PÜ BH 2005/280
PÜ BH 2005/280
2005.08.01.
A haszonbérleti szerződés megkötésének utólagos jóváhagyása megállapítható, ha utóbb a haszonbérbeadók közgyűlése a szerződést működési szabályzatának részévé tette [Ptk. 221. §, 222. §; 1996. évi LV. tv. 12. §].
A peres felek 1997. április 14-én 10 évre szóló haszonbérleti szerződést kötöttek az alperest megillető vadászati jog hasznosítására, amit mind a felperes, mind az alperes képviseletében a képviseletre jogosult K. Z. írt alá.
Az alperes 2003. június 30-án rendes felmondást közölt a felperessel, mellyel a haszonbérleti szerződést a szerződés 11.2 pontja alapján a 11.3 pontban részletezett indokokkal 2003. december 31. napjára felmondta.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adva megállapította, hogy a felmondás érvénytelen, mivel a határozott időre szóló haszonbérleti szerződést rendes felmondással nem lehetett megszüntetni. Ezért a haszonbérleti szerződés 11.2 pontjában foglalt rendelkezés érvénytelen. Az 1996. évi LV. törvény (Vtv.) által lehetővé tett azonnali hatályú felmondás megalapozottságát az alperes nem bizonyította, helyette jogszerűen nem alkalmazhatta a rendes felmondás eszközét.
Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy a haszonbérleti szerződés érvényességét nem érintette az a tény, hogy a szerződéskötéskor mindkét felet K. Z. képviselte és a szerződést mindkét fél nevében ő írta alá.
Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
Megállapította, hogy az alperes képviseletében K. Z. úgy kötötte meg a haszonbérleti szerződést, hogy az alperes közgyűlése a vadászati jog hasznosításának a feltételeiről a Vtv. 12. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelően nem határozott. Az 1999. január 2. napjáig hatályos Vtv. 12. §-a nem jogosította fel a képviselőt arra, hogy külön meghatalmazás nélkül, a tulajdonosok nevében jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon. Mivel K. Z. az alperes képviseletére a Ptk. 222. §-a alapján sem volt jogosult, nevezett az alperes képviseletében a haszonbérleti szerződést nem köthette volna meg. Az alperes szerződéskötési akaratának hiányában a peres felek között a szerződés a Ptk. 205. § (1) bekezdése értelmében nem jött létre. A másodfokú bíróság kitért arra is, hogy nem állt rendelkezésére peradat arra vonatkozóan, hogy a képviselő által kötött szerződést az alperes közgyűlése utóbb jóváhagyta volna. A szerződést csak a felperes közgyűlésén ismertették 1997. május 9-én. Mivel a létre nem jött szerződés felmondása érvénytelenségének vizsgálatára nem kerülhetett sor, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet érdemi indokainak a felülvizsgálatát mellőzte.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
Megalapozatlannak állította a jogerős ítélet K. Z. képviseleti joga, illetve a képviseletében kötött szerződés utólagos jóváhagyásának hiányára vonatkozó megállapításait. Ezzel szemben előadta, hogy az alperesi földtulajdonosi közösség közgyűlése határozataival nevezettet a szerződés megkötésére felhatalmazta. A szerződést az alperes működési szabályzatába foglalták, annak részévé tették. Felperes álláspontja szerint K. Z. a Vtv. 12. § (1) bekezdés c) pontja, a szerződéskötéskor hatályos 28/1996. (X. 10.) FM rendelet 1. § (3) bekezdése, 2. §-ra 15. §-a szerint az alperes képviseletében jogosult volt a szerződés megkötésére. A Ptk. 222. § szerinti képviseletre vonatkozó jogi álláspont elfogadásával pedig alkalmazni kellett volna a Ptk. 222. § (1) bekezdésének a rendelkezését is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.
Vitatta a felperesnek a képviseleti jog fennállására vonatkozó jogi álláspontját. Egyben előadta, hogy a jogerős ítélet alapján az illetékes hatóság a felperest törölte a vadászatra jogosultak nyilvántartásából. Az alperes 2004. szeptember 20-án hozott közgyűlési határozatával döntött a vadászterület újabb hasznosításáról.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 12. § (1) bekezdés c) pontja szerint társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai a vadászati jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módjáról, feltételeiről, a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vett összes földterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított szótöbbséggel határoznak. A 12. § (1) bekezdés a) pont szerint ugyanilyen módon határoznak a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről. A 13. § (3) bekezdése értelmében a 12. §-ában foglalt kérdésekben hozott határozatot írásba kell foglalni, és két tanú aláírásával hitelesítve 15 napon belül meg kell küldeni a vadászati hatóságnak.
A szerződéskötést megelőzően hozott 3/1997. (IV. 7.) közgyűlési határozat a következőket tartalmazta:
A közgyűlés egy öt személyből álló bizottság létrehozását határozta el. A bizottság feladataként határozta meg a haszonbérleti szerződés feltételrendszerének kidolgozását, különös és egyértelmű tekintettel a földtulajdonosi érdekekre. A bizottság elnöke hivatalból a földtulajdonosok közös képviselője K. Z., aki a bizottság tevékenységét irányítja.
A közgyűlés felhatalmazta a bizottságot a szerződés megkötésére a közgyűlésnek történő utólagos tájékoztatás kötelezettségének terhe mellett. A szerződést a földtulajdonosok közös képviselője írja alá.
Az egyhangúlag elfogadott közgyűlési határozat alapján megállapítható, hogy a közgyűlés az alperesi földtulajdonosok közösségének képviselőjeként K. Z.-nek meghatalmazást adott a haszonbérleti szerződés aláírására. Nevezettnek a Ptk. 222. §-on alapuló képviseleti jogosultsága tehát nem vitatható. A közgyűlés a szerződés feltételeinek kialakításával kapcsolatos jogosítványát a K. Z. által irányított és elnökölt öttagú bizottságra ruházta át, amely a feladatát nem végezte el. A közgyűlés azonban fenti határozatában a döntési folyamatban való részvétel jogáról is lemondott, a szerződés feltételeiben való döntést illetően csak utólagos tájékoztatási kötelezettséget írt elő.
Ebből következően a másodfokú bíróságnak – jogi álláspontja alapján – azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes képviselője által aláírt szerződést az alperes utólag jóváhagyta-e [Ptk. 221. § (1) bekezdés]. Az alperes által becsatolt iratok alapján megalapozatlanul következtetett az utólagos jóváhagyás hiányára, illetve bizonyítatlanságára. Az alperes tulajdonosi közgyűlése által 1998. március 19-én elfogadott Működési Szabályzat I. fejezete kifejezetten tartalmazza, hogy a társult vadászati jogot a földtulajdonosok a felperes részére történt haszonbérbeadás útján hasznosítják. A haszonbérleti szerződés a működési szabályzat elválaszthatatlan mellékletét képezi. A másodfokú bíróság a rendelkezésére álló működési szabályzat ezen alapvető rendelkezése alapján megalapozatlanul állapította tehát meg, hogy az alperes közgyűlése a közös képviselő által kötött szerződést utóbb nem hagyta jóvá, sőt a szerződést nem is ismerte. A fenti megállapítástól eltérően a peradatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alperes a működése alapvető szabályait tartalmazó szabályzata elfogadásával a szerződést utólag jóváhagyta. A szerződés rendelkezései a megkötésétől a felmondásáig terjedő 6 éven keresztül teljes terjedelmükben hatályosultak. Ebből következően a szerződés létrejött, rendelkezéseit a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között ennek megfelelően kellett volna vizsgálni.
A másodfokú bíróság téves jogi álláspontja folytán az elsőfokú ítélet érdemét támadó fellebbezést nem bírálta el.
Ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése és 275/A. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül kellett helyezni, és a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára kellett utasítani.
(Legf. Bír. Pfv. VIII. 21.460/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás