KÜ BH 2005/409
KÜ BH 2005/409
2005.11.01.
Forgalomképtelen önkormányzati vagyonról képviselő-testületi határozattal rendelkezni nem lehet [1990. évi LXV. tv. 79. §].
A jogerős ítéletet hozó megyei bíróság által megállapított irányadó tényállás szerint a k.-i ingatlanokat érintően a földhivatal által záradékolt változási vázrajz felhasználásával az építési hatóság az I. r. beavatkozó kérelmére telekalakítási engedélyt adott, mely még 2003 novemberében jogerőre emelkedett. Az alperes képviselőjeként eljáró polgármester a telekalakításhoz a tulajdonosi hozzájárulást megadta. 2004. január 28-án az ingatlanok tulajdonostársai a telekhatár-rendezésről szóló megállapodást is aláírták. Ezt követően, a 2004. március 3-án tartott alperesi közgyűlésen, az alperes a 95/2004. (III. 3.) KH számú határozatával felhatalmazta a polgármestert a határozat mellékletét képező telekhatár-rendezésre vonatkozó megállapodás aláírására. A felperes erre a határozatra törvényességi észrevételt tett, melyben kifogásolta, hogy az alperes a forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó ingatlanokra lényegében csereszerződést kötött a telekalakítással. E döntés megtételére az alperes nem volt jogosult, mert a forgalomképtelen ingatlan e jellegét mindaddig megtartja, ameddig a forgalomképtelenséget előíró törvényt nem módosítják, illetve az ingatlan jellege településrendezési estközök alkalmazása révén meg nem változik. A változtatást csak szabályozási terv jogszabályban való elfogadásával lehetett volna megvalósítani, míg jelen ügyben a kívánt célt önkormányzati határozat hozatalával tartotta az alperes elérhetőnek. Az alperes az észrevételt elutasítva hatályában fenntartotta az eredeti döntését.
A felperes keresetében az alperes közgyűlésének említett számú határozata hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a forgalomképtelen törzsvagyonként nyilvántartott ingatlanokat illetően nem lehetett volna önkormányzati határozattal a telekhatár-rendezést megvalósítani.
A telekhatár-rendezéshez szükséges egyes ingatlanrészek cseréje a forgalomképtelenség sérelmével járt, ezért jogszabályt sértett.
A jogerős ítéletet hozó megyei bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a felperesnek – az alperes ellenkérelmével szemben – volt az ügyben kereshetőségi joga. E kereshetőségi jog alapján érdemben megvizsgálva az alperesi döntést megállapítható volt, hogy a forgalomképtelen vagyontárgyra való korlátozás feloldása csak jogszabállyal történhetett volna, míg erről az alperes jogszabálynak nem minősülő önkormányzati határozatot hozott. Az alperesnek azzal a kifogásával szemben, ami az építésről szóló és az önkormányzati törvény általános és különös viszonyával kapcsolatban került előadásra, a megyei bíróság rámutatott arra, hogy az említett rendelkezések sem alá-fölérendeltségben, sem általános-különös viszonyban egymással nincsenek.
Az ítélet ellen az alperes és a beavatkozók nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérték. Előadták, hogy a felperesnek az alperessel szemben nem volt keresetindítási joga, mert a közgyűlés a határozatát tulajdonosi jogkörében eljárva hozta, mely tulajdonosi döntésre a közgyűlés jogosult volt. Hivatkoztak arra is, hogy szabályozási terv hiányában, mely olyan telkek csoportjára készülhet, amelyek önálló helyrajzi számmal rendelkeznek, lehetett az ügyben alkalmazni az építési jogszabályok speciális rendelkezéseit. A felülvizsgálati kérelem szerint nem volt akadálya a határozat meghozatalának a forgalomképtelenség sem, mert az e korlátozással érintett ingatlanok területe ténylegesen nem változott.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. (a továbbiakban: Ötv.) 98. § (3) bekezdésének b) pontja értelmében a közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat döntései (rendelete, határozata) megfelelnek-e a jogszabályoknak. Az Ötv. 99. §-ának (1) bekezdése jogosítja fel a közigazgatási hivatal vezetőjét, hogy a törvényességi ellenőrzés körében – határidő tűzésével – hívja fel az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. E szakasz (2) bekezdésének b) pontja szerint a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát. Az idézett rendelkezésekkel összhangban mondja ki a Pp. 324. §-a (2) bekezdésének b) pontja, hogy a törvény e fejezetének alkalmazása szempontjából közigazgatási határozat a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata is.
Az alperesi álláspont szerint a képviselő-testület tulajdonosi jogon alapuló határozata keresettel nem támadható. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság KK 6. számú állásfoglalására is, amely azonban e perben nem alkalmazható, mert a hivatkozott állásfoglalás a Pp. 324. §-ának a) pontjára alapított perekre vonatkozóan tartalmaz előírásokat. Jelen ügyben azonban a kereset nem közigazgatási hatósági ügyben hozott döntés felülvizsgálatára irányult, hanem a Pp. 324. §-a (2) bekezdésének b) pontján alapult, így a kereset előterjesztésére az Ötv. 99. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében a felperes jogosult volt. A közigazgatási hivatal vezetője tehát keresetindítási jogosultsággal rendelkezik az önkormányzat tulajdonosi jogkörében hozott határozata ellen, mely joga törvényességi felügyeleti jogköréből fakad. Az Állami Számvevőszék Ötv. 92. § (1) bekezdésében foglalt ellenőrzési jogköre nem szünteti meg a helyi önkormányzat tulajdonosi jogkörben hozott döntései feletti törvényességi ellenőrzési hatáskört.
Az Ötv. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. E szakasz (2) bekezdése szerint a törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. Ugyanez a bekezdés az a) pontjában forgalomképtelennek mondja ki a helyi közutakat és műtárgyaikat, a tereket, parkokat – a 68/D. §-ban foglalt kitétellel – és minden más ingatlan és ingó dolgot, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít.
A támadott határozat olyan ingatlanokat érintett telekalakítással, melyek az Ötv. említett rendelkezései alá tartoznak. Megállapítható továbbá, hogy a törzsvagyon körébe tartozó tulajdont illetően a tulajdonosi joggal való rendelkezés, amennyiben a forgalomképtelenné minősítés nem törvényen alapul, csak önkormányzati rendelettel történhet. Az alperes tulajdonosi jogosítványát a törzsvagyon körébe tartozó vagyont illetően (nem számítva törvényi korlátozást) nem egy jogszabálynak minősülő rendelettel, hanem önkormányzati határozattal gyakorolta. Figyelemmel arra, hogy e vagyontárgyakat illetően a tulajdonjog gyakorlására az önkormányzati határozat nem megfelelő forma, okkal hivatkozott a felperes keresetében arra, hogy az alperes jogszabályt sértett a határozatának meghozatalakor.
Minthogy az önkormányzat törzsvagyonához tartozó dolgot illetően a képviselő-testület határozattal nem tehet érvényes jognyilatkozatot, jogszerű volt a megyei bíróságnak a határozatot hatályon kívül helyező döntése.
A felperes törvényességi észrevételében az Ötv. 79. §-ának (2) bekezdésére, valamint a Ptk. 173. és 378. §-aira hivatkozva állapította meg, hogy az önkormányzati döntés jogszabálysértő, mivel a közgyűlés határozatában forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó ingatlanrészeket cserélt el. A törvényességi észrevétel valóban utal az Étv. azon rendelkezéseire, melyek alapján a telekalakítás elvégezhető, azonban az Étv. 24. § (4) bekezdése szerint a telekalakítás során érintett tulajdoni jogviszonyokban a polgári jog szabályai szerint kell eljárni. A forgalomképtelen dolgokra vonatkozó Ötv. és Ptk. rendelkezések az Étv. szabályainak alkalmazásával nem kerülhetők meg.
Az alperes érvelése azon alapult, hogy a telekalakítás során alkalmazott jogszabályok speciális viszonyban vannak az Ötv.-vel. Ez az érvelés azért alaptalan, mert az Ötv. és az építési szabályok között általános és különös viszonya nem állapítható meg. Mindkét jogszabálycsoport egymástól független, önálló jogterületet szabályoz, szabályozási tárgya más, ennélfogva a Legfelsőbb Bíróságnak az alperes és a beavatkozók felülvizsgálati kérelmében említett ezen érvek részletes cáfolatával foglalkozni nem kellett. Helyesen állapította meg a megyei bíróság jogerős ítéletében, hogy a telekhatár-rendezés a telekalakítás, mint építéshatósági eljárás egyik fajtája, így arra a tulajdonjog átruházás jogcímét alapítani nem lehet.
Minthogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott felülvizsgálati ok mégsem állt fenn, a jogerős határozatot a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.140/2005. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás