KÜ BH 2005/302
KÜ BH 2005/302
2005.08.01.
A szomszéd ingatlan tulajdonosának kereshetőségi jogát önmagában megalapozza, ha a szomszédságában lévő jelentős bővítéssel járó építkezés során a jogszabályok által kötelezően előírt környezeti hatástanulmány beszerzését mellőzik [1952. évi III. tv. 327. §; 1995. évi LIII. tv. 67. §; 152/1995. (XII. 12.) Korm. r.].
A V. út 17-19. szám alatt lévő ingatlan tulajdonosa a beavatkozó volt, míg az azzal szomszédos és az A. u. 19. szám alatt lévő 708 m2 területű lakótelek a felperes tulajdonát képezi.
A beavatkozó jogelődjének kérelmére az építésügyi hatóság az elvi építési engedélyt követő tervegyeztetések eredményeként benyújtott építési engedélyezési tervdokumentáció alapján határozatával az R. hotel tetőfelépítményének bontására új felső szint építésével, a közterület alsó szintjének beépítésével és a szálloda teljes átalakításával, rekonstrukciójával 229 szobát és 8 lakosztályt tartalmazó 470 férőhelyes, 90 vendégparkolót biztosító – konferenciatermet, éttermet, uszoda-fitness részleget, üzleteket és szolgáltatást tartalmazó korszerű szálloda kialakítására, továbbá teljes homlokzati átépítésére az építési engedélyt kikötésekkel megadta. Az alperes jogelődje az 1995. március 1-jén kelt határozatával az elsőfokú határozatot a fellebbezések elutasítása mellett helybenhagyta. A határozat indokolása többek között tartalmazta azt is, hogy az országos jelentőségű védett természetvédelmi területeket érintő építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése esetén a természet- és tájvédelem területén illetékes szakhatóság, a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság a szakhatósági hozzájárulást megadta.
A beavatkozó jogelődje módosított építési engedélyezési kérelmet és terveket nyújtott be, amelyek alapján az építésügyi hatóság határozatával a perbeli ingatlanon alápincézett földszint + 4 + 2 emeletes, lapos tetős, 250 szobás szállodaépület – kétszintes tetőfelépítményének – bontására helyette + 1 emeleti szint építésére teljes külső és belső rekonstrukciójával, átalakításával és 200 m2 bővítéssel egy 20 213 m2 bruttó szintterületű, 266 szobát és 35 apartmant tartalmazó 602 ágyas szállodaépület kialakítására, annak I. és II. szintjén 115 gépkocsi parkolására alkalmas teremgarázsra, II. szintjén uszodát tartalmazó fitness helyiségcsoportra és loggiák beépítésével új architektonikus szerkezeti elemek alkalmazásával teljes homlokzati rekonstrukciójára a módosított építési engedélyt feltételekkel megadta, egyben engedélyezte a tervezett parkolók (30 gépkocsi és 3 autóbusz) és a belső utak megépítését.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1998. augusztus 4-én kelt határozatával az építési engedélyt megadó határozat elleni és az építési engedélyt módosító határozat elleni fellebbezést elutasította. Megállapította, hogy a felperes ingatlanának rendeltetésszerű használatát a tervezett építkezés nem korlátozza, mert a szállodaépület a felperes ingatlanától mintegy 100 méterre helyezkedik el.
A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja az volt, hogy a tervezett és jelentős szobaszámú férőhellyel bővített szálloda következményeként a területre jóval több gépkocsi és autóbusz fog érkezni, és ott tartózkodni, ez pedig megnöveli a környezet szennyezését. Sérelmezte, hogy az építési engedély módosításához a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 67. § (1) és (2) bekezdése alapján, valamint a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. sz. melléklete alapján a perbeli módosított terv szerinti építkezés környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenység, mivel az engedélyezési terv szerint a szállodaépület korábban 470 férőhelyes volt, az átépítés alapján pedig 602 férőhelyesre bővül, a befogadóképesség a korábbinak 30%-ával, mintegy 132 fővel, jelentősen megnő. A tervek szerint az ingatlanon a 602 férőhelyes szálloda mellett még számos egyéb szolgáltató üzlet is működni fog, így nem kétséges, hogy jelentős tehergépkocsi forgalommal is számolni kell, amely elegendő parkolóhely hiányában a szomszédos utcákban jelenik meg.
Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk az volt, hogy a módosított építési engedély és a hozzá tartozó tervek szerinti építkezés a felperes ingatlanának használatát hátrányosan nem befolyásolja, mert az az építési engedéllyel érintett épülettől 100 méterre található, ezért a felperesnek kereshetőségi joga korlátozott.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy a felperes kereshetőségi joga a konkrét ügyben azért korlátozott, mert egyrészt a felperes üres, beépítetlen telekingatlannal rendelkezik, másrészről a telek tulajdonjogának megszerzésekor már számolnia kellett egy kisebb kapacitású, 229 szobát, 8 lakosztályt tartalmazó, 470 férőhelyes, vendégparkolót biztosító, konferenciatermet, éttermet, uszoda-fitness részleget, üzleteket és egyéb szolgáltatást tartalmazó korszerű szálloda kialakítására vonatkozó jogerős és végrehajtható építési engedéllyel. A felperes a konkrét ügyben jog vagy jogos érdek közvetlen érintettségét nem tudta igazolni. A felperes környezetvédelmi kifogásai, az ingatlanának rendeltetésszerű használata veszélyeztetettségére hivatkozása számára kizárólag közvetett érintettséget jelent, amely a jövőben akkor válhat közvetlen sérelemmé, amennyiben a telkét beépítik, illetőleg annak beépítésére jogerős határozattal jogot szerez. Az üres telek viszonylatában tehát a felperesnek kizárólag közvetett jellegű érdeksérelmei lehetnek. A benyújtott módosított építési engedélyezési tervdokumentáció a kerületi önkormányzat képviselő-testületének 48/1996. (XI. 29.) sz. rendeletével jóváhagyott részletes rendezési terv előírásainak maradéktalanul megfelelt. A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság a BTI 1733/4/97. számú állásfoglalásában a bővítéshez feltételekkel hozzájárult. Nem vitás, hogy a módosított építési engedély megadásakor már hatályban volt a környezet védelmének általános szabályairól szóló tv. és hatályos volt a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és ezzel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló kormányrendelet, amely szerint a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységnek minősül a tevékenység akkor is, ha a bővítés legalább 25%-os növekedést jelent a tevékenység korábbi engedélyezett nagyságához képest. Megállapította, hogy az építésügyi hatóság a módosított építési engedély megadásakor kizárólag az RRT vizsgálatából indult ki és figyelmen kívül hagyta a környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatos felperesi kifogásokat, azonban a környezetre gyakorolt hatások vonatkozásában a felperesnek közvetlen érintettségét nem lehetett megállapítani, csupán közvetett sérelmei voltak igazolhatók, ezért kereshetőségi jogának korlátozottsága miatt a jogerős határozat hatályon kívül helyezésére alap nem volt.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatása mellett az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja az volt, hogy a tv. 4. § n) és o) pontja alapján a perbeli építkezéssel kapcsolatos közvetlen érintettsége, így kereshetőségi joga is fennáll. A jogszabályból nem lehetett olyan megszorító értelmezést levonni, amely szerint a környezeti hatást gyakorló tevékenység hatásterületén ingatlannal rendelkező tulajdonosok érintettsége kizárt lenne abban az esetben, ha telkük nem beépített, vagy azt nem lakhatás céljára használják. Nem vitatható, hogy az esetleges káros környezeti hatások a felperest és ingatlanát érinteni fogják.
A beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést a Pp. 256/A. § (1) bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A fellebbezés alapos.
A perbeli esetben a Legfelsőbb Bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a szomszédos ingatlan tulajdonosának kereshetőségi joga kiterjed-e annak kifogásolására, hogy a módosított építési engedély megadása előtt környezetvédelmi hatástanulmányt nem végeztek.
A Legfelsőbb Bíróság számos ítéletében rámutatott arra, hogy a szomszéd – így a felperes – az építési engedélyezési építésügyi eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (4) bekezdése alapján ügyfélként vehet részt, így a felperes a per megindítására is jogosult volt a Pp. 327. §-ának (1) bekezdése alapján. A közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben azonban kereshetőségi joga a szomszédnak csak akkor állapítható meg, ha törvényes érdekeltsége fennáll és a Pp. 327. §-ában meghatározott jogát és törvényes érdekét a keresettel támadott határozat tartalma közvetlenül és nyilvánvalóan érintette.
Az irányadó tényállás szerint a felperes ingatlana a perbeli ingatlannal szomszédos, az építkezéssel kapcsolatos esetleges káros környezeti hatások az ingatlant érinthetik, mert az engedélyezési terv szerint a szállodaépület korábban 470 férőhelyes volt, a módosított terv alapján pedig 602 férőhelyesre bővül, a befogadóképessége tehát jelentősen, 132 fővel, a korábbinak 30%-ával megnő. A tv. 4. §-ának n) pontja alapján a törvény alkalmazásában hatásterület az a terület, vagy térrész, ahol a jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett, vagy bekövetkezhet. Az o) pont szerint pedig érintett azon személy, szervezet, aki vagy amely a hatásterületen él, tevékenykedik. A törvény 67. §-ának (1) bekezdése szerint a környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység [(2) bekezdés a) pont] megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A (2) bekezdés a) pontja értelmében a környezeti hatásvizsgálat szempontjából a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységnek minősül valamely – a kormány által rendeletben meghatározott – létesítmény jelentős bővítése is. A kormányrendelet 1. sz. mellékletének 105. pontja szerint pedig a perbeli építkezés környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység, amelyet nem helyettesíthet a természetvédelmi szakhatóságnak a módosított tervhez való hozzájárulása.
A módosított építési engedély alapján tehát a szállodaépület 470 személyes befogadóképessége 602 személyre bővül, ez pedig a tv. 67. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az egyéb jelentősnek minősülő bővítésekkel együtt a környezetvédelmi hatástanulmány beszerzésének kötelezettségét megalapozza.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a felperes kereshetőségi jogát megállapította. Ezt a jogát a felperesnek nem korlátozhatta az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott azon tény, hogy a felperes csak üres, beépítetlen telekingatlannal rendelkezik és az ingatlan tulajdonának megszerzésekor számolnia kellett egy kisebb kapacitású szálloda kialakítására vonatkozó jogerős és végrehajtható építési engedéllyel. A felperes ingatlan-tulajdonosnak a Pp. 327. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogát és törvényes érdekét érinti és kereshetőségi jogát önmagában megalapozza az, ha a szomszédságában lévő, jelentős bővítéssel járó építkezésre a jogszabályok által kötelezően előírt környezeti hatástanulmány beszerzését mellőzik, a tulajdonát képező építési telek későbbi beépíthetőségére, használatára, forgalmi értékére a tervezett szálloda-bővítés közvetlenül kihat.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, az alperes határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az építésügyi hatóságot új eljárásra kötelezte. Az építésügyi hatóság az új eljárásában a környezetvédelmi hatástanulmány beszerzéséről köteles gondoskodni.
(Legf. Bfr. Kf. II. 39.182/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás