KÜ BH 2005/37
KÜ BH 2005/37
2005.01.01.
A kiskorú ellenérték nélküli ingatlanszerzése esetén a törvényes képviselő haszonélvezeti jogának bejegyzéséhez nem szükséges a gyámhatóság jóváhagyása [1959. évi IV. tv. 117. §; 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 25. §].
A Földhivatal határozatával a tulajdonjogot bejegyezte kiskorú Cs. O. és kiskorú Cs. B. vevők részére a b.-i ingatlanból a G. I. bp.-i lakos tulajdonát képező 1/2 részre azzal, hogy a kiskorú tulajdonszerzők szülei Cs. Cs. és felesége J. E. haszonélvezetét egyúttal az ingatlanra feljegyezte.
A felperesi gyámhivatal a bejegyző határozat ellen fellebbezéssel élt, amelyet a Megyei Földhivatal határozatával elutasított és az elsőfokú közigazgatási szerv határozatát helybenhagyta, kifejtve, hogy a jogügylethez a gyámhatóság hozzájárulása nem szükséges.
A közigazgatási határozat ellen a felperes nyújtott be keresetet a megyei bírósághoz. Álláspontja szerint a törvényes képviselő a gyámhivataltól jogszabályba ütközően nem kérte a kiskorúak ingatlanának megterheléséhez a gyámhatóság hozzájárulását. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, ezért az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte, a gyámhivatali eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés d) pontja alapján. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a fent idézett jogszabályhely nyelvtani értelmezéséből egyenesen következik, hogy a gyámhatóság jóváhagyása szükséges abban az esetben, ha a kiskorú ellenérték nélküli tulajdonszerzésével egyidejűleg haszonélvezet alapítására is sor kerül.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.
A felülvizsgálati kérelemben az alperes kifejtette, hogy ha a kiskorú úgy szerez ingatlantulajdont, hogy a szerzés alapján a vételárat a törvényes képviseletét ellátó szülei fizetik meg és ezzel egy időben ugyanazon szerződésben haszonélvezeti jog alapítására kerül sor a szülők részére, szükségtelen a gyámhatóság jóváhagyása a törvényes képviselők jognyilatkozatának érvényességéhez.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság a Ptk. 117. § (3) bekezdése, illetőleg az azzal azonos szöveget megismétlő 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 25. § d) pontjának értelmezése során. A jelen ügyben a szülők teljesítették a szerződésben meghatározott vételárat, tehát a gyermekek ingyenesen szereztek. Az ügyletre alkalmazandó törvényi, illetőleg kormányrendeleti rendelkezésből egyértelműen megállapítható, hogy a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges átruházás esetén (ebben az esetben az ingatlan az ügylet előtt a kiskorú tulajdonában állt), illetőleg kiskorú tulajdonának megterhelése esetén (ebben az esetben a kiskorú tulajdonjogából eredő bármely jogosítványt a jogügylet korlátozza), ugyanakkor az általánosnak minősülő rendelkezést kivétel szabállyal egészíti ki a jogalkotó arra az esetre, ha haszonélvezet alapítására az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor.
A Ptk.-ban és a Kormányrendeletben meghatározott feltételek: a kiskorú tulajdonszerzése, továbbá, hogy a tulajdonszerzés ellenérték nélkül történjen, illetőleg a tulajdonjog megszerzésére megkötött szerződéssel egyidejűleg kerüljön sor a haszonélvezeti jog alapítására. Jelen eljárás tárgyát képező esetben mindhárom feltétel együttesen, egy időben megvalósult, ezért helyesen jártak el a földhivatali szervek, amikor a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a tulajdonjog átvezetésére és a haszonélvezeti jog feltüntetésére vonatkozó határozatokat meghozták.
Fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-a (4) bekezdésének megfelelően az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. III. 37.051/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás