PÜ BH 2005/283
PÜ BH 2005/283
2005.08.01.
A haszonélvezeti jog jogosultja nem minősül olyan kötelezettnek, aki ingatlan adásvétele esetén a hibátlan teljesítésért a kellékszavatosság szabályai szerint felel [Ptk. 305-306. §].
Az é.-i X. számú tulajdoni lapon Y. hrsz. alatt felvett, természetben É., R. út Z. számú ingatlan H. A. I. r. alperes tulajdonában állt. Azt a II. r. alperes és férje holtig tartó haszonélvezeti joga terhelte. A felperesek 1997. február 18-ai szerződéssel 14 millió forint vételárért az ingatlant megvásárolták. A szerződés 1. pontjában rögzítették, hogy a felülépítmény készültségi foka 80%-os.
A felperesek módosított keresetükben azt kérték, hogy a bíróság a Ptk. 305. §-a szerinti hibás teljesítés miatt a Ptk. 306. §-a (1) bekezdése alapján árleszállítás címén 2 305 000 forint és ennek késedelmi kamata megfizetésére kötelezze az alpereseket.
A B.-i Városi Bíróság a 2001. március 26-án hozott ítélettel kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek 860 000 forintot és ennek késedelmi kamatát.
A megyei bíróság 2001. szeptember 13-ai végzéssel az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Kifejtette, ,,a felperesek által érvényesíteni kívánt igényre tekintettel a bíróságnak azt kell megállapítania, hogy a szolgáltatás teljesítésekor szenvedett-e olyan hibában, amely miatt az nem felel meg a törvényes és a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, és amelyet a jogosult a szerződéskötéskor nem ismert. Ha a hibás teljesítés ténye ekként megállapítható, az árleszállítás mértékének meghatározásához azt kell vizsgálni, hogy a hibás teljesítés a szerződésben kikötött vételárhoz képest a szolgáltatásban milyen mértékű értékcsökkenést idézett elő. A jogosult olyan mértékű árleszállításra tarthat igényt, amely ennek elhárítására alkalmas. Az árleszállítás általában nem azonos a kijavítás költségeivel, mert a javítási költségek meghatározásánál más szempontok is jelentősek lehetnek, illetve a hiba javítással való elhárítása esetén értékcsökkenés is maradhat, vagy adott esetben értéknövekedés is beállhat. Ugyanakkor nem szolgálhat alapul az árleszállítás mértéke meghatározásakor a szolgáltatás szerződéskori tényleges forgalmi értéke sem. Az elsőfokú bíróság az árleszállítás mértékét Sz. J. igazságügyi szakértő által adott szakvéleményre alapítottan állapította meg. A szakértő azonban – a bíróság kirendelő végzésének megfelelően – a felperes által a keresetben megjelölt és a szakértő által megállapított hibákat abban a megközelítésben értékelte, hogy azok az ingatlannak a szakértő által megállapított szerződéskori hibátlan állapotot feltételező forgalmi értékét mennyivel csökkentette. Az elsőfokú bíróság a döntésénél e megállapításokat vette figyelembe, továbbá utalt a felépítmény szerződéskori készültségi fokára és a kialakított vételárra is. E körben a megyei bíróság rámutatott, önmagában az, hogy a felek a szerződésben a felépítményt milyen készültségi fokúnak határozták meg, a hibás teljesítés megállapítását nem alapozza meg. Az e vonatkozásban is csak akkor állapítható meg, ha erre az eltérésre tekintettel a szolgáltatott dolog nem felel meg a szerződésben meghatározott és a felperesek által a szerződéskötéskor, és a teljesítéskor ismert tulajdonságoknak. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a Ptk. 305. §-ában foglaltakra figyelemmel meg kell állapítania, hogy a teljesítéskor a szolgáltatás mennyiben nem felelt meg a törvényes és a szerződésben kikötött tulajdonságoknak, a szolgáltatásnak milyen hibái voltak, azok közül a felperesek melyeket ismertek. Ha a hibás teljesítés megállapítható, az előzőekben kifejtettek szerint kell megállapítani, hogy az milyen mértékű árleszállítást indokol.''
A felperesek a keresetet 5 millió forintra és ennek a szerződéskötéstől járó 20% kamatára felemelték. A 2002. január 11-ei tárgyaláson jogi képviselőjük előadta, a födém értékcsökkenése címén megjelölt 4 657 143 forint megfizetésére nem kérik az alperesek kötelezését, csak a hiba fennállásának a megállapítását kérik. A felperesek nem vitatták, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg az alperesek hibás teljesítésének a körét, de az összegszerűséget nem tartották reálisnak. Álláspontjuk szerint a rejtett hiba igazolására már minden nyilatkozat rendelkezésre állt. A perben meghallgatott tanúk vallomásából kitűnik, hogy a felperesek egy-egy munkafolyamat kapcsán jutottak egy-egy újabb hibával kapcsolatosan újabb adatokhoz. A hibákat a bíróság által korábban kirendelt szakértő is rejtett hibának találta. A szakértő megállapításait elfogadták. A szakvélemény csak az összegszerűség kérdésében nem megalapozott. Az összegszerűséget helyesen az árajánlatok igazolják, ezért az iratokhoz csatoltak két ilyen tartalmú okiratot.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes keresete alapján a hibás teljesítésre tekintettel őket megillető árleszállítás mértékének a meghatározásához igazságügyi szakértői vizsgálatra lett volna szükség, a felperesek azonban a bíróság többszöri felhívása ellenére a szakértő kirendelése iránti bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő. Úgy nyilatkoztak, hogy a hatályon kívül helyezést megelőző eljárásban beszerzett szakértői vélemény megállapításait elfogadják, azt csak az összegszerűségre vonatkozó részében vitatják. A kereset összegszerűségének alátámasztására árajánlatokat csatoltak. A hibák elhárításával felmerülő költségek nem azonosak az igényelhető árleszállítás mértékével, ezért a bíróság nem volt abban a helyzetben, hogy a felpereseknek az alperesek marasztalására irányuló keresetéről érdemi döntést hozzon. A felperesek a födém statikai állapotára tekintettel csupán annak a megállapítását kérték, hogy e körben hibás teljesítésre került sor. A Pp. 123. §-a szerint megállapításra irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Mivel a felperesek a födém statikai állapotára tekintettel is előterjeszthettek volna marasztalásra irányuló keresetet, a bíróság a megállapításra irányuló keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 2 800 000 forintot és ennek késedelmi kamatát. Kifejtette, az elsőfokú bíróság a hibás teljesítés körében a bizonyítási eljárás adatainak helyes mérlegelésével állapította meg a tényállást. Helyesen mutatott rá, hogy az árajánlatok nem voltak alkalmasak a hibás teljesítés miatti árleszállítás mértékének a megállapítására. Mivel az elsőfokú bíróság a Pp. 141. §-a (6) bekezdése szerinti felhívást elmulasztotta, a megyei bíróság helyt adott a felperesek fellebbezésében előterjesztett bizonyítási indítványoknak, az árleszállítás összegének a megállapítása érdekében szakértői véleményt szerzett be. A szakvéleményt aggálytalannak ítélve megállapította, hogy a felperesek által nem ismert, rejtett hibák a szerződésben kikötött vételár 2 800 000 forinttal való csökkentését indokolják, ezért az alpereseket a Ptk. 305. §-a (1) bekezdése és a Ptk. 306. §-a (1) bekezdése alapján ezen összegnek a vételárból való visszafizetésére kötelezte.
A jogerős ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelem benyújtására a Pp. 272. §-a (1) bekezdése szerint nyitva álló határidőn belül előterjesztett kérelemben azt kérték, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően helyezze hatályon kívül és hozzon a jogszabályoknak megfelelő határozatot. Állapítsa meg, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között nincs feltűnő értékaránytalanság. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet megalapozatlan, ezért jogszabálysértő. Az eljárt bíróságoknak nem műszaki szakértőt kellett volna kirendelniük, hanem forgalmi szakértő bevonásával kellett volna megállapítani, hogy az adásvétel időpontjában mi volt az ingatlan tényleges forgalmi értéke. A jogerős ítélet azért is jogszabálysértő, mert az I. r. alperessel, az ingatlan kizárólagos tulajdonosával együtt a haszonélvező II. r. alperest is kötelezte arra, hogy az árleszállítás összegét egyetemlegesen fizesse meg a felpereseknek.
Az alperesek a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidőn túl előterjesztett beadványukban a kérelmet kiegészítették, amelyben kifejtették, hogy a jogerős ítélet azért is jogszabálysértő, mert a felperesek az elsőfokú bíróság többszöri felhívása ellenére nem terjesztettek elő bizonyítási indítványt, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 141. §-a (6) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezések megsértésével rendelt el szakértői bizonyítást. A jogerős ítélet eltér az árleszállítás szavatossági igényre vonatkozóan kialakult ítélkezési gyakorlattól is.
A felperesek ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban tartását kérték. Álláspontjuk szerint a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül előterjesztett felülvizsgálati kérelem a megalapozatlanságon túl nem tartalmaz jogsértésre történő hivatkozást, kizárólag a másodfokú bíróság mérlegelését támadja, amely nem szolgálhat alapul a felülvizsgálatra. A Pp. 272. §-a (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni, a 60 napos határidőn túl előterjesztett alperesi beadvány pedig olyan novumokat tartalmaz, amelyeket a felülvizsgálati eljárás során nem lehet értékelni.
A Pp. 272. §-a (2) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezés tiltja, hogy az előterjesztő fél a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat megváltoztassa. A kérelem előterjesztője a felülvizsgálati kérelemben nem említett jogszabálysértésre és indokra utóbb nem hivatkozhat. Az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben a tényállás nem kellő tisztázását, a jogerős ítélet megalapozatlanságát jelölték meg a felülvizsgálatot megalapozó, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésnek. A II. r. alperes ezen túl hivatkozott arra, hogy marasztalására jogszabálysértően került sor, mert nem tartozik szavatossági felelősséggel. Ehhez képest a felülvizsgálati kérelmet kiegészítő beadványuknak az a hivatkozása, hogy a másodfokú bíróság eljárása a Pp. 141. §-ának (6) bekezdésébe ütközik, a felülvizsgálati kérelemben nem említett jogszabálysértésre való hivatkozásnak, a kérelem megváltoztatásának minősül. A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős ítéletet az alpereseknek a 60 napos határidőn belül előterjesztett felülvizsgálati kérelme alapján bírálta felül.
A felülvizsgálati kérelem részben megalapozott.
Az é.-i, X. számú tulajdoni lapon Y. hrsz. alatt felvett ingatlannak, amelyet a felperesek 14 000 000 forint vételárért megvásároltak, az I. r. alperes volt a tulajdonosa. Az ő helytállási kötelezettsége áll fenn azért, hogy a teljesítés megfelel a törvényes és a szerződésben kikötött tulajdonságoknak. A hibás teljesítés jogkövetkezményeként, a Ptk. 306. §-a (1) bekezdése alapján ő tartozik kellékszavatossággal. Az ingatlanon haszonélvezeti jogot szerző II. r. alperes nem minősül olyan kötelezettnek, aki a hibátlan teljesítésért a kellékszavatosság szabályai szerint felelne. A felperesek vele szemben alaptalanul terjesztettek elő a Ptk. 305. §-ára és a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésére alapított keresetet, és az eljárt bíróságok megalapozatlanul kötelezték őt arra, hogy a kötelezettel egyetemlegesen fizesse meg a hibás teljesítés miatti árleszállítás összegét. A Legfelsőbb Bíróság ezért megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben a II. r. alperest érintő felülvizsgálati ok fennáll.
Az alperesek megalapozatlanul hivatkoznak arra, hogy a jogerős ítéletet hozó bíróság nem tárta fel a hibás teljesítés miatti árleszállítás iránt előterjesztett kereset elbírálásához szükséges tényeket, a bizonyítást nem az ítélkezési gyakorlat szerinti szempontok szerint folytatta le. A másodfokú bíróság az érvényes szerződésben kikötött vételárból kiindulva vizsgálta, hogy az ingatlan szavatossági hibái milyen mértékben sértik a jogosultaknak a hibátlan teljesítéshez fűződő érdekét, és ez az érdeksérelem a szerződésben kikötött vételár milyen összegű csökkentésével orvosolható.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet részben, az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a II. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. V. 21.493/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás