3/2005. (BK. 1.) BM utasítás
3/2005. (BK. 1.) BM utasítás
a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos feladatokról1
2005.01.17.
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet (atovábbiakban: rendelet) egyes rendelkezéseinek egységes ágazati végrehajtása érdekében kiadom az alábbi
utasítást:
1. Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium hivatali szervezeti egységeire, a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervekre, a Kormány által létrehozott, a belügyminiszter által irányított központi szervekre és a belügyminiszter közreműködésével irányított Kormány területi szervekre, illetve e szervek munkáltatóira, továbbá e szerveknél bármely foglalkoztatási jogviszonyban álló, a rendelet 1.§ (1)bekezdés a)pontjában megjelölt munkavállalóra, aki napi munkaidejéből – rendszeresen – legalább 4 órán keresztül képernyős eszközt használ, ideértve a képernyő figyelését is.
2. Ezen utasítás hatálya nem terjed ki a rendelet 1.§ (2)bekezdésében felsorolt gépeket, illetőleg eszközöket működtető (használó) munkáltatóra és munkavállalóra.
3. A munkáltatói jogkör gyakorlója az irányítása alá tartozó szervezetre vonatkozóan – a munkaidő rendszerekre és a foglalkoztatási jogviszonyokra kiterjedő bontásban – határozza meg azokat a munkaköröket, amelyek gyakorlása során a munkavállaló a napi munkaidejéből legalább 4órán keresztül képernyős eszközt használ, ideértve a képernyő figyelését is.
4. A 3. pont alapján meghatározott munkaköröket betöltő munkavállalók esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója munkaköri leírásban rögzítse, hogy az adott munkakör a rendelet hatálya alá tartozik, így képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli és a munkavállaló munkaköre rendszeresen, a napi munkaidejéből 4 órán keresztül képernyős eszköz használatát követeli meg.
5. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkafolyamatokat (szolgálatot) úgy szervezze meg, hogy a 3. pont alapján regisztrált munkakörök esetében a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – a 6.pontban megjelölt esetkör kivételével össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje – a hivatali munkaidőre vonatkoztatva – a napi 6 órát ne haladja meg.
6. A hivatali munkarendtől eltérő munkarendben foglalkoztatottak, illetve az ügyeleti szolgálatot ellátók esetében, a munkáltató úgy szervezze meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát. E munkavégzés (szolgálatellátás) vonatkozásában, a munkáltató írásban határozza meg a munkavállalók szolgálati időn belüli tevékenységét.
7. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a rendelet hatálya alá eső és az általa meghatározott munkaköröket betöltő munkavállalók látásvizsgálatát biztosítani, a munkavállalókat első alkalommal (munkába álláskor) a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslatára szemész szakorvoshoz, atovábbiakban szükség szerint, de legalább kétévente, valamint a képernyős munkakör betöltésének megszűnésekor (a jogviszony megszűnésekor, továbbá nem képernyős munkakörbe történő áthelyezéskor) látásvizsgálatra küldeni. A látásvizsgálatot a munkáltatónál működő, illetve a munkáltató által foglalkoztatott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el. A látásvizsgálatokat úgy kell elvégezni, hogy a munkavállaló látóképességére, illetve annak változására vonatkozó adatok dokumentálhatóak és a későbbiekben visszakereshetőek legyenek.
8. Amennyiben a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a rendelet 5.§-ában meghatározott feltételekkel és módon szemészeti szakvizsgálatra utalja be.
9. Amennyiben a szemészeti szakvizsgálat eredményeként a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy az éleslátást biztosító új szemüveg indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. Ezen egészségügyi minimum feltétel a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencsét, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretet jelöli meg. Nem tárgya az ellátásnak az a szemüveg, amelyet a munkavállaló a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használ.
10. A munkáltató, illetve az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a szemüveggel történő ellátás rendjét saját hatáskörben határozza meg. A rendvédelmi szervek országos hatáskörű központi szervei, illetve a középirányító szervek az ellátás rendjét – az irányításuk alá tartozó szervek vonatkozásában – központilag is meghatározhatják.
11. A munkáltató gondoskodjon a képernyős munkahelyeken történő munkavégzés egészségi, biztonsági és ergonómiai feltételeinek rendszeres ellenőrzéséről, melynek során folyamatosan vizsgálják és dokumentálják a látásromlást előidéző tényezők, a pszichés (mentális) megterhelés és a fizikai állapotromlást előidéző tényezők kockázati előfordulását, és intézkedjenek azok lehetőség szerinti csökkentésére, illetve megszüntetésére.
12. A rendelet 3.§-ában megfogalmazottakkal kapcsolatos feladatokat a munkáltató foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvosa a munkáltató munkavédelmi szakemberével együttműködve lássa el. E feladatok ellátása feletti szakmai felügyeletet a BM Humánpolitikai Főcsoportfőnökség gyakorolja.
13. A képernyős munkahelyek ki- vagy átalakításánál a munkáltatónak gondoskodnia kell a rendelet 3.számú mellékletében meghatározott minimális követelmények biztosításáról.
14. A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi, biztonsági és ergonómiai követelményeire vonatkozó szabályok megtartásáért, a vonatkozó kockázatértékelési feladatok végrehajtásáért, és az időszakos ellenőrzések elvégzéséért a munkáltatói jogkör gyakorlója felelősséggel tartozik. A követelmények teljesülését a munkaegészségügyi és munkabiztonsági felügyeleti ellenőrzések során ellenőrizni kell.
15. Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló 49/1999. (BK. 1.) BM utasítás hatályát veszti.
Dr. Lamperth Mónika s. k.,
belügyminiszter
1
Az utasítást utóbb a 15/2022. (IX. 1.) BM utasítás 3. alcíme módosította.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás