265/B/2005. AB határozat
265/B/2005. AB határozat*
2008.05.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm rendelet 10. § (2) bekezdés „az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletet módosító 365/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet által megállapított új 7. § (2) bekezdés bb) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó azt a rendelkezést tekinti alkotmányellenesnek, amely szerint az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének kiszámításánál az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni. Álláspontja szerint a „Kormány a fenti rendelet megalkotásával túllépte a hatáskörét, mert a hozott rendelete nem tartja be azon hulladékgazdálkodási törvényi előírást, hogy a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan állapítsák meg, továbbá ellenkezik a Polgári Törvénykönyvnek a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányosságának alapkövével is.” Következésképpen a Korm.r. 7. § (3) bekezdés b) pontja ellentétes az Alkotmány 35. § (2) bekezdésével, annak alapján kérte a megsemmisítését. A megsemmisítést visszamenő hatállyal kérte.
Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletet 2008. március 31. napjával hatályon kívül helyezte a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.), amelynek 10. § (2) bekezdése azonban azonosan tartalmazza a támadott rendelkezést. Kialakult gyakorlatának megfelelően az Alkotmánybíróság a vizsgálatot a hatályos szöveg tekintetében végezte el.
Az Alkotmánybíróság beszerezte a környezetvédelmi és vízügyi miniszter véleményét.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
„44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
(...)
(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a tovobbiakban: Ptk.) indítvánnyal érintett rendelkezései:
„201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.
(2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.”
3. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. törvény (a továbiakban: Hgt.) indítvánnyal érintett rendelkezései:
„23. § A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:
a) a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
b) közszolgáltató megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen köteles ellátni;
c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit – beleértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat –, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
d) a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének – jogszabályban nem rendezett – módját és feltételeit;
e) a közszolgáltatással összefüggő – jogszabályban nem rendezett – települési önkormányzati feladat- és hatáskört;
f) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét;
g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket;
h) a gazdálkodó szervezet számára – a 20. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a 13. § alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetében a közszolgáltatás kötelező igénybevételét a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.”
„25. § (1) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni, külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe véve a következőket:
a) a közszolgáltatás jellege,
b) a kezelt hulladék mennyisége és minősége,
c) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a szállítás, begyűjtés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás költségei,
d) a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei, ártalmatlanítás esetében a kezelő létesítmény bezárásának költségei, lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és a harminc évig történő monitorozás költségei.
(2) A közszolgáltatási díj – az (1) bekezdés c)–d) pontja szerinti ráfordítások állandó fedezetének és a közszolgáltatás folyamatos fenntartásának biztosítása érdekében – meghatározható alapdíj (rendelkezésre állási díj) és ürítési díj összegeként is. Az alapdíj a kezelt hulladék mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségek, az ürítési díj – az elvégzett közszolgáltatással arányosan – a kezelt hulladék mennyiségétől függő költségek fedezetére szolgál.”
4. A Korm.r. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„10. § (1) A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén az egységnyi díjtétel – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével -
a) az elszállításra kerülő folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja, vagy
b) az ingatlanon keletkező folyékony hulladékmennyiség egységnyi térfogatának, illetve külön jogszabály alapján engedélyezett szennyvíz-elszikkasztás esetében az elszállításra kerülő folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében szükséges az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének kiszámításánál az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni az egységnyi díjtétel megállapításához.
(3) A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) hatálya alá tartozó településeken a folyékony hulladék kezelésének díját az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak alapján kell meghatározni a Kr. 2. §-ában meghatározott időpontoktól kezdődően.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti folyékony hulladék mennyiségének meghatározásánál nem vehető figyelembe:
a) az a hulladékmennyiség, amely a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést;
b) az a hulladékmennyiség, amelynek a közműves szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítménybe vezetését a vízügyi hatóság nem engedélyezte vagy megtiltotta, és elhelyezését az ingatlantulajdonos számlával igazolta;
c) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott;
d) az év meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb, mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a;
e) a házi ivóvízvezeték hálózatra a víziközmű-szolgáltató és a -fogyasztó ingatlantulajdonos írásbeli megállapodása, illetőleg a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.
(5) A fizetendő közszolgáltatási díj:
a) az egységnyi díjtételnek, a szolgáltatási mennyiségnek, és a szolgáltatás gyakoriságának a szorzata, vagy
b) az egységnyi díjtételnek és az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének a szorzata.
(6) A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíztisztító berendezés üzemeltetője mentesül az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott díjfizetési kötelezettség alól.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
A Hgt. 21. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. A Hgt. 23. § f) pontja értelmében a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg az elvégzett közszolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét.
A Hgt. 25. § (1) bekezdése szerint a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni, külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe véve a közszolgáltatás jellegét, a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét, a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a szállítás, begyűjtés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás költségeit. Ugyancsak külön jogszabályban meghatározottak szerint kell figyelembe venni a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségeket, ennek keretében különösen a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségeit, ártalmatlanítás esetében a kezelő létesítmény bezárásának költségeit, lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és a harminc évig történő monitorozás költségeit.
A Hgt. 59. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Korm.r. határozza meg a hulladékkezelési közszolgáltatás díjmegállapításának részletes szakmai szabályait. Az indítványozó a Korm.r. 10. § (2) bekezdésének azon szövegészét tekinti alkotmányellenesnek, amely szerint: „az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének kiszámításánál az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni az egységnyi díjtétel megállapításánál.” Az indítványozó álláspontja szerint ezzel a rendelkezéssel a Kormány nem tartotta be a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírását, hogy a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan állapítsák meg, a rendelkezés ellentétes továbbá a Ptk.-nak a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányosságának alapelvével is. Álláspontja szerint tehát a Korm.r. 10. § (2) bekezdésének szövegrésze ellentétes az Alkotmány 35. § (2) bekezdésével, amely szerint a Kormány rendelete nem lehet ellentétes törvénnyel. A támadott rendelkezés megsemmisítését visszamenő hatállyal kérte annak érdekében, hogy a lakosságtól – véleménye szerint – jogosulatlanul beszedett díj visszaigényelhető legyen.
Az indítványozó részletes indokolásában abból indul ki, hogy az ingatlanon fogyasztott víz és a keletkező folyékony hulladék nem azonos mennyiség. Véleménye szerint több tényező miatt a fogyasztott víznél kevesebb a keletkező folyékony hulladék. Példaként említi a kert locsolását (külön mérőóra felszerelését nagy beruházásnak minősíti), a mosást és a ruhák kiteregetését, a főzésnél és a melegvíz használatánál a párolgási veszteséget, az ivóvíz elfogyasztását, a tisztításnál elhasznált vizet. Az indítványozó csak a „veszteségeket” veszi számba, figyelmen kívül hagyja viszont az ingatlanon elhasznált mért víz mennyiségét növelő tényezőket, például az ásványvíz, üditők, más folyadékok fogyasztását, a felfogott esővíz felhasználását.
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter tájékoztatása szerint a szennyvíz mennyiségének mérése a lakossági fogyasztók körében több ok miatt nem került bevezetésre: nincsenek megfelelő pontosságú mérő berendezések, a mérő berendezéseknek magasak a beszerzési és beszerelési költségei, működtetésükről és karbantartásukról ugyancsak a fogyasztóknak kellene gondoskodniuk, ami jelentős anyagi terhet eredményezne, aránytalanul növelné a hulladékkezelés díját.
Az Alkotmánybíróság a különböző tényezők együttes értékelése alapján megállapította, hogy az ingatlanon keletkező szennyvíz mérésének hiányában a Korm.r. támadott rendelkezése, – amely az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének kiszámításánál az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételét írja elő – tehát az alapulvétel, nem sérti a Ptk. 201. §-a által meghatározott szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűségének elvét, nem sérti a Hgt. 25. § (1) bekezdésében rögzített azon elvet, hogy a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni. Az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvétele ugyanis – tekintettel a Korm.r. 10. § (4) bekezdésében meghatározott, figyelembe nem vehető összetevőket is – nem ellentétes a közszolgáltatási díjnak az elvégzett közszolgáltatással arányos meghatározásának a Hgt. 25. § (1) bekezdésében előírt követelményével, a Ptk. 201. §-ával. Következésképpen a Korm.r. támadott rendelkezése nem lépte túl a Hgt.-ben meghatározott törvényi kereteket, a támadott szövegrész nem ellentétes az Alkotmány 35. § (2) bekezdésével.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt.
Budapest, 2008. május 27.
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||
|
||||
Dr. Kovács Péter s. k., |
||||
alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás