BÜ BH 2005/273
BÜ BH 2005/273
2005.08.01.
Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségét valósítja meg a gázművek gázszerelője, aki a gázszolgáltatásról szóló törvényben foglalt biztonsági előírások megszegésével, gondatlanságból halált okoz [Btk. 171. § (1) bek., (2) bek. b) pont; 1994. évi XLI. tv.].
Az elsőfokú bíróság a 2003. június 18-án kelt ítéletében az I. r. és a II. r. terheltek bűnösségét halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében állapította meg. Ezért mindkettőjüket 1 év 4 hónap fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
Az elsőfokú határozatot a másodfokú bíróság a 2003. október 30-án kelt és jogerős végzésével helybenhagyta.
Az ítéleti tényállás szerint a gázszerelő foglalkozású terheltek a gázművek alkalmazásában álltak. 2001. december 13-án az egyik lakásban gázbekötési munkálatokat végeztek. A gázóra a szomszédos lakás fürdőszoba helyiségében volt, ezt a szerelés előtt a terheltek elzárták. Amikor a munkával végeztek, visszatértek a szomszédos lakás fürdőszobájába, hogy a gázórát megnyissák. Ezt követően a gázórával azonos falon elhelyezett cirkobojler készüléket megpróbálták beindítani, jóllehet látható volt, hogy e zárt égésterű készülék előlapja hiányzik. Miután a készülék gyújtólángját meggyújtani nem tudták, szóltak az ott tartózkodó S. J.-nak, hogy azt indítsa el, majd távoztak.
Mindkét terhelt látta a készülék hiányos, szabálytalan állapotát, ezzel kapcsolatban megszegték a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 19. § (7) bekezdésében írt kötelezettségét, mely szerint, ha a csatlakozó vezetéken és a fogyasztói berendezésen a gázszolgáltató veszélyhelyzetet észlel, köteles annak elhárításáról gondoskodni, ennek keretében jogosult a gázszolgáltatást mindaddig szüneteltetni, amíg a veszélyhelyzet fennáll.
Az ingatlanban tartózkodó S. K. a cirkobojlert működésbe helyezte. 2001. december 15-én az esti órákban a szabálytalan cirkokészülékből az égéstermék a lakásba áramlott, ennek következtében az ott tartózkodók heveny szénmonoxid-mérgezést szenvedtek el és H. J. kivételével közvetetten életveszélyes állapotba kerültek. H. J. elhalálozott. A többiek életét a gyors orvosi beavatkozás megmentette.
A jogerős másodfokú ítélettel befejezett ügyben az I. r. és II. r. terhelt védői, továbbá a II. r. terhelt jelentett be felülvizsgálati indítványt.
Az I. és II. r. terhelt védője anyagi jogszabálysértés címén támadta a jogerős ítéletet. Hivatkozott arra, hogy az ügyben nem került sor annak pontos tisztázására, hogy a II. r. terhelt foglalkozásának mely szabályát sértette meg.
Vélekedése szerint az ítéletben felhívott gázszolgáltatási törvény kizárólag a gázszolgáltatók és gázfogyasztók jogviszonyát rendezi, jogokat és kötelezettségeket ró a gázszolgáltatóra, ezek azonban nem vonatkoztathatók a gázszolgáltató cég kötelékében foglalkoztatott egyes emberekre, foglalkozási szabályként nem értékelhetők. Ilyen módon nem került sor annak tényleges megállapítására, hogy a II. r. terhelt milyen kötelezettségek teljesítését mulasztotta el, foglalkozásának mely szabályát sértette meg. Minderre tekintettel törvényi tényállási elem hiányában őt fel kell menteni, ezért a védő indítványozta az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és a bíróságok új eljárásra utasítását.
A II. r. terhelt önálló felülvizsgálati indítványában kifejtette, hogy a tényállásban leírt munkálatok során mérlegelési és döntési jogköre nem volt, munkaköréhez igazodóan se szerszámmal, se alkatrésszel nem látták el. Munkalapot nem kapott, tevékenységét utasításra látta el. A veszély megszüntetéséhez eszközzel nem rendelkezett. Mindezt figyelembe véve felmentését kérte.
A Legfőbb Ügyészség az átiratában indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványokkal támadott határozatokat hatályukban tartsa fenn. A II. r. terhelt védője által kifogásoltak kapcsán utalt arra, hogy a II. r. terhelt foglalkozási szabályait a sérelmezett elsőfokú ítélet tényállása tartalmazza, e tényállás pedig a felülvizsgálati eljárásban nem vitatható.
A felülvizsgálati kérelmek elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság a legfőbb ügyészi állásponttal értett egyet.
A tényállás megalapozatlanságával összefüggő valamennyi védői érv kívül esett a felülvizsgálat törvényi okain. Az I. r. terhelt védője a határozat részbeni megalapozatlanságát panaszolva figyelmen kívül hagyta a Be. 420. §-ában meghatározott szabályt, amely szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet tényállása irányadó. Téves az a védői okfejtés, amely szerint a tényállás csak megalapozottsága esetén nem támadható. Azok a jogi érvek, melyeket e kérdéssel összefüggésben a védők felhoztak, a büntetőeljárás rendes fellebbezési szakaszára vonatkoznak. Ám a felülvizsgálati eljárásban a tényállás mindenféle felülvizsgálata kizárt: a bűnösség kérdésében hozandó döntést megalapozó tényállás a felülvizsgálat során nem érinthető, az ítéleti tényállás a felülvizsgálatban hozandó határozat mindenkori alapja.
E jogi szabályozás zárta ki a II. r. terhelt által megjelölt körülmények értékelhetőségét is.
Az ügyben eljárt bíróságok ugyanis a tényállás részeként állapították meg, hogy a gázszerelő foglalkozású terheltek milyen foglalkozási szabályok szerint végezhették munkájukat. Bár e foglalkozási szabályok jogilag rendezettek, jelen ügyben – az elbírált bűncselekmény törvényi tényállására figyelemmel – ténykérdésként merült fel e foglalkozási szabályok megállapítása, s e ténymegállapítások tükrében került sor a terheltek magatartásának büntetőjogi megítélésére. Itt jegyzi meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy a II. r. terhelt védőjének a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény rendelkezéseihez fűzött érvelése is téves: a hivatkozott törvény 19. § (7) bekezdése értelmében a csatlakozó vezetéken, illetve a fogyasztói berendezésen észlelt veszélyhelyzet esetén a gázszolgáltató köteles annak azonnali elhárítása iránt intézkedni, az ilyen intézkedést azonban a területi gázszolgáltatást biztosító cég alkalmazottja kezdeményezi. A veszély közvetlen észlelése, szakmai megítélése nélkül a veszély elhárítására nincs lehetőség. Erre utal a törvény 18. § (3) bekezdésében foglalt szabály is, amely meghatározza, hogy a gázszolgáltató alkalmazottjaként, csatlakozó vezeték, illetve fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági leszerelésére stb. csak a ,,külön jogszabályban meghatározott gázszakmai egyesület által elfogadott és nyilvántartott gázszerelő jogosult''. A terheltek, mint a gázművek gázszerelői tehát az 1994. évi XLI. törvény rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tevékenységet fejtettek ki, az abban foglalt biztonsági előírások foglalkozási szabályokként kötelezték őket.
A II. r. terhelt a gázműveknél betöltött beosztására hivatkozva támadta a jogerős ítélet bűnösségét megállapító rendelkezését, hivatkozva arra, hogy önálló döntési jogkörrel nem bírt, munkalapja, szerszáma stb. nem volt. Minthogy azonban az ítéleti tényállásból kitűnően a gázművek őt is szakképzett gázszerelőként alkalmazta, kötelességeit nem alkalmi beosztása (esetlegesen az I. r. terhelt irányítása mellett történő munkavégzése), hanem szakmájának szabályai határozták meg. Ezek pedig a gázszolgáltatásról szóló törvény már idézett rendelkezései voltak, a gázművek gázszerelő foglalkozásúként szabályszerűen regisztrált és e foglalkozásban alkalmazott dolgozója a gázszerelői foglalkozás szabályainak mindenkori betartására köteles. Mit sem változtat e kötelezettségeken munkalappal, szerszámmal való ellátottsága, önálló döntési jogkörének hiánya stb. A gázszolgáltatásról szóló törvényben rendezett és már idézett foglalkozási szabályok az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében hárítanak kötelezettségeket és felelősséget a gázszerelő foglalkozású alkalmazottakra. A törvény e kötelezettségek teljesítése kapcsán nem tesz megkülönböztetéseket a különböző beosztásban dolgozó gázszerelők között. Nem lehet kétséges, hogy a hiányos gázkészülék üzemeltetéséből adódó veszélylehetőségek felismerésére – beosztásától függetlenül – minden kiképzett és regisztrált gázszerelő képes és köteles.
Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványokkal támadott ítéleteket a Be. 427 . § alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. II. 26/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás