3/2005. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás
a fejezeti kezelésű előirányzatok 2005. évi felhasználási szabályairól*
2005.02.28.
(2) A 2005. évi fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetését, felhasználási célját, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályait az utasítás melléklete tartalmazza.
A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának folyamatleírása
2. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására a munkatervi, illetve kiemelt feladatokkal összhangban – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – feladattervet kell készíteni. A feladattervet, valamint annak módosításait – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a koordinátor javaslatára a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(2) Nem kell feladattervet készíteni a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására, ha az előirányzat
a) működést finanszírozó,
b) célját kormányhatározat, vagy nemzetközi megállapodás meghatározta.
(3) A feladatterv technikai jellegű módosításait (saját bevételi többlet, egyes feladatok közötti pénzeszköz átcsoportosítás miatti módosítás) a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár hagyja jóvá.
(4) A fejezeti kezelésű előirányzatra – a feladatfinanszírozási és beruházás-finanszírozási szabályok alá tartozó előirányzatok kivételével – a koordinátor felhasználási tervet készít. A felhasználási terv havi ütemezésben tartalmazza az egyes feladatok megvalósítását szolgáló szerződések, illetve megállapodások megnevezését, ezek előirányzat-felhasználási keretigényét intézményenként, valamint kiemelt előirányzatonként.
(5) A (4) bekezdésben foglalt felhasználási tervek alapján a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője fejezet szintű előirányzat-felhasználási tervet készít. Az előirányzat-felhasználási terv fejezeti összesítőjét a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár hagyja jóvá. A jóváhagyott fejezeti összesítőt a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője megküldi a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár).
(6) Amennyiben az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár, a feladattervre, annak módosítására, illetve az előirányzat felhasználási tervre a fejezeti kezelésű előirányzat célja szerint érintett szakterületek vezetői tesznek javaslatot a közigazgatási államtitkár részére.
(7) A fejezeti kezelésű előirányzatokból tervezett informatikai fejlesztést a koordinátornak az Informatikai Önálló Osztály vezetőjével, kutatást, műszaki fejlesztést a Kutatási és Oktatási Önálló Osztály vezetőjével, kommunikációs célokat, társadalmi szervezetek támogatását a helyettes kabinetfőnökkel egyeztetnie kell.
(8) A felhasználási terv elkészítésével egyidejűleg a koordinátor a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár előzetes egyetértésével szakmai közlő levélben rendelkezik a megvalósító saját intézmény számára az előirányzat céljáról, a feladat leírásáról, a költségvetési előirányzatokról, a határidőkről, a folyamatba épített ellenőrzésről és a feladathoz biztosított pénzeszköznek a feladat teljesítését követő elszámoltatásáról.
(9) Az előirányzatok fejezeti közvetlen felhasználása (fejezeti bankszámláról való átutalások teljesítése) esetén kötelezettségvállaló és utalványozó a koordinátor, ellenjegyző a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője. A kötelezettségvállalásokat és az Ámr. szerinti előzetes kötelezettségvállalásokat a koordinátor a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője részére, aki haladéktalanul intézkedik a szükséges adatoknak a Kincstár részére történő bejelentésről.
(10) Az előirányzat módosítással fejezeten belül átcsoportosított előirányzat felhasználása során a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés az átcsoportosítással érintett intézmény Gazdálkodási Szabályzata szerint történik. A KvVM Igazgatás esetében kötelezettségvállaló a koordinátor, pénzügyi ellenjegyző a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője. Az átcsoportosított előirányzatot a felhasználó intézmény köteles kiadási jogcímenként elkülönítetten kezelni és igénybevételéről az éves beszámoló keretében elszámolni.
(11) Az előirányzat maradványokkal kapcsolatos valamennyi előirányzat-módosítást – a pénzügyminiszter jóváhagyását követően – a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(12) A jóváhagyott felhasználási terv megvalósításakor, amennyiben más fejezet központi költségvetési szerve részére fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítás szükséges, a fejezetek közötti megállapodást a koordinátor készíti elő és a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője terjeszti elő jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár részére.
(13) A feladatfinanszírozás, illetve beruházás-finanszírozás alá tartozó előirányzatok kincstári okmányainak megnyitásához az Áht. 93. § (7) bekezdésének végrehajtásaként a maradvány felhasználását a közigazgatási államtitkár engedélyezi. A jóváhagyást követően szükséges technikai előirányzat módosítás és a Kincstár felé történő intézkedés a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjének feladata.
(14) A feladatfinanszírozás, illetve beruházás-finanszírozás alá nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalással terhelt maradványa esetében az Áht. 93. § (7) bekezdésének végrehajtásaként az áthúzódó kötelezettségek teljesítése érdekében az egyes kifizetésekkel megegyezően szükséges technikai jellegű előirányzat módosítást a koordinátor javaslatára a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője kezdeményezi a Kincstár felé.
A feladat- és beruházás-finanszírozás szabályai
3. § (1) A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok az Ámr. 4. számú mellékletében meghatározott előirányzatok, valamint az év közben létesített valamennyi Phare és átmeneti támogatásból megvalósuló programok előirányzatai, továbbá minden 1. alcímbe sorolt előirányzatra a beruházás-finanszírozás szabályai vonatkoznak.
(2) A Feladatismertetőt és Beruházásismertetőt a Fejezeti Költségvetési Főosztály készíti el, melyet a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár hagy jóvá. Az okmányokat a jóváhagyást követően a Fejezeti Költségvetési Főosztály küldi meg a Kincstárnak.
(3) A Feladatfinanszírozási Engedélyokiratot a Fejezeti Költségvetési Főosztály készíti el. A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a Feladatfinanszírozási Engedélyokirattal érintett részfeladat engedélyezésére a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár, annak ellenjegyzésére a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője jogosult.
(4) Valamennyi beruházási előirányzat Beruházás Finanszírozási Alapokmányát és a hozzá tartozó létesítményjegyzéket a megvalósító intézmény állítja ki, melyet a Fejezeti Költségvetési Főosztálynak küld meg. Az alaki és előirányzat-fedezeti ellenőrzést követően a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője továbbítja az okmányokat a szakmailag illetékes koordinátor részére.
(5) A (4) bekezdés szerint elkészített Beruházás Finanszírozási Alapokmányok engedélyezésére a koordinátorok jogosultak, azok ellenjegyzője pedig a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője.
(6) A feladat-, beruházás-finanszírozással kapcsolatos valamennyi dokumentumot a jóváhagyást követően a Fejezeti Költségvetési Főosztály küldi meg a Kincstár részére.
(7) Beruházást megvalósító intézmény a Kincstár által befogadott és visszaigazolt „Szerződés bejelentőlap” másolatát, valamint a beruházás befejezésekor készítendő záró okmányt 5 napon belül megküldi a Fejezeti Költségvetési Főosztály részére.
(8) A nem magyar nyelven megkötött szerződésekhez kapcsolódó szerződés bejelentések esetén a szerződések azon magyar nyelvű szakaszainak fordítását csatolni kell a Kincstár részére, amelyek tartalmazzák a kivitelezési szerződés alapján megvalósítandó feladat műszaki, szakmai és pénzügyi jellemzőinek, a kivitelezés egyéb pénzügyi feltételeinek és a megvalósítási határidőnek a tételes meghatározását. Az így benyújtott szerződések fordításának hitelességét a koordinátor igazolja.
A fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei
4. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok év közben keletkező bevételi jogcímeit (kamatok, árfolyam nyereség, megtérülések, egyéb átvett pénzeszközök) és bevételi többleteit ugyanazon előirányzatok növelésére kell fordítani, mint amelyekkel összefüggésben keletkeztek.
(2) A bevételi többletek felhasználására a koordinátor tesz javaslatot, amelyet a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjének előterjesztésében a közigazgatási államtitkár hagy jóvá.
(3) A nemzetközi segélyprogramok keretében létesített előirányzatok (Phare, Átmeneti támogatás) többletbevételei (deviza, általános forgalmi adó visszatérítés) miatt szükségessé váló előirányzat módosításokról a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője saját hatáskörben intézkedik a Kincstár felé.
5. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére – a külön jogszabályban, illetve Kormányhatározatban meghatározott előirányzatok kivételével – kötelezettségvállalás csak a tárgyévi előirányzat mértékéig történhet.
(2) A kivitelező kiválasztásához szükséges közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a beruházás megvalósításához szükséges költségvetési támogatás éven túli biztosítására – a beruházás teljes megvalósításának pénzügyi fedezetére, pénzügyi ütemezéssel – a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár a megvalósító intézmény részére ígérvényt adhat ki, illetve kötelezettséget vállalhat.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatokból visszterhesen támogatás (kölcsön) – a külön miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel – nem nyújtható.
(4) A vízügyi beruházások esetében – indokolt esetben, összhangban a pályázati kiírással és az elfogadott ajánlattal – előleg fizetése vállalható, de ennek mindenkori értéke az adott beruházási projektnél az éves támogatási előirányzat 25%-át nem haladhatja meg.
(5) Az új fejezeti kezelésű előirányzatnak fejezeti hatáskörben, év közben történő létesítését – a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár előterjesztésében a miniszter hagyja jóvá.
(6) Nem kell a miniszter jóváhagyása új fejezeti kezelésű előirányzat év közben történő létesítéséhez, ha arra nemzetközi megállapodás (Phare, Átmeneti támogatás programja) vonatkozik, vagy kormánydöntés alapján kerül rá sor.
(7) A fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetésszerű felhasználását a koordinátor köteles ellenőrizni. A nem pályázati úton nyújtott támogatások ellenőrzési rendjét a támogatási szerződések megkötésével egyidejűleg kell kialakítania. Amennyiben az ellenőrzés során rendeltetésétől eltérő felhasználást tapasztal, kötelezi a feladat végrehajtásával megbízottat, illetve a kedvezményezettet a felhasználási cél tényleges megvalósítására, vagy végső esetben kezdeményezi a kapott pénzeszköz visszafizetését.
(8) A Főigazgatóság beruházásában megvalósuló, de a területi szervekhez, illetve a regionális vízmű részvénytársaságokhoz kerülő létesítmények a műszaki átadást követően 60 napon belül befejezetlen beruházásként, könyvviteli úton kerülnek átadásra.
(9) A beszámolási évet követő év március 31-éig a koordinátornak szöveges és számszaki éves beszámolót kell készítenie a fejezeti kezelésű előirányzatok előző évi felhasználásáról, ezen belül a tervezett és megvalósult célokról, több éves feladat esetében pedig a feladat időarányos teljesítéséről, valamint a folyamatba épített ellenőrzésekről. A beszámolási kötelezettség minden fejezeti kezelésű előirányzatra kiterjed, beleértve a nemzetközi segélyprogramok és a beruházások előirányzatait is.
6. § (1) Az utasítás a kiadmányozása* napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) 2005. évben eredeti előirányzatként nem szereplő fejezeti kezelésű előirányzatok 2004. évi maradványának felhasználására a fejezeti kezelésű előirányzatok 2004. évi felhasználási szabályairól szóló 4/2004. (K. V. Ért. 4.) KvVM utasítás rendelkezései az irányadók.
(3) A külön utasítással szabályozott fejezeti kezelésű előirányzatok működtetéséhez ezen utasításban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a fejezeti kezelésű előirányzatok
2005. évi felhasználási szabályairól szóló
3/2005. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasításhoz
2005. évi fejezeti kezelésű előirányzatok
A fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetése, felhasználási célja, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályai a következők (a fejezeti kezelésű előirányzatok megnevezése utáni zárójelben: címszám / alcímszám / jogcím csoportszám / jogcím szám).
1.1. Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai (10/1/1)
A beruházási előirányzat a fejezethez tartozó intézmények elhelyezésének, alapfeladatainak biztosítását szolgálja. Az előirányzat a fejezethez tartozó valamennyi intézmény működtetésével összefüggő fejlesztést, a szakmai célokat szolgáló fejlesztéseket és azok intézményi hátterének megteremtését biztosítja.
Az előirányzat koordinátora a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár.
1.2 Vásárhelyi terv továbbfejlesztése (10/1/7/5)
A Vásárhelyi Terv az árvízi biztonság megteremtésén túlmenően kiterjed az érintett térség terület- és vidékfejlesztésére, egy új típusú tájgazdálkodás meghonosítására az árvízi tározók területén, valamint a Tisza menti települések infrastruktúrájának fejlesztésére.
A Kormány az 1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozattal elrendelte a fejlesztési program I. ütemének megvalósítását, amely szerint a Vásárhelyi Terv, mint a Tisza-völgy fejlesztési programja, az árvízvédelmi biztonság növelését szolgáló beavatkozásokon túlmenően kibővül a térség terület- és vidékfejlesztési feladataival. Az Országgyűlés 2004. júniusban megalkotta a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvényt. Az árvízi tározók közül 2005-ben megvalósulnak a Cigánd-Tiszakarádi tározó vízügyi létesítményei és kialakul a tájgazdálkodási mintaterület. Megkezdődnek a Tiszaroffi tározó kiviteli munkálatai. A folyamatban lévő beavatkozások folytatásaként a nagyvízi meder vízszállító képességének javítása érdekében hullámtéri folyosó kialakítása, nyárigátak rendezése, partbiztosítások, bejáró utak, depóniák elbontása történik a Szolnok – déli országhatár közötti szakaszon. A Tisza felső szakaszán a Tivadari szűkület rendezésére és védvonal-erősítésre kerül sor.
Az érvényes szerződések alapján folytatódnak a tervezési munkálatok a további évekre előirányzott fejlesztések előkészítése érdekében.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, aki a feladattervet és előirányzat felhasználási tervet a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár előzetes egyetértésével készíti el.
A vízügyi helyettes államtitkár, valamint a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár e Program végrehajtásával kapcsolatos feladat- és hatáskörét külön miniszteri utasítás szabályozza.
1.3. Vízkárelhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai(10/1/7/7)
Elsőrendű árvízvédelmi művek
Folytatni kell a Felső- és a Közép-Tisza, Bodrogköz és Duna-völgy árvízvédelmi rendszerének biztonságát szolgáló, megkezdett töltéserősítési fejlesztéseket, a lokálisan gyenge, az árvízvédelmi biztonság szempontjából veszélyes töltésszakaszok megerősítését. Kiemelt feladat a töltésekben lévő műtárgyak üzemképességének biztosítása. Különösen fontos a belterületeket közvetlenül védő, állami tulajdonú töltések védképességének biztosítása.
Folyó- és tószabályozási feladatok
Az árvizek akadálytalan levezetését szolgáló, a középvízi meder vízszállító képességét növelő beavatkozások megalapozása, folytatása különös tekintettel a Duna és a Tisza hazai szakaszára. A hajózható folyókon a hajóút kitűzését, mint állami alapfeladatot biztosítani kell.
A vízépítési nagyműtárgyak
Biztonságos üzemeltetésük a hazai vízgazdálkodási rendszer működésének alapfeltétele. Kiemelt feladat a Kvassay zsilip, a tiszai vízlépcsők folyamatos üzemeltetése, mely csak a szükséges rekonstrukciók révén biztosítható.
Folytatni kell a korábbi években megkezdett főművi rekonstrukciót, különös tekintettel a belterületek belvízelöntési veszélyeztetettségének csökkentésére. A szivattyútelepek üzemképességét a rekonstrukciós program folytatásával biztosítani kell.
Kizárólag állagmegóvási feladatokra koncentráltan a belterületekhez kapcsolódó, illetve belterületi vízfolyás szakaszok lefolyási viszonyainak és műtárgyak állapotának szinten tartása történik.
Vízpótló és elosztó rendszerek
A Szigetközi mentett oldali vízpótlás létesítményeinek fejlesztése, illetve rekonstrukciója a Szigetköz „életben tartása” érdekében folyamatos ráfordítást igényel.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
1.4. EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai (10/1/19)
Az EU Víz Keretirányelv célja a vizek jó kémiai és ökológiai állapotának elérése, illetve fenntartása, beleértve a vízi ökoszisztémák, a víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek állapotának megőrzését és javítását is. Az irányelv előírásainak teljesítésében kiemelt fontosságú feladat a víztestek kijelölését és állapotértékelését követően, a VKI követelményeinek megfelelő megfigyelő rendszer kialakítása, az ökológiai vízminőségi rendszer átdolgozása, az intézkedési programok megalapozása érdekében.
„A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a víz politika területén” című, 2000. december 22-én hatályba lépett, 2000/60/EK irányelv, illetve annak harmonizációját jelentő jogszabályok végrehajtásának egyes feladatai, amelyek a következők:
A vízrajzi tevékenység jogszabályokban rögzített kizárólagosan az állam által ellátandó feladatainak ellátása, a VKI előírásainak történő megfeleltetése, amelynek keretében a vízrajzi mérő-, megfigyelő-hálózat állomásainak legszükségesebb állagmegóvása, javítása és helyreállítása történik.
Az 1996-ban megkezdett vízbázis-védelmi célprogram végrehajtásáról számos hazai jogszabály és a Víz Keretirányelv is rendelkezik.
A sérülékeny ivóvízbázisok állapotértékelését és monitoring hálózatának kiépítését tartalmazó beruházási program, melynek végrehajtásáról 2002-től a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat rendelkezik. A VKI 7. cikk 3. pontja előírja az ivóvíz kivételhez kapcsolódó víztestek védelmét. Az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről szóló 1998/83/EK irányelv előírásait 2009. decemberére Magyarországnak teljesítenie kell. Ennek egyik előfeltétele a kitermelhető vízkészlet – ivóvízbázis – biztonsága. Az EU Víz Keretirányelve nagy hangsúlyt helyez a természetvédelmi szempontokra, a vízi ökoszisztémák, a víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek állapotának megtartására és javítására. Az irányelvben kiemelt fontosságú feladat a víztestek kijelölése, a tipológia, az ökológiai vízminősítés és a monitorozás.
A Víz Keretirányelv hazai adaptációjához számtalan, a természetvédelemhez is kapcsolódó feladat vár végrehajtásra: pl. teljes körű jogharmonizáció, konkrét javaslatok elkészítése, felszíni vizek tipológiája és kijelölése, feltáró monitoring megteremtése, felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák lehatárolásának véglegesítése, védett területek kijelölésének megkezdése.
Az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár.
1.5. Ivóvíz-minőség javító program (10/1/20)
Az Európai Közösség ivóvíz-minőségi előírásait az emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv tartalmazza, melynek magyarországi bevezetését az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. számú hatályos kormányrendelet foglalja össze. A rendelet és mellékletei – a vízminőségi ellenőrzés részletes szabályozásán túlmenően – a 2006-ig, 2009-ig és 2015-ig teljesítendő vízminőségi célállapot alapulvételével településenként mutatják be a kötelezettséget jelentő fejlesztési teendőket. Ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a közösségi előírásokkal harmonizáló hazai ivóvíz-minőségi követelményeket, 2005-ben ezeket a fejlesztéseket is el kell indítani. A Program teljesítése az Európai Unió Kohéziós Alap, valamint a Strukturális Alapok KIOP keretében 2004-ben elkezdődött. Főbb beruházások: Közép-Nógrád Mátrai RV vízátvezetése, Dunakanyar jobb parti RV bővítése.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
1.6. Szennyvízelvezetési és -tisztítási program (10/1/21)
A 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet és az azt módosító 163/2004. (V. 21.) Korm. rendelet szerinti Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program 2015. évig terjedő időszakban 651 EU köteles körbe tartozó szennyvízelvezetési agglomerációt (1735 települést) és további 800 vízbázisvédelmi és környezetvédelmi szempontból fontos kistelepülést érint. A Program végére a csatornázottság 87%-ra nő, az elvezetett szennyvizek a 2000 lakosegyenérték feletti agglomerációkban legalább biológiai, szükség esetén harmadik fokozatú tisztítást kapnak. Az előirányzat a Kövice determinációjának átvételével 45 település szennyvízelvezetési és tisztítási önkormányzati beruházását segíti megvalósítani a vállalt határidőre.
Az előirányzat koordinátora a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár.
2. Ágazati célelőirányzatok (10/2)
2.1. Vízkárelhárítási művek fenntartása (10/2/3)
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény által meghatározott és a 22/1996. (XI.29.) KHVM rendelettel közzétett kizárólagos állami tulajdonú művek fenntartásának állami kötelezettségére tekintettel, a 2060/1996. (III. 13.) Korm. határozat 5. pontja alapján, az előirányzat a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő vízkárelhárítási létesítmények (árvízvédelmi töltések, műtárgyak, csatornák, szivattyútelepek, tározók, a kapcsolódó védelmi infrastruktúra, vízfolyások) fenntartási kiadásaihoz járul hozzá. Az előirányzat nagyrészt 4158,1 km kizárólagos állami tulajdonú védvonal, 697 db árvízvédelmi töltést keresztező zsilip, 8494,2 km kizárólagos állami tulajdonú síkvidéki csatorna karbantartását, 15 768,5 ha árvízvédelmi töltés gyepfelületének ápolását szolgálja.
Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
2.2. Távlati ivóvízbázisok fenntartása (10/2/4)
Az előirányzathoz tartozó feladatokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdésének b) pontja határozza meg. E kötelezettség alapján, illetve a 2249/1995. (VIII. 31.) Korm. határozat 4. pontja alapján a távlati ivóvízbázisokkal kapcsolatos feladatok körében gondoskodni kell a biztonságba helyezés során létrehozott művek fenntartásáról is. A 39 db távlati vízbázis gondozása évenként a szakági működés, a vízminőségi mérések vizsgálatával kapcsolatos, valamint a vízrajzi üzemeltetési és karbantartási kiadásokat foglalja magába. A távlati vízbázisok fenntartási feladatainak célja a víztermelő helyek távlati telepítésére előirányzott területeken kialakított megfigyelő rendszer működtetése, fenntartása, a kijelölt és a kialakított védőterület fenntartása, az esetleges újabb szennyező források betelepülésének megakadályozása. Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
2.3. A főtisztviselői kar illetményének finanszírozása
Az előirányzat technikai jellegű, a Miniszterelnökség fejezettől évközi előirányzat módosítással kerül átvételre a főtisztviselői kar többletjuttatása. Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár.
Az előirányzat technikai jellegű, a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványaira előírt költségvetési befizetések teljesítésére szolgál. Az előirányzat feladatterv és felhasználási terv készítését nem igényli.
Az előirányzat működtetéséhez nincs szükség koordinátor kijelölésére.
2.5. Víz- és környezeti kárelhárítás (10/2/34)
Az előirányzat a tárca felelősségi körébe tartozó árvíz-, jég-, belvíz- és aszálykár elleni védekezés, valamint a vízminőségi és környezeti kárelhárítási feladatokat finanszírozza.
Az előre nem látható, havária jellegű károk elhárítása és megelőzése érdekében a kárelhárítással, védekezéssel közvetlen összefüggésben felmerülő, továbbá bejelentés vagy hatósági ellenőrzés nyomán felmerülő kárelhárítási feladatok megalapozottságának kivizsgálásával és a természetes eredetű (pl. kedvezőtlen hidro-meteorológiai körülmények) rendkívüli állapotok kivizsgálásával és megszüntetésével kapcsolatos többletkiadások finanszírozását is biztosítja.
A Víz- és környezetvédelmi kárelhárítás előirányzat elsősorban a már megvalósult kárelhárítás többletkiadásainak megtérítésére igényelhető. Az igénylést a kárelhárító intézménynek kell kezdeményeznie a szakmailag illetékes helyettes államtitkár felé. Az igénylésben az intézménynek fel kell tüntetnie a kárelhárítás helyét, idejét, a kár jellegét, a teljesített kiadások összegét kiemelt előirányzatonkénti bontásban.
Az igényelt támogatás ellenőrzését követően a helyettes államtitkár javaslatot készít a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár felé az előirányzat átcsoportosítására vonatkozóan.
Az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár.
2.6. Természetvédelmi kártalanítás (10/2/35)
A magyarországi védett természeti területek (820 000 hektár) egy része mintegy 200 000 hektár magántulajdonban van. Ahhoz, hogy ezeken a területeken, illetve a Natura 2000 területeken a kívánt természetvédelmi állapot elérhető legyen, a földhasználókat támogatásban kell részesíteni. Az EU-s szabályok szerint elsősorban 2007-től (az új uniós költségvetési ciklustól) igen jelentős források állnak majd rendelkezésre azoknak a földhasználóknak a támogatására, akik kifejezetten hátrányos helyzetű térségekben gazdálkodnak.
A támogatási rendszer nem tudja azonban kezelni a védett természeti területeken kívüli eseti korlátozások ügyét, amelyre akkor kerül sor, ha a hatóság külön intézkedéssel térben és időben korlátoz egy tevékenységet. Az ebből adódó kiesés megtérítését kártalanítással kell rendezni. A kártalanítás szabályait a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet határozza meg. Az előirányzat koordinátora a természetvédelmi helyettes államtitkár.
2.7. Balatonnal kapcsolatos kormánydöntések végrehajtása (10/2/36)
Nagy tavaink kiemelt monitoring rendszerei, tájékoztató és információs rendszerei, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer monitorozása, vízminőségi és ökológiai állapot-felmérések, a szükséges beavatkozások megalapozására, a tudomány és a közvélemény szakszerű és naprakész tájékoztatása érdekében végzett feladatok (ld. speciális monitoringok).
Balatoni regionális víziközművek fejlesztése
A Balaton vízminőségének és az ökológiai állapotának megőrzése céljából a vízgyűjtőterületen lévő települések szennyvizeinek megtisztítása elsődleges feladatként jelentkezik, amely szükségessé teszi a szennyvíztelepek megfelelő technológiai kiépítését. Ilyen feladat a balatonfüredi szennyvíztelep mielőbbi befejezése is.
Balatoni vízminőség-védelem
Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer: a beruházás II. üteméről előterjesztés kerül a kormány elé novemberben. Folytatni kell a BIT-ben meghatározott feladatok teljesítését (stég, bejáró, feltöltések elbontása, szűrőmezők létesítése, tisztító hajó üzemeltetése, a vízpótlás tervezési feladatai, a szennyvíztisztítási-, csatornázási program).
A Sió csatorna vízlevezető képességnek állandó biztosítása a Balaton vízszint-szabályozásának érdekében folyamatos rekonstrukciót igényel.
A potenciális veszélyforrást jelentő szennyezések elhárítására való felkészülés érdekében a védelmi tervek aktualizálása, a kárelhárítási helyek kiépítése és a szükséges védelmi eszközök beszerzése folyamatos feladat.
Az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár.
2.8. Hulladékkezelési és -gazdálkodási feladatok (10/2/37)
A keret alapvetően hulladékkezeléssel összefüggő nagy volumenű beruházások, illetve több, az önkormányzatok beruházásában megvalósuló települési hulladékkezelési fejlesztésre, elsősorban a szelektív gyűjtés és a biohulladékok komposztálására nyújt fedezetet.
A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű füstgáztisztítójának rekonstrukciója mintegy 300 000 m3 kommunális hulladék ártalommentes megsemmisítését biztosítja, a BVM Rt. garéi hulladéklerakójának felszámolásával 19 000 tonna hulladék felszedésére és ártalmatlanítására kerül sor, míg Tiszavasvári esetében az Alkaloida gyár több tízezer tonna szennyező hulladéka által okozott környezeti veszélyforrás lokalizációja biztosított.
Az előirányzat emellett fedezetet biztosít a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal elfogadott és kihirdetett Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) 2005-ben elvégzendő felülvizsgálatának, és az ehhez kapcsolódó korszerűsítésének, illetve az Országgyűlésnek benyújtandó végrehajtási beszámolónak a kidolgozásához. A feladat része az OHT-ban meghatározott végrehajtási programok kidolgozása, a területi hulladékgazdálkodási tervek kétévenként esedékes felülvizsgálata is, valamint a 2004-ben elkészült helyi tervek elemzése, az azokban foglaltak figyelembevétele a felülvizsgálat során. Az előirányzat a Kövice determinációjának átvételét tartalmazza. Az előirányzat determinációin felül rendelkezésre álló szabad keret részben felhasználható a globális környezetvédelmi egyezmények által meghatározott, illetve az EU-irányelvekben előírt végrehajtási beszámolók elkészítéséhez elengedhetetlen szakterületi informatikai rendszerek fejlesztésére, az EEA-nak, az Eurostatnak, és az OECD-nek küldendő adatszolgáltatások teljesítését biztosító adatgyűjtések elvégzésére, valamint a lakosság megfelelő tájékoztatására, a környezetvédelmi információk nyilvánosságának biztosítására, a települési önkormányzatok, a társhatóságok, a társadalmi szervezetek és a lakosság hulladékgazdálkodási ismereteinek bővítésére.
E keret részben hozzájárul a települési hulladékkezelés korszerűsítését célzó komplex programok kialakítását és megvalósítását szolgáló, a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladékhasznosítás feltételeinek javítását megalapozó projekt-előkészítő és ellenőrző feladatok ellátásához, a 2007–2013. közötti Nemzeti Fejlesztési Terv programjainak megfelelő kidolgozásához, a Kohéziós Alap és strukturális alapok, illetve a regionális fejlesztési támogatási keretek igénybe vétele érdekében.
Az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár.
2.9. Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetése (10/2/38)
A termékdíjról szóló törvény szerint meghatározott feltételek fennállása esetén a már korábban befizetett termékdíjat a vállalkozó visszaigényelheti. Az előirányzat e kötelezettség teljesítésére szolgál.
Az előirányzat koordinátora a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár.
2.10. Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása (10/2/39)
Metallochemia és környezete kármentesítése:
A Kormány 1063/2004. (VI. 28.) határozatával elfogadta – az M6 autópálya építéséhez kapcsolódóan – a Metallochemia és környezete kármentesítésének végrehajtásáról szóló 1024/2004. (III. 31.) Korm. határozatban foglalt feladatokat. Az előirányzat az M6 autópálya volt Metallochemia gyáregységet érintő szakaszán az autópálya építéséhez kapcsolható kármentesítési tevékenysége és az autópálya nyomvonalán a környezeti, műszaki védelmi rendszer kialakítása 2005. évi ütemének fedezetét tartalmazza.
Üröm-Csókavár gázgyári tisztító massza ártalmatlanítása kármentesítési projekt
A kármentesítési projekt az EU Kohéziós Alapból 5,0 Mrd forintnak megfelelő támogatásban fog részesülni a 2004–2006-os időszakban. A fejezeti előirányzatból kell fedezni az Üröm-Csókavár gázgyári tisztító massza ártalmatlanítására EU pályázaton elnyerhető éves összeg magyar hozzájárulását.
Az OKKP 2005. évi működésének, illetve a KvVM felelősségébe tartozó fentiekben nem részletezett egyéb kármentesítési beruházások végrehajtási költsége:
– a KvVM-re háruló általános és országos feladatok, amelyek ellátásának kiemelt hangsúlyt ad az, hogy ezek biztosítják a kármentesítési beruházás szakszerű és költséghatékony végrehajtását is. Ide tartozik – többek között – a szennyezett területek számbavétele, a történeti kutatás, a KÁRINFO rendszer fejlesztése, prioritási listák készítése, más tárcák kármentesítési alprogramjainak koordinálása, hatósági kivizsgálások, jogi-, műszaki szabályozások, PR, K+F feladatok ellátása, a működtetés és az ellenőrzés.
– Az OKKP általános és országos feladatai mellett a miniszter feladata a KvVM felelősségi körébe tartozó kármentesítési beruházások végrehajtása. Ezek közül érvényes hatósági határozat van a következő területekre: Kiskőrös, Izsáki út; Szekszárd, lőtéri vízbázis műszaki beavatkozás; Algyő, Farki rét; Berhida-Peremarton.
Az előirányzat felhasználására, illetve az OKKP működtetésére vonatkozó részletes szabályokat külön miniszteri utasítás tartalmazza.
Az előirányzat koordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár, aki a feladattervet és előirányzat felhasználási tervet a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár előzetes egyetértésével készíti el.
A közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár, valamint a környezetvédelmi helyettes államtitkár e Program végrehajtásával kapcsolatos feladat- és hatáskörét külön miniszteri utasítás szabályozza.
2.11. Természetvédelmi nemzetközi pályázatok támogatása (10/2/40)
Az előirányzat a nemzetközi (európai uniós és GEF) nyertes pályázatok önrészének finanszírozását szolgálja.
A Világbank a Duna vízminőségének javítása érdekében komplex programot támogat, melynek egyik eleme a fővárosi szennyvíztisztítás, másik pedig, a holt és mellékágak ismételt bekapcsolása az élővízi rendszerbe, és ezáltal a szállított hordalék mennyiségének igen nagy mértékű csökkentése. A Kormány 2042/2004. (II. 28.) határozatával döntött a támogatás elfogadásáról és felhatalmazta a pénzügyminisztert a megállapodás aláírására.
A ROP programok keretében több nemzeti parki oktató- és bemutatóközpont létesítésére nyílik lehetőség.
Az EU LIFE program keretében az uniós tagállamokkal folytatott pályázati versenyben, legveszélyeztetettebb élőlényeinkre és élőhelyeinkre nyertünk el forrásokat, melyek a Natura 2000 területek állapotának javítását szolgálják olyan fajok esetében, amelyek megőrzése elsősorban Magyarország feladata (parlagi sas, túzok, parlagi vipera, mocsári angyalgyökér). Kiemelkedő élőhelyeink közül a Life program keretében valósul meg a világon egyedül Magyarországon élő Pilisi len Európa Diplomás élőhelyének, a Hortobágyi Nemzeti Park rontott területeinek élőhely-rekonstrukciója és a Szatmár-Bereg térség károsodott élőhelyeinek állapotjavítása. Ezen feladatok a Natura 2000 területek kihirdetésével együtt járó kötelezettségek, melyekhez a magyar természetvédelem igen sikeresen pályázott EU források elnyerésére.
Phare támogatással valósul meg a Baradla-barlang Jósvafő-Vörös-tó közötti szakaszának rekonstrukciója.
Phare-CBC programokból újabb határmenti természetvédelmi programok és fejlesztések indulhatnak meg.
Az előirányzat koordinátora a természetvédelmi helyettes államtitkár.
2.12. Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP megvalósításában (10/2/41)
A tárca NKP-ban meghatározott feladatainak ellátásában közreműködő társadalmi szerveződések, egyéb nonprofit szervezetek finanszírozását biztosítja ez az előirányzat a minisztériummal kötött megállapodásnak megfelelően.
Társadalmi szerepvállalás a Nemzeti Környezetvédelmi Program II. megvalósításában, a hazai környezet állapotának javítása és nemzetközi kötelezettségeink végrehajtása:
– A lakosság és a civil szervezetek részvételnek biztosítása a környezetvédelmi programok végrehajtásában;
– A lakosság környezeti tudatosságának erősítése;
– A környezeti döntéshozatalban való társadalmi részvétel elősegítése;
– A környezetvédelmi szempontok integrálása más ágazatokba.
Az előirányzat koordinátora a Helyettes Kabinetfőnök.
2.13. Társadalmi szervezetek támogatása (10/3)
Az előirányzat a civil szervezetek, zöldmozgalmak támogatásához nyújt fedezetet.
A civil társadalom projektjeinek pénzügyi támogatása, aktív részvételének biztosítása a Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásában, önálló, de összefüggő programsorozatok elsősorban a következő területeken:
– a társadalmi részvétel erősítése a környezettel és természettel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban,
– a társadalom környezeti értékrendjének javítása, a fenntarthatóság szempontjait figyelembe vevő, környezettudatos fogyasztói magatartás kialakítása, környezeti tanácsadás,
– az NKP II. tematikus akcióprogramokhoz kapcsolódó szemléletformálás (pl. éghajlatváltozás, városi környezetminőség, vidéki környezetminőség stb.)
Az előirányzat koordinátora a Helyettes Kabinetfőnök.
3. Phare programok és az átmeneti támogatás programjai (10/7)
3.1. Phare támogatásból megvalósuló programok (10/7/1)
3.1.1. Környezetvédelmi Phare program (HU-0204) (10/7/1/8)
A 2002. évi Phare pénzügyi megállapodásban (2002. 04. 02.) HU0204-01 jelű programban – előirányzatként – 5, 698 M € Phare támogatást 2, 063 M € hazai társfinanszírozás egészít ki. A szerződések 2004-ben aláírásra kerültek, a szerződés szerinti pénzügyi kötelezettségek 40%-a, azaz 281,37 M Ft fizetendő 2005. év során. A program rendeltetése intézményfejlesztés és szolgáltatás. Az intézményfejlesztés célja a Felügyelőségek kapacitás-fejlesztése az EU jogharmonizációból adódó megnövekedett elvárásoknak megfelelően. A szolgáltatás feladata a felszíni és felszín alatti vizek ökológiai és kémiai állapotának felmérése.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
3.1.2. Környezetvédelmi Phare program (HU-0304) (10/7/1/9)
A HU0304-01 projekt célja a stratégiai zajtérképek készítése Magyarországon, az Európai Unió 761/2001. sz. EMAS rendeletének hazai végrehajtása, a Víz Keretirányelv gyakorlati alkalmazása és végrehajtásának támogatása Magyarországon. A 2003. évi Phare projektjeink az intézményfejlesztési alap keretében kerültek elfogadásra, így ezekkel kapcsolatban csak áfafizetési kötelezettség merül fel 2005-ben, melynek tervezett összege 35 M Ft.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
3.2. Átmeneti támogatással megvalósuló programok (10/7/2)
3.2.1. Magyar Természetvédelmi Információs Rendszer fejlesztése (10/7/2/1)
A Magyar Természetvédelmi Információs Rendszer fejlesztése projekt célja egy természetvédelmi információs rendszer létrehozása, mely a természet- és tájvédelmi tervek készítése során adatokkal látja el a helyi önkormányzatokat és NGO-kat természeti örökségünkről a természeti forrásoknak a fenntartható fejlődéssel összhangban lévő kiaknázása érdekében. Az egyes fejlesztési célokat a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjével egyeztetni kell.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
3.2.2. Víz keretirányelv végrehajtása II. fázis (10/7/2/2)
A Víz Keretirányelv végrehajtása II. fázis projekt célja a vízhasználat gazdasági elemzési rendszerének, módszertanának kifejlesztése; a nyilvánosság minél szélesebb körű biztosítása, a társadalmi részvétel támogatása Vízügyi Információs Központ (VIK) létrehozása által, illetve a gazdasági elemzés eredményeinek tesztelése pilot projekt keretében a Duna magyarországi vízgyűjtő területén, annak tesztelése mellett, hogy a Víz Keretirányelv ismertté tételének feladatai hogyan valósulnak meg.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
A fejezeti tartalék a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokat terhelő kiadások terén felmerülő többletfeladatok és vis maior jellegű kiadásainak finanszírozására szolgál. Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
A tartalék intézményi pótelőirányzatokhoz történő felhasználásához a javasolt pótelőirányzatok összegét és rendeltetését (címenként és intézményenként kiemelt előirányzatonkénti bontásban) a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjének előterjesztésében a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár hagyja jóvá. Az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár.
