GÜ BH 2005/297
GÜ BH 2005/297
2005.08.01.
A kamatfizetésre vonatkozó jogszabálysértés nem tekinthető az ügy érdemi elbírálására kihatónak, ezért e jogszabálysértés miatt a felülvizsgálati eljárás akkor sem rendelhető el, ha a kamatveszteség a tőkekövetelés többszöröse [Pp. 270. § (1)–(3) bek., 273. § (1) és (5) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a II. r. alperesnek 9 017 000 Ft-ot és ezen összeg után 1998. március 31-étől 2001. december 31-éig a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű, 2002. január 1-jétől a teljesítés napjáig a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamatot. A felperes keresetét, valamint a II. r. alperes fentieket meghaladó viszontkeresetét elutasította.
A felperes és a II. r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a II. r. alperest 22 399 200 Ft és ennek 1996. június 3-ától 2001. december 31-éig évi 20%, 2002. január 1-jétől az ítélethozatalig járó évi 11%, ezt követően a mindenkori éves költségvetési törvény szerinti kamatának felperes részére történő megfizetésére kötelezte. Az alperes viszontkeresetét teljes egészében elutasította, egyebekben – a per fő tárgya tekintetében – az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen – a 86/1990. (XI. 14.) Kormányrendelet 1. §-ának megsértésére mint jogszabálysértésre hivatkozással – a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet késedelmi kamat mértékére vonatkozó rendelkezéseinek körében kérte új határozat meghozatalát. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának a Bírósági Határozatok 2002/9. számában megjelent, a ,,Ptk.-t módosító 2000. évi LXXXVIII. törvény és az azt módosító 2001. évi LXXXVII. törvény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről'' szóló kollégiumi véleménye 4. pontjára hivatkozással sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a 86/1990. (XI. 14.) Kormányrendelet alkalmazásának jogszabálysértő mellőzése következtében a jegybanki alapkamat kétszeres szorzatának megfelelő mértékű késedelmi kamat helyett évi 20%-os késedelmi kamat fizetési kötelezettséget állapított meg 1996. június 3-ától 2001. december 31-éig terjedő időszakra. A felülvizsgálat megengedhetősége körében elsősorban arra hivatkozott, hogy a Pp. 270. § (3) bekezdésében szereplő, a felülvizsgálatot kizáró rendelkezések kizárólag végzésekre vonatkoznak. Másodsorban azt hangsúlyozta, hogy a megítélt és a jogszabály alapján őt megillető késedelmi kamat összegek közti, a tőkekövetelés háromszorosát kitevő 75 millió forint összegű különbség az ügy érdemi elbírálását érinti, ezért a felülvizsgálati kérelem perjogi szempontból is megalapozott. A felülvizsgálati kérelem törvényi feltételei hiányoznak. A felülvizsgálattal támadott határozatot a másodfokú bíróság 2004. évi december hó 8. napján hozta meg, ezért a felülvizsgálat megengedhetőségét a Pp. 2001. évi CV. törvény 9. és 12. §-ával megállapított 270. §-ában és 273. §-a (1) bekezdésében foglalt eljárási szabályok alkalmazásával kellett megvizsgálni. A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén – a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatának van helye. Az Alkotmánybíróság 42/2004. (XI. 9.) AB határozata szerint a (2) bekezdés a következő szöveggel maradt hatályban: felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő.
Alaptalanul hivatkozik tehát a II. r. alperes arra, hogy a (2) bekezdésben meghatározott előfeltétel – az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértés – a jogerős ítélet esetén nem vizsgálandó.
A Pp. 270. § (3) bekezdés a) pontja szerint nem tekinthető az ügy érdemi elbírálására kihatónak különösen az a jogszabálysértés, amely a jogerős határozatnak a kamatfizetésre, a perköltség összegére vagy viselésére vonatkozó, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére kötelező részének meghozatala során történt.
A Pp. 273. §-ának (1) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírája mint egyesbíró előzetesen megvizsgálja a felülvizsgálati kérelmet abból a szempontból, hogy a kérelem megfelel-e a 270. §-ban meghatározott feltételeknek. A Pp. 270. §-ának (3) bekezdése példálózva sorolja fel, hogy mi nem tekinthető az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésnek. Ebből azonban csak az következik, hogy az egyesbíró jogosított arra, hogy eldöntse a felsoroltakon kívül még milyen jogszabálysértés nem tekinthető az ügy érdemére kihatónak. Arra azonban nincs felhatalmazása, hogy a törvény rendelkezésétől eltérően az ügy érdemére kihatónak minősítsen olyan jogszabálysértést, amely a törvény szerint nem minősül annak.
Az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat és a törvényhozónak teljes szabadságában áll annak tartalmát és korlátait megállapítani. Ilyen korlátot állított fel a törvényalkotó, amikor az érdemi elbírálásra kiható törvénysértés esetére korlátozta a felülvizsgálati jogot és meghatározta azt is, hogy a főkövetelés járulékait érintő jogszabálysértés – függetlenül az okozott jogsérelem nagyságáról – nem tekinthető az ügy érdemi elbírálására kihatónak.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Pfv. E. 20.685/2005. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás