3/2005. (K. K. 11.) NKÖM utasítás
3/2005. (K. K. 11.) NKÖM utasítás
a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Továbbképzési Szabályzatáról*
2005.04.01.
1. § A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Továbbképzési Szabályzatát a jelen utasítás melléklete szerint állapítom meg.
2. § (1) Ez az utasítás 2005. április 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Továbbképzési Szabályzatáról szóló 15/2004. (K. K. 10.) NKÖM utasítás.
Dr. Bozóki András s. k.,
a nemzeti kulturális örökség minisztere
Melléklet a 3/2005. (K. K. 11.) NKÖM utasításhoz
A NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA
TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZATA
TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZATA
I.
Bevezető rendelkezések
Bevezető rendelkezések
1. A Szabályzat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (továbbiakban: Minisztérium) képzési, továbbképzési, oktatási rendjét szabályozza a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv., a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet alapján. Az éves képzési rendet a Szabályzat alapján az éves továbbképzési terv tartalmazza.
2. A Szabályzat hatálya a Minisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők által folytatott
– iskolai rendszerű továbbképzésekre,
– iskolarendszeren kívüli képzésekre,
– munkáltató által kezdeményezett egyéb képzésekre terjed ki.
3. Jelen Szabályzat rendelkezései nem alkalmazhatók a köztisztviselő számára feladatköre ellátásához alkalmazási feltételként, a képesítési jogszabályban előírt képzésre.
4. E Szabályzat alkalmazása során:
Továbbképzés: a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben a köztisztviselő alkalmazásához megkívánt iskolai alapképzettségen (szakképzettségen) kívüli képzés, amely a feladatköre ellátásához szükséges.
Iskolai rendszerű továbbképzés:
– közoktatás területén középiskolában, szakiskolában magasabb iskolai végzettség, illetve második vagy további szakképesítés megszerzésére irányuló képzés,
– felsőoktatásban a második vagy további alapképzés, kiegészítő alapképzés, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés, tudományos továbbképzés.
Iskolarendszeren kívüli továbbképzés:
– a közigazgatási gyakornoki felkészítés,
– a közigazgatási alapvizsgára felkészítés (felkészülés),
– a közigazgatási szakvizsgára felkészítés (felkészülés),
– a közigazgatásban hasznosítható szakképesítést adó továbbképzés,
– más, közigazgatási feladat ellátására felkészítő, a részvételt igazoló dokumentummal záruló képzés, átképzés,
– közigazgatási, illetve a köztisztviselő feladata ellátásához szükséges szakmai ismereteket szinten tartó, ismereteket bővítő továbbképzés,
– közigazgatási vezetőképzés, vezető-továbbképzés (a továbbiakban együtt: vezetőképzés),
– külföldi ösztöndíj, tanulmányút, hazai vagy nemzetközi konferencia, tapasztalatcsere, képesség- és készségfejlesztő tréning,
– a köztisztviselők európai uniós felkészítésével kapcsolatos továbbképzés.
Átképzés: a feladatköre (munkaköre) ellátására képesített köztisztviselőnek olyan képzése, amely alkalmassá teszi őt más köztisztviselői feladatkör (munkakör) ellátására.
Vezetőképzés: a vezető – utánpótlásként számításba vett köztisztviselő felkészítése képzés keretében a vezetői feladatok ellátására.
Vezető továbbképzés: a vezető köztisztviselők szakmai, vezetési, szervezési, személyiségfejlesztő tárgykörű iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzése, továbbképzése, a nemzetközi közigazgatási programok keretében szervezett továbbképzések és tanulmányutak.
Munkáltató: a kinevezési jogkör gyakorlója.
Középtávú terv: a kormányzati személyzeti politika figyelembevételével kialakított minisztériumi humánstratégia, mely 4 éves időszakra terjedően tartalmazza a humánpolitikai célkitűzéseihez igazodó személyzetfejlesztés fő irányait.
Éves Továbbképzési Terv: a középtávú terv alapján, költségvetési évre lebontott operatív cselekvési terv.
II.
A képzési rendszer működtetésének alapja
A képzési rendszer működtetésének alapja
1. A Minisztérium szakemberszükségletének biztosítása, a köztisztviselő pályaívének elősegítése, a vezetői utánpótlás biztosítása érdekében középtávú és éves képzési és az éves helyi terv elfogadásával alakítja ki a minisztériumi képzések rendszerét, az ahhoz kapcsolódó támogatás módját.
2. A középtávú és az éves terv kidolgozásáért a Humán-közszolgálati Főosztály vezetője felelős. A középtávú tervet a miniszter, az éves tervet a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. Az értekezletre való felterjesztést megelőzően a Humán-közszolgálati Főosztály véleményezésre megküldi a Minisztérium Szakszervezeti Bizottsága részére.
3. A középtávú képzési tervet elsőként a Kormány középtávú képzési tervének elfogadását követő 30 napon belül kell elkészíteni.
4. Az éves képzési tervet a Kormány középtávú továbbképzési tervének elfogadását követő 60 napon belül, ezt követően minden év november 1-jéig kell elkészíteni.
5. A Minisztériumban csak olyan köztisztviselői továbbképzési program szervezhető, amelyet az arra előírt programminősítési eljárás keretében a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium elfogadott. E rendelkezés alól kivételt képeznek a külföldi forrásból támogatott vagy finanszírozott programok.
6. Az éves tervben ütemezett képzések anyagi fedezetét az NKÖM Hivatala Gazdálkodási Szabályzata által meghatározott rend szerint kell biztosítani.
III.
Az iskolai rendszerű képzés támogatása
Az iskolai rendszerű képzés támogatása
1. A képzések támogatására a munkáltató tanulmányi szerződés keretében biztosítja
– a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt (konzultációs részvételt), azzal, hogy a szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg,
– vizsgánként – ha egy vizsganapon a köztisztviselőnek több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként –, a vizsga napját is beleszámítva 4 munkanap szabadidőt. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül, melyről a köztisztviselő minden szemeszter kezdetén a tanintézet tanulmányi szerve által kiállított hivatalos igazolást köteles hozni,
a diplomamunka, illetve a szakdolgozat elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt.
2. A Ktv. 26. § (2) bekezdése alapján a köztisztviselő I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett.
3. Továbbtanulás támogatása a Minisztérium személyi állománya tekintetében a létszám 10%-áig finanszírozható az erre elkülönített pénzkeretből.
4. A köztisztviselők csak egyszer kaphatnak felsőfokú képzésre pénzügyi támogatást.
5. A szabadidő tartamára a köztisztviselőt fizetett távollét illeti meg. A szabadidővel érintett munkanapokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a Minisztérium havi létszámjelentésében “FT” jelöléssel tünteti fel.
6. Az oktatási intézmény tanulmányi szabályzatában biztosított évhalasztással érintett tanév költségeit a munkáltató – az egészségügyi okból történő mulasztás esetét kivéve – nem támogatja.
7. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, melynek kötelező tartalmi elemeit az:
– 1. számú függelék (felsőfokú képzés)
– 2. számú függelék (nyelvi képzés) és
– 3. számú függelék (jogi szakvizsga) tartalmazza.
8. Tanulmányi szerződésből eredő fizetési kötelezettség átvállalása a Minisztériumból való áthelyezés esetén:
– az a köztisztviselő, akinek a Minisztériummal szemben, tanulmányi szerződésből származó, tandíj-visszafizetési kötelezettsége van, csak akkor helyezhető át más munkáltatóhoz véglegesen, ha az őt fogadó munkáltató írásban vállalja a tandíjtartozás megtérítését. Amennyiben az új munkáltató a költséget nem vállalja, úgy a kilépő köztisztviselő köteles azt a Minisztérium pénztárába befizetni.
9. Tanulmányi szerződésből eredő fizetési kötelezettség átvállalása a Minisztériumba való áthelyezés esetén:
– a Minisztériumba újonnan belépő köztisztviselő tanulmányi szerződésének jogfolytonosságát a Minisztérium nem fogadja el a jogutódlás esetét kivéve, de a munkáltató a köztisztviselővel, az elbírálást követően új tanulmányi szerződést köthet.
10. Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő köztisztviselő:
– köteles a Humán-közszolgálati Főosztálynak bejelenteni, ha középfokú vagy felsőfokú végzettség illetve közép- vagy felsőfokú szakképzettség megszerzése érdekében oktatási intézménybe jelentkezik, illetve felvételt nyert, tanulmányokat folytat, tanulmányait félbeszakította, megszüntette vagy eredményesen befejezte;
– a bejelentéshez csatolni kell az érintett okirat másolatát, illetve az iskola (képzési intézmény) igazolását.
IV.
Képzés, továbbképzés
Képzés, továbbképzés
A/ Jogszabályi kötelezettségen alapuló képzés
1. A köztisztviselőnek az előmenetelhez jogszabályban előírt továbbképzésben való részvételre alanyi joga van. A központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt továbbképzésben való részvétele kötelező, aminek anyagi és egyéb feltételeit a Minisztérium biztosítja.
A vezetői megbízással nem rendelkező politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint közigazgatási alap- és szakvizsgát tehet. A vizsgák költségeit a Minisztérium a politikai főtanácsadó, illetve tanácsadó kérésére átvállalhatja.
2. Az ügykezelőnek a közszolgálati jogviszony keletkezésétől számított hat hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie. Ha az ügykezelő az alapvizsgát az előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik.
3. Mentesül az ügykezelői alapvizsga kötelezettség alól az ügykezelő, aki
− közgazdasági szakközépiskola igazgatás ügyviteli szakán szerzett képesítéssel, illetve
− közigazgatási alap- vagy szakvizsgával rendelkezik.
4. A köztisztviselőnek a kinevezéstől, áthelyezéstől számítva fogalmazó besoroláshoz egy éven belül, előadó besoroláshoz két éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tennie.
5. Mentesül a közigazgatási alapvizsga letétele alól az a köztisztviselő, aki
– állam- és jogtudományi doktori,
– igazgatásszervezői,
– okleveles közgazdász képesítést, illetve
– a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett.
6. A köztisztviselő közigazgatási szakvizsga-kötelezettségei:
a) a pályakezdőként kinevezett köztisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a köztisztviselő nem sorolható a tanácsosi besorolási fokozatba,
b) ha tanácsosi vagy annál magasabb besorolású köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül kötelező közigazgatási szakvizsgát tennie;
c) közigazgatási szakvizsga hiányában a köztisztviselő nem sorolható magasabb fizetési, illetve besorolási fokozatba.
d) vezetői megbízást, kinevezést közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselő is kaphat egy alkalommal azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgát a vezetői megbízástól számított egy éven belül kell letennie.
Közigazgatási szakvizsga hiányában a vezetői megbízás, kinevezés a Ktv. erejénél fogva megszűnik.
7. Mentesül a közigazgatási szakvizsga letétele alól az a köztisztviselő, aki
– jogi szakvizsgával rendelkezik,
– az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnöksége által teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján mentesítést kapott.
8. Az előmenetelhez előírt képzés-továbbképzés, átképzés feltételeit a Minisztérium köteles biztosítani, illetve költségeit viselni.
9. A vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő a közigazgatási vezetőképzésben (továbbképzésben) köteles részt venni. Ha neki felróható okból a továbbképzésben nem vesz részt és az elmulasztott továbbképzés nem pótolható, a vezetői pótlék egy évig 50%-kal csökkenthető.
10. A köztisztviselő számára kötelezően előírt közigazgatási alap- és szakvizsgára történő beiskolázás szervezése, a vizsgára kötelezett tájékoztatása – az illetékes szervezeti egység vezetőjével történő előzetes egyeztetés alapján – a Humán-közszolgálati Főosztály feladata.
11. A Magyar Közigazgatási Intézet által szervezett felkészítő tanfolyamon a részvétel kötelező. Ha a köztisztviselő önhibájából a konzultáción vagy annak egy részén nem vesz részt, akkor a munkáltató óraszámarányosan a felkészítő költségeinek megtérítésére kötelezi.
12. A köztisztviselő, illetménye folyósítása mellett:
– az ügykezelői alapvizsgára való felkészüléshez konzultáció, vizsganap, valamint 2 nap tanulmányi szabadságra,
– a közigazgatási alapvizsgára való felkészüléshez konzultáció, vizsganap, valamint 3 nap tanulmányi szabadságra,
– a közigazgatási szakvizsga kötelező és választott vizsgatárgyaira való felkészüléshez konzultáció, vizsganap, valamint 5-5 nap tanulmányi szabadságra jogosult.
A köztisztviselőt a fenti időtartamokra mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól.
13. A konzultáción, tanulmányi szabadságon, valamint a vizsgán való részvételhez szükséges szabadidőt az illetékes szervezeti egység vezetője köteles a köztisztviselő részére biztosítani.
14. Javítóvizsga esetén munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a köztisztviselőt, és az újabb felkészítő tanfolyam költsége és vizsgadíja is őt terheli.
B/ Tanulmányi szerződés keretében a Minisztérium által – az előmenetelhez jogszabályban előírt képzésen kívül – támogatható képzések
1. Tanulmányi szerződés köthető – a 3. pontban foglalt kivétellel – azokkal a határozatlan időre kinevezett köztisztviselőkkel,
– akik legalább 1 éve köztisztviselői jogviszonyban állnak és a Minisztérium alkalmazottai vagy a kormányzati intézkedés útján áthelyezéssel a Minisztérium állományába kerültek, illetve olyan szakirányú végzettséget vagy képzettséget szereznek, amely a munkakörükben a képesítési előírásoknak megfelel;
– akik esetében a képzés a betöltött munkakörhöz kapcsolódóan hasznosítható, új ismeretek megszerzését szolgálja.
Tanulmányi szerződés esetén a köztisztviselő a következő támogatásokban részesülhet:
– a képzés szemeszterenkénti tandíjának, valamint a tansegédlet díjának legfeljebb 50-50%-a, de maximum összesen 100 000 Ft (számla ellenében),
– az oktatáson való részvétel céljából (az oktatási szerv által igazolt mértékű) szükséges fizetett szabadidő,
– a vizsgákra való felkészüléshez (kivéve a sikertelen vizsgát követő ismételt vizsgát) vizsgánként (a vizsga napját is beszámítva) 4 nap fizetett szabadidő,
– jogi szakvizsga esetén, vizsgánként (a vizsga napját is beszámítva) 6 munkanap fizetett szabadidő,
– az oktatás helyszínére való oda- és visszautazás utazási költségének megtérítése.
2. Eljárási szabályok
a) Tanulmányi szerződés kötésére irányuló kérelmét a köztisztviselő az illetékes szervezeti egység vezetőjének egyetértésével a Humán-közszolgálati Főosztály szakmai véleményezésével, annak útján terjesztheti jóváhagyásra a kinevezési jogkör gyakorlójához. A kérelmek beadására április és október hónapban van lehetőség, azonban indokolt esetben ezen időpontoktól el lehet térni.
b) Jóváhagyás esetén a tanulmányi szerződés megkötésével kapcsolatban felmerülő szükséges intézkedések (támogatások nyilvántartása, tanulmányi szabadságok nyilvántartása és elszámolása stb.) megtétele a Humán-közszolgálati Főosztály feladatkörébe tartozik.
c) Amennyiben a tanulmányi szerződés alapján támogatásban részesült köztisztviselő a szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, köteles az e jogcímen kapott támogatást a Minisztériumnak megtéríteni. A támogatások nyilvántartása, elszámolása, megtérítésének ellenőrzése a Humán-közszolgálati Főosztály feladatkörébe tartozik.
d) A tanulmányi támogatás időarányos részét kell megtérítenie, ha a szerződésben vállalt kötelezettségeinek csak részben tesz eleget.
e) Más közigazgatási szervvel, illetőleg más munkáltatóval tanulmányi szerződést a köztisztviselő csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes írásbeli engedélyével köthet.
f) A köztisztviselői jogviszonynak a tanulmányi szerződés hatálya alatt történő megszűnése esetén a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 33. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. Tanulmányi szerződés nem köthető azzal a köztisztviselővel, aki
– tartósan fizetés nélküli szabadságon (GYES, GYED, egyéb) vagy tartósan keresőképtelen állományban van,
– felmentési idejét tölti.
V.
Az iskolarendszeren kívüli képzés támogatása
Az iskolarendszeren kívüli képzés támogatása
1. A Minisztérium az iskolarendszeren kívüli továbbképzés keretében a köztisztviselő feladatkörének jobb ellátását segítő, szinten tartó, illetve ismeretbővítő továbbképzést, valamint vezetőképzést szervez.
2. A köztisztviselőnek nincs visszatérítési kötelezettsége az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei vonatkozásában, kivéve az idegen nyelvi képzés, a külföldi képzés és a továbbképzés esetét.
3. Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevő köztisztviselőnek tanulmányi munkaidő-kedvezmény abban az esetben jár, ha azt a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerződés megállapítja.
Idegen nyelvet tanulók támogatása
1. A Minisztérium az idegen nyelv tanulását nyelvtanfolyamok szervezésével segíti elő, aminek keretében a köztisztviselő legfeljebb 4 tanulmányi év időtartamra legfeljebb heti 2 óra munkaidő-kedvezményben részesülhet. A köztisztviselő szemeszterenként 10 000 Ft tanulmányi költséget befizet a Minisztérium pénztárába, a képzéshez szükséges fennmaradó részt a Minisztérium biztosítja.
2. Ha a Minisztérium – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt az angol, francia és német alapfokú, középfokú és felsőfokú nyelvvizsga megszerzéséhez, a köztisztviselő idegennyelv-tudási pótlékra addig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.
3. A nyelvtanfolyamok szervezésével kapcsolatos feladatokat a Humán-közszolgálati Főosztály látja el.
VI.
Szakmai konferencia és egyéb rendezvény
Szakmai konferencia és egyéb rendezvény
1. Hazai és nemzetközi szervezetek által szervezett, belföldi továbbképzési ösztöndíj, tanulmányút, hazai konferencia, tapasztalatcsere, képesség- és készségfejlesztő tréning, nyelvi tréning (bentlakásos képzés) igénybevételét a köztisztviselő részére a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.
2. A konferencián való részvétel az adott szervezeti egység vezetőjének kijelölése alapján történik, a költsége a munkáltatót terheli. A szervezeti egység vezetője a Humán-közszolgálati Főosztály vezetőjének megküldi a konferencia idejére, programjára, költségeire vonatkozó adatokat. A Humán-közszolgálati Főosztály továbbítja a közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár vagy helyettes államtitkár részére engedélyezés, Gazdálkodási Főosztályra ellenjegyzés céljából.
3. A külföldön szervezett továbbképzésről, konferenciáról, egyéb rendezvényről az adott szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkáltató dönt.
*
Az utasítást a 8/2020. (III. 6.) EMMI utasítás 1. pontja hatályon kívül helyezte 2020. március 9. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás