezelés után, ha az euthyreoid állapot fenntartható, a szív-érrendszer funkcionális állapota jó, a hypoxia-tűrőképesség nem csökken, a döntést a 2. alpont szerint kell meghozni. Jelöltek hyperthyreosis esetén alkalmatlanok. Más, bármilyen fokú endokrin megbetegedésben szenvedő személy gyógykezelés után általában szakszolgálatra és kiképzésre alkalmatlan.

Sor-

Betegségek és fizikai

I.

 

 

 

 

 

 

 

 

szám

fogyatékosságok megnevezése

A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

30.

Vérképzőrendszer megbetegedései, nyirokcsomók rendszerbetegségei

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Ez a pont a B12-vitaminhiányos és a haemolytikus anaemiákat, az agranulocytosisokat, leukosisokat, haemorrhagiás diasthesiseket és a vérképzőrendszer egyéb súlyos megbetegedéseit tartalmazza. Az ezekben a megbetegedésekben szenvedő személyt kórházi gyógykezelésben kell részesíteni, de a gyógykezelés eredményétől függetlenül repülésre alkalmatlan.

31.

Hiányvérszegénység

1.    enyhe formák

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2.

súlyos formák

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Enyhe formánál az egyes esetek minősítése a kiváltó októl függően történik.

A súlyos formák valamennyi esete alkalmatlanságot jelent.

32.

Tüdőtuberkulózis aktív formái

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Tartósan compensalt tüdő és mellhártya tbc functionális zavarok nélkül

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

E ponthoz tartozik az inaktív tüdőtuberkulózis körülhatárolt kisgócú, a tüdőcsúcsban és a subclavicularis térben elhelyezkedő, valamint a klinikai gyógyulás után fennmaradó elmeszesedett fibroticus pleura elváltozásai.

A repülőalkalmasság elbírálásánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

– a tuberkulotikus folyamat körülhatárolt jellege féloldali lokalizációja;

– a tüdő-, szív-, légzésfunkció-zavar hiánya;

– a tápláltsági zavarok hiánya;

– három évnél nem kevesebb időtartamú negatív köpetlelet;

– három évnél nem kevesebb időtartamú aktivitást kizáró radiológiai lelet.

Egyes esetekben, mikor a röntgennel kimutatott gócos tüdőelváltozást nem kísérik a tuberkulótikus folyamat aktivitását mutató egyéb jelek, vagy a bevezetett specifikus terápia hatására a folyamat visszafejlődik, fibrotizálódik a repülőalkalmasság negatív leletek alapján a kezelés után egy évvel engedélyezhető. Egyes elmeszesedett gócok nem szolgálnak alapul a pont alkalmazására és nem kontraindikálják a tanintézeti beiskolázást.

33.

Tüdő, légutak és mellhártya idült, nem specifikus megbetegedései

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. a szervek kifejezett működési zavaraival

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

2. működési zavarok nélkül vagy jelentéktelen működési zavarral

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

 

E pont alapján kell megítélni a tüdő krónikus, nem specifikus eredetű lezajlott heveny megbetegedéseinek maradványtüneteit, ugyancsak a légutak, a pleura nem tuberkulotikus eredetű megbetegedéseit és azok maradványtüneteit.

Az 1. alponthoz tartoznak a légutak kifejezett funkciózavaraival járó krónikus megbetegedései (kifejezett tüdő emphysema, diffus tüdőfibrosis, bronchiectasia, a tüdők gennyes megbetegedései, az asthma bronchiale minden formája, makacs bronchitisek), a tüdő, a légutak, a pleura sérüléseinek és traumáinak a következményei, a légutakon végrehajtott sebészeti beavatkozások következményei (pneumothorax, a spontán ptx is, a pleura kiterjedt összenövései, a gennyes tüdőfolyamatok nem záruló sipolyai, fél tüdőlebeny-eltávolítás), idegentestek (fémszilánkok, lövedékek) a tüdőszövetben a hylusokban, a nagyerek közelében.

A 2. alponthoz tartoznak a tüdő, a légutak, a pleura krónikus betegségei, elviselt akut betegségei után visszamaradó jelenségek, valamint a légutak sérüléseinek a következményei, ha azok nem váltottak ki jelentős funkciókárosodást (a krónikus bronchitisek enyhe formái a tüdőemphysema kezdeti formája, nem kiterjedt tüdőfibrosis, lezajlott pleuritis utáni elváltozások).

Az a szakszolgálati személy, akinél a lezajlott pleuritis után csak jelentéktelen maradványtünet (összenövés, letapadás) észlelhető – ha légzésfunkció nem károsodott –, korlátozás nélkül alkalmas.

Akinél a pleuro-pericardialis összenövések észlelhetők, szuperszonikus repülőgépekre történő alkalmasság elbírálásánál igen óvatosan kell eljárni. Az alkalmassági elbírálást csak kórházi kivizsgálás után lehet végrehajtani.

A spontán pneumothoraxot elszenvedett légijármű-vezető az 1. alpont alapján általában alkalmatlan. Egyes esetekben, ha a légmell gyakorlatilag egészséges személyeknél lép fel – egy alkalommal szövődmény nem kíséri, konzervatív kezelésre gyógyul –, a gyógykezelés befejezése után egészségügyi szabadságot kell adni.

Ha az egészségügyi szabadság letelte után elvégzett kórházi kivizsgálás (ismételt summatios mellkas-felvétel) nem mutat ki kóros eltérést, jó az 5500 m-es hypoxia-tűrőképesség, a 2. alpont alapján a szakszolgálat ekipázs rendszerű légi járműveken engedélyezhető.

Exogén inger által kiváltott (dohányzás) enyhe bronchitis, amennyiben nem kíséri a légzésfunkció károsodása, nem jelenti ezen pont alkalmazásának szükségességét és nem kell korlátozni sem a szakszolgálatot, sem a tanintézeti beiskolázást.

Sor-

Az állapot megnevezése

I.

 

 

 

 

 

 

 

 

szám

 

A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

34.

Coronaria artéria betegség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. jelentős

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

2. minimális

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

Különleges elbírálás szerint az engedély megadható, ha coronarographiával az occlusio mértéke 10–40% között van az egyik coronarián, de nem haladja meg összességében a 120%-ot. Alkalmatlanságot kell megállapítani minimális coronaria betegség esetén is, ha bal Tawara-szár block, WPW, sustained SVP vagy mitralis prolapsus jelentkezik. A részletes kivizsgálást minden évben meg kell ismételni. Évenként kell elvégezni az ergometria, a szív-ultrahang vizsgálatot, a Holter monitorozást és a Tl-201 szívizom-scintigraphiát. A sebészi kezelés, mint a PTCA, az endarterectomia, vagy a coronaria bypass kizáró tényezők.
Prevenciós célból a rizikófaktorok figyelembevételével a szakszemélyzet és ejtőernyős állomány gyógyszerelésére vonatkozó útmutató ajánlásai a mérvadóak. Különleges elbírálással alkalmas minősítés adható.

35.

Hypertonia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. secunder hypertonia

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

2. közepesen súlyos, súlyos
hypertonia

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

3. enyhe hypertonia

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

 

Az 1. alpont szerint szekunder hypertonia alkalmatlanságot jelent.
Amennyiben a kiváltó okot sikerül rendezni, és még nem alakult ki szervkárosodás, valamint a vérnyomás normalizálódik, a repülés az alapbetegségtől függően enge
délyezhető. Gyógyszer nélkül rendezhető forma minden rovat szerint repülésre alkalmas. Ha célszerveken károsodás nem észlelhető és a hypertonia diétával és/vagy testgyakorlatokkal rendezhető, akkor repülésre alkalmas.
Eseti mérésekkel és évenként 24 órás ABPM-el ellenőrizni kell a vérnyomást.
Gyógyszeres kezelést igénylő esetekben a HM HVK EÜCSF által jóváhagyott utasítás az irányadó.
Mielőtt az alkalmasságot kimondjuk, a gyógyszerelés bevezetése után l hónappal pszichofiziológiai vizsgálatok és 24 órás ABPM elvégzése szükséges.
A hypertoniát eseti vérnyomás mérés adatai alapján 24 órás ABPM-mel kell igazolni és a gyógyszer hatását rendszeresen ellenőrizni.
Az ellenőrzés során határértéknek a nappali 140/90 Hgmm, éjszakai norma értéknek a 120/80 Hgmm értéket fogadjuk el. ABPM-mel a norm. értéket meghaladó vérnyomás nem lehet több, mint az összes mért érték 30%-a. Az értékeléskor minimum 60 ABPM vérnyomásadatra van szükség.

36.

Hypotonia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. tünetmentes

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

 

2. tünetekkel járó

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Ha a tensio mértéke egyenlő vagy meghaladja a 100/60 Hgmm-t, de tüneteket nem okoz, és a vizsgált személy a terheléses próbákat jól tűri, alkalmas, ha a tensio mértéke egyenlő vagy meghaladja a 90/50 Hgmm-t, alkalmatlannak kell nyilvánítani.
Akkor, ha az alacsony tensio mellett egyéb vasomotoros tünet is jelentkezik (izzadás, tachycardia), és/vagy az orthostatikus próbát rosszul tűri, alkalmatlan. A döntés előtt intercurrens vasolabilitást okozó betegséget ki kell zárni!

37.

Mitralis stenosis

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. enyhe eset

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2. közepesen súlyos és súlyos eset

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Ha a billentyű hajlékony, a szűkület minimális, az EKG-n nincsenek pitvari terhelésre utaló jelek, echocardiographiával a bal-pitvar mérete normális, nincsenek tünetek és nincs arrythmia, az alkalmasság megállapítható. Nyitott vagy zárt comissurotomia után mindegyik rovat szerint alkalmatlan.
Az enyhe esetekben évente 24 órás Holter-EKG monitorozás, terheléses-EKG, Doppler-echocardiographia szükséges.

38.

Mitralis regurgitatio

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. enyhe eset

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2. közepesen súlyos és súlyos eset

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Ha a billentyű vékony, nem párosul mitralis stenosissal, vagy kötőszöveti betegséggel, normális a bal-pitvar mérete, nincs a háttérben coronaria betegség és kizáró mértékű arrythmia, különleges elbírálás elve alkalmazandó, ehhez évenkénti Holter-EKG és Doppler-ultrahang szükséges.

Sor-

Betegségek és fizikai

I.

 

 

 

 

 

 

 

 

szám

fogyatékosságok megnevezése

A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

39.

Mitralis prolapsus (MVP)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. enyhe esetben

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

 

2. közepesen súlyos és súlyos esetben

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

 

Enyhe esetben, ha nincsenek panaszok, a billentyű csúcsa a záródáskor a bal kamra felé néz, a billentyű vékony, a családban nem volt hirtelen halál, a bal kamra és bal pitvar méretei normálisak, nincs tendencia szignifikáns arrythmiára és a terhelési-kapacitás jó, a különleges elbírálás elve alkalmazható. Az MVP-knél, amely non-sustained supraventricularis tachycardiával együtt fordul elő, minden rovat szerint alkalmatlanságot jelent.

Rendszeres Holter-EKG szükséges a ritmuszavarok felderítésére és Doppler-echocardiographia a prolapsus és regurgitatio mértékének megállapítására. Megnyúlt QT-idő, illetve inferolateralis ST-eltérések esetén az I–VII. rovat szerint minősítettek alkalmatlanok.

40.

Bicuspidalis aorta billentyű/aorta stenosis

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. bicuspidalis billentyű

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2. enyhe esetben

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

3. szignifikáns stenosis

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

4. műtéti korrekció után

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Ha a billentyű vékony és egyéb eltérés a kivizsgálás során nem derül ki, alkalmas.

Aorta-stenosis enyhe esetében, ha a gradiens mértéke egyenlő vagy meghaladja a 20 Hgmm-t, a szív méretei rtg-nel és ultrahanggal is normálisak, az aorta billentyű nyitódása kisebb vagy egyenlő 15 mm-el, alkalmas döntés hozható.

41.

Aorta regurgitatio/insuffitientia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. enyhe esetben

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2. szignifikáns regurgitatio

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Amennyiben tünetmentes, illetve a bal-kamra ultrahang vizsgálattal nem tágabb, a jobb-kamra funkció megtartott, a bal-kamrai systoles volumen 25%-át nem haladja meg a regurgitáló vérmennyiség, az alkalmasság megadható.

A regurgitáló mennyiség szignifikáns, ha nagyobb mint a bal-kamrai systoles volumen 25%-a, a dyastoles nyomás kisebb mint 65 Hgmm, a pulzusnyomás nagyobb mint 55 Hgmm és a bal-kamra tágult. A kardiológiai státus tisztázása és évente kivizsgálása szükséges. Kötőszöveti betegség, Marfan sy. kizárandó.

42.

Egyéb billentyű betegségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. fiziológiás tricusp és pulm. regurgitáció

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

 

2. pulm. tricusp. stenosis

E

E

E

E

A

A

A

A

A

A

 

Tünetmentes esetben, ha a billentyű vékony, a regurgitáció kisfokú és egyéb betegség nincs a háttérben, engedélyezhető a repülés.

Az engedély megadható a fenti rovatokban, ha a stenosis kisfokú, a jobb szívfél méretei normálisak, tünetek nincsenek.

Évenkénti Holter-EKG és Doppler-szívultrahang szükséges.

43.

Supraventricularis tachycardia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. tünetmentes

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2. tünetekkel járó

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Alkalmas döntés hozható, ha tünetmentes (a palpitatio önállóan még nem kizáró ok), a single, ha non sustained és nincs a háttérben szívbetegség.

A II–IX. rovat szerinti alkalmasságot különleges elbírálás alapján kell eldönteni, ha az SVT mellett enyhe, 40%-al egyenlő vagy annál nagyobb mértékű coronaria szűkület is jelen van.

Tünetekkel járónak kell tekinteni, ha a palpitáción kívül egyéb tünet is van, ha reccuraló, ha sustained, ha szívbetegség áll a háttérben.

Részletes kivizsgálás szükséges, amely tartalmazza a pajzsmirigy vizsgálatot, echocardiographiát, terheléses EKG-vizsgálatot, Tallium-scintigraphiát és három alkalommal 1 hónapos időközökkel 24 órás Holter-monitorozást. Ezek pozitivitása esetén coronarographia elvégzése indokolt.

44.

Pitvarfibrilláció/flattern

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. egyszeri

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2. reccuráló

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

ad 1. Non sustained, vagy egyszeri sustained epizód esetén a korlátozás nélküli alkalmassághoz új vizsgálatot kell végezni, hogy nincs-e a háttérben szívbetegség. A kivizsgálásnak tartalmaznia kel1 a pajzsmirigy-vizsgálatot, a kerékpár-ergometriás terhelést, havonként ismétléssel, három alkalommal 24 órás Holter-monitorozást, echocardiographiás vizsgálatot (szükség esetén TEE) a pitvari trombus kizárására.

45.

Kamrai tachycardia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. tünetmentes, egyszeri

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

2. visszatérő, tünetekkel járó

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

A rovatában alkalmas lehet, ha csak egyszeri tünetmentes nomotop, non-sustained kamrai tachycardiáról volt szó és a háttérben nincs egyéb szívbetegség.

A visszatérő multifocalis tünetekkel járó szívbetegség okozta R on T jelenséget mutató couplettel járó kamrai tachycardia esetén alkalmatlan. Részletes kardiológiai és belgyógyászati kivizsgálás, majd terheléses vizsgálat, echocardiographia és havonta 3 alkatommal Holter-vizsgálat szükséges.

46.

Pre-excitatiós syndroma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. WPW pattern SVT nélkül

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

 

2. WPW pattern SVT-vel

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Hat hónappal az accessoricus köteg radiofrekvenciás ablatioja után a repülési engedély megadható, ha a paciens tünetmentes és a teljes elektrofiziológiai kivizsgálás normál eredményt ad, továbbá arrythmia nem provokálható. HCM-et és Ebstein anomáliát ki kell zárni. Egyéb ablatiós módszer nem fogadható el.

A II–III. rovat szerint cardiologiai, illetve elektrofiziológiai konzultáció után alkalmas lehet.

47.

Atrioventricularis vezetési zavar

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. I. fokú AV block II. fokú AV block Möbitz I.

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

 

2. II. fokú Möbitz II block

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

3. III. fokú AV block

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Az I. fokú AV block esetén a kivizsgálásnak tartalmaznia kell a ritmus analízist terhelés alatt. Ha a block javul vagy megszűnik, a frekvencia emelkedésekor, további vizsgálat nem szükséges. Ha a terhelésre adott adequat frekvenciaválasz ellenére a block nem változik, teljes kivizsgálás kell, amely tartalmazza a terheléses kerékpár-ergometriát, a Holter-
EKG-t. Ha a vizsgálatok eredménye normál, nem szükséges további vizsgálat.

Ha nem normál, vagy II. fokú block vagy komplett block vagy bal posterior hemiblock áll fenn, részletes kardiológiai kivizsgálás indokolt. A vizsgált személy nem alkalmas a repülésre, ha pacemaker szükséges.

48.

Intraventricularis vezetési zavar

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. bal Tawara-szár blokk (LBBB)

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

 

2. jobb Tawara-szár blokk (RBBB)

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

KLGS

A

A

 

Az engedély megadható abban az esetben, ha a LBBB, a RBBB vagy a bal első (LAH) vagy hátsó hemiblock (LPH) hátterében nem áll arteria coronaria betegség. Kivizsgálás kell, ha a LBBB, RBBB, LAH, LPH az utolsó EKG óta jelent meg az EKG-n (echocardiographia, Tl-201 szívizom-scintigraphia). Ha normál értékű eredményt kapunk, további vizsgálat nem szükséges. Ha a LAH lassan, évek alatt progrediálva alakult ki, nem szükséges a kivizsgálás. Ha kóros eredményt kapunk, coronarographia szükséges.

49.

Egyéb arrythmiák, neurocirculatoricus dystonia cardialis formája

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. kifejezett klinikai tünetekkel, illetve functionalis zavarral

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

2. átmeneti anomáliák jó functionalis állapottal

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

 

A VES-ek száma nő a korral. 40 éves korig a norma felső határa 100/óra, 40 év felett 200/óra. Polimorf formák előfordulhatnak egészséges egyéneken, kétségtelen azonban, hogy számuk nő szívbetegségekben. Fontos a nem ischaemiás eredet ischaemiástól való elkülönítése.

A vizsgált személyek sinus pausával (> 2,5 sec), single vagy paired korai pitvari kontrakcióval (PAC), single vagy páros junctionalis korai ütéssel, supraventrikuláris korai ütéssel, idioventrikuláris ritmussal, egygócú kamrai ES-ekkel (PVC), többgócú PVC-kel, vagy fúziós PVC-kel Holter-monitorozásra kerülnek. Ha az eredmény norma értékű, akkor megtartható a repülésben.

Ha a Holter-monitorozás alkalmával párokat, vagy gyakori ectopiás ütést látunk (az összes ütés > 1%-a, vagy az egy óra alatti ütések >25%-a) helyben echocardiográfiát és futószőnyeg-tesztet kell végezni. Ha az ectopiás ütések száma több, mint az összes ütés 10%-a, vagy több mint az egy órai ütések 5%-a, vagy 10-nél több pár jelentkezik 24 óra alatt, részletes cardiologiai vizsgálatot kell végezni.

A gyógyszeres kezelés vagy pacemaker nem egyeztethető össze a repüléssel.

50.

Kóros cardialis functiós teszt

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. rossz EKG válasz

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

-

-

 

2. rossz fizikai kondíció

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

-

-

 

A rossz terhelhetőséget a kerékpár-ergometriás vagy spirocardio-ergometriás terhelés során állapítjuk meg kétféle megközelítés alapján:

a) Olyan EKG-elváltozás vagy patológiás vérnyomás-reakció állapítható meg, amely a terhelés megszakítását indokolja. Ebben az esetben a cardiovascularis zavar okát további vizsgálatokkal (echocardiográfia POP, TOLT, Tl-201 scintigraphia, coronarographia) tisztázzák, majd a diagnózis birtokában adekvát terápiát alkalmaznak. A megbetegedés önmagában nem oka a repülésről való letiltásnak, a terheléses vizsgálat megismétlése után lehet a repülőalkalmasságot véleményezni.

b) Igen rossz fizikai kondíció állapítható meg, amelynek alapja az átlag (2,0) alatti w/kg érték, a vizsgálat fizikai kondicionálás, testsúlycsökkentés után megismételhető.

51.

Alkalmassági döntést igénylő EKG eltérések a barokamrai vizsgálat során

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. „T” hullám inverzió

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

-

 

2. szignifikáns „ST”-eleváció/ depresszió

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

-

 

Fokozott oxigénfegyelem mellett repülő munkára a II–IX. rovat szerint alkalmas lehet különleges elbírálással.

Részletes belgyógyászati és kardiológiai kivizsgálás szükséges. Hypoxiás preacollapsus vagy collapsus ideiglenesen alkalmatlanságot jelent, kivizsgálás és kezelés után dönthető el az alkalmasság. A 2000 m feletti ugrást végrehajtó ejtőernyős állománynál 5500 m-en 15 perces barokamrai vizsgálatot kell végezni.

52.

Pericardiális folyadékgyülem (PF)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. idiopathiás pericardiális folyadékgyülem

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

 

2. secunder pericardialis folyadékgyülem

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

Az 1. ponthoz: amennyiben a PF mennyisége nem befolyásolja a szív működését, a háttérben kóroki tényező nem deríthető fel, a laboratóriumi és a terheléses vizsgálatok eredményei normálisak, a PF mennyisége nem növekszik és < 10 mm, az engedély megadható.

A 2. ponthoz: katapultálás után a PF megjelenésére lehet számítani. Ez azonban fokozatosan csökken. Ilyen esetekben nem kell az különleges elbírálás elvét alkalmazni. Szintén nem kell a különleges elbírálás elvét alkalmazni, ha az acut episod után 6 hónap eltelt, nincs visszaesés és nincs következmény. Secunder pericarditis esetén az állásfoglalást a kiváltó betegség határozza meg.

Cardiologiai vizsgálat szükséges kötőszöveti betegség, acut myocardialis infarctus, egyéb betegség és neoplasma kizárására. A vizsgálatnak echocardiographiát tartalmaznia kell, hogy ki lehessen zárni a következményeket, mint a pericardialis folyadékot és constrictiv pericarditist.

53.

Cardiomyopathia minden formája (DCM, HCM, RCM)

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

A cardiomyopathia progresszíven szívelégtelenség felé haladó betegség, ezért minden rovat szerinti alkalmatlanságot jelent.

54.

Pitvari septum defektus (ASD)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. meglévő ASD

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

2. műtéttel korrigált ASD

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

 

Abban az esetben mondható ki az alkalmasság, ha a szívüregek normális méretűek, jó a terheléses kapacitás, a szakszemélyzet tagja panaszmentes. A Holteren nincs kizárást maga után vonó ritmuszavar. Kardiológiai konzultáció szükséges, terheléses vizsgálattal, echocardiographiával és Holter-monitorizálással.

55.

Kamrai septum defektus (VSD)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. enyhe esetben

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

 

2. súlyos esetben, vagy műtét után

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

Kisfokú, shunttel járó haemodinamikai zavart nem okozó kamrai septum-defektus, amennyiben a viszgált személy a terheléses próbákat jól tűri, malignus ritmuszavara nincs és panaszmentes, a VIII–IX. rovat szerint különleges elbírálással alkalmas lehet.

56.

Ductus Botalli persistens sebészi zárás után

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

A

A

 

Amennyiben a jobb szívfél már károsodott, az engedély nem adható meg! A II–III. rovat szerinti alkalmasság megállapításához a TOLT-próba is szükséges.

57.

Coarctatio aortae

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. meglévő coarctatio

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

2. műtéttel rendezve

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

 

A 2. ponthoz: a VIII–IX. rovat szerint minősítettek alkalmasak lehetnek, feltéve, ha a terheléses kapacitás jó, a TOLT-próbán nincs eltérés! A vérnyomás a 24 órás ABPM-el normál értékű. A nyugalmi és a terheléses vérnyomás jó.

58.

Hasüregi szervek krónikus megbetegedései, valamint azok sérülései és műtétei utáni maradványtünetek esetén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

az általános állapot romlásával járó funkciózavarok, vagy kiújulásra való hajlam esetén

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

2.

az általános állapot romlásával nem járó, jelentéktelen funkciózavarok esetén

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

A hasi szervek krónikus megbetegedéseiben szenvedő személyek alkalmasságát csak kórházi kivizsgálás során felállított klinikai diagnózis alapján, a szükséges gyógykezelés után lehet meghozni. Az alkalmasság megállapításánál gyakran nem a morfológiai elváltozások jellegét, hanem a funkcionális zavarok mértékét és a vizsgált személy sajátos munkafeltételei mellett a kompenzáció lehetőségeit kell figyelembe venni.

Minden légijármű-vezető jelölt esetén kizáró okot jelent az anamnézisben szereplő krónikus vagy recidívára hajlamos tápcsatorna betegség. A jelöltet és az első- és másodéves hallgatót, ha náluk a gyomor-bélrendszer krónikus megbetegedése lép fel, repülőkiképzésre alkalmatlannak kell ítélni, az emésztési zavarok fokától függetlenül.

Az aktív légijármű-vezetőknél és a szakszemélyzet tagjainál a krónikus emésztőszervi betegség különleges elbírálásánál a következőket kell alapul venni: a gyógykezelés eredményessége és tartóssága, a betegség súlyossága és recidíva hajlama, a funkcionális állapot, a fizikai kondíció, a munkavégző képesség, a feladatkör és munkakörülmények.

A nyelőcső diverticulumok, elsősorban röntgen-vizsgálattal igazoljuk. A sok panaszt okozó, nagyméretű, a nyelőcső bennéket visszatartó diverticulum a jelöltnél alkalmatlanságot jelent. A légijármű-vezetőnél különleges elbírálást kell alkalmazni. Itt említendő a rekeszsérv is, melyet elsősorban röntgenvizsgálat igazolhat. Véletlenül felfedezett tünetmentes rekeszsérv külön döntést nem igényel. Sok panaszt okozó, rejtett vérzés következtében vashiányt, illetve vérszegénységet okozó rekeszsérv esete jelöltnél alkalmatlanságot jelent. A hivatásos állomány repülési alkalmassága kórházi kivizsgálás és kezelés után különleges elbírálás alapján dönthető el.

A nyelőcső gyulladásos megbetegedéseinek stádiumait nyelőcső-tükrözéses vizsgálattal lehet eldönteni. Ennek eredményét, valamint a fájdalom és nyelési zavar fokát egybevetve kell megállapítani az alkalmasságot. Heveny nyelőcsőgyulladás után egészségügyi szabadság, idült nyelőcsőgyulladás után alkalmasság megállapítás szükséges. Szűkülettel járó hegesedés repülésre való alkalmatlanságot jelent.

A „reflux”-nyelőcsőgyulladást nyelőcsőtükrözéssel igazoljuk és a látott elváltozások, valamint a panaszok súlyossága szerint döntünk az alkalmasságról. A nyelőcső fekélyeinek prognózisa sokkal komolyabb, mint a gyomor- vagy nyombélfekélyé, elsősorban a várható szövődmények miatt, ezért jelölteknél, illetve hallgatóknál minden esetben, a szakszolgálati személyeknél ismételt kiújulások esetén alkalmatlan megállapítást kell tenni.

Fekélybetegség esetén (ulcus vagy erosio pylori, ventriculi, duodeni, gastrointestinalae, ulcus pepticum) különleges elbírálás alkalmazható negatív gastroscopos lelet és széklet-Weber vizsgálatok negativitása esetén. Ezen személyek gondozásba vétele szükséges, ezért az alapellátásban (csapatnál) 3 havonta széklet-Weber kontroll, az éves ROB vizsgálat alkalmával gastroscopia elvégzése kötelező. Fekélybetegség esetén alkalmatlanság csak gyakori recidíva, szövődmények (perforatiók, vérzés, nagyfokú hegesedés), rossz általános állapot esetén állapítható meg.

Szövettanilag igazolt zsírmáj esetében hosszabb egészségügyi szabadság, majd megismételt vizsgálatok szükségesek, csak ezek eredményei alapján lehet az alkalmasságot elbírálni.

Vírusos hepatitis (hepatitis infectiosa, inoculatios hepatitis, mononucleosisos eredetű hepatitis, valamint a chronicus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg), az alkalmasság megállapításakor döntő a betegség időtartama. A legtöbb esetben 5 hét alatt lezajlik és így külön alkalmasságdöntés nem szükséges. Amennyiben még ezután is maradnak panaszok (posthepatitises syndroma) vagy epefesték conjugatios, illetve kiválasztási zavarok (posthepatitises hyperbilirubinaemia), a jelöltek nem alkalmasak, aktív szakszemély különleges elbírálás alapján alkalmas lehet. Ha az acut hepatitis elhúzódik és 2 hónapnál is tovább tart vagy hepatitis recidíva lép fel, a különleges elbírálást kell gyakorolni, az összes klinikai és munkahelyi körülmény figyelembevételével.

Figyelembe kell venni azt, hogy az elhúzódó vírusos hepatitis és a hepatitis recidíva persistalto chronicus, illetve aktív chronicus hepatitis kialakulásához vezethet. Ez a folyamat gyakran hónapokig vagy akár évekig is eltarthat, ezért az elbírálás ilyenkor alkalmatlan.

Epehólyag-eltávolítás utáni állapot tanintézeti tanulmányok folytatására alkalmatlanságot jelent. Egyéb kategóriákban panasz- és tünetmentesség esetén – a sebésszel közösen – alkalmas döntés hozható.

Hasnyálmirigy betegségei: súlyos formának minősül a nagyfokú típusos panaszokkal, klinikai képpel és a hasnyálmirigy működési zavaraival vagy anatómiai elváltozásával járó kórkép. Ilyen esetben, valamint gyakori recidíváknál alkalmatlan megállapítást kell tenni.

Bármilyen hasnyálmirigy betegség miatt végzett részleges vagy teljes hasnyálmirigy-eltávolítás utáni állapot alkalmatlan elbírálást eredményez.

59.

Különféle idült vesebetegségek függetlenül a működési zavar fokától

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. kezelés alatt álló vagy jelentős funkciózavarral gyógyult

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

2. kezelés után intact állapotban funkciózavar nélkül

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

Idetartoznak a vesék krónikus gyulladásos, degeneratív megbetegedései. Tekintettel a krónikus vesebetegségekben szenvedő személyek kedvezőtlen prognózisára, a légijármű-személyzet tagját valamennyi rovat szerint alkalmatlannak kell ítélni, a vese funkciózavar fokától függetlenül.

A heveny nephritisen átesett személyeknek egészségügyi szabadságot kell biztosítani. Felgyógyulás után, jó vesefunkció esetén a repülés engedélyezhető rendszeres kötelező repülőorvosi ellenőrzés mellett (vizelet általános + üledék, rendszeres vérnyomásmérés, szemfenéki vizsgálat).

A gócnephritisben szenvedő személyeket gondos kórházi kivizsgálásnak kell alávetni a betegség oka és a gyógyítás módjának kiderítése céljából.

Jelentéktelen albuminuria esetén, ha kórházi kivizsgálás vesebetegség egyéb klinikai tüneteit nem állapította meg, jelen pont alkalmazására nincs szükség.

Azokban az esetekben, amikor a pyelonephritis szekunder jellegű, a döntést az alapbetegség figyelembevételével kell meghozni. Amennyiben operabilis elváltozás áll a háttérben, a végleges alkalmasságtól a sebésszel közösen, a műtét után kell dönteni. Sikerétől függően alkalmazható a 2. alpont.

Az inkontinentia minden formája és az enuresis nocturna alkalmatlanságot jelent. A klinikai kép súlyosságának függvényében a végső vélemény kialakításánál igénybe kell venni nephrologiai, illetve urológiai konzíliumot is.

A húgy-ivarrendszer tuberkulotikus megbetegedéseiben a klinikai gyógyulás és a tbc megfigyelési regiszterből történő törlés után, jó funkcionális és klinikai állapot mellett különleges elbírálással engedélyezhető a szakszolgálati tevékenység.

60.

Felderítetlen okú haematuriák

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

 

A diagnózist minden esetben intézeti kivizsgálás után állíthatjuk csak fel. Ennek el kell végezni a szükséges differenciált diagnosztikai vizsgálatokat (vizeletvizsgálat, vizelettenyésztés, teljes vérkép, hasi ultrahang, iv pyelogramm, cystoscopia, arteriographia, hasi CT'). A haematuria vagy állandó, vagy rohamokban mutatkozik, és általában nem okoz semmiféle komoly panaszt. Ezekben az esetekben a legrészletesebb kivizsgálással sem tudunk előidéző okot kimutatni. A jelöltek alkalmatlanok.

A szakszolgálati tevékenység folytatása engedélyezhető szoros repülőorvosi kontroll mellett (havonkénti vizeletvizsgálat, RR, szemfenék).

61.

Allergiás megbetegedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. gyakran recidiváló

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

2. nincs hajlam a recidívára, illetve jelentéktelen funkciózavarok esetén

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

Ide kell sorolni az összes allergiás eredetű megbetegedést a szervrendszerre való tekintet nélkül.

Az 1. alponthoz tartoznak a gyakori recidivával járó esetek mellett még az ismeretlen allergiák okozta esetek is.

A 2. alpont szerinti elbírálás akkor gyakorolható, ha a roham 3 hónapon belül nem ismétlődik meg és az allergén kimutatása és eliminációja alapján a személy gyógyultnak tekinthető.

62.

Különféle eredetű ízületi megbetegedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.    jelentős maradandó elválto-
zásokkal, mozgászavarokkal, kiújulási hajlammal

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

 

2.

működési zavarok és kiújulási hajlam nélkül

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

 

Ebbe a pontba tartoznak az ízületek infectiós eredetű, vagy a belső elválasztású mirigyek funkció zavarain alapuló krónikus megbetegedései. Az alkalmasság elbírálásában döntő szerepet az ízületi zavarok fokának kell tulajdonítani.
A II–VI. rovatok szerint elbírált személyeknél figyelembe kell venni a magassági repülések elviselésével kapcsolatos repülőorvosi megfigyelések tapasztalatait.

Akut mozgásszervi betegségekben szenvedő személyek számára (infectiós vagy rheumaticus) kórházi kezelés után egészségügyi szabadságot kell adni. A teljes felgyógyulás után a szakszolgálati tevékenység folytatása engedélyezhető. Ha az ízületekben tartós elváltozások lépnek fel a betegség kiújulása esetén, vagy ha organikus szívizom-elváltozások mutathatók ki, szakszolgálatra alkalmatlan döntést kell hozni.

SEBÉSZETI MEGBETEGEDÉSEK, ELVÁLTOZÁSOK
1

A 2. § a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

2

A 3. § a) pontja a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

3

A 3. § d) pontja a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

4

A hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítéséről szóló 4/2003. (I. 31.) HM rendelet, továbbá a fegyveres szervek, hivatásos közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM együttes rendelet.

6

A 9. § (1) bekezdés a) pontja a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

7

A 9. § (1) bekezdés b) pontja a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

8

A 9. § (1) bekezdés c) pontja a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

9

A 9. § (1) bekezdés d) pontja a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

10

A 10. § (2) bekezdése a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

11

A 10. § (4) bekezdése a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4)–(5) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

12

A 12. § (4) bekezdése a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

14

A 13. § (1) bekezdése a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

15

A 14. § (3) bekezdés a) pontja a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

16

A 14. § (4) bekezdés a) pontja a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

17

A 14. § (4) bekezdés c) pontja a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

18

A 15. § (2) bekezdése a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

19

A 15. § (3) bekezdése a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4)–(5) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

20

A 15. § (5) bekezdése a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

21

A 16. § (1) bekezdése a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

22

A 16. § (5) bekezdése a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

23

A 17. § (1) bekezdése a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

24

A 17. § (2) bekezdése a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

25

A 18. §-t a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban nem lehet alkalmazni.

26

A 19. § (1) bekezdése a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

27

A 20. § a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

28

A 21. § (3) bekezdését a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

29

A 21. § (4)–(5) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 13. §-ának 56. pontja hatályon kívül helyezte.

30

A 2–4. számú mellékletet a 6/2010. (III. 30.) HM–EüM együttes rendelet 3. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. április 7. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban nem lehet alkalmazni.

_