PÜ BH 2005/281
PÜ BH 2005/281
2005.08.01.
A kötbér bíróság által történő mérséklésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a per adataiból – külön bizonyítás nélkül is – megnyugtatóan megállapítható, hogy a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett és a szerződésszegés enyhébben megítélhető [Ptk. 247. §].
Az 1996. március 16-án kelt szerződés alapján az alperes a felperes, mint megrendelő részére két darab 24 tonna össztömegű billenőplatós gabonaszállító pótkocsi gyártását vállalta darabonként 2 980 000 forint + áfa vállalkozói díjért, amelyből 5% árengedményt adott. A szerződés 3.1. pontja szerint a megrendelő részéről történő meghiúsulás, vagy a megrendeléstől való visszalépés esetén a kifizetett összeg – mint a vállalkozót jogosan megillető meghiúsulási kötbér – nem kerül a megrendelő részére visszafizetésre. A felperes összesen 3 500 000 forint előleget utalt át az alperes részére. Az alperes 1999. június 20-án készre jelentette a pótkocsik legyártását a felperesnek, akinek a képviselője közölte az alperessel, hogy mindkét pótkocsi árát nem tudja teljesíteni, csak az egyiket kívánja átvenni. Az alperes felajánlotta a felperesnek a járművek lízing konstrukcióban történő finanszírozással történő értékesítését is, amit azonban a felperes nem fogadott el. Az alperes 1999. augusztus 5-én felhívta a felperest a hátralékos 4 112 500 forint vételár 8 napon belül történő kifizetésére, amelyre azonban nem került sor, ezért az alperes 1999. szeptember 22-én elállt a vállalkozási szerződéstől. Az alperes a felperes részére legyártott pótkocsikat átalakítást követően értékesítette.
A felperes keresetében elsődlegesen az alperes részére átadott 3 500 000 forint és kamatai visszafizetésére kérte kötelezni az alperest, míg másodlagosan az őt terhelő kötbér mértékének 10%-ra történő mérséklését kérte.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A bíróság jogerős ítéletében 1 801 400 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A bíróság jogszerűnek ítélte a felperes szerződésszegése folytán az alperes elállását, azonban a körülményeket értékelve arra a következtetésre jutott, hogy a kötbér eltúlzott, ezért azt a Ptk. 247. § (1) bekezdése alapján mérsékelte, a felperest terhelő kötbérkötelezettség összegét 1 698 600 forintban állapította meg, és a különbözet visszafizetésére kötelezte az alperest.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a bíróság jogszabályt sértve a Legfelsőbb Bíróság GK 17. számú állásfoglalásában kifejtett elvekkel ellentétesen mérsékelte a kötbér összegét, mivel a felperes szerződő szegő magatartása következtében jelentős kár érte.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében nem támadta a jogerős ítélet keresetet elutasító rendelkezését, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között felülvizsgálva az Alkotmánybíróság 42/2004. (XI. 9.) AB határozata folytán a Pp. 270. § (2) bekezdésének megfelelően azt vizsgálta, hogy a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő-e.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 247. § (1) bekezdését, és ellentétes a Legfelsőbb Bíróság GK 17. számú állásfoglalásában kifejtett elvekkel.
A Legfelsőbb Bíróság GK 17. számú állásfoglalása szerint a gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában általában akkor lehet helye a kötbér mérséklésének, ha a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett, és olyan körülmények forognak fenn, amelyek a szerződésszegő fél egyébként felróható magatartását enyhébben megítélhetővé teszik.
A bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapított tényállás szerint az alperest 1 045 904 forint összegű kár érte.
A Legfelsőbb Bíróság GK 17. számú állásfoglalásának indokolása szerint arra nézve, hogy számottevő kár keletkezett-e, külön bizonyításra nincs is szükség. Számottevő kár felmerülésének hiányát a kötbérmérséklés szempontjából nem akként kell érteni, hogy a jogosult ilyen kár felmerültét nem bizonyította, hanem akként, hogy az eljárás adatai alapján a számottevő kár hiánya megnyugtatóan megállapítható.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az alperest – a vállalkozói díj összegéhez képest számottevő – 1 000 000 forintot meghaladó összegű kár érte, és a felperes egyébként felróható magatartásának enyhébb megítélése sem indokolt, ezért a bíróság jogszabályt sértve, a bírói gyakorlattal ellentétesen alkalmazta a – csak kivételesen igénybe vehető – kötbér mérséklésének eszközét.
Miután a jogerős ítélet értelmében is terheli a felperest a kötbérfizetési kötelezettség, ugyanakkor a kifejtettek értelmében a kötbér mérséklésének nincs helye, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet – az elsőfokú ítéletre is kiterjedően – a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak, valamint a bírói gyakorlatnak megfelelően a keresetet elutasította.
(Legf. Bír. Pfv. VIII. 21.806/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás