27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet
27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet
a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének d) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya, valamint alkalmazási köre kiterjed a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvr.) 2. §-ában meghatározott jogalanyokra és tevékenységekre.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) állandó kibocsátás: olyan folyamatos vagy időszakonként visszatérő (szakaszos) kibocsátás, amikor az adott technológiának, gyártási eljárásnak megfelelő üzemi körülmények között, a termelés legfeljebb 20%-os ingadozása mellett, az 1, 2, 4, 6, 24 óra időközönként vett pontminták vizsgálati eredményei értékének ingadozása nem nagyobb, mint az adott komponens meghatározását szolgáló analitikai módszer hibájának kétszerese;
b)1 önellenőrzés: a kibocsátott szennyvíz, valamint a benne lévő szennyező anyagok mennyiségi és minőségi mérése, az adatok elektronikus úton való rögzítése és megőrzése a kibocsátó részéről;
c) helyszíni ellenőrzés: olyan hatósági ellenőrzés, melynek célja a kibocsátott szennyvíz mennyiségi és minőségi vizsgálata, illetőleg az önellenőrzés során szolgáltatott szennyvíz-kibocsátási jellemzők ellenőrzése;
d) ismételt helyszíni ellenőrzés: a helyszíni ellenőrzés – kibocsátó kérelme alapján történő – megismétlése;
e) újabb helyszíni ellenőrzés: helyszíni ellenőrzés után, a kibocsátott szennyvíz mennyiségi vagy minőségi jellemzőinek a befogadó vagy közcsatorna védelme szempontjából hátrányos megváltozása miatt lefolytatott újbóli helyszíni ellenőrzés;
f) mintavételi hely: kibocsátás engedélyben meghatározott ellenőrzési helye, illetőleg a közcsatornába bocsátás helye;
g)2 közcsatornába bocsátás helye: használt- vagy szennyvizek esetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti szennyvízelvezetési szolgáltatási pont, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében pedig a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pontja;
h) pontminta (egyedi minta): az egész mintatérfogatra vonatkozó egyszeri mintavétel egy szennyvízáramból;
i) kétórás átlagminta (kevert minta): olyan minta, amelyet 2 óra alatt folyamatosan vesznek, vagy amelyet 2 óra alatt, legalább óránként vett pontminták összekeveréséből nyernek;
j) minősített pontminta: legfeljebb két órán belül vett, legalább öt pontminta összekeveréséből nyert átlagolt minta, ahol a pontminták mintavételi időköze legalább 2 perc;
k) sorozatminta: azon pontminták sorozata, amely alapján megállapításra kerül a kibocsátás állandó vagy változó jellege;
l) átlagminta (kevert minta): olyan minta, amelyet vagy folyamatosan vesznek, vagy amelyet, legalább óránként vett pontminták összekeveréséből nyernek;
m) mintavételnek megfelelő szennyvízáram: a mintavétel időtartama alatti átlagos szennyvízhozam;
n) szennyvíz szennyezőanyag-terhelése: a szennyvízbe egységnyi idő alatt kibocsátott szennyező anyag t/napban, vagy kg/órában meghatározott mennyisége;
o) termék vagy termelésspecifikus terhelési érték: az engedélyezett termék egységnyi mennyiségére vagy termelési kapacitásra vonatkoztatott szennyezőanyag-kibocsátás m3/t-ben, g/t-ben, kg/t-ben mért értéke;
p) akkreditált laboratórium: a használt- és szennyvizek, illetőleg azok meghatározott alkotórésze vizsgálatára a Nemzeti Akkreditáló Testület által külön jogszabály alapján elismert és bejegyzett laboratórium.
Az önellenőrzési terv, üzemnapló
3. § (1) Az önellenőrzésre köteles kibocsátó
a) önellenőrzési tervet (a továbbiakban: terv) készít,
b) üzemnaplót vezet.
(2) A terv kötelező tartalmi elemeit a 2. melléklet, az üzemnapló kötelező tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza.
(3)–(6)3
4–5. §4
Az ellenőrzés általános szabályai
6. §5
6/A. §6 (1) Az ellenőrzésre jogosult figyelemmel kíséri
a) az Fvr. 1. számú melléklet B) és E) pontjában meghatározott anyagok és anyagcsoportok valamelyikét kibocsátó környezethasználó,
b) az egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező környezethasználó
tevékenységét.
(2) Az ellenőrzésre jogosult fokozott figyelemmel kíséri az egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező környezethasználó tevékenységét, ha
a) a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény nem megfelelő működése következtében a vizekre káros hatású esemény, veszélyeztetés vagy szennyezés történt,
b) a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény az egységes környezethasználati engedélyben meghatározott vízvédelmi feltételek valamelyikét nem teljesítette,
c) a tárgyi évet megelőző évben a korábban vízvédelmi okból felfüggesztett tevékenység újraindult,
d) a létesítmény vízbázis védőterületén működik.
(3) Az ellenőrzésre jogosult a 100 000 LE feletti kommunális szennyvíztisztító telepek, valamint a szennyezés csökkentési ütemtervvel rendelkező kibocsátók tevékenységét legalább kétéves rendszerességgel vizsgálhatja.
7. § (1) A kibocsátó köteles
a) a mintavételi feltételeket biztosítani,
b) a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét és minőségét befolyásoló változásokat, valamint azok kezdő és befejező időpontját az ellenőrzésre jogosultnak bejelenteni,
c) a naptári évre, időszakra vagy a működési ciklusra tervezett üzemnapok számát megadni,
d) az ellenőrzésre jogosult képviselőjének kérésére a szennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatos anyagfelhasználásra vonatkozó adatokat közölni,
e) az üzemnaplót az ellenőrzésre jogosult képviselőjének bemutatni.
(2) A (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak biztosítása érdekében a kibocsátó köteles az engedélyben meghatározott kibocsátási, illetve mintavételi helyeket mintavételre alkalmas állapotban tartani, azok megközelíthetőségét biztosítani.
Mintavételi, mérési szabályok
8. § (1) A közcsatornába kibocsátott szennyvíz mennyiségét külön jogszabály alapján, egyéb esetben méréssel kell megállapítani, ha ez nem lehetséges, a felhasznált víz mennyiségéből, az alkalmazott technológia figyelembevételével, műszaki becsléssel kell a szennyvízmennyiséget meghatározni. A felhasznált víz mennyiségéből le kell vonni azt a részt, amelyet a kibocsátó, általa bizonyított módon nem bocsátott ki.
(2) A kibocsátott szennyvízből minőségének megállapítása végett mintát kell venni. A vízmintát valamennyi kibocsátó helyen, a befogadóba való bevezetés előtti utolsó csatornaaknából, illetőleg a szennyvízkibocsátásra jellemző más – engedély szerinti – helyen kell kivenni. Ha a kibocsátó az üzemeléshez használtvizet vesz át, a további használat megkezdése előtt abból mintát vesz.
(3) A mintavételi helyek kijelölésekor úgy kell eljárni, hogy az elvezetésre kerülő szennyvíz teljes mennyiségét mintavétellel ellenőrizni lehessen, valamint a kijelölt mintavételi hely után további becsatlakozás a befogadó (illetve közcsatorna, közös üzemi csatorna) felé ne legyen. A mintavételi program meghatározását, továbbá a mintavételezést és a minták vizsgálatát a 2. melléklet szerint kell végezni. A 2. melléklet 4. pontjában a minták vizsgálatára javasolt mérési és elemzési módszerek csak a szabványos módszerekkel egyenértékűnek elismert más módszerekkel helyettesíthetők.
(4) Annak ellenőrzésére, hogy teljesülnek-e a kibocsátott szennyvízre megállapított követelmények települési szennyvíztisztító telepek esetében a vízhozammal arányos, vagy időalapú 24 órás mintákat kell venni a tisztító telep elfolyó, szükség esetén befolyó oldalán is, a 2. mellékletben meghatározottak szerint.
(5) A technológiai határértékkel szabályozott kibocsátás esetében a külön jogszabályban meghatározott határértékhez tartozó mintavételi eljárást kell alkalmazni.
9. §7 Amennyiben az önellenőrző laboratórium és az ellenőrzésre jogosult laboratóriumának vizsgálati eredményei eltérnek, akkor a laboratóriumok egyeztetik a vizsgálat során alkalmazott analitikai eljárásokat, vizsgálati körülményeket, a továbbra is fennmaradó vitás kérdések esetén a tervben meghatározott irányadó laboratórium mérési eredménye a meghatározó.
Az önellenőrzés részletes szabályai
10. § (1) Az önellenőrzésre köteles kibocsátó az önellenőrzést a tervben meghatározottak szerint végzi.
(2)8 Az önellenőrzés során vett vízminták elemzését kizárólag olyan laboratórium végezheti, amely az MSZ EN ISO/IEC-17025 szabványnak vagy azzal egyenértékű más megoldásnak megfelelő minőségirányítási gyakorlatot követ.
(3) Ha az önellenőrzésre köteles kibocsátó
a) tervet nem készít, illetve azt nem küldi meg jóváhagyásra,
b) az önellenőrzést nem a terv szerint végzi és ennek következtében a kibocsátás önellenőrzés keretében nem ellenőrizhető
az ellenőrzésre jogosult a kibocsátást és annak körülményeit – a kibocsátó költségére – helyszíni ellenőrzésen ellenőrzi.
Helyszíni ellenőrzés részletes szabályai
11. § (1) Az ellenőrzésre jogosult a kibocsátó helyszíni ellenőrzését a kibocsátó által szolgáltatott adatok figyelembevételével, a 2. mellékletben meghatározottak alapján előkészíti és az ellenőrzés megkezdésekor erről a kibocsátót szóban értesíti.
(2)9 A helyszíni ellenőrzésre a népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: közegészségügyi hatóság) az ellenőrzésre jogosult meghívja.
(3) Amennyiben a közös üzemi csatornát több kibocsátó közösen használja, illetőleg bármely kibocsátót az Fvr. 14. § (2) bekezdés szerinti hatósági intézkedés érinti, mintát kell venni a közösen elvezetett szennyvízből és külön-külön az egyes kibocsátók elvezető csatornáiból is, a közösen használt elvezető rendszerre történő csatlakozások előtt.
(4) Mintavételezéskor a vett mintát meg kell osztani az ellenőrzésre jogosult – bakteriális szennyező anyag tekintetében a közegészségügyi hatóság laboratóriuma – és a kibocsátó önellenőrző laboratórium között. Az önellenőrzésre nem kötelezett kibocsátó részére – amennyiben kéri és a szükséges eszközöket biztosítja – a vízmintákból megfelelő kontrollmintát kell rendelkezésre bocsátani.
(5) A vízminták elemzését az ellenőrzésre jogosult – a bakteriális szennyező anyagra vonatkozó elemzést a közegészségügyi hatóság –, valamint a szolgáltató akkreditált laboratóriumai végzik.
(6) A kibocsátó önellenőrzését végző laboratórium a helyszíni ellenőrzés mintavételezésének napjától számított 30 napon belül megküldi az ellenőrzésre jogosultnak a helyszíni ellenőrzésen vett minták általa elvégzett laboratóriumi elemzésének eredményét.
12. § (1) A helyszíni ellenőrzésről az ellenőrzésre jogosult a 3. melléklet szerinti tartalommal jegyzőkönyvet készít.
(2) A kibocsátó önellenőrzési rendszerének helyszíni ellenőrzése során a 3. mellékletben előírtakon túl, jegyzőkönyvben kell rögzíteni a tervben nem szereplő vagy attól eltérő adatokat, jellemzőket.
(3)10 A helyszíni ellenőrzés eredményei alapján az ellenőrzésre jogosult a kibocsátót – a helyszíni ellenőrzés lefolytatását követő 30 napon belül – tájékoztatóban értesíti a vízminták akkreditált laboratórium által végzett elemzéseinek eredményéről. A tájékoztató részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet 7. pontja tartalmazza.
(4)11 Ha a vízminta bakteriális szennyezést is tartalmaz, a tájékoztatóba a közegészségügyi hatóság vizsgálati eredményét is bele kell foglalni. Ennek érdekében a közegészségügyi hatóság az általa elvégzett laboratóriumi vizsgálatról készült jegyzőkönyvet az ellenőrzéstől számított 15 napon belül megküldi az ellenőrzésre jogosult részére.
13. § (1)12 A kibocsátó a tájékoztató átvételét követő 15 napon belül arra észrevételt tehet. Az észrevételben meg kell jelölni azokat a tényeket és velük kapcsolatosan azon közvetlen vagy közvetett bizonyítékokat, amely alapján a tájékoztató megállapításait vitatja.
(2)13 Az észrevétellel kapcsolatos álláspontjáról az ellenőrzésre jogosult 15 napon belül tájékoztatja a kibocsátót.
(3)14 Amennyiben a kibocsátó az észrevételében a helyszíni ellenőrzés egészben vagy a vitatott megállapítás tisztázásához szükséges részében történő megismétlését kéri, erről az ellenőrzésre jogosult az észrevételek benyújtásától számított 30 napon belül gondoskodik, feltéve, hogy a kibocsátó az ismételt helyszíni ellenőrzés és a (4) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés költségét az ellenőrzésre jogosult számlájára történő elhelyezéssel megelőlegezi.
(4)15 A (3) bekezdés alapján elvégzett ismételt helyszíni ellenőrzés után – amennyiben az ellenőrzésre jogosult úgy dönt – 3 hónapon belül – de legkésőbb a tárgyév december 31-éig – előzetes bejelentés nélkül, a szennyvízkibocsátás engedély szerinti megfelelőségét, illetve az önellenőrzési rendszer megbízhatóságát helyszíni ellenőrzés lefolytatásával ellenőrizheti.
(5) Ha az ellenőrzésre jogosult a (4) bekezdés szerinti ellenőrzést nem folytatta le, a kibocsátó által megelőlegezett költségnek az erre a helyszíni ellenőrzésre eső részét legkésőbb a tárgyév december 31-éig a kibocsátó részére visszautalja.
(6) Ha a kibocsátó a tájékoztatóra észrevételt nem tett, a szennyvízkibocsátásra az ellenőrzésre jogosult által lefolytatott helyszíni ellenőrzés eredménye a meghatározó.
14. §16 Az önellenőrző rendszer megbízhatónak minősül, ha
a) a kibocsátó az önellenőrzést a terv szerint folytatja,
b) az e rendelet szerint lefolytatott helyszíni ellenőrzés eredményei nem mutatnak számottevő eltérést a közös mintavételezés során párhuzamosan végzett önellenőrzés eredményeivel, és a 2. melléklet 6. pont c) alpontjában foglalt kritériumoknak történő megfelelés nem állapítható meg, és
c) az éves önellenőrzési adatszolgáltatás mérési eredményeit a helyszíni ellenőrzés laboratóriumi eredményeivel összehasonlítva megállapítható, hogy a helyszíni ellenőrzés eredményei illeszkednek az önellenőrzési eredmények sorába.
15. § (1)17
(2)18 Ha a kibocsátott szennyvíz mennyisége vagy minősége a befogadóra hátrányosan megváltozott és az ellenőrzésre jogosult újabb helyszíni ellenőrzést tartott, a kibocsátó kérelmére 15 napon belül megismételt helyszíni ellenőrzés költségét a kibocsátó a 13. § (3) bekezdése szerint biztosítja.
(3) Vízszennyező anyag közvetett bevezetése esetén, ha a kibocsátó önellenőrzésre nem kötelezett és tevékenységével összefüggésben a helyszíni ellenőrzést követően a kibocsátott szennyvíz mennyisége vagy minősége a közcsatorna, a közös üzemi csatorna vagy a közös üzemi tisztító működtetésére nézve hátrányosan megváltozott, a kibocsátó köteles az ellenőrzésre jogosultat, illetve üzemeltetőt haladéktalanul értesíteni.
Helyszíni ellenőrzés üzemzavarból eredő
rendkívüli szennyezés esetén
16. § (1)19
(2)20 Ha a rendkívüli szennyezés esetén az ellenőrzésre jogosult a szennyezést okozó kibocsátónál mintavételezéssel egybekötött helyszíni ellenőrzést tart, a szennyvízminták laboratóriumi elemzését soron kívül el kell végezni, és az összesített eredményt tartalmazó tájékoztatót a rendkívüli szennyezés megszűnését követő 15 napon belül meg kell küldeni a kibocsátónak.
(3)21 A kibocsátó a tájékoztatóra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül indoklással ellátott észrevételt tehet.
(4) Amennyiben mintavételezésre külső elháríthatatlan oknál fogva nem kerülhetett sor a szennyező anyagok mennyiségét műszaki becsléssel kell meghatározni. Az ellenőrzésre jogosultnak a becslés során figyelembe vett körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzítenie, melyre a kibocsátó észrevételt tehet.
(5) Rendkívüli szennyezéshez kapcsolódó ellenőrzésnek minősül az is, ha a szennyezést szándékosan okozó kibocsátó ellenőrzésére nem az üzemszerű kibocsátási ponton kerül sor, de a hatóság az ellenőrzés, (mintavételezés) alapján igazolja, hogy az adott közcsatorna- vagy környezetkárosítást mely kibocsátó okozta.
(6) Amennyiben a rendkívüli szennyezés az ellenőrzésre jogosult megérkezéséig megszűnik vagy megszüntetik, akkor a szennyezés megállapításához szükséges minták minden olyan helyről vételezhetők, melyek alapján a rendkívüli szennyezés által okozott környezetterhelés vagy közcsatorna terhelés meghatározhatóvá válik.
Adatszolgáltatás
17. § (1)22 Az önellenőrzésre köteles, valamint az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete I. mellékletébe tartozó tevékenységet végző kibocsátó a 4. sz. melléklet szerinti adatlapokat tölt ki, valamint – az üzemnapló adatai alapján – a jelentésköteles kibocsátásáról évente összefoglaló jelentést készít, amelyet elektronikus úton a tárgyévet követő év március 31-éig a hatósághoz benyújtja. A kibocsátó köteles az adatszolgáltatás teljes körűségét és a szolgáltatott adatoknak a kibocsátó egyéb nyilvántartási rendszerének, iratainak adattartalmával való egyezőségét biztosítani.
(2)23 A kibocsátó az adatszolgáltatás alapjául szolgáló iratok megőrzéséről köteles gondoskodni.
(3)24 Önellenőrzésre kötelezett kibocsátó a jóváhagyott önellenőrzési terv szerint a kibocsátott szennyvíz vizsgálatát elvégzi, amelyről a vízvédelmi hatóságnak elektronikus úton adatot szolgáltat. Jóváhagyott önellenőrzési tervvel rendelkező kibocsátó 2015. január 1. után első alkalommal, az önellenőrzési terv szerinti első adatszolgáltatással egy időben a terv tartalmáról is elektronikus úton nyilatkozik.
(4) Az adatlapokat a hatóság nyilvántartja és köteles az abban szereplő adatokat – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírásai szerint megállapított kivételekkel – hozzáférhetővé tenni.
(5)25
(6)26
(7)27
A csatornabírság és a vízszennyezési bírság megállapításának és kiszabásának sajátos szabályai
18. § (1) A csatornabírság, illetve a vízszennyezési bírság megállapításánál az Fvr. 33–34. §-ai szerint kell eljárni.
(2) Hígítás esetén – ha a hatóság ezt külön nem engedélyezte – a többlet vízmennyiséggel kibocsátott teljes szennyezőanyag-mennyiségre kell a bírságot megállapítani.
(3) Önellenőrzésre nem kötelezett folyamatos szennyvízkibocsátás esetén a helyszíni ellenőrzés eredménye a következő helyszíni ellenőrzésig irányadó. A bírságot egy adott szennyező anyagra az első helyszíni ellenőrzés időpontjától a következő helyszíni ellenőrzésig terjedő időszakra – legfeljebb a tárgyév december 31-éig – kell megállapítani, a kibocsátási határértéknek (küszöbértéknek) megfelelő szennyezőanyag-mennyisége fölötti mennyiségre.
(4) Idényüzemnél az egész idényre, változó szennyvízkibocsátású üzemnél a kibocsátást jellemző ciklusokra kell a bírságot megállapítani. Az első ellenőrzés megállapításait az idény, illetve a működési ciklus kezdetétől az idényben, illetve működési ciklusban elvégzett következő helyszíni ellenőrzésig kell a bírságszámítás szempontjából jellemzőnek tekintetni.
(5) Önellenőrzésre kötelezett kibocsátók esetén, ha az ellenőrzésre jogosult az önellenőrzést nem fogadta el, a bírság megállapítását a helyszíni ellenőrzés eredményeire kell alapozni, és a (3)–(4) bekezdésekben előírtak szerint megállapítani.
(6) A vízszennyezési bírságot folyamatos vízszennyezés esetén évenként, idényüzem esetén idényenként, rendkívüli szennyezés kapcsán esetenként, utólag egy összegben kell kiszabni.
(7) A szolgáltató által készítendő csatornabírság-javaslat tartalmi követelményeit az 5. melléklet, a bírságmegállapítás sajátos szabályait a 6. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2)–(3)28
(4) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 76/464/EGK irányelve (1976. május 4.) a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről, 11. cikk;
b) A Tanács 87/217/EGK irányelve (1987. március 19.) az azbeszt által okozott környezetszennyezés megelőzéséről és csökkentéséről; 6. cikk (1) bekezdés, melléklet A. pont.
(5) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) A Tanács 77/795/EGK határozata (1977. december 12.) a Közösségben található felszíni édesvíz minőségére vonatkozó közös információcsere eljárás létrehozásáról, 2. cikk (2) bekezdés b) pont, II. melléklet;
b) A Bizottság 95/337/EK határozata (1995. július 25.) a vízügyi ágazatra vonatkozó irányelvekkel kapcsolatos kérdőívekről szóló, 1992. július 27-i 92/446/EGK határozat módosításáról, I. kérdőív vázlat;
c) A Bizottság 2000/479/EK határozata (2000. július 17.) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (IPPC) szóló 96/61/EK tanácsi irányelv 15. cikke alapján egy európai szennyezőanyag-kibocsátási nyilvántartás (EPER) kialakításáról, A1, A2 melléklet;
d)29 az Európai Parlament és a Tanácsi rendelete 166/2006/EK (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.
1. melléklet a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelethez
1. A 3. § (2) bekezdése szerinti üzemnaplóban fel kell tüntetni:
a) a technológiai berendezések, valamint a szennyvíz szállítására és tisztítására szolgáló berendezések napi, havi, éves üzemidejét,
b) a termelésre vonatkozó, a szennyvízkibocsátásra hatással lévő adatokat (így például: felhasznált anyagok és termékek, ezek minőségi jellemzői és napi, havi, éves mennyiségük),
c) a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket,
d) a végrehajtott karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, valamint azok esetleges hatását a kibocsátásra (jellegére és mennyiségére),
e) a kibocsátások önellenőrzésének formáját, idejét (gyakoriságát) és időtartamát, valamint végrehajtásának módját,
f) a kibocsátás mérését végző szervezet megnevezését, a mérés időpontját és a mérési jegyzőkönyv számát,
g) a kibocsátás önellenőrzésének eredményeit,
h) a hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés eredményeit.
2. A b), e), f), g) és h) pontokban felsoroltakat nem szükséges az üzemnaplóban szerepeltetni, ha az adatok rendelkezésre állását a kibocsátó külön biztosítja.
2. melléklet a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelethez30
A tisztítótelep |
Az önellenőrzési mérések minimális száma egy évben (Az engedélyben és az önellenőrzési tervben meghatározott szennyező anyagokra) |
2000–9999 |
Az első önellenőrzési év során 12 mérés, a következő években négy mérés, ha kimutatható, hogy az első évben a tisztított víz minősége kielégíti az engedélyben előírt követelményeket. Amennyiben az évi négy mérés közül egy mérés eredménye nem megfelelő, a rákövetkező évben újból 12 mérést kell végezni. Ha a nem megfelelő mérés az év első félévében volt, a mintavételi programot ki kell bővíteni és a mintavételi időpontokat a hatóság részére megküldeni. |
10 000–49 999 |
Minimum 12 mérés/év |
50 000 LE |
Minimum 24 mérés/év |
tátl |
= átlagos tartózkodási idő (perc), |
V |
= a berendezés tisztítás szempontjából hasznos (igénybe vett) térfogata (m3), |
Qátl |
= átlagos hidraulikai terhelés (m3/perc) |
|
Szennyező anyagok |
Javasolt vizsgálati módszer |
Alsó méréshatár |
---|---|---|---|
1. |
Dikromátos oxigénfogyasztás |
MSZ ISO 6060 |
30 mg/l |
2. |
Biokémiai oxigénigény BOI5 |
MSZ EN 1899–1 |
3 mg/l |
3. |
Összes nitrogén Nösszes |
MSZ 260–12 |
1 mg/l |
4. |
pH |
MSZ 260–4; (3. pont) |
|
5. |
Összes só |
MSZ 260–3; (2. pont) |
5 mg/l |
6. |
Nátrium-egyenérték (%)* |
MSZ 1484–3; (6. pont) |
1 mg/l |
7. |
Összes lebegőanyag |
MSZ 12750–6 |
2 mg/l |
8. |
Ammónia-ammónium-ion |
MSZ ISO 7150–1 |
0,02 mg/l |
9. |
Összes vas |
MSZ 12750–34; (2. pont) |
0,01mg/l |
10. |
Összes mangán |
MSZ 1484–3 |
0,05 mg/l |
11. |
Szulfid |
MSZ 448–14 |
0,05 mg/l |
12. |
Aktív klór |
MSZ EN ISO 7393–1 |
0,2 mg/l |
13. |
Összes foszfor |
MSZ EN 1189 |
0,5 mg/l |
14. |
Szulfit |
MSZ 12750–15 |
0,3 mg/l |
15. |
Szulfát |
MSZ 12750–16; (3. pont) |
10 mg/l |
16. |
Extrahálható anyagok |
MSZ 1484–12 |
2 mg/l |
17. |
Coliform szám |
MSZ EN ISO 9308–1 |
0,2 db/ml |
18. |
Nitrát |
MSZ 260–11 |
1 mg/l |
19. |
Nitrit |
MSZ 260–10 |
0,02 mg/l |
20. |
Klorid |
MSZ 260–6 |
2 mg/l |
21. |
Összes alifás szénhidrogén (TPH) |
MSZ 20354 |
0,10 mg/l |
|
Veszélyes és mérgező anyagok |
Javasolt vizsgálati módszer* |
Alsó méréshatár |
---|---|---|---|
1. |
Összes higany |
MSZ 1484–3 |
0,1 mg/l |
2. |
Összes kadmium |
MSZ 1484–3 |
20 mg/l–1 μg/l |
3. |
Adszorbeálható szerves halogén vegyületek klórban kifejezve (AOX) |
MSZ EN 1485 |
10 mg/l |
4. |
Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-k) |
MSZ 1484–6; (GC/MS) |
0,01 mg/l |
5. |
Kátrány |
MSZ 260–41 |
1 mg/l |
6. |
Kloroform |
MSZ 1484–5 |
0,01 mg/l (extr., GC/MS) |
7. |
Széntetraklorid |
MSZ 1484–5 |
0,01 mg/l (extr., GC/MS) |
8. |
Hexaklórbutadién |
MSZ 1484–5 |
0,01 mg/l (extr., GC/MS) |
9. |
1,2-diklór-etán |
MSZ 1484–5 |
0,01 mg/l (extr., GC/MS) |
10. |
Triklóretilén |
MSZ 1484–5 |
0,01 mg/l (extr., GC/MS) |
11. |
Perklóretilén (tetraklóretilén) |
MSZ 1484–5 |
0,01 mg/l (extr., GC/MS) |
12. |
Antimon |
MSZ 1484–3 |
1 mg/l |
13. |
Szelén |
MSZ 1484–3 |
0,1 mg/l |
14. |
Króm (összes) |
MSZ 1484–3 |
0,1 μg/l |
15. |
Króm (VI.) |
MSZ 260–32; (2. pont) |
0,02 mg/l |
16. |
Nikkel |
MSZ 1484–3 |
1 mg/l |
17. |
Kobalt |
MSZ 1484–3 |
1 mg/l |
18. |
Ólom |
MSZ 1484–3 |
0,05 mg/l |
19. |
Ón |
MSZ 1484–3 |
10 mg/l |
20. |
Réz |
MSZ 1484–3 |
0,05 mg/l |
21. |
Bárium |
MSZ 1484–3 |
5 mg/l |
22. |
Cink |
MSZ 1484–3 |
0,6 mg/l |
23. |
Ezüst |
MSZ 1484–3 |
5 μg/l |
24. |
Arzén |
MSZ EN ISO 11969 |
1 mg/l |
25. |
Tallium |
DIN 38406–E22 |
|
26. |
Fenolok (fenol index) |
MSZ 1484–1 A |
0,01–0,1 mg/l (direkt módszer); |
27. |
Fluoridok |
MSZ 260–39 |
0,2 mg/l |
28. |
Benzol, toluol, etilbenzol, xilol (BTEX) |
MSZ 1484–4 |
1–50 mg/l (extr., GC/MS) |
29. |
Könnyen felszabaduló cianidok |
MSZ 260–30 |
0,1 mg/l–0,01 mg/l |
30. |
Összes cianid |
MSZ 260–30 |
0,1 mg/l–0,01 mg/l |
31. |
Alumínium |
MSZ 1484–3; MSZ EN 13506 |
0,5 mg/l |
32. |
Illékony halogénezett szerves vegyületek (POX) |
MSZ 1484–5 |
0,01–1,0 mg/l (extr., GC/MS) |
33. |
Azbeszt** |
Standard Methods, 1998 |
|
34. |
Dioxinok és furánok |
USEPA Method 1613 Revision B |
4,4 pg/l |
35. |
Toxicitás: daphnia-teszt |
MSZ 22902:6 |
|
36. |
Toxicitás: statikus halteszt |
MSZ 22902:3 |
|
37. |
Toxicitás: lumineszcens baktérium |
MSZ EN ISO 11348 |
|
38. |
Toxicitás: genotoxicitás teszt |
SOS chromotest OECD guidelines No 471:1977 |
|
|
Egyebek |
|
|
39. |
10 perces ülepedő anyag |
MSZ 260–3; (6., 7. pont) |
|
|
Komponens |
Javasolt vizsgálati módszer* |
Alsó méréshatár |
---|---|---|---|
1. |
Klórdioxid+klór+bróm |
DIN 38408 G-5 |
|
2. |
Összes vanádium |
Standard Methods, 1998 |
|
3. |
Anilin |
DIN 38407-F4 |
|
4. |
Hidrazin |
DIN 38413-P1 |
|
5. |
EDTA |
ISO/DIS 16588 |
|
6. |
Hexaklórbenzol |
MSZ 1484–5 |
0,01–1,0 mg/l (extr., GC/MS) |
7. |
Triklórbenzol |
MSZ 1484–5 |
0,01–1,0 mg/l (extr., GC/MS) |
8. |
HCH |
MSZ EN ISO 6468 |
1,0–10 ng/l (extr., GC/ECD) |
9. |
Aldrin |
MSZ EN ISO 6468 |
1,0–10 ng/l (extr., GC/ECD) |
10. |
Dierldrin |
MSZ EN ISO 6468 |
1,0–10 ng/l (extr., GC/ECD) |
11. |
Endrin |
MSZ EN ISO 6468 |
1,0–10 ng/l (extr., GC/ECD) |
12. |
Isodrin |
MSZ EN ISO 6468 |
1,0–10 ng/l (extr., GC/ECD) |
13. |
DDT |
MSZ EN ISO 6468 |
1,0–10 ng/l (extr., GC/ECD) |
14. |
Pentaklórfenol |
MSZ EN ISO 12673 |
1,0–10 ng/l (extr., GC/ECD, GC/MS) |
15. |
Toxicitás: algateszt |
MSZ EN 28692 |
|
16. |
Összes szervetlen nitrogén N(NH4+)+N(NO2–)+N(NO3–) |
MSZ ISO 7150–1 |
|
17. |
Foszfát foszfor |
MSZ 448–18 |
0,10 mg/l |
18. |
Oldott szerves szén (DOC) |
MSZ EN 1484 |
0,5 mg/l |
19. |
Összes szerves szén (TOC) |
MSZ EN 1484 |
0,5 mg/l |
20. |
Alifás szénhidrogének fűtőolajként kimutatva (TPH) |
MSZ 20354 |
0,10 mg/l |
3. melléklet a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelethez
4. melléklet a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelethez31
5. melléklet a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelethez
6. melléklet a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelethez
A többszörös bírságolás elkerülése céljából a határérték feletti szennyezőanyag-mennyiségeket a következők szerint kell figyelembe venni:
– A dikromátos oxigénfogyasztás koncentrációját csökkenteni kell a szerves oldószer extrakt vagy TPH határérték feletti koncentrációjának négyszeresével (ezt a kritériumot addig kell alkalmazni, amíg az összefüggések értékeinek felülvizsgálata nem történik meg), a fenolok határérték feletti koncentrációjának 2,4-szeresével, az ANA-detergens határérték feletti koncentrációjának 2,2-szeresével.
– Határérték feletti ötnapos biokémiai oxigén igényre (BOI5) történő bírságolás esetén a dikromátos oxigénfogyasztás koncentrációját csökkenteni kell a határérték felett mért BOI5 és a határértékként megszabott KOIk/BOI5 arány szorzatával (Például KOIk határérték:150 mg/l; BOI5 határérték: 50 mg/l, mért BOI5=70 mg/l, mért KOIk = 300 mg/l. A bírság alapjául szolgáló BOI5 koncentráció: 70 mg/l–50 mg/l=20 mg/l. A KOIk és BOI5 határértékek aránya: 150/50 = 3, a KOIk koncentráció: 300 mg/l– (3 x 20 mg/l)=300–60 mg/l=240 mg/l. A bírság alapjául szolgáló KOIk koncentráció: 240 mg/l–150 mg/l = 90 mg/l. Abban az esetben, ha a dikromátos oxigénfogyasztás koncentrációja az ily módon történő számítással is meghaladja a határértéket, a dikromátos oxigénfogyasztás koncentrációját tovább kell csökkenteni a szerves oldószer extrakt vagy TPH határérték feletti koncentrációjának kétszeresével, a fenolok határérték feletti koncentrációjának 2,4-szeresével.
– Az összes sótartalom koncentrációját csökkenteni kell a határérték feletti nátrium, szulfát, összes-nitrogén, foszfát-foszfor és a későbbiekben felsorolt fémek határérték feletti koncentrációjával.
– Az összes sótartalom – határértéket meghaladó szerves szennyezések esetén, például ha a KOI meghaladja a határértéket – az oldottanyag-tartalom izzítási maradékaként határozandó meg.
– A 10' alatt ülepedő anyag meghatározásánál a koncentrációt csökkenteni kell az üledékhez kötött szerves oldószer extrakt tömegével (az ülepedő anyaghoz kötött szerves oldószer extrakt mennyisége a homogenizált és az ülepedő anyagból dekantált víz szerves oldószer extrakt tartalmának különbségéből határozható meg).
– Határértéket meghaladó szerves szennyezések esetén, az összes lebegő anyag-tartalmat – például KOI, SZOE, kátrány stb. – az izzítási maradék mennyiségeként kell figyelembe venni.
– Az összes nitrogén tartalmat csökkenteni kell a határérték feletti ásványi nitrogén mennyiségével.
– Az összes ásványi nitrogén tartalmat csökkenteni kell a határérték feletti ammónia-nitrogén mennyiségével.
– Az összes lebegő, illetve 10' alatt ülepedő anyag tartalmat csökkenteni kell a határértéket meghaladó vas, mangán, réz, kadmium, nikkel, cink, ezüst, higany, bárium, króm(III), ólom, ón, alumínium kation határérték feletti koncentrációjával.
– Toxicitásra és mérgező anyagokra egyidejűleg bírság nem vethető ki.
– Ha a toxicitás a szennyező anyagok nagy koncentrációja (határértéket ötszörösen vagy annál nagyobb mértékben meghaladó koncentráció) miatt lép fel, a kibocsátás toxicitás alapján nem bírságolható.
– A határérték feletti pH átszámítását a 4. táblázat szerint kell végezni.
4. táblázat
A határérték feletti pH átszámítási táblázat NaOH és HCl-ben kifejezve
pH |
Határérték |
pH |
Határérték |
pH |
Határérték |
pH |
Határérték |
---|---|---|---|---|---|---|---|
0,0 |
36461,0 |
3,3 |
18,274 |
8,5 |
0,12649 |
11,8 |
252,37 |
0,1 |
28962,0 |
3,4 |
14,515 |
8,6 |
0,15927 |
11,9 |
317,71 |
0,2 |
23005,0 |
3,5 |
11,530 |
8,7 |
0,20047 |
12,0 |
399,98 |
0,3 |
18274,0 |
3,6 |
9,1586 |
8,8 |
0,25237 |
12,1 |
503,55 |
0,4 |
14515,0 |
3,7 |
7,2750 |
8,9 |
0,31771 |
12,2 |
633,93 |
0,5 |
11530,0 |
3,8 |
5,7786 |
9,0 |
0,39998 |
12,3 |
798,07 |
0,6 |
9158,6 |
3,9 |
4,5902 |
9,1 |
0,50355 |
12,4 |
1004,7 |
0,7 |
7275,0 |
4,0 |
3,6461 |
9,2 |
0,63393 |
12,5 |
1264,9 |
0,8 |
5778,6 |
4,1 |
2,8962 |
9,3 |
0,79807 |
12,6 |
1592,7 |
0,9 |
4590,2 |
4,2 |
2,3005 |
9,4 |
1,0047 |
12,7 |
2004,7 |
1,0 |
3646,1 |
4,3 |
1,8274 |
9,5 |
1,2649 |
12,8 |
2523,7 |
1,1 |
2896,2 |
4,4 |
1,4515 |
9,6 |
1,5927 |
12,9 |
3177,1 |
1,2 |
2300,5 |
4,5 |
1,1530 |
9,7 |
2,0047 |
13,0 |
3999,8 |
1,3 |
1827,4 |
4,6 |
0,91586 |
9,8 |
2,5237 |
13,1 |
5035,5 |
1,4 |
1451,5 |
4,7 |
0,72750 |
9,9 |
3,1771 |
13,2 |
6339,3 |
1,5 |
1153,0 |
4,8 |
0,57786 |
10,0 |
3,9998 |
13,3 |
7980,7 |
1,6 |
915,86 |
4,9 |
0,45902 |
10,1 |
5,0355 |
13,4 |
10047,0 |
1,7 |
727,50 |
5,0 |
0,36461 |
10,2 |
6,3393 |
13,5 |
12649,0 |
1,8 |
577,86 |
5,1 |
0,28962 |
10,3 |
7,9807 |
13,6 |
15927,0 |
1,9 |
459,02 |
5,2 |
0,23005 |
10,4 |
10,047 |
13,7 |
20047,0 |
2,0 |
364,61 |
5,3 |
0,18274 |
10,5 |
12,649 |
13,8 |
25237,0 |
2,1 |
289,62 |
5,4 |
0,14515 |
10,6 |
15,927 |
13,9 |
31771,0 |
2,2 |
230,05 |
5,5 |
0,11530 |
10,7 |
20,047 |
14,0 |
39998,0 |
2,3 |
182,74 |
5,6 |
0,091586 |
10,8 |
25,237 |
|
|
2,4 |
145,15 |
5,7 |
0,072750 |
10,9 |
31,771 |
|
|
2,5 |
115,30 |
5,8 |
0,057786 |
11,0 |
39,998 |
|
|
2,6 |
91,586 |
5,9 |
0,045902 |
11,1 |
50,355 |
|
|
2,7 |
72,750 |
6,0 |
0,036461 |
11,2 |
63,393 |
|
|
2,8 |
57,786 |
6,1 |
0,028962 |
11,3 |
79,807 |
|
|
2,9 |
45,902 |
6,2 |
0,023005 |
11,4 |
100,47 |
|
|
3,0 |
36,461 |
6,3 |
0,018274 |
11,5 |
126,49 |
|
|
3,1 |
28,962 |
6,4 |
0,014515 |
11,6 |
159,27 |
|
|
3,2 |
23,005 |
6,5 |
0,011530 |
11,7 |
200,47 |
|
|
A 2. § b) pontja a 72/2014. (XII. 22.) BM. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § g) pontja a 40/2013. (V. 24.) VM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (3)–(6) bekezdését a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 21. § (6) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4–5. §-t a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 21. § (6) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. §-t a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 21. § (6) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6/A. §-t a 11/2015. (III. 31.) BM rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § a 72/2014. (XII. 22.) BM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 72/2014. (XII. 22.) BM rendelet 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 21. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése az 1/2011. (I. 11.) VM rendelet 1. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 3. §-a alapján a 2011. január 14-ét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (4) bekezdése az 1/2011. (I. 11.) VM rendelet 1. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 3. §-a alapján a 2011. január 14-ét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (1) bekezdése az 1/2011. (I. 11.) VM rendelet 1. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 3. §-a alapján a 2011. január 14-ét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (2) bekezdése az 1/2011. (I. 11.) VM rendelet 1. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 3. §-a alapján a 2011. január 14-ét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (3) bekezdése az 1/2011. (I. 11.) VM rendelet 1. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 3. §-a alapján a 2011. január 14-ét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (4) bekezdése a 10/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet 4. § (2) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a 2010. május 6-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 14. § a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdését a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 21. § (6) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (2) bekezdése a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 21. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdését a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 21. § (6) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (2) bekezdése a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 21. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése az 1/2011. (I. 11.) VM rendelet 1. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 3. §-a alapján a 2011. január 14-ét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (1) bekezdése a 72/2014. (XII. 22.) BM rendelet 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a 72/2014. (XII. 22.) BM rendelet 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (3) bekezdése a 72/2014. (XII. 22.) BM rendelet 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdését a 72/2014. (XII. 22.) BM rendelet 1. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 21. § (6) bekezdés e) pontja.
A 17. § (6) bekezdését a 72/2014. (XII. 22.) BM rendelet 1. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 21. § (6) bekezdés e) pontja.
A 17. § (7) bekezdését a 72/2014. (XII. 22.) BM rendelet 1. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 21. § (6) bekezdés e) pontja.
A 19. § (2)–(3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 31. §-ának 47. pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (5) bekezdésének d) pontját a 25/2007. (VII. 30.) KvVM rendelet 2. §-a iktatta be.
A 2. melléklet az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 6. § b) pontja, a 72/2014. (XII. 22.) BM rendelet 1. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. melléklet a 11/2015. (III. 31.) BM rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás