KÜ BH 2005/412
KÜ BH 2005/412
2005.11.01.
Az Orvosi Kamara etikai eljárása közigazgatási ügynek minősül [1994. évi XXVIII. tv. 287. §].
A felperes háziorvosként területi ellátási kötelezettséggel működik R.-en és B-én. Rendelője jelenleg Sz.-en található. A korábban P-én működő felperes gyakran tartózkodott R.-en, ahol húsz személy betegbiztosítási kártyáját elfogadta. Emiatt az ott működő háziorvos kérelmére etikai eljárás indult, melyben az alperes jogerős határozatával a felperest pénzbüntetéssel sújtotta. Ezt a határozatot a felperes keresettel támadta. Az eljáró bíróság megállapította, hogy az alperes határozatának meghozatalakor eljárási szabályt sértett, ezért a döntést hatályon kívül helyezte. A megismételt eljárásban az alperes azonos szám alatt az előző döntésével megegyező határozatot hozott. Az ennek a határozatnak a megtámadása folytán eljárt bíróság a határozatot ismét hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kimondta, hogy a felperes nem követett el etikai vétséget. Az alperes a megismételt eljárásban újból az előző döntésével megegyező határozatot hozott, melyben a betegellátás területén jelentkező jövőbeni súlyos érdeksérelem megelőzésére hivatkozott, amire vezető magatartást illetően a határozatát az általánosan megfogalmazott etikai szabályokkal támasztotta alá.
Ez ellen a határozat ellen annak hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése iránt a felperes nyújtott be keresetet. Álláspontja szerint az alperes határozata kizárólag feltételezéseken alapul, mely kellőképpen az érdemi döntést nem támasztja alá. Hivatkozott a felperes eljárási szabálysértésekre is.
A jogerős ítéletet hozó megyei bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és nevezettet új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint, minthogy a korábbi bírósági eljárásban meghozott ítélet indokolásában megállapítást nyert, hogy a felperes etikai vétséget nem követett el, az alperesnek ennek megfelelő határozatot kellett volna hozni.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a sérelmezett ítélet helyett új határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint azzal, hogy a bíróság megállapította az etikai vétség hiányát az ügyben, ténylegesen az alperesi határozatot megváltoztató döntést hozott, jóllehet a perrel érintett ügyben a bíróság erre nem volt jogosult. Kifogásolta az alperes azt is, hogy a bíróság az államigazgatási eljárás szabályaira hivatkozott, annak ellenére, hogy jelen ügyben nincs helye e rendelkezések alkalmazásának.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az alperes a felperessel szemben a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Otv.) alapján folytatott le etikai eljárást. Az Otv. 28. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a kamarai etikai bizottság által hozott határozatra a közigazgatási határozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Közigazgatási határozatot közigazgatási és más közigazgatási ügy intézésére jogszabályban feljogosított szervek hozhatnak az eljárásuk eredményeként.
Az Otv. 2. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés az egyetértési jogról rendelkezik, így valóban nincs összefüggésben a perbeli eljárással. Az Otv. 28. § (4) bekezdése azonban a kamarai etikai bizottság által hozott határozatokra írja elő a közigazgatási határozatra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását, amely így e körbe vonja a határozat elleni jogorvoslatot is. Ezt támasztja alá az Otv. 28. § (5) bekezdése, amely a bírósági felülvizsgálatot a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint teszi lehetővé oly módon, hogy visszautal a (2) bekezdésben foglalt fellebbezési lehetőségre. A hivatkozott rendelkezéseket összevetve egyértelműen megállapítható, hogy a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága által hozott határozatra az Otv. 28. § (4) bekezdését kell alkalmazni.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 3. §-a kimondja, hogy a közigazgatási szerv eljárása során államigazgatási ügyben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Áe. 73. §-ának (3) bekezdése értelmében a közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni. E kötelezettségének nem tett eleget az alperes, amikor a megyei bíróság korábbi ítéletének megállapítása ellenére ismételten meghozta a felperest elmarasztaló határozatát. A közigazgatási határozatok törvényességének bíróság általi ellenőrzése a jogállam egyik alapvető ismérve és alkotmányos biztosítéka. A közigazgatási ügyekben eljáró szervek törvényes kötelessége a bíróság közigazgatási ügyben hozott határozatának maradéktalan végrehajtása. Ha a bíróság jogerős ítéletében megállapítja, hogy az eljárás alá vont orvos etikai vétséget nem követett el, ezt iránymutatásként az alperesnek a megismételt eljárása során figyelembe kell vennie. A közigazgatási határozat megváltoztatási jogkör hiánya nem jelenti azt, hogy a bíróság az ügy érdemében nem foglalhat egyértelműen állást, hanem az ügyet lezáró határozatot – a bíróság iránymutatásának megfelelően – a közigazgatási szervnek kell meghoznia. Jelen per tárgya pontosan az etikai vétség elbírálása volt, így az alperes jogi álláspontjának elfogadása érdemben meghiúsítaná a határozat bírósági felülvizsgálatát. Ez pedig nemcsak az Otv., Áe. és Pp. rendelkezéseit sértené, hanem az Alkotmányba ütköző jogalkalmazást jelentene.
Tévedett tehát az alperes a felülvizsgálati kérelmében, amikor a Pp. 324. §-a (2) bekezdése c) pontjára hivatkozva a jelen ügyben önmagát nem közigazgatási ügy intézésére feljogosított szervként jelölte meg, továbbá abban is, amikor az Áe. alkalmazhatóságát a bíróság eljárásában kizárta. Ugyancsak tévedett az alperes akkor, amikor a megyei bíróság korábban hozott ítéletét lényegében a határozat megváltoztatásának tekintette, mert a bíróság csak azt állapította meg, hogy a felperessel kapcsolatban hozott – etikai vétséget megállapító – döntés a jogszabályoknak nem felelt meg. Ezzel nem megváltoztatta, hanem megsemmisítette az alperes döntését és a szükséges új eljárásra kötelezte az alperest.
Minthogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott felülvizsgálati ok mégsem áll fenn, a jogerős határozatot a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati kérelemben és az ellenkérelemben foglaltak miatt hívja fel a Legfelsőbb Bíróság a felek figyelmét az Otv. 32. §-ára, amely szerint az egészségügyi miniszter törvényességi felügyeletet gyakorolt a MOK működése felett. A törvényességi felügyelet során a miniszter megteheti a törvényben meghatározott intézkedéseket. Adott esetben ez a jogosultság eszköze lehet annak, hogy a peres eljárás a továbbiakban ismételten folyamatba ne kerüljön.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.307/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás