KÜ BH 2005/39
KÜ BH 2005/39
2005.01.01.
A műsorszámot közvetlenül követő támogatói megjelenítés nem valósít meg burkolt reklámot [1996. évi I. tv. 18. §].
Az alperes határozatával megállapította, hogy a felperes műsorszolgáltató 2000. május 8-án és 17-én megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rtv.) 10. § (5) bekezdését és 15. § (1) bekezdését, ezért felhívta a felperest a jogsértés megszüntetésére, továbbá 1 606 000 Ft kötbér megfizetésére kötelezte.
Megállapította továbbá, hogy a 2000. május 9-én sugárzott műsorával a műsorszolgáltató megsértette az Rtv. 15. § (1) bekezdését. Erre az esetre vonatkozóan is a sérelmezett magatartás megszüntetésére hívta fel a felperest, továbbá 2 705 000 Ft kötbér megfizetésére kötelezte.
A felperes keresetet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz és kérte az alperesi határozat felülvizsgálatát.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben alaposnak találta, ezért az alperes 2000. október 10-én kelt határozatát megváltoztatta és törölte a határozatban az Rtv. 15. § (1) bekezdése megsértését és az ehhez kapcsolódó kötbér megfizetésére vonatkozó rendelkezést. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a B. cég image filmjével kapcsolatosan az Rtv. 18. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kellett alkalmazni, amely szerint a műsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelőzően, vagy azt követően kell megnevezni. A támogatott műsorszám nem hívhat fel és nem befolyásolhat üzleti tevékenység igénybevételére vagy attól való tartózkodásra.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a B. cég a blokk támogatója volt, ezért a felperes a törvény szabályainak eleget tett, amikor a rovat támogatójaként megnevezte.
Hivatkozott az elsőfokú bíróság ORTT határozatra, amely kimondja, hogy a támogatás megjeleníthető mozgóképes formában is, reklámértékkel azonban nem bírhat.
Az É. című, 2000. május 8-án sugárzott műsorral kapcsolatosan az elsőfokú bíróság figyelembe vette az alapinformációk tartalmát és jellegét, értékelte a kiegészítő információkat (W. kesztyű), és úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat alá vont műsorban burkolt reklám sugárzása történt.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és az alperes is fellebbezést nyújtott be.
A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének az alperes határozatának ítélettel nem érintett része ellen nyújtott be fellebbezést. A műsorszámban a bemutatott elektromos tűzhelyen semmiféle felirat, cégnév, márkanév nem volt látható. A sütő kinyitásakor a kesztyű, amelyen a W. felirat szerepelt, csak kikockázással olvasható, amely nem alkalmas arra, hogy a W. cég termékeire – jelen esetben a tűzhely márkájára – felhívja a figyelmet.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes eredeti kötbérösszeg megfizetésére kötelezését kérte. Álláspontja szerint az Rtv. 2. § 4. pontja meghatározza a burkolt reklám fogalmát, az alperes által lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy az alapinformációkhoz képest a kiegészítő információk indokolatlanul jelentek meg, ez kimeríti a burkolt reklám fogalmát. A műsorszolgáltató által 2000. május folyamán bemutatott D. című műsorban hol egy elektromos tűzhely, hol egy mikrohullámú sütő, illetve mosogatógép használatának bemutatása történt meg nagy részletességgel. 2000. május 8-án vetített blokkban a W. kesztyű használatával márkajelzés jelent meg.
A B. cég fílmjével kapcsolatosan a készülék hosszas és tüzetes bemutatásával olyan reklámértékű információk kerültek sugárzásra, amelyek vásárlásra ösztönözték a közönséget. A műsorszolgáltató nem tett eleget az Rtv. 15. § (1) bekezdésének, amely szerint reklámot jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezésével, továbbá egyéb műsorszámtól optikai vagy akusztikai módon jól felismerhetően elkülönítve kell közzétenni.
A felperes ellenkérelemben az alperes fellebbezésének elutasítását kérte.
Osztja az elsőfokú bíróság megállapításalt a B. cég image filmjével kapcsolatosan.
Eljárási kifogásként hozta fel ellenkérelmében, hogy az alperes nem adta indokát annak, hogy a kifogásolt megjelenítés során nem a műsorszám támogatójának megnevezése történt meg, hanem reklámozása.
Hivatkozott az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének c) pontjára, amely szerint a határozat nem kellően indokolt, nem tárja fel az elfogadott bizonyítékokat, illetőleg nem mutatja meg kellő részletességgel az eljárás alapját képező bizonyítékokat.
A fellebbezések nem alaposak.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság teljeskörűen megállapított tényállásból, mindenben megfelelő jogi következtetést vont le.
A felperesnek az Áe. 43. § (1) bekezdés c) pontjában előírt tartalmi elemek hiányára vonatkozó jogorvoslati kérelme nem alapos. Az alperes kellő mélységben megindokolta döntését, bemutatta azokat a tényeket, amelyekre az Rtv. 10. § (5) bekezdésében meghatározottakat, valamint a Rtv. 15. § (1) bekezdés a) és b) pontjának megsértését alapozta. Megindokolta az ezzel kapcsolatos szankció alkalmazását és mértékének megállapítását is.
A fellebbezési eljárás során megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy az elsőfokú bíróság az életszerűen és logikusan, a bizonyítékok megfelelő mérlegelésével értékelte a felperes által 2000. május 8-án sugárzott D. című műsorszámban az É. című rovat képi megjelenésével közvetített alap- és kiegészítő információk súlyát. Az ORTT határozatában megfogalmazott semleges információ definíciója, amelynek olyan közlés – akár képben, hangban, vagy írásban való – megjelenése minősül, amelynek közreadója gazdasági, személyes, vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás megőrzése mellett. Ha azonban az objektivitást sugárzó környezetben olyan kiegészítő ínformáció jelenik meg, amely a tájékoztatást meghatározott irányba tereli, azzal kapcsolatosan a burkolt reklám ténye megállapítható.
A 2000. május 8-án és május 17-én sugárzott D. című műsorban a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint is burkolt reklám sugárzása volt megállapítható.
Egyetért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságnak a B. cégnek, mint a blokk támogatójának image filmje értékelésével is. Az Rtv. 18. § (1) bekezdése szerint a műsorszám támogatóját a közzétételt közvetlen megelőzően vagy azt követően kell megnevezni. A felperes által sugárzott B. cég image filmje megfelelt a törvényben előírt követelményeknek, ezért az az Rtv. 15. § (1) bekezdésének megsértését nem valósította meg.
Fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. § (2) bekezdésének megfelelően az érdemben helyes elsőfokú bírósági ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Kf. III. 37.769/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás