32/2005. (VI. 30.) BM–OM együttes rendelet
32/2005. (VI. 30.) BM–OM együttes rendelet
a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról1
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. §-ának (9) bekezdése alapján a következőket rendeljük el:
Bevezető rendelkezések
1. § (1)2 A rendelet hatálya kiterjed a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 36. § (1) bekezdésében meghatározott, a rendvédelmi szervek részére létesített köznevelési intézményekre (a továbbiakban: szakközépiskola), a szakközépiskola tanulóira, valamint hivatásos és közalkalmazott pedagógusaira, a rendőrségre, valamint a szakközépiskolák felett egyes fenntartói jogok gyakorlására jogosult szervezetekre.
(2) E rendelet alkalmazásában
a)3 szakközépiskola: a rendőrség hivatásos állományú tiszthelyettesei utánpótlását biztosító, a felnőttoktatás szabályai szerint szakképzést végző szakközépiskola;
b)4 tanuló:
ba) ösztöndíjas tanuló: a szakközépiskolába felvételt nyert és beiratkozott, rendvédelmi pályára készülő személy;
bb) kettős jogállású tanuló: tanulmányai alatt a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 49. § (4) bekezdése alapján hivatásos állományba kinevezett személy;
c)5 szakközépiskolai pedagógus: az a szakközépiskolával foglalkoztatási jogviszonyban álló közalkalmazott, vagy a szakközépiskolába vezényelt hivatásos állományú személy, aki az Nkt. 61. §-ában és 66. §-ában megfogalmazott szakképzettséggel, iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik, valamint az alkalmazási feltételeknek megfelel, és a tanulók nevelését, oktatását végzi (a továbbiakban: pedagógus);
d)6 gyakorlati képzés: a szakközépiskolában folytatott gyakorlati oktatás, valamint a rendőrség kijelölt szerveinél végrehajtott területi szakmai gyakorlat.
2. §7 Az Nkt. 83–85. §-ában foglalt, oktatási intézményekre vonatkozó fenntartói jogköröket – a közoktatási intézmény létesítése, megszüntetése, tevékenységi körének megállapítása és módosítása, az igazgató megbízása és felmentése, a központi képzési program jóváhagyása, a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása, valamint az alapító okirat jóváhagyása kivételével – az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) vezetője gyakorolja.
3. § (1)8 A hivatásos állományú pedagógus szolgálatteljesítési idejének meghatározásakor – az Nkt. kötelező óraszámokra vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 72. alcímét kell alkalmazni.
(2)9 A szakközépiskolában pedagógus-munkakörben – közalkalmazotti, illetőleg hivatásos jogviszonyban – foglalkoztatott személy az Nkt. 63. § (1) bekezdésében foglaltakat az iskola szervezeti és működési szabályzata, a rendészeti szakközépiskolák központi programja, valamint a pedagógiai programok előírásai szerint gyakorolhatja. A hivatásos állományú pedagógusra az Nkt. 62. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések helyett a Hszt. 131. § (2) bekezdése rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A pedagógus minden tanévben valamely rendvédelmi szervnél vagy oktatási intézménynél szakmai konzultáción (gyakorlaton) köteles részt venni a szakközépiskola által meghatározottak szerint.
A szakközépiskolába történő felvétel feltételei
4. § (1)10 A szakközépiskolai felvételi eljárás során az intézmény igazgatójának meg kell győződnie arról, hogy a jelentkező megfelel-e az Nkt. 36. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(2) A szakközépiskolai jelentkezési laphoz csatolni kell:
a) három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,
b) nyilatkozatot arról, hogy a jelentkező vállalja a hivatásos szolgálatra való alkalmasságának megállapításához szükséges vizsgálaton való részvételt.
(3) A jelentkezőnek – külön jogszabályban meghatározott – egészségügyi és pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt vennie.
(4) A szakközépiskolai felvételi eljárásban előírtakat eredményesen teljesítő, felvételt nyert és a szakközépiskolába beiratkozott jelentkezővel a szakközépiskola szerződést köt a teljes tanulmányi időre.
(5)11 A szerződésnek a juttatások és a kötelezettségek meghatározására, valamint a szerződésszegés esetére, az Nkt. által előírtakon felüli juttatások visszatérítésére vonatkozó rendelkezéseken túl tartalmaznia kell a tanuló alábbi kötelezettségeit:
a) a szakképzés elméleti és gyakorlati ismereteit elsajátítja, az előírt vizsgakövetelményeknek eleget tesz, tanulmányait folyamatosan – kivéve a 15. § (2) bekezdését –, a jogszabályban meghatározott időtartam alatt elvégzi és szakmai képesítést szerez;
b) a rendészeti szakközépiskola sajátosságainak megfelelően a választott hivatásához méltó magatartást tanúsít;
c)12 a szakmairány moduljának megkezdéséig a számára előírt gépjárművezetői engedélyt megszerzi;
d)13 tanulmányai eredményes befejezésétől – a próbaidőt beszámítva – két évig rendőri szervnél folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesít.
A szakközépiskolai tanuló jogai és kötelességei
5. §14 A tanulót az Nkt. 45. §-ában és 46. §-ában foglaltakon túl megilletik, illetve terhelik az e rendeletben megfogalmazott jogok és kötelezettségek.
6. § (1)15 A tanuló havonta ösztöndíjra jogosult, amely alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll. Az ösztöndíj összegét az egyes ösztöndíjelemekre megállapított szorzószámok és a rendvédelmi illetményalap szorzataként kell kiszámolni. Tört időszak esetén az alapösztöndíj, az alapösztöndíj-kiegészítés, a tanulmányi pótlék összegét időarányosan, az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Az ösztöndíj – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a tanulói jogviszony fennállása alatt, a személyi juttatásokra vonatkozó előírások szerint, utólag fizetendő. A tanulói jogviszony szüneteltetése idejére ösztöndíj nem illeti meg a tanulót.
(3)16 Az alapösztöndíj a tanulónak – hivatásos állományba vételének időpontjáig – alanyi jogon jár, havi összege az elméleti képzés időszakában a rendvédelmi illetményalap 0,5 szorzószáma. A tanulót az összefüggő szakmai gyakorlat idején is megilleti az alapösztöndíj, a tanulmányi és az egyéb pótlék azzal az eltéréssel, hogy az így folyósított összegnek legalább a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 65. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket kell elérnie.
(4)17 A tanulmányi pótlék a tanulónak az előző félévi tanulmányi eredményétől függően jár, mértéke a rendvédelmi illetményalapnak a tanulmányi átlageredményétől függő szorzószáma, az alábbiak szerint:
3,50 és alatti tanulmányi átlag esetén: nem jár
3,51–4,00 tanulmányi átlag esetén: 0,1
4,01–4,50 tanulmányi átlag esetén: 0,15
4,51–5,00 tanulmányi átlag esetén: 0,2
(5)18 A tanulmányi eredmény megállapítása a helyi tantervben foglalt követelmények figyelembevételével történik. A tanulmányi pótlék összegét félévenként kell megállapítani, azt első alkalommal a második félév első napjától kell folyósítani.
(6)19 Az alapösztöndíj-kiegészítés a tanulóknak akkor jár, ha megbízás alapján a szakközépiskola szervezetében külön feladatokat is ellát. Mértéke a rendvédelmi illetményalap meghatározott szorzószáma, az alábbiak szerint:
osztálytitkár (osztályonként 1 fő) 0,1
egyéb megbízatás (osztályonként max. 3 fő) 0,05
(7)20 Az ösztöndíj-kiegészítésre jogosító megbízások felsorolását és rendjét a szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg. Az alapösztöndíj-kiegészítés a megbízatás időtartamára, a feladatkör tényleges ellátásával időarányosan jár.
(8) A szakközépiskola belső rendjének megfelelő tanulói beosztásokra vonatkozó megbízásokat a szakközépiskola igazgatója saját hatáskörben jogosult meghatározni.
(9)21 Az egyéb pótlék szorzószáma az egyes tanulmányi félév során
I. tanulmányi félév: 0,25
II. tanulmányi félév: 0,26
III. tanulmányi félév: 0,27
IV. tanulmányi félév: 0,28
7. § (1) A szakközépiskola a bejáró tanuló részére térítésmentesen öltözőhelyiséget, tisztálkodási lehetőséget, a személyes használati tárgyak és a ruházat elhelyezésére szekrényt biztosít.
(2) A tanulónak a bejárással, hazautazással kapcsolatosan nem jár utazási költségtérítés. A tantervben meghatározott gyakorlati képzés során, illetőleg a szakközépiskolán kívüli feladatok ellátásához a tanuló részére az egyszeri oda- és visszautazás költségét – a leadott menetjegy ellenében – a szakközépiskola megtéríti.
(3)22 A tanuló részére a szakközépiskola tanulói szállásán való elhelyezés a szakközépiskola által elrendelt kötelező bentlakás időszakában térítésmentes, egyéb esetben térítésköteles. A szakközépiskola igazgatójának javaslatára az ORFK vezetője minden évben meghatározza a következő tanévre vonatkozó térítési díj mértékét, amelyet a szállást igénybe vevő tanulónak az igénybevételt követő hónap 15. napjáig kell megfizetnie.
(4) A tanulót az évközi tanítási szünetek, a tanulmányi (vizsga) szünet időszakában, egyéb tanulmányi elfoglaltság, valamint a 15 napot meghaladó betegség esetén, amennyiben igazoltan ezt az időszakot nem tölti a tanulói szálláson, a szállásdíj időarányos megtérítése terheli.
(5) A tanuló írásbeli kérelmére a szakközépiskola igazgatója – figyelembe véve a meglévő szálláshelyek számát – mérlegelve az érintett szociális és lakáskörülményeit, valamint az egyéb méltányossági tényezőket, korlátozott számban (a férőhelyek 15%-át nem meghaladóan) térítésmentes szállást biztosíthat.
8. § (1) A szakközépiskolai tanuló az oktatási napokon térítésmentes ebéd igénybevételére jogosult.
(1a)23 A tanuló a szakközépiskola által elrendelt kötelező bentlakás időszakában az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a szakközépiskola élelmezési normatáblája alapján – térítésmentes reggeli és vacsora ellátásra is jogosult.
(2)24 A tanuló részére – igény esetén – a szakközépiskola az ORFK által meghatározott élelmezési norma részértékének megfelelő összegű térítési díj ellenében reggelit és vacsorát biztosíthat.
(3) Amennyiben oktatási napokon, az oktatás helyszínén a természetben nyújtott térítésmentes ebéd nem biztosítható, továbbá ha gyakorlati képzés vagy más rendezvény indokolja, az igényjogosultak részére az ebéd megváltásaként az élelmezési norma áfával növelt pénzértékének ebédre jutó részértéke jár.
(4) A tanulót távolléte (pl. betegség) esetén, továbbá munkaszüneti napokon – amennyiben szolgálati feladatot nem lát el –, az évközi és tanítási szünetek, a köztes és szakmai vizsgákra felkészülés időszakában, valamint a tanítás nélküli munkanapokon – kivéve, ha ezt az időszakot képzési vagy azzal összefüggő egyéb, részére előírt feladatok miatt a szakközépiskolában vagy a tanulói szálláson tölti – térítésmentes ebéd, illetve annak a (3) bekezdés szerinti megváltása nem illeti meg.
(5) Az oktatási napokon kívüli időben, szolgálati vagy tanulmányi elfoglaltság esetén a szakközépiskola igazgatója intézkedik a térítésmentes ebéd biztosításáról.
9. § (1)–(3)25
(4) A szakközépiskolában folyó oktatáshoz, a gyakorlati képzés előírt foglalkozásaihoz szükséges alapfelszerelést a 2. számú melléklet szerinti alegységkészletben a szakközépiskolában kell kialakítani és kezelni. Az alegységkészlet mennyiségi kialakítását a képzési feladatok függvényében a szakközépiskola igazgatója határozza meg a mindenkori tanulói létszám figyelembevételével.
(5) A szakközépiskola területén elhelyezkedő, tanulók által használt helyiségek, udvar, valamint az alegységkészlet rendben tartásához szükséges anyagok, eszközök és berendezések biztosításáról, felhasználásuk rendjéről és ezek teljesítéséről a szakközépiskola igazgatója gondoskodik.
10. § (1)26 A tanulók ellátása a belső kiadású (a Belügyminisztérium, a rendvédelmi szervek és a szakközépiskola kiadványaként megjelent) jegyzetekkel, tansegédletekkel és tananyagokkal (a továbbiakban: tananyag) térítésmentes, az ezen felüli kiadványok térítéskötelesek. A térítésmentes kiadványok elszámolás-köteles anyagot képeznek, hiányuk esetén az érintett tanulót megtérítési kötelezettség terheli.
(2) A belső kiadványú tananyagok nyilvántartását, kiadását és elszámolását a szakközépiskola igazgatója szabályozza.
11. § (1) A tanuló a szakközépiskola tanulmányi rendje szerint megfelelő kategóriájú gépjárművezetői engedély térítésmentes megszerzésére jogosult.
(2) A vizsgaismétlés és a kötelező újraoktatás költségei a tanulót terhelik.
12. § (1) A tanuló a szakközépiskolában folyó képzés ideje alatt az EU tagállamok, valamint a Magyarországgal szomszédos nem EU tagállamok hivatalos nyelvének valamelyikéből megszerzett, és a külön jogszabályban meghatározottak szerint igazolt állami nyelvvizsga díjához való pénzbeni hozzájárulásra, támogatásra jogosult.
(2) Az e jogcímen tanulónként és nyelvvizsgánként kifizethető hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a mindenkori köztisztviselői illetményalap 50%-át.
13. §27 A tanuló jogosult a Rendőrség egészségügyi intézményeiben és a Rendőrség által külön jogszabály alapján igénybe vehető egészségügyi intézményekben a társadalombiztosítás feltételei szerinti orvosi ellátásra, továbbá a Rendőrség kulturális és sportlétesítményeinek igénybevételére, az arra meghatározott feltételek szerint.
14. § A tanuló kötelessége a szakközépiskolával kötött szerződésben vállalt kötelezettség betartása, különösen:
a) a tantervben meghatározott időn belül tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek eleget tenni és szakmai képesítést szerezni;
b) a tanulói jogviszonyra, a hivatásos szolgálati viszonyra és a rendvédelmi szervre vonatkozó jogszabályokat és belső normákat megismerni, az abban foglaltakat a reá vonatkozó mértékben betartani, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, házirendjében, a tanulói szállás rendjében meghatározottakat, valamint az igazgató intézkedéseit, utasításait maradéktalanul betartani;
c) a tanterv szerinti szakmai gyakorlatokon részt venni és a szakmai felügyeletével megbízott gyakorlati oktató (a továbbiakban: mentor) utasítására a képzettségének megfelelő szolgálati feladatok végrehajtásában közreműködni;
d) a tantervben meghatározott ismeretanyag elsajátítását szolgáló, a szakközépiskola által előírt külső kiadványok és az országos tankönyvforgalmazásban beszerezhető tankönyvek, tananyagok, valamint a meghatározott tanszerek beszerzéséről, illetőleg utánpótlásáról gondoskodni.
15. § (1) A tanulói jogviszony, valamint a végzést követő két éven belüli szolgálati viszony megszüntetése esetén – kivéve, ha ehhez a képzés folyamán vagy a szolgálati viszony fennállásának első két évében kialakult egészségi ok vezetett – a tanuló köteles az e rendeletben meghatározott, számára nyújtott természetbeni és pénzbeni juttatások, költségtérítések, támogatások összegét, illetőleg azok időarányos részét megtéríteni, illetve visszafizetni. Ennek mértékét a természetbeni juttatást nyújtó, illetőleg a kifizetést folyósító szakközépiskola igazgatója határozza meg. Egyedi elbírálás alapján a szakközépiskola igazgatója az adójogszabályokra tekintettel maximum 12 havi részletfizetést, illetőleg ezen időtartamon belül 3 havi törlesztés felfüggesztést engedélyezhet.
(2) A tanuló kérelmére engedélyezni kell a tanulói jogviszony szünetelését abban az esetben, ha a tanuló méltányolható okból nem tud eleget tenni a tanulói jogviszonnyal összefüggő kötelezettségeinek. A tanulói jogviszony szünetelése alatt a szerződésben, illetve e rendeletben meghatározott juttatások nem illetik meg a tanulót.
(3)28 A tanulók kártérítési ügyeiben az Nkt. és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján a rendelet hatálya alá tartozó rendvédelmi szervekre irányadó normák és a választott hivatásra vonatkozó követelményrendszerre alapuló, a szakközépiskola által kiadott fegyelmi és kártérítési szabályzat szerint kell eljárni.
16. § A tanulót „Rendészeti szakközépiskolai tanuló” jelzésű igazolvánnyal kell ellátni.
A gyakorlati képzésre vonatkozó szabályok
17. § (1)29 A tanulók gyakorlati képzését a rendőr szakképzés központi programjában előírtak szerint, a szakközépiskola pedagógiai programja alapján, lehetőleg a tervezett első beosztás helye szerinti rendőri szerv által kijelölt szolgálati helyeken kell végrehajtani.
(2) A gyakorlati képzés konkrét célja, tartalma és szakmai követelményei, időtartama, helye, feladatrendszere, megkezdésének feltételei, szempontjai a szakközépiskola pedagógiai programjának részét képező helyi tantervben kerülnek meghatározásra.
(3)30 A rendőri szerveknél a gyakorlati képzés végrehajtására az a szolgálati hely jelölhető ki, amelyik
a) rendelkezik a szükséges számú mentorral;
b) alkalmas a helyi tantervben meghatározott feladatok gyakoroltatására;
c) biztosítja a gyakorlati képzés végrehajtásához elengedhetetlen munkavédelmi oktatást és feltételeket, a gyakorlati oktatási eszközöket és anyagokat, okmányokat;
d) rendelkezik megfelelő helyiségekkel a tanulók elhelyezéséhez, élelmezéséhez, tisztálkodásához, illetőleg szükség esetén gondoskodik a tanulók egészségügyi alapellátásáról, éjszakai szállásáról.
18. § (1)31 A rendőri szervek vezetői a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók oktatására, közvetlen irányítására, felügyeletére hivatásos állományú – a szakközépiskolák által külön felkészített –, elsősorban zászlósi, tiszthelyettesi állomány kategóriába tartozó mentorokat jelölnek ki.
(2) A mentorok számát úgy kell meghatározni, hogy a mentor egy időben legfeljebb két tanuló irányítását láthatja el.
(3) Mentori feladatok ellátásával az bízható meg, aki
a)32 szakirányú szakképesítéssel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá büntetlen előéletű;
b) írásos nyilatkozatban vállalja a mentori feladatok ellátását;
c) elvégezte a szükséges felkészítő tanfolyamot és részt vesz/vett a tárgyévben az évenkénti aktualizáló továbbképzésen;
d) szolgálati fegyelme, tevékenysége, magatartása és életvitele alapján alkalmas a mentori feladatok ellátására.
(4) A mentor közvetlenül felelős a rábízott tanulók gyakorlatának és tevékenységének jogszerű és szakszerű teljesítéséért, ezért kiemelt feladata, hogy
a) részt vegyen a szakközépiskola által tartott felkészítésen, továbbképzésen, dolgozza fel a kapott dokumentumokat, tanulmányozza a meghatározott szakirodalmat;
b) fogadja és tájékoztassa a szolgálati helyről a szakmai gyakorlatra érkező tanulókat, tanulmányozza a tanuló szakmai gyakorlati képzési (foglalkozási) naplóját, és a tanulóval közösen készítse el a tanuló szakmai gyakorlati munkaprogramját (feladattervét);
c) készítse fel a tanulót a szolgálatra, ellenőrizze öltözetét, felszerelését;
d) hívja fel a figyelmet a szolgálat ellátása közben tanúsítandó magatartási szabályokra, azok betartását folyamatosan követelje meg;
e) gondoskodjon arról, hogy a tanuló a részére előírt feladatokat elvégezhesse, az intézkedések végrehajtását közvetlenül megszemlélhesse, az ellenőrzött okmányokba a mentor szolgálati elöljárója által meghatározott mértékben betekinthessen, tapasztalatairól a vonatkozó titokvédelmi szabályok betartásával feljegyzéseket készítsen;
f) az intézkedéseit bemutató jelleggel folytassa le, ezt követően minden esetben indokolja meg, hogy mit miért tett, hívja fel a figyelmet az egyes helyzetekhez igazodó szabályos eljárás módjára, gyakorlati fogásaira;
g) tegye lehetővé, hogy a tanuló a jelentések elkészítésében közreműködjön;
h) ellenőrizze és naponta láttamozza a tanuló által vezetett foglalkozási naplót, a tanuló tevékenységét rendszeresen értékelje, hiányzásait rögzítse;
i) tegyen javaslatot a tanuló tevékenységének, fejlődésének, fegyelmi helyzetének értékelésére;
j) a tanuló részére a szolgálattal összefüggésben utasítást adhat.
(5) A mentor a napi szolgálati teendői ellátása közben végzi a tanulókkal kapcsolatos feladatait, a szakközépiskolával kötött megbízási szerződés alapján.
(6)33 A mentor egy tanulóval történő foglalkozás esetén a mindenkori köztisztviselői illetményalap 30%-át, két tanulóval történő egyidejű foglalkozás esetén az illetményalap 40%-át alapul véve – a ténylegesen ledolgozott munkaórák, valamint a külön jogszabályban meghatározott havi kötelező munkaóraszám hányadosának szorzatával számított – díjazásra jogosult. A ténylegesen ledolgozott munkaórák számát a rendőri szerv vezetője igazolja.
19. § (1) A tanuló köteles a gyakorlati képzésen részt venni, a mentor utasításainak eleget tenni és a képzettségének megfelelő szolgálati feladatok végrehajtásában az ottani munkarend szerint közreműködni.
(2) A tanuló szolgálati jelvénnyel nem rendelkezik, azzal a gyakorlati képzés idejére sem látható el. Önálló intézkedésre, lőfegyver és egyéb kényszerítő eszköz használatára, szolgálati gépjármű vezetésére nem jogosult, de köteles és jogosult a felkészültségének megfelelő részfeladatokat felügyelet mellett ellátni – a vonatkozó előírások, valamint az adat- és titokvédelmi szabályok betartása mellett, feladatához és felkészültségéhez igazodva – a mentor szolgálati elöljárója által meghatározott mértékben az intézkedések, eljárások során keletkezett iratokba betekinteni, azokat megismerni.
(3)34 A tanuló a gyakorlati képzés során a helyi tantervben meghatározott követelmények elsajátítása érdekében a rendvédelmi szervek objektumaiba – az elhelyezésére kijelölt helyiségeken túl – a további szolgálati helyiségekbe és körletekbe (előállító, fogda, ügylet stb.) mentorai, illetőleg oktatói kíséretében és felügyelete alatt beléphet és engedéllyel ott tartózkodhat.
(4)35 A tanuló a gyakorlati képzés során köteles a szakközépiskolával kötött szerződésben, a rendőri szerv munkarendjében meghatározottakat és a rendvédelmi szervekre vonatkozó jogszabályokat és belső rendelkezéseket a rá vonatkozó mértékben maradéktalanul betartani.
(5) A tanuló köteles a részére kiadott gyakorlati képzési (foglalkozási) naplót mentorának is rendelkezésére bocsátani, az abban meghatározott részeket pontosan vezetni.
(6) A tanuló köteles a gyakorlati képzésről történő mulasztását igazolni, az arról szóló igazolást mentorának, valamint osztályfőnökének bemutatni.
20. § (1)36 A gyakorlati képzés a szakközépiskola igazgatója és az érintett rendőri szerv vezetője által, legkésőbb a gyakorlati képzés megkezdése előtt 60 nappal megelőzően írásba foglalt együttműködési megállapodás alapján kerül végrehajtásra. A működési költségek biztosítása érdekében a megállapodást az ORFK vezetőjének jóvá kell hagynia. Az együttműködési megállapodást évente felül kell vizsgálni.
(2) Az együttműködési megállapodás tartalmazza:
a) az együttműködés célját és a szakmai gyakorlat megszervezésének, végrehajtásának jogszabályi és pedagógiai alapjait;
b)37 a szakközépiskolák és a gyakorlati képzés végrehajtásában részt vevő rendőri szervek közötti konkrét feladat- és munkamegosztást, felelősséget, a gyakorlati képzés szervezésének ütemezett feladatait;
c)38 a szakközépiskola és a rendőri szerv közötti kapcsolattartás módját, a kapcsolattartók megnevezését, a tanulók foglalkoztatásának és szakmai fejlődésének figyelemmel kísérésével megbízott felelős személyek jogait és kötelességeit, valamint a mentorok feladatait, felelősségét, jogait, kötelességeit;
d) a gyakorlati képzésre kijelölt szolgálati helyeket, az anyagi-technikai feltételek biztosításának módját;
e) a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók feladatait, jogait és kötelességeit, tevékenységük és személyük értékelésének elveit, módszereit;
f) a gyakorlati képzés ideje alatt a tanulói jogviszony kérdéseit;
g) a gyakorlati képzés ideje alatt a tanulók ellátásával kapcsolatos anyagi-pénzügyi feltételeket, a fegyelmi és kártérítési eljárás rendjét;
h) a gyakorlati képzés ellenőrzésének elveit;
i) az együttműködési megállapodás felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat.
21. §39 A gyakorlati képzés megkezdése előtt legalább 30 nappal a szakközépiskola igazgatója – az érintett rendőri szervvel történt előzetes egyeztetés után – írásban rendelkezik a tanulóknak az egyes rendőri szerveknél lévő gyakorlati képzési helyekre történő beosztásáról.
22. § (1) A szakközépiskola igazgatója felelős:
a) az együttműködési megállapodás elkészítéséért;
b) a gyakorlati képzés tervezéséért, szervezéséért, koordinálásáért és ellenőrzéséért, ezt a tevékenységet közvetlenül végző szakközépiskolai koordinátor kijelöléséért, felkészítéséért, feladatainak jog- és szakszerű ellátásáért;
c) a mentorok és koordinátorok folyamatos felkészítéséért, továbbképzéséért, a mentorok díjazásáért;
d) a területi rendvédelmi szervek vezetőinek a gyakorlati képzésről való tájékoztatásáért, a megbízási szerződések megkötéséért;
e) a gyakorlati képzéshez szükséges oktatásigazgatási és tanulmányi dokumentumok biztosításáért;
f) a tanuló részére a gyakorlati képzés idejére – az e rendelet szerinti – ösztöndíj folyósításáért, az egyszeri oda- és visszautazás költségeinek megtérítéséért, az élelmezési költségek kifizetéséért;
g) a tanuló gyakorlati képzésre történő felkészítéséért, a szükséges okmányokkal való ellátásáért, a tanuló gyakorlati képzésre történő útbaindításáért;
h) a gyakorlati képzésről a szakközépiskolára visszaérkező tanuló fogadásáért, meghallgatásáért, tevékenységének értékeléséért, a gyakorlati képzés dokumentálásáért.
(2)40 A rendőri szerv vezetője felelős:
a) a gyakorlati képzés végrehajtása személyi és tárgyi, valamint működési feltételeinek kialakításáért;
b) a gyakorlati képzés idejére a tanulók számára megfelelő szállás biztosításáért, az esetlegesen felmerülő szállásköltség viseléséért;
c)41 a gyakorlati képzésnek a rendőri szervnél történő koordinálásáért, a mentorok kijelöléséért;
d) a mentoroknak és a koordinátoroknak a szakközépiskola által történő felkészítésen és továbbképzésen való részvételének biztosításáért;
e) a gyakorlati képzési helyek kijelöléséért és ezek adatainak a szakközépiskola részére határidőben történő megküldéséért;
f) a tanulók szakszerű és jogszerű foglalkoztatásáért, a rendészeti szakközépiskolák központi programjában meghatározott gyakorlati ismeretek elsajátíttatásáért;
g) a tanulók részére a gyakorlati képzés során, továbbá a tanulók igénylése esetén – a helyi lehetőség függvényében – térítés ellenében étkezési lehetőség biztosításáért;
h) a tanulók a gyakorlati képzés során tanúsított fegyelemsértése bekövetkezésekor, jogellenes cselekmény, károkozás esetén, továbbá a tanuló által elszenvedett balesetről a szakközépiskola igazgatójának értesítéséért, a kivizsgálásban való részvételért, annak dokumentálásáért;
i) a tanulók, gyakorlati képzés ideje alatt bekövetkezett balesete esetén a munka-(baleseti) jegyzőkönyv felvételéért és egy példányának a szakközépiskola igazgatója részére 8 napon belüli megküldéséért;
j) az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevők Szakmai Programban előírt fizikai állóképességének fejlesztéséért, önvédelmi, lőkiképzési ismeretei szinten tartásáért, a gépjárművezetői biztonsági tréningen, valamint önképzés keretében idegen nyelvi és számítástechnikai tanfolyamon való részvétel, illetve a folyamatos konzultációs lehetőségek biztosításáért.
23. §42 (1) A gyakorlati képzést az ORFK vezetője, a szakközépiskolák igazgatói, továbbá a rendőri szervek vezetői, illetőleg az általuk megbízott személyek ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjed az együttműködési megállapodásban, a központi szakmai programban meghatározott gyakorlati képzési feladatok megvalósulására, a tanulók és a mentorok tevékenységének szakszerűségére, jogszerűségére és eredményességére.
(2) A szakközépiskola és a rendőri szerv az adott évfolyam gyakorlati képzése lebonyolítását követően értékelik azok végrehajtásának tapasztalatait. Megállapításaikról összefoglaló jelentést készítenek, amelyet – az egymásnak történő megküldés mellett – felterjesztenek az ORFK vezetőjének.
(3) A ORFK vezetője gondoskodik az ellenőrzésekre irányadó egységes szempontrendszer kidolgozásáról.
Vegyes rendelkezések
24. § A rendészeti szakközépiskolai képzéssel összefüggő, valamint a tanulói ellátás biztosítására vonatkozó költségek fedezetét – az e rendeletben foglaltak kivételével – a szakközépiskola költségvetésében kell biztosítani, melyek különösen:
a)43 a tanulói pénzbeli juttatás költsége (alapösztöndíj, alapösztöndíj-kiegészítés, tanulmányi pótlék, valamint egyéb pótlékok);
b)44 a tanulók (szakközépiskolai, szakmai gyakorlat alatti – nem a lakóhely szerint illetékes szolgálati hely esetén napi háromszori (reggeli, ebéd, vacsora), lakóhely szerint illetékes szolgálati hely kijelölése esetén a napszaknak megfelelő egyszeri) – természetben nyújtott élelmezési költsége;
c) a formaruházat és alapfelszerelés költsége;
d) oktatástechnikai, krimináltechnikai anyagok és eszközök költségei;
e) a gyakorlati képzéshez felhasznált anyagok költsége (lőszer, pirotechnika);
f) a bankszámla-vezetési költség visszatérítési díja az adómentes mértékig;
g) a jegyzetek, tansegédletek, tananyagok költsége;
h) a gépjárművezetői engedély megszerzése kapcsán felmerülő költség;
i) a tanulói felelősségbiztosítás költsége;
j) a rendszeres egészségügyi felügyelet és sürgősségi ellátás költsége;
k) mentori díj;
l) nyelvvizsga díj támogatás;
m) utazás költsége.
25. §45 A szakközépiskolában szaktanfolyamon és egyéb továbbképzésen részt vevő hivatásos állományú, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban levő személyek ellátását a rájuk vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a belügyminiszter határozza meg a szakközépiskolák igazgatói javaslatának figyelembevételével.
Átmeneti és záró rendelkezések
26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)–(3)46
1. számú melléklet a 32/2005. (VI. 30.) BM–OM
együttes rendelethez47
2. számú melléklet a 32/2005. (VI. 30.) BM–OM
együttes rendelethez
alapfelszerelési lista, alegységkészletként
A rendeletet a 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 151. §-a hatályon kívül helyezte 2020. február 15. napjával.
Az 1. § (1) bekezdése a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 6. § (2)–(3) bekezdése, a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdésének a) pontja a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 6. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés b) pontja a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés c) pontja a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdésének d) pontja a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 6. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 1. §-ával megállapított, a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontja, az 57/2013. (X. 4.) BM rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 13. § (2) bekezdés d) pontja, a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelet 25. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 13. § (2) bekezdés e) pontja és (3) bekezdés a) pontja, a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelet 25. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 13. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 13. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (5) bekezdés c) pontja a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (5) bekezdésének d) pontja a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 6. § (2)–(3) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 13. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdése a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított, az 1/2016. (I. 7.) BM rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (5) bekezdése a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelet 25. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (6) bekezdése a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított, az 1/2016. (I. 7.) BM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (7) bekezdése a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelet 25. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (9) bekezdését a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelet 21. § (3) bekezdése iktatta be.
A 7. § (3) bekezdése a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1a) bekezdését a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelet 23. §-a iktatta be.
A 8. § (2) bekezdése a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 6. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9. § (1)–(3) bekezdését a 14/2010. (XII. 31.) BM rendelet 58. § (2) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (1) bekezdése a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 13. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 13. § (2) bekezdés d) és h) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (3) bekezdésének bevezető szövegrésze a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 6. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 6. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdés a) pontja a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 13. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (6) bekezdése a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 6. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 19. § (3) bekezdése a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 6. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 6. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 6. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 20. § (2) bekezdésének b) pontja a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 6. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 20. § (2) bekezdésének c) pontja a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 6. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 21. § a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 6. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 22. § (2) bekezdésének c) pontja a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 6. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § a 35/2009. (VIII. 31.) IRM–OKM együttes rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § a) pontja a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § b) pontja a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § a 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet 13. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (2)–(3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 3. § 32. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú mellékletet a 14/2010. (XII. 31.) BM rendelet 58. § (2) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás