4/2005. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás
a környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok működtetésének szabályairól*
2005.04.12.
1. § Az utasítás hatálya kiterjed
aa) Hulladékkezelési és -gazdálkodási feladatok 10. cím, 2 alcím, 37 jogcímcsoport,
ab) Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) végrehajtása 10. cím, 2 alcím, 39 jogcímcsoport,
ac) Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP megvalósításában 10. cím, 2 alcím, 41 jogcímcsoport,
ad) Társadalmi szervezetek támogatása 10. cím, 3 alcím
előirányzatokra (a továbbiakban együtt: előirányzatok);
b) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumra (a továbbiakban: Minisztérium) és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóságra (a továbbiakban: Főigazgatóság), az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőségre (a továbbiakban: Főfelügyelőség), a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokra (a továbbiakban: igazgatóság), a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekre (a továbbiakban: felügyelőség), a nemzeti park igazgatóságokra valamint a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Közhasznú Társaságra (a továbbiakban: VITUKI Kht).
Az előirányzatok működtetésének, tervezésének, ellenőrzésének és információs rendszerének szabályai
2. § (1) Az előirányzatok működtetése szakmai programok alapján történik, amelyek kidolgozásáról a koordinátor gondoskodik. A szakmai programokat a közigazgatási államtitkár javaslata alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: Miniszter) hagyja jóvá.
(2) A szakmai programoknak tartalmaznia kell az elérni kívánt célokat, a célok eléréséhez vezető megoldásokat, a szakmai program keretében finanszírozható feladatokat, valamint a szakmai program éves ütemezését, költségét és finanszírozási forrásait, továbbá a támogatásban részesíthető projektek kiválasztásának szempontjait.
3. § (1) A felhasználási terv előirányzatonként tartalmazza a tárgyévi kötelezettségvállalások terhére történő tárgyévi kiadásokat, az előző években a tárgyévi előirányzat terhére történt kötelezettségvállalásokat, valamint a koordinátor megnevezését.
(2) 2005. évben az előző évek kötelezettségvállalásai terhére történő tárgyévi kifizetések miatt szükségessé váló előirányzat-módosításokról a felhasználási terv szerinti bontásban az előirányzat maradvány jóváhagyásáig a Minisztérium Fejezeti Költségvetési Főosztályának (a továbbiakban: Költségvetési Főosztály) vezetője saját hatáskörben intézkedik a Magyar Államkincstár felé.
(3) Az elemi költségvetést a Költségvetési Főosztály készíti elő. A felhasználási terv javaslatát – a Minisztériumban az érintett helyettes államtitkárok, a főcsoportfőnökök, illetve a koordinátorok által megadott szakmai programok tárgyévi ütemének összesítésével, a velük történő egyeztetést követően – a Költségvetési Főosztály készíti el.
4. § (1) Az előirányzatok számviteli nyilvántartását a Költségvetési Főosztály vezeti. Az előirányzatokkal kapcsolatos analitikus nyilvántartások vezetését a Költségvetési Főosztály, illetve a Főigazgatóság végzi.
(2) A nyilvántartásra vonatkozó szabályzatokat, így különösen a pályázatok nyilvántartására vonatkozó eljárásrendet a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár (a továbbiakban: közgazdasági helyettes államtitkár) a Főigazgatóság bevonásával készíti elő. A szabályzatokat a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
5. § (1) Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) esetében az utasítás 1. számú mellékletének I. a) és b), továbbá a cab) pontjai esetében a kötelezettségvállaló és az utalványozó a környezetvédelmi helyettes államtitkár, caa) és cac) és cc) pontjai esetében a kötelezettségvállaló és az utalványozó a közgazdasági helyettes államtitkár.
(2) A szerződés aláírója az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a koordinátor. A szerződések ellenjegyzését a Költségvetési Főosztály végzi. Az általános pályázati rendszer esetében az előirányzatok felhasználásának sajátos szabályairól szóló fejezetben meghatározottak szerint kell eljárni. A szakmai programok végrehajtásáról a koordinátor – szükség szerint a Főigazgatóság bevonásával – gondoskodik.
(3) Az előirányzatokból történő kifizetés feltétele a teljesítés megtörténte és a szakmai teljesítés igazolása.
6. § (1) Az előirányzatok működtetésében a nyilvánosság biztosítása a Költségvetési Főosztály feladata.
(2) A nyilvánosság biztosítása a következő formában történik:
a) közzé kell tenni az éves tájékoztató jelentést, amelyben a felhasználást a felhasználási terv szerkezetében összevontan kell megadni,
b) tájékoztatót kell közzétenni a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi programba tartozó, valamint a társadalmi célú programok pályázati támogatásáról pályázatonként, a többi felhasználási jogcím esetében a 10 millió Ft feletti támogatásokról támogatásonként,
c) betekintést kell biztosítani a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi programba tartozó pályázatok miniszteri döntésről szóló emlékeztetőjébe.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti éves tájékoztató jelentést a Költségvetési Főosztály iránymutatásai alapján a Főigazgatóság állítja össze. A Költségvetési Főosztály felterjesztésére az éves tájékoztató jelentést a miniszter hagyja jóvá a tárgyévet követő év március 31-ig. A tájékoztató jelentést a Miniszter jóváhagyását követő 30 napon belül a Minisztérium honlapján kell közzétenni.
(4) A nyilvánosság tájékoztatása során biztosítani kell a vonatkozó adatvédelmi előírások betartását.
7. § A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés részletes szabályait az előirányzatok működtetésében érintett szervezeti egységek ügyrendje, munkaköri leírásai határozzák meg.
8. § (1) Az előirányzatok vezetői ellenőrzését – az általa irányított szervezeti egység tekintetében – a koordinátor, az általános pályázati rendszerében a közgazdasági helyettes államtitkár, az érintett helyettes államtitkárok, valamint az ellenjegyzésért felelős Költségvetési Főosztály vezetője végzi.
(2) A vezetői ellenőrzés keretében az (1) bekezdésben meghatározott személyek az irányításuk alá tartozó feladatok végrehajtását ellenőrzik a végrehajtásban részt vevő szervezetek, szervezeti egységek vezetőinek, illetve felelős munkatársak rendszeres és eseti beszámoltatása, szükség szerinti helyszíni ellenőrzés, a belső ellenőrzés megállapításának felhasználása, valamint kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési jog gyakorlása során.
9. § (1) A munkafolyamatba épített ellenőrzésének feladata biztosítani, hogy minden művelet egyben a megelőző művelet elvégzésének ellenőrzését is magába foglalja.
(2) A szakmai teljesítés igazolás során vizsgálni kell, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek minőségben, mennyiségben megfelelően, határidőben teljesültek-e.
(3) A szakmai teljesítés igazolása – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a koordinátor által írásban megbízott, illetve az előirányzatok felhasználására vonatkozó szerződésben meghatározott személy vagy szervezet feladata.
(4) A 20. §-ban foglalt környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakmai programok szakmai teljesítésének igazolásáról az érintett helyettes államtitkár gondoskodik.
10. § (1) Az előirányzatok tervezési, nyilvántartási, végrehajtási, beszámolási, tájékoztatási, ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében – a Minisztérium Informatikai Önálló Osztálya (a továbbiakban: Informatikai Önálló Osztály), a Költségvetési Főosztály, valamint a Főigazgatóság egymással együttműködve – információs rendszert működtet.
(2) Az információs rendszer működtetésével, fejlesztésével, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok végrehajtását a közgazdasági helyettes államtitkár és az Informatikai Önálló Osztály vezetője az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek útján, a szakmai rendszergazdai feladatokat ellátó egységek, illetve az informatikai rendszergazdai feladatokat ellátó szervezeti egység tevékenységére támaszkodóan szükség esetén külső szakértők segítségével végzi.
Az előirányzatok felhasználására vonatkozó
sajátos rendelkezések
Pályáztatási eljárás pályázati felhívás alapján
11. § (1) Az érintett helyettes államtitkárok javaslatot tesznek az általános pályázati felhívás egyes részeire január 31-ig, amelyből a Költségvetési Főosztály, a Főigazgatóság bevonásával összeállítja a pályázati felhívást. A pályázati felhívást a Miniszter hagyja jóvá. A pályázati felhívás megjelentetéséről a Költségvetési Főosztály gondoskodik.
(2) A jóváhagyott pályázati felhívás alapján a pályázati adatlapok és útmutató összeállításáról az érintett szakterületek bevonásával a Főigazgatóság gondoskodik és az érintett helyettes államtitkárok hagyják jóvá. A jóváhagyott adatlapok és útmutató közzétételéről – beleértve az Interneten történő megjelentetést – és a pályázati felhívásban megjelölt befogadó szervezetekhez történő eljuttatásról a Főigazgatóság gondoskodik.
(3) A pályázók informálása és segítése a pályázat összeállításában az R.-ben meghatározott közreműködő szervezetek és a Főigazgatóság feladata.
12. § A pályázati felhívás és útmutató programonként tartalmazza:
b) a program keretében támogatható fejlesztéseket, intézkedéseket,
c) a támogatást igénybe vehetők körét,
d) az elbírálás prioritásait,
e) a pályázat elbírálásának szabályait,
f) a pályázat benyújtásának helyét és módját,
g) a pályázat benyújtásának határidejét,
h) a pályázat mellékleteinek felsorolását,
i) a támogatási szerződés általános feltételeinek meghatározását,
j) a támogatás mértékét és formáját,
k) a támogatás folyósításának feltételeit.
13. § (1) A pályázati felhívásban megjelölt befogadó szervezethez benyújtott pályázatokat, a pályázat befogadója iktatja és rögzíti a benyújtás időpontját.
(2) A befogadott pályázatokat az R. szerinti határidő figyelembevételével a pályázat befogadója bontja fel, és ellenőrzi az előírt feltételeknek való megfelelését.
(3) Az előírt feltételeknek megfelelő pályázatokat a pályázat befogadója nyilvántartási számmal látja el és a pályázat befogadásáról tájékoztatja a pályázót.
(4) A szakértői értékelést a pályázatokkal együtt a befogadó szervezet döntés-előkészítés céljából megküldi a Főigazgatóság részére.
14. § (1) Az értékelés szempontjait, formáját az érintett helyettes államtitkárok tárgyév április 15-ig megadják a befogadó szervezetek részére.
(2) A Főigazgatóság gondoskodik a szakmai (környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, műszaki, közgazdasági, pénzügyi) értékelések összegzéséről, szükség esetén külső szakértő bevonásával.
(3) A műszaki értékelés részét képezi annak a megállapítása, hogy a benyújtott költségvetésben szereplő menynyiségek és fajlagos költségek reálisak-e.
(4) A közgazdasági értékelés feladata, hogy a pályázat környezetvédelmi, illetve természetvédelmi eredményét számszerűsítse, lehetőség szerint értékben kifejezze (hasznok számítása) a költség-haszon elemzési módszerek szerint, továbbá a pályázat költség-hatékonyságát értékelje.
(5) A pénzügyi értékelés kiszűri a pénzügyi, hitelképességi szempontok szerint nem támogatható pályázatokat, illetve megállapítja a támogatható pályázatok esetében a támogatás javasolt pénzügyi feltételeit.
(6) A szakmai értékelések összegzésekor a Főigazgatóság meghatározza a nem támogatható pályázatokat és indokolja azt, illetve megállapítja – közgazdasági helyettes államtitkár a Minisztérium szakfőosztályai közötti koordinálása alapján – a támogatható pályázatok rangsorát.
15. § (1) A minisztert a pályázatokról szóló döntésének meghozatalában a következő szakmai munkabizottságok (a továbbiakban: Bizottságok) segítik:
(2) A Bizottságok létszámára és tagjaira az érintett helyettes államtitkárok ajánlásának figyelembevételével a közigazgatási államtitkár útján a közgazdasági helyettes államtitkár tesz javaslatot.
16. § (1) A Főigazgatóság a Bizottságok üléséről emlékeztetőt készít és azt a bizottsági üléseket követő 10 munkanapon belül megküldi a Költségvetési Főosztálynak, amely azt a Miniszter elé terjeszti.
(2) A Miniszter döntésének eredményéről a Főigazgatóság értesíti a pályázókat és a miniszteri döntést tájékoztatásul megküldi az érintett helyettes államtitkároknak, valamint a befogadó szervezeteknek.
17. § (1) Fejlesztési pályázatok esetén a kiértesítő levélben a szerződést kötő szervezet a támogatást elnyerő pályázókat felhívja, hogy a kiértesítéstől számított 30 napon belül nyilatkozzanak a támogatási feltételek elfogadásáról, illetve elutasításáról.
(2) A Főigazgatóság a Költségvetési Főosztály bevonásával kidolgozza a támogatási szerződés mintáját. A támogatási szerződésben meg kell határozni a támogatásban részesülő beruházásokkal kapcsolatos korlátozások, tilalmak körét (így például: elidegenítési tilalom időtartamát, a felhasználási cél megváltoztatásának tilalma).
(3) Amennyiben a pályázó elfogadja a támogatási ajánlatot, illetve teljesíti az abban foglalt szerződési előfeltételeket, a szerződést kötő szervezet elkészíti a szerződés-tervezetet, amelyet a szerződéskötési előfeltételek teljesítésének elfogadásától, illetve ahol ez nem szükséges, a támogatási ajánlat elfogadásától számított 15 napon belül aláírásra megküldi a pályázónak.
(4) A szerződést kötő szervezet a pályázó által aláírt szerződést a Miniszter vagy az aláírással megbízott elé terjeszti, aki a szerződést 20 napon belül aláírja, vagy indokolt esetben elutasítja a szerződés aláírását.
(5) Amennyiben a támogatási döntés érvényét veszti, ezt – a Miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – a Főigazgatóság rögzíti a nyilvántartásban.
(6) A támogatási szerződés akkor tekinthető teljesítettnek, ha a szerződésben megjelölt támogatott feladat és cél a támogatási szerződésben meghatározottak szerint, valamint a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően megvalósult.
(7) A megvalósulás tényéről szakmai beszámolóval, bizonylatokkal és hatósági nyilatkozatokkal alátámasztva a szerződést kötő szervezetnek számol be a támogatott. A támogatási szerződés lezárása 50 millió Ft feletti támogatás esetén kötelezően, egyéb esetben szükség szerint helyszíni ellenőrzés alapján, záró-jegyzőkönyv készítésével történik. A helyszíni ellenőrzés tényéről az ellenőrzést végző a Főigazgatóságot, 50 millió Ft feletti támogatás esetén az érintett helyettes államtitkárokat is értesíti.
18. § (1) Nem fejlesztési célú pályázatok esetén a Főigazgatóság tájékoztatja a támogatást elnyerő pályázót a döntésről és a támogatás átutalásának feltételeiről a döntést követő 15 munkanapon belül. A kiértesítő levélben a Főigazgatóság a támogatást elnyerő pályázókat felhívja, hogy a kiértesítéstől számított 20 napon belül nyilatkozzanak a támogatási feltételek elfogadásáról, illetve elutasításáról.
(2) A Főigazgatóság a Költségvetési Főosztály bevonásával kidolgozza a támogatási szerződés mintáját.
(3) A Főigazgatóság elkészíti a szerződés-tervezetet, amelyet a szerződéskötési előfeltételek elfogadásától számított 15 napon belül aláírásra megküldi a pályázónak.
(4) A Főigazgatóság a pályázó által aláírt szerződést a Miniszter vagy az aláírással megbízott elé terjeszti, aki a szerződést 15 napon belül aláírja, vagy indokolt esetben elutasítja a szerződés aláírását.
(5) A támogatási szerződés akkor tekinthető teljesítettnek, ha a szerződésben megjelölt támogatott feladat és cél a támogatási szerződésben meghatározottak szerint megfelelően megvalósult.
(6) A megvalósulás tényéről szakmai beszámolóval és bizonylatokkal alátámasztva a szerződéskötő szervezetnek számol be a támogatott. A támogatási szerződés lezárása – szükség szerint helyszíni – utóellenőrzés alapján, záró-jegyzőkönyv készítésével történik, amelyről az ellenőrzést végző értesíti a Főigazgatóságot.
Pályáztatási eljárás
a beszerzési eljárás szabályai szerint
19. § (1) A beszerzés alatt a közbeszerzési eljárásról szóló törvény szerinti beszerzést kell érteni.
(2) A beszerzésekre a közigazgatási államtitkár külön intézkedésében foglaltakat ezen utasításban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A beszerzéseket a közigazgatási államtitkár, az érintett helyettes államtitkárok, valamint a kabinetfőnök kezdeményezheti a jóváhagyott szakmai program alapján az alábbiak szerint:
a) 50 millió Ft és az alatt a közigazgatási államtitkár,
b) 50 millió Ft felett a közigazgatási államtitkár javaslata alapján a Miniszter dönt.
(4) A beszerzési eljárás esetén a Bíráló Bizottság minimum öttagú, melynek állandó tagjai: a beszerzést kezdeményező főosztály vezetője által kijelölt köztisztviselők, továbbá a Beruházási és Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője, valamint a Költségvetési Főosztály vezetője vagy az általuk kijelölt köztisztviselők.
(5) A Bíráló Bizottság javaslata alapján az eljárás nyerteséről a beszerzést kezdeményező dönt. Az eljárás nyertesével a szerződést a beszerzést kezdeményező köti meg.
Az egyedi döntésen alapuló rendszer szabályai
20. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének aa) és ac) pontjaiban meghatározott előirányzatok, valamint ab) pontjában megjelölt célokra rendelkezésre álló források szakmai programok alapján történő felhasználásáról a Miniszter pályázati felhívás kiírása nélkül dönt.
(2) Az előirányzatok felhasználásához a Minisztérium stratégiájába illeszkedő szakmai programot a koordinátor az érintett szervezeti egység bevonásával készíti elő.
(3) A koordinátor március 31-ig éven belül ütemezi a projektek megvalósítását. Nem szükséges az ütemezésbe beilleszteni a szakmai programban esetileg felmerülő és a stratégiába illeszkedő projekteket.
(4) Az érintett helyettes államtitkárok, illetve a keretfelelősök a szakmai programban megadott szempontok alapján javaslatot tesznek a támogatható projektek körére.
(5) Az OKKP esetében végrehajtásával összefüggő szabályokat, ennek keretében a beszerzési eljárásra vonatkozó külön szabályokat az utasítás 1. számú melléklete tartalmazza.
21. § (1) Ez az utasítás a kiadmányozását* követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(3) Az utasítás hatálybalépését megelőzően odaítélt támogatásokra és benyújtott pályázatokra a Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat működtetésének szabályairól szóló 11/2004. (K. Ért. 6.) KvVM utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) végrehajtásával összefüggő feladatok
ad) OKKP-működtetés, hatósági kivizsgálás végrehajtásának támogatása;
ae) Kutatási és műszaki fejlesztési feladatok;
af) PR feladatok ellátása;
ag) Hazai és nemzetközi kapcsolattartás;
ai) EU támogatásokkal kapcsolatos feladatok.
ba) a Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Környezetvédelmi Nyilvántartási Rendszere (a továbbiakban: FAVI) és annak részét képező a felszín alatti vizet, illetve földtani közeget veszélyeztető, szennyező, károsító pontszerű szennyező források, továbbá a szennyezett területek térinformatikai rendszere (a továbbiakban: KÁRINFO) fejlesztése és működtetése;
bb) Szennyezőforrások, szennyezett területek számbavétele;
bc) a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák (a továbbiakban: NKPL) készítése, továbbá a hazai és nemzetközi adatszolgáltatás ellátása;
bd) Alprogramok koordinálása, a Minisztérium Alprogramjainak előkészítése.
ca) Minisztérium felelősségi körébe tartozó egyedi beruházási projektekhez kapcsolódóan:
caa) egyedi kármentesítési projektek végrehajtása;
kezelése;
cac) egyedi projektekkel kapcsolatos lebonyolítási
feladatok ellátása;
cb) nem a Minisztérium felelősségi körbe tartozó, hazai, illetve EU pályázati rendszerek szabályai szerint folyó kármentesítések, barnamezős beruházások figyelemmel kísérése;
cc) nem a Minisztérium felelősségi körébe tartozó, de Korm. határozat szerint a Minisztérium, illetve szervezetei beruházásában végrehajtott kármentesítési beruházási projekt (Metallochemia és környezetének kármentesítése).
Az OKKP irányítása keretében kell gondoskodni a Kr. 20. §-ában foglaltak szerint a Minisztériumra háruló kormányzati feladatok ellátásáról, a tárcaközi kapcsolattartásról is. 1. Az OKKP általános irányítása magában foglalja az OKKP működtetésének irányítási feladatait, koordináló szervezetek létrehozását és működtetését, az OKKP szakmai fejlődése és az ellenőrzés eredményei alapján az OKKP működésének fejlesztését, az OKKP-vel kapcsolatosan az Országgyűlés, illetve a Kormány részére készítendő előterjesztések, jelentések előkészítésének irányítását, különös tekintettel 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat 5. pontja szerinti kötelezettségekre. 2. Az OKKP irányításáért a közigazgatási államtitkár a felelős. A közigazgatási államtitkár egyes irányítási feladatokat ezen utasítás szerint a környezetvédelmi helyettes államtitkárnak átad, illetve szükség szerint átadhat.
3. Az általános irányítási feladatokat a közigazgatási államtitkár az irányítása alá tartozó szervezeti egységek útján, illetve szükség szerint külső szakértők segítségével látja el.
1. A szakmai koordináció kiterjed az OKKP valamennyi elemére. Ezek különösen:
a) a szakmai elvárások, különösen a felszín alatti vizek és földtani közeg védelmével kapcsolatos követelmények meghatározása;
b) a szakmai követelményeknek való megfelelés elősegítésének (így például: K + F feladatok, szabályozások) szakmai megalapozása, koordinációja;
ca) az OKKP szakmai koncepciójának felülvizsgálatára és korrekciójára, a szakmai stratégiai irányok megfogalmazására, továbbá
cb) a fejezeti kezelésű OKKP előirányzatának felosztását és a felhasználás szabályait tartalmazó szabályozások előkészítésére;
d) valamennyi döntéselőkészítő és ellenőrzési folyamat szakmai véleményezése, összehangolása;
2. A szakmai irányításért, koordinációért a környezetvédelmi helyettes államtitkár a felelős.
3. A szakmai koordinációt a környezetvédelmi helyettes államtitkár az irányítása alá tartozó szervezeti egységek útján, illetve a Költségvetési Főosztály, a Beruházási- és Vagyongazdálkodási Főosztály, az Informatikai Önálló Osztály, a Kutatási és Oktatási Önálló Osztály, a Közigazgatási-, Jogi és Hatósági Főosztály, valamint a Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság Ágazati Informatikai Főosztálya (a továbbiakban: informatikai egység), a Főigazgatóság Hulladékgazdálkodási és Kármentesítési Osztálya (a továbbiakban: beruházási egység) és a VITUKI Kht. Kármentesítési Koordinációs Központ (a továbbiakban: koordinációs egység) bevonásával, továbbá külső szakértők segítségével végzi.
4. A Minisztérium, illetve valamennyi OKKP-vel foglalkozó szervezeti egységénél az OKKP valamely részéért felelős köteles egyeztetni a szakmai irányításért és koordinációért felelős környezetvédelmi helyettes államtitkárral, és számára folyamatos tájékoztatást adni.
5. A szakmai irányítás végrehajtását, állandó munkacsoportok, a Kármentesítési Programcsoport (a továbbiakban: Programcsoport) és az Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoportja (a továbbiakban: Tárcaközi Munkacsoport) segíti.
6. A munkacsoportok szervezési, lebonyolítási feladatait a koordinációs egység látja el.
7. A Programcsoport figyelemmel kíséri az OKKP Minisztériumot érintő feladatainak, továbbá az érintett tárcák felelősségi körébe tartozó kármentesítések előrehaladását, összehangolja az OKKP-ban részt vevő minisztériumi szervezetek tevékenységét, illetőleg folyamatosan informálja a résztvevőket.
8. A Programcsoport elnöke a környezetvédelmi helyettes államtitkár vagy az általa megbízott személy.
9. A Programcsoport tagjai: az OKKP végrehajtásában érintett minisztériumi egységek és szervezetek, a Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága, a Főfelügyelőség kijelölt képviselői, a felügyelőségek és a Minisztérium Alprogramjaival érintett területi szervek, így különösen az igazgatóságok delegált koordinátorai, továbbá a beruházási egységet, valamint a koordinációs egységet közvetlenül irányító vezetők. Az ülésre meghívást kapnak a napirend szerint érintett más, a minisztériumi szervezeti egységek vezetői, illetve külső szakértők is.
10. A Programcsoport alkalomszerűen ülésezik.
11. A Kr. 20. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátását, az alprogramok koordinálását Tárcaközi Munkacsoport segíti. 12. A 11. pont szerinti Tárcaközi Munkacsoport elnöke a környezetvédelmi helyettes államtitkár vagy az általa megbízott személy.
13. A Tárcaközi Munkacsoport
a) titkára: a koordinációs egység vezetője,
b) külső tagjai: a Pénzügyminisztérium és ezen belül a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az ÁPV Rt., az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, továbbá a tárca-alprogramok irányítóinak kijelölt képviselői;
c) belső tagjai: a Minisztérium témában érintett főosztályainak, továbbá a beruházási egység és a koordinációs egység meghívott képviselői,
d) tanácskozási jogú tagok: az érintett szakértői szervezetek képviselői.
14. A Tárcaközi Munkacsoport alkalomszerűen, de évente minimum kétszer ülésezik.
1. Az ellenőrzési feladat kiterjed az OKKP keretében folyó, a Minisztérium felelősségi körébe tartozó tevékenységek átfogó, illetőleg részletes pénzügyi és szakmai ellenőrzésére.
2. Az ellenőrzést – szükség esetén külső szakértők bevonásával – az Ellenőrzési Önálló Osztály, a környezetvédelmi helyettes államtitkár és a közgazdasági helyettes államtitkár, az ellenőrzési szabályzat szerint végzik.
3. A szakmai ellenőrzést a környezetvédelmi helyettes államtitkár koordinálja, az irányítása alá tartozó szervezeti egységek, illetve külső szakértők bevonásával.
4. OKKP működtetése, hatósági kivizsgálás
1. Az OKKP működtetési, hatósági kivizsgálási feladata magában foglalja az OKKP részeinek és egészének működtetését a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási szabályainak és a szakmai követelményeknek megfelelően. A működtetési feladatok jellegük szerint lehetnek:
a) hatósági kivizsgálási feladat: a környezetvédelmi helyettes államtitkár felelősségébe tartozó feladatok szakmai előkészítésében való részvétel jelen utasítás szerint, a hatósági kivizsgálási feladatokat a Felügyelőségek végzik külön jogszabály1. előírásai szerint, külső vállalkozók bevonásával;
b) a koordinációs egység által végzett szakmai feladatok, az OKKP-t érintő általános és országos feladatok ellátása;
c) beruházói jellegű feladat: a beruházási egység által megvalósítandó beruházásokkal kapcsolatos lebonyolítási feladatok ellátása, szükség esetén külső vállalkozók bevonásával;
d) a Felügyelőségek felszín alatti vízvédelmet, illetve kármenetesítést érintő hatósági munkájának szakmai támogatása, a VITUKI Kht. bevonásával;
e) a Főigazgatóság a Kr. szerinti feladat végrehajtásának indításához szükséges szakértői tevékenység ellátása. 2. A működtetési feladatok közé tartoznak a nyilvántartási feladatok, a beszámolók, jelentések előkészítésének feladatai:
a) Szakmai nyilvántartási feladatok: az OKKP működtetése során keletkezett dokumentumok, tanulmányok, szakirodalmi gyűjtemény, kézi könyvtár rendszerezése, rendezett tárolása.
b) A pénzügyi nyilvántartási feladatok a fejezeti kezelési előirányzat szabályozás és az Áht. szabályozás szerint. c) A beruházói feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartás a folyamat egészére, adatszolgáltatás, információátadás, a kijelölt dokumentációk folyamatos digitális archiválása a szakmai és pénzügyi nyilvántartási követelményekkel összehangoltan.
3. A 2. pontban meghatározott nyilvántartási rendszerek összehangolását, egységességét biztosítani kell.
4. Az OKKP működtetés feladatai közé tartozik a kormányhatározatok szerint a Minisztériumot érintő kármentesítési beruházásokkal kapcsolatos, Minisztériumra háruló feladatok ellátása.
5. A nyilvántartások alapján az OKKP feladatainak végrehajtásban résztvevő szervezeti egységek igény szerint szolgáltatnak adatot, készítenek jelentést a közigazgatási államtitkár, továbbá a környezetvédelmi helyettes államtitkár, és az egyedi projektek esetében a közgazdasági helyettes államtitkár felé.
6. A működtetés szakmai és azt segítő hatósági kivizsgálási feladatokért felelős a környezetvédelmi helyettes államtitkár a Felügyelőségek vezetőinek és a koordinációs egység vezetőjének bevonásával, a pénzügyi jellegű feladataiért a Költségvetési Főosztály vezetője, a beruházói jellegű feladatokért Főigazgatóság vezetője, a beruházási egység irányítója.
7. A működtetés szakmai jellegű feladatait a Felügyelőségek, illetve a koordinációs egység, a pénzügyi jellegű feladatait a Költségvetési Főosztály, a beruházói jellegű feladatokat az beruházási egység végzi, indokolt esetben külső szakértők bevonásával.
5. Kutatási- és műszaki fejlesztési feladatok
1. A kutatási és műszaki fejlesztési feladatok az OKKP szakmai megalapozásával, pontosításával kapcsolatos K + F feladatok ellátását jelentik.
2. A K + F feladatokért a környezetvédelmi helyettes államtitkár a felelős.
3. A K + F feladatok végrehajtását a környezetvédelmi helyettes államtitkár – a Minisztérium kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységével összhangban – az irányítása alá tartozó szervezeti egységek útján a Kutatási és Oktatási Önálló Osztály bevonásával, illetve a Minisztérium érintett szervezeteinek bevonásával, továbbá külső szakértők segítségével végzi.
1. A PR-feladatok jelentik – a Minisztérium kommunikációs tevékenységével összehangoltan – az OKKP-t érintő, a Minisztérium által folytatott kommunikációs tevékenység ellátását, az OKKP jelentősebb eredményeinek közreadását (így például: kiadványok készítése szerkesztőbizottság működtetésével, az információk Interneten, Intraneten, CD-lemezen történő megjelentetése).
2. A PR-feladatokért felelős a környezetvédelmi helyettes államtitkár a Miniszteri Kabinetiroda vezetőjének bevonásával.
3. A PR-feladatok végrehajtását a környezetvédelmi helyettes államtitkár az irányítása alá tartozó szervezetek, a koordinációs és a beruházási egység, illetve külső szakértők segítségével végzi.
7. Hazai és nemzetközi kapcsolattartás
1. A hazai és nemzetközi kapcsolatok feladat magában foglalja nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatos tárcaszintű feladatok ellátását, illetve az OKKP-hoz tartozó továbbképzési, oktatási, feladatok szakmai irányítását, továbbá hazai és nemzetközi konferenciákon történő részvételt előadások tartásával.
2. A nemzetközi kapcsolatokért az EU és Nemzetközi Főcsoport vezetője a felelős, a környezetvédelmi helyettes államtitkár bevonásával.
3. A hazai kapcsolatokért a környezetvédelmi helyettes államtitkár a felelős.
4. A hazai és nemzetközi kapcsolatok feladatainak végrehajtását az EU és Nemzetközi Főcsoport vezetője és a környezetvédelmi helyettes államtitkár az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek útján, a Főfelügyelőség, a felügyelőségek, az igazgatóságok, az érintett társhatóságok, illetve a Főigazgatóság és a VITUKI Kht. bevonásával, illetve külső szakértők segítségével végzi.
1. A szabályozási feladat magában foglalja az OKKP megalapozott működtetéséhez szükséges jogi-, műszaki- és gazdasági szabályozás koncepcionális előkészítését, kidolgozását, előterjesztését, továbbá a témakört érintő hatályos jogszabályok hatékony és eredményes működtetési feltételeinek elősegítését.
2. A szabályozási feladatokat, valamint azok végrehajtását a közgazdasági helyettes államtitkár bevonásával a környezetvédelmi helyettes államtitkár, a jogi és közigazgatási helyettes államtitkár az irányítása alá tartozó szervezeti egységek útján, a koordinációs egység és a Főigazgatóság bevonásával, továbbá külső szakértők segítségével végzik.
9. EU támogatásokkal kapcsolatos feladatok
1. A hazai pályázati, illetve EU és egyéb nemzetközi támogatások előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok:
a) részvétel a hazai pályázati, illetve a Strukturális Alapok a pályázati felhívásainak és ezekhez kapcsolódó EU támogatások OKKP-t érintő részeinek előkészítésében, kidolgozásában, módosításában. Ezek:
aa) a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP);
ab) a Regionális Operatív Program (ROP);
b) az a) pont szerinti programok közé tartozó OKKP-t érintő komponensek tartalmi formai ellenőrzés részletes szempontrendszerének kidolgozása, illetve részvétel az értékelésben:
ba) a pályázó szakmai értékelése,
bc) a pályázat szakmai értékelése.
c) részvétel az előzetes helyszíni szemlén, a projektek szakmai értékelésének jóváhagyásában, a projekt értékelés és a támogatási javaslat összegzésében, illetve az előrehaladási és a záró megvalósítási jelentések jóváhagyásában.
2. Az EU Kohéziós Alap „Üröm-csókavári kármentesítés” pályázat összeállítása, a projekt manageri feladatok ellátása, a Projekt Irányító Egység felállítása és működtetése.
3. Az OKKP-t érintő EU 2007- 2013. év közötti támogatások szakmai előkészítése.
4. Az 1. és 3. pontok szerinti feladatok végrehajtásáért a Minisztérium SzMSz-ében foglaltak figyelembevételével az érintett szervekkel együttműködve a környezetvédelmi helyettes államtitkár a felelős az irányítása alá tartozó egységek, a koordinációs egység, az érintett Felügyelőség, valamint külső szakértők bevonásával.
5. A 2. pont szerinti feladatok szakmai irányításáért a környezetvédelmi helyettes államtitkár, a költségvetést érintően a közgazdasági helyettes államtitkár, a koordinációért a Fejlesztési Igazgatóság vezetője, a végrehajtásért a Főigazgatóság vezetője a felelős.
6. Az 5. pont szerinti felelősök feladatukat az irányításuk alá tartozó egységek, valamint szükség esetén külső szakértők bevonásával látja el.
1. FAVI és annak részét képező KÁRINFO fejlesztése és működtetése
1. A Kr. IX. fejezete szerinti FAVI és ennek részét képező KÁRINFO térinformatikai rendszer működtetése és fejlesztési feladat kiterjed: az Intraneten futó Országos Számbavételi Lekérdező Rendszer adatbázis folyamatos feltöltésére és aktualizálására is, továbbá a kapcsolódó eszközbeszerzések és informatikai oktatási programok végrehajtására is. 2. A FAVI és ennek részét képező KÁRINFO térinformatikai rendszer működtetéséért, fejlesztéséért a környezetvédelmi helyettes államtitkár az Informatikai Önálló Osztály bevonásával a felelős.
3. A FAVI és ennek részét képező KÁRINFO térinformatikai rendszer működtetésével, fejlesztésével, hazai és nemzetközi adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok végrehajtását a környezetvédelmi helyettes államtitkár és az Informatikai Önálló Osztály vezetője az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek útján, a szakmai rendszergazda feladatokat ellátó koordinációs egység, az informatikai rendszergazda feladatokat ellátó informatikai egység, a VITUKI Kht. érintett egységei és a felügyelőségek, illetve az érintett igazgatóságok tevékenységére támaszkodóan, továbbá külső szakértők segítségével végzi.
2. Szennyezőforrások, szennyezett területek számbavétele
1. A szennyezőforrások, szennyezett területek országos számbavétele felelősségi körtől függetlenül kiterjed minden felszín alatti vizet, illetve földtani közeget veszélyeztető pontszerű potenciális és tényleges szennyező forrás teljes körű országos számbavételére, a környezeti elemekre vonatkozó egységes adatszolgáltatási és nyilvántartási követelményekre figyelemmel, a FAVI-KÁRINFO információs rendszerekre támaszkodóan.
2. A számbavétel során a különböző helyeken tevékenykedő adatszolgáltatóktól (tárca-Alprogramok képviselői, a Minisztérium területi szervei, társhatóságok, stb.) beérkező adatok szakmai és informatikai felülvizsgálatával kell biztosítani, az átfedések kizárását, az adatlapok teljes körű és homogén kitöltöttségét.
3. Az országos számbavételért a környezetvédelmi helyettes államtitkár a felelős.
4. Az országos számbavétel végrehajtását a környezetvédelmi helyettes államtitkár az irányítása alá tartozó szervezetek vezetésével, a koordinációs egység koordinálásában az informatikai egység, a Felügyelőségek, továbbá külső szakértők bevonásával végzi.
3. Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista készítése, továbbá a hazai és nemzetközi adatszolgáltatás ellátása
1. A NKPL felelősségi körtől függetlenül, az ország egész területére kiterjedően, a földtani közeg, a felszín alatti víz minőségét veszélyeztető pontszerű szennyező források, szennyezett területek szennyezettségének ismertségi állapotától függően, különböző szintű adatokra támaszkodva, a kármentesítés különböző szakaszaira (tényfeltárás, műszaki beavatkozás, kármentesítési monitoring) előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslésre támaszkodó prioritási számok alapján összeállított különböző (I. II. és III.) prioritási listákat jelenti. A prioritási szám kifejezi a szennyezett, károsodott terület környezeti kockázatát, a kármentesítés sürgősségét. Az NKPL módszertanát a környezetvédelmi helyettes államtitkár hagyja jóvá.
2. Az NKPL feladatai közé tartozik:
a) az NKPL módszertani fejlesztése;
b) az NKPL összeállítása, bővítése, karbantartása, aktualizálása,
c) a szennyező források, szennyezett területek prioritási számmal történő folyamatos ellátása;
d) a kármentesítések költségvetési és nemzetközi támogatásához, finanszírozásához szükséges adatszolgáltatás az NKPL listákból.
3. Az NKPL feladatainak végrehajtásáért a környezetvédelmi helyettes államtitkár a felelős, az irányítása alá tartozó egységek, a koordinációs egység, szükség esetén külső szakértők bevonásával.
4. Az NKPL listák készítése, feladatainak végrehajtása a koordinációs egység feladata, szükség esetén külső szakértők bevonásával.
5. Az NKPL feladatainak végrehajtása, továbbá a hazai és a nemzetközi adatszolgáltatás ellátása, a földtani közeget, felszín alatti vizet veszélyeztető, illetve szennyező pontszerű szennyező-forrásokról és ezekhez kapcsolódóan a szennyezett területekről a FAVI-KÁRINFO adatbázisra támaszkodóan, az informatikai egységgel együttműködve a koordinációs egység feladata, esetenként a felügyelőségek, illetve külső szakértő bevonásával.
6. Az 5. pont szerinti hazai és nemzetközi adatszolgáltatás ellátásáért az Informatikai Önálló Osztály vezetőjével együttműködve a környezetvédelmi helyettes államtitkár a felelős, az irányításuk alá tartozó egységek, a koordinációs egység, illetve az informatikai egység bevonásával.
4. Alprogramok koordinálása, a Minisztérium Alprogramjainak előkészítése.
1. A Minisztérium, illetve szervezetei vagyonkezelésében lévő szennyezett területek kármenetesítésének a Kr. 20. § (4) bekezdése szerinti kötelezettje a Főigazgatóság, aki feladatait a b) a Természetvédelmi, és
Alprogram keretében látja el.
2. Az 1. pont szerinti feladat magába foglalja:
a) az 1. pont szerinti KvVM-Alprogramok előkészítését, az érintett központi és területi szervek vagyonkezelésében lévő szennyezett területek és azokon lévő vélelmezhetően szennyezettséget okozó potenciális szennyezőforrások számbavételét, a Kr. szerinti KÁRINFO adatlapok kitöltésével; b) az a) pont szerinti „B” adatlapokra támaszkodóan a koordinációs egység által meghatározott prioritási szám, továbbá az adott kármentesítési szakasz költségbecslése alapján éves, illetve öt éves végrehajtási és pénzügyi ütemterv készítését az 1. pont szerinti Alprogramokra;
c) a b) pont szerinti végrehajtási és pénzügyi ütemtervek évenkénti aktualizálását, és ezek figyelembe vételével az éves költségvetési tervezést.
3. A 2. pont szerinti feladatot a beruházási egység végzi a Minisztérium területei szerveinek, illetve a koordinációs egység, továbbá szükség esetén külső szakértők bevonásával.
4. A kormányzati munkamegosztás szerinti tárca–Alprogramok koordinációja, szükség esetén külső szakértők bevonásával, a koordinációs egység feladata, amely tevékenység az állami felelősségi körbe tartozó hátrahagyott környezetkárosítások kártérítéséről szóló 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat 3. pontja, illetve az állami felelősségi körbe tartozó tartós környezetkárokozások elhárítását szolgáló kármentesítési program készítési szabályairól szóló 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat 2. és 3. pontjaira is figyelemmel magába foglalja: a) a tárca–Alprogramok készítéséhez módszertani segítség nyújtását,
b) az Alprogramok koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátását,
c) a különböző tárca–Alprogramokra vonatkozó Korm. határozatok szerinti, Minisztériumra háruló feladatok végrehajtását, amennyiben arra külön rendelkezés nincs.
5. A Kr. 20. § (2) és (3) bekezdései alapján, a különböző tárcákhoz tartozó Alprogramokkal kapcsolatos koordinációért, valamint a Minisztérium 1. pont szerinti Alprogramjaihoz tartozó feladatok előkészítéséért a környezetvédelmi helyettes államtitkár a felelős a koordinációs egység, a beruházási egység, a Programcsoport, továbbá a Tárcaközi Munkacsoport delegált tagjainak bevonásával.
1. Egyedi kármentesítési beruházási feladatok
1. Egyedi feladatok körébe tartoznak:
a) Minisztérium felelősségi körébe tartozó egyedi kármentesítési beruházási projektek végrehajtása;
b) nem a Minisztérium felelősségi körébe tartozó, EU pályázati rendszerek szabályai szerint folyó, ismert kötelezettségű kármentesítések, barnamezős beruházások figyelemmel kísérése;
c) nem a Minisztérium felelősségi körébe tartozó, de Korm. határozat szerint a Minisztérium, illetve szervezetei beruházásában végrehajtott kármentesítési beruházási projekt.
2. Az 1. a) pont szerinti egyedi feladatnak minősül:
a) ha a Kr. 21. § (2) bekezdése szerint a Minisztérium a felelős a KvVM-Alprogramokba tartozó feladatok ellátásáért; b) amennyiben a kármentesítés állami felelősségi körbe tartozik és a kormányzati munkamegosztás szerint nincs más felelős;
c) az a) és b) pontokhoz tartozó kármentesítési monitoring kialakítása, üzemeltetése, területkezelés, területvásárlás, a beruházások EU támogatásának előkészítése.
3. Az 1. c) pont szerinti egyedi feladat: az M6-os autópálya építéséhez kapcsolódó Metallochemia volt gyártelepének kármentesítése.
4. A 2. pont szerinti feladatok végrehajtására, a Kr. 20. § (4) bekezdése alapján kijelölt2. szervezet a Főigazgatóság. 5. Az Felügyelőség a 2. pont szerinti kármentesítésekre vonatkozó határozatának kiadása előtt, a Kr. 20. § (6) bekezdése szerint, minden esetben egyeztet a Kr. 20. § (4) bekezdése szerinti, Minisztérium felelősségi körébe tartozó kármentesítések végrehajtásával megbízott Főigazgatósággal.
2. Minisztérium felelősségi körébe tartozó beruházások
1. Minisztérium felelősségi körébe tartozó egyedi kármentesítési beruházási projektekkel kapcsolatos feladatok:
a) finanszírozási döntés előkészítése,
b) finanszírozási döntés,
c) kötelezettségvállalás előkészítése,
d) kötelezettségvállalás,
e) az egyedi projekt végrehajtása,
f) EU támogatásokhoz kapcsolódó feladatok (Üröm- csókavári kármenetesítés) ellátása.
2. Az 1. a) és b) pont szerinti feladatok végrehajtása során:
a) tárgyév március 10-ig a beruházási egység tájékoztatást ad a koordinációs egységnek a Felügyelőségi kötelezésekkel rendelkező és a Kr. 20. §. (6) bekezdése szerint a Felügyelőségekkel folytatott egyeztetés alatt álló egyedi projektekről, megbecsüli a kármentesítési feladatok várható költségét, továbbá javaslatot tesz a Felügyelőségi határozatokban foglalt feladatvégrehajtási határidők alapján a tárgyévben finanszírozandó feladatokra; b) a koordinációs egység ellenőrzi, szükség esetén aktualizálja a korábbi prioritási számot, illetve azokat prioritási számmal látja el; továbbá a beruházási egység bevonásával – szükség esetén külső szakértő segítségével – felülvizsgálja a Minisztérium egyedi projektjei körébe tartozást, majd a beruházási egységgel folytatott egyeztetésre támaszkodva, a tárgyévi rendelkezésre álló források alapján, összeállítja a tárgyévben finanszírozható egyedi projektek ütemtervét indokolással, esetleg több változatban;
c) tárgyév március 31-ig a koordinációs egység a beruházási egység előzetes egyetértésével a környezetvédelmi helyettes államtitkár elé terjeszti a Minisztérium egyedi projektjei közé tartozó kármentesítési feladatokat;
d) tárgyév április 15-éig a környezetvédelmi helyettes államtitkár a jogi és közigazgatási helyettes államtitkár és a közgazdasági helyettes államtitkár bevonásával jóváhagyja a tárgyévben finanszírozásra kerülő, a Minisztérium egyedi feladatai közé tartozó kármentesítési projektek előzetes ütemtervét;
e) tárgyév május 1-jéig a közigazgatási államtitkár, a d) pont szerinti ütemtervet a környezetvédelmi helyettes államtitkár a közgazdasági helyettes államtitkár bevonásával készített javaslata alapján hagyja jóvá;
f) az e) pont szerinti döntésről a környezetvédelmi helyettes államtitkár tájékoztatja a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkárt, a Felügyelőségeket, a beruházási- és koordinációs egységet.
3. Az 1. c) pont szerinti kötelezettségvállalás előkészítése során:
a) az egyedi projektek kötelezettje, a Főigazgatóság az adott kármentesítési projekt esetében:
aa) azonnali beavatkozást igénylő, az ország alapvető biztonsági érdekeit érintő esetben, a közigazgatási államtitkárral egyeztetve, a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) adott szabályai szerint jár el; ab) külön jogszabály3. szabályai szerint elkészített, illetve elkészíttetett, adott kármentesítési szakasz végrehajtására vonatkozó illetékes Felügyelőség által határozatban elfogadott tervekre támaszkodóan, a Kbt. szerint ajánlattételi felhívást készít, amelynek összeállítása során a kármentesítés egyedi sajátosságaira is tekintettel, szem előtt tartja a költség-hatékonyság biztosítását; ac) lebonyolítja a közbeszerzési eljárást: Szakmai Értékelő Bizottság (a továbbiakban: SzÉB) összehívásával és működtetésével, illetve Döntőbizottság összehívásával, illetve annak megszervezésével;
b) a SzÉB elnökét és tagjait a Főigazgató javaslatára a környezetvédelmi helyettes államtitkár nevezi ki;
c) a Döntőbizottság elnökét és titkárát, aki egyben a SzÉB elnöke is, továbbá tagjait, ha:
ca) a beruházás becsült értékhatára nem haladja meg a 100 millió Ft-ot, a Főigazgató javaslatára a környezetvédelmi helyettes államtitkár a közgazdasági helyettes államtitkár egyetértésével;
cb) a beruházás becsült értékhatára meghaladja a 100 millió Ft, a környezetvédelmi helyettes államtitkár és a közgazdasági helyettes államtitkár együttes javaslatára a közigazgatási államtitkár
d) a Kbt. szerint bármilyen tárgyalásos eljárás esetében Tárgyaló Bizottságot (a továbbiakban: TB) kell működtetni, amelynek elnökét a Döntőbizottság elnöke, tagjait a Döntőbizottság elnökének egyetértésével a TB elnöke kéri fel; e) az egyedi projektek végrehajtására vonatkozó szerződést a Főigazgatóság készíti elő.
4. Az 1. f) pont szerinti feladat végrehajtás végrehajtásának felelőse a közigazgatási államtitkár, aki feladatát a környezetvédelmi- és a közgazdasági helyettes államtitkár, valamint a Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága és a Főigazgatóság vezetőjének bevonásával, illetve külső szakértők segítségével látja el. Az EU támogatás kötelezettje a Főigazgatóság a kötelezettségébe tartozó, Üröm-csókavári kármentesítési műszaki beavatkozási projekt EU Kohéziós támogatás előkészítése keretében gondoskodik:
a) a környezetvédelmi helyettes államtitkár szakmai irányításával, a Főigazgatóság vezetője által megbízott Projekt Irányító Egység működtetéséről,
b) a pályázati tender dokumentáció összeállításáról,
c) az ajánlatok értékeléséről, úgy, hogy az EU támogatási rendszerek szabályai mellett figyelembe kell venni a 3. és 5 pontjaiban foglaltakat is,
d) a közgazdasági helyettes államtitkárral és a környezetvédelmi helyettes államtitkárral egyeztetve a nyertes vállalkozó által 2006. évben végzett munka magyar önrész biztosításának előkészítéséről.
5. Az 1. d) és e) pontok szerinti feladat-végrehajtás során, pénzeszköz átadásról szóló külön megállapodás hiányában:
a) a Főigazgató, mint szakmai kötelezettségvállaló készíti elő a szerződést közgazdasági helyettes államtitkár aláírásra;
b) a Költségvetési Főosztály végzi az érvényesítést és ellenjegyzést,
c) a beruházási egység gondoskodik a műszaki ellenőrzéséről és végzi a szakmai teljesítés igazolását,
d) a közgazdasági helyettes államtitkár utalványoz.
6. Pénzeszköz átadásról szóló külön megállapodás esetében, amennyiben a megállapodás másként nem rendelkezik, a 3. és 5. pontokban foglaltak szerint kell eljárni azzal a különbséggel, hogy:
a) a szakmai kötelezettségvállaló a beruházási egység vezetője,
b) a Főigazgatóság Közgazdasági Igazgatósága végzi az érvényesítést és ellenjegyzést,
c) a kötelezettségvállaló és utalványozó a Főigazgató.
7. A Főigazgatóság vezetője az 1–6. pontok szerinti feladatait az irányítása alá tartozó szervezet, továbbá külső szakértők bevonásával látja el.
3. Minisztérium beruházásában indított kármentesítések területeinek monitoringozása, kezelése
1. Minisztérium beruházásában indított kármentesítési monitoringozás, a kármentesítési területek kezelése feladat ellátása áll:
a) Kr. 29. és 30. §-ai szerinti kármentesítési monitoringozás folyamatos végzése, az adatok évenkénti értékelése, feldolgozása, szükséges esetén a hiányzó Felügyelőségi engedélyek beszerzése, a kármentesítési monitoringozási tervek elkészíttetése, majd benyújtása az illetékes hatósághoz, és a Felügyelőségi határozatban foglaltak végrehajtása, b) korábban a Minisztérium beruházásában indított, időközben más tárca – Alprogram keretében folytatott kármenetesítések területén a monitoring kutak átadása, vagy szakszerű felszámolása;
c) őrzés-védés, a kármegelőzést szolgáló intézkedések megtétele.
2. Az 1. pont szerinti feladatok felelőse a Főigazgatóság vezetője a környezetvédelmi helyettes államtitkár folyamatos tájékoztatásával.
3. A Főigazgatóság vezetője a 2. pont szerinti feladatát az irányítása alá tartozó szervezet, továbbá külső szakértők, illetve az 1. a) és 1. b) pontok esetében a kármentesítési monitoringhoz tartozó megfigyelő-kutak mérését, észlelését, értékelését a VITUKI Kht. bevonásával látja el.
4. A Főigazgatóság vezetője a 2. pont szerinti feladat-végrehajtásához éves, illetve öt éves tervet készít a költségvetési tervezéshez kapcsolódóan. A tárgyévet megelőző év június 30-áig részletes feladat- és pénzügyi tervet készít, indokolással és azt szakmai jóváhagyásra felterjeszti a környezetvédelmi helyettes államtitkárhoz.
5. Az 1. pont szerinti feladatok végrehajtásához, a Főigazgatóság feladatainak támogatására, a 2. melléklet szerinti források esetében a kötelezettségvállaló és utalványozó a környezetvédelmi helyettes államtitkár, az érvényesítést és ellenjegyzést a Költségvetési Főosztály vezetője végzi.
4. Minisztérium beruházásában indított egyedi projektekkel kapcsolatos lebonyolítási feladatok ellátása
1. Minisztérium felelősségi körébe tartozó egyedi projektekhez kapcsolódó kármentesítések végrehajtásához szükséges területvásárlást, kisajátítást, illetve a terület kezelői jogai átvételének lebonyolítását, valamint az EU támogatásokkal kapcsolatos lebonyolítási feladatokat a Minisztérium egyedi projekjeikhez kapcsolódóan, azok részeként kell finanszírozni és működtetni.
2. Minisztérium, illetve a Főigazgatóság kezelésébe tartozó kármentesítési területeken a jövőbeni területhasználat megtervezése, az adott térség területrendezési, területfejlesztési terveivel összhangban, szükség esetén a tervek módosításának kezdeményezése, az érintett hatóságokkal, szervezetekkel és jövőbeni hasznosítókkal folyamatos, iterációs egyeztetések lebonyolítása, az ehhez kapcsolódó tervezési, szervezési, koordinációs feladatok ellátása.
3. Az 1. és 2. pont szerinti feladatok felelőse a Főigazgatóság vezetője, a közgazdasági helyettes államtitkár és a környezetvédelmi helyettes államtitkár folyamatos tájékoztatásával. Feladatát az irányítása alá tartozó szervezet, továbbá külső szakértők bevonásával végzi.
4. Az 1. pont szerinti feladatok végrehajtásához, a Főigazgatóság feladatainak támogatására, a 2. melléklet szerinti források esetében a kötelezettségvállaló és utalványozó a közgazdasági helyettes államtitkár, az érvényesítést és ellenjegyzést a Költségvetési Főosztálya vezetője végzi.
5. Nem a Minisztérium felelősségi körbe tartozó, hazai és EU pályázati rendszerek szabályai szerint folyó, kármentesítések, barnamezős beruházások figyelemmel kísérése
Az ismert, fedezethiányos kármentesítések támogatásával kapcsolatos feladatokat a KÖVI pályázati, illetve az EU támogatási rendszerek szabályai szerint kell finanszírozni és működtetni az EU támogatással kapcsolatos feladatokra vonatkozó szabályok figyelembevételével.
6. Nem a Minisztérium felelősségi körbe tartozó, de Korm. határozat szerint a Minisztérium, illetve szervezetei beruházásában végrehajtott kármentesítési beruházási projekt
2. A KVI kötelezettségébe tartozó kármentesítés lebonyolítója és szakmai felelőse – az 1. pont szerinti Korm. határozatok szerint – a Főigazgatóság.
3. A 2. pont szerinti kármentesítés esetén az adott Korm. határozatokban rögzítettek szerint kell eljárni.
4. Az 1. pont szerinti feladat esetében kötelezettségvállaló és utalványozó a közgazdasági helyettes államtitkár, ellenjegyző a Költségvetési Főosztályának vezetője.
Az OKKP 2005. évi költségvetési terve
Azonosí-
tó |
Feladatok |
Korábbi évekről 2005. évet terhelő köt. vállalás |
2005. évi
2005. évet terhelő köt.vállalás |
Összes 2005. évet terhelő köt. vállalás |
millió Ft |
1 |
2 |
3 |
4 |
5=(3+4) |
MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS |
|
223,6 |
223,6 |
DOLOGI KIADÁSOK |
|
223,6 |
223,6 |
a) |
Általános feladatok [aa)–ai)] összes |
|
130,0 |
130,0 |
aa) |
Irányítás |
|
0,0 |
0,0 |
ab) |
Szakmai koordináció |
|
8,0 |
8,0 |
ac) |
Ellenőrzés |
|
0,0 |
0,0 |
ad) |
OKKP működtetés, hatósági kivizsgálás |
|
50,0 |
50,0 |
ae) |
K+F feladatok |
|
20,0 |
20,0 |
af) |
PR feladatok |
|
6,0 |
6,0 |
ag) |
Hazai és nemzetközi kapcsolattartás |
|
8,0 |
8,0 |
ah) |
Szabályozás |
|
26,0 |
26,0 |
ai) |
Hazai és EU támogatásokkal kapcsolatos feladatok |
|
12,0 |
12,0 |
b) |
Országos feladatok [ba)–bd)] összes |
|
93,6 |
93,6 |
ba) |
KÁRINFO, FAVI fejlesztés, működtetés |
|
63,6 |
63,6 |
bb) |
Szennyezőforrások, szennyezett területek számbavétele |
|
15,0 |
15,0 |
bc) |
NKPL I–II–III készítése, hazai és nemzetközi adatszolgáltatás |
|
8,0 |
8,0 |
bd) |
Alprogramok koordinálása, a Vízügyi Alprogram előkészítése |
|
7,0 |
7,0 |
SZEMÉLYI JUTTATÁSOK (járulékkal együtt) |
|
0,0 |
0,0 |
FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉS |
3509,5 |
257,0 |
3766,5 |
c) |
Beruházás = Egyedi feladatok |
3509,5 |
257,0 |
3766,5 |
ca) |
KvVM kötelezettségébe tartozó beruházások |
|
|
|
caa) |
Egyedi projektek |
4,5 |
182,0 |
186,5 |
cab) |
Monitoringozási-, területkezelési feladatok |
0,0 |
65,0 |
65,0 |
cac) |
Egyedi pojektekkel kapcsolatos feladatok
(műszaki ellenőrzés, stb) |
0,0 |
10,0 |
10,0 |
cb) |
Támogatások
Ismert fedezethiányos kármentesítések, barnamezős beruházások
támogatása |
EU támogatási rendszer szabályai
szerint |
cc) |
Korm. határozat szerinti kármenetsítés (Metallochemia) |
3505,0 |
0,0 |
3505,0 |
Zárolt keret |
|
509,9 |
509,9 |
Zárolással csökkentett összeg |
3505,0 |
480,6 |
3990,1 |
2005. évi eredeti előírányzat |
3509,5 |
990,5 |
4500,0 |
