22/2005. (VI. 14.) HM–EüM együttes rendelet

1.

A központi idegrendszer gyulladásos betegségei (meningitisek, encepha-litisek, myelitisek, meningo-encephalitisek)

E

E

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

E

KLGS

E

KLGS

E

KLGS

E

A

E

A

E

Az alkalmassági döntést a kórházi kivizsgálást, gyógykezelést, illetve rehabilitációt követő végállapotban kell meghozni, addig egészségügyi szabadságot, illetve ideiglenesen alkalmatlan megállapítást kell tenni.

2.

Koponya és agyvelősérülések következményei

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

Az 1. alpont tartalmazza a koponya áthatoló és zárt traumáinak – a pszichikum zavaraiban, érzékelési, mozgási vagy koordinációs zavarokban – megnyilvánuló következményeit. Ez az alpont érvényes a traumás epilepszia eseteire is. Ugyancsak ezen alpont alapján kell elbírálni az elhúzódó postraumás astheniás állapotokat.

A 2. alponthoz tartoznak a vegetatív labilitás formájában jelentkező nem kifejezett funkcionális jellegű, klinikai tünetekkel járó esetek, amelyek közepes vagy enyhe koponyatraumák következtében jönnek létre. A légijármű-vezető koponyasérülés után I–VI. rovat szerint csak a kórházi kivizsgálás után lehet alkalmas. Az érintett személynél kötelezően pszichofiziológiai, neuroradiológiai, barokamrai vizsgálatokat, valamint vestibulometriás és orthostaticus próbákat kell elvégezni.

Koponyatrauma elszenvedése után a légijármű-vezetőt gyógykezelésben kell részesíteni, azt követően pedig egészségügyi szabadságra kell küldeni. Az egészségügyi szabadság letelte után, ha szükséges, ismételt vizsgálatot kell alkalmazni. A csont hiányával járó koponyatraumák minősítése sebészeti elvek alapján történik (egyébként minden rovat szerint E).

3.

Gerincvelő-sérülések következményei

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

Az 1. alponthoz tartoznak az érző- és mozgató szférák maradandó zavarai, amelyek a repüléshez szükséges munkaképesség elvesztését idézik elő.

A 2. alpont az érző-, esetleg mozgató szférák kisebb jelentőségű zavarait tartalmazza, amelyek mellett a repüléshez szükséges munkaképesség megmaradhat. A vizsgált személy a II–IX. rovat szerint különleges elbírálással alkalmas lehet, ha a kivizsgálás és kontroll során megállapítást nyer, hogy a jelentéktelen posttraumás maradványtünetek állnak fenn.

A gerincvelő és a gerincoszlop traumáinak kombinálódása esetén a szakorvosi döntést a 70. pont figyelembevételével kell meghozni.

4.

Központi idegrendszer organikus megbetegedései

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

Itt az organikus mentális zavarokat (dementiák, delíriumok) a központi idegrendszer szisztémás és degeneratív folyamatait a demyelinisatios betegségeket, a cerebrovascularis megbetegedéseket, illetve a központi idegrendszer daganatos megbetegedéseit ítéljük meg.

Az 1. alpont alapján kell megítélni az agy- és gerincvelő progrediáló organikus megbetegedéseit (daganatok, syringomyelia, a központi idegrendszert érintő szisztémás sorvadásokat, a Parkinson-kórt, dystoniákat és egyéb extrapyramidalis mozgási rendellenességeket, a sclerosis multiplexet és egyéb disszeminált demyelinisatiókat stb.), valamint a myopathát, myastheniát és myotoniát. A központi idegrendszer keringészavarait (intracranialis haematoma, trombosis, embolia), valamint az agyi artériák klinikailag kifedezett artheriosclerosisát.

A 2. alpont a központi idegrendszer jelentéktelen maradványtünetekkel gyógyult organikus megbetegedései esetén alkalmazható. Jelentéktelen maradványtünetek esetén, ha a hivatásuk gyakorlásához szükséges munkaképességük érintetlen egyes esetekben az elsajátított típuson különleges elbírálás alapján alkalmas döntés hozható.

5.

Igazolható epilepsia (egyszeri roham esetén is)

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

E

Ez a pont tartalmazza az epilepsia összes formáit, amelyeket gyógyintézetben megállapítottak a klinikai formától függetlenül. Az epilepsia diagnosztikájában nagy jelentősége van az epilepsiás roham tanúk általi leírásának. Az epilepsia kórházi kivizsgálása során részletes parancsnoki és orvosi jellemzést kell bekérni, minden részletre kiterjedő rohamleírással.

Az epilepsia diagnózisát részletes neurológiai (neuroradiológiai) és EEG vizsgálatok (terheléses és longitudinális) nélkül nem lehet kimondani. Az EEG-a jelentkező konvulzív mechanizmus igazolja a diagnózist, hiánya nem zárja ki az epilepsiát.

Alkalmi konvulzió esetén a VIII. rovat szerint KLGS elbírálás alkalmazható.

6.

EEG anomáliák (klinikai tünetek nélküli)

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

Ez a pont tartalmazza a különböző diffúz vagy lokális meglassulásokat, hullámdiszritmiát, egyedi vagy csoportos meredek hullámokat, esetleges tüske kisüléseket. A kiképzett légijármű-személyzet tagjainak 3 évenként ill. klinikai indikáció alapján kötelező EEG vizsgálatok szükésgesek A VII repülési osztályba tartozók EEG vizsgálata jelentkezéskor, ill. klinikai indikációk alapján szükséges. A VIII–IX-es repülési osztályhoz tartozónak EEG vizsgálata klinikai indikáció alapján szükséges.

Ha a kiképzett légijármű-személyzetnél jelentkezik éves ROB vizsgálat során EEG elváltozás észlelhető, úgy az érintett személyt ideiglenesen le kell tiltani a repülésről, és komplex kórházi kivizsgálásra kell utalni. A kivizsgálás során a klinikai vizsgálatokon túl el kell végezni a különböző terheléses és longitudinális (24-72 órás) EEG vizsgálatokat, különös tekintettel az alvásdeprivációs, altatásos, esetleg hypoxiás EEG vizsgálatokra.

Vizsgálni kell ilyen esetekben a személyek hypoxia tűrőképességét, meg kell győződni pszichés és fizikai teljesítőképességéről, rezerv kapacitásairól (TOLT, orthostaticus próba, kerékpár-ergometriai terhelés, komplex pszichológiai vizsgálatok).

Amennyiben a kivizsgálás az EEG anomáliát megerősíti, úgy a döntés II–VI. rovat szerint a KLGS alapján. Ugyanígy kell dönteni abban az esetben is, ha a kivizsgálás negatív eredményt hoz ugyan, de az EEG elváltozás két alkalommal előfordul. EEG anomália esetében az éves ROB vizsgálatok során kontroll EEG vizsgálatokat kell végezni.

7.

A perifériás idegrendszer megbetegedései és sérüléseinek következményei

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

Az 1. alpont tartalmazza az idegtörzsek és idegfonatok megbetegedését és traumáinak következményét, amelyek az érző- és mozgatókör, illetve trophica kifejezett és maradandó zavarával járnak, valamint a perifériás idegek gyakran kiújuló vagy gyógyulási hajlamot nem mutató krónikus megbetegedéseit.

A 2. alponthoz tartoznak a perifériás idegek sérülései és megbetegedései utáni nem progrediáló maradványtünetek, amelyek csak enyhe zavarokat idéznek elő a mozgató- és érzőkörben.

8.

Ideggyök és plexus betegségek

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

A

A

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A gerinc degeneratív betegségei esetén, ha azok idegrendszeri tüneteket vagy panaszokat okoznak, nem mellőzhető az intézeti kivizsgálás. A kivizsgálás során gyöki kiesési tüneteket okozó discus hermák esetében el kell végezni a myelographiát, a liquor vizsgálatot, illetve a CT-t, szükség esetén MRI vizsgálatot is. Nyaki, illetve ágyéki discus hernia esetében elektrofiziológiai vizsgálatokkal kell a kórképet még jobban tisztázni.

Porckorongsérv műtéti megoldását követően a funkciók teljes helyreállítása után tünet- és panaszmentesség esetén az
1. alpont szerint kell megítélni. Maradványtünetek, valamint funkciózavar esetén a 2. vagy 3. alpontok szerint kell a döntést meghozni.

9.

Eszméletvesztéssel vagy collapsussal járó neurocirculatios zavarok

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

Ez a pont vonatkozik a collapsusok és öntudatlan állapotok formájában jelentkező acut vasomotor zavarokra, etiológiájuktól függetlenül.

Minden légijármű-személyzettagot öntudatvesztéses állapot után, függetlenül annak kialakulási körülményeiről, ideiglenesen a repülésről le kell tiltani és kórházi kivizsgálásnak kell alávetni.

Orvosi és parancsnoki jellemzést kell bekérni, amelynek az alábbi kérdésekre tett válaszokat kell tartalmaznia: az eszméletvesztés fellépésének ideje, helye, körülményei, minden olyan tényező, amely számításba jöhet a kiváltásában, az eszméletvesztés fellépésének sajátosságai, ha repülés közben lépett fel pontosítani kell a közérzetromlás pillanatában észlelt jelenségeket, a fellépett helyzet hatását a légijármű-vezetőre, az oxigénellátás körülményeit, a speciális védőfelszerelések állapotát, a kabin hermetizációt, a repülési feladat sajátosságait, amelyek hatást gyakorolhattak a pilóta egészségi állapotára, azaz alkalmazni kell az esemény kivizsgálásának szakmai eredményeit.

A döntéshez figyelembe kell venni az utolsó ROB vizsgálat óta lezajlott betegségeket, a szolgálati megterheléseket, a pihenési és táplálkozási rezsim adatait, káros szenvedélyeket, amelyek elősegíthették az eszméletvesztéses állapot kialakulását. Az eszméletvesztéses állapot leírása, időtartama, esetleges traumák vagy görcsök jellege, nyelvharapás jelei, a pupillák fényreakciója, az öntudat visszanyerési periódus leírása, végül az öntudatvesztés okának orvosi és szakmai összefoglalása. A kórházi kivizsgálás során ki kell zárni azokat a kóros állapotokat, amelyek eszméletvesztést idézhetnek elő (epilepsia, hypoglycaemiás állapot, neuroendocrin zavarok, az agyi vérkeringés zavarai stb.).

Az alkalmassági elbírálást, csak a klinikai vizsgálatok eredményei, a terheléses próbák elviselésének adatai, az eszméletvesztéses állapot okainak, a személyiség sajátos pszichológiai jegyeinek az életkor és a repülőbeosztás gondos mérlegelése alapján lehet elvégezni.

Olyan betegségekben, amelyek eszméletvesztéses állapottal járnak, az esemény következtében kialakuló maradandó neuroticus reakciók, a terhelési próbák rossz elviselése az egyéb vizsgálatok eredményeitől és az eszméletvesztés okaitól függetlenül elegendő okként szolgálnak a minden rovat szerinti alkalmatlanság megállapítására.

Kifáradás, astheniás állápot kedvezőtlen hatásaként fellépő eszméletvesztéses állapotok utáni végleges alkalmassági döntés kimondása előtt egészségügyi szabadságot kell adni. Ha az orthostaticus collapsust a szervezet kifejezett, de átmeneti gyengesége következtében (pihenési rezsim megsértése, másnaposság stb.), vagy orvosi beavatkozás miatti emotionális feszültség vagy fájdalom váltotta ki (oltás, arcüreg punctio, vérvétel stb.) a szakszolgálati munka II–VI. rovat szerint engedélyezhető. Óvatosabb megítélést igényelnek azok az eszméletvesztéses állápotok, amelyek kellemetlen emotionális hatások következtében lépnek fel, orvosi beavatkozástól függetlenül, valamint az ismételten fellépő orthostaticus collapsusok. Hasonló esetben gyakran kifejlődik az ilyen epizódok tudati fixációja és az önbizalom elvesztésével a repülés biztonságérzés csökkenésével társul, ami jelentősen rontja a repülési feladatok sikeres végrehajtását.

Az olyan öntudatvesztések megítélésénél, amelyeket a repülések olyan extrém tényezői idézték elő, amelyek az emberi tűrőképesség határait meghaladták, a kiváltó tényezőt vagy annak a szervezetre gyakorolt káros következményeit kell elsősorban figyelembe venni. Ilyen esetekben a repülőesemények kivizsgálására vonatkozó utasítások szerint kell eljárni.

Az öntudatvesztést elszenvedett szakszemély, aki szakszolgálatra alkalmas, szigorú orvosi megfigyeléssel kell követni.

10.

Organikus és szimptómás mentális zavarok (F00–F09)

1.

átmeneti, medikációt már nem igénylő, maradványtünet nélkül

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

2.

a fentinél súlyosabb

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Az 1. alpont alapján a nem korfüggő, relatíve minor események (pl. kisebb koponyatrauma) utáni, jól kompenzálódó eseteket kell minősíteni.

11.

Pszichoaktív szer használata által okozott mentális- és viselkedészavarok (F10–F19)

1.

Kezelésre tartósan tünetmentes, absztinens

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

2.

A fentinél súlyosabb

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Az 1. alpont alapján az objektivizálható stresszhelyzet miatti, nem visszatérő alkohol, vagy gyógyszer abusus minősítendő. Tartós vagy visszatérő szerfogyasztást, illetve bármely droghasználatot (a „kipróbálás” esetét kivéve) a
2. alpont alapján kell elbírálni.

12.

Szkizofrénia, szkizoaffektív zavarok, tartós paranoid zavarok és egyéb nem organikus pszichotikus zavarok (F20–F29, kivéve F21 és F23)

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Az ilyen mértékű pszichés zavar minden rovat szerinti alkalmatlanságot jelent.

13.

Akut és átmeneti pszichotikus zavarok (F23)

1.

stressz vagy intoxikáció által kiváltott, kezelésre jól reagáló, medikáció nélkül tartósan tünetmentes

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

2.

egyéb, illetve a fentinél súlyosabb

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Itt bírálandóak el az egyszeri, viszonylag gyors lefolyású pszichotikus zavarok.

Az 1. alpont szerint csak a bizonyíthatóan exogén noxa által okozott pszichózisok bírálhatóak el, az egyéb esetek a
2. alpont alapján minősítendők. Az egyéb pszichózisok kezelésekor a szakmai irányelveknek megfelelően még egyetlen epizódot követően is huzamosabb antipszichotikus gyógyszerelés javallt a relapszus kivédésére, így egy éven belül nem beszélhetünk medikáció nélküli, stabil kompenzált állapot eléréséről. Emiatt a minősített állomány tagját a 2. alpont szerint alkalmatlannak kell nyilvánítani.

14.

Hangulatzavarok (F30–F39)

1. rövid, pszichotikus szintet el nem érő, kezelésre jól reagáló depressziós epizód, amely után gyógyszerelés nélkül tartósan tünetmentes állapot alakult ki (F32.00–F32.20)

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Az 1. alpont szerint minősítendők az egyszeri depresszió nem pszichotikus, már tartósan kompenzált esetei – jelölteknél anamnesztikusan is. Kedvezőbb az elbírálás, ha a depressziós epizód objektivizálható negatív környezeti hatások miatti reaktív állapotként lépett fel.

A visszatérő vagy pszichotikus szintű hangulatzavarok alkalmatlanságot jelentenek. A súlyosabb prognózis miatt egyetlen hipomán vagy mániás fázis is a 2. alpont szerint bírálandó el.

15.

Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok (F40–F48)

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

2.

mérsékelt tünetekkel járó, kezelésre reagáló

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

3.

kifejezett tünetekkel, ill. kezelésre nem javuló, tartós vagy ismétlődő

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Az önálló feladatvégzéssel döntésekkel járó beosztásokban az elbírálás szigorúbb.

Abban az esetben, ha az első két pontnak megfelelő, de ismétlődő zavar áll fenn, a 3. alpontot kell alkalmazni, mert valószínűsíthető a coping gyengesége, így extrém feladathelyzetekben az esetleges inadekvát cselekvés esélye megnő.

Az eseményt átélt személyek a repülőalkalmasságról szóló döntést a repülőesemény után a lehető leghamarabb meg kell hozni, mert az idő előrehaladtával a visszaállítás esélye a tapasztalatok szerint csökken.

A repülési averzió (F40.80) is ezen pont szerint bírálandó el.

16.

Viselkedészavarok, melyek fiziológiai zavarokkal és testi tényezőkkel társulnak (F50–F59)

1.

mérsékelt tünetekkel járó vagy átmeneti, kezelésre reagáló

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

2.

a fentinél súlyosabb

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Az F52–59-es diagnózisokkal jelzett zavarok csak akkor minősítendők, ha a munkavégzésre, illetve a repülésbiztonságra kihatnak.

17.

Személyiségzavarok, a személyiség tartós változása (F60–F62), szkizotípiás rendellenesség (F21)

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Személyiségzavarok esetén az exploráció, pszichológiai vizsgálat mellett élettörténeti elemzés is szükséges.

A személyiség tartós változása esetén emellett részletes családi és parancsnoki heteroanamnézis is szükséges.

18.

A felnőtt viselkedés zavarai (F63–F69)

1.

mérsékelt tünetekkel járó vagy átmeneti, kezelésre reagáló

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

2.

a fentinél súlyosabb

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Itt a kóros szokás és impulzus-kontroll zavarokat minősítjük. Az F64–69-es kódokhoz tarozó zavarok abban az esetben minősítendők, ha a munkavégzésre, ill. a repülésbiztonságra kihatnak.

19.

Mentális retardáció (F70–F79)

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Az ilyen szintet elérő mentális hiányosság minden rovat szerint egyértelmű alkalmatlanságot jelent.

20.

A pszichés fejlődés zavarai (F80–F89)

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A jelölteknél az ilyen jellegű zavar kizáró ok. Ezek a zavarok csecsemő- és gyermekkorban kezdődnek, így az aktív repülő-hajózó állomány pályafutása során nem szerezhet ilyen diagnózist.

Amennyiben beszédartikulációs probléma, olvasási-írási nehézség, motoros zavar áll fenn, de az nem éri el a diagnosztikai kritériumoknak megfelelő értéket, a jelöltet a pszichológiai fejezet megfelelő pontja alapján kell elbírálni.

21.

A viselkedés és az érzelmi-hangulati élet gyermek- és serdülőkorban jelentkező zavarai (F90–F99)

1.

egyszeri, átmeneti, spontán vagy rövid kezelést követően tünetmentessé váló esetek

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

2.

a fentinél súlyosabb, ill. a vizsgálat időpontjában is manifeszt zavarok

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A jelölteknél az ilyen jellegű manifeszt zavar kizáró ok.

Amennyiben az 1. alpont szerinti átmeneti zavar szerepel csak az anamnézisben, figyelembe kell venni az egyéb terheltséget is a saját, illetve a családi anamnézisben. Ha a zavar kialakulásához átmeneti élethelyzeti krízis vezetett és a későbbiekben nem jelentkeztek hasonló vagy más jellegű pszichopatológiai tünetek, azt kedvezően értékelhetjük. Ha a rövid ideig tartó, ide sorolandó pszichés zavar önmagában ugyan nem lenne jelentős, de mellette egyéb terheltség is fennáll, a pszichológiai fejezet megfelelő pontja alapján a jelöltet alkalmatlannak kell minősíteni.

22.

Alacsony neuropszichológiai teljesítőképesség

1.

átmeneti csökkenés (ismert külső körülmények hatására)

-

-

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

2.

tartós vagy tendenciózus csökkenés

-

-

E

E

E

E

E

E

E

E

3.

kissé alacsonyabb

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

4.

jelentősen alacsonyabb

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A vizsgált tulajdonságok és képességek alapvető köre a figyelem megosztási képessége, átkapcsolása, koncentrációja, szenzomotoros koordináció, információ feldolgozó képesség, monotónia tűrés, az előbbiek változása idődeficitben, rövidtávú vizuális memória, kéztremor, állásbiztonság. Az elvégzendő vizsgálatok köre és a követelményszint az egyes kategóriák számára különböző és bővülhet.

A kapott eredményeket komplexitásukban kell értelmezni. Az aktív repülő-hajózó személyzet eredményeit értékelve figyelembe kell venni az előző évek vizsgálati eredményeit. Tendenciózus romlás esetén lehetőséget kell adni az érintett személyeknek a regenerálódására (földi szolgálat, egészségügyi szabadság, szükség esetén aktív terápia). Ha a kontrollvizsgálat eredménye sem megfelelő, a 2. alpont alapján kell a döntést meghozni. Figyelembe kell venni a parancsnok és az alapellátást végző orvos jellemzését, melyek részletesen térjenek ki a vizsgált személy szakszolgálati munkájának minőségére és az abban észlelt változásokra.

A 3. alpont alkalmazása esetén a repülésbiztonság érdekében különféle korlátozásokat kell alkalmazni, úgymint ekipázs rendszerű gépre alkalmas.

23.

Nem megfelelő pszichés adottságok

1.

enyhébb eltérések

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

2.

kifejezett eltérések

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Ezen pont szerint bíráljuk el a jelöltek azon pszichés tulajdonságait, amelyek nem ítélhetők meg a jelen szabályzat „Mentális és viselkedészavarok” fejezetében foglaltak alapján (a mindennapi értelemben nem tekinthetők kórosnak, de a repülő-szakszolgálati munka szempontjából hátrányosnak és nemkívánatosnak minősülnek). Ide tartoznak: a kívánatosnál gyengébb intelligencia, illetve részképesség-probléma, rossz verbális kifejezőképesség, labilitás az érzelemvilágban és az életvitelben, alacsony stressztűrő képesség, akcentuált személyiségjegyek, melyek prognosztikus rosszabbodása veszélyt jelenthet a munkavégzésre. Itt bírálandóak el a motivációs háttér anomáliái is (úgymint túlkompenzációs igény), amik az addigi életvezetés minor anomáliái mellett is kedvezőtlen prognózist jelentenek a stabil, megbízható munkavégzés szempontjából.

Amennyiben az aktív repülő-hajózó állományhoz tartozó személyről van szó és az addig megfelelő adottságok valamilyen okból megromlanak, abban az esetben kell ezen pont szerint minősíteni a vizsgált személyt, ha a negatív változás tartósabb pihentetés/regenerálódás/aktív terápia után is fennáll. Bár nem olyan mértékű, hogy arra pszichiátriai diagnózis adható lenne, de a repülésbiztonságot, illetve a személy feladatteljesítési képességét/interperszonális hatékonyságát negatívan befolyásolja.

Az 1. alpont alkalmazása esetén különféle korlátozásokat kell adni a repülésbiztonság érdekében (pl. csak ekipázs rendszerű gépre alkalmas).

24.

Pszichés szempontból jelentős terheltség a saját, ill. a családi anamnézisben

1. Kisebb terheltség

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

2. Jelentősebb terheltség

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A terhelt anamnézis a tapasztalatok szerint negatív korrelációban van a későbbi repülő-hajózó munka sikerességével. Amennyiben az anamnézisben diagnosztizált pszichiátriai zavar miatti (akár gyógyszeres, akár pszichoterápiás) kezelés szerepel, a pszichiátriai fejezet megfelelő pontja szerint kell minősíteni a jelöltet.

Negatív saját anamnézis mellett is figyelembe kell venni azokat a családban előfordult pszichiátriai betegségeket, eseményeket (suicidium, bűnözés, devianciák), amelyek szignifikáns öröklődést mutatnak, ill. a szocializáció során negatív viselkedésmintaként szolgálnak, így – a vizsgálatkori tünetmentes állapot ellenére – számottevő rizikót jelenthetnek a későbbiekre nézve. Fokozott figyelmet kell fordítani a nagy pszichiátriai kórképek familiáris előfordulására.

Halmozott előfordulás, elsőfokú rokonok terheltsége, ill. (akár kisebb genetikai rizikó mellett is) jelentős környezeti negatív hatás a serdülőkorig bezárólag súlyosbító körülményként értékelendő.

Sor-

Betegségek és fizikai

szám

fogyatékosságok megnevezése

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

25.

Kórházi ápolást nem igénylő, a munkaképesség ideiglenes elvesztésével járó lezajlott heveny vagy fellángolt krónikus betegség, intoxikáció, műtéti beavatkozás sérülés és trauma maradványtünetei

E

E

I

I

I

I

I

I

I

I

A kiképzés alatt álló növendék számára az alakulatnál pihenés vagy a repülés alóli mentesítés.

Ezt a pontot kell alkalmazni a betegség, trauma, műtét következtében a munkaképesség időleges elvesztésekor minden esetben, amikor a kórházi gyógykezelés után tartós pihenésre vagy szanatóriumi kezelésre van szüksége. Az egészségügyi szabadság időtartamát az átvészelt betegség súlyossága és felgyógyuláshoz szükséges előírások szabják meg. Ismételten egészségügyi szabadságot kell adni, ha azt az egészség helyreállítása és a repülőmunkához való visszatérés megköveteli.

Sor-

Az állapot megnevezése

szám

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

26.

Krónikus lefolyású, ritkábban előforduló betegségek

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Ez a pont tartalmazza az olyan krónikus fertőző betegségeket, amelyek nehezen gyógykezelhetők és recidívára hajlamosak, valamint a krónikus endogén intoxikációnak a tápláltsági állapot intenzív romlásában, a vérképző szervek funkció zavaraiban vagy a hepatolienaris rendszer károsodásában megmutatkozó formáit. Jelentéktelen lép megnagyobbodás egyéb patológiás jel hiányában nem ok a vizsgált repülésről történő letiltására. A döntést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy a funkciózavar tartós volta határozza meg. A betegség alsó tüneteinek megjelenésétől számított három hónapon belül gyógyult panasz és tünetmentes állapot ismételt döntést nem igényel. A repülőalkalmasság eldöntését kórházi gyógykezelés után lehet elvégezni.

27.

Anyagcsere-betegségek

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

Az anyagcsere-betegségek közül a leggyakrabban alimentális elhízás fordul elő. Az elhízás diagnózisát komplex klinikai vizsgálatok alapján lehet felállítani, az egyéni alkati sajátosságok figyelembevételével. Az alkalmasság megállapítása az elhízás fokától függ. Amennyiben a testtömeg-index 40 felett van, súlyos elhízásról beszélünk, alkalmatlan. Ha a
TTI 35–40, a metabolikus szindróma egyéb tünetei is fennállnak, valamint a testzsírtömeg-mérés is férfiaknál 20%, nőknél 30% feletti értéket igazol, 6 hónapig fokozott orvosi ellenőrzés mellett alkalmas lehet.

Jelöltnél TTI 30 felett van, alkalmatlan.

A IV. rovattól kezdve a zsír- és anyagcserezavarok – amennyiben életmód változtatással és diétával nem rendezhetők – gyógyszeres beállításuk is szóba jöhet, figyelembe véve egyéb tényezőket, cardiovascularis rizikófaktorait (Framingham study point score alapján).

A csak diétával kezelhető diabetes mellitus, jó általános állapot, secunder eltérések nélkül alkalmas. II–III. rovat szerint alkalmatlan. Ekipázs rendszerű gépben nem hypoglikemizáló orális antidiabetikumokkal egyensúlyban tarható diabetes esetén repülésre alkalmas lehet IV–VIII. rovat szerint.

28.

Köszvény

1. nemrégen fennálló, remisszió állapotban levő köszvény, ritka rohamok esetén

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

2. „viscerális” köszvény gyakori rohamok esetén

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A vizsgálat során véletlenül kimutatott hyperuricaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Arthritis urica, köszvényes nephropathia és a köszvény egyéb manifesztációja repülőkiképzésre és repülésre való alkalmatlanságot jelent.

29.

Az endokrin rendszer betegségei

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

Az endokrin rendszer betegségei közül a leggyakrabban előforduló kórkép a hyperthyreosis, míg a többi endokrin mirigy betegségei jóval ritkábbak. Ezen betegségek differenciáldiagnosztikai vizsgálatait kórházban kell elvégezni. Hyperthyreosis esetén végleges döntés csak a kezelés befejezése után hozható. A kezelés eredményességéről és tartósságáról akár hónapokig tartó megfigyeléssel kell meggyőződni. A kezelés után, ha az euthyreoid állapot fenntartható, a szív-érrendszer funkcionális állapota jó, a hypoxia-tűrőképesség nem csökken, a döntést a 2. alpont szerint kell meghozni. Jelöltek hyperthyreosis esetén alkalmatlanok. Más, bármilyen fokú endokrin megbetegedésben szenvedő személy gyógykezelés után általában szakszolgálatra és kiképzésre alkalmatlan.

Sor-

Betegségek és fizikai

szám

fogyatékosságok megnevezése

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

30.

Vérképzőrendszer megbetegedései, nyirokcsomók rendszerbetegségei

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Ez a pont a B12-vitaminhiányos és a haemolytikus anaemiákat, az agranulocytosisokat, leukosisokat, haemorrhagiás diasthesiseket és a vérképzőrendszer egyéb súlyos megbetegedéseit tartalmazza. Az ezekben a megbetegedésekben szenvedő személyt kórházi gyógykezelésben kell részesíteni, de a gyógykezelés eredményétől függetlenül repülésre alkalmatlan.

31.

Hiányvérszegénység

1.    enyhe formák

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Enyhe formánál az egyes esetek minősítése a kiváltó októl függően történik.

A súlyos formák valamennyi esete alkalmatlanságot jelent.

32.

Tüdőtuberkulózis aktív formái

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Tartósan compensalt tüdő és mellhártya tbc functionális zavarok nélkül

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E ponthoz tartozik az inaktív tüdőtuberkulózis körülhatárolt kisgócú, a tüdőcsúcsban és a subclavicularis térben elhelyezkedő, valamint a klinikai gyógyulás után fennmaradó elmeszesedett fibroticus pleura elváltozásai.

A repülőalkalmasság elbírálásánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

– a tuberkulotikus folyamat körülhatárolt jellege féloldali lokalizációja;

– a tüdő-, szív-, légzésfunkció-zavar hiánya;

– a tápláltsági zavarok hiánya;

– három évnél nem kevesebb időtartamú negatív köpetlelet;

– három évnél nem kevesebb időtartamú aktivitást kizáró radiológiai lelet.

Egyes esetekben, mikor a röntgennel kimutatott gócos tüdőelváltozást nem kísérik a tuberkulótikus folyamat aktivitását mutató egyéb jelek, vagy a bevezetett specifikus terápia hatására a folyamat visszafejlődik, fibrotizálódik a repülőalkalmasság negatív leletek alapján a kezelés után egy évvel engedélyezhető. Egyes elmeszesedett gócok nem szolgálnak alapul a pont alkalmazására és nem kontraindikálják a tanintézeti beiskolázást.

33.

Tüdő, légutak és mellhártya idült, nem specifikus megbetegedései

1. a szervek kifejezett működési zavaraival

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

E pont alapján kell megítélni a tüdő krónikus, nem specifikus eredetű lezajlott heveny megbetegedéseinek maradványtüneteit, ugyancsak a légutak, a pleura nem tuberkulotikus eredetű megbetegedéseit és azok maradványtüneteit.

Az 1. alponthoz tartoznak a légutak kifejezett funkciózavaraival járó krónikus megbetegedései (kifejezett tüdő emphysema, diffus tüdőfibrosis, bronchiectasia, a tüdők gennyes megbetegedései, az asthma bronchiale minden formája, makacs bronchitisek), a tüdő, a légutak, a pleura sérüléseinek és traumáinak a következményei, a légutakon végrehajtott sebészeti beavatkozások következményei (pneumothorax, a spontán ptx is, a pleura kiterjedt összenövései, a gennyes tüdőfolyamatok nem záruló sipolyai, fél tüdőlebeny-eltávolítás), idegentestek (fémszilánkok, lövedékek) a tüdőszövetben a hylusokban, a nagyerek közelében.

A 2. alponthoz tartoznak a tüdő, a légutak, a pleura krónikus betegségei, elviselt akut betegségei után visszamaradó jelenségek, valamint a légutak sérüléseinek a következményei, ha azok nem váltottak ki jelentős funkciókárosodást (a krónikus bronchitisek enyhe formái a tüdőemphysema kezdeti formája, nem kiterjedt tüdőfibrosis, lezajlott pleuritis utáni elváltozások).

Az a szakszolgálati személy, akinél a lezajlott pleuritis után csak jelentéktelen maradványtünet (összenövés, letapadás) észlelhető – ha légzésfunkció nem károsodott –, korlátozás nélkül alkalmas.

Akinél a pleuro-pericardialis összenövések észlelhetők, szuperszonikus repülőgépekre történő alkalmasság elbírálásánál igen óvatosan kell eljárni. Az alkalmassági elbírálást csak kórházi kivizsgálás után lehet végrehajtani.

A spontán pneumothoraxot elszenvedett légijármű-vezető az 1. alpont alapján általában alkalmatlan. Egyes esetekben, ha a légmell gyakorlatilag egészséges személyeknél lép fel – egy alkalommal szövődmény nem kíséri, konzervatív kezelésre gyógyul –, a gyógykezelés befejezése után egészségügyi szabadságot kell adni.

Ha az egészségügyi szabadság letelte után elvégzett kórházi kivizsgálás (ismételt summatios mellkas-felvétel) nem mutat ki kóros eltérést, jó az 5500 m-es hypoxia-tűrőképesség, a 2. alpont alapján a szakszolgálat ekipázs rendszerű légi járműveken engedélyezhető.

Exogén inger által kiváltott (dohányzás) enyhe bronchitis, amennyiben nem kíséri a légzésfunkció károsodása, nem jelenti ezen pont alkalmazásának szükségességét és nem kell korlátozni sem a szakszolgálatot, sem a tanintézeti beiskolázást.

34.

Coronaria artéria betegség

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

Különleges elbírálás szerint az engedély megadható, ha coronarographiával az occlusio mértéke 10–40% között van az egyik coronarián, de nem haladja meg összességében a 120%-ot. Alkalmatlanságot kell megállapítani minimális coronaria betegség esetén is, ha bal Tawara-szár block, WPW, sustained SVP vagy mitralis prolapsus jelentkezik. A részletes kivizsgálást minden évben meg kell ismételni. Évenként kell elvégezni az ergometria, a szív-ultrahang vizsgálatot, a Holter monitorozást és a Tl-201 szívizom-scintigraphiát. A sebészi kezelés, mint a PTCA, az endarterectomia, vagy a coronaria bypass kizáró tényezők.

Prevenciós célból a rizikófaktorok figyelembevételével a szakszemélyzet és ejtőernyős állomány gyógyszerelésére vonatkozó útmutató ajánlásai a mérvadóak. Különleges elbírálással alkalmas minősítés adható.

35.

Hypertonia

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

Az 1. alpont szerint szekunder hypertonia alkalmatlanságot jelent.

Amennyiben a kiváltó okot sikerül rendezni, és még nem alakult ki szervkárosodás, valamint a vérnyomás normalizálódik, a repülés az alapbetegségtől függően enge

délyezhető. Gyógyszer nélkül rendezhető forma minden rovat szerint repülésre alkalmas. Ha célszerveken károsodás nem észlelhető és a hypertonia diétával és/vagy testgyakorlatokkal rendezhető, akkor repülésre alkalmas.

Eseti mérésekkel és évenként 24 órás ABPM-el ellenőrizni kell a vérnyomást.

Gyógyszeres kezelést igénylő esetekben a HM HVK EÜCSF által jóváhagyott utasítás az irányadó.

Mielőtt az alkalmasságot kimondjuk, a gyógyszerelés bevezetése után l hónappal pszichofiziológiai vizsgálatok és 24 órás ABPM elvégzése szükséges.

A hypertoniát eseti vérnyomás mérés adatai alapján 24 órás ABPM-mel kell igazolni és a gyógyszer hatását rendszeresen ellenőrizni.

Az ellenőrzés során határértéknek a nappali 140/90 Hgmm, éjszakai norma értéknek a 120/80 Hgmm értéket fogadjuk el. ABPM-mel a norm. értéket meghaladó vérnyomás nem lehet több, mint az összes mért érték 30%-a. Az értékeléskor minimum 60 ABPM vérnyomásadatra van szükség.

36.

Hypotonia

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Ha a tensio mértéke egyenlő vagy meghaladja a 100/60 Hgmm-t, de tüneteket nem okoz, és a vizsgált személy a terheléses próbákat jól tűri, alkalmas, ha a tensio mértéke egyenlő vagy meghaladja a 90/50 Hgmm-t, alkalmatlannak kell nyilvánítani.

Akkor, ha az alacsony tensio mellett egyéb vasomotoros tünet is jelentkezik (izzadás, tachycardia), és/vagy az orthostatikus próbát rosszul tűri, alkalmatlan. A döntés előtt intercurrens vasolabilitást okozó betegséget ki kell zárni!

37.

Mitralis stenosis

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Ha a billentyű hajlékony, a szűkület minimális, az EKG-n nincsenek pitvari terhelésre utaló jelek, echocardiographiával a bal-pitvar mérete normális, nincsenek tünetek és nincs arrythmia, az alkalmasság megállapítható. Nyitott vagy zárt comissurotomia után mindegyik rovat szerint alkalmatlan.

Az enyhe esetekben évente 24 órás Holter-EKG monitorozás, terheléses-EKG, Doppler-echocardiographia szükséges.

38.

Mitralis regurgitatio

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Ha a billentyű vékony, nem párosul mitralis stenosissal, vagy kötőszöveti betegséggel, normális a bal-pitvar mérete, nincs a háttérben coronaria betegség és kizáró mértékű arrythmia, különleges elbírálás elve alkalmazandó, ehhez évenkénti Holter-EKG és Doppler-ultrahang szükséges.

39.

Mitralis prolapsus (MVP)

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

Enyhe esetben, ha nincsenek panaszok, a billentyű csúcsa a záródáskor a bal kamra felé néz, a billentyű vékony, a családban nem volt hirtelen halál, a bal kamra és bal pitvar méretei normálisak, nincs tendencia szignifikáns arrythmiára és a terhelési-kapacitás jó, a különleges elbírálás elve alkalmazható. Az MVP-knél, amely non-sustained supraventricularis tachycardiával együtt fordul elő, minden rovat szerint alkalmatlanságot jelent.

Rendszeres Holter-EKG szükséges a ritmuszavarok felderítésére és Doppler-echocardiographia a prolapsus és regurgitatio mértékének megállapítására. Megnyúlt QT-idő, illetve inferolateralis ST-eltérések esetén az I–VII. rovat szerint minősítettek alkalmatlanok.

40.

Bicuspidalis aorta billentyű/aorta stenosis

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Ha a billentyű vékony és egyéb eltérés a kivizsgálás során nem derül ki, alkalmas.

Aorta-stenosis enyhe esetében, ha a gradiens mértéke egyenlő vagy meghaladja a 20 Hgmm-t, a szív méretei rtg-nel és ultrahanggal is normálisak, az aorta billentyű nyitódása kisebb vagy egyenlő 15 mm-el, alkalmas döntés hozható.

41.

Aorta regurgitatio/insuffitientia

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Amennyiben tünetmentes, illetve a bal-kamra ultrahang vizsgálattal nem tágabb, a jobb-kamra funkció megtartott, a bal-kamrai systoles volumen 25%-át nem haladja meg a regurgitáló vérmennyiség, az alkalmasság megadható.

A regurgitáló mennyiség szignifikáns, ha nagyobb mint a bal-kamrai systoles volumen 25%-a, a dyastoles nyomás kisebb mint 65 Hgmm, a pulzusnyomás nagyobb mint 55 Hgmm és a bal-kamra tágult. A kardiológiai státus tisztázása és évente kivizsgálása szükséges. Kötőszöveti betegség, Marfan sy. kizárandó.

42.

Egyéb billentyű betegségek

1. fiziológiás tricusp és pulm. regurgitáció

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

E

E

A

A

A

A

A

A

Tünetmentes esetben, ha a billentyű vékony, a regurgitáció kisfokú és egyéb betegség nincs a háttérben, engedélyezhető a repülés.

Az engedély megadható a fenti rovatokban, ha a stenosis kisfokú, a jobb szívfél méretei normálisak, tünetek nincsenek.

Évenkénti Holter-EKG és Doppler-szívultrahang szükséges.

43.

Supraventricularis tachycardia

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Alkalmas döntés hozható, ha tünetmentes (a palpitatio önállóan még nem kizáró ok), a single, ha non sustained és nincs a háttérben szívbetegség.

A II–IX. rovat szerinti alkalmasságot különleges elbírálás alapján kell eldönteni, ha az SVT mellett enyhe, 40%-al egyenlő vagy annál nagyobb mértékű coronaria szűkület is jelen van.

Tünetekkel járónak kell tekinteni, ha a palpitáción kívül egyéb tünet is van, ha reccuraló, ha sustained, ha szívbetegség áll a háttérben.

Részletes kivizsgálás szükséges, amely tartalmazza a pajzsmirigy vizsgálatot, echocardiographiát, terheléses EKG-vizsgálatot, Tallium-scintigraphiát és három alkalommal 1 hónapos időközökkel 24 órás Holter-monitorozást. Ezek pozitivitása esetén coronarographia elvégzése indokolt.

44.

Pitvarfibrilláció/flattern

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

ad 1. Non sustained, vagy egyszeri sustained epizód esetén a korlátozás nélküli alkalmassághoz új vizsgálatot kell végezni, hogy nincs-e a háttérben szívbetegség. A kivizsgálásnak tartalmaznia kel1 a pajzsmirigy-vizsgálatot, a kerékpár-ergometriás terhelést, havonként ismétléssel, három alkalommal 24 órás Holter-monitorozást, echocardiographiás vizsgálatot (szükség esetén TEE) a pitvari trombus kizárására.

45.

Kamrai tachycardia

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A rovatában alkalmas lehet, ha csak egyszeri tünetmentes nomotop, non-sustained kamrai tachycardiáról volt szó és a háttérben nincs egyéb szívbetegség.

A visszatérő multifocalis tünetekkel járó szívbetegség okozta R on T jelenséget mutató couplettel járó kamrai tachycardia esetén alkalmatlan. Részletes kardiológiai és belgyógyászati kivizsgálás, majd terheléses vizsgálat, echocardiographia és havonta 3 alkatommal Holter-vizsgálat szükséges.

46.

Pre-excitatiós syndroma

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Hat hónappal az accessoricus köteg radiofrekvenciás ablatioja után a repülési engedély megadható, ha a paciens tünetmentes és a teljes elektrofiziológiai kivizsgálás normál eredményt ad, továbbá arrythmia nem provokálható. HCM-et és Ebstein anomáliát ki kell zárni. Egyéb ablatiós módszer nem fogadható el.

A II–III. rovat szerint cardiologiai, illetve elektrofiziológiai konzultáció után alkalmas lehet.

47.

Atrioventricularis vezetési zavar

1. I. fokú AV block II. fokú AV block Möbitz I.

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Az I. fokú AV block esetén a kivizsgálásnak tartalmaznia kell a ritmus analízist terhelés alatt. Ha a block javul vagy megszűnik, a frekvencia emelkedésekor, további vizsgálat nem szükséges. Ha a terhelésre adott adequat frekvenciaválasz ellenére a block nem változik, teljes kivizsgálás kell, amely tartalmazza a terheléses kerékpár-ergometriát, a Holter-
EKG-t. Ha a vizsgálatok eredménye normál, nem szükséges további vizsgálat.

Ha nem normál, vagy II. fokú block vagy komplett block vagy bal posterior hemiblock áll fenn, részletes kardiológiai kivizsgálás indokolt. A vizsgált személy nem alkalmas a repülésre, ha pacemaker szükséges.

48.

Intraventricularis vezetési zavar

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

KLGS

A

A

Az engedély megadható abban az esetben, ha a LBBB, a RBBB vagy a bal első (LAH) vagy hátsó hemiblock (LPH) hátterében nem áll arteria coronaria betegség. Kivizsgálás kell, ha a LBBB, RBBB, LAH, LPH az utolsó EKG óta jelent meg az EKG-n (echocardiographia, Tl-201 szívizom-scintigraphia). Ha normál értékű eredményt kapunk, további vizsgálat nem szükséges. Ha a LAH lassan, évek alatt progrediálva alakult ki, nem szükséges a kivizsgálás. Ha kóros eredményt kapunk, coronarographia szükséges.

49.

Egyéb arrythmiák, neurocirculatoricus dystonia cardialis formája

1. kifejezett klinikai tünetekkel, illetve functionalis zavarral

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

2. átmeneti anomáliák jó functionalis állapottal

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

A VES-ek száma nő a korral. 40 éves korig a norma felső határa 100/óra, 40 év felett 200/óra. Polimorf formák előfordulhatnak egészséges egyéneken, kétségtelen azonban, hogy számuk nő szívbetegségekben. Fontos a nem ischaemiás eredet ischaemiástól való elkülönítése.

A vizsgált személyek sinus pausával (> 2,5 sec), single vagy paired korai pitvari kontrakcióval (PAC), single vagy páros junctionalis korai ütéssel, supraventrikuláris korai ütéssel, idioventrikuláris ritmussal, egygócú kamrai ES-ekkel (PVC), többgócú PVC-kel, vagy fúziós PVC-kel Holter-monitorozásra kerülnek. Ha az eredmény norma értékű, akkor megtartható a repülésben.

Ha a Holter-monitorozás alkalmával párokat, vagy gyakori ectopiás ütést látunk (az összes ütés > 1%-a, vagy az egy óra alatti ütések >25%-a) helyben echocardiográfiát és futószőnyeg-tesztet kell végezni. Ha az ectopiás ütések száma több, mint az összes ütés 10%-a, vagy több mint az egy órai ütések 5%-a, vagy 10-nél több pár jelentkezik 24 óra alatt, részletes cardiologiai vizsgálatot kell végezni.

A gyógyszeres kezelés vagy pacemaker nem egyeztethető össze a repüléssel.

50.

Kóros cardialis functiós teszt

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

-

-

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

-

-

A rossz terhelhetőséget a kerékpár-ergometriás vagy spirocardio-ergometriás terhelés során állapítjuk meg kétféle megközelítés alapján:

a) Olyan EKG-elváltozás vagy patológiás vérnyomás-reakció állapítható meg, amely a terhelés megszakítását indokolja. Ebben az esetben a cardiovascularis zavar okát további vizsgálatokkal (echocardiográfia POP, TOLT, Tl-201 scintigraphia, coronarographia) tisztázzák, majd a diagnózis birtokában adekvát terápiát alkalmaznak. A megbetegedés önmagában nem oka a repülésről való letiltásnak, a terheléses vizsgálat megismétlése után lehet a repülőalkalmasságot véleményezni.

b) Igen rossz fizikai kondíció állapítható meg, amelynek alapja az átlag (2,0) alatti w/kg érték, a vizsgálat fizikai kondicionálás, testsúlycsökkentés után megismételhető.

51.

Alkalmassági döntést igénylő EKG eltérések a barokamrai vizsgálat során

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

-

2. szignifikáns „ST”-eleváció/ depresszió

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

-

Fokozott oxigénfegyelem mellett repülő munkára a II–IX. rovat szerint alkalmas lehet különleges elbírálással.

Részletes belgyógyászati és kardiológiai kivizsgálás szükséges. Hypoxiás preacollapsus vagy collapsus ideiglenesen alkalmatlanságot jelent, kivizsgálás és kezelés után dönthető el az alkalmasság. A 2000 m feletti ugrást végrehajtó ejtőernyős állománynál 5500 m-en 15 perces barokamrai vizsgálatot kell végezni.

52.

Pericardiális folyadékgyülem (PF)

1. idiopathiás pericardiális folyadékgyülem

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

2. secunder pericardialis folyadékgyülem

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

Az 1. ponthoz: amennyiben a PF mennyisége nem befolyásolja a szív működését, a háttérben kóroki tényező nem deríthető fel, a laboratóriumi és a terheléses vizsgálatok eredményei normálisak, a PF mennyisége nem növekszik és < 10 mm, az engedély megadható.

A 2. ponthoz: katapultálás után a PF megjelenésére lehet számítani. Ez azonban fokozatosan csökken. Ilyen esetekben nem kell az különleges elbírálás elvét alkalmazni. Szintén nem kell a különleges elbírálás elvét alkalmazni, ha az acut episod után 6 hónap eltelt, nincs visszaesés és nincs következmény. Secunder pericarditis esetén az állásfoglalást a kiváltó betegség határozza meg.

Cardiologiai vizsgálat szükséges kötőszöveti betegség, acut myocardialis infarctus, egyéb betegség és neoplasma kizárására. A vizsgálatnak echocardiographiát tartalmaznia kell, hogy ki lehessen zárni a következményeket, mint a pericardialis folyadékot és constrictiv pericarditist.

53.

Cardiomyopathia minden formája (DCM, HCM, RCM)

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A cardiomyopathia progresszíven szívelégtelenség felé haladó betegség, ezért minden rovat szerinti alkalmatlanságot jelent.

54.

Pitvari septum defektus (ASD)

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

Abban az esetben mondható ki az alkalmasság, ha a szívüregek normális méretűek, jó a terheléses kapacitás, a szakszemélyzet tagja panaszmentes. A Holteren nincs kizárást maga után vonó ritmuszavar. Kardiológiai konzultáció szükséges, terheléses vizsgálattal, echocardiographiával és Holter-monitorizálással.

55.

Kamrai septum defektus (VSD)