KÜ BH 2005/234
KÜ BH 2005/234
2005.06.01.
A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő eljárása jogszabálysértő, ha nem a felhívásban megadott tartalmi elemek szerint végzi el az ajánlatok értékelését [1995. évi XL. tv. 55. §].
Az ajánlatkérő beavatkozó 2001. november 14-én a Közbeszerzési Értesítő 46. számában közzétett részvételi felhívással nyílt, előminősítési eljárást indított lakóépület építése tárgyában.
Az alperes határozatával a felperes kérelmére indult jogorvoslati eljárásban a kérelemnek részben helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő beavatkozó megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. §-ának (6) bekezdését. A jogorvoslati kérelmet az alperesi Döntőbizottság egyebekben elutasította. A Döntőbizottság a 2. értékelési részszempont körében – a megajánlott műszaki tartalom színvonala, ajánlat kidolgozása – a beavatkozó ajánlatkérő értékelését és kiosztott pontszámait elfogadhatónak tekintette. A részletes ajánlati felhívás 10. pontja alapján az ajánlattevők a tervektől magasabb műszaki színvonalú megoldás megajánlásával eltérhettek. Az 5. értékelési részszempont vonatkozásában az alperes nem osztotta a kérelmező felperes előadását, hogy a részletes ajánlati felhívás 13. pontjában előírt jólteljesítési garancia mértéke egyben felső határt jelent és így a felfelé eltérést kedvezően nem lehet értékelni. Miután a jólteljesítési garancia vállalásának maximumára vonatkozóan a felhívás kifejezett előírást nem tartalmazott, az ajánlattevők e körben az előírt 5 §-nál kedvezőbb megajánlásokat jogszerűen tehettek és az ajánlatkérőnek ezen vállalásokat értékelnie kellett. Az ajánlatkérő minden esetben a részletes felhívás 13. pontjában előírtakra tett ajánlattevői vállalásokat értékelte. Megállapította ugyanakkor az alperes, hogy az ajánlatkérő beavatkozó nem a felhívásban megadott tartalmi elemeket értékelte, amikor a megajánlott jólteljesítési garancia forintösszegeit hasonlította össze és pontozta. Ezzel az ajánlatkérő az 5. értékelési részszempont körében megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, mivel nem a felhívásban előírt %-ban megadott jólteljesítési garanciavállalásokat vette figyelembe. Rögzítette határozatában az alperes, hogy a helyes tartalmi elemek értékelése mellett sem változik meg a végső eredmény és sorrend. Végül utalt arra is az alperes, hogy a felperes a jólteljesítési garancia időtartamára a felhívásban tett előírásnak, illetve a garanciavállalás teljesítőképességére banki teljesítési igazolás alapján történő vizsgálata hiányának kifogásolását a felhívás és dokumentáció jogszerűtlenségének a megállapítása körében legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát követő 15 napon belül kérhette volna joghatályosan.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának felülvizsgálatát.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes nem döntött a felperes azon jogorvoslati kérelmei tárgyában, amely szerint eredménytelen-e a perrel érintett közbeszerzési eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdésének b) és d) pontjai alapján. Nem döntött arról sem, hogy volt-e lehetőség az ajánlattól eltérő magasabb színvonalú műszaki tartalom ajánlására és hogy erre nézve érvényes-e a nyertes ajánlata. Ugyancsak nem döntött azon jogorvoslati kérelem tárgyában, hogy az ajánlatokat a beavatkozó a jólteljesítési garancia tekintetében az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempontoknak, illetve részszempontoknak megfelelően értékelte-e. Megállapította azt is a bíróság, hogy a felperes a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértése körében nem csak azt kifogásolta, hogy a beavatkozó nem a felhívásban előírt %-ban megadott jólteljesítési garanciavállalásokat vette figyelembe, hanem kifogásolta azt is, hogy az ajánlatokat a műszaki tartalom vonatkozásában egységesen tíz pontra értékelte, valamint azt, hogy egy részszempontként meg nem határozott szempontot vett a beavatkozó az értékelésnél figyelembe. A határozat e kérdésekre nézve sem tartalmaz sem rendelkezést, sem indokolást. A műszaki tartalom értékelése során a tervtől eltérés megengedhetőségéről tett alperesi megállapítást az alperes utóbb elírásnak minősítette, így nincs döntés arra nézve sem, hogy lehetséges-e a tervtől a műszaki tartalom vonatkozásában eltérni és erre nézve érvényesnek, vagy érvénytelennek tekinthető-e a nyertes ajánlata. Az 5. részszempont vizsgálata körében pedig nem döntött az alperes arról, hogy a beavatkozó a jólteljesítési garanciát csak 16 hónapra vette figyelembe.
Mindennek következtében nem döntött az alperes arról, hogy sérültek-e a Kbt. 24. §, 43. § (3) bekezdése, 40. § (1) bekezdése, valamint a 60. § (1) bekezdésének b) és d) pontja, továbbá a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése a felperes által megjelölt okok folytán is. Miután az alperes nem döntött a jogorvoslati kérelem minden egyes kérelmében, a tényállást sem tárta fel teljes körűen, erre nézve a határozat rendelkező része is, indokolása is hiányos, figyelemmel az Áe. 16. § (3) bekezdésében foglaltakra, sérti az Áe. 26. §-ának (1) bekezdését, 42. §-ának (1) bekezdését, valamint a 43. § (1) bekezdésének b) és c) pontjait.
Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában a Kbt. jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályainak értelmezése alapján az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben a másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a jogorvoslati kérelmet előterjesztő kötelezettsége, hogy konkrétan megjelölje a jogsértő eseményt, annak időpontját, a tudomásra jutás időpontját és meghatározza azt, hogy milyen intézkedést kér az alperestől. Ezért az Áe. elsőfokú bíróság által felhívott rendelkezései nem teszik lehetővé a Kbt. speciális szabályainak kiterjesztő értelmezését. A Kbt. 80. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú ítéletben hivatkozott jogorvoslati kérelem a műszaki megfelelőség szempontjából való eredménytelenséget érintően kizárólag a Kbt. 55. § (6) bekezdésének vizsgálata körében tartalmazott kifogásokat. Helyesen hivatkozott arra az alperes, hogy a felperes jogorvoslati kérelme a műszaki eltérés kapcsán benyújtott ajánlatok érvénytelenségére hivatkozással nem tette szükségessé a Kbt. 60. § (1) bekezdésének vizsgálatát. Nem osztotta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság álláspontját a 2. és 5. bírálati részszemponttal összefüggésben.
A 2. részszempont a műszaki tartalom volt. A részvételi és ajánlati felhívás közötti eltérés vizsgálata és az ehhez kapcsolódó esetleges jogsértés megállapítása már nem lehetett jelen eljárás tárgya, az alperes az ajánlatkérő értékelését abból a szempontból ellenőrizhette, hogy az a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megfelel-e vagy sem. Az alperesi beavatkozó a részletes ajánlati felhívás VI.10. pont szerinti egyenértékűség igazolása mellett engedett eltérést, nyilvánvalóan nem a tervektől, hanem a tételes költségvetés egyes tételeitől. Az ajánlattevők ilyen eltérés mellett, a megkívánt műszaki tartalom megajánlásával azonos pontszámot érhettek el, ezért nem volt jogsértő, hogy az ajánlatkérő mindegyik ajánlat műszaki tartalmát egyformán 10 pontra értékelte.
A bankgaranciát meghatározó 5. részszemponttal kapcsolatban a másodfokú bíróság megállapította, hogy a jólteljesítési garancia mértékének 5%-os rögzítése nem jelentett felső határt, az alperes ezzel kapcsolatos érveit a másodfokú bíróság mindenben osztotta, ezért az attól felfelé eltérést kedvezően lehetett értékelni. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő nem a felhívásban megadott tartalmi elemeket értékelte amikor a megajánlott jólteljesítési garancia forintösszegeit hasonlította össze és pontozta, terhére az alperesi határozat szerinti jogsértés megállapítása és a megfelelő jogkövetkezmények alkalmazása megtörtént.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését, valamint az alperes kötelezését arra, hogy az általa becsatolt megbízási szerződésben meghatározott 250 000 Ft összegű ügyvédi munkadíjat is magában foglaló perköltséget fizesse meg. A másodfokú bíróság – szemben az elsőfokú bíróság eljárásával – a Legfelsőbb Bíróság KK 31. számú kollégiumi állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával folytatta le a bizonyítási eljárást. Álláspontja szerint a jogerős ítélet azért jogszabálysértő, mert a másodfokú bíróság ténylegesen nem tárta fel a tényállást, az alperes határozata jogszabálysértő módon a Kbt. 60. § (1) bekezdésére vonatkozóan nem rendelkezett, a jogerős ítélet ezt a tényt szintén figyelmen kívül hagyta; a Kbt. 55. § (6) bekezdésével összefüggésben sem az alperes, sem a másodfokú bíróság nem tárta fel teljes körűen a tényállást, a Kbt. 60. § (1) bekezdésének b) és d) pontjára vonatkozóan pedig jogszabályellenes döntést hozott; az eltérő műszaki tartalmakra adott azonos pontszám a Kbt. 24. §-ába és 40. §-ába ütközően jogszabálysértő, mert a részletes ajánlati felhívás VI.10. pontjában szereplő egyenértékűség nem helyettesíthető a magasabb műszaki színvonallal, a műszaki tartalomban történő eltérés csak kizárólag igazoltan egyenértékű és nem a magasabb színvonalú megoldásokra vonatkozhatott volna; az Áe. elsőfokú bíróság ítéletében megjelölt rendelkezéseit érintően a Kbt. nem tartalmaz eltérő szabályokat, ezért az erre vonatkozó jogerős ítéleti indokolás is jogszabálysértő; anyagi jogi vonatkozásban az alperes helytelen jogalkalmazása mind a műszaki tartalomra, mind a biztosítékokra vonatkozó szempontokkal kapcsolatosan jogszabálysértő, melyet figyelmen kívül hagyott a másodfokú bíróság. A nyelvtani, jogi és rendszertani értelmezés egyértelmű választ ad arra, hogy az ajánlati dokumentációban szereplő 16 hónapra érvényes 5%-os bankgarancia, mint részszempont nem azonos tartalmú az ajánlati felhívásban [10/d) pont] meghatározott részszemponttal. Az alperesi beavatkozó a Kbt. 56. §-ának megsértésével nem az ajánlati felhívásban szereplő részszempont alapján bírálta el az ajánlatokat.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a KK 31. számú állásfoglalásban foglaltak szerint végezte az alperesi határozat felülvizsgálatát. Tényállás-tisztázási kötelezettségének eleget tett, e körbe nem tartozott a jogvesztő határidőn túl a felperes által előterjesztett kérelmi elemek vizsgálata. A felperes kérelme a műszaki megfelelőség szempontjából való eredménytelenség vizsgálatát jelentette. A továbbiakban az alperes előadta, határozatában részletesen kifejtette, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció jogellenességével kapcsolatos kérelmek elkéstek. A jólteljesítésí garancia időtartama nem volt külön értékelési részszempont, így ezen tartalmi elemek nem vonhatók az értékelés körébe. A műszaki tartalom értékelése vonatkozásában az alperes fenntartja azon álláspontját, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdésével összevetve az ajánlatkérői értékelés nem jogsértő. A részszempont meghatározásának helyességét illetően pedig a felperesi kérelem elkésettségét tartja fenn.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A másodfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és abból helytálló jogi következtetésre jutott, azt osztotta a Legfelsőbb Bíróság.
Mindenekelőtt helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az Áe. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a Kbt. másként nem rendelkezik.
A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bírósággal egyezően a rendelkezésre álló peradatok alapján megállapította, hogy az alperes a felperes jogorvoslati kérelmét – amelyben az ajánlatkérő beavatkozónak az ajánlatok műszaki tartalmára és a jólteljesítési biztosítékra vonatkozó értékelését sérelmezte – a tényállás teljes körű feltárásával vizsgálta meg és ennek alapján törvényes határozatot hozott az ajánlatkérő terhére megállapított jogsértésről.
Mind a másodfokú bíróság, mind az alperes rögzítette azonban határozata indokolásában – a Kbt. 79. § (7) bekezdésének megfelelően –, hogy a jogorvoslati eljárásban a határidőn belül előterjesztett kérelmekről lehetett dönteni, ezen túlmenően csak a (6) bekezdés keretei között járhat el hivatalból. A felperes jogorvoslati kérelmének azon részei tehát, amelyekben már az ajánlati dokumentációból is tudomására jutott tartalmi elemeket sérelmezi, a jogvesztő határidőre tekintettel elkéstek. Ezzel összefüggésben a peradatokból – a felperes jogorvoslati tárgyaláson tett nyilatkozatából – egyértelműen megállapítható, hogy a felperes az eredménytelenséget a bankgarancia megajánlás miatt kérte megállapítani.
A felperes által felhozott anyagi jogi jogszabálysértésekkel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy nem sértette a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdését az az ajánlatkérői értékelés, hogy az ajánlatok műszaki tartalmát egyaránt tíz pontra értékelte; a Kbt. ugyanezen rendelkezésébe ütközően jogszabálysértő volt ugyanakkor az, hogy az ajánlatkérő nem a felhívásban megadott tartalmi elemeket értékelte, mert a megajánlott jólteljesítési garancia forintösszegeit hasonlította össze és pontozta. Itt is megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jólteljesítési garancia 16 hónapos időtartamát az ajánlatkérő már a dokumentációban meghatározta, így az erre vonatkozó jogorvoslati kérelem elkésett, másfelől a garancia időtartama nem is volt külön értékelési szempont.
Tévedett tehát a felperes abban, hogy a másodfokú bíróság eljárásában a KK 31. számú állásfoglalásban foglaltakat figyelmen kívül hagyta, tévedett abban is, hogy az alperesnek, illetőleg a másodfokú bíróságnak a Kbt. 60. § (1) bekezdésére vonatkozóan döntenie kellett volna; végül tévesen hivatkozott a felperes Kbt. 56. §-ára is felülvizsgálati kérelmében, mert ezt a rendelkezést 1999. szeptember IX. hó 1. napjával az 1999. évi LX. törvény hatályon kívül helyezte.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával – lényegében helyes indokai alapján – hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.263/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás