317/E/2005. AB határozat
317/E/2005. AB határozat
2005.10.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 18. § (1) bekezdésével összefüggő alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet (a továbbiakban: Lr.) 18. § (1) bekezdésével összefüggésben alkotmányellenes mulasztás megállapítását kérte.
Előadta, hogy konkrét bírósági ügyében a bíróság megtagadta a letét elfogadását azért, mert bár a pénzt a jogosult késedelmére tekintettel letétbe helyezte, a letét elfogadására irányuló kérelem előterjesztése idején e késedelem már megszűnt, így a letéti teljesítésnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 287. § (1) bekezdése szerinti feltételei nem állnak fenn.
Minthogy a bírói letétbe helyezés és a kérelem előterjesztése időben elválik egymástól, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp) „szellemével” ellentétesen, egyben az Alkotmány 37. § (3) bekezdésébe ütközően jogbizonytalanságot idéz elő, hogy az Lr. fenti szabálya a letét elfogadása iránti kérelem előterjesztésnek határidejéről elmulasztott rendelkezni.
II.
Az indítvány elbírálásánál figyelembe vett jogszabályok:
Az Alkotmány rendelkezése:
„37. § (3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
Az Lr. rendelkezései:
„18. § (1) A pénz vagy a tárgy bírósági letétként történő elfogadása iránt a bíróságnál kérelmet kell előterjeszteni.”
III.
Az Alkotmánybíróságnak a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló hatáskörét az Abtv. 49. §-a szabályozza. Az Abtv. 49. § (1) bekezdése értelmében ha az Alkotmánybíróság hivatalból vagy bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint mulasztást abban az esetben állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen jogszabály nincs, vagy van ugyan szabályozás, de az Alkotmányból következő jogszabályi rendelkezés hiányzik, s ennek folytán alkotmányellenes helyzet áll elő. [Pl. 22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.; 54/2001. (XI. 24.) AB határozat, ABH 2001, 421, 436.; 49/2001. (XI. 22.) AB határozat, ABH 2001, 351, 355.] „A jogalkotó szerv tehát a jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha azt észleli, hogy a hatás- és feladatkörébe tartozó területen jogszabályi rendezést igénylő kérdés merült fel, feltéve, hogy a szabályozást valamely alkotmányos jog érvényesülése vagy biztosítása kényszerítően megköveteli. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.] Az állam jogalkotói kötelezettsége – ahogy erre az Alkotmánybíróság a 37/1992. (VI. 10.) AB határozatában (ABH 1992, 227, 231.) rámutatott – következhet az Alkotmányból kifejezett rendelkezés nélkül is, ha valamely alkotmányos alapjog biztosítása ezt feltétlenül szükségessé teszi. (1395/E/1996. AB határozat, ABH 1998, 667, 669.)” [12/2004. (IV. 7.) AB határozat, ABH 2004, 217, 226.]
Az Lr. megalkotására a Ptk. 473. §-ában, az igazságügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 157/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének i) pontjában és a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1958. évi 5. törvényerejű rendelet 21. §-ában foglalt felhatalmazás alapján került sor.
Az Alkotmánybíróság ezért azt vizsgálta, hogy az Lr. kapcsán megállapítható-e olyan szabályozási hiányosság, amely a jogforrási hierarchia rendjének megsértésén keresztül – a Pp. valamely rendelkezéseivel való ellentéte miatt – megalapozza az Alkotmány 37. § (3) bekezdésének sérelmét.
Az Lr. egy speciális nemperes eljárást szabályoz, amely tekintetében a Pp szabályai csak a bíróság határozatának kézbesítésére és a fellebbezésre irányadók. Az Lr. 10. 14., 16., 18., 22., 24. §-a összefüggéséből következően a letéti teljesítésnek két együttes feltétele van: a pénzletét befizetése (a tárgy átadása) és a letétként való elfogadás iránti kérelem előterjesztése – utóbbitól számítottan a bíróság 8 munkanapon belül köteles határozni. A pénz befizetése a letéti számlára csupán a letét kezelésének technikai része.
A felhatalmazó rendelkezésekből nem következik, hogy a jogalkotónak szabályoznia kellett volna a kérelem előterjesztésének határidejét. Így nem állapítható meg, hogy hiányzik olyan rendelkezés, amely a felhatalmazó szabályokból következne, vagy amelynek hiánya a polgári peres eljárás valamely szabályaival való ellentéte miatt alkotmányos alapjog sérelmét idézné elő.
Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2005. október 10.
Dr. Bagi István s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás