314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

2024.12.07.

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-a (7) bekezdésének c), i), l) és s) pontjában kapott felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az 1–3. számú mellékletben meghatározott tevékenységekre, létesítményekre, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira (a továbbiakban együtt: tevékenység) terjed ki.

(2)¹ Nem terjed ki a rendelet hatálya azokra a kizárólag a 2. számú mellékletben vagy a 3. számú melléklet 1–128. és 130–132. pontjában szereplő tevékenységekre, amelyeket kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és folyamatok tesztelésére használnak.

(3) A tevékenység megkezdéséhez, ha az

a) csak az 1. számú mellékletben szerepel, a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,

b)² az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szerepel és a környezethasználó összevont eljárás lefolytatását kéri, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,

c) csak a 2. számú mellékletben szerepel, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,

d) csak a 3. számú mellékletben szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,

e) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai

ea) jelentősek, környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,

eb) nem jelentősek, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás

alapján egységes környezethasználati

f)³ a 3. számú mellékletben szerepel, azonban nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, de a környezetvédelmi hatóság más hatósági, szakhatósági eljárásban megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, akkor környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi

engedély szükséges.

(4)⁴ A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság – önálló engedélyezési eljárások lefolytatása helyett – összevontan folytatja le. Ha a környezethasználó nem kéri összevont eljárás lefolytatását, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély szükséges. A környezetvédelmi engedély megszerzése az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelőzi.

(5)⁵ A környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság – előzetes vizsgálati eljárás nélkül – környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel.

(6)⁶ A környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló külön jogszabályban meghatározott hatásbecslési eljárás szabályaira tekintettel kell lefolytatni.

(6a)⁷ A vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetén a környezeti hatásvizsgálati eljárásban kell igazolni a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ában és 11. §-ában előírt feltételek teljesülését.

(6b)⁸ A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati, valamint az összevont eljárásában a tevékenység telepítési helye szerinti település, a fővárosban a kerület (a továbbiakban együtt: település) önkormányzata ügyfélnek minősül, aki a környezetvédelmi hatóság által megküldött kérelem és mellékletei tekintetében a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozhat.

(6c)⁹ A legalább 500 milliárd forint költségigényű beruházás esetében, ha a tevékenység megkezdéséhez – a 2. számú melléklet 4. és 5. pontjában, valamint az 1. számú mellékletében foglalt táblázat 27a. és 51a. sorában meghatározott tevékenységek kivételével – a (3) bekezdés b), c) pontja vagy e) pont ea) alpontja alapján egységes környezethasználati engedély szükséges, a környezethasználó, a (6d) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel

a) a létesítési, építési engedély megszerzéséhez környezetvédelmi engedélyt,

b) a használatbavételi engedély megszerzéséhez egységes környezethasználati engedélyt

kérhet.

(6d)¹⁰ A környezethasználó a (6c) bekezdés szerinti eljárást saját kockázatára választhatja, figyelemmel arra, hogy az egységes környezethasználati engedély hiányában kiadott létesítési, építési engedély megléte nem zárja ki, hogy utóbb az egységes környezethasználati engedélyben a használatbavételi engedély megszerzéséhez a környezetvédelmi hatóság bármely további szükséges környezetvédelmi feltételt meghatározzon.

(6e)¹¹ A (6c) bekezdés szerinti eljárásban kiadott környezetvédelmi engedély tartalmazza

a) a (6d) bekezdés szerinti jogkövetkezményre történő figyelmeztetést és

b) az arról való tájékoztatást, hogy a környezethasználó a megvalósított beruházásban az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet csak az egységes környezethasználati engedély birtokában és az abban meghatározott valamennyi környezetvédelmi előírás teljesítését követően kezdheti meg.

(7)¹² Ha más hatóság eljárásában – törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján – a környezetvédelmi hatóság azért nem jár el szakhatóságként, mert az eljárás tárgyául szolgáló tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, az eljáró hatóság a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemről döntést hozó környezetvédelmi hatóságot az eljárás megindulásáról – a kérelem megküldésével – tájékoztatja, és az eljárásban hozott határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést közli a környezetvédelmi hatósággal.

(8)¹³ A környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelménytől való eltérés vagy a szennyezőanyagok kibocsátására vonatkozó határérték-túllépés észlelése esetén az üzemeltető az eltérés észlelését követő 8 órán belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot.

(9)¹⁴ Az (8) bekezdés szerinti esetben az üzemeltető az észlelést követően azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az engedélyben foglalt feltételek a lehető legrövidebb időn belül teljesüljenek.

(10)¹⁵ A környezetvédelmi hatóság az e rendelet szerinti hatósági eljárások tekintetében elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet a honlapján közzétesz.

(11)¹⁶ A környezetvédelmi hatóság a döntéséről a határozat közhírré tétele mellett az ismert ügyfelet az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint alkalmazható egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei ebben az esetben is a közhírré tétellel történő közléshez kapcsolódóan állnak be.

Fogalommeghatározások

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a)¹⁷ érintett nyilvánosság: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

aa) amelyre az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntés kihat, vagy kihathat, vagy

ab) amely az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntésben egyébként érdekelt, ideértve a Kvt. 98. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi szervezetet is;

b)¹⁸ környezethasználó: aki – a Kvt. 4. § 9. pontjára figyelemmel – az 1. § szerinti tevékenység megvalósítását kérelmezi vagy olyat folytat;

c)¹⁹ vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység: olyan, e rendelet hatálya alá tartozó – a felszíni víztest fizikai jellemzőinek módosulásával vagy a felszín alatti víztest vízszintjében beállt változással járó – tevékenység, amely a víztest állapotromlását okozhatja;

d)²⁰ anyag: a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 3. pontja szerinti anyag.

(2) A környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából

a) jelentős módosítás:

aa)²¹ az 1. számú melléklet 37. c) pontjában meghatározott változtatás;

ab)²² a 3. számú melléklet 130. pontjában felsorolt tevékenység olyan megváltoztatása, különösen a tevékenység bővítése, illetve technológia- termékváltás, amelynek következtében az alábbiakban megadott feltételek valamelyike fennáll:

aba) új, határértékhez kötött, legalább egy évig tartó anyag- vagy energiakibocsátás keletkezik, és a várható kibocsátás több mint a jogszabályban előírt, az adott tevékenységre vagy kibocsátásra vonatkozó maximálisan megengedhető kibocsátás 25%-a,

abb) olyan mennyiségű vagy fajtájú veszélyes vagy radioaktív hulladék keletkezik, amely a telephelyen új kezelő létesítmény építését, vagy a meglévő létesítmény kapacitásának 25%-os növelését, vagy új kezelési technológia alkalmazását teszi szükségessé,

abc) korábban engedélyezett, határértékhez kötött anyag- vagy energiakibocsátás az engedélyezetthez képest legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő,

abd) korábban engedélyezett saját felszín alatti vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,

abe) korábban engedélyezett saját felszíni vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,

abf) a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25%-kal megnő, és az új területnek a jelenlegi vagy a településrendezési tervben meghatározott területfelhasználási módja az igénybevétel miatt megváltozik,

abg) a tevékenység volumene (különösen kapacitása, az előállított termék mennyisége, a létesítmény befogadóképessége) a tevékenység megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja;

abh)²³ a képződő hulladék mennyiségének tervezett növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő,

abi)²⁴ a korábban engedélyezett anyag-, energia-, zaj- vagy rezgéskibocsátás időbeli tartamának tervezett megváltoztatása, ha a változás mértéke legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett szintet,

abj)²⁵ a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti robbanó, nagyon mérgező, mérgező, karcinogén, mutagén, valamint a reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és keverékek felhasználásának tervezett növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja a felhasznált vagy felhasználni tervezett mennyiséget,

abk)²⁶ a hatásterület védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang védőövezetét, vízbázis védőövezetét vagy régészeti érdekű területet érintene,

abl)²⁷ országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető.

ac)²⁸ a 3. számú melléklet 131. pontjában felsorolt tevékenységnek az alábbiakban megadott megváltoztatása:

aca) a tevékenység volumene a megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja,

acb) új vasúti pálya létesül,

acc) új forgalmi sáv létesül, kivéve, ha az csak le- vagy felhajtó- vagy kapaszkodó sáv,

acd) vezeték nyomvonalának megváltoztatása védett természeti területen;

ace)²⁹ a nyomvonal olyan megváltoztatása, ami miatt a hatásterület védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang védőövezetét, vízbázis védőövezetét vagy régészeti érdekű területet fog érinteni,

acf)³⁰ a nyomvonal olyan megváltoztatása, ami miatt országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető.

ad) a tevékenység olyan megváltoztatása, ami egyúttal az 1. számú mellékletben felsorolt más tevékenység megkezdését jelenti, függetlenül attól, hogy az ab) és ac) pontokban megadott feltételek teljesülnek-e;

b) nem minősül jelentősnek az a módosítás, amelynek következtében az a) pont szerinti jelentős módosítás feltételeinek valamelyike csak a tevékenység módosításának megvalósításához szükséges építés során áll fenn;

c) nem minősül a tevékenység módosításának:

ca)³¹ a környezetvédelmi hatóság engedélyével, ellenőrzött körülmények között lefolytatott, a környezet terhelésének időleges megváltozásával járó üzemi kísérlet,

cb) az alkalmazott technológiából származó maradékanyag technológiai folyamatba történő visszavezetésének helyszíni megoldása,

d)³² kapcsolódó létesítmény: a tevékenységet elősegítő, kiegészítő, kiszolgáló építmény a telepítés helyén;

e)³³ összetartozó tevékenység: a 3. számú melléklet szerinti és az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel azonos, a környezethasználó által e tevékenységekkel azonos vagy szomszédos ingatlanon, közös beruházási céllal megkezdeni tervezett olyan tevékenység, amely a 3. számú melléklet szerinti tevékenységnek minősül, vagy olyan tevékenység, amely a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték alá esik, azonban megkezdése esetén az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel együtt a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték teljesül;

f)³⁴ területfoglalás: a tevékenység megvalósításához vagy a létesítmény elhelyezéséhez ténylegesen igénybe vett terület.

(3)³⁵ Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szempontjából:

a) új tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkr10.) hatályba lépése után megkezdett tevékenység;

b) meglévő tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő, az Mkr10. hatályba lépése előtt megkezdett tevékenység;

c) létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenység, és ugyanazon a telephelyen bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység folyik, amely műszakilag kapcsolódik a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységhez, és amely szennyezőanyag-kibocsátással jár vagy szennyező hatású;

d)³⁶ jelentős változtatás: az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, termelési kapacitásában végrehajtandó olyan bővítés vagy változtatás, amely a tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja, így a bővítés vagy változtatás minden esetben jelentősnek minősül, ha – feltéve, hogy ilyen küszöbértéket a 2. számú mellékletben meghatároztak – önmagában eléri a 2. számú mellékletben foglalt, kapacitásra vonatkozóan meghatározott küszöbértéket.

e) jelentős változás: a tevékenységben az üzemeltető szándéka nélkül bekövetkezett olyan módosulás, amely a tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja;

f) elérhető legjobb technika referenciadokumentum: meghatározott tevékenységekre vonatkozóan az Európai Unió tagállamai, az érintett iparágak, a környezetvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetek és az Európai Bizottság közötti információcsere alapján készített dokumentum, amely magában foglalja különösen az alkalmazott technikákat, az aktuális kibocsátási és fogyasztási szinteket, az elérhető legjobb technikák meghatározása tekintetében figyelembe vett technikákat, valamint az elérhető legjobb technika-következtéseket és az esetleges új keletű technikákat;

g) elérhető legjobb technika-következtetések: az elérhető legjobb technika referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum, amely következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, monitoringot és fogyasztási szinteket, valamint tartalmazhatja a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket;

h) elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek: olyan kibocsátásiszint-tartomány, amelyet valamely elérhető legjobb technika vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek melletti, az elérhető legjobb technika-következtetésekben foglaltaknak megfelelő, a megadott referenciafeltételek között történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni;

i) új keletű technika: egy ipari tevékenység során alkalmazható újszerű technika, amely üzleti megvalósítása esetén a környezet magasabb szintű általános védelmét vagy legalább azonos szintű védelem mellett nagyobb költségmegtakarítást biztosít az aktuálisan elérhető legjobb technikáknál;

j)³⁷ környezetvédelmi ellenőrzés: minden olyan tevékenység – ideértve a helyszíni ellenőrzést, valamint a kibocsátások, a belső jelentések és a monitoringdokumentumok ellenőrzését, az önellenőrzés igazolását, az alkalmazott technikák és a létesítmény környezeti vezetése megfelelőségének ellenőrzését is –, amelyet a környezetvédelmi hatóság végez vagy végeztet annak érdekében, hogy ellenőrizze és előmozdítsa a létesítmények engedélyeiben foglalt feltételeinek teljesítését, valamint – szükség esetén – nyomon kövesse e létesítmények környezeti hatásait.

k)³⁸ baromfi: a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 2. § d) pontja szerint meghatározott baromfi.

MÁS HATÓSÁGI, SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN A KÖRNYEZETI HATÁSOK JELENTŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA³⁹

2/A. §⁴⁰ (1) Kormányrendeletben meghatározott esetekben a 3. számú melléklet szerinti olyan tevékenység esetén, amely nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül – a 13. számú melléklet szerint megadott adatok és az 5. számú mellékletben meghatározott szempontok figyelembevételével –, a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint kell megvizsgálni a feltételezett környezeti hatások jelentőségét, továbbá döntést hozni a környezeti hatásvizsgálat szükségességéről és az annak során vizsgálandó kérdésekről.

(2) Jelentős környezeti hatás feltételezése esetén a környezeti hatásvizsgálat szükségességét, továbbá – a 6. számú melléklet figyelembevételével – a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit

a) az érdemi döntésre jogosult hatóság az (1) bekezdésben foglalt szakkérdés vizsgálatával, vagy

b) a környezetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködés keretében

állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a hatóság – a b) pont esetén a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján – a Kvt. vonatkozó szabályaira figyelemmel az eljárását felfüggeszti.

(4)⁴¹ Ha az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóságként nem a vízvédelmi hatóság jár el,

a) az ügyben érdemi döntésre jogosult, környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság az eljárás felfüggesztésének tárgyában való döntés meghozatalát megelőzően, vagy

b) a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásának kialakítását megelőzően

megkeresi a vízvédelmi hatóságot, amely nyilatkozik arról, hogy a megkeresésben szereplő tervezett tevékenység jelentős hatással bír-e a felszíni és felszín alatti vizekre.

(5)⁴²

(6)⁴³ A környezeti hatástanulmány az eljárás felfüggesztéséről szóló végzés jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő három éven belül nyújtható be.

ELŐZETES VIZSGÁLAT

3. § (1)⁴⁴ A környezethasználó – az 1. § (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely

a) a 3. számú mellékletben szerepel, vagy

b) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel,

c)⁴⁵ összetartozó tevékenységnek minősül és a 2/A. §-ban meghatározott eljárás lefolytatására nem került sor.

(2)⁴⁶ Az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő előzetes vizsgálati dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet és mellékleteit elektronikus úton kell benyújtani, amelyet a környezetvédelmi hatóság elektronikus úton közzétesz.

(2a)⁴⁷ A környezethasználó az előzetes vizsgálati dokumentációban értékeli azokat a tervezett tevékenység környezeti hatásainak értékelése szempontjából jelentős környezeti információkat, amelyek a hatásterület, illetve az ott folytatott korábbi tevékenységek vizsgálata nyomán rendelkezésére állnak vagy általa beszerezhetők (a továbbiakban: megalapozó információk). A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás során hivatalból is értékeli azokat a megalapozó információkat, amelyeket az előzetes vizsgálati dokumentáció nem tartalmaz, de azok rendelkezésére állnak.

(3)⁴⁸ A kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a környezetvédelmi hatóság – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – hivatalában, valamint honlapján közhírré teszi a következőket:

a) a 7. számú melléklet I.1. pontja szerinti közvetlen hatásterület vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével,

b) felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a környezetvédelmi hatósághoz észrevételt lehet tenni,

c) azt, hogy milyen döntéseket hozhat a környezetvédelmi hatóság az 5. § (2) bekezdése alapján,

d) a dokumentáció elérési helyére vonatkozó tájékoztatást,

e) az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét.

(4)⁴⁹ A környezetvédelmi hatóság a közlemény közzétételével egyidejűleg a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékleteinek elektronikus példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a közleményt. A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot a közhírré tétel időpontjáról és helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei elektronikus példányába való betekintési lehetőség módjáról is.

(5)⁵⁰ Katonai titokvédelem alá eső tevékenység esetén a kérelemről és az előzetes vizsgálati dokumentációról a környezetvédelmi hatóság csak a telepítés helye szerinti, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjét tájékoztatja.

(6)⁵¹

(7)⁵² A környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a környezetvédelmi hatósághoz, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely megfelel a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységnek, azonban az abban meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy az ott szereplő kritériumot nem teljesíti, feltéve, hogy a tevékenység nem tartozik a 2. számú mellékletbe. Ha a környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat során az 5. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint dönt, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.

(8)⁵³ A környezetvédelmi hatóság a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások esetén a benyújtott dokumentációval kapcsolatos hiánypótlás teljesítése érdekében a hiánypótlási határidőn belül tartott tárgyaláson lehetőséget biztosít a hiánypótlásban szereplő hiányosságok azonnali pótlására.

4. §⁵⁴ (1)⁵⁵ A környezetvédelmi hatóság a szakhatóságok megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyének megadásával.

(2)–(3)⁵⁶

(4)⁵⁷ A környezetvédelmi hatóság a kérelembe és az előzetes vizsgálati dokumentációba, a szakhatósági állásfoglalásokba és a szakértői véleményekbe való betekintést – a benyújtásukat, rendelkezésre állásukat követő nyolc napon belül – lehetővé teszi az érintett nyilvánosság számára.

(5)⁵⁸ Közmeghallgatás tartása esetén, ha a környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha a környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatás dokumentálására az írásos jegyzőkönyvi formát választja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.

5. §⁵⁹ (1)⁶⁰ A környezetvédelmi hatóság a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás jelentőségének megítélésére, valamint a később benyújtandó engedélykérelem tartalmára vonatkozó – és a 3. § (3) bekezdésének d) pontja, illetve a 12–15. §-ok szerint kapott – észrevételeket érdemben vizsgálja.

(2)⁶¹ A környezetvédelmi hatóság a határozatában

a) megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének és az 5. számú melléklet figyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint

aa) jelentős környezeti hatás feltételezése esetén megállapítja a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány, és ha a tevékenység 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit,

ab) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit,

ac)⁶² ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, tájékoztatást ad arról, hogy a tevékenység mely egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg;

b) ha az előzetes vizsgálati dokumentáció változatokat tartalmazott, megjelöli azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja;

c)⁶³ amennyiben az előzetes vizsgálat során a tevékenység engedélyezését kizáró ok merült fel,

ca)⁶⁴ ennek tényét rögzíti és – a cb)–cd) alpontban foglaltak kivételével – megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható,

cb)⁶⁵ ha a tervezett tevékenység a településrendezési tervvel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem előterjesztéséig megteremthető, ezt a lehetőséget rögzíti, és előírja, hogy a kizáró okot a létesítési, építési engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig meg kell szüntetni,

cc)⁶⁶ ha a tervezett tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása és az a településrendezési tervvel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett kivitelezési tevékenység megkezdéséig megteremthető, ezt a lehetőséget rögzíti, és előírja, hogy a kizáró okot a tervezett kivitelezési tevékenység megkezdéséig meg kell szüntetni;

cd)⁶⁷ ha a tervezett tevékenység erőmű vagy 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezeték vagy átalakító- és kapcsolóberendezés létesítése és az a területrendezési tervvel, illetve a településrendezési tervvel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett kivitelezési tevékenység megkezdéséig megteremthető, ezt a lehetőséget rögzíti, és előírja, hogy a kizáró okot a tervezett kivitelezési tevékenység megkezdéséig meg kell szüntetni;

d) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmát meghatározó előírások figyelembevételével írja elő.

(3)⁶⁸ A (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti esetben a határozat indokolása tartalmazza a tevékenységnek az előzetes vizsgálati dokumentációban bemutatott olyan jellemzőit és tervezett intézkedéseit, amelyek célja a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülése vagy megelőzése. A környezetvédelmi hatóság a határozata rendelkező részében meghatározhat olyan környezetvédelmi feltételeket, illetve szempontokat, amelyeket a tevékenység engedélyezése során figyelembe kell venni.

(4) A tartalmi követelmények meghatározásakor a környezetvédelmi hatóság figyelembe veszi, hogy mi az az információ, ami megfelel a tervezés és engedélyezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint ami észszerűen és méltányosan megkövetelhető a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.

(5)⁶⁹ Ha a 3. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén az előzetes vizsgálat során kiderül, hogy valószínűsíthetően felléphetnek országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatások, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes állam (a továbbiakban: az EGT-megállapodásban részes állam) a 12–15. §-ok szerinti nemzetközi eljárás lefolytatását kéri, a környezeti hatásvizsgálati eljárást le kell folytatni.

(6)⁷⁰ A környezetvédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti határozatot megküldi az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőinek, akik a környezetvédelmi hatóság által megjelölt időpontban gondoskodnak a határozat teljes szövegének közhírré tételéről. A környezetvédelmi hatóság a közhírré tételre a határozat megküldésétől számított nyolcadik napnál korábbi időpontot nem határozhat meg. A jegyző a határozat közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról.

(7)⁷¹ A környezethasználó a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt. A környezetvédelmi hatóság a határozat jogerőre emelkedésétől vagy véglegessé válásától számított 18 hónap elteltével – ha a környezethasználó az eltelt idő alatt nem kezdeményezte környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását – értesíti a környezethasználót az eljárás-kezdeményezési jogosultság lejártának időpontjáról. Az értesítés elmaradása miatt a környezetvédelmi hatósággal szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem érinti az engedélykérelem benyújtására nyitva álló határidőt.

(8)⁷² A környezetvédelmi hatóság a (7) bekezdésben szereplő kétéves határidőt kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás.

(9)⁷³ A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntését a körülményekben bekövetkezett változások esetén – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja.

ELŐZETES KONZULTÁCIÓ⁷⁴

5/A. §⁷⁵ (1)⁷⁶ A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely

a) az 1. számú mellékletben szerepel,

b) az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, vagy

c) a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek közé.

(2)⁷⁷ Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezethasználó a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a környezet- és természetvédelmi, valamint a 12. számú mellékletben meghatározott egyéb szakkérdésekre kiterjedő, az engedélykérelmi dokumentáció összeállítását segítő írásos véleményt kapjon, továbbá a nyilvánosság a tervezett tevékenységgel kapcsolatos észrevételeit kifejtse. A vélemény kialakítása érdekében a 12. számú melléklet szerinti közigazgatási szerveket kell megkeresni, kivéve, ha a környezet- és természetvédelmi szakkérdések, valamint a 12. számú mellékletben meghatározott szakkérdés vizsgálata ugyanazon szerv hatáskörébe és illetékességébe tartozik.

(3)⁷⁸ Az előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt (a továbbiakban a kezdeményezés és a dokumentáció együtt: konzultációs kérelem), amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. A konzultációs kérelmet a környezetvédelmi hatóságnak elektronikus úton kell benyújtani.

(3a)⁷⁹ A konzultációs kérelemben – a 3. § (2a) bekezdésében foglaltak alkalmazásával – értékelni kell a megalapozó információkat.

(4)⁸⁰ A környezetvédelmi hatóság a konzultációs kérelmet megküldi a (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveknek, amelyek arra 15 napon belül észrevételt tehetnek.

(5)⁸¹ A konzultáció kezdeményezését követően a környezetvédelmi hatóság – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely tartalmazza:

a) a környezetvédelmi hatóság megnevezését, székhelyét, elérhetőségét;

b) a konzultációs kérelem tárgyát, valamint rövid ismertetését;

c) a közlemény közzétételének időpontját;

d) a közvetlen hatásterület (7. számú melléklet I.1. pontja) vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével;

e)⁸² felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a környezetvédelmi hatósághoz észrevételt lehet tenni;

f) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be a konzultációs kérelembe.

(6)⁸³ A környezetvédelmi hatóság a közlemény közzétételével egyidejűleg a konzultációs kérelmet és a közleményt megküldi a tevékenység telepítési helye szerinti település (a fővárosban a kerület), valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőinek, akik haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos módon történő közzétételéről. A közleményben szerepelnie kell annak, hogyan lehet helyben betekinteni a konzultációs kérelembe.

(7)⁸⁴ A környezetvédelmi hatóság – az (5)–(6) bekezdéstől eltérően – katonai titokvédelem alá eső tevékenység esetén csak a telepítés helye szerinti, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjét tájékoztatja a konzultációs kérelemről.

5/B. §⁸⁵ (1) A környezetvédelmi hatóság a nyilvánosság észrevételeinek beérkezését követően – a vélemény tartalmának kialakítása érdekében – szóbeli konzultációt tarthat, illetve a környezethasználó vagy az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerv kérelmére szóbeli konzultációt tart, amelyre meghívja az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveket és a környezethasználót.

(2)⁸⁶ A környezetvédelmi hatóság a konzultációs kérelembe, az (1) bekezdés szerinti szóbeli konzultációról készült összefoglalóba, valamint a közigazgatási szervek észrevételeibe a betekintést – a rendelkezésre állásukat, illetve a szóbeli konzultációt követő nyolc napon belül – lehetővé teszi.

(3) A környezetvédelmi hatóság az előzetes konzultáció keretében

a) a kizárólag az 1. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén véleményt ad a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeiről a 6. számú melléklet figyelembevételével;

b) a kizárólag a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén véleményt ad az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a 8. számú melléklet figyelembevételével;

c) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén véleményt ad a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről;

d) ha a konzultációs kérelem változatokat tartalmazott, megnevezi azt vagy azokat a változatokat, amellyel kapcsolatosan – megfelelő körülmények között – a létesítést lehetségesnek tartja;

e) ha a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok áll fenn, véleményében ennek tényét rögzíti, és erre felhívja a környezethasználó figyelmét;

f) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmára vonatkozó előírások figyelembevételével ad véleményt a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről.

(4)⁸⁷ A környezetvédelmi hatóság véleményét a konzultációs kérelem benyújtásától számított 30 napon belül adja meg. E határidőbe az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szervek észrevételezési határideje beszámít.

(5) A tartalmi követelmények meghatározásakor a környezetvédelmi hatóság figyelembe veszi, hogy melyek azok az információk, amelyek megfelelnek a tervezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint amelyek ésszerűen megkövetelhetők a konzultáció időpontjában fennálló ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.

(6) A közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételeit a környezetvédelmi hatóság véleményével együtt a környezethasználó részére megküldi.

(7) A környezetvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti véleményének közzétételéről honlapján gondoskodik. A környezetvédelmi hatóság a véleményről közleményt készít, amelyet megküld az érintett önkormányzatok jegyzőinek. A jegyzők haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos egyéb módon való közzétételéről.

(8) A környezethasználó a vélemény megadását követő két éven belül nyújthat be kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt. Ha a környezetvédelmi hatóság határidőben véleményt nem ad, a környezethasználó a vélemény hiányában is benyújthatja a kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt.

BEJELENTÉSI ELJÁRÁS⁸⁸

5/C. §⁸⁹ A környezethasználó félévente utólagosan köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére a 22 kV feletti, de 35 kV alatti légvezeték létesítésére vonatkozó tevékenység megvalósítását. A bejelentéssel egyidejűleg igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A környezetvédelmi hatóság a bejelentés tudomásulvételéről a bejelentőt negyven napon belül tájékoztatja.

A KÖRNYEZETI KÖRZETI TERV JÓVÁHAGYÁSA⁹⁰

5/D. § (1) Az öntözési igazgatási szerv az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényben meghatározott esetekben az öntözni kívánt területre vonatkozó környezeti körzeti tervet nyújt be a környezetvédelmi hatóságnak jóváhagyás céljából.

(2) A környezetvédelmi hatóság

a) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a 3–5. § szerinti előzetes vizsgálatot,

b) a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a 6–16. § szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást

folytat le.

(3) A környezeti körzeti terv engedélyeztetésére vonatkozó kérelemhez csatolni kell

a) a 3. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben a 4. számú és a 14. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt vagy

b) az 1. § (3) bekezdés d) vagy f) pontjában, illetve az 1. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a 6. számú és a 14. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt, továbbá

c) a tervezett beavatkozással érintett terület elhelyezkedését, a vízkivétel helyét és a vízvezetés nyomvonalát tartalmazó átnézeti térképet 1:50 000 vagy 1:100 000 méretarányban,

d) a terület adottságait jellemző topográfiai vagy a külön jogszabályban foglalt ortofoto alapú MePAR egyedi fizikai blokktérképet a talajmintavétel, illetve a talajszelvények helyének feltüntetésével, a vizsgált terület lehatárolásával 1:10 000 vagy annál nagyobb méretarányban,

e) akkreditált laboratórium által kiállított talajvizsgálati jegyzőkönyvet,

f) 1:10 000 méretarányú talajtérképet,

g) szintvonalas térképvázlatot a humuszos termőréteg-vastagságok lehatárolásával,

h) az öntözés lehetőségét, feltételeit tartalmazó kartogramot,

i) szemeloszlási görbét (indokolt esetben),

j) az öntözővíz minőségére vonatkozó, akkreditált laboratórium által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvet,

k) csepegtető öntözés kivételével mellékelni kell még:

ka) vízgazdálkodási kartogramot,

kb) kritikus talajvíz kartogramot (indokolt esetben),

kc) talajvíz kartogramot (indokolt esetben),

l) pF görbét, vízháztartási mérleget számítással,

m) havária tervet,

n) a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői jogosultság igazolását és

o) a talajvédelmi szakértői jogosultság igazolását.

(4) A környezeti körzeti terv készítése és jóváhagyása során figyelembe kell venni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet is.

(5) Ha az öntözési körzet területe változik, vagy az öntözési körzeten belül az öntözni kívánt területek mennyisége nő – a 2. § (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével –, a környezeti körzeti tervet módosítani kell az újonnan öntözni kívánt területekre vonatkozóan.

(6) Ha a talajszint végleges megváltoztatásával járó, beruházásnak nem minősülő, 1000 m²-nél nagyobb területnagyságú tevékenység, illetve 400 m²-t meghaladó területigényű beruházások megvalósítása esetén a környezeti körzeti terv iránti kérelem nem tartalmazza a humuszgazdálkodási tervet, akkor a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott környezeti körzeti tervet a beruházás megvalósításának kezdetéig ki kell egészíteni a humuszgazdálkodási tervvel.

(7) Az öntözési igazgatási szerv a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott környezeti körzeti terv véglegessé válását követő 30 napon belül kezdeményezi a környezetvédelmi hatóságnál a környezeti körzeti terv jogosultjának a módosítását, amely alapján az öntözési igazgatási szerv helyett az öntözési közösség válik a környezeti körzeti terv jogosultjává.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS

Általános szabályok

6. § (1)⁹¹ A környezeti hatásvizsgálati eljárás kiterjed a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységnek

a) az élővilágra, a biológiai sokféleségre, különös figyelemmel a védett természeti területekre és értékekre, valamint a Natura 2000 területekre,

b) a tájra,

c) a földre, a levegőre, a vízre,

d) az éghajlatra,

e) az épített környezetre és a kulturális örökség elemeire,

f) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére gyakorolt hatásainak

az ügyek egyedi sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére.

(1a)⁹² Az (1) bekezdés szerinti eljárás magában foglalja az ott felsorolt hatások következtében érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben – várható változásoknak az értékelését.

(1b)⁹³ A környezeti hatásvizsgálati eljárás – e rendeletben meghatározott tartalommal – kiterjed az ipari baleseteknek és a természeti katasztrófáknak való kitettségből eredő várható hatások vizsgálatára is.

(2)⁹⁴ A tevékenységnek az (1) bekezdés szerinti hatásai meghatározását a tevékenység egyes szakaszai – telepítés⁹⁵, megvalósítás⁹⁶, felhagyás⁹⁷ – szerint megkülönböztetve kell elvégezni.

6/A. §⁹⁸ A környezeti hatásvizsgálat magában foglalja

a) a környezeti hatástanulmánynak a kérelmező által történő elkészítését és benyújtását,

b) a szakhatóságok részvételét a környezeti hatásvizsgálati eljárásban,

c) az érintett nyilvánosság és a feladatkörükben érintett szervezetek környezeti hatásvizsgálati eljárásba történő bevonását,

d) országhatáron átterjedő hatás esetén a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását,

e) a környezeti hatástanulmány és a környezethasználó által benyújtott hiánypótlásoknak, a c) és a d) pont keretében kapott információknak a környezetvédelmi hatóság és a szakhatóságok általi értékelését,

f) szükség szerint a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére álló egyéb információk értékelését, illetve az általa elvégzett további vizsgálatokat,

g) a környezetvédelmi engedély tárgyában hozott, a c)–f) pontok szerinti információk és vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével meghozott döntést.

7. § (1)⁹⁹ A környezeti hatásvizsgálati eljárást a környezetvédelmi hatóság a környezethasználó kérelmére indítja meg. A kérelem mellé csatolni kell – ha történt előzetes vizsgálat vagy előzetes konzultáció, az azt lezáró határozatra vagy az annak során adott véleményre, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott esetben az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésben foglaltakra figyelemmel készített – környezeti hatástanulmányt.

(2)¹⁰⁰

(3)¹⁰¹ A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. A környezeti hatástanulmány egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A hatásterület kiterjedését a 7. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

(3a)¹⁰² Ha a környezeti hatástanulmány minősített adatot vagy üzleti titoknak minősülő adatot (a továbbiakban együtt: titok) tartalmaz, akkor azokat a kérelemhez külön iratban kell csatolni. Az eljárás során a környezetvédelmi hatóság gondoskodik arról, hogy a titok jogosulatlan személy számára ne váljon megismerhetővé. A titokra az e rendelet szerinti nyilvánosságra hozatal szabályai nem vonatkoznak.

(3b)¹⁰³ A környezeti hatástanulmányban – a 3. § (2a) bekezdésében foglaltak alkalmazásával – értékelni kell megalapozó információkat, illetve azokat a környezetvédelmi hatóság hivatalból is figyelembe veszi.

(4)¹⁰⁴ A környezetvédelmi hatóság a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások esetén a benyújtott dokumentációval kapcsolatos hiánypótlás teljesítése érdekében a hiánypótlási határidőn belül tartott tárgyaláson lehetőséget biztosít a hiánypótlásban szereplő hiányosságok azonnali pótlására.

8. §¹⁰⁵ (1)¹⁰⁶ A környezetvédelmi hatóság a kérelem benyújtását követően – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – a honlapján közhírré teszi:

a) környezeti hatásvizsgálat megindításának tényét,

b) azt, hogy folyamatban van-e a 12–15. § szerinti eljárás,

c) azt, hogy milyen módon történik a tájékoztatás és milyen lehetőségek lesznek az észrevételek megtételére, kérdések feltevésére,

d) azt, hogy milyen döntéseket hozhat a környezetvédelmi hatóság az eljárás során,

e) a dokumentáció elérési helyére vonatkozó tájékoztatást,

f) az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét.

(1a)¹⁰⁷ Az (1) bekezdés szerinti közlemény tartalmazhatja a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat is, ebben az esetben a közmeghallgatásról külön közzététel és közhírré tétel nem szükséges.

(2)¹⁰⁸ A környezetvédelmi hatóság a közlemény közzétételével egyidejűleg a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékleteinek elektronikus példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a közleményt. A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közzétételéről. A jegyző a közlemény közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot a közzététel időpontjáról és helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei elektronikus példányába való betekintési lehetőség módjáról is.

(3)¹⁰⁹ A közzététel időtartama legalább harminc nap.

(4)¹¹⁰ A környezetvédelmi hatóság a szakhatóságok megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyének megadásával.

(5)¹¹¹ A környezetvédelmi hatóság a szakhatósági állásfoglalásokba és az általa kért szakértői véleményekbe, továbbá a hiánypótlásul készült dokumentációba való betekintést lehetővé teszi a benyújtásukat, illetve rendelkezésre állásukat követő – egyeztetés esetén az egyeztetést követő – nyolc napon belül az érintett nyilvánosság számára.

(6) Az ügyben az (5) bekezdésben említetteket követően keletkezett és a döntéshozatal szempontjából lényeges környezeti információkat – a Kvt. 12. §-ának (2)–(3) bekezdésének megfelelően – az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

9. §¹¹² (1)¹¹³ A környezetvédelmi hatóság közmeghallgatást tart, kivéve, ha a tevékenység katonai titokvédelem alá esik, vagy ha a kérelmet benyújtását követően elutasította. A titkos katonai tevékenység környezeti hatásairól a környezetvédelmi hatóság a telepítés helye szerinti és az érintett települési önkormányzat jegyzőjét tájékoztatja.

(2) Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás.

(3)¹¹⁴ A közmeghallgatás céljára alkalmas önkormányzati helyiséget a telepítés helye szerint illetékes, illetve az egyéb érintett települési önkormányzat jegyzője térítésmentesen biztosítja. Ha ez az érintett nyilvánosság eljárásban való részvétele szempontjából hátránnyal nem jár, a közmeghallgatás a környezetvédelmi hatóság erre alkalmas hivatalos helyiségében is megtartható.

(4) A környezetvédelmi hatóság értesíti a közmeghallgatásról az ügyben érdekelt szakhatóságokat és az érintett önkormányzatokat, a környezethasználót, továbbá a környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületet, és más társadalmi szervezeteket, ha az eljárásban való részvételi szándékukat bejelentették és ügyféli minőségüket a környezetvédelmi hatóság számára igazolták.

(5)¹¹⁵ Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről szóló véglegessé vált határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat.

(6)¹¹⁶ A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat közhírré teszi, valamint azokat közhírré tétel érdekében megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok jegyzőinek. A jegyző a közhírré tételt követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot a közhírré tétel időpontjáról és helyéről.

(7)¹¹⁷ A közzétételnek legalább harminc nappal a közmeghallgatás időpontja előtt kell megtörténnie.

(8)¹¹⁸ Az észrevételeket a közmeghallgatás időpontjáig a környezetvédelmi hatósághoz vagy a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez lehet benyújtani.

(9)¹¹⁹ Ha a környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton hozzáférhetővé teszi. Ha a környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatás dokumentálására az írásos jegyzőkönyvi formát választja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.

(10)¹²⁰ A közmeghallgatás a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján is megtartható.

(11)¹²¹ Ha az (1)–(10) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közmeghallgatásra az érintettek személyes megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján kerül sor, a környezetvédelmi hatóság a honlapján közzéteszi mindazon információkat – így különösen iratokat, kép- és hangfelvételeket, internetes hivatkozásokat –, amelyek az érintettek közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek. Ha a környezetvédelmi hatóság más szervet is megkeres az információk saját honlapon történő közzététele érdekében, a megkeresett szerv köteles azt haladéktalanul teljesíteni. A közzététel tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül az érintettek észrevételeket tehetnek, és kérdéseket tehetnek fel.

(12)¹²² A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében a (11) bekezdésben foglaltakon kívül más alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, interaktív kommunikációt lehetővé tevő információtechnikát, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.

(13)¹²³ A környezetvédelmi hatóság – szükség szerint az érintett egyéb szervek, szakhatóságok, illetve a kérelmező ügyfél bevonásával – a (11) bekezdés szerint beérkezett észrevételekkel kapcsolatos tájékoztatását a honlapján közzéteszi. Ha az észrevételek sajátosságai megkívánják, a környezetvédelmi hatóság írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet.

10. § (1)¹²⁴ A környezetvédelmi hatóság az érintett nyilvánosságtól, a megkeresett szervektől, valamint a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás során kapott, a környezeti hatások értékelése szempontjából lényeges észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja.

(2)¹²⁵

(3)¹²⁶ A határozat közzétételére az 5. § (6) bekezdése az irányadó.

(4) A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között:

a)¹²⁷ elő kell írni azokat az intézkedéseket, amelyek a jelentős kedvezőtlen környezeti hatások elkerülésére, megelőzésére vagy csökkentésére, és – ha lehetséges – kiegyenlítésére vonatkoznak, továbbá szükség szerint az 5. § (2) bekezdés c) pont cb)–cd) alpontjában foglaltakat;

b) előírhatók:

ba) rendszeres környezetvédelmi és természetvédelmi ellenőrzés, ideértve mérő-, megfigyelő-, ellenőrző rendszer kialakítása,

bb) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is,

bc) a környezetvédelmi engedély megadását követő, a környezethasználat megkezdéséhez esetlegesen szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendő és a környezeti hatásvizsgálat alapján meghatározható feltételek,

bd) a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltételei, ideértve a szüneteltetés vagy felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre,

be)¹²⁸ az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését célzó, illetve energiahatékonyságot növelő intézkedések,

bf)¹²⁹ az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések, ha a hatásvizsgálat eredményét figyelembe véve azok megvalósítása nem jár aránytalanul magas költséggel.

(4a)¹³⁰ A (4) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott ellenőrzés tárgyát képező paraméterek típusát és az ellenőrzés időtartamát a tevékenység jellegéhez, helyéhez és volumenéhez, valamint a környezetre gyakorolt hatások mértékékéhez igazodva, az arányosság szem előtt tartásával kell meghatározni.

(4b)¹³¹ A környezetvédelmi engedélyben olyan ellenőrzési eljárások is előírhatók, amelyek végzésére a környezethasználó az egyes környezeti elemekre és tényezőkre vonatkozó jogszabályok alapján kötelezett.

(5)¹³² A környezetvédelmi hatóság a határozatában dönt a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó egyéb engedélyek megadásáról, ha annak feltételei fennállnak.

(5a)¹³³ A környezetvédelmi hatóság határozatának indokolása – törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza

a) az érintett nyilvánosság eljárásban való részvételének ismertetését,

b) az érintett nyilvánosság észrevételeinek összefoglalását és értékelését,

c) a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció, valamint az eljárás során beszerzett további információk és bizonyítékok összefoglalását és értékelését, ideértve a nemzetközi hatásvizsgálati eljárás során kapott észrevételeket is,

d) azt, hogy a környezetvédelmi hatóság az egyes bizonyítékokat mennyiben vette figyelembe, vagy mely okoknál fogva hagyta figyelmen kívül.

(6) Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a tervezett nyomvonal egyes önállóan használható szakaszai önálló engedélyezés tárgyát képezik, amennyiben a nyomvonal környezet- és természetvédelmi követelményekkel összeegyeztethető továbbvezetése a benyújtott dokumentáció szerinti információk alapján valószínűsíthető.

(6a)¹³⁴ Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a nyomvonalas létesítmény, a kapcsolódó létesítmények, az összetartozó tevékenységek, valamint a nyomvonalas létesítmény által érintett egyéb létesítmények (különösen keresztező utak, közművek) hatásainak a vizsgálatára is.

(7) A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozná

a) a Nemzeti Környezetvédelmi Programban [Kvt. 40. §] meghatározott környezeti célállapotok elérését;

vagy

b)¹³⁵ Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.

(8)¹³⁶ A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

(9)¹³⁷ A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedély módosítására irányuló eljárása során a kijelölt szakhatóságok közül azokat keresi meg, amelyek hatáskörét a módosítás érinti.

11. § (1) A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje

a)¹³⁸ legalább öt év – nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében legalább tíz év –, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény működésének idejét más jogszabály ennél rövidebb időben nem határozza meg, de az engedély határozatlan időre is megadható, illetőleg külön jogszabály alapján megadandó,¹³⁹

b)¹⁴⁰ az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló, a 3. számú melléklet 128. pontja szerinti tevékenységeknél legfeljebb két év.

(2)¹⁴¹ Az engedély érvényességi idejét a környezetvédelmi hatóság a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység végzésének tervezett időtartama figyelembevételével határozza meg.

(3) Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kvt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit [Kvt. 73–76. §, 78–80. §] kell alkalmazni.

(3a)¹⁴² A környezetvédelmi hatóság hat hónappal a környezetvédelmi engedély időbeli hatályának lejártát megelőzően értesíti a környezethasználót a lejárat időpontjáról és a (3) bekezdésben foglaltakról. Az értesítés elmaradása miatt a környezetvédelmi hatósággal szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem mentesíti a környezethasználót a tevékenység folytatásához szükséges eljárás kellő időben történő kezdeményezése, valamint a tevékenység jogellenes folytatása miatti felelősség alól.

(4)¹⁴³ Ha a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentős módosítást jelentő változtatások három év alatt együttesen elérik a 2. § (2) bekezdésének abf), abg) vagy aca) pontjában megadott küszöbértéket, a környezethasználó ezt köteles jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. Ezekben az esetekben a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkezései szerint jár el.

11/A. §¹⁴⁴ Ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás építtetője bejelenti, hogy a környezeti hatásvizsgálati eljárás tartama alatt megindította az építési engedélyezési eljárást, a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt az építési engedélyezési ügyben és a vízjogi létesítési engedélyezési ügyben eljáró hatóság számára is megküldi.

11/B. §¹⁴⁵ A környezetvédelmi hatóság a tevékenység engedélynek megfelelő megvalósítását, illetve a környezetre gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatások elkerülése, megelőzése, csökkentése vagy kiegyenlítése érdekében szükséges intézkedések végrehajtását – az e rendeletben, valamint az egyes környezeti elemekre és tényezőkre vonatkozó szabályozásban foglalt előírások szerint, szükség szerint hatósági ellenőrzéssel – figyelemmel kíséri.

Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás

12. § (1) Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az egyezmény részes felei mind – viszonosság esetén – a nem részes felek tekintetében is, az egyezmény előírásait a 12–16. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

(2) Az egyezmény I. függelékében felsorolt azon tevékenységek vagy létesítmények mérethatáraként, amelyeknél számszerű érték helyett a „nagy” vagy „nagyobb” megjelölés található, az 1. mellékletben a megfelelő tevékenységnél vagy létesítménynél a környezeti hatásvizsgálati kötelezettséghez megadott feltételt vagy mérethatárt kell alkalmazni.

(3)¹⁴⁶ Az egyezmény és e rendelet 12–16. §-ának előírásait az egyezményben nem szereplő, de az e rendelet 1. és 3. számú mellékletében felsorolt minden tevékenységnél alkalmazni kell, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, és a hatásviselő vagy a kibocsátó fél az EGT-megállapodásban részes állam.

(4)¹⁴⁷ Az egyezmény és e rendelet 12–16. §-a rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges koordináció és az egyezmény 1. cikk (iv) pontja szerinti érdekelt felekkel való kapcsolattartás a környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium, illetve az általa kijelölt szerv (a továbbiakban együtt: Minisztérium) feladata.

(5)¹⁴⁸

Eljárás kibocsátó félként

13. § (1)¹⁴⁹ A 12. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott esetekben a tevékenység előzetes vizsgálati eljárása vagy az előzetes konzultáció során, ha a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése – különösen az egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján – feltételezhető, a környezetvédelmi hatóság tájékoztatja erről a Minisztériumot és a környezethasználót.

(2)¹⁵⁰ A Minisztérium tájékoztatásához a környezetvédelmi hatóság mellékeli:

a)¹⁵¹ a kérelmet, a kérelem mellékleteit és az előzetes vizsgálati dokumentációt vagy az előzetes konzultációs kérelmet;

b) a 3. § (3) bekezdés szerinti közleményt;

c) a környezetvédelmi hatóság és a szakhatóságok állásfoglalását arról, hogy

ca) az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás mi alapján feltételezhető,

cb) a hatásviselő fél [egyezmény 1. cikk (iii) pontja] hatásterületéről a környezeti hatástanulmány elkészítéséhez milyen adatokat és környezeti információkat kell megkérni;

d)¹⁵² az előzetes vizsgálati dokumentációnak vagy az előzetes konzultációs kérelemnek a környezethasználó által készíttetett (a hatásviselő fél nyelvére vagy angolra való) fordítását.

(3)¹⁵³ Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és a (2) bekezdés szerinti iratokat az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához vagy az előzetes konzultációhoz kell megküldeni.

(4)¹⁵⁴ A Minisztérium a (2) bekezdés szerinti iratok alapján, az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési idejéhez vagy az előzetes konzultáció idejéhez igazodó válaszadási határidő megadásával, elkészíti az egyezmény szerinti értesítést, megküldi azt a hatásviselő félnek és a környezetvédelmi hatóságnak, amely azt továbbítja a környezethasználónak.

(5)¹⁵⁵ A Minisztérium a hatásviselő félnek az értesítésre adott válaszát és észrevételeit, valamint a hatásviselő fél területén lévő hatásterületről megküldött adatokat és környezeti információkat továbbítja a környezetvédelmi hatósághoz, amely kézbesíti azokat a környezethasználónak.

(6)¹⁵⁶ Ha a hatásviselő fél az értesítésre adott válaszában bejelenti, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, akkor ezt a környezetvédelmi hatóság és a Minisztérium honlapján közzé kell tenni, és az eljárást az egyezmény előírásai és a 12–15. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell továbbfolytatni.

14. §¹⁵⁷ (1)¹⁵⁸ Környezeti hatásvizsgálati eljárás esetén a környezethasználónak a kérelmet és mellékleteit elektronikus úton kell benyújtania. A környezethasználónak a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határidőig a hatásviselő fél nyelvén vagy angol nyelven is el kell készíttetni a környezeti hatástanulmány nemzetközi fejezetének és közérthető összefoglalójának fordítását, és azt a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania. A fordítást akkor kell elkészíttetni, ha a környezetvédelmi hatóság az engedélykérelmet a környezeti hatástanulmány, illetve az ahhoz esetlegesen előírt hiánypótlás benyújtását közvetlenül követően nem utasítja el.

(2) A környezetvédelmi hatóság a 8. § (1) és 9. § (6) bekezdései szerinti információkat megküldi a Minisztériumnak, amint azok rendelkezésre állnak. A Minisztérium az ezek alapján készített tájékoztatást megküldi a hatásviselő félnek.

(3)¹⁵⁹ A környezetvédelmi hatóság a kérelmet, a környezeti hatástanulmányt, a kérelem mellékleteit és az (1) bekezdés szerinti fordítást, továbbá a 8. § (5) bekezdésében említett információkat haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek, és kezdeményezi az ennek alapján tartandó konzultációt. A konzultációba a Minisztérium bevonja a környezetvédelmi hatóságot és szükség szerint az eljárásban kijelölt szakhatóságokat.

(4) A hatásviselő féllel való konzultáción kapott, valamint a hatásviselő fél nyilvánossága által adott észrevételek mérlegelése alapján a környezetvédelmi hatóság az érintett szakhatóságok bevonásával a környezeti hatástanulmány kiegészítését rendelheti el.

(5)¹⁶⁰ A környezetvédelmi hatóság a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hozott döntését közli a Minisztériummal, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek. Amennyiben az ügyben jogorvoslat folytán további döntések születnek, azokat hasonló módon kell továbbítani.

15. §¹⁶¹ (1)¹⁶² Olyan tevékenység előzetes vizsgálata, előzetes konzultációja, illetőleg környezeti hatásvizsgálati eljárása során, amelyben a környezetvédelmi hatóság országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezését nem feltételezte, az előzetes vizsgálatot lezáró határozat vagy az előzetes konzultációban adott vélemény, illetve a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély még nem került kiadásra, és a 12. § (1) bekezdésében említett ország az egyezmény alkalmazását kéri, a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja erről az eljáró környezetvédelmi hatóságot, amely értesíti erről a környezethasználót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően

a) a Minisztérium megszervezi – a környezetvédelmi hatóság és az érintett szakhatóságok bevonásával – az egyezmény szerinti érdekelt felek közötti információcserét, valamint az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás fellépésének lehetőségéről való egyeztetést;

b)¹⁶³

(3)¹⁶⁴ Ha az egyeztetést követően a kapott információk mérlegelése alapján a környezetvédelmi hatóság az érintett szakhatóságok bevonásával úgy dönt, hogy felléphet országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, illetve a 12. § (1) bekezdésben említett ország továbbra is az egyezmény alkalmazását kéri, amennyiben ez az ország az EGT-megállapodásban részes állam, akkor az eljárást vagy előzetes konzultációt az egyezmény és a 12–15. §-ok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell folytatni, és erről a környezetvédelmi hatóság és a Minisztérium honlapján tájékoztatást kell közzétenni.

(4)¹⁶⁵ Ha csak az előzetes vizsgálatot vagy előzetes konzultációt követő környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban derül ki, hogy feltételezhető országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, a környezetvédelmi hatóság haladéktalanul tájékoztatja erről a Minisztériumot, és a továbbiakban a 12–15. §-ok értelemszerű alkalmazásával kell az eljárást folytatni.

Eljárás hatásviselő félként

16. § (1) A kibocsátó fél [egyezmény 1. cikk (ii) pontja] által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését követően, a Minisztérium az értesítésre adandó válasz határidejére figyelemmel

a)¹⁶⁶ észszerű határidő megadásával kikéri a környezetvédelmi hatóság és az eljárásban kijelölt szakhatóságok álláspontját a tervezett tevékenységről, annak feltételezhető környezeti hatásairól, azok jelentőségéről, valamint a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában való részvételének szükségességéről. A Minisztérium a feltételezett hatásterület kiterjedésétől függően vagy a területi szerveket vagy azok felettes szervét keresi meg;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával.

(2) A Minisztérium az értesítésre adott válaszában jelzi, hogy a feltételezett környezeti hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában, és egyidejűleg megküldi a hozzá beérkezett véleményeket is.

(3) Amennyiben a kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban Magyarország területén jelentős környezeti hatás bekövetkezése feltételezhető, a Minisztérium a tervezett tevékenységről a rendelkezésre álló információk alapján kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját. Ha feltételezhető ilyen hatás, akkor a Minisztérium jelzi ezt a kibocsátó félnek, és kéri az egyezmény alkalmazását.

(4) A kibocsátó fél kérésére vagy a magyar álláspont megalapozására a Minisztérium az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek bevonásával állítja össze, illetve adja meg a feltételezhető magyar hatásterületről rendelkezésre álló és a hatások vizsgálatához szükséges környezeti információkat.

(5) A kibocsátó fél által megküldött környezeti hatásvizsgálati dokumentációról a szükséges fordítások elvégzését követően a Minisztérium

a) kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával;

c) nyilvános fórumot is szervez, és arra meghívja a kibocsátó fél képviselőjét.

(6)¹⁶⁷ A kibocsátó fél által megküldött tájékoztatást a tevékenység engedélyezéséről szóló döntéséről – a szükség szerinti fordítások elvégzését követően – a Minisztérium saját honlapján közzéteszi, és a fordítást honlapjukon való közzététel céljából megküldi azoknak a környezetvédelmi hatóságoknak, amelyek illetékességi területe az (5) bekezdés b) pontja szerinti területet érinti.

AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Általános szabályok

17. §¹⁶⁸ (1) A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetve a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell:

a) a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről;

b) a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról;

c) a kibocsátás megelőzéséről, illetve az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről;

d) a hulladékképződés megelőzéséről, illetve – a hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjének megfelelően – a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék újrahasználatra való előkészítéséről, újrafeldolgozásáról, egyéb hasznosításáról, ártalmatlanításáról;

e) a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről;

f) a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.

(2)¹⁶⁹ A környezetvédelmi hatóság a tevékenységre vonatkozó, az Európai Bizottság határozatában foglalt elérhető legjobb technika-következtetések alapján az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik a tevékenység végzésének feltételeiről.

(3)¹⁷⁰ Ha a környezetvédelmi hatóság az engedélyben foglalt feltételeket olyan elérhető legjobb technika alapján határozza meg, amelyet a tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetések nem tartalmaznak, a tevékenység végzésének feltételeit úgy határozza meg, hogy

a) az alkalmazandó technika megfeleljen a 9. számú mellékletben meghatározott kritériumoknak,

b) az előírt feltételek betartásával a tevékenységből származó kibocsátások ne haladják meg a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, és

c) az alkalmazandó technika biztosítson a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben leírt elérhető legjobb technikák által biztosított védelemmel legalább azonos szintű védelmet.

(4)¹⁷¹ Ha a tevékenység vagy a létesítményben alkalmazott valamely gyártási eljárás nem tartozik az elérhető legjobb technikakövetkeztetések egyikének hatálya alá sem, vagy ha e következtetések nem tartalmazzák a tevékenység vagy eljárás összes lehetséges környezeti hatását, a tevékenység végzése vagy az eljárás alkalmazása feltételeinek előírásához alapul szolgáló elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a környezetvédelmi hatóság a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat, szükség szerint szakértőt vesz igénybe, és a technika meghatározása során figyelembe veszi a 9. számú mellékletben foglalt kritériumokat.

(5)¹⁷² A miniszter figyelemmel kíséri az elérhető legjobb technikákban bekövetkező fejlődést, az új vagy frissített elérhető legjobb technika következtetések közzétételét, és azokról tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot.

Engedélyezési eljárás

18. §¹⁷³ A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást új tevékenység esetén a környezethasználó – amennyiben történt előzetes vizsgálat, akkor az előzetes vizsgálatot lezáró határozat, vagy ha történt előzetes konzultáció, az annak során adott vélemény, szerint, valamint a 8. számú melléklet figyelembevételével elkészített – kérelmére indítja meg. A kérelem egyes részeit a 8. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet elektronikus úton kell benyújtani.

19. § (1)¹⁷⁴ A környezetvédelmi hatóság az e rendelet 2. számú melléklete hatálya alá tartozó meglévő tevékenység esetén a környezethasználót az egységes környezethasználati engedély első ízben történő megszerzése érdekében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi.

(2) A környezetvédelmi felülvizsgálat során a Kvt.-ben meghatározottakon túl e rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.

20. §¹⁷⁵ (1) Ha a kérelem minősített adatot vagy üzleti titoknak minősülő adatot tartalmaz, akkor azokat a kérelemhez külön iratban kell csatolni.

(2) A környezetvédelmi hatóság a szakhatóság megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletei elérési helyének megadásával.

(3)¹⁷⁶ A környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyeket, valamint a hulladékgazdálkodási engedélyt az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni.

(4) A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó határozatában – a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – a földtani közeg, a levegő és víz szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélő kezelése céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket és azok teljesítésére határidőt határoz meg, különös tekintettel a 10. számú mellékletben felsorolt szennyező anyagokra.

(5) A kibocsátási határérték megállapításánál a környezetvédelmi hatóság figyelembe veszi a szennyező anyagok azon természetét és azon képességét, hogy egyik környezeti elemből a másikba szennyezést közvetíthetnek.

(6) A kibocsátási határértékek, illetve indokolt esetben az azzal egyenértékű, a környezet azonos szintű védelmét biztosító környezetvédelmi és műszaki követelmények az elérhető legjobb technikákon alapulnak, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, annak földrajzi elhelyezkedését és a környezet jelenlegi és a vonatkozó jogszabályok szerinti célállapotát.

(7) A környezetvédelmi hatóság olyan kibocsátási határértékeket határoz meg, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a létesítményből származó kibocsátások nem haladják meg a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket a következő módon:

a) a kibocsátási határértékeket az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekre vonatkozó referencia-időszakokkal azonos hosszúságú vagy rövidebb időszakokra és az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekre vonatkozó referenciafeltételekkel azonos feltételek mellett állapítja meg; vagy

b) az a) pontban foglaltaktól az értékek, a referencia-időszakok és a referenciafeltételek tekintetében eltérő kibocsátási határértékeket határoz meg.

(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a külön jogszabályban meghatározott kibocsátási határértékeket figyelembe véve – a környezetvédelmi hatóság kevésbé szigorú kibocsátási határértékeket is meghatározhat abban az esetben, ha a környezethasználó igazolja, hogy a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb technikákkal megvalósítható kibocsátási szintek elérése aránytalanul magas költségekkel járna a környezeti előnyökhöz képest

a) az érintett létesítmény földrajzi helye és a helyi környezeti feltételek; vagy

b) az érintett létesítmény műszaki jellemzői

miatt.

(9) A környezetvédelmi hatóság a (8) bekezdésben foglaltak esetén – a miniszter útján – tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(10) A környezetvédelmi hatóság az engedélyben nem állapít meg kibocsátási határértéket az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő tevékenységek üvegházhatású gáz kibocsátásaira, ha az üvegházhatású gázok levegőterhelése nem okozza az egészségügyi határértékek túllépését a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(11) Az egységes környezethasználati engedély részletes tartalmi követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza.

(12)¹⁷⁷ Az engedély kettő vagy több olyan létesítményre vagy létesítményrészre is kiterjedhet, amelyet ugyanazon környezethasználó az adott telephelyen üzemeltet. Ilyen esetben a környezetvédelmi hatóság a tevékenység végzésének feltételeit az engedélyben úgy határozza meg, hogy az egyes létesítmények önállóan is megfeleljenek az e rendeletben megállapított követelményeknek.

(13) Ha az elérhető legjobb technika alkalmazásával a vonatkozó jogszabályok szerinti környezetvédelmi célállapot elérése, illetve a szennyezettségi határértékek betartása nem biztosítható, a környezetvédelmi hatóság további feltételeket ír elő.

(14) Olyan tevékenységek esetében, amelyekre vonatkozóan törvény biztonsági elemzés, illetve jelentés elkészítését írja elő, a biztonsági elemzést, illetve a jelentést az engedélyezés során a környezetvédelmi hatóság figyelembe veszi.

(15)¹⁷⁸

20/A. §¹⁷⁹ (1) Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább tíz évre adható meg a (2) bekezdésben foglalt kivétellel.

(2) A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt 5 évre adja ki,

a) ha az engedély kiadását megelőző 3 évben a létesítmény nem megfelelő működése következtében a környezetre káros hatású esemény, környezetveszélyeztetés- vagy szennyezés történt;

b) ha a tevékenységet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezete „B” védőzónájában vagy azon belül kívánják folytatni;

c) ha a környezethasználó ezt kérelmezi;

d) ha a tevékenység olyan technológiát alkalmaz, amelynek környezetre gyakorolt hatása a megkezdés előtt csak számításokkal becsülhető; vagy

e) új tevékenység első alkalommal történő engedélyezése esetén.

(3) Az egységes környezethasználati engedélyben foglalt engedélyek időbeli hatályát az azokra vonatkozó külön jogszabályi előírások szerint kell megállapítani.

(4)¹⁸⁰ Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technikakövetkeztetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább az engedély kiadásától vagy legutolsó felülvizsgálatától számított ötévente a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint – az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel – felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a környezetvédelmi hatóság minden, monitoringból vagy ellenőrzésből származó információt, továbbá az engedély kiadása vagy legutolsó felülvizsgálata óta kihirdetett vonatkozó elérhető legjobb technikakövetkeztetést felhasznál.

(4a)¹⁸¹ Ha a tevékenység nem tartozik az elérhető legjobb technikakövetkeztetések egyikének hatálya alá sem, az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint – az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel – felül kell vizsgálni abban az esetben, ha az elérhető legjobb technikák fejlődése lehetővé teszi a kibocsátások jelentős mértékű csökkentését.

(5)¹⁸² A környezetvédelmi hatóság hat hónappal az egységes környezethasználati engedély időbeli hatályának lejártát megelőzően értesíti a környezethasználót a lejárat időpontjáról és a tevékenység továbbfolytatásának feltételeiről. Az értesítés elmaradása miatt a környezetvédelmi hatósággal szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem mentesíti a környezethasználót a tevékenység folytatásához szükséges eljárás kellő időben történő kezdeményezése, valamint a tevékenység jogellenes folytatása miatti felelősség alól.

(6)¹⁸³ Az engedély időbeli hatályának lejártakor, ha a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a környezeti hatások vizsgálata érdekében a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel.

(7) A felülvizsgálathoz kapcsolódó adatokat, információkat olyan formában és tartalommal kell benyújtani, amely lehetővé teszi a környezetvédelmi hatóság számára – különösen a kibocsátások vonatkozásában – a létesítmény működésének a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb technikákkal és az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekkel való összehasonlítását.

(8) Ha a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy

a) a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó jelentős változtatást kíván végrehajtani,

b) a környezetvédelmi szempontból biztonságos működés új technika alkalmazását igényli,

c) a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja,

d) az elérhető legjobb technika használata nem biztosítja tovább a környezet célállapota által megkövetelt valamely igénybevételi vagy szennyezettségi határérték betartását,

a környezethasználót – a 19. § (2) bekezdésének figyelembevételével – környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére kötelezi, valamint alkalmazhatja a 26. §-ban foglalt jogkövetkezményeket.

(9) Ha a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy az egységes környezethasználati engedélyhez képest olyan változás történt, amely nem jelentős, és a környezethasználó részéről újabb adatok benyújtását nem igényli, a (10) bekezdésben foglaltak szerint járhat el.

(10) A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

(11) A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély módosítására irányuló eljárása során a kormányrendeletben kijelölt szakhatóságok közül azokat keresi meg, amelyek hatáskörét a módosítás érinti.

(12) A környezetvédelmi hatóság a felülvizsgálat eredményeképpen a következő döntéseket hozhatja:

a) kiadja vagy módosítja a tevékenység további gyakorlásához szükséges egységes környezethasználati engedélyt, vagy

b) az engedélyt visszavonja vagy a kérelmet elutasítja, és szükség esetén meghatározza a tevékenység felhagyására vonatkozó kötelezettségeket.

(13) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, a 12. § (4) bekezdése, valamint a 13–15. § szerinti eljárást kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

(14)¹⁸⁴ A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt módosításakor a korábbi módosításaival együtt kérelemre egységes szerkezetbe foglalja.

Az alapállapot-jelentésre vonatkozó előírások¹⁸⁵

20/B. §¹⁸⁶ (1) Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. § (1) bekezdése, a 20/A. § (4) bekezdése, a 20/A. § (6) bekezdése és a 20/A. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz benyújtott adatokat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) 15. § (8) bekezdésében és 13. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően elkészített alapállapot-jelentéssel (a továbbiakban: alapállapot-jelentés) kell kiegészíteni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a Favir. szerinti részletes tényfeltárási záródokumentáció nincs a környezetvédelmi hatóság birtokában.

(2) Ha a terület korábbi és további használatának bemutatása (alapállapot-jelentés 1. pont) alapján a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben az alapállapot-jelentés készítését megelőzően végzett tevékenységből származó szennyeződés nem feltételezhető, és az elkezdeni vagy folytatni kívánt tevékenység nem veszélyezteti a felszín alatti vizeket és a földtani közeget, akkor ezek állapotának bemutatása (alapállapot-jelentés 2. pont) indokolással mellőzhető. Ha a környezetvédelmi hatóság az indokolást nem fogadja el, az alapállapot-jelentés 2. pontjának elkészítését kéri a környezethasználótól.

20/C. § (1) A tevékenység felhagyása esetén, ha a tevékenységből az alapállapot-jelentésben rögzített állapothoz viszonyítva a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben környezeti kár következett be, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási vagy a Favir. szerinti kármentesítési eljárást kell lefolytatni.

(2) Ha a telephelyen a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben az alapállapot-jelentés elkészítése előtt végzett, engedélyezett tevékenységből eredően felhalmozott szennyeződés jelentős kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre, akkor a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási, vagy a Favir. szerinti kármentesítési eljárást kell lefolytatni.

A nyilvánosság informálása és bevonása az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba¹⁸⁷

21. §¹⁸⁸ (1)¹⁸⁹ A nyilvánosság bevonásának szabályait

a) az új létesítmények engedélyezésénél,

b) a 20/A. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat esetén, valamint

c) a 20. § (8) bekezdésében foglalt eltérés alkalmazásakor a 20/A. § (4), (6) vagy (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat esetén

kell alkalmazni.

(1a)¹⁹⁰ A környezethasználónak az (1) bekezdés szerinti esetekben az engedély iránti kérelemhez, illetve a felülvizsgálati dokumentációhoz csatolnia kell az abban foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas közérthető összefoglalót. A közérthető összefoglaló tartalmazza:

a) a tevékenység ismertetését, különös tekintettel az elérhető legjobb technika alkalmazására;

b) a hatásterület bemutatását;

c) a tevékenység várható kibocsátásait és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásait;

d) a szennyezés megelőzésére, illetve a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett vagy megtett intézkedéseket;

e) a kibocsátások ellenőrzésének módszereit;

f) a környezeti hatással járó balesetek megelőzésére, ezek bekövetkezése esetén a környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket; valamint

g) a lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedéseket;

h)¹⁹¹ a technológiák, technikák és intézkedések környezethasználó által kidolgozott főbb változatainak összefoglalóját.

(2)¹⁹² A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során, ha minden információ a rendelkezésére áll, de legkésőbb a kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül

a) tájékoztatja a nyilvánosságot az eljárás megindulásáról a (4) bekezdés szerint, közhírré tétel útján,

b)¹⁹³ a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) elektronikus példányát, valamint a közleményt a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek.

(3)¹⁹⁴ A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közhírré tételről, amelynek időtartama legalább huszonegy nap. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot annak időpontjáról, helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) elektronikus példányába való betekintési lehetőség módjáról is.

(4)¹⁹⁵ A közleménynek tartalmaznia kell

a) az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,

b) az iratokba való betekintés lehetőségére irányuló tájékoztatást,

c) a telepítés helyét,

d) felhívást arra, hogy a (3) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a környezetvédelmi hatóságnál a kérelem tartalmára vonatkozóan írásbeli észrevételt lehet tenni,

e) a dokumentáció elérési helyére vonatkozó tájékoztatást,

f) azt, hogy a tevékenység hatásvizsgálat köteles-e, és van-e határon átterjedő környezeti hatása,

g) a döntéshozó és a releváns információkkal rendelkező hatóság adatait,

h) információt arra nézve, hogy milyen döntést hozhat a hatóság,

i) adott esetben a felülvizsgálati eljárás részleteit,

j) azokat az időpontokat, helyeket és eszközöket, amikor és ahol releváns információ kerül közzétételre,

k) a társadalmi részvétel szabályait, különösen a részvétel módjára, a vonatkozó határidőkre és az észrevételekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan, továbbá, hogy a társadalmi részvétel szabályaira vonatkozó további információ hol kapható.

(5) Azokat az információkat, amelyek a döntéshozatalhoz szükségesek, de amelyek csak a nyilvánosság (2) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatása után váltak ismertté, elérhetővé kell tenni az érintett nyilvánosság számára.

(5a)¹⁹⁶ Közmeghallgatás tartása esetén, ha a felügyelőség a közmeghallgatást hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha a környezetvédelmi hatóság a hangfelvételt írásos jegyzőkönyvben dokumentálja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.

(6)¹⁹⁷ A települési önkormányzat jegyzője az észrevételeket legkésőbb a hirdetmény levételét követő öt napon belül megküldi a környezetvédelmi hatóságnak, amely ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek, aki ezekre vonatkozó álláspontját a környezetvédelmi hatósághoz továbbítja.

(7) A környezetvédelmi hatóság a döntéshozatal előtt a létesítmény megvalósításának, vagy a működés jelentős változtatásának környezetvédelmi feltételeire vonatkozó észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a környezetvédelmi hatóság határozatának indokolásában ismerteti. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.

(8)¹⁹⁸ Az egységes környezethasználati engedélyről szóló közleményt a környezetvédelmi hatóság az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője részére megküldi, aki a környezetvédelmi hatóság által megjelölt időpontban gondoskodik annak közhírré tétételéről. A környezetvédelmi hatóság a közhírré tételre a közlemény megküldésétől számított nyolcadik napnál korábbi időpontot nem határozhat meg.

(9)¹⁹⁹ A környezetvédelmi hatóság a határozat meghozatalát követő öt napon belül a hivatalos honlapján is közhírré teszi az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység megkezdéséről, módosításáról vagy felülvizsgálatáról, valamint a tevékenység leállításakor a hátrahagyott környezeti károk felszámolásával kapcsolatos intézkedésekről szóló határozatát.

A próbaüzemre, az ellenőrzésre és a monitoringra vonatkozó előírások²⁰⁰

22. § (1)²⁰¹ A környezetvédelmi hatóság új létesítményekre, valamint jelentős változtatás, illetve új keletű technikák alkalmazása esetén, ha az egységes környezethasználati engedélyben rögzített követelmények betartása az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzéssel a technológia jellegéből adódóan nem állapítható meg, próbaüzemet ír elő. A próbaüzem ideje alatt a normál üzemmódnak megfelelő előírásoktól való eltérést a környezetvédelmi hatóság a 17. § (1) bekezdése, a 20. § (6) és (7) bekezdése és a 22. § (9) bekezdése tekintetében engedélyezhet. A tevékenység a próbaüzem után csak az egységes környezethasználati engedélyben rögzített feltételek teljesítésével folytatható.

(2)²⁰² A környezetvédelmi hatóság által előírt próbaüzem lejárta, de legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított hat hónap – új keletű technikák alkalmazása esetén legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított kilenc hónap – után a környezethasználó köteles bizonyítani, és a környezetvédelmi hatóság köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.

(3)²⁰³ A környezetvédelmi hatóság a vízvédelmi hatóság bevonásával az illetékességi területén működő egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében környezetvédelmi ellenőrzési kerettervet készít, amelyet legalább évente frissít, és amely legalább a következőket tartalmazza:

a) az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét,

b) az ellenőrzési kerettervvel érintett földrajzi terület és létesítmények vonatkozásában jelentős környezeti problémák általános értékelését,

c) az ellenőrzési keretterv hatálya alá tartozó földrajzi terület lehatárolását,

d) a keretterv hatálya alá tartozó létesítmények azonosító listáját,

e) a rendszeres, valamint a rendkívüli ellenőrzések végrehajtására vonatkozó szempontokat,

f) az egyes létesítményekre vonatkozóan a 15. számú mellékletben meghatározott környezeti kockázatértékelési szempontok alapján meghatározott helyszíni ellenőrzések gyakoriságát – amely a legmagasabb kockázatú létesítmények esetében nem haladhatja meg az egy évet, a legalacsonyabb kockázatú létesítmények esetében a három évet –,

g) a környezetvédelmi ellenőrzésben esetlegesen érintett más hatóságokkal való együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket.

(4)²⁰⁴ Az ellenőrzési keretterv alapján a környezetvédelmi hatóság éves ellenőrzési tervet készít.

(5)²⁰⁵ A környezetvédelmi hatóság a vízvédelmi hatóság bevonásával az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben a tevékenység megkezdését követő évben, azt követően az ellenőrzési kerettervben meghatározott gyakorisággal helyszíni ellenőrzést tart.

(6)²⁰⁶ A környezetvédelmi hatóság – a víz mint környezeti elem érintettsége esetén a vízvédelmi hatóság bevonásával – az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben haladéktalanul rendkívüli ellenőrzést végez, ha a tevékenység végzésével kapcsolatban jelentős környezeti hatásra vonatkozó panasz érkezik vagy olyan váratlan esemény következik be, amelynek jelentős környezeti hatása azt indokolttá teszi.

(7)²⁰⁷ Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a környezetvédelmi hatóság megteszi a szükséges, a 20/A. § (8) és (9) bekezdése, valamint a 26. § szerinti intézkedéseket.

(8)²⁰⁸ Ha a helyszíni ellenőrzés során a környezetvédelmi hatóság környezetveszélyeztetést, környezetszennyezést állapít meg, az ellenőrzéstől számított hat hónapon belül a helyszíni ellenőrzést megismétli.

(9)²⁰⁹ A 20. § (7) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a környezetvédelmi hatóság – az üzemeltető által benyújtott adatok alapján – legalább évente értékeli a kibocsátások ellenőrzésének eredményeit annak biztosítása érdekében, hogy a normál üzemeltetési feltételek melletti kibocsátások ne haladják meg az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(10) A környezethasználónak a felszín alatti víz és a földtani közeg vonatkozásában monitoringot kell végeznie az egységes környezethasználati engedélyben előírt gyakorisággal, a felszín alatti víz tekintetében legalább öt-, a földtani közeg tekintetében legalább tízévente.

Adatszolgáltatás

23. § (1)²¹⁰ Az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint, évente legalább egyszer kell teljesíteni.

(2)²¹¹ Az adatszolgáltatási kötelezettség a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásai szerint teljesítendő.

(3) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett felelős.

(4)²¹² A környezetvédelmi hatóság az általa nyilvántartott adatokról – külön jogszabály rendelkezései szerint – megkeresésre felvilágosítást ad, és biztosítja az adatokhoz való hozzáférés lehetőségét.

(5)²¹³ Az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, valamint a Szennyezőanyag Kibocsátási és Szállítási Nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentésadási kötelezettség teljesítése a miniszter feladata.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS

ÉS AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ÖSSZEVONÁSÁNAK SZABÁLYAI

24. §²¹⁴ (1)²¹⁵ Az összevont eljárást a (2)–(13) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint kell végrehajtani.

(2)²¹⁶ Az összevont eljárást a környezetvédelmi hatóság a környezethasználó – az előzetes vizsgálatot lezáró határozat, vagy ha történt előzetes konzultáció, az annak során adott vélemény, továbbá a 6–8. számú melléklet figyelembevételével elkészített – kérelmére indítja meg.

(3)²¹⁷ A kérelmet és annak mellékleteit elektronikus úton kell benyújtani.

(4) A kérelmet úgy kell összeállítani, hogy felesleges ismétlések ne szerepeljenek benne.

(5) A kérelem és mellékletei nyilvánosságra hozható közérdekű adatok.

(6)²¹⁸ A környezetvédelmi hatóság az eljárása során a 8. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint megkeresi a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságokat.

(7)²¹⁹ A nyilvánosság bevonására a 8. § (1)–(3), (5)–(6) bekezdés, a 9. § és a 10. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás esetén alkalmazni kell a 12–15. §-ban foglalt rendelkezéseket.

(9) A környezetvédelmi hatóság az összes adat ismeretében határoz és

a) megadja az egységes környezethasználati engedélyt,

b) elutasítja a kérelmet.

(10)²²⁰ A határozat tartalmára a 10. § (1), (4)–(7) bekezdése, a 20. § (3)–(14) bekezdése és a 20/A. § (1)–(4) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése és a 22. § (1) bekezdése az irányadó.

(11)²²¹ A határozat közzétételével kapcsolatban az 5. § (6) bekezdése az irányadó.

(12)²²² Az engedély módosítására a 20/A. § (8)–(11) bekezdésében, a próbaüzem és az ellenőrzések feltételeire a 22. §-ban, az adatszolgáltatásra vonatkozóan a 23. §-ban foglaltak az irányadók.

(13)²²³

(14)²²⁴ A környezetvédelmi hatóság a 20/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerint küld értesítést a környezethasználónak.

25. §²²⁵

A MAGYAR ÉPÍTÉSZETRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINTI KIEMELT BERUHÁZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS HATÁRIDŐK²²⁶

25/A. §²²⁷ A magyar építészetről szóló törvény szerinti kiemelt beruházással összefüggő ügyekben az e rendeletben szabályozott eljárásokra irányadó határidős rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

25/B. §²²⁸ (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárásban

a)²²⁹ a 8. § (2) bekezdés, valamint a 9. § (6) bekezdése szerinti határidő három,

b)²³⁰

c) a 8. § (5) bekezdésében meghatározott határidő öt,

d)²³¹

nap.

(2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során

a) a 21. § (2) bekezdése szerinti eljárási cselekmény határideje nyolc,

b)²³² a 21. § (3) és (6) bekezdéseiben meghatározott, a települési önkormányzat jegyzőjének eljárási cselekményeire vonatkozó határidő három

nap.

(3)²³³ Az összevont eljárásra az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

26. §²³⁴ (1)²³⁵ E rendeletben vagy hatósági határozatban foglalt határidőn túl véglegessé vált egységes környezethasználati engedély nélkül folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a környezetvédelmi hatóság határozatában a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően

a) korlátozhatja,

b) felfüggesztheti,

c) megtilthatja.

(2)²³⁶ Ha az 1. § (3) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet környezetvédelmi vagy integrált építési és környezetvédelmi engedély nélkül, valamint d) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet az előzetes vizsgálat lefolytatása nélkül, illetve az előzetes vizsgálatban hozott határozat alapján szükséges környezetvédelmi engedély nélkül kezdtek meg, akkor a környezetvédelmi hatóság a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3)²³⁷ Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéssel egyidejűleg a környezetvédelmi hatóság határozatában a tevékenység engedély, illetve előzetes vizsgálat nélküli folytatásának időtartamára a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer–százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.

(4)²³⁸ A környezetvédelmi, integrált építési és környezetvédelmi, vagy egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20/A. § (8) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére.

(5)²³⁹ Környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén az (1) bekezdés jogkövetkezményei alkalmazhatóak. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés jogkövetkezményeit alkalmazhatja, vagy a környezetvédelmi, integrált építési és környezetvédelmi, vagy egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt a (3) bekezdésben foglalt mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

JOGORVOSLAT²⁴⁰

26/A. §²⁴¹ A környezetvédelmi hatóság 1–3. számú mellékleten alapuló vagy a 26. § szerinti jogkövetkezményeket megállapító elsőfokú döntése ellen – ideértve a Kormány által kiemelt beruházássá nyilvánított építési beruházás ügyében hozott elsőfokú döntést is – a környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz benyújtott fellebbezésnek van helye.

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A hatálybalépéskor már megindult eljárások esetén a 28. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(2)–(3)²⁴²

28. §²⁴³ E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

28/A. §²⁴⁴ (1) E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 208/2010. (VI. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr.) megállapított 1. számú melléklet 24. és 25. pontját, valamint a 3. számú melléklet 68. pontját az Mkr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)²⁴⁵

29. §²⁴⁶ (1) E rendeletnek az építési beruházások egyszerűsítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr2.) megállapított rendelkezéseit az Mkr2. hatálybalépésekor²⁴⁷ folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy amennyiben a tervezett környezethasználat

a) az 1. számú mellékletben szerepel,

b) az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, vagy

c) a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek közé,

a környezethasználó az előzetes vizsgálat iránti kérelmét az Mkr2. hatálybalépésétől számított nyolc napon belül visszavonhatja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelem visszavonására nem kerül sor, az előzetes vizsgálat iránti kérelem előzetes konzultáció kezdeményezésének minősül.

29/A. §²⁴⁸ (1) Ha az előzetes vizsgálati eljárásban benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeinek, a környezethasználó kérelmére a folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárást környezeti hatásvizsgálati eljárásként kell lefolytatni.

(2) E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 12/2011. (II. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr.3) megállapított rendelkezéseit az Mkr.3 hatálybalépésekor²⁴⁹ folyamatban lévő ügyekben (eljárásokban) is alkalmazni kell.

29/B. §²⁵⁰ E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr4.) megállapított rendelkezéseit az Mkr4. hatálybalépését²⁵¹ követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

29/C. §²⁵² E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr5.) megállapított rendelkezéseit az Mkr5. hatálybalépését²⁵³ követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

29/D. §²⁵⁴ E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 80/2012. (IV. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr6.) megállapított rendelkezéseit az Mkr6. hatálybalépését²⁵⁵ követően indult ügyekben kell alkalmazni.

29/E. §²⁵⁶ E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 175/2012. (VII. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr7.) megállapított rendelkezéseit az Mkr7. hatálybalépésekor²⁵⁷ folyamatban lévő ügyekben (eljárásokban) is alkalmazni kell.

29/F. §²⁵⁸ E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr8.) megállapított rendelkezéseit az Mkr8. hatálybalépését²⁵⁹ követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

29/G. §²⁶⁰ E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr9.) megállapított rendelkezéseit az Mkr9. hatálybalépését²⁶¹ követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

29/H. §²⁶² (1) E rendeletnek az Mkr10.-zel megállapított rendelkezéseit az Mkr10. hatálybalépését követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit 2015. július 6-áig nem kell alkalmazni azon létesítményekre, amelyeket legkésőbb Mkr10. hatályba lépése napjáig üzembe helyeztek, és a 2. számú melléklet

a) 1.4. pont b) alpontja, 6. pont c) alpontja, 14.3. és 14.4. pontja szerinti,

b) 4. pontja szerinti, biológiai eljárással történő előállításra irányuló, vagy

c) 1.1. pontja, 5.3. pont a) alpont ac)–ae) alpontja, 5.3. pont b) és c) alpontja, 5.5., 5.6. és 9.2. pontja szerinti, az Mkr10. hatálybalépését megelőzően e rendelet hatálya alá nem tartozó

tevékenységet végeznek.

(3) A vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetések Európai Bizottság által történő elfogadásáig a 2011. január 6. előtt elfogadott elérhető legjobb technika referenciadokumentumokban foglalt, az elérhető legjobb technikákra vonatkoztató következtetéseket kell – a 20. § (7) bekezdése szerinti határérték megállapítás kivételével – elérhető legjobb technika-következtetésekként alkalmazni.

29/I. §²⁶³ E rendeletnek a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv környezeti célkitűzéseinek teljes körű átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr11.) megállapított rendelkezéseit az Mkr11. hatálybalépését²⁶⁴ követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

29/J. §²⁶⁵ E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr12.) megállapított rendelkezéseit az Mkr12. hatálybalépését²⁶⁶ követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

29/K. §²⁶⁷ E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 549/2022. (XII. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr13.) megállapított 5. § (2) bekezdés c) pont ca) és cd) alpontját, valamint a 10. § (4) bekezdés a) pontját az Mkr13. hatálybalépésekor²⁶⁸ folyamatban lévő vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) is alkalmazni kell.

29/L. §²⁶⁹ E rendeletnek az egyes kormányrendeletek környezetvédelmi hatósági eljárással kapcsolatos módosításáról szóló 119/2024. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 26/A. §-át a 2024. július 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

29/M. §²⁷⁰ (1) E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 178/2024. (VII. 7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr14.) megállapított 1. § (6c)–(6e) bekezdését az Mkr14. hatálybalépésekor²⁷¹ folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az Mkr14. hatálybalépésekor²⁷² folyamatban lévő egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban a kérelmező kérésére a környezetvédelmi hatóság a kérelmet a már folyamatban lévő eljárás alapjául szolgáló kérelem benyújtásakor hatályban lévő eljárási szabályok szerinti eljárásban környezetvédelmi engedélykérelemként bírálja el, amely esetben a már megtett eljárási cselekmények hatályukat vesztik.

29/N. §²⁷³ E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 259/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított 20/A. § (6) bekezdését a MódR. hatálybalépésekor²⁷⁴ folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

30. §²⁷⁵ Ez a rendelet a Kvt.-vel együtt

a) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikkének és 37. cikkének,

b) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d)²⁷⁶ a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ával és 11. §-ával együtt, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (7)–(9) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

31. §²⁷⁷ Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez²⁷⁸

Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek

A. Sor- szám	B. A tevékenység megnevezése	C. Küszöbérték, feltétel
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás
1.	Intenzív állattartó telep	a) baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára
		b) baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára
		c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára
		d) sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára
2.	Erdő igénybevétele	a) nem termőföldként való további hasznosítás esetében 30 ha-tól
2.	Erdő igénybevétele	b) termőföldként való további hasznosítás esetében 50 ha-tól
3.	Vadaskert	védett természeti területen vagy erdőterületen méretmegkötés nélkül
Halászat
4.	Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben	országos jelentőségű védett természeti területen
Bányászat
5.	Szénbányászat	a) 100 ezer t/év szén bányászatától
		b) külszíni bányászat esetében 25 ha területnagyságtól is
		c) külszíni bányászat esetében védett természeti területen méretmegkötés nélkül
		d) a föld alatti szénelgázosítás.
6.	Tőzegkitermelés	a) 25 ha területnagyságtól
6.	Tőzegkitermelés	b) védett természeti területen méretmegkötés nélkül
7.	Kőolaj-, földgázkitermelés	a) 500 t/nap kitermelésétől kőolaj esetében
7.	Kőolaj-, földgázkitermelés	b) 500 ezer m³/nap kitermelésétől földgáz esetében
8.	Uránércbányászat	100 ezer t/év uránérc kitermelésétől
9.	Fémtartalmúérc-bányászat	a) vasérc esetében 1 millió t/év kitermeléstől
		b) nem vas fémek esetében 100 ezer t/év kitermeléstől
		c) külszíni bányászat esetében 25 ha területnagyságtól is
10.	Egyéb bányászat (kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet)	a) 25 ha területnagyságtól külszíni bányászat esetében
10.		b) védett természeti területen külszíni bányászat esetében méretmegkötés nélkül
Feldolgozóipar
11.	Papír- és kartongyártó üzem	200 t/nap késztermék gyártásától
12.	Papíripari rostos alapanyag előállítása fából vagy más hasonló szálas nyersanyagból	méretmegkötés nélkül
13.	Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása	500 t/nap szén vagy bitumenpala felhasználásától
14.	Kőolajfinomító, kivéve a kőolajból kizárólag kenőanyagokat előállító üzemeket	méretmegkötés nélkül
15.	Nukleáris üzemanyagot előállító vagy dúsító létesítmény	méretmegkötés nélkül
16.	Kiégett nukleáris üzemanyagot újrafeldolgozó létesítmény	méretmegkötés nélkül
17.	Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti vagy végleges tároló	méretmegkötés nélkül
18.	Radioaktív hulladékot feldolgozó telep	méretmegkötés nélkül
19.	Radioaktív hulladéktároló telep átmeneti vagy végleges tárolásra	méretmegkötés nélkül
20.	Komplex vegyiművek, azaz olyan létesítmények, amelyekben több gyártóegység funkcionálisan összekapcsolva csatlakozik egymáshoz, és amelyekben kémiai átalakítási folyamatokkal ipari méretben történik:	méretmegkötés nélkül
	– szerves vegyi alapanyagok gyártása,
	– szervetlen vegyi alapanyagok gyártása,
	– foszfor-, nitrogén- és káliumalapú műtrágya gyártása,
	– növényegészségügyi hatóanyagok és biocidek gyártása,
	– biológiai vagy kémiai eljárással gyógyszerhatóanyag-gyártás, vagy
	– robbanóanyag-gyártás
21.	Cementgyár	500 t/nap termelési kapacitástól
22.	Azbesztcement termékeket gyártó üzem	20 ezer t/év késztermék előállításától
23.	Azbeszt súrlódó anyagot előállító üzem	50 t/év késztermék előállításától
24.	Azbeszttartalmú termékeket előállító üzem	200 t/év azbeszt felhasználásától
25.	Közútigépjármű-gyártó üzem (gyártás, összeszerelés, motorgyártás)	10 000 db/év késztermék előállításától
26.	Kohómű (vas, acél)	méretmegkötés nélkül
27.	Nem vas fémeket ércből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolikus eljárásokkal előállító üzem	méretmegkötés nélkül
27a.	Akkumulátorgyártás, beleértve az akkumulátor részegységek – anód, katód, elektrolit – gyártását, az ólomakkumulátorok előállítását és a szeparátorfólia gyártását, továbbá a kész, lezárt akkumulátorcellák modulba vagy a modulok akkumulátorcsomaggá (pack) történő összeszerelését	méretmegkötés nélkül
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
28.	Hőerőmű, egyéb égető berendezés	a) 20 MW villamos teljesítménytől hőerőműveknél
28.	Hőerőmű, egyéb égető berendezés	b) 300 MW kimenő hőteljesítménytől egyéb égető-berendezéseknél
29.	Vízerőmű	országos jelentőségű védett természeti területen méretmegkötés nélkül
30.	Szélerőmű, szélerőmű park	500 kW teljesítménytől védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén
31.	Atomerőmű, atomreaktor, valamint atomerőmű, atomreaktor üzemidejének meghosszabbítása, továbbá atomerőmű, atomreaktor felhagyása, azaz a nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktív anyaggal szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítása	méretmegkötés nélkül
32.	Villamos légvezeték	220 kV feszültségtől és 15 km hosszúságtól
33.	Atomfűtőmű, valamint atomfűtőmű felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását	méretmegkötés nélkül
34.	Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból	5 millió m³/év vízkivételtől
35.	Felszíni vizek közötti vízátvezetés	100 millió m³/év vízszállító-kapacitástól
Szállítás, raktározás
36.	Vasúti pálya	országos törzshálózat részeként (kivéve a kizárólag Budapest vonzáskörzeti vasúti közlekedését szolgáló vasúti pályát)
37.	Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak	a) gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) építése csomóponti elemekkel együtt
		b) négy- vagy több forgalmi sávos út építése, legalább 10 km hosszan egybefüggő új pályától [amennyiben nem tartozik az a) pontba]
		c) meglévő út négy- vagy több forgalmi sávúra bővítése a meglévő vagy módosított nyomvonalon, legalább 10 km hosszan egybefüggő beavatkozástól
38.	Víziút	1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára
39.	Kikötő (a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével)	1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára, ideértve a kikötőn kívüli hajórakodót a parttal összekötött mólóval 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók be- és kirakodására
40.	Repülőtér	2100 m alaphosszúságú futópályától
40a.	„D” osztályú leszállóhely	védett természeti területen, Natura 2000 területen
41.	Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék- , vegyianyag- vagy geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramokat szállító (beleértve a nyomásfokozó berendezéseket is) vezeték	800 mm átmérőtől és 40 km hossztól
42.	Földgáztároló	200 000 m³ össztároló-kapacitástól
43.	Kőolaj-, kőolajtermék-tároló	200 000 t össztároló-kapacitástól
44.	Vegyi termék tárolása	200 000 t össztároló-kapacitástól
45.	A szén-dioxid geológiai tárolására szolgáló (a bányászatról szóló törvény szerinti) tárolóhely	méretmegkötés nélkül
46.	A geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények	a) az 1. számú melléklet B. és C. oszlopában meghatározott tevékenységekből, illetve létesítményekből származó szén-dioxid esetében
46.		b) évente 1,5 megatonna elkülönített szén-dioxid mennyiségtől
47.	Állandó árvízvédelmi mű	országos jelentőségű védett természeti területen
Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás
48.	Szennyvíztisztító telep	50 000 lakosegyenérték-kapacitástól
49.	Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény	a) napi 200 t hulladék lerakásától
49.	Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény	b) 500 000 t teljes befogadókapacitástól
50.	Nem veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, kémiai eljárással ártalmatlanító létesítmény	100 t/nap kapacitástól
51.	Veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, lerakással, kémiai vagy biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény	méretmegkötés nélkül
51a.	Akkumulátor, beleértve az akkumulátor részegységeinek – anód, katód, elektrolit – előkezelését, hasznosítását, az ólomakkumulátor és részegységeinek – anód, katód, elektrolit – előkezelését, hasznosítását	méretmegkötés nélkül
Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények
52..	Kutató vagy oktató atomreaktor, valamint ezek felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását	méretmegkötés nélkül
53.	Duzzasztómű vagy víztározó	2 millió m³ duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől
54.	Vízbesajtolás felszín alatti vízbe	3 millió m³/év víz bejuttatásától
55.	Halastó vagy tórendszer	ha több mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet
56.	Az 1. számú melléklet 1–55. pont B. és C. oszlopában és a 3. számú melléklet 1–128. pont B. és C. oszlopában meghatározott tevékenységek, illetve létesítmények olyan megváltoztatása vagy bővítése, ahol a változtatás az 1. számú melléklet 1–55. pont B. és C. oszlopában meghatározott tevékenység, illetve létesítmény megvalósítását jelenti

2. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez²⁷⁹

Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek

A megadott küszöbértékek a termelési kapacitásokra, a kibocsátási kapacitásokra vagy a teljesítményre vonatkoznak. Amennyiben ugyanazon létesítményben több, azonos jellegű és küszöbértékkel rendelkező tevékenységet végeznek, akkor ezen tevékenységek kapacitásának összegét kell figyelembe venni a küszöbértékkel történő összehasonlításnál. A hulladékkezelési tevékenységek esetében ezt a számítás kell alkalmazni az 5.1. és az 5.3. pontban említett tevékenységeknél.
Iparágak, tevékenységek

1. Energiaipar

1.1. Tüzelőanyagok égetése legalább 50 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben.

1.2. Ásványolaj- és gáz feldolgozása (gáztisztítók).

1.3. Koksz előállítása.

1.4. A következő anyagok gázosítása vagy cseppfolyósítása:

a) szén,

b) egyéb tüzelőanyag legalább 20 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben.

2. Fémek termelése és feldolgozása

2.1. Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölése vagy szinterelése.

2.2. Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is,

2,5 tonna/óra kapacitás felett.

2.3. Vasfémek feldolgozása:

a) meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitáson felül,

b) kalapácsos kovácsműhelyek 50 kJ/kalapács feletti energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot,

c) védő olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett.

2.4. Vasöntödék 20 tonna/nap feletti termelési kapacitással.

2.5. Nemvasfémek feldolgozása:

a) nemvas fémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással,

b) nemvas fémek, ezen belül visszanyert (reciklált) termékek olvasztása (beleértve az ötvözést), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.

2.6. Fémek és műanyagok felületi kezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m³-t.

3. Építőanyag-ipar

3.1. Cement, mész és magnézium-oxid előállítása:

a) cement-klinker forgókemencében történő előállítása 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül vagy egyéb égetőkemencében 50 tonna/nap kapacitáson felül,

b) mész kemencében történő előállítása 50 tonna/nap kapacitáson felül,

c) magnézium-oxid előállítása kemencében 50 tonna/nap kapacitáson felül.

3.2. Azbeszt vagy azbeszt tartalmú termékek gyártása.

3.3. Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

3.4. Ásványi anyagok olvasztása, beleértve az ásványi szálak gyártását is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

3.5. Kerámia termékek égetéssel történő gyártása, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül, vagy ahol a kemence térfogata legalább

4 m³ és abban az árusűrűség a 300 kg/m³-t meghaladja.

4. Vegyipar

Csak az ipari méretű*, vegyi vagy biológiai eljárással történő előállításra vonatkozóan:

4.1. Szerves anyagok előállítása:

a) szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás),

b) oxigéntartalmú szénhidrogének (alkoholok, aldehidek, ketonok, szervessavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek),

c) kéntartalmú szénhidrogének,

d) nitrogéntartalmú szénhidrogének (aminok, amidok, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok),

e) foszfortartalmú szénhidrogének,

f) halogénezett szénhidrogének,

g) szerves fémvegyületek,

h) műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak),

i) szintetikus gumik,

j) színezékek és pigmentek,

k) aktív felületű anyagok és felületaktív anyagok,

l) egyéb szerves anyagok gyártása.

4.2. Szervetlen anyagok előállítása:

a) gázok [ammónia, klór, hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid (foszgén)],

b) savak (krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessav),

c) lúgok (ammónium-hidroxid, káliumhidroxid, nátrium-hidroxid),

d) sók (ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüstnitrát),

e) nemfémek, fémoxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek (kalcium-karbid, szilícium, szilíciumkarbid),

f) egyéb szervetlen anyagok gyártása.

4.3. Foszfor, nitrogén vagy kálium alapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártása.

4.4. Növényvédő szer hatóanyagok és biocidek gyártása.

4.5. Gyógyszeralapanyagok gyártása, beleértve az intermedierek előállítását is.

4.6. Robbanóanyagok gyártása.

* Ipari méretű a termelés, ha a tevékenységet kereskedelmi célból folytatják, akkor is, ha az előállított anyag csak köztes termék, és önmagában nem kerül kereskedelmi forgalomba. Azon tevékenységek, amelyek kizárólag saját felhasználásra gyártanak vegyi anyagokat – például házi, tudományos vagy laboratóriumi tevékenységek – nem tartoznak ide.

5. Hulladékkezelés

5.1. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása 10 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint:

a) biológiai kezelés (D8),

b) fizikai-kémiai kezelés (D9),

c) elegyítés vagy keverés az a)–b), valamint d)–k) alpontban és az 5.2. pontban felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében (D13),

d) újracsomagolás az a)–c), valamint e)–k) alpontban és a 5.2. pontban felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében (D14),

e) oldószerek visszanyerése, regenerálása (R2),

f) szervetlen anyagok újrafeldolgozása, visszanyerése a fémek vagy fémvegyületek kivételével (R5),

g) savak vagy lúgok regenerálása (R6),

h) szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése (R7),

i) katalizátorok összetevőinek visszanyerése (R8),

j) olaj újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata (R9),

k) felszíni feltöltés (D4).

5.2. Hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása

a) hulladékégető művekben vagy hulladék-együttégető művekben nem veszélyes hulladékok esetében 3 tonna/óra kapacitáson felül,

b) hulladékégető művekben veszélyes hulladékok esetében 10 tonna/nap kapacitáson felül.

5.3. Nem veszélyes hulladékok

a) ártalmatlanítása 50 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:

aa) biológiai kezelés,

ab) fizikai-kémiai kezelés,

ac) hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából,

ad) salak és hamu kezelése,

ae) fémhulladék kalapácsos shredderrel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit,

b) hasznosítása, vagy ezekre irányuló hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységek összessége 75 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:

ba) biológiai kezelés,

bb) hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából,

bc) salak és hamu kezelése,

bd) fémhulladék kalapácsos shredderrel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit,

c) kizárólag anaerob lebontással történő kezelése 100 tonna/nap kapacitáson felül.

5.4. A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 2. cikk g) pontjában meghatározott hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.

5.5. Az 5.4. pont hatálya alá nem tartozó veszélyes hulladék tárolása az 5.1., 5.2., 5.4. és 5.6. pontban felsorolt tevékenységek valamelyikének elvégzéséig, 50 tonna összkapacitáson felül, a keletkezés helyén a gyűjtésig történő előzetes tárolás kivételével (D15, R13).

5.6. Veszélyes hulladék föld alatti tárolása 50 tonna összkapacitáson felül.

6. Papíripar, faanyag-feldolgozás

Ipari üzemekben a következő termékek gyártása:

a) faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok,

b) papír vagy karton 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül,

c) irányított szálforgács lemez (OSB), forgácslemez vagy rostlemez 600 m³/nap gyártási kapacitáson felül.

7. Textilipar

Textilanyagok előkészítése (olyan műveletek, mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálas anyagok, fonalak és kelmék színezése, nyomása, kikészítése, ha a kezelés kapacitása meghaladja a 10 tonna/nap értéket.

8. Bőripar

Állati bőrök és nyersbőrök kikészítése, ha a kezelési kapacitás meghaladja a 12 tonna kikészített termék/nap értéket.

9. Élelmiszeripar

9.1. Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással.

9.2. Élelmiszer vagy takarmány előállítását szolgáló kezelés és feldolgozás, amely nem kizárólag a csomagolásra terjed ki, a következő feldolgozott vagy feldolgozatlan alapanyagokból (a csomagolás nem képezi részét a késztermék össztömegének):

a) kizárólag állati nyersanyagokból kiindulva (kivéve, ha kizárólag tejet tartalmaznak) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással,

b) kizárólag növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással vagy 600 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással, ha a létesítmény egy évben legfeljebb 90 egymást követő naptári napot meg nem haladó időtartamon át üzemel,

c) állati és növényi eredetű nyersanyagok (kivéve, ha a nyersanyag egyetlen összetevője a tej) kombinált és különálló termékként egyaránt, legalább az alábbi gyártókapacitás mellett:

ca) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással, ha „A” nagyobb vagy egyenlő 10-zel, vagy

cb) egyéb esetekben, a késztermék termelő kapacitás meghaladja a következő összefüggéssel számolt értéket: [300-(22,5xA)]

ahol „A” a késztermék termelő kapacitásban foglalt állati eredetű nyersanyagok arányát jelenti tömegszázalékban (m/m%).

A 9.2. c) pont ca) és cb) alpontjában foglaltak értelmezését elősegíti a következő ábra, melynek vízszintes (x) tengelye ábrázolja „A” lehetséges értékeit.

4K12969M_0

9.3. Kizárólag tej kezelése és feldolgozása, ha a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban).

10. Állati anyagok feldolgozása

Állati tetemek vagy állati melléktermékek ártalmatlanítása vagy újrafeldolgozása 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással.

11. Nagy létszámú állattartás

Intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint

a) 40 000 férőhely baromfi számára,

b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára,

c) 750 férőhely kocák számára.

12. Gépipar, fémfeldolgozás

Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelése szerves oldószerekkel, különösen felületmegmunkálás, nyomdai mintázás, bevonatolás, zsírtalanítás, vízállóvá tétel, fényesítés, festés, tisztítás vagy impregnálás céljából, 150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás felett.

13. Bányászat

13.1. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is.

13.2. Kőolaj-kitermelés éves átlagban 500 t/nap-tól, földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m³/nap kitermeléstől.

13.3. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától.

13.4. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától.

14. Egyéb tevékenységek

14.1. Szén (jól kiégetett szén) termelése vagy elektrografit termelése égetéssel vagy grafitizációval.

14.2. Az e mellékletben felsorolt tevékenységeket végző létesítményekből származó, a bányászatról szóló törvény szerinti geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítése.

14.3. Faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítása (kivéve, ha a kezelés kizárólag a fa gombás elszíneződése ellen irányul), legalább 75 m³/nap termelési kapacitással.

14.4. A települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatályán kívül eső, az e mellékletben felsorolt tevékenységeket végző létesítmények által kibocsátott szennyvíz kezelése önálló üzemeltetésben.

3. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez²⁸⁰

A környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek

A. Sor- szám	B. A tevékenység megnevezése		C. Küszöbérték, feltétel
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás
1.	Birtokrendezés, ha az nem csak a tulajdonviszonyok és a telkek méretének megváltozásával jár, és a birtokrendezési tervben a 3. számú melléklet 2–4., 6., 8–9., 123–126. méretmegkötések nélkül értelmezett pontjai közül legalább három megvalósítása szerepel		a) 300 ha-tól
			b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 10 ha-tól
2.	Intenzív mezőgazdasági célú földhasználatra való áttérés művelés alól kivettként nyilvántartott területeken		a) 50 ha felett
			b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül
3.	Mezőgazdasági és egyéb nem belterületi (a TEÁOR szerint nem e kategóriába tartozó) vízrendezés		a) 500 ha-tól síkvidéken
			b) 300 ha-tól dombvidéken
			c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül
4.	Öntözőtelep		a) 300 ha öntözendő területtől, illetve 0,45 m³/sec vízfelhasználástól
			b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül
5.	Nyílt felszínű öntöző-főcsatorna		a) 2 m³/sec vízszállító kapacitástól
			b) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül
6.	Intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) baromfitelepnél 100 számosállattól broilerek számára
			b) baromfitelepnél 200 számosállattól tojók számára
			c) sertéstelepnél 500 számosállattól sertéshízók számára
			d) sertéstelepnél 150 számosállattól sertés kocák számára
			e) egyéb állatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállattól
			f) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén baromfi esetében 10 számosállattól, egyéb állat esetében 50 számosállattól
7.	Erdő igénybevétele (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) nem termőföldként való további hasznosítás esetében 10 ha-tól
			b) termőföldként való további hasznosítás esetében 30 ha-tól
8.	Faültetvény természetességi állapotú erdő telepítése		30 ha-tól
Halászat
9.	Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		méretmegkötés feltétel nélkül
Bányászat
10.	Szénbányászat, illetve föld alatti szénelgázosítással megvalósított szénbányászati kitermelési kísérlet (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) méretmegkötés nélkül
			b) felhagyása
11.	Önállóan létesített szénosztályozó, előkészítő, brikettgyártó, meddőhányó-hasznosító üzem		méretmegkötés nélkül
12.	Tőzegkitermelés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		méretmegkötés nélkül
13.	Kőolaj-, földgázkitermelés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) méretmegkötés nélkül
			b) kutatófúrás csak védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki)
14.	Önállóan létesített kőolaj- és földgáz-előkészítő üzem (beleértve a tisztítást, víztelenítést, kéntelenítést)		méretmegkötés nélkül
15.	Uránércbányászat (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) méretmegkötés nélkül
			b) felhagyása
16.	Önállóan létesített uránérc-előkészítő, ércdúsító, meddőhányó-hasznosító mű		méretmegkötés nélkül
17.	Fémtartalmúérc-bányászat (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) méretmegkötés nélkül
			b) felhagyása
18.	Önállóan létesített fémérc-előkészítő, -dúsító, -pörkölő, -zsugorító, meddőhányó-hasznosító mű		méretmegkötés nélkül
19.	Egyéb bányászat (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe), kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet		méretmegkötés nélkül
19a.	Vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények építéséhez szükséges ásványi nyersanyagot biztosító anyagnyerő hely		védett természeti területen, Natura 2000 területen
Feldolgozóipar
20.	Húsfeldolgozó üzem		10 ezer t/év késztermék előállításától
21.	Vágóhíd (amennyiben nem tartozik a 20. pontba)		25 t/nap vágottsúly-kapacitástól
22.	Halfeldolgozó üzem		10 ezer t/év késztermék előállításától
23.	Gyümölcs-, zöldségfeldolgozó üzem		40 ezer t/év késztermék előállításától
24.	Növényi-, állatiolaj-gyártó üzem		40 ezer t/év késztermék előállításától
25.	Tejtermékgyártó üzem		200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől
26.	Keményítőgyártó üzem		100 t/nap késztermék előállításától
27.	Cukorgyár		5 ezer t/nap répafeldolgozó-kapacitástól
28.	Édességgyártó üzem		10 ezer t/év késztermék előállításától
29.	Sörgyár		30 millió l/év kapacitástól
30.	Malátagyártó üzem		25 ezer t/év késztermék előállításától
31.	Egyéb élelmiszergyártó üzem		40 ezer t/év késztermék előállításától
32.	Textilkikészítő üzem (előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés)		10 t/nap textil kikészítésétől
33.	Nyersbőrcserző üzem		12 t/nap kikészített bőr előállításától
34.	Papír- és kartongyártó üzem		20 t/nap késztermék gyártásától
35.	Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		méretmegkötés nélkül
36.	Kokszolómű (száraz szénlepárlás)		méretmegkötés nélkül
37.	Kenőanyag előállítása kőolajból		15 ezer t/év késztermék előállításától
38.	Vegyi anyagot előállító üzem (kivéve a peroxidok és peszticidek gyártását és amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		20 ezer t/év késztermék előállításától
39.	Peroxidgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		1000 t/év késztermék előállításától
40.	Műtrágyagyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		20 ezer t/év késztermék előállításától
41.	Cellulózgyártás		méretmegkötés nélkül
42.	Peszticidet és más növényvédő és gyomirtó szereket gyártó, formáló és kiszerelő üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		20 ezer t/év késztermék előállításától
43.	Lakk- és festékgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		20 ezer t/év késztermék előállításától
44.	Gyógyszerkészítmény-gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		20 ezer t/év késztermék előállításától
45.	Mosó- és tisztítószergyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		20 ezer t/év késztermék előállításától
46.	Robbanóanyag-gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		méretmegkötés nélkül
47.	Robbanóanyag, lőszer regenerálására, felújítására vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmény		méretmegkötés nélkül
48.	Szénszálgyártó üzem		20 t/nap késztermék előállításától
49.	10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldatot készítő és felhasználó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		5 ezer t/év gumioldattól
50.	Gumikeverék-gyártó, -feldolgozó üzem		20 ezer t/év gumikeverék előállításától vagy feldolgozásától
51.	Üveg- és üvegszálgyártó üzem		20 t/nap olvasztókapacitástól
52.	Kerámiatermék-, kerámiacsempe- és -lap-, égetettagyag építőanyag-gyártó üzem		a) 75 t/nap gyártási kapacitástól
			b) ahol a kemence térfogata a 4 m³-t, és abban az árusűrűség a 300 kg/m³-t meghaladja
53.	Cementgyár (ha nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		méretmegkötés nélkül
54.	Azbesztcement termékeket gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		méretmegkötés nélkül
55.	Azbeszt súrlódó anyagot gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		méretmegkötés nélkül
56.	Azbeszt termékeket gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		méretmegkötés nélkül
57.	Ásványi anyagokat olvasztó üzem, beleértve az ásványi szál gyártását is		20 t/nap olvasztókapacitástól
58.	Vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztására szolgáló üzem, beleértve a folyamatos öntést szolgáló üzemet is		2,5 tonna/óra kapacitástól
59.	Meleghengermű		20 t/óra nyersacél feldolgozásától
60.	Kovácsolóüzem		50 kJ/kalapács energiafogyasztástól vagy 20 MW hőteljesítmény-felvételtől
61.	Nem vas fémeket olvasztó, ötvöző, visszanyerő, finomító üzem		2 t/nap kapacitástól
62.	Vas- és acélöntöde		20 t/nap termelési kapacitástól
63.	Bevonatolt termékeket gyártó üzem		2 t/óra nyersacél feldolgozó-kapacitástól
64.	Alakformázás robbantással		méretmegkötés nélkül
65.	Fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem		a) 20 ezer m²/év felület kezelésétől
			b) ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m³-t
66.
67.	Automata gépsoron nyomtatott áramköröket előállító üzem		méretmegkötés nélkül
68.	Közútigépjármű-gyártó üzem (gyártás, összeszerelés, motorgyártás)		5000 db/év késztermék előállításától
69.	Hajógyár (ide nem értve a szabadidő-, sporthajó gyártását)		méretmegkötés nélkül
70.	Vasúti kötöttpályásjármű-gyártó üzem		méretmegkötés nélkül
71.	Légijárműveket gyártó és nagyjavító üzem		5700 kg felszálló tömegű és a feletti légijárművek gyártása esetén
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
72.	Hőenergiát termelő létesítmény (gőz és meleg víz előállítása, amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		50 MW kimenő teljesítménytől
73.	Vízerőmű (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) 5 MW villamos teljesítménytől
			b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály alapján a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül
74.	Geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény		a) 20 MW teljesítménytől
			b) ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül (kivéve az egy háztartást ellátó létesítményeket)
75.	Szélerőmű, szélerőműpark (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) 600 kW villamos teljesítménytől
			b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítménytől
76.	Villamos vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		légvezetéknél 35 kV-tól
77.	Földgázelosztó vezeték		40 bar-ra tervezett üzemi nyomástól
78.	Gőz- és melegvízelosztó vezeték település külterületén felszín felett vezetve (ide nem értve az üzemen belüli vezetéket)		a) 10 km hossztól
			b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 km hossztól
79.	Ivóvíz-távvezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén
			b) 1 km hossztól belterületen
80.	Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) 1000 m³/naptól talajvízből
			b) 500 m³/naptól termál karsztvízből
			c) 5000 m³/naptól rétegvízből
			d) 2500 m³/naptól hideg karsztvízből
			e) 5000 m³/naptól partiszűrésű vízből
			f) 2000 m³/naptól termál rétegvízből
			g) a mindenkori forráshozam 33%-át és a napi 50 m³-t meghaladó esetben forrásból
			h) vízbázis védőövezetén az a)–g) pontok 10%-át meghaladó esetben (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki)
81.	Felszíni vizek közötti vízátvezetés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó tó közepes, illetve a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%-át egy év alatt
			b) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának (Q_aug80%) 20%-át
			c) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó tó közepes, illetve a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Q_aug80%vízhozamának 10%-át
			d) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó vízfolyás Q_aug80% vízhozamának 10%-át
Kereskedelem, járműjavítás
82.	Közútigépjármű-javító telep		20 db egy időben javítható gépjárműtől
83.	Bevásárlóközpont		parkoló területe nélkül számított 10 000 m²nettó össz-szintterülettől vagy 300 parkolóhelytől
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
84.	Szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen		a) 500 szállásférőhelytől vagy 2 ha területfelhasználástól
			b) 50 szállásférőhelytől vagy 0,3 ha területfoglalástól település külterületén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén
85.	Kemping		védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 50 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó helytől
Szállítás, raktározás
86.	Vasúti pálya (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) regionális, egyéb, csatlakozó vagy összekötő vasúti pálya
			b) helyi vasúthálózat elemei (magasvasút, kéregvasút, metró, helyi érdekű vasút, villamos, és különleges pályával rendelkező vasút, kivéve a sífelvonót)
			c) mezőgazdasági, erdőgazdasági, ipari vagy kiránduló (erdei) vasút védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén
87.	Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) országos közút építése (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)
			b) országos közút fejlesztése 1 km hossztól
			c) az előző pontokba nem tartozó országos közút, helyi közút, a közforgalom elől el nem zárt magánút és kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül
88.	Víziút (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		méretmegkötés nélkül
89.	Vasúti pályaudvar, állomás		a) személypályaudvar megyei jogú városban és a fővárosban a megállóhelyek kivételével, vagy 120 vonat/nap tervezett forgalom fölött
			b) teherpályaudvar 400 kocsi/nap elegy tervezett feldolgozása fölött
			c) állomás
			– 50 kocsi/nap helyi kezelésű tervezett teherkocsi forgalom fölött,
			– veszélyes anyag rakodására alkalmas berendezéssel,
			– kocsimosó berendezéssel
			d) határállomás
90.	Önállóan létesített intermodális teherátrakó létesítmény		méretmegkötés feltétel nélkül
91.	Autóbusz-pályaudvar vagy -garázs		20 (induló és érkező) gépkocsiállástól
92.	Önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló, beleértve a parkolóházat is		a) 300 parkolóhelytől
			b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 100 parkolóhelytől
93.	Kikötő (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével		a) 400 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára
			b) 100 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő
			c) védett természeti területen és Natura 2000 területen 20 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő
94.	Repülőtér (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) szilárd burkolatú futópályával
			b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén burkolatra való tekintet nélkül
95.	Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék-, vegyianyag- vagy geológiai tárolásra szánt szén-dioxid áramokat szállító vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		méretmegkötés nélkül
96.	Földgáz felszíni és felszín alatti tárolója, egyéb égethető gázok felszín alatti tárolója		a) 20 000 m³ össztároló-kapacitástól földgáz esetében
			b) 10 000 m³ össztároló-kapacitástól egyéb éghető gázok esetében
			c) 500 m³össztároló-kapacitástól védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén
97.	Szén, lignit önálló felszíni tárolója		a) 100 000 t össztároló-kapacitástól
			b) külterületen lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés nélkül
98.	Kőolaj-, kőolajtermék-tároló telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) 100 000 t össztároló-kapacitástól
			b) külterületen lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés nélkül
99.	Vegyi termék tárolása (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) 30 000 m³ össztároló-kapacitástól
			b) külterületen lévő védett természeti területen méretmegkötés nélkül
100.	A geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		méretmegkötés nélkül
Közigazgatás, védelem
101.	Magyar Honvédség lő- és gyakorlótere		a) ezred vagy ennél nagyobb szervezet esetében
			b) méretmegkötés nélkül, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén
102.	Állandó árvízvédelmi mű		vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és települési belterületen
Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás
103.	Szennyvíztisztító telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) 10 000 lakosegyenérték-kapacitástól
			b) 15 ha-tól természetközeli szűrőmezős elszikkasztó rendszer, 50 ha-tól öntözéses szennyvízelhelyezés esetén
			c) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül
104.	Szennyvízgyűjtő hálózat		a) 2000 lakosegyenérték-kapacitástól
			b) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1000 lakosegyenértéktől
105.	Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) napi 10 t hulladék lerakásától
			b) 25 000 t teljes befogadókapacitástól
			c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül
106.	Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai, biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) 10 t/nap kapacitástól
			b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül
107.	Nemveszélyeshulladék-hasznosító telep		a) 10 t/nap kapacitástól
			b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül
108.	Fémhulladékgyűjtő, -előkezelő, -hasznosító telep (beleértve az autóroncstelepeket)		a) 5 t/nap kapacitástól
			b) méretmegkötés nélkül vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén
109.	Veszélyeshulladék-tároló és/vagy -hasznosító telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) önálló telepként méretmegkötés nélkül
			b) listán nem szereplő, más tevékenység részeként 2 ezer t/év kapacitástól
110.	Állatihulladék-temető		méretmegkötés nélkül
Szórakoztatás, kultúra, sport
111.	Stadion, sportcsarnok		a) 10 000 fő befogadóképességtől
			b) vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 500 fő befogadóképességtől
112.	Szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri létesítmények		a) 5000 fő egyidejű befogadóképességtől vagy 2 ha területfoglalástól vagy 300 db parkolóhelytől
			b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha-tól
113.	Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt)		védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén
114.	Golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt, a minigolf kivételével)		a) 18 vagy többlyukú pálya esetén
			b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), méretmegkötés nélkül
115.	Motoros járművek állandó versenypályája, terepmotorozásra, terepautózásra kijelölt állandó pálya (ha nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		méretmegkötés nélkül
Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények
116.		“A” típusú izotóplaboratórium		méretmegkötés nélkül
117.		Mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel (amennyiben nem a listában felsorolt más tevékenység része)		vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), vagy védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén
118.		Szabadtéri létesítmény motorok, turbinák és reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához		a) 500 kN tolóerőtől
				b) legalább 10 MW egyidejű kapacitás esetén
119.		Állandó szabadtéri próbapálya motoros járművek részére		méretmegkötés nélkül
120.		Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt területen		a) 3 ha-tól
				b) védett természeti területen, vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha-tól
121.		Távközlési adó (antennatorony)		védett természeti területen, Natura 2000 területen
122.		Duzzasztómű vagy tározó (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) 1 millió m³ duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől
				b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül
123.		Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		termál víztestek esetében méretmegkötés nélkül
124.		Halastó vagy tórendszer (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)		a) 30 ha-tól
				b) 5 ha-tól intenzív halastó vagy tórendszer esetében
				c) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül
125.		Állóvíz- és holtágszabályozás		a) 3 ha szabályozandó vízfelülettől vagy 1 km partvonalhossztól
				b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül
126.		Folyószabályozás vagy folyócsatornázás		a) 1 fkm-től
				b) kanyar-átvágás esetében vagy vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül
127.		Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést, amennyiben az a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben előírtak szerint a vizek állapota romlásának megelőzését, megakadályozását szolgálja)		a) 1 km vízfolyáshossztól
				b) 50 m vízfolyáshossztól vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki)
				c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül
127/A.		Transzformátor-alállomás		védett természeti területen, Natura 2000 területen
128.		Egyéb, az 1–127/A. pontba nem tartozó építmény vagy építményegyüttes beépített vagy beépítésre szánt területen		a) 2 ha területfoglalástól
				b) 300 parkolóhelytől
				c) 50 m-es épületmagasságtól
				d) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha területfoglalástól vagy 50 parkolóhelytől
129.		Az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység, illetve létesítmény, ha azt legfeljebb két évig kizárólag vagy főként új módszerek vagy termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására végzik, illetve hozzák létre
130.		Az 1. számú melléklet 1–31., 33–35., 38–40., 42–44., 48–55. pontjában, valamint a 3. számú melléklet 1–75., 80–85., 89–94., 96–101., 103., 105–128. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása
131.		Az 1. számú melléklet 32., 36–37., 41., 47. pontjában, valamint a 3. számú melléklet 76–79., 86–88., 95., 102., 104. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása
132.		A 3. számú melléklet 1–128. pontjában feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítése, ha az a bővítés következtében eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, kivéve, ha a bővítés az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása

4. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az előzetes vizsgálati dokumentáció és a konzultációs kérelem tartalma²⁸¹

1.²⁸² Az 1. vagy a 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységek esetén

a)²⁸³ a tervezett tevékenység célja, a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetében a közérdek bemutatásával együtt;

b)²⁸⁴ a tervezett tevékenység, továbbá ha vannak más ésszerű telepítési, technológiai vagy egyéb változatai (a továbbiakban együtt: számításba vett változatok), akkor azok alapadatai:

ba) a tevékenység volumene,

bb) a telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitás- kihasználás tervezett időbeli megoszlása,

bc)²⁸⁵ a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervekben rögzített módja, villamos légvezeték előzetes konzultációja esetén EOV-koordináta helyes (helyrajziszám-megjelölés nélküli) nyomvonala,

bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye,

be) a tervezett technológia, vagy ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását,

bf) a tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége, szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalomé is,

bg) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,

bh) a tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek:

1. a telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése, a telepítéshez szükséges tereprendezés vagy mederkotrás,

2. a telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés,

3.²⁸⁶ a megvalósítás során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodás, és szennyvízkezelés,

4. az energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó-rendszerrel vagy vízkivétellel történik,

5. egyéb – a bd)–bg) pontokban nem szereplő – kapcsolódó művelet,

6.²⁸⁷ a telepítést megelőző bontási munkálatok ismertetése, az azok során keletkező hulladékok és a kezelésükre tervezett intézkedések, továbbá az előbbieknek az egyes környezeti elemekre gyakorolt hatásának bemutatása;

bi) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia,

bj) a ba)–bi) pont szerinti adatok bizonytalansága, rendelkezésre állása, megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani,

bk) a telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő vagy – a településrendezési tervekben szereplő – tervezett terület-felhasználási módokat,

bl)²⁸⁸ a tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e területrendezési tervek vagy a településrendezési tervek módosítását;

bm)²⁸⁹ nyilatkozat arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül-e összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre az 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket;

bn)²⁹⁰ a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység társadalmi-gazdasági előnyeinek bemutatása, költség-haszon elemzés alapján;

c) a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását;

d) nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése;

e) a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként [6. § (2) bekezdés] elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel;

f)²⁹¹ a tevékenység telepítése, működése, felhagyása során az egyes környezeti elemekre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, figyelembe véve a c) pontban leírt befolyásoló tényezőket is, különösen

fa) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, új telepítésnél annak becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében, beleértve az éghajlatváltozást,

fb) a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki; e területeket térképen is körül kell határolni,

fc) az fb) pont szerinti területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel,

fd) a védett természeti területet, barlangot, Natura 2000 területet, és a terület természetvédelmi státuszától függetlenül a védett fajokat érintő hatások ismertetése,

fe) a tájra (a táj szerkezetére, használatára, jellegére és a tájképre) gyakorolt hatások ismertetése,

ff) a felszíni és felszín alatti víztesteket, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, az ivóvízkivételre kijelölt és megkülönböztetett védelem alatt álló területeket érintő hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével;

g)²⁹² az f) pont ff) alpontja alapján azonosított – a vizek állapotromlását okozó – kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése érdekében javasolt intézkedések;

h)²⁹³ az éghajlatváltozással összefüggésben

ha) a b) pontban számításba vett változatoknak az éghajlatváltozással szembeni érzékenységére vonatkozó elemzése (a továbbiakban: érzékenységelemzés),

hb) a telepítési hely és a feltételezhető hatásterület kitettségének értékelése,

hc) az egyes éghajlati tényezőkre vonatkozóan a lehetséges hatások elemzése,

hd) a hc) pont szerint bemutatott lehetséges hatások vonatkozásában készített kockázatértékelés,

he) a tervezett tevékenységre vonatkozóan az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás bemutatása,

hf) annak bemutatása, hogy a tervezett tevékenység hogyan hat a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére;

hg) az 1. számú mellékletbe tartozó tevékenységek esetén számszerűen be kell mutatni az egyes üvegházhatású gázok várható éves kibocsátását tonnában kifejezve;

i)²⁹⁴ a megalapozó információk bemutatása.

2.²⁹⁵ A csak a 2. számú mellékletbe tartozó tevékenységek esetén

a) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői,

b) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység leírása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket,

c) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység 2. melléklet szerinti besorolása,

d) a létesítmény tervezett termelési kapacitása,

e) az alkalmazandó technikák rövid ismertetése,

f) a létesítmény várható környezeti hatásainak leírása,

g) a létesítményben tervezett tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat,

h) az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása,

i) a nyilvánosság tájékoztatása érdekében esetlegesen megtett intézkedések bemutatása és a vélemények összefoglalása,

j)²⁹⁶ ha a létesítmény a Natura 2000 területre hatással lehet, a hatások előzetes becslése a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások figyelembevételével.

3.²⁹⁷ Az 1–3. számú mellékletbe tartozó tevékenységek dokumentációjának egyéb (közös) követelményei

a) az engedélykérő azonosító adatai;

b)²⁹⁸ minősített adatot, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képező adatot, így megjelölve, elkülönítve kell ismertetni a dokumentációban és a nyilvánosságra hozandó részben ezeket az adatokat olyan információkkal kell helyettesíteni, amelyek a tevékenység megítélést lehetővé teszik;

c) ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell;

d) országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége;

e)²⁹⁹ ha az előzetes vizsgálatra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell

ea) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti hatósági nyilvántartás szerinti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait,

eb) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal,

ec) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot,

ed) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és

ee) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását.

5. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai

1.³⁰⁰ A tevékenység és a kapcsolódó műveletek, létesítmények jellemzői:

a) terület igénybevételének nagysága, ideértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is;

b)³⁰¹ más természeti erőforrás – különösen a talaj, a földterület, a vizek és a biológiai sokféleség – igénybevételének vagy használata korlátozásának nagysága;

c) kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagysága;

d)³⁰² telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyisége, veszélyessége, ezen hulladékokkal történő gazdálkodás módja;

e) környezetterhelésének nagysága, jelentősége;

f) baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára;

g) vonzereje más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában;

h) összeadódása más tevékenységekkel, figyelemmel arra, ha a tevékenység a telepítési helyen vagy az azzal szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű tevékenységgel együtt eléri vagy meghaladja a tevékenységre az 1. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket;

i)³⁰³ az emberi egészségre közvetlen és közvetett módon ártalmas környezeti kockázatok mértéke, megelőzhetősége vagy csökkenthetősége;

j)³⁰⁴ az éghajlatváltozással összefüggő hatásokra való érzékenység mértéke, figyelembe véve az érzékenységelemzés eredményeit;

k)³⁰⁵ a tervezett tevékenység hatásának mértéke a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére.

2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen

a) a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre;

b)³⁰⁶ az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége, megújulási képessége, víztest érintettsége esetén az érintett víztest állapota a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben és a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint elvégzett monitoring mérések alapján;

c)³⁰⁷ abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken:

ca) vizes élőhelyek, hegyvidéki és erdőterületek,

cb) védett természeti területek, barlangok, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, a terület természetvédelmi státuszától függetlenül a védett fajok élőhelyei, az ökológiai hálózat elemei,

cba) Natura 2000 területen különösen:

1. az érintett Natura 2000 terület egységére, a Natura 2000 ökológiai hálózat koherenciájára gyakorolt hatás mértéke,

2. a terület kijelölése alapjául szolgáló fajok, élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatás mértéke,

3. a jelölő fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásához szükséges környezeti elemek állapotára gyakorolt hatás mértéke,

cbb) védett területen különösen a védett területek állapotára, állagára és jellegére gyakorolt hatás mértéke,

cc) ahol valamely szennyezettségi határértéket már túlléptek,

cd) sűrűn lakott területek,

ce) történeti tájak, műemléki területek, műemlékek és régészeti örökség területei, megőrzendő karakterű települések vagy településrészek;

d)³⁰⁸ a természeti veszélyforrásoknak való kitettsége, annak mértéke és gyakorisága;

e)³⁰⁹ a 4. számú melléklet ha) és hb) alpontjaiban meghatározott érzékenységelemzésben és kitettség-értékelésben a közepes vagy magas értéket mutató éghajlati tényezők.

3.³¹⁰ A várható környezeti hatások jellemzői, figyelembe véve az 1. és 2. pontban lévő szempontokkal való összefüggést:

a) területi kiterjedés és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága;

b) országhatáron történő átterjedés lehetősége;

c) összetettség (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára);

d) hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz;

e) nagyság, erősség;

f) bekövetkezés valószínűsége;

g) tartósság, gyakoriság, visszafordíthatóság (figyelembe véve az elkerülésre, csökkentésre tehető intézkedéseket);

h)³¹¹ a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő kedvezőtlen vagy zavaró hatások mértéke és

i) egyéb, a környezeti hatások szempontjából lényeges jellemzők.

6. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez³¹²

A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei

A helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak – az előzetes vizsgálatban elfogadott vagy az előzetes konzultációban lehetségesnek tartott változatra (változatokra) a környezetvédelmi hatóság által meghatározott mélységben és részletezettségben – a következőket kell tartalmaznia:³¹³

1.³¹⁴ Az előzmények összefoglalása, különösen

a)³¹⁵ a környezetvédelmi hatóság és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban, vagy a környezetvédelmi hatóság véleménye és a közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételei az előzetes konzultációban;

b) a környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete;

c) a környezethasználó által korábban számba vett fő változatok és azoknak a fő okoknak a megjelölése, amelyek e korábbi változatok közüli választását – figyelembe véve a környezeti hatásokat – indokolták.

2.³¹⁶ A tervezett tevékenység – ideértve a kapcsolódó műveleteket és létesítményeket is – számba vett változatainak részletes leírása, különösen

a)³¹⁷ az előzetes vizsgálathoz vagy az előzetes konzultációhoz benyújtott dokumentáció szerinti alapadatok [4. számú melléklet 1. b) pontja] részletezése – megjelölve azt, ha az ott leírtakhoz képest változás történt –, valamint az alapadatokon kívül a következők bemutatása:

aa) a telepítési hely környezetében működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek tevékenységének ismertetése, jellemzése, az ezekkel való esetleges kapcsolatok bemutatása (különösen technológiai, közmű-, szolgáltatási kapcsolat),

ab) a természeti katasztrófáknak (különösen földrengések, vízkárok) való kitettség bemutatása.

ac)³¹⁸ ha nem volt előzetes vizsgálati eljárás, a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a terület- és településrendezési tervekben rögzített módja.

b) az egyes hatótényezők³¹⁹ részletezése

ba) a hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése,

bb) a hatótényező a tevékenység mely szakaszában jelenik meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhető hozzá, mely környezeti elemeket³²⁰ érinti;

c) az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők

d)³²¹ a környezethasználó tevékenységétől független, potenciális külső kiváltó okok és az ezekből származó hatótényezők bemutatása, különösen:

da) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre visszavezethető okok, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják a hatótényezők kockázatát, illetve hatásait,

db) a természeti katasztrófákra (különösen földrengések, vízkárok) visszavezethető okok, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják a hatótényezők kockázatát, illetve hatásait.

e)³²² a telepítés, működés és felhagyás során keletkező maradékok, hulladékok, a környezeti elemeket érintő kibocsátások típusa és mennyisége;

f)³²³ a megalapozó információk bemutatása.

3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása

a) A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és környezeti rendszerként³²⁴ összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is.

b) A hatásterületek kiterjedését a 7. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni, és térképen is be kell mutatni.

c) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotát is le kell írni. A leírásnak

ca) csak azokra a tényezőkre kell kiterjednie, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van;

cb) a környezeti állapot – a tevékenység megvalósításától független – várható változását is tartalmazni kell, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik;

cc) új telepítés esetén tartalmaznia kell

cca)³²⁵ a telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat, a tájszerkezet és a táj jellegének bemutatását,

ccb) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését.

d)³²⁶ Éghajlatvédelmi szempontok szerint

da) be kell mutatni, hogy a tervezett tevékenység számba vett változatai milyen mértékben érzékenyek az éghajlatváltozással összefüggő hatásokra, jelentős érzékenység esetén részletes adatokkal alátámasztottan;

db) értékelni kell a tervezett tevékenységre vonatkozóan a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületen jellemző természeti veszélyforrásoknak való kitettséget, legalább az elmúlt harminc évre vonatkozó és a klímamodellekből származtatható, jövőbeli, legalább harminc évre vonatkozó adatokkal alátámasztva;

dc) ha a da) és db) alpont szerinti érzékenységelemzés és a kitettség értékelése az egyes éghajlati tényezők vonatkozásában jelentős értéket mutat, az egyes éghajlati tényezőkre vonatkozó feltételezhető hatásokat elemezni kell, a db) alpont szerinti időtávra vonatkozó adatokkal alátámasztva;

dd) a dc) pont szerint bemutatott lehetséges hatások vonatkozásában kockázatelemzést kell készíteni, és szövegesen értékelni kell, hogy miként változik a kockázat mértéke a db) pont szerinti jövőbeli időtávra vonatkozóan;

de) az alkalmazkodási intézkedések eredményességének nyomon követésére vonatkozó javaslatot kell tenni,

df) be kell mutatni, hogy a tervezett tevékenység hogyan hat a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére.

4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése

a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:

aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta,

ab) a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz,

ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,

ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása,

ae)³²⁷ tájkép, tájhasználat, tájszerkezet, tájjelleg megváltozása,

af)³²⁸ a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek, rendszereinek, valamint a tájjelleget meghatározó tájelemek ritkasága, pótolhatósága,

ag) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága,

ah)³²⁹ a vizeket érő hatások következtében a vizek – a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott – állapotában bekövetkező változás értékelése, valamint a tervben az érintett víztestekre és védett területekre meghatározott környezeti célkitűzés elérésének ütemezése;

ai)³³⁰ a környezetkárosodás, környezetterhelés hatásai elkerülésének, mérséklésének lehetőségei,

aj)³³¹ a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetén a költség-haszon elemzéssel alátámasztott, kiválasztott legjobb környezeti megoldás bemutatása,

ak)³³² az üvegházhatású gázok várható kibocsátásának – éves és tonnában meghatározott – bemutatása számításokkal alátámasztva,

al)³³³ az olyan, lehetséges alkalmazkodási intézkedések, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, illetve ellentételezését szolgáló intézkedések bemutatása, amelyek éghajlati, ökológiai és környezeti szempontból hasznosak, továbbá megvalósításuk nem jár aránytalanul magas költséggel,

am)³³⁴ annak számításokkal alátámasztott bemutatása, hogy a tervezett tevékenység hogyan érinti az üvegházhatású gázok megkötését vagy növényzet általi elnyelését;

b) ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor a környezet-egészségügyi hatások ismertetésekor meg kell adni különösen

ba) a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait,

bb) a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését,

bc) amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét,

bd) az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit;

c) a környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése, amennyiben lehetséges, különösen:

ca) a bekövetkező károk és felmerülő költségek,

cb) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozása, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változások,

d)³³⁵ baleset-, üzemzavar-kockázat mértékének bemutatása, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára;

e)³³⁶ az ipari baleseteknek és a természeti katasztrófáknak való kitettségből eredő várható hatások bemutatása.

5. Ha a 12–15. § szerinti eljárás megindult, akkor külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, különösen

a) a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját;

b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket;

c) az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat;

d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait;

e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását;

f) az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket;

g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat.

6. Környezetvédelmi intézkedések

a) a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása;

b) a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során;

c) az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően.

7. Egyéb adatok

a) a környezeti hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszerek, azok korlátai és alkalmazási körülményei, az előrejelzések érvényességi határai (valószínűsége), a tanulmány összeállításához szükséges információkkal kapcsolatban felmerült nehézségek, bizonytalanságok;

b) a felhasznált tanulmányok listája, a tanulmányokhoz való hozzáférés módja;

c) azoknak az adatoknak a megjelölése, amelyek törvény értelmében állam- vagy szolgálati titoknak minősülnek, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek;

d) annak jelzése, hogy a környezeti hatástanulmány mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.

8. Közérthető összefoglaló

a) a tevékenység lényegének ismertetése;

b) a hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása;

c)³³⁷ a környezeti hatások – figyelemmel a 6. § (1) bekezdésre – becslése, értékelése;

d) a környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások;

e) a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések

f)³³⁸ a lehetséges igénybevettséget, zavarást, veszélyeztetést, szennyezettséget, károsítást és kipusztítást elkerülő, megelőző, csökkentő, kiegyenlítő intézkedések bemutatása.

9.³³⁹ Ha a környezeti hatásvizsgálatra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, a környezeti hatástanulmányhoz csatolni kell

a) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti hatósági nyilvántartás szerinti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait,

b) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal,

c) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot,

d) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és

e) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását.

7. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A hatásterület meghatározása a környezeti hatástanulmány készítésekor

I. Hatásterület típusok

1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek

a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint

b)³⁴⁰ a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének, a tájban várható változások területei.

2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint.

3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese.

II. A hatásterület meghatározásának szempontjai

1. A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni az érintett környezeti elemek szerint is

a) a kibocsátások terjedési területeinek becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhető terjedési viszonyoknak és az érintett környezeti elem közvetítőképességének figyelembevételével, valamint

b) a környezet közvetlen igénybevételének területeit a telepítési hely változatok és a tervezési adatok szerint.

2. A közvetlen hatások területei azok ahol

a) a kibocsátás még észlelhető és feltehetően változást okoz az érintett környezeti elem állapotában,

b) a környezet közvetlen igénybevételét tervezik.

E területek közül meg kell nevezni azokat, ahonnan a kibocsátás vagy igénybevétel által kiváltott hatásfolyamat más környezeti elemen keresztül feltételezhetően továbbterjedhet.

3. A közvetlen hatások területeit hatótényezőnként és a tevékenység szakaszainak [6. § (2) bekezdés] megfelelően, valamint az esetleges meghibásodás vagy baleset hatásterülete szerint is meg kell adni.

4. A közvetett hatások területeinek nagyságát becsléssel, a környezet állapotának már ismert adatai és a feltételezett hatásfolyamatokról való korábbi tapasztalatok és a tudományos ismeretek alapján, az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítőképességének és érzékenységének figyelembevételével kell megadni.

5. A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol a lefolytatott vizsgálatok és előrejelzések alapján valamely környezeti elemben és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás várható, megjelölve, hogy

a) a hatásterület egyes részei mely környezeti elemre és rendszerre és a tevékenység mely szakaszára vonatkoznak,

b) e részeken belül hogyan változik a hatás erőssége és időtartama,

c) mely területeken összegeződnek különféle hatások.

8. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményei

Az engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell az alábbiak részletes ismertetését:

a) az engedélykérő azonosító adatai (KÜJ számmal),

b)³⁴¹ a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői (KTJ számmal és létesítmény azonosító számmal), állapota,

c)³⁴² a létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajza a kibocsátó források bejelölésével, egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével,

d) a létesítmény, illetve az ott folytatott tevékenység és annak jellemző termelési kapacitása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket,

e) az alkalmazott elérhető legjobb technika ismertetése,

f) a létesítményben, illetve technológiában felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai,

g)³⁴³ a létesítmény kibocsátásainak forrásai,

h) a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan,

i) a létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat,

j)³⁴⁴ a létesítményből származó kibocsátás megelőzésére, vagy ha a megelőzés nem lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technikának való megfelelése,

k)³⁴⁵ a hulladék keletkezésének megelőzésére, valamint a keletkezett hulladék újrahasználatra való előkészítésére, újrafeldolgozására és újrahasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve -károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldás,

l) minden olyan intézkedést, amely az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését, illetve csökkentését szolgálják, különös tekintettel a 17. §-ban meghatározott követelmények teljesülésére,

m) a létesítményből származó kibocsátások mérésére (monitoring), folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések,

n)³⁴⁶ a technológiáknak, technikáknak és intézkedéseknek az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatíváira vonatkozó rövid leírása,

o) biztosítékadási és céltartalék képzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat.

p)³⁴⁷ alapállapot-jelentés,

q)³⁴⁸ a 20. § (8) bekezdésében foglaltak esetén az eltérés indokolása.

r)³⁴⁹ ha nem volt előzetes vizsgálati vagy környezeti hatásvizsgálati eljárás, a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a terület- és településrendezési tervekben rögzített módja.

Azon létesítmények esetében, amelyekre nem vonatkozik az 1999. évi LXXIV. törvény, mellékelniük kell az üzembiztonságra vonatkozó és havária esetén megteendő intézkedések bemutatását.

A 20. § (3) bekezdés esetében a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek iránti kérelem tartalmi követelményeit.

D)³⁵⁰

Ha az egységes környezethasználati engedélyezései eljárásra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, a kérelemhez csatolni kell

b) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal,

c) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot,

d) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és

e) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását.

9. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai

Az elérhető legjobb technika meghatározásánál különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:³⁵¹

1. kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása,

2. kevésbé veszélyes anyagok használata,

3.³⁵² a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok újrahasználatának, és a hulladékok újrafeldolgozásának elősegítése,

4. alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben,

5. a műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások,

6. a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége,

7. az új, illetve a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai,

8. az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő,

9. a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői és a folyamat energiahatékonysága,

10. annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék,

11. annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt hatását,

12. a magyar környezetvédelmi közigazgatási szervek vagy a nemzetközi szervezetek által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringról és a fejlődésről szervezett információcserének a Bizottság által közzétett tapasztalatai.

10. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A kibocsátási határértékek megállapítása során minden esetben figyelembe veendő szennyező anyagok

Levegő

1. Kén-dioxid és egyéb kéntartalmú vegyületek

2. Nitrogén-oxidok és egyéb nitrogéntartalmú vegyületek

3. Szén-monoxid

4. Illékony szerves vegyületek

5. Fémek és vegyületeik

6. Por (szilárd anyag)

7. Azbeszt (lebegő részecskék, szálak)

8. Klór és vegyületei

9. Fluor és vegyületei

10. Arzén és vegyületei

11. Cianidok

12. Anyagok és készítmények, amelyekről bebizonyosodott, hogy mutagén vagy karcinogén tulajdonságaik vannak, vagy amelyek a levegő közvetítésével befolyással lehetnek a reprodukcióra

13. Poliklórozott dibenzo-dioxinok és poliklórozott dibenzo-furánok

Felszíni víz

1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben ilyen vegyületeket képezhetnek

2. Szerves foszfortartalmú vegyületek

3. Szerves ónvegyületek

4. Anyagok és készítmények, amelyekről bebizonyosodott, hogy mutagén vagy karcinogén tulajdonságaik vannak, vagy amelyek a vízi környezet közvetítésével hatással lehetnek a reprodukcióra

5. A környezetben tartósan megmaradó szénhidrogének, valamint a környezetben tartósan megmaradó és az élő szervezetben való felhalmozódásra hajlamos szerves mérgező anyagok

6. Cianidok

7. Fémek és vegyületeik

8. Arzén és vegyületei

9. Biocidek és növényvédő szerek

10. Szuszpendált anyagok

11. Eutrofizációt okozó anyagok (különösen nitrátok és foszfátok)

12. Az oxigén-háztartásra kedvezőtlenül ható anyagok (és amelyeket mérni lehet a BOI, KOI stb. jellemzőkkel).

11. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez³⁵³

Az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményei

1.³⁵⁴ Az engedély tartalmazza:

a) a jogosult ügyfél azonosító adatait (KÜJ számmal),

b) a telephely, létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzőit (KTJ számmal és létesítmény azonosító számmal),

c) a telephely helyrajzi számát és a létesítmény szennyező forrásai egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordinátáit,

d) a tevékenység és a kapcsolódó tevékenységek megnevezését, TEÁOR és NOSE-P kódjait,

e) a tevékenység 2. melléklet szerinti besorolását,

f) a kiépített termelési kapacitást.

2.³⁵⁵ A környezetvédelmi hatóság az engedélyben kibocsátási határértéket állapít meg a 20. § (4)–(10) bekezdésben foglaltak alapján.

3. Az engedélyben feltételeket kell előírni az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok szerint, különösen

a) a levegő, a felszíni és a felszín alatti vizek, a földtani közeg védelmére, valamint a zajkibocsátás mérséklésére;

b) a létesítmény üzemeltetése során keletkezett hulladék ellenőrzésére, hasznosítására, ártalmatlanítására;

c) – amennyiben szükséges – a nagy távolságra jutó vagy országhatáron átterjedő szennyezés megelőzésére, illetve a lehető legkisebb értékre történő csökkentésére;

d) amelyek biztosítják a 17. §-ban meghatározott követelmények teljesülését.

4. Az 1–3. pontban foglaltakon túl az engedély tartalmazza:

a) a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kíséréséhez szükséges – a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetések megjelenését követően azokon alapuló – mérés-ellenőrzési (monitoring) feltételeket, meghatározva

aa) a mérési módszert és gyakoriságot, valamint az értékelési eljárást, beleértve a kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésének feltételeit,

ab) a 20. § (7) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén előírást arra vonatkozóan, hogy a kibocsátások ellenőrzésének eredményei ugyanazon időszakok és referenciafeltételek mellett álljanak rendelkezésre, mint amelyeket az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek esetében alkalmaztak;

b) a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját, tartalmát és gyakoriságát;

c) a követelményeket a földtani közegbe és a felszín alatti vizekbe történő kibocsátások 3. pont a) alpontja szerinti mérséklését célzó intézkedések rendszeres felülvizsgálatára vonatkozóan, valamint a földtani közegnek és a felszín alatti vizeknek a telephelyen valószínűsíthetően előforduló, az alapállapot-jelentés alapján meghatározott, valamint a tevékenységből származó veszélyes anyagokkal kapcsolatos monitoringjára vonatkozóan;

d) a feltételeket a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok (pl. indítás, azonnali és időszakos leállítás, üzemzavar, szivárgási hibák és a tevékenység megszüntetése) esetén betartandó követelményekre;

e) az intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan szennyezések megelőzéséhez, – azok bekövetkezése esetén – elhárításához szükségesek, valamint a hatóságok erről történő tájékoztatásának módját, tartalmát;

f) a 20. § (3) bekezdése esetében a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek tartalmi követelményeit;

g) a biztosítékadási és céltartalék képzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott előírásokat;

h) amennyiben szükséges

ha) a próbaüzem időtartamát,

hb) az előírt követelmények teljesítését biztosító intézkedési tervkészítési, végrehajtási kötelezettséget és a teljesítés határidejét,

hc) a környezeti vezetési rendszerekkel kapcsolatos előírásokat;

i) a 20. § (8) bekezdése alkalmazása esetében az értékelés eredményeit és az előírt feltételek indokolását;

j) a 20/C. § (2) bekezdése alkalmazása esetén a kockázat megszüntetése érdekében előírt intézkedéseket;

k) a 20. § (13) bekezdés alkalmazása esetén olyan kiegészítő feltételt, amely biztosítja az adott határérték betartását.

5. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, a vonatkozó elérhető legjobb technika referenciadokumentum megnevezésével.

12. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez³⁵⁶

Az előzetes konzultáció során vizsgálandó szakkérdések és a szakkérdések vizsgálatára feladatkörrel rendelkező közigazgatási szervek

	A	B	C
1	A szakkérdés vizsgálatának feltétele	Szakkérdés	Közigazgatási szerv
2	Minden esetben	A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően	népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal
3	Minden esetben	Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék és szennyvíz elvezetése, illetve a szennyvíz tisztítása biztosított-e, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol	a vízügyi feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal
3	Minden esetben	Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére, vízbázis védőterületére, védőidomára jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e	a vízvédelmi feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal
4	Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre, természetes gyógytényezőre hatást gyakorló módon valósul meg	Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak és az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, valamint a természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően	népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala
5	Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezet-veszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja	Kulturális örökség (műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően	kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter
6	Ha az előzetes konzultáció, erdő vagy azzal szomszédos földrészlet igénybevételével megvalósuló tevékenység engedélyezését előzi meg	Az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre, a külterületen található fásításra, az erdészeti létesítményre és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre gyakorolt hatások vizsgálata	erdészeti feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal
7	Ha a tevékenység megvalósítására termőföldön kerül sor	A termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében	földvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal
8	Ha a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja	Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos kérdésben	Országos Atomenergia Hivatal
9	Ha a kérelem a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul	A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében	állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal

13. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez³⁵⁷

Adatlap a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához

A tervezett tevékenység neve ....................................................................................................................................................................................................... ……………………………………………………………………………………………………………………………………
A tevékenység(ek) megnevezése a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú melléklete szerint: ......................................................….....	A tevékenység(ek) sorszáma a Khvr. 3. számú melléklete szerint: ..........................................................……	A tevékenység(ek) mérete (a Khvr. 3. számú melléklet szerinti mértékegységben meghatározva): ................................................................
Ha rendelkezik vele, környezetvédelmi Ha rendelkezik vele, környezetvédelmi területi ügyféljel (KÜJ): ……. jel (KTJ): ……..
A kérelmező azonosító adatai
Kérelmező – neve:
– elérhetősége (levélcím, telefon, fax, e-mail):
– cégbírósági bejegyzés száma:
– statisztikai számjele:
I. A tevékenység bemutatása, jellemzői
A tervezett tevékenység:
1. új vagy meglévő tevékenység módosítása:
2. megvalósításának, munkafolyamatainak (technológiájának) és a kapcsolódó tevékenységek rövid leírása:
3. a felhasznált erőforrások (föld, víz, egyéb anyagok, energia – különösen nem megújuló forrásból):
4. építési időtartama és az üzemeltetés várható kezdete:
5. folytatására szolgáló építmények, területek, a közvetlen és a kapcsolódó létesítményeket, valamint a szükséges infrastruktúraelemeket is beleértve (felsorolás):
6. funkcionális kapcsolata más meglévő vagy tervezett létesítménnyel, tevékenységgel (felsorolás): 7. további fontosnak tartott jellemzői:
II. A telepítési helyszín és környezetének bemutatása, jellemzői
A tervezett tevékenység helye (címe, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma):
III. A környezeti hatótényezők azonosítása
A válasz igen vagy nem lehet. Amennyiben a válasz igen, akkor szükséges a környezeti hatás megnevezése is. Ha ismert, meg kell adni a környezeti hatások nagyságát, mértékét, és a kedvezőtlen hatások elhárítására tervezett intézkedéseket is.

1. A tevékenység kiépítése és/vagy működtetése jelent-e fizikai változtatás(oka)t a megvalósítás helyszínén
(a domborzaton, a földhasználatban, a lefolyási viszonyokban, a meder és partja morfológiájában, a felszín alatti víz szintjében, az élővilágban, a tájban stb.)?

...............................................................................................................................................................……………………….

2. A tevékenység működése közben felhasznál-e, illetve tárol-e, szállít-e, kezel-e, termel-e olyan veszélyes anyagokat, amelyek károsak, vagy kockázatot jelentenek az emberi egészségre vagy a környezetre, annak valamely elemére?

................................................................................................................................................................………………………

3. Jár-e a tevékenység vízkivétellel felszíni, illetve felszín alatti vizekből? (A vízkivétel mennyiségének meghatározása.)

...........................................................................................................................................................……………………….....

4. A tevékenység kiépítése, illetve működtetése során keletkezik-e önálló kezelést igénylő szennyvíziszap, illetve
a szokásos mértékű települési hulladéktól eltérő típusú hulladék?

...............................................................................................................................................................………………………..

5. A tevékenység bocsát-e ki szennyező anyagokat vagy bármilyen veszélyes, mérgező vagy egészségre káros anyagot, üvegházhatású gázt (pl. CO₂, CH₄) a levegőbe?

..............................................................................................................................................................………………………...

6. Jellemző-e, hogy a tevékenység kiépítése, működtetése zajt, rezgést, bűzt okoz, illetve fényt, hőenergiát vagy elektromágneses sugárzást bocsát ki?

..............................................................................................................................................................………………………...

7. Lesz-e a tevékenységnek a talajba, felszíni vízbe vagy felszín alatti vizekbe történő kibocsátása?

..............................................................................................................................................................………………………...

8. Jár-e a tevékenység működtetése szennyvízgyűjtéssel, szennyvízkibocsátással vagy speciális kezelést, ipari előtisztítást igénylő szennyvizek keletkezésével?

................................................................................................................................................................……………………….

9. A környezetterhelés megelőzésére, csökkentésére tervbe vett intézkedések, alkalmazni kívánt berendezések (beleértve a haváriák, balesetek megelőzését, elhárítását), az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében tervbe vett intézkedések:

...............................................................................................................................................................………………………..

10. További fontosnak tartott jellemzők:

.............................................................................................................................................…………………………………....

IV. A telepítési hely környéke, a jelenlegi területhasználatok

Amennyiben ismert, kérjük az alábbi adatok, információk megadását is.

1. A szomszédos ingatlanok tényleges hasznosításának a kérelmező által ismert módja:

2. A szomszédos ingatlanokon a kérelmező által tapasztalt ténylegesen folytatott tevékenységek megjelölése (amennyiben ismert, a Khvr. 1., 2. vagy 3. számú melléklete szerinti megnevezése):

3. További fontosnak tartott jellemzők a szomszédos ingatlanokon:

Amennyiben az adatlap bármely pontjára vonatkozóan az eljárásban egyébként benyújtott dokumentáció részletesebb információt tartalmaz, kérjük az adott pontban jelezni.

14. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez³⁵⁸

Környezeti körzeti terv

I. Alapadatok

A) Előlap

1. Környezeti körzeti terv megnevezése

2. Környezeti körzeti terv készítésének dátuma

3. Környezeti körzeti terv készítőjének neve és címe

B) Előzmények

1. Terv céljának ismertetése

2. Tervezett tevékenység részletes bemutatása

3. Tervezett tevékenység szükségességének indokolása

4. Rövid tájékoztatás az érintett területen korábban engedélyezett tevékenységek alapjául szolgáló szakvéleményekről, tervekről

5. Tervezési és egyéb előírások, így különösen az érintett területre vonatkozó jogszabályok, valamint a határozatba foglalt kötelezettségeket és szakmai irányelveket tartalmazó tervdokumentációk és szabályzatok összefoglalása (Natura 2000 fenntartási tervek, természetvédelmi kezelési tervek, vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, területrendezési tervek, településrendezési tervek)

C) Általános adatok

1. Kérelmező öntözési közösség neve, székhelye, elérhetősége (levelezési cím, telefon, e-mail)

2. Megbízó neve, székhelye, elérhetősége

3. Környezeti körzeti terv készítőjének neve, székhelye, elérhetősége

4. Település megnevezése, a vizsgálatba vont terület nagysága, ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága, helyrajzi száma, szükség esetén blokkazonosítója, parcellaazonosítója, illetve sarokpontok koordinátái, tényleges hasznosítási módja

5. Tevékenység területén lévő talajvédelmi létesítmények ismertetése

6. Talajmintavételek helye, ideje, módja, vizsgált anyagok megnevezése, talajminták, illetve a vizsgált anyagból származó minták darabszáma

7. A tervezett felszín alatti vízilétesítmények EOV koordinátái, a tervezett felszíni vízilétesítmények, valamint a szolgalommal érintett területek töréspontjainak EOV koordinátái

D) Terület földrajzi, domborzati, talajtani, vízföldtani és ökológiai jellemzése

1. Terület ökológiai, rövid talajtani, domborzati, éghajlati és vízrajzi jellemzése

2. Vizsgálatba vont terület konkrét helyszíni, illetve laboratóriumi vizsgálatokra alapozott talajtani jellemzése

II. Tervezett tevékenységre vonatkozó adatok

A) Tervezett tevékenység neve

1. A tevékenység megnevezése a 3. számú melléklet szerint

2. Környezetvédelmi ügyféljel (KÜJ)

3. Környezetvédelmi területi jel (KTJ)

B) Tervezett tevékenység bemutatása, jellemzői

1. Új vagy meglévő tevékenység módosítása

2. Megvalósításának, munkafolyamatainak (technológiájának) és a kapcsolódó tevékenységek rövid leírása

3. A felhasznált erőforrások (föld, víz, egyéb anyagok, energia – különösen nem megújuló forrásból)

4. Létesítés időtartama és az üzemeltetés várható kezdete

5. Folytatására szolgáló építmények, területek, a közvetlen és a kapcsolódó létesítményeket, valamint a szükséges infrastruktúraelemeket is beleértve (felsorolás), tekintettel az igénybe vett víztestre, továbbá az öntözővíz tározását, továbbítását és kijuttatását szolgáló vízilétesítményekre

6. Funkcionális kapcsolata más meglévő vagy tervezett létesítménnyel, tevékenységgel (felsorolás)

7. További, fontosnak tartott jellemzők

C) Telepítési helyszín és környezetének bemutatása, jellemzői

1. A tervezett tevékenység helye (címe, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma)

2. A felhasznált terület (telek) kiterjedése

3. A beépítettség mértéke

4. A felhasznált terület (telek) jelenlegi területfelhasználási módja művelési ág szerint

5. További, fontosnak tartott jellemzők

D) Telepítési hely környéke, a jelenlegi területhasználatok

1. A szomszédos ingatlanok tényleges hasznosításának a kérelmező által ismert módja

2. A szomszédos ingatlanokon a kérelmező által tapasztalt ténylegesen folytatott tevékenységek megjelölése (amennyiben ismert, az 1., 2. vagy 3. számú melléklet szerinti megnevezése)

3. További, fontosnak tartott jellemzők a szomszédos ingatlanokon

E) Tervezett tevékenység megvalósításának feltételei

Minden esetben javaslatot kell tenni:

1. A tervezett tevékenység megvalósíthatóságára, különös tekintettel a megvalósítást kizáró vagy jelentősen korlátozó, az előzmények alapján már ismert környezetvédelmi, ezen belül vízvédelmi, természetvédelmi, talajvédelmi és vízgazdálkodási (vízgyűjtő-gazdálkodási) előírásokra

2. Az alkalmazható módszerekre

3. A szükséges járulékos beavatkozásokra, különösen az erózió elleni védelemre, mélylazításra, vízrendezésre

III. Talajvédelmi specifikációk

A) Általános követelmények

1. A talajvédelmi specifikációk tekintetében alkalmazni kell a talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló miniszteri rendeletet, valamint a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletet.

2. Ha a tevékenység erózió által veszélyeztetett területet érint, minden esetben javaslatot kell tenni az erózióvédelem biológiai és agrotechnikai módszereinek alkalmazására (különös tekintettel a talaj fedettségének biztosítására).

3. A környezeti körzeti terv céljától, illetve a talaj állapotától függően javaslatot kell tenni mélylazításra. A mélylazítás különösen indokolt tömődött, kötött, rossz vízgazdálkodású talajokon, a talajok mélyebb szintjeiben a vízáteresztést, növényfejlődést gátló rétegek (mészkőpad, glej, összecementált kavics stb.) előfordulása esetén, a termőföldön végzett földmunkákat és többéves öntözést követően, lágyszárú évelő kultúrák felszámolása vagy felújítása során, továbbá a talaj erózió elleni védelme érdekében.

4. A mélylazítás indokoltsága megállapítható a talajvédelmi tervhez feltárt talajszelvény helyszíni vizsgálatával, illetve a talajszelvényből vett talajminták alábbiak szerinti speciális vizsgálatával, vagy legfeljebb 5 hektáronként végzett talajellenállás méréssel.

4.1. Ha melioratív mélylazítás (50 cm-nél mélyebb) szükséges, az adott célú tervet, illetve a helyszíni vizsgálatokat a következőkkel kell kiegészíteni:

a) talajszelvény vizsgálata esetén speciális vizsgálati követelmény a genetikai szintenkénti térfogattömeg-mérés, valamint az összporozitás meghatározása legalább 70 cm mélységig,

b) a mélylazítás szükségességének indoklásán kívül javaslatot kell tenni a lazítás maximális mélységére, irányára, ismertetni kell a lazítás mélységét befolyásoló vagy kizáró tényezőket, és szükség esetén a lazítókések távolságát.

4.2. Ha a fenti vizsgálatok alapján mélylazítás szükséges, az adott talajvédelmi tervhez mellékelni kell még az alábbiakat:

a) a lazítási mélységeket és irányokat feltüntető térképvázlatot,

b) a mélylazítás szükségességét alátámasztó vizsgálati eredményeket.

B) Mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tévő rekultiváció

Környezeti körzeti terv részeként rekultivációt megalapozó talajvédelmi tervet kell készíteni azokra a beavatkozások által érintett, összesen 400 m²-nél nagyobb területekre, illetve a talajfelszín megbontásával járó, 500 métert meghaladó vonalas létesítmények – így különösen a víz-, szennyvíz-, gáz-, elektromos és telefonvezetékek – fektetési munkái esetében, amelyek a mezőgazdasági használattól eltérő beavatkozások miatt károsodtak, és a rekultivációs műveleteket követően újra mezőgazdasági célú hasznosításra kerülnek.

C) Helyszíni talajmintavétel szabályai

1. Öntözési cél esetén:

a) Eltérő talajfoltonként, de legalább 25 hektáronként talajszelvényt kell feltárni.

b) A talajszelvény genetikai szintjeiből vagy rétegeiből mintát kell venni.

c) 50 cm-nél vastagabb réteg egy mintával nem jellemezhető.

d) 2 méter mélységen belül meg kell határozni a talajvíz mélységét, és az elérhető talajvízből mintát kell venni.

e) Csepegtető öntözés kivételével az eltérő fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajfoltokon kijelölt úgynevezett „jellemző talajszelvényből” 60 cm-es mélységig (legfeljebb 50 hektáronként, de legalább 1 szelvényből) bolygatatlan talajmintát kell gyűjteni.

2. Rekultivációs cél esetén:

a) A helyszíni talajfelvételezés szabályait a meglévő, illetve a várható károsodás jellege határozza meg. Földmunkákkal járó beavatkozás esetén a terület heterogenitásától függően talajfoltonként, de legalább 5 hektáronként kell talajfúrásból mintát venni.

b) Talajfelszín megbontásával járó vonalas létesítmények fektetési munkái esetében 500 méterenként a humuszos termőréteg vastagságát fúrással kell megállapítani. Ez esetben a talajmintavételtől és a laboratóriumi vizsgálattól el lehet tekinteni, mivel a humuszos termőréteg helyben kerül felhasználásra.

D) Laboratóriumi vizsgálatok során vizsgálandó paraméterek

1. Minden esetben vizsgálandó az összes mintából:

a) kémhatás pH(H₂O)

b) kötöttségi szám (KA)

c) humusztartalom (%)

d) összes karbonát-tartalom (CaCO₃ %) vagy hidrolitos aciditás (y1)

e) vízben oldott összes só

2. Jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek:

a) mechanikai összetétel

b) térfogattömeg

c) báziscsere-vizsgálat minden rétegből

d) talajvízvizsgálat

3. Számítással meghatározott paraméterek (kivéve csepegtető öntözés esetén):

a) összporozitás

b) differenciált porozitás

c) levegőkapacitás

d) relatív levegőtartalom

e) víz-levegő arány

f) sómaximum mélysége (indokolt esetben)

g) vízháztartási mérleg

h) kritikus talajvízszint meghatározása (indokolt esetben)

i) sóforgalmi számítások (indokolt esetben)

E) Mezőgazdasági hasznosítást lehetővé tévő rekultivációs specifikációk

1. A tevékenység milyen típusú talajkárosodást okoz vagy okozott

2. A rekultiváció céljainak, indokainak meghatározása

3. A rekultiváció során szükséges munkaműveletek, azok sorrendje, a szükséges agrotechnikai beavatkozások (műszaki és biológiai rekultivációs szakaszok részletezése) szükség szerinti térképi megjelenítéssel, a mentésre érdemes humuszos rétegvastagságok meghatározása

4. Az esetlegesen felszabaduló altalaj elhelyezésére vonatkozó javaslat

F) Öntözési specifikációk

1. A talajvízviszonyok jellemzése, szükség esetén a kritikus talajvízszint megállapítása

2. Az öntözővíz minősítése, szükség esetén az öntözővíz minőségének javítására vonatkozó javaslat

3. Javaslat az egyszerre kiadható öntözővíz mennyiségére, intenzitására, gyakoriságára

4. Javaslat az öntözés hatékonyságát javító beavatkozásokra

5. Helyszíni vizsgálatok

a) A talajvízszint átlagos mélységének meghatározása 2 m-ig

b) Talajellenállás mérése indokolt esetben

IV. Humuszgazdálkodási terv

A) A humuszgazdálkodási terv tartalmazza:

1. a tervezett földmunkákkal érintett terület pontos kimutatását (m²),

2. a letermelésre kerülő humuszos talaj mennyiségének meghatározását (m³) a talajvédelmi terv, valamint a hossz- és keresztszelvényadatai alapján,

3. a mentett humuszos talajanyag ideiglenes tárolási területének és a tárolás módjának meghatározását,

4. a mentett humuszos talajanyag hasznosítási módjának meghatározását, a pontos terület (m²), terítési vastagság (cm), hasznosított mennyiség (m³) feltüntetésével, és

5. a helyben nem hasznosítható, átruházásra kerülő humuszos talajanyag mennyiségének meghatározását (m³).

B) Általános követelmények

1. Az átmeneti deponálást követően a humuszos talajanyag hasznosítása lehet többek között:

a) elsősorban a beruházás területén parkosítás céljából termőréteg kialakítása, a terület helyreállítása,

b) a humuszos talaj hasznosítása arra alkalmas mezőgazdasági területen,

c) a humuszos talaj hasznosítása tereprendezéshez annak humuszos termőrétegeként,

d) felhasználás rekultivációra hulladéklerakók, meddő, felhagyott bányák, közterületek stb. területén mint felszíni humuszos termőréteg.

2. Ha a mentésre kerülő humuszos talaj a beruházás helyszínén megfelelő módon hasznosítható, a talaj eredeti humuszos szintjével együtt legfeljebb 100 cm vastag humuszos talajréteg alakítható ki.

3. Ha a humuszos talaj nem helyben, de termőföldterületen történő hasznosítása szerepel a tervezői célok között, és azt a mentett humuszos termőréteg minőségi paraméterei lehetővé teszik, meg kell vizsgálni a hasznosításra kijelölt mezőgazdasági területek talaját. A hasznosításra kijelölt termőföldterületen eltérő talajfoltonként kell mintát venni. A mintavétel legfeljebb 5 hektárt jellemezhet. A talajvizsgálat az alábbi paraméterekre terjed ki:

a) humusztartalom (%),

b) fizikai féleség (kötöttség vagy leiszapolható rész),

c) kémhatás pH(H₂O),

d) összes karbonát tartalom (CaCO₃ %) vagy hidrolitos aciditás (y1) és

e) vízben oldható összes sótartalom (%).

4. Humuszos talaj terítése kizárólag hasonló vagy annál kedvezőtlenebb fizikai és kémiai talajtulajdonságokkal rendelkező termőföldterületen végezhető, ahol a terítés eredményeképpen a minőségi tulajdonságok változása a jelenleginél kedvezőbb állapotokat biztosít, vagy a változás nem mérhető. Az elterített humuszos talajanyagot az eredeti humuszos szinttel össze kell dolgozni, művelni, tehát a terítés legfeljebb 25 cm vastagságban valósítható meg.

5. Termőföld esetében a 25 cm-t meghaladó vastagságú humuszos talaj terítése esetén mezőgazdasági célú tereprendezési talajvédelmi terv elkészítése kötelező.

6. A földmunkák során mentett humuszos termőréteg nem használható fel a földmunkák során keletkező vagy egyéb mélyedések, bányagödrök, tájsebek stb. feltöltésére.

V. Vízvédelmi specifikációk

A) Vizsgálni szükséges, hogy a beavatkozás nem gátolja az érintett víztestek (felszíni illetve felszín alatti) jó állapotának elérését, illetve nem okozza azok állapotromlását

1. a vízkivételre igénybe vett víztest tekintetében (felszíni vagy felszín alatti),

2. a területről lefolyó vizek által a befogadó víztestben okozott diffúz szennyezések tekintetében,

3. az öntöző víz által a felszín alatti víztestbe szivárgó diffúz szennyeződések tekintetében.

B) Az érintett víztesteken a fenti hatások vizsgálatát a már elfogadott és a még tervezés alatt lévő beavatkozásokra kumulatív módon is szükséges elvégezni.

C) Az intézkedés engedélyezhető, amennyiben az esetlegesen fellépő negatív hatásokat hatásmérséklő intézkedésekkel (időbeli, mennyiségbeli korlátozások, szűrőmezőlétesítés) semlegesíteni lehet.”

15. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez³⁵⁹

Az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek környezeti kockázatértékelésének szempontrendszere

1. Egy éven belül helyszíni ellenőrzést kell tartani, ha:

1.1. a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény nem megfelelő működése következtében a környezetre káros hatású esemény, környezetveszélyeztetés- vagy szennyezés történt;

1.2. a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény az engedélyben meghatározott feltételek valamelyikét nem teljesítette;

1.3. a tárgyi évet megelőző évben a korábban felfüggesztett tevékenység újraindult;

1.4. a létesítmény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. § 2. pontja szerinti üzem;

1.5. a létesítmény Natura 2000 területen, védett természeti területen vagy annak védőövezetén működik;

1.6. a létesítmény vízbázis védőövezetén működik;

1.7. a létesítmény település belterületén vagy belterülettel határos ingatlanon működik.

2. A helyszíni ellenőrzés gyakorisága meghaladhatja az egy évet, de nem lehet több három évnél, ha:

2.1. a létesítmény EMAS környezetirányítási rendszert alkalmazva működik;

2.2. a tevékenységet nem kezdték meg vagy felfüggesztették;

2.3. a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény az engedélyben meghatározott feltételeket teljesítette.

Az 1. § (2) bekezdése a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 40. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

Az 1. § (3) bekezdés b) pontja a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Az 1. § (3) bekezdés f) pontját a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be, szövege az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 34. §-a, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴

Az 1. § (4) bekezdése a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵

Az 1. § (5) bekezdését a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 12/2011. (II. 22.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be. Szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁶

Az 1. § (6) bekezdését a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése iktatta be.

⁷

Az 1. § (6a) bekezdését a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.

⁸

Az 1. § (6b) bekezdését a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 208/2021. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹

Az 1. § (6c) bekezdését a 208/2021. (IV. 29.) Korm. rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 178/2024. (VII. 7.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 376/2024. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰

Az 1. § (6d) bekezdését a 178/2024. (VII. 7.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

¹¹

Az 1. § (6e) bekezdését a 178/2024. (VII. 7.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

¹²

Az 1. § (7) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b)–d) pontja szerint módosított szöveg.

¹³

Az 1. § (8) bekezdését a 88/2017. (IV. 10.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

¹⁴

Az 1. § (9) bekezdését a 88/2017. (IV. 10.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

¹⁵

Az 1. § (10) bekezdését a 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁶

Az 1. § (11) bekezdését a 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

¹⁷

A 2. § a) pontja a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸

A 2. § (1) bekezdés b) pontja a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁹

A 2. § (1) bekezdés c) pontját a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁰

A 2. § (1) bekezdés d) pontját a 88/2017. (IV. 10.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

²¹

A 2. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 25. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²²

A 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 40. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

²³

A 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpont abh) alpontját a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁴

A 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpont abi) alpontját a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁵

A 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpont abj) alpontját a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶

A 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpont abk) alpontját a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁷

A 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpont abl) alpontját a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁸

A 2. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 40. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁹

A 2. § (2) bekezdés a) pont ac) alpont ace) alpontját a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁰

A 2. § (2) bekezdés a) pont ac) alpont acf) alpontját a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

³¹

A 2. § (2) bekezdés ca) pontja a 70/2015. (III. 30) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

³²

A 2. § (2) bekezdés d) pontját a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

³³

A 2. § (2) bekezdés e) pontját a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be, szövege a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 11. §-a szerint módosított szöveg.

³⁴

A 2. § (2) bekezdés f) pontját a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be, szövege a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵

A 2. § (3) bekezdése a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁶

A 2. § (3) bekezdés d) pontja a 88/2017. (IV. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷

A 2. § (3) bekezdés j) pontja a 88/2017. (IV. 10.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸

A 2. § (3) bekezdés k) pontját a 88/2017. (IV. 10.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése iktatta be.

³⁹

A 2/A. §-t megelőző alcímet a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

⁴⁰

A 2/A. §-t a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be, szövege a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 61. §-ával megállapított szöveg, ez utóbbi módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁴¹

A 2/A. § (4) bekezdés záró szövegrésze a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 157. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

⁴²

A 2/A. § (5) bekezdését a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 39. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

⁴³

A 2/A. § (6) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 156. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

⁴⁴

A 3. § (1) bekezdése a 12/2011. (II. 22.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵

A 3. § (1) bekezdés c) pontját a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be.

⁴⁶

A 3. § (2) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja, a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷

A 3. § (2a) bekezdését a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

⁴⁸

A 3. § (3) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 155. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

⁴⁹

A 3. § (4) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésével megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b)–c) pontja, a 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁰

A 3. § (5) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹

A 3. § (6) bekezdését az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-a hatályon kívül helyezte.

⁵²

A 3. § (7) bekezdését a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésével megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) és e) pontja szerint módosított szöveg.

⁵³

A 3. § (8) bekezdését a 171/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

⁵⁴

A 4. § a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵

A 4. § (1) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 29. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁶

A 4. § (2)–(3) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 443. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁷

A 4. § (4) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁸

A 4. § (5) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 157. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

⁵⁹

Az 5. § a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁰

Az 5. § (1) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 29. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁶¹

Az 5. § (2) bekezdése a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd a 29. §-t.

⁶²

Az 5. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶³

Az 5. § (2) bekezdés c) pontja a 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴

Az 5. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja az 549/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁵

Az 5. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 45. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁶

Az 5. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 45. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁷

Az 5. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontját az 549/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

⁶⁸

Az 5. § (3) bekezdését a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

⁶⁹

Az 5. § (5) bekezdése a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰

Az 5. § (6) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 155. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

⁷¹

Az 5. § (7) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés d) pontja, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 156. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

⁷²

Az 5. § (8) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷³

Az 5. § (9) bekezdését a 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

⁷⁴

Az 5/A. §-t megelőző címet a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

⁷⁵

Az 5/A. §-t a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁷⁶

Az 5/A. § (1) bekezdése a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷

Az 5/A. § (2) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁸

Az 5/A. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 441. § (5) bekezdésével megállapított, a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § b) pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés i) pontja, a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁹

Az 5/A. § (3a) bekezdését a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

⁸⁰

Az 5/A. § (4) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸¹

Az 5/A. § (5) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁸²

Az 5/A. § (5) bekezdés e) pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

⁸³

Az 5/A. § (6) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴

Az 5/A. § (7) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁵

Az 5/B. §-t a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁶

Az 5/B. § (2) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (70) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁸⁷

Az 5/B. § (4) bekezdése a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 62. §-a szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁸⁸

Az 5/C. §-t megelőző fejezetcímet a 343/2017. (XI. 15.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

⁸⁹

Az 5/C. §-t a 343/2017. (XI. 15.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

⁹⁰

Az „A KÖRNYEZETI KÖRZETI TERV JÓVÁHAGYÁSA” fejezetet (5/D. §) a 302/2020. (VI. 29.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹¹

A 6. § (1) bekezdése a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹²

A 6. § (1a) bekezdését a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹³

A 6. § (1b) bekezdését a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be.

⁹⁴

A 6. § (2) bekezdése a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁵

Telepítés: a tevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése, különösen a területfoglalás, az építési terület előkészítése, az építés, a berendezések felszerelése.

⁹⁶

Megvalósítás: a tevékenység tényleges gyakorlása, különösen a létesítmény működtetése, üzemelése, használata.

⁹⁷

Felhagyás: a tevékenység megszüntetése.

⁹⁸

A 6/A. §-t a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

⁹⁹

A 7. § (1) bekezdése a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) és (6) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁰

A 7. § (2) bekezdését a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰¹

A 7. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 441. § (6) bekezdésével megállapított, a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § b) pontja alapján módosított szöveg.

¹⁰²

A 7. § (3a) bekezdését a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

¹⁰³

A 7. § (3b) bekezdését a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

¹⁰⁴

A 7. § (4) bekezdését a 171/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

¹⁰⁵

A 8. § a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁶

A 8. § (1) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 155. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

¹⁰⁷

A 8. § (1a) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁸

A 8. § (2) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés c) pontja, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 156. § c) pontja, a 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 618. §-át.

¹⁰⁹

A 8. § (3) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁰

A 8. § (4) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 29. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése iktatta be.

¹¹¹

A 8. § (5) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (70) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹¹²

A 9. § a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹³

A 9. § (1) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁴

A 9. § (3) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁵

A 9. § (5) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 156. § d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

¹¹⁶

A 9. § (6) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 155. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

¹¹⁷

A 9. § (7) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (70) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹¹⁸

A 9. § (8) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁹

A 9. § (9) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 155. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

¹²⁰

A 9. § (10) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan az 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

¹²¹

A 9. § (11) bekezdését az 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

¹²²

A 9. § (12) bekezdését az 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

¹²³

A 9. § (13) bekezdését az 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

¹²⁴

A 10. § (1) bekezdése a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁵

A 10. § (2) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²⁶

A 10. § (3) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. § 5. pontja, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 156. § e) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

¹²⁷

A 10. § (4) bekezdés a) pontja a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított, az 549/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁸

A 10. § (4) bekezdés be) pontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése iktatta be.

¹²⁹

A 10. § (4) bekezdés bf) pontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése iktatta be.

¹³⁰

A 10. § (4a) bekezdését a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése iktatta be.

¹³¹

A 10. § (4b) bekezdését a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése iktatta be.

¹³²

A 10. § (5) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

¹³³

A 10. § (5a) bekezdését a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdése iktatta be.

¹³⁴

A 10. § (6a) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be.

¹³⁵

A 10. § (7) bekezdés b) pontja a 322/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg.

¹³⁶

A 10. § (8) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁷

A 10. § (9) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁸

A 11. § (1) bekezdés a) pontja a 171/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁹

Lásd: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 23. §-ának (3) bekezdése.

¹⁴⁰

A 11. § (1) bekezdés b) pontja a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 25. § f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴¹

A 11. § (2) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴²

A 11. § (3a) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) és d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴³

A 11. § (4) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) és i) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁴

A 11/A. §-t a 171/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.

¹⁴⁵

A 11/B. §-t a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

¹⁴⁶

A 12. § (3) bekezdése a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁷

A 12. § (4) bekezdése a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 25. § g) pontja, a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁸

A 12. § (5) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 441. § (10) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 157. § (1) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

¹⁴⁹

A 13. § (1) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja, a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdés b) pontja, a 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet 12. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁵⁰

A 13. § (2) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵¹

A 13. § (2) bekezdés a) pontja a 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵²

A 13. § (2) bekezdés d) pontja a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁵³

A 13. § (3) bekezdése a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁵⁴

A 13. § (4) bekezdése a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁵

A 13. § (5) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁶

A 13. § (6) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁷

A 14. § a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁸

A 14. § (1) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés e) pontja, a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁹

A 14. § (3) bekezdése a 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁰

A 14. § (5) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 442. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁶¹

A 15. § a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶²

A 15. § (1) bekezdése a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶³

A 15. § (2) bekezdés b) pontját a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 443. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁶⁴

A 15. § (3) bekezdése a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított, a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁵

A 15. § (4) bekezdése a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a, a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 25. § h) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁶

A 16. § (1) bekezdés a) pontja a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdés 8. pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁷

A 16. § (6) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁸

A 17. § a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁹

A 17. § (2) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁰

A 17. § (3) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷¹

A 17. § (4) bekezdése a 88/2017. (IV. 10.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷²

A 17. § (5) bekezdését a 88/2017. (IV. 10.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

¹⁷³

A 18. § a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított és a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. § 6. pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja, a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdés d) pontja, a 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁴

A 19. § (1) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁵

A 20. § a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁶

A 20. § (3) bekezdése a 675/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁷

A 20. § (12) bekezdése a 88/2017. (IV. 10.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁸

A 20. § (15) bekezdését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § a) pontja hatályon kívül helyezte, e módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁷⁹

A 20/A. §-t a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁰

A 20/A. § (4) bekezdése a 88/2017. (IV. 10.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸¹

A 20/A. § (4a) bekezdését a 88/2017. (IV. 10.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

¹⁸²

A 20/A. § (5) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸³

A 20/A. § (6) bekezdése a 259/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁸⁴

A 20/A. § (14) bekezdését a 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be, szövege az 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁸⁵

A 20/B. § előtti alcímet (20/B–20/C. §) a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

¹⁸⁶

A 20/B. § a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁷

A 21. §-t megelőző alcím a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁸

A 21. § a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁹

A 21. § (1) bekezdése a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁰

A 21. § (1a) bekezdését a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁹¹

A 21. § (1a) bekezdés h) pontját a 88/2017. (IV. 10.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁹²

A 21. § (2) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 155. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

¹⁹³

A 21. § (2) bekezdés b) pontja a 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet 11. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁴

A 21. § (3) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 155. § (6) bekezdésével megállapított, a 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet 11. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁵

A 21. § (4) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 155. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

¹⁹⁶

A 21. § (5a) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 157. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

¹⁹⁷

A 21. § (6) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (70) bekezdése, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés e) és i) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁸

A 21. § (8) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 155. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

¹⁹⁹

A 21. § (9) bekezdését újonnan a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 155. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

²⁰⁰

A 22. § előtti alcím (22. §) a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

²⁰¹

A 22. § (1) bekezdése a 88/2017. (IV. 10.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

²⁰²

A 22. § (2) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰³

A 22. § (3) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 155. § (8) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

²⁰⁴

A 22. § (4) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁵

A 22. § (5) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁶

A 22. § (6) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁷

A 22. § (7) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁸

A 22. § (8) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁹

A 22. § (9) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁰

A 23. § (1) bekezdése a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹¹

A 23. § (2) bekezdése a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 25. § h) pontja, a 310/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. §-a szerint módosított szöveg.

²¹²

A 23. § (4) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

²¹³

A 23. § (5) bekezdése a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁴

A 24. § a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁵

A 24. § (1) bekezdése a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²¹⁶

A 24. § (2) bekezdése a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

²¹⁷

A 24. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 441. § (15) bekezdésével megállapított, a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁸

A 24. § (6) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁹

A 24. § (7) bekezdése a Magyar Közlöny 2006. évi 9. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg. A 24. § (7) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²²⁰

A 24. § (10) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 441. § (16) bekezdésével megállapított, a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²²¹

A 24. § (11) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 156. § f) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

²²²

A 24. § (12) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésével megállapított, a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²²³

A 24. § (13) bekezdését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 63. § c) pontja hatályon kívül helyezte, e módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²²⁴

A 24. § (14) bekezdését a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § e) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁵

A 25. §-t és az azt megelőző alcím címet a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

²²⁶

A 25/A. §-t megelőző fejezetcímet a 80/2012. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 119/2024. (VI. 10.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁷

A 25/A. §-t a 80/2012. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 119/2024. (VI. 10.) Korm. rendelet 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁸

A 25/B. §-t a 80/2012. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

²²⁹

A 25/B. § (1) bekezdés a) pontja a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

²³⁰

A 25/B. § (1) bekezdés b) pontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

²³¹

A 25/B. § (1) bekezdés d) pontját a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

²³²

A 25/B. § (2) bekezdés b) pontja a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

²³³

A 25/B. § (3) bekezdése a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. § f) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁴

A 26. § a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁵

A 26. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 156. § d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

²³⁶

A 26. § (2) bekezdése a 711/2021. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁷

Alkalmazására lásd a 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. § f) pontját.

²³⁸

A 26. § (4) bekezdése a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § f) pontja, a 711/2021. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁹

A 26. § (4) bekezdése a 711/2021. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁰

A „JOGORVOSLAT” fejezetet (26/A. §-t) a 119/2024. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

²⁴¹

A 26/A. § a 376/2024. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴²

A 27. § (2)–(3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 402. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁴³

A 28. § a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

²⁴⁴

A 28/A. §-t a 208/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

²⁴⁵

A 28/A. § (2) bekezdését a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁴⁶

A 29. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 402. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § (7) bekezdése iktatta be.

²⁴⁷

A hatálybalépés időpontja: 2010. augusztus 28.

²⁴⁸

A 29/A. §-t a 12/2011. (II. 22.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

²⁴⁹

A hatálybalépés időpontja 2011. február 23.

²⁵⁰

A 29/B. §-nak a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

²⁵¹

A hatálybalépés napja: 2011. szeptember 15.

²⁵²

A 29/C. §-t a 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

²⁵³

A hatályba lépés időpontja 2012. január 7.

²⁵⁴

A 29/D. §-t a 80/2012. (IV. 18.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

²⁵⁵

A hatálybalépés napja 2012. május 1.

²⁵⁶

A 29/E. §-t a 175/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

²⁵⁷

A hatálybalépés napja 2012. július 27.

²⁵⁸

A 29/F. §-t a 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

²⁵⁹

A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.

²⁶⁰

A 29/G. §-t a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

²⁶¹

A hatálybalépés időpontja 2013. augusztus 1.

²⁶²

A 29/H. §-t a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

²⁶³

A 29/I. §-t a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁶⁴

A hatálybalépés időpontja 2014. április 2.

²⁶⁵

A 29/J. §-t a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

²⁶⁶

A hatálybalépés napja 2017. június 10.

²⁶⁷

A 29/K. §-t az 549/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

²⁶⁸

A hatálybalépés időpontja 2022. december 25.

²⁶⁹

A 29/L. §-t a 119/2024. (VI. 10.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

²⁷⁰

A 29/M. §-t a 178/2024. (VII. 7.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

²⁷¹

A hatálybalépés időpontja 2024. július 8.

²⁷²

A hatálybalépés időpontja 2024. július 8.

²⁷³

A 29/N. §-t a 259/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

²⁷⁴

A hatálybalépés időpontja 2024. szeptember 29.

²⁷⁵

A 30. § a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁶

A 30. § d) pontját a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése iktatta be.

²⁷⁷

A 31. §-t a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁷⁸

Az 1. számú melléklet a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdésével megállapított és a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § (2)–(3) bekezdése, az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 29. §-a, a 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. §-a, a 655/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a, a 259/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg.

²⁷⁹

A 2. melléklet a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított, a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 311. §-a szerint módosított szöveg.

²⁸⁰

A 3. számú melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdésével megállapított, a 208/2021. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. §-a, 376/2024. (XII. 6.) Korm. rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg.

²⁸¹

A 4. számú melléklet címe a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸²

A 4. számú melléklet 1. pont nyitó szövegrésze a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁸³

A 4. számú melléklet 1. pont a) alpontja a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸⁴

A 4. számú melléklet 1. pont b) alpontja a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁵

A 4. számú melléklet 1. pont b) alpont bc) pontja a 711/2021. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁶

A 4. számú melléklet 1. b) pont bh) alpont 3. pontja a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸⁷

A 4. számú melléklet 1. pont b) alpont bh) pont 6. alpontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § a) pontja iktatta be.

²⁸⁸

A 4. számú melléklet 6. pont b) alpont bl) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 45. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁸⁹

A 4. számú melléklet 1. pont b. pont bm) alpontját a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be.

²⁹⁰

A 4. számú melléklet 1. pont b) pont bn) alpontját a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁹¹

A 4. számú melléklet 1. pont f) alpontja a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § a) pontjával megállapított szöveg.

²⁹²

A 4. számú melléklet 1. pont g) alpontját a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § a) pontjával megállapított szöveg.

²⁹³

A 4. számú melléklet 1. pont h) alpontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § a) pontja iktatta be.

²⁹⁴

A 4. számú melléklet 1. pont i) alpontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § a) pontja iktatta be.

²⁹⁵

A 4. számú melléklet 2. pont nyitó szövegrésze a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁹⁶

A 4. számú melléklet 2. pont j) alpontját a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése iktatta be.

²⁹⁷

A 4. számú melléklet 3. pont nyitó szövegrésze a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁹⁸

A 4. melléklet 3. pont b) alpontja a 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 68. §-ával megállapított szöveg.

²⁹⁹

A 4. számú melléklet 3. pont e) alpontja a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 310. § a) pontja iktatta be.

³⁰⁰

Az 5. számú melléklet 1. pontja a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

³⁰¹

Az 5. számú melléklet 1. pont b) alpontja 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § b) pontjával megállapított szöveg.

³⁰²

Az 5. számú melléklet 1. pont d) alpontja a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰³

Az 5. számú melléklet 1. pont i) alpontját 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § b) pontja iktatta be.

³⁰⁴

Az 5. számú melléklet 1. pont j) alpontját 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § b) pontja iktatta be.

³⁰⁵

Az 5. számú melléklet 1. pont k) alpontját 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § b) pontja iktatta be.

³⁰⁶

Az 5. számú melléklet 2. pont b) alpontja a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰⁷

Az 5. számú melléklet 2. pont c) alpontja a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § b) pontjával megállapított szöveg.

³⁰⁸

Az 5. számú melléklet 2. pont d) alpontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § b) pontja iktatta be.

³⁰⁹

Az 5. számú melléklet 2. pont e) alpontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § b) pontja iktatta be.

³¹⁰

Az 5. számú melléklet 3. pontja a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

³¹¹

Az 5. számú melléklet 3. pont h) alpontja a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § b) pontjával megállapított szöveg.

³¹²

A 6. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

³¹³

A 6. számú melléklet bevezető szövegrésze a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

³¹⁴

A 6. számú melléklet 1. pont bevezető szövegrésze a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

³¹⁵

A 6. számú melléklet 1. pont a) alpontja a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

³¹⁶

A 6. számú melléklet 2. pont nyitó szövegrésze a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § e) pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁷

A 6. számú melléklet 2. pont a) alpontja a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § c) pontjával megállapított szöveg.

³¹⁸

A 6. melléklet 2. pont a) alpont ac) pontját a 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet 10. § a) pontja iktatta be.

³¹⁹

Hatótényező: környezetterhelés vagy a környezet igénybevétele [4. melléklet 1. fa) pontja].

³²⁰

Környezeti elem: föld, levegő, víz, élővilág, épített környezet, ez utóbbi részeként a műemlékek, műemléki területek és régészeti örökség [6. § a) pontja].

³²¹

A 6. számú melléklet 2. pont d) alpontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § c) pontja iktatta be.

³²²

A 6. számú melléklet 2. pont e) alpontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § c) pontja iktatta be.

³²³

A 6. számú melléklet 2. pont f) alpontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § c) pontja iktatta be.

³²⁴

Környezeti rendszer: táj, település, éghajlat, természeti (ökológiai) rendszer [7. § b) pontja].

³²⁵

A 6. számú melléklet 3. pont c) alpont cca) pontja a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § c) pontjával megállapított szöveg.

³²⁶

A 6. számú melléklet 3. pont d) alpontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § c) pontja iktatta be.

³²⁷

A 6. számú melléklet 4. pont a) alpont ae) pontja a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § c) pontjával megállapított szöveg.

³²⁸

A 6. számú melléklet 4. pont a) alpont af) pontja a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § c) pontjával megállapított szöveg.

³²⁹

A 6. számú melléklet 4. pont a) pont ah) alpontja a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁰

A 6. számú melléklet 4. pont a) pont ai) alpontját a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése iktatta be.

³³¹

A 6. számú melléklet 4. pont a) pont aj) alpontját a 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése iktatta be.

³³²

A 6. számú melléklet 4. pont a) alpont ak) pontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § c) pontja iktatta be.

³³³

A 6. számú melléklet 4. pont a) alpont al) pontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § c) pontja iktatta be.

³³⁴

A 6. számú melléklet 4. pont a) alpont am) pontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § c) pontja iktatta be.

³³⁵

A 6. számú melléklet 4. pont d) alpontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § c) pontja iktatta be.

³³⁶

A 6. számú melléklet 4. pont e) alpontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § c) pontja iktatta be.

³³⁷

A 6. számú melléklet 8. pont c) alpontja a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § c) pontjával megállapított szöveg.

³³⁸

A 6. számú melléklet 8. pont f) alpontját a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § c) pontja iktatta be.

³³⁹

A 6. számú melléklet 9. pontját a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 310. § b) pontja iktatta be.

³⁴⁰

A 7. számú melléklet I. 1. pont b) alpontja a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 10. § d) alpontjával megállapított szöveg.

³⁴¹

A 8. melléklet A) rész b) pontja a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴²

A 8. melléklet A) pont c) alpontja a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § g) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴³

A 8. melléklet A) pont g) alpontja a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § h) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁴

A 8. melléklet A) rész j) pontja a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁵

A 8. melléklet A) rész k) pontja a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁶

A 8. melléklet A) rész n) pontja a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁷

A 8. melléklet A) rész p) pontját a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁴⁸

A 8. melléklet A) rész q) pontját a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁴⁹

A 8. melléklet A) pont r) alpontját a 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet 10. § b) pontja iktatta be.

³⁵⁰

A 8. számú melléklet D) pontját a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 310. § c) pontja iktatta be.

³⁵¹

A 9. melléklet bevezető szövegrésze a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵²

A 9. számú melléklet 3. pontja a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵³

A 11. melléklet a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵⁴

A 11. melléklet 1. pontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 157. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

³⁵⁵

A 11. számú melléklet 2. pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 74. § (5) bekezdés b) pontja szerint megállapított szöveg.

³⁵⁶

A 12. számú mellékletet újonnan a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 257/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁷

A 13. számú mellékletet a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be, szövege a 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵⁸

A 14. számú mellékletet újonan a 302/2020. (VI. 29.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 45. § c) pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁹

A 15. mellékletet a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése iktatta be.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek