PÜ BH 2005/319
PÜ BH 2005/319
2005.09.01.
Részletvétel esetén a kárveszélyt a tulajdonjog fenntartása esetén is a vevő viseli, ezért a biztosított vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke fennáll. Ennek következtében az általa megkötött biztosítás alapján igényt tarthat a biztosító szolgáltatásaira [Ptk. 367. § (4) bek., 548. §].
A felperes jogelődje – továbbiakban felperes – és az alperes 2001. július 1-jei kockázatviselési kezdettel Családi Biztosítás elnevezés vagyonbiztosítási szerződést kötöttek.
2001. december 8-án a felperes üzletében ismeretlen tettes behatolt és onnan egyebek között egy álló szolárium gépet ellopott. A nyomozó hatóság a lopás bűntettének alapos gyanúja miatt indult eljárást megszüntette. Az alperes a szerződés alapján 14 000 forintot térített meg a felperesnek, az ezt meghaladó szolgáltatás elől elzárkózott. Arra hivatkozott, hogy kockázatviselése a szolárium gépre nem terjedt ki, mert tulajdonosa nem a felperes, hanem harmadik személy volt.
A felperes ezért módosított keresetében 1 020 000 forint és ennek 2002. március 9-étől számított kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 25 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1 020 000 forintot és ennek 2002. március 9-étől a teljesítésig járó évi 11%-os kamatát, valamint 112 200 forint perköltséget.
A szerződés értelmezése útján azt az álláspontot foglalta el, hogy az alperes kockázatviselése kiterjedt a felperes működési körébe eső minden olyan ingóság biztosítására, amelyet akár ingyenesen, akár ellenérték fejében tartott magánál.
Az alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
Abból indult ki, hogy a biztosítási feltételek V.3.2. pontjában egyértelműen tartalmazta azokat a jogcímeket, amelyek alapján az alperes kockázatviselése fennáll. Ezért a szerződési nyilatkozat értelmezésére nem volt szükség, a kiterjesztő értelmezésre pedig a Ptk. 207. §-ának (3) bekezdése nem adott lehetőséget. A felperes nem a szerződésben meghatározott jogcímek valamelyikén birtokolta a gépet, ezért az nem minősült biztosított vagyontárgynak, és a lopás miatt az alperes szolgáltatási kötelezettsége sem állt fenn.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, az ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú határozat helybenhagyása érdekében. Kifejtette, hogy a perbeli szolárium gép adásvételi szerződés alapján került a birtokába, a kárveszély pedig a tulajdonjog fenntartása mellett őt terhelte. Ezért, mint a vagyontárgy megóvásában érdekelt a biztosítási összeg megfizetésére jogszerűen tarthat igényt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.
A felperes felülvizsgálati kérelmét az alperes szolgáltatási kötelezettségének jogszabálysértő mellőzésére alapította, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet kizárólag ebben a keretben vizsgálta. [Pp. 275. § (2) bekezdése].
Ennek eredményeként megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott.
A peres felek a Ptk. 536. §-ának (1) bekezdése és 548. §-a által szabályozott vagyonbiztosítási szerződést kötöttek.
A szerződésükben ügyleti feltétellé emelték az alperesi vagyonbiztosítás Általános és Különös Feltételeit. A Különös Feltételek V.3.2. pontja értelmében a biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítottak tulajdonát képező, továbbá az általuk bérelt, lízingelt, kölcsönvett ingóságokra terjed ki. A felperes birtokába részletfizetési szerződés alapján került a perbeli gép. A szerződés 2. pontja értelmében a teljes vételár kiegyenlítéséig a gép az eladó tulajdonát képezi. A lopás a teljes vételár kifizetése előtt történt meg.
A biztosítási szerződés célja a biztosítási esemény bekövetkezése folytán a biztosított vagyonában beállt csökkenés kiküszöbölése.
A biztosító szolgáltatási kötelezettségének vizsgálata során abból kell kiindulni, hogy vagyonbiztosítási szerződést a Ptk. 548. §-a értelmében az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg.
A Ptk. 376. § (4) bekezdése szerint részletvétel esetén a vevőnek átadott dolog elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét a tulajdonjog fenntartásának esetében is a vevő viseli. A Ptk. idézett rendelkezésében kivételt teremt a tulajdonos általános szabály szerinti kárveszély viselési kötelezettsége (Ptk. 99. §) alól. Így, ha a dolog a vételár kifizetése előtt a vevőnél elpusztul, vagy értéke csökken, ennek veszélyét a vevő annak ellenére viseli, hogy nem tulajdonos. Részletvétel esetén a kárveszély viselésének tehát az a következménye, hogy ha a dolog megsemmisül, a vevő a kifizetett részleteket nem követelheti vissza, sőt még a le nem járt részleteket is köteles megfizetni.
Ebből a kárveszély-viselési kötelezettségből ered a felperesnek a biztosított vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke, aminek következményeként a szerződést biztosítottként megkötötte. A felperes jogállása a biztosító helytállása szempontjából a tulajdonosénak felel meg, ezért az alperes a Különös Feltételek V.3.2. pontjára hivatkozással szolgáltatási kötelezettsége alól nem mentesülhet.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a kifejtett indokokkal a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben.
(Legf. Bír. Pfv. IX. 21.034/2003. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás