• Tartalom

25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet

25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet

egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszüntetéséről

2022.05.07.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 32. és 39. §-a alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Bakonszeg, Bánát u. 16. szám alatti, 592 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek az 591, 593/1, 608, 609, 612, 613 helyrajzi számú ingatlanokat, a 611 helyrajzi számú közterületet, valamint a 635 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a barokk kori református templom és a historizáló parókia építészeti értékeinek megőrzése.

2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Balatonfüred, Honvéd u. 2. szám alatti, 94 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Czigler Győző által 1891–1892-ben, eklektikus stílusban tervezett, egykori Vaszary-villa, majd Honvédtiszti-üdülő épületének és kertjének megőrzése.

3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Békés megyei Békéscsaba, Szent István u. 2. szám alatti, 3905/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 3, 5, 7, 3896, 3897, 3904, 3905/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 4, 3247/2, 3895, 3898, 3906/1 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az egykori Fiume Szálló historizáló épületének, építészeti értékeinek és városképi jelentőségének megőrzése.

4. § (1)1 Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Lövőház u. 39. és Ezredes u. 15. szám alatti, 13204/8 helyrajzi számú, az Ezredes u. 13. és Kis Rókus u. 16–20. szám alatti, 3204/11 helyrajzi számú, a Fény u. 20–22. és Kis Rókus u. 8–14. szám alatti, 13204/15 helyrajzi számú ingatlanokat,.

(2)2 Műemléki környezetként a 13204/5, továbbá a 12722/2, 13204/9, 13204/10, 13204/12, 13204/13, 13204/14, 13213, 13215/8, 13215/9, 13215/10, 13215/11, 13215/12, 13215/13, 13215/14, 13215/16, 13215/17, 13235/6, 13235/9, 13235/31, 13235/32, 13235/33, 13235/39, 13235/40, 13235/42, 13235/45, 13235/55, 13235/56, 13235/58, 13238, 13239, 13240/1, 13240/2, 13242, 13263/1, 13263/2, 13264/1, 13264/2, 13264/3 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 13211, 13226, 13233 helyrajzi számú közterületet és a 13234, 13235/69, 13243 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a kiemelkedő ipartörténeti jelentőségű Ganz Villamossági Gyár magas technikai színvonalú épületeinek, a magyar gyárépítészet fejlődését, alakulását, stíluskorszakait reprezentáló együttesének megőrzése.

5. §3

6. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Debrecen, Piac u. 22–24. szám alatti, 9013 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 9012, 9014, 9015, 9016 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az egykori Első Takarékpénztár szecessziós épülete egyedi építészeti értékeinek és meghatározó városképi szerepének megőrzése.

7. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Debrecen, Bethlen u. 4. szám alatti, 8260 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század második felében épült, jellegzetes debreceni polgári lakóépület építészeti értékeinek és településképi jelentőségének megőrzése.

8. § (1)4 Műemlékké nyilvánítom

a) a Debrecen 1301/5 helyrajzi számú ingatlanon található, a 11119 törzsszámon és 16947 azonosító számon nyilvántartott vasúti főnökségi lakóházat;

b) a Debrecen 1301/18 helyrajzi számú ingatlanon található, 11119 törzsszámon és 16952 azonosító számon nyilvántartott pályamesteri könnyű vágánykocsi tárolóépületet, a 16953 azonosító számon nyilvántartott pályafenntartási melegedő épületet, a 16955 azonosító számon nyilvántartott váltóőrhelyet;

c) a Debrecen 1301/26 helyrajzi számú ingatlanon található, 11119 törzsszámon és 16948 azonosító számon nyilvántartott kis fűtőházat, a 16949 azonosító számon nyilvántartott nagy fűtőházat, a 16960 azonosító számon nyilvántartott vasútforgalmi létesítményeket;

d) a Debrecen 1298/8, 1301/18, 1301/26, 1304, 1316, 2706/6 helyrajzi számú ingatlanokon található, 11119 törzsszámon és 16958 azonosító számon nyilvántartott Debrecen és Hármashegyalja állomások közötti folytonos pályaszakaszt.

(2)5 A Zsuzsi Erdei Vasút műemléki környezeteként a védett épületek, vasútforgalmi létesítmények és pályaszakaszok 1301/5, 1301/18, 1301/26, 1298/8, 1304, 1316 és 2706/6 helyrajzi számú ingatlanait jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1882 óta működő Zsuzsi Erdei Vasút eredeti épületeinek: az egykori vasúti főnökségi lakóháznak, a kis fűtőháznak, a nagy fűtőháznak, a pályamesteri könnyű vágánykocsi tárolóépületének, a pályafenntartási melegedő épületének, a váltóőrhely épületének, valamint a Debrecen és Hármashegyalja állomások közti pályaszakasznak és vasútforgalmi létesítményeknek a megőrzése.

9. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Dörgicse, Templom tér, 319 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 198, 199, 200, 201, 202, 253, 308, 309/5, 309/6, 310/2, 316, 318, 320, 321/1 helyrajzi számú ingatlanokat, a 197/1 helyrajzi számú közterületet, valamint a 197/2, 295, 309/1 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1820 körül épített római katolikus templom későbarokk építészeti kialakításának, berendezési tárgyainak és az 1920–1930-as években készült szecessziós belső kifestésének megőrzése.

10. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Dörgicse, Fő utca, 31 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 27, 28, 29/1, 30, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41/1, 41/2, 41/3, 42, 43, 70/3, 71 és a 73 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 32 helyrajzi számú közterületet, továbbá a 63 és 64 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által érintett szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18–19. század fordulóján épült evangélikus templom külső és belső építészeti kialakításának és berendezési tárgyainak a megőrzése.

11. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Dörgicse, Diófa utca, 512 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek az 507, 511, 513, 515, 516, 530, 531, 532, 533, 538, 539, 540 és 542 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 514/2 és 524 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a kisdörgicsei evangélikus templom későbarokk építészeti kialakításának és berendezési tárgyainak megőrzése.

12. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Encs, 3159, 3160 és 3239/1 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetnek a 3239/2, 3239/3, 3240 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1903-ban üzembe helyezett, üzemvízcsatornás vízerőmű létesítményeinek – duzzasztómű, árapasztó, árapasztó-surrantó, üzemvízcsatorna és gépház –, valamint gépi berendezéseinek megőrzése.

13. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Békés megyei Füzesgyarmat, Bethlen u. 1. szám alatti, 2375/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek az 1581/1, 1581/2, 1581/3, 1582, 1588, 1591, 2373, 2377 helyrajzi számú ingatlanokat, az 1589, 2375/2, 2376 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 632, 1578, 1846 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1807-ben épült klasszicista református parókia építészeti értékeinek, a településképben betöltött jelentős szerepének megőrzése.

14. § (1)6 Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Gödöllő, Páter Károly u. 1. szám alatti, 4855/1, 4908/1, 4940, 4947/2, 4948/1, 4948/2, 4948/3, 4957/2, 4957/8, 4957/9 helyrajzi számú ingatlanok teljes területét, a 4933/1, 4933/2 helyrajzi számú ingatlanoknak a fenti ingatlanokkal érintkező területét, valamint a 4882 helyrajzi számú ingatlanon álló kútház épületét, továbbá a 4947/1 helyrajzi számú ingatlanon álló Kálmán herceg lovasszobrot és a 4951/7 helyrajzi számú ingatlanon álló Fadrusz-keresztet.

(2)7 Műemléki környezetnek a 4852, 4855/2, 4856/1, 4856/2, 4856/3, 4857, 4858, 4859, 4860, 4861, 4863, 4864, 4865, 4866, 4882, 4885, 4886, 4887, 4888, 4889, 4890, 4891, 4892, 4893, 4894, 4895, 4896, 4897, 4898, 4899, 4900, 4901, 4902, 4903, 4904, 4905, 4906/1, 4906/2, 4906/3, 4907, 4909, 4910/1, 4912/2, 4914/2, 4914/3, 4915, 4922/1, 4922/5, 4922/6, 4922/7, 4923, 4924, 4927, 4928, 4931, 4932, 4933/3, 4934, 4935, 4936, 4937, 4938, 4939, 4941, 4942, 4943, 4944, 4945, 4946, 4947/1, 4948/4, 4949, 4950, 4951/4, 4951/5, 4951/6, 4951/9, 4951/10, 4951/11, 4951/12, 4953/1, 4953/2, 4954/2, 4957/5, 4957/7, 4957/10, 4957/11 helyrajzi számú ingatlanokat, továbbá a 4862 és 4913 helyrajzi számú utak ezen ingatlanok által érintett szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Gödöllői Szent István Egyetem campusa építészeti és kertépítészeti értékeinek, beépítési módjának, az egykori premontrei gimnázium neobarokk épületének, valamint az egyetem modern épületegyüttesének és a területen található képzőművészeti alkotásoknak a megőrzése.

15. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Heves megyei Hatvan, Kossuth tér 11. szám alatti, 5231/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2)8 Műemléki környezetnek az 5230, 5231/1, 5232, 5233, 5235/16 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. században Grassalkovich Antal megrendelésére építtetett, barokk stílusú egykori serfőzde értékes építészeti kialakításának, boltozott helyiségeinek megőrzése, illetve az épületnek mint az egységes városkép alakítójának fenntartása.

16. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Csongrád megyei Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1. szám alatti, 1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 3, 4, 1358, 1359, 1360, 1361, 1362, 1363, 5208, 5209, 5210, 5211, 5224, 12826, 12827 helyrajzi számú ingatlanokat, a 2, 5, 9/2, 5225/2, 5226 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 6, 1536/2, 5198, 5225/1, 5227, 5229/2, 5231, 5233 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az Ybl Lajos által épített hódmezővásárhelyi városháza eklektikus stílusú épületének és az azzal egységben fennmaradt, reprezentatív kialakítású belső tereket díszítő képző- és iparművészeti értékeknek a megőrzése.

17. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Csongrád megyei Kiszombor, 05563 helyrajzi számú ingatlanon álló egykori szeszgyárat, malmot és kútházat.

(2) Műemléki környezetnek a 05563 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az egykori Rónay-uradalomhoz tartozó, a 19. század végén épült, romantikus stílusú ipari épületegyüttes építészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése.

18. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Vas megyei Körmend, Templom u. 24. szám alatti, 97 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 96, 98, 99, 100, 101 helyrajzi számú ingatlanokat, az 51, 52 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 80 helyrajzi számú út fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század második negyedében emelt klasszicista lakóház építészeti értékeinek, városképi szerepének megőrzése.

19. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Békés megyei Kötegyán, Kossuth u. 34. szám alatti, 319 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 253, 257, 258, 259, 317, 320, 321, 322 helyrajzi számú ingatlanokat, a 255 helyrajzi számú közterületet, valamint a 312, 376 és 377 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1801-ben épült későbarokk református templom építészeti értékeinek és a településképben betöltött kiemelkedő szerepének megőrzése.

20. §9

21. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Békés megyei Mezőhegyes, 1018/5, 1018/6 helyrajzi számú ingatlanon található ménesudvar istállóépületeit.

(2) Műemléki környezetnek az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok fennmaradó részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1800 körül emelt ménesudvar három klasszicista stílusú istállója építészeti értékeinek megőrzése.

22. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Miskolc-Pereces, Erdő sor, 35424/2 helyrajzi számú ingatlant, továbbá a 35421/4 helyrajzi számú ingatlanon a Gépház, a Ventilátorház és az Aknatorony, a 35421/2 helyrajzi számú ingatlanon a Bányaigazgatóság (Irodaház) és az Öltöző (Fürdő) épületét.

(2) Műemléki környezetnek a 35421/2 és 35421/4 helyrajzi számú ingatlanok fennmaradó részét, illetve a 35422 helyrajzi számú közterület 35424/2 helyrajzi számú ingatlan által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1902–1903-ban épült egykori perecesi Újbánya ipari létesítményei és eklektikus stílusú épületei ipartörténeti és építészeti értékeinek, valamint egységes arculatának megőrzése.

23. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózd, Gyár út 2. szám alatti, 5267 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1884-ben Jendech Alajos tervei alapján épült, neoreneszánsz és neobarokk jegyeket viselő Ózdi Tiszti Kaszinó építészeti, belsőépítészeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

24. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózd, Gyár út 4. szám alatti, 5266 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja a Marschalkó Béla tervei szerint 1923–1924-ben épült, szecessziós stílusú Ózdi Olvasó Egylet Székháza (Liszt Ferenc Művelődési Ház) építészeti értékeinek, képzőművészeti, iparművészeti, technikatörténeti részleteinek megőrzése.

25. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózd, Gyár út 24. szám alatti, 5190/3 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1895–1896-ban épült, majd 1911-ben bővített historizáló (neoreneszánsz) stílusú Ózdi Városi Múzeum (az egykori Ózdi Gyártelepi Társulati Elemi Népiskola) építészeti és városképi értékeinek megőrzése.

26. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózd, Rombauer tér 1. szám alatti, 5035/A helyrajzi számú ingatlanon álló volt Ózdi Hivatalház (Laborépület) főépületét.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1943–1944-ben épült, modern stílusú volt Ózdi Hivatalház (Laborépület) építészeti értékeinek, képzőművészeti, iparművészeti részleteinek megőrzése.

27. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózd, Törzsgyár, 11076 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1905-ben Szvoboda Gyula tervei alapján épült, eklektikus-neobarokk stílusú egykori Ózdi Gyári Uszoda épülete építészeti értékeinek megőrzése.

28. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózd, Törzsgyár, 11246, 11250 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1893-ban épült Ózdi Téglagyár épületei építészeti, iparművészeti, illetve az épületben található Eckart- és Wernicke-kemencék ipartörténeti értékeinek megőrzése.

29. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózd, Törzsgyár, 11140 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1907-ben épült ózdi Fúvógépház építészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése.

30. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Ózd, Törzsgyár, 11089 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1912–1913-ban a Breuer-Schumacher cég tervei szerint épült, historizáló stílusú, a korabeli ipari építészet jegyeit magán viselő Ózdi Finomhengermű épülete építészeti értékeinek, ipartörténeti értékeinek, valamint berendezésének (középsor, abroncssor és kikészítő) megőrzése.

31. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Tolna megyei Paks, 01044/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 8480 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a római kori Lussonium katonai tábora építészeti maradványainak megőrzése.

32. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Nagy Flórián u. 7. szám alatti, 17265 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Pécs belvárosában található, a 19. század végén épült, eklektikus lakóház építészeti értékeinek, belső falfestésének és homlokzati díszeinek megőrzése.

33. § (1)10 Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Teréz u. 11–13., valamint Jókai u. 11–13. szám alatti, 18514 és 18516 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a római kori lakóépületek és fürdő építészeti maradványainak megőrzése.

34. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Vas megyei Pornóapáti, Fő u. 8. szám alatti, 13 helyrajzi számú, a 9–10. szám alatti, 16/3 helyrajzi számú, a 69. szám alatti, 145, 146/1 helyrajzi számú, továbbá a 70. szám alatti, 209 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetnek a 12, 15/2, 16/1, 16/2, 18, 19, 143, 144, 208, 213, 214 helyrajzi számú ingatlanokat, illetve a 14, 15/1, 67, 68, 147, 211, 215 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt részeit jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az egykori klasszicizáló-későbarokk stílusú uradalmi épületegyüttes (tiszttartói ház, magtár, plébánia és iskola, fogadó és kocsma) egységének, településképi szerepének és építészeti értékeinek megőrzése.

35. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Sopron, Bécsi út 25. szám alatti, 4091 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 4090, 4092, 4093 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja Storno Ferenc 1888-ban megnyílt, historizáló stílusú műtermének, illetve a műterem képzőművészeti és iparművészeti részleteinek, berendezésének megőrzése és bemutathatóvá tétele.

36. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Sopron, Fenyő tér 15/A szám alatti, 8608/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 8599/9 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja a 18. század első felében épült, a településrészre egykor jellemző malomépítészet megmaradt példája történeti és építészeti értékeinek megőrzése.

37. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Békés megyei Szarvas, Vajda Péter u. 5. szám alatti, 2014 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 2, 9, 10, 2013/2, 2016, 2017 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 3, 1405, 2032 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5)11 A védetté nyilvánítás célja az 1856-ban épült klasszicista evangélikus parókia építészeti értékeinek, településképben betöltött jelentős szerepének megőrzése.

38. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Vas megyei Szombathely-Kámon, Szófia u. 20. szám alatti, 1533/4 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek az 1538 és 1540/6 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja a 16–17. századi eredetű, a 19. században kibővített Reissig-kastély építészeti értékeinek és a kastélypark fennmaradt részének megőrzése.

39. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szombathely, Fő tér, 6259/7 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 6241, 6242, 6260/2, 6261/1, 6261/2, 6273/2, 6275, 6276, 6277, 6278, 6279, 6282, 6490, 6491, 6495, 6497 helyrajzi számú ingatlanokat, a 6259/10 helyrajzi számú közterületet, valamint a 6259/8, 6259/9, 6259/11 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1869-ben emelt, romantikus stílusú Szentháromság szobor építészeti-képzőművészeti részleteinek és városképi szerepének megőrzése.

40. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Somogy megyei Szulok, Szabadság tér 5. szám alatti, 378/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 261, 262, 377, 378/2, 378/3, 380, 381, 382, 383 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 258/2, 260, 372, 379, 460/2 helyrajzi számú közterületek érintett ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja a 19. század első felében épült, a 19. század második felében bővített fogadóépület építészeti és néprajzi értékeinek, valamint településképi szerepének megőrzése.

41. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Zsámbék, 07/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1977–1982 között épült rakétabázis épületegyüttesének, a terület egyedi beépítésének megőrzése.

42. § (1) Megszüntetem a Somogy megyei Balatonboglár, Szabadság u. 28. szám alatti, 2726/1, 2726/2, 2726/3, 2726/4, 2726/5, 2726/6, 2726/7, 2726/8, 2726/10, 2726/11, 2726/13, 2726/14, 2726/15 helyrajzi számú ingatlanoknak a 22509/1958. ÉM sz. határozattal kimondott 4399 törzsszámú műemléki védettségét, és az ingatlanokat a 2726/11 helyrajzi számú ingatlan kivételével a műemléki védelem alatt maradó 2726/16 helyrajzi számú, 4399 törzsszámú Bárány-kúria műemléki környezetének jelölöm ki.

(2) A műemléki védelem alatt álló ingatlanok nem tartoznak a Bárány-kúria együtteséhez és nem hordoznak műemléki értéket.

43. § (1) Megszüntetem a Zala megyei Muraszemenye (Szemenyecsörnye), Deák Ferenc u. 11. szám alatti, 884/1 helyrajzi számú ingatlannak az 5730/1965. OMF sz. határozattal kimondott, 6359 törzsszámú műemléki védettségét.

(2) A műemléki védelem alatt álló pajta helyreállíthatatlanul elvesztette műemléki értékeit.

44. § (1) Megszüntetem a Fejér megyei Rácalmás, 194/2, 194/5, 194/7, 194/8, 194/9, 194/10, 194/11, 194/12, 194/13 helyrajzi számú ingatlanoknak a 701/1962. OMF sz. határozattal kimondott, 1636 törzsszámú műemléki védettségét, és az ingatlanokat a műemléki védelem alatt maradó 194/1 helyrajzi számú, 1636 törzsszámú Jankovich-kúria műemléki környezetének jelölöm ki.

(2) A műemléki védelem alatt álló ingatlanok nem tartoznak a Jankovich-kúria együtteséhez és műemléki értékeket sem hordoznak.

45. § (1) A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózd város területén

a) műemléki jelentőségű területté nyilvánítom az 1. számú mellékletben leírt határon belül a 2. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat,

b) műemléki környezetté nyilvánítom a 3. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat.

(2) A műemléki jelentőségű terület kijelölésének célja a 19. század derekán telepített vasgyár és az azt körülvevő munkáskolóniák, illetve középületek alkotta építészeti együttes, valamint a terület történeti városszövetének, beépítésének és természeti értékeinek megőrzése.

46. § (1) A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpa nagyközség területén

a) műemléki jelentőségű területté nyilvánítom a 4. számú mellékletben leírt határon belül az 5. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat,

b) műemléki környezetet nem jelölök ki.

(2) A műemléki jelentőségű terület kijelölésének célja, hogy megőrizze a település 17. századi eredetű településszerkezetét, hagyományos utcaképeit és a zömmel a 19. század második felében, illetve a 20. század első felében épült, viszonylagos egységben fennmaradt épületállományát, valamint a temetőben található izraelita sírköveket.

47. § Az e rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint köteles gondoskodni.

48. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)–(3)12

1. számú melléklet a 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelethez


A műemléki jelentőségű terület határa a Velence-telep északkeleti határa mellett húzódó 1228 helyrajzi számú ingatlan északi sarkától indul dél felé az ingatlan keleti oldala mentén, keresztezi az 1192 helyrajzi számú utcát, elhalad a 221, a 7217 és 7215, 7214, 7213 helyrajzi számú ingatlan keleti oldala mentén, majd a 7212 helyrajzi számú vasútállomás keleti telekhatárán tovább haladva, a 7210/1 helyrajzi számú ipartelep mellett délkelet felé haladva eléri az 5027 helyrajzi számú utcát és annak keleti határán halad délkelet felé, elérve az 5022 helyrajzi számú ingatlant megkerüli azt észak felől, majd az 5021 helyrajzi számú utca keleti határán délkelet felé haladva keresztezi az 5023 helyrajzi számú utcát, továbbhalad az 5026/1 helyrajzi számú ingatlan keleti oldala mentén, dél felől megkerülve az 5026/2 helyrajzi számú ingatlant eléri az 5027 helyrajzi számú utcát, annak nyugati határán észak felé haladva eléri az 5028 helyrajzi számú ingatlant, ott nyugatra, majd északra haladva eléri az 5029 helyrajzi számú telket, nyugat felé haladva az 5030 helyrajzi számú ingatlan nyugati határán észak felé, majd elérve az 5035 helyrajzi számú ingatlant, annak keleti határán dél felé halad, eléri az 5038 helyrajzi számú ingatlant, dél felől megkerüli, az 5129 helyrajzi számú utca nyugati határán délnyugat felé haladva eléri az 5253 helyrajzi számú utcát, ennek északi oldalán haladva északnyugat felé az 5256 helyrajzi számú utcánál észak felé fordul, keresztezve azt az 5275 helyrajzi számú ingatlan vonalában, amit nyugat felől kerülve visszajut az 5256 helyrajzi számú utcához, észak, majd nyugat felé követi az 5270 helyrajzi számú utca nyugati határát, elérve a 7168 helyrajzi számú utcát, továbbhalad annak déli határán, míg eléri a 7158 helyrajzi számú ingatlant, és annak keleti határán délnyugat felé megy tovább a 7153 helyrajzi számú útig, keresztezi azt, majd annak déli határán délkelet felé fordul, a 7131/1 helyrajzi számú ingatlan nyugati határán dél felé halad, tovább a 7128 helyrajzi számú ingatlan keleti határán, annak déli sarkánál északnyugat felé fordul és elhalad a 7120 helyrajzi számú utca északi oldalán a 7121 helyrajzi számú ingatlanig, azt dél felől megkerülve a 7364 helyrajzi számú utca keleti határán észak felé megy tovább, elérkezve a 7168 helyrajzi számú utcához, annak déli határán délkelet felé halad tovább, majd keresztezi azt a 7179 helyrajzi számú ingatlan vonalában, és annak keleti határán észak felé haladva eléri a 7201 helyrajzi számú utcát, annak északi határán nyugat felé haladva a 7362 helyrajzi számú utca keleti határán halad észak felé, elérve a 7210/1 helyrajzi számú ipartelepet, megkerüli azt nyugat és észak felől, a 7213 helyrajzi számú ingatlan északi határán továbbhalad, míg el nem éri az 1190 helyrajzi számú út keleti határvonalát, ott keresztezi a 7214 helyrajzi számú utcát, és az 1190 helyrajzi számú út keleti határán észak felé haladva eléri az 1263 helyrajzi számú utcát, annak délkeleti határán északkelet felé haladva eléri az 1228 helyrajzi számú Szenna patak medrét.

2. számú melléklet a 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelethez


1014
1191–1192
1194–1201
1203–1210
1212–1213
1215–1218
1220–1230
1231/10,11,12,13,14
1231/2,3,4,5,6,7,8,9
1232–1237
1239–1245
1247–1253
1255–1261
2223
3658
5021–5023
5026/1,2
5027–5037
5129–5132
5133/1,2
5134/1,2
5135–5141
5142/1,2
5143/1,2
5144–5152
5153/1,2
5154/1,2
5155–5163
5164/1,2
5165
5167–5179
5180/1,2
5181/1,2
5182–5186
5188
5189/2
5190/2,3,4,5
5191–5193
5194–5220
5221/1,2
5222
5224–5226
5227/1,2
5228/1,2
5229–5236
5238/1,2
5239/1,2
5240–5248
5249/1,2
5250/1,2
5251–5252
5254–5260
5261/2,3
5262/1,2
5263–5270
5275
5478
5889/1
6166
7121
7123–7131
7132/1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13,14,15,16,17,18
7133–7152
7158–7169
7179
7202–7207
7208/1,2
7209
7210/1,2
7211–7214
7215–7217
7218/1,2,3,4
7220–7221
11001/1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,13,14,15,16,17,18,20
11002/1,2,3
11003–11008
11010–11020
11023–11037
11038/1
11039–11045
11047–11067
11069–11074
11076–11081
11083–11086
11090–11097
11099–11104
11110
11112
11115
11118–11123
11127
11129
11131
11138
11140–11144
11146–11148
11151
11153–11154
11157–11158
11160
11163–11166
11168–11176
11179–11194
11197–11202
11205–11206
11208–11216
11219–11223
11226–11229
11231–11238
11241–11243
11246–11257
11260–11265
11267
11270–11271
11273–11277
11279–11282
11284–11286
11288
11290–11291

3. számú melléklet a 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelethez


0223/4,5,12
0244/2,3,4
0245
0248/4
0250/1,2
0251/2,3,4,5
0252–0253
0254/1,2
0256–0258
0259/1,2
0260
0261/7
0262/1,3,8
0275/7
1188/2,3,4,5,6,7,8
1190
1263
1440/2
1441–1442
1445–1449
1452–1459
1460/3,4
1463–1469
1470/1,2
1471–1474
1475/1,2
1476–1481
1483–1499
1500/1,2
1501/1,2
1502/1,2
1503/1,2
1504–1513
1519
1520/1,2
1521
1523–1527
1528/1,2
1529
1530/1,2,3,4
1531–1542
1543/1,2
1548–1549
1590
2181/2
2256–2257
2439
3370–3374
3376–3379
3381
3656
3658–3659
4957/1,2
4976/5,6
4977
5018–5020
5023- 5025
5039–5040
5042–5048
5050–5051
5052/1,2,4
5057
5064–5074
5075/1,2
5076/1,2
5077/1,2
5078
5080–5082
5090
5097–5099
5100/1,2,3,4
5101–5104
5107–5111
5113
5115–5116
5118/1,2
5123/1,2
5126/1,2
5127/1,2
5128/1,2
5129
5253
5271–5272
5273/1,2,3,4,5,6,7,8,10,11,12,13,14,15
5274
5276/1,2
5277
5281
5370
5374/1
5379
5380/3,4,5
5381
5386
5387/1,2
5391–5392
5396
5397/2
5398–5400
7086/13
7099
7101
7102/1,2
7103–7117
7118/1,2,3
7119–7120
7130
7131/1,2
7153–7155
7158
7168
7179
7195/1,2
7196/1,2,4,5
7199–7201
7214
7222–7225
7253/9

4. számú melléklet a 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelethez


A műemléki jelentőségű terület határának kiindulópontja a 852/4 helyrajzi számú utca és a 868 helyrajzi számú ingatlan déli találkozási pontja. Innen nyugat felé, a 868 és a 867/2 helyrajzi számú telkek határán húzódik a terület határa, majd a 868 helyrajzi számú ingatlan végén északnak fordul, és a hátsó telekhatárok mentén, a belterület határvonalát követve észak felé halad egészen a 950 helyrajzi számú útig. Ezt követően a 950 helyrajzi számú út keleti határán húzódik a terület határa, majd az 1075/1 helyrajzi számú utca déli határán, amiről az 1010 helyrajzi számú ingatlant elérve, annak nyugati határa mentén, északnak fordul. Innen a 993 helyrajzi számú út déli határvonala mentén halad, aminek végéhez érve dél felé fordul, és a 994 helyrajzi számú ingatlan keleti oldala mentén halad, metszi az 1002/1 helyrajzi számú utcát, majd annak déli határvonala, azt követően a belterület határa mentén kelet-északkelet felé halad tovább. Az 1157 helyrajzi számú ingatlan keleti határa, majd az 1160 helyrajzi számú út ezen ingatlan felé eső határa mentén ismét dél felé halad a határ, metszi az 1/1 helyrajzi számú utat, majd annak keleti határa mentén észak felé halad tovább a 154 helyrajzi számú ingatlan északi széléig. Innen a 154, 155, 156 helyrajzi számú ingatlanok, majd a 189/2 helyrajzi számú árok mentén, a belterület határán halad a határvonal. A 190 helyrajzi számú utat elérve, annak 189/2, 189/1, 188, 187 helyrajzi számú telkekkel közös határán halad, majd keletnek fordul, és a 290, 291, 292, 293, 294, 295, 296, 298, 299, 300, 301/1, 301/2, 302, 303, 304, 305, 306, 307, 308, 309, 310 helyrajzi számú ingatlanok végei mentén, majd a 274 helyrajzi számú út délnyugati határa mentén halad délkeleti irányba. Ezt követően metszi a 337 helyrajzi számú utat, majd a 342/2 helyrajzi számú ingatlan keleti határa mentén halad tovább dél-délkeleti irányba. Innen a 339, 338, 372, 371, 370, 369, 368, 367, 366, 365, 364, 363/3, 363/1 helyrajzi számú telkek keleti végein húzódik tovább dél felé, metszi a 375 helyrajzi számú utat, majd a 425, 416/1, 416/2 helyrajzi számú telkek keleti végei mentén halad tovább. Ezt követően a 427 helyrajzi számú út vége mentén csatlakozik a 428 helyrajzi számú ingatlan délkeleti sarkához, ahol nyugat felé fordul, és az itt lévő telkek hátsó ingatlanhatárai mentén, a belterület határvonalát követve halad, majd a 764-es ingatlan középvonalában kilép a belterület határvonalából és a 086 helyrajzi számú út külső oldalán halad, befoglalóan megkerüli a 084/2 és a 084/1 helyrajzi számú temetőket, majd ismét a 086 helyrajzi számú út külső vonalán halad. A 847 helyrajzi számú ingatlan külterület felé eső határa mentén becsatlakozik a 848/1 helyrajzi számú útba, melynek északi oldala mentén eléri a 852/4 helyrajzi számú utat, és annak metszésével visszaér a kiindulópontba.

5. számú melléklet a 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelethez


084/1,2
085–086
1/2,3
154–188
189/1,2
290–300
301/1,2
302–315
316/1,2
317–336
338–341
342/1,2
363/1,3,4,5,6
364–374
425
426/1,2
427–439
440/1,2
441
443–444
445/1,2,3
446–457
458/1,2
459–462
463/1,2
464–472
474–496
497/1,2
498–529
530/1,2
531–536
537/1,2,3
538–554
555/1,2
556–558
559/1,2
560/1,2,3
561–564
565/1,2,3
566–567
568/1,2
569–570
571/1,2
573–574
576–579
580/1,2
581–592
593/1,2
594–612
613/1
614–617
618/1,2
619–629
631–639
641–670
672–678
679/1,2
680–697
698/1,2
699
700/1,2
701–729
731–758
759/1,2
760–779
780/1,2,3,4,5,6
781
782/1,2
783–788
789/1,2
790–795
796/1,2,3,4,5,6,7,8
798–802
803/1,2
804–811
812/1,2
813–847
852/2,3
868–872
873/1,2,3,4
874/1,2
875–876
877/1,2
878
879/1,2
880/1,2,3
881–885
886/1,2
887–888
890/1,2,3,4
891–893
894/1,2
895–924
925/1,2
926–944
945/1,2,3,4
946–959
994–1001
1002/2
1003–1006
1008–1014
1015/1,2,3
1016/2
1017–1019
1020/1,2
1021–1038
1039/1,2
1040–1049
1050/1,2
1051
1052/1,3,4
1053–1054
1055/1,2,3
1056–1068
1069/1,2
1070–1074
1075/2
1076
1077/1,2
1078–1079
1080/1,2
1081–1085
1086/1,2
1087/1,2
1088–1089
1096–1097
1099/1,2
1101–1111
1113–1131
1134–1137
1138/1,2
1139–1143
1144/1,2
1145–1152
1153/1,2
1154/1,2
1155–1159
helyrajzi számú ingatlanok, valamint az 1/1, 190, 337, 375, 852/4, 1002/1, 1075/1 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakaszai.
1

A 4. § (1) bekezdése a 70/2013. (XII. 16.) BM rendelet 54. § (6) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

2

A 4. § (2) bekezdése a 70/2013. (XII. 16.) BM rendelet 54. § (6) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

3

Az 5. §-t a 7/2017. (III. 7.) MvM rendelet 22. §-a iktatta be.

4

A 8. § (1) bekezdése a 8/2022. (IV. 29.) MvM rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

5

A 8. § (2) bekezdése a 8/2022. (IV. 29.) MvM rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

6

A 14. § (1) bekezdése a 32/2005. (XII. 22.) NKÖM rendelet 47. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 14. § (2) bekezdése a 13/2020. (VII. 15.) MvM rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 15. § (2) bekezdése a 9/2009. (III. 6.) OKM rendelet 208. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

9

A 20. §-t az 5/2015. (II. 2.) MvM rendelet 69. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

10

A 33. § (1) bekezdése a 32/2005. (XII. 22.) NKÖM rendelet 47. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 37. § (5) bekezdése a 32/2005. (XII. 22.) NKÖM rendelet 47. § (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 48. § (2)–(3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 38. §-ának 15. pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére