285/B/2005. AB határozat
285/B/2005. AB határozat*
2010.06.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság Soltszentimre Község Önkormányzatának az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 1/2003. (I. 29.) KT. számú rendelete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó Soltszentimre Község Önkormányzatának az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 1/2003. (I. 29.) KT. számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével azért, mert magasabb szintű jogszabály előírásaiba ütközik. Hivatkozott a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 20. § (2) bekezdésére, amely lehetővé teszi, hogy az ingatlan tulajdonosai az önkormányzat rendeletében szabályozott módon maguk is elszállíthassák hulladékukat. Ezt a rendelkezést az indítványozó úgy értelmezi, hogy az ingatlan tulajdonosai nem kötelezhetők a közszolgáltatásban való kötelező részvételre, amennyiben szemetüket maguk elszállítják. Az Ör. viszont kötelezi az ingatlanok tulajdonosait és használóit a közszolgáltatás igénybe vételére és a szolgáltatási díj megfizetésére, ezért – álláspontja szerint – ellentétes a Hgt. 20. § (2) bekezdésével, ekként alkotmányellenes, s az indítványozó kérte azt megsemmisíteni.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A Hgt. vizsgálatba bevont rendelkezései:
„20. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.
(2) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladékot – a települési önkormányzat, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) rendeletében (a továbbiakban: önkormányzati rendelet) meghatározott feltételek mellett –, az abban megjelölt hulladékbegyűjtő helyre vagy hulladékkezelő telepre külön engedély nélkül maga is elszállíthatja.”
3. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) érintett rendelkezései:
„6. § (1) A települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki a Hgt. 20. § (1) bekezdése szerint a települési hulladék gyűjtésére és a közszolgáltatónak való átadására kötelezett, kivéve, ha a Hgt. 23. § f) pontja alapján az önkormányzat mentességet állapított meg, vagy a közszolgáltatás ingyenes.
(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy részére a közszolgáltató
a) a közszolgáltatást felajánlja, illetve
b) a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.
(3) A közszolgáltatási díjat az (1) bekezdés szerint közszolgáltatási díj fizetésre kötelezett számla ellenében, meghatározott időszakonként, utólag köteles megfizetni. A számlának tartalmaznia kell a 7. § (3) bekezdésében, illetve a 8. § (2) bekezdésében meghatározott díjképzési elemeket is.
(4) A települési szilárd hulladék begyűjtésére szolgáló zsáknak a közszolgáltatótól való megvásárlása egyidejűleg jelenti a hulladékmennyiség kezelési költségének megfizetését is.
(5) A szelektív gyűjtésben részt vevőnek – a hulladéknak a begyűjtőhelyen (pl. hulladékgyűjtő udvar, gyűjtősziget) történő átadásáért – díj nem számítható fel.”
4. Az Ör. vizsgálatba bevont rendelkezései:
„1. § (1) Soltszentimre Község Képviselőtestülete a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást szervez a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására, kezelésére és ezen tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.
(2) A közszolgáltatás célja a köztisztaság, a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme. A kötelező közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések célja a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége.
(3) A rendelet területi hatálya Soltszentimre község közigazgatási területére terjed ki.
(4) A rendelet személyi hatálya kiterjed a község közigazgatási területén lévő ingatlan tulajdonosára, birtokosára és használójára /a továbbiakban együtt: ingatlan tulajdonos/, a hulladék termelőjére és birtokosára.
(5) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladék kezeléséről:
a) a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 13. §.-ában foglaltaknak ,megfelelően nem gondoskodik, vagy,
b) a közszolgáltatás keretében nyújtott települési szilárd hulladékkezelés – a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan – a Hgt.13. §-ában meghatározottaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.
(6) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a településen a szilárd hulladékok alábbi fajtájára:
– háztartási hulladék,
– közterületi hulladék,
– háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék.”
„10. § (2) A szerződéskötés megtagadása nem mentesít a díj megfizetése és a szolgáltatás kötelező igénybevétele alól.”
„13. § (1) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a településen szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a szolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozó azért kérte megsemmisíteni az Ör. egészét, mert az kötelezővé teszi a közszolgáltatás igénybevételét és a szolgáltatási díj megfizetését, holott a Hgt. 20. § (2) bekezdése az ingatlantulajdonosok számára lehetővé teszi keletkezett szilárd hulladékuk elszállítását.
„Az Alkotmánybíróság több hasonló ügyben hozott határozatában is kifejtette, hogy a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítása és ártalmatlanítása közüzemi szerződés keretében megvalósuló közszolgáltatás, melynek igénybevétele az ellátott területen az önkormányzati rendeletben meghatározott módon az ingatlan tulajdonosa, használója részére kötelező. [52/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1998, 483, 487.] A Hgt.-ben foglalt alapelvi jelentőségű célok maradéktalan érvényesülése érdekében a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez, és tart fenn.” (649/B/2004. AB határozat, ABH 2005, 1258, 1263.)
A Hgt. 13. § (1) bekezdése értelmében: „A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.”; ugyanezen § (3) bekezdése pedig előírja: „Törvény, kormányrendelet vagy – települési hulladék esetében – önkormányzati rendelet kötelezheti a hulladék termelőjét, birtokosát a hulladék meghatározott anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére, valamint a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá az így előkészített hulladék átadására a begyűjtést végző szervezetnek, illetőleg hulladékkezelőnek.” A Hgt. 20. § (1) bekezdése a települési szilárd és folyékony hulladékok tekintetében állapít meg különös szabályokat, ebben a körben az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban: ingatlantulajdonos) számára kötelezően előírja a hulladék gyűjtésének kötelezettségét. Ennek megfelelően keletkeztet a Kr. 6. § (1) bekezdése közszolgáltatási díjfizetési kötelezettséget, illetve szabályozza a díjfizetés megtagadásának tilalmát, bizonyos kivételek és ezek feltételeinek meghatározásával. Az Ör. 13. § (1) bekezdése a Kr. 6. §-ával párhuzamosan írja elő a díjfizetési kötelezettséget. Mindezek alapján megállapítható, hogy az Ör. a Hgt. és a Kr. szabályainak megfelelően – annak keretei között – rendelkezik a közszolgáltatási kötelezettség kötelező igénybevételéről és az ellenszolgáltatás kötelező megfizetéséről.
2. A Hgt. 20. § (2) bekezdése szerint az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladékot a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek mellett, az abban megjelölt hulladékbegyűjtő helyre vagy hulladékkezelő telepre külön engedély nélkül maga is elszállíthatja. E rendelkezés az indítványozó értelmezésével ellentétben nem kivételt határoz meg a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól, hanem rendeletalkotási felhatalmazást ad a települési önkormányzat számára, hogy amennyiben a feltételeket adottnak látja, tegye lehetővé az ingatlantulajdonosok számára a szilárd hulladékuk begyűjtőhelyre vagy hulladékkezelő telepre való általuk történő elszállítását. Az önkormányzat számára a felhatalmazás alapján nem kötelező ilyen előírások megalkotása, ha azonban ilyen szabályokat alkot, akkor abban részletesen szabályoznia kell a szilárd hulladék elszállítása lehetőségének feltételeit. Amennyiben az önkormányzati rendelet nem tartalmazza a Hgt. 20. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket, akkor az ingatlantulajdonos csak a kötelezően előírt közszolgáltatás igénybevételével (intézményes szemétszállítás) oldhatja meg a szilárd hulladék elszállítását. Önmagában azonban a Hgt. 20. § (2) bekezdéséből még az sem következik, hogy az önkormányzatnak a saját kezdeményezésű hulladék-lerakást ingyenesen kellene biztosítania. Sőt ellenkezőleg: a Hgt. 13. § (1)–(2) bekezdései szerint: „(1) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. (2) A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett (…) b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.” Ennek megfelelően az önkormányzat a Hgt. 20. § (2) bekezdésében adott felhatalmazás alapján saját belátása szerint megalkotott szabályozásában akár díjfizetési kötelezettséget is előírhat az ingatlan tulajdonosa által beszállított szemét kezelése ellentételezésére, mindaddig, amíg a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányosságát megfelelően biztosítja. A szilárd hulladék engedélyezett keretek között való saját elszállítására tipikus példa a szelektív hulladékgyűjtő pontok létesítése és használata, amelyek tekintetében „[a] szelektív gyűjtésben részt vevőnek – a hulladéknak a begyűjtőhelyen (pl. hulladékgyűjtő udvar, gyűjtősziget) történő átadásáért – díj nem számítható fel” [Kr. 6. § (5) bekezdés].
Mindezekből következően az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. nem sérti a Hgt. és a Kr. rendelkezéseit, amennyiben az ingatlantulajdonosok számára kötelező közszolgáltatásként írja elő a települési szilárd hulladék gyűjtésében, ártalmatlanításában való részvételt. Emiatt az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2010. június 7.
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kovács Péter s. k., |
||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||
|
||||
Dr. Kiss László s. k., |
||||
előadó alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás