BÜ BH 2005/382
BÜ BH 2005/382
2005.11.01.
Joghatályos a kiskorú sértett szülőjének mint törvényes képviselőnek a rágalmazás vétsége miatt a törvényes határidőben előterjesztett magánindítványa, ha a külföldön tartózkodó szülő a kiskorúval kapcsolatos egyes felügyeleti jogok gyakorlásával az édesanyját bízza meg, de kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy ez a törvényes képviselő szülői felügyeleti jogát nem érinti [Btk. 31. §, 179. §; Be. 173. §].
A K.-i Városi Bíróság a 2004. április 1-jén meghozott végzésével a rágalmazás vétsége miatt indított büntetőeljárást E. E. I. r. és K. L. II. r. terhelttel szemben megszüntette.
A megállapított tényállás a következő:
H. G. magánvádló egy-egy rendbeli rágalmazás vétsége miatt tett feljelentést a terheltekkel szemben. A feljelentés szerint az I. r. terhelt osztályfőnöki minőségében 2002. november 26-án a magánvádló 1988. június 3-án született A. utónevű gyermekének ellenőrző könyvébe azt írta be, hogy ,,Tisztelt Szülő! Gyermekét okirat-hamisításért (ellenőrző megrongálása) osztályfőnöki megrovásban részesítem.'' Ezt követően pedig az I. r. terhelt az iskola folyosóján más tanárok előtt kijelentette, hogy a tanuló az ellenőrző könyvéből kitépett egy lapot, míg a II. r. terhelt, matematikatanár azt a megjegyzést tette, hogy ,,biztos el akarta tüntetni az ellenőrzőből a matematikajegyeket''.
Az elsőfokú bíróság hivatkozott K. Város Gyámhivatalának 2003. november 3-án kelt határozatára, amely szerint a gyámhivatal a magánvádló A. nevű gyermekének családba fogadásához hozzájárult, s a gyermek részére H. B. családba fogadó személyt gyámul kirendelte, aki egyben a gyámság alatt álló törvényes képviselője lett.
A családba fogadás ideje alatt a magánvádló szülői felügyeleti joga szünetelt.
A fenti határozat hozatalát megelőzően – mivel a magánvádló két és fél éve életvitelszerűen Ausztriában tartózkodott – a gyermek kirendelt gyámja a magánvádló édesanyja, id. H. B.-né volt.
Mindezt alapul véve az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magánvádló által 2003. december 9-én előterjesztett magánindítvány elkésett, hiszen a törvény szerint nyitva álló határidőn belül sem a korlátozottan cselekvőképes sértett, sem törvényes képviselője ezzel a jogával nem élt.
Ezért a Btk. 22. §-ának h) pontjában megjelölt okból, a Be. 332. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a büntetőeljárást megszüntette.
A megyei bíróság, mint másodfokú bíróság a 2004. október 5-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.
A jogerős ügydöntő határozat ellen 2004. december 13-án H. G. magánvádló terjesztett elő a Be. 405. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt a terheltek terhére. Álláspontja szerint ugyanis törvényes képviselőként jogosult volt az eljárás megindítására.
A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában – és képviselője a nyilvános ülésen – az indítványban foglaltakkal egyetértve a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését, s az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta, míg a terheltek védője a jogerős ügydöntő végzés hatályban fenntartását kérte.
A felülvizsgálati indítvány alapos.
A gyámhivatal a 2003. november 3-án kelt határozatával hozzájárult kk. M. A. (a jelen ügy sértettje) H. B. családba fogadásához, tekintettel arra, hogy a kiskorú szülei – H. G. és M. Á. – életvitelszerűen Ausztriában tartózkodnak. Egyidejűleg H. B.-t gyámul kirendelte azzal, hogy a gyámot a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik. Megállapította azt is, hogy a szülők szülői felügyeleti joga a családba fogadás időtartama alatt – figyelemmel az 1997. évi XXXI. törvény 70. §-ának (2) bekezdésére és a Csjt. 71. §-ának (2) bekezdésére – szünetel.
A fenti határozatot megelőző időszakra nézve viszont 2002. október hó 10. napján egy gyámhatóság előtt tett és a gyámhatóság által jóváhagyott szülő nyilatkozat áll rendelkezésre, amelynek értelmében H. G. – külföldi tartózkodására tekintettel – meghatalmazza édesanyját, id. H. B.-nét arra, hogy kk. M. A. kapcsolatosan egyes felügyeleti jogokat gyakoroljon. A nyilatkozat kifejezetten rögzíti, hogy az a törvényes képviselő szülői felügyeleti jogát nem érinti, s nem terjed ki azokra a feladatokra sem, amelyeket – így a büntető törvényben, illetve a szabálysértési törvényben meghatározott cselekmények elkövetését követő hivatalos eljárásokat – csakis a törvényes képviselő láthat el.
Mindebből pedig – figyelemmel arra, hogy a szülői felügyeleti jog megszüntetésének, illetve szünetelésének a Csjt. 88. és 91. §-ában felsorolt egyik esete sem áll fenn – az következik, hogy a feljelentésben megjelölt időpontban (beleértve a magánindítvány előterjesztésre nyitva álló időtartamot is) a korlátozottan cselekvőképes sértett feletti szülői felügyeletet, s az ebbe tartozó törvényes képviselet jogát H. G. gyakorolta.
Ekként H. G. törvényes képviselőként a Btk. 31. §-ának (3) bekezdéséből kitűnően jogosult volt a magánindítvány előterjesztésére mégpedig attól a naptól számított harminc napon belül, amelyen az elkövető kilétéről tudomást szerzett [korábbi Be. 123. §-ának (3) bekezdése, hatályos Be. 173. §-ának (3) bekezdése]. Ez utóbbi követelménynek H. G. eleget is tett, hiszen a magánindítvány előterjesztésére – az elsőfokú bíróság végzésében rögzített 2003. december 9.-i időponttal ellentétben – 2002. december 6-án került sor a K.-i Városi Bíróságon.
Ehhez képest viszont tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a Btk. 22. §-ának h) pontjában megjelölt büntethetőséget kizáró okra – a magánindítvány hiányára – alapozottan a terheltekkel szemben indult büntetőeljárást megszüntették. Ezért a Legfelsőbb Bíróság – helyt adva a felülvizsgálati indítványnak – a megtámadott határozatokat a Be. 425. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot mindkét terheltet érintően új eljárásra utasította.
(Legf. Bír. Bfv. III. 1290/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás