BÜ BH 2005/422
BÜ BH 2005/422
2005.12.01.
Kijelölt elsőfokú bíróság esetén is – eltérő rendelkezés hiányában – a másodfokú eljárásra az a megyei bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az ügyben kijelölt eljáró elsőfokú bíróság működik [Be. 17. § (1) bek.; 1997. évi LXVI. tv.].
Lopás vétsége miatt L. I. I. ellen a D. Városi Bíróságon indult büntetőeljárás. Mivel a vádlott anyja a H.-B. Megyei Bíróság ügyintézője, az ügyben eljáró bíró elfogultságát jelentette be. Ezt követően a H.-B. Megyei Bíróság, valamint az illetékességi területén működő valamennyi helyi bíróság büntető ügyszakba beosztott bírái akként nyilatkoztak, hogy az ügyben elfogultnak érzik magukat. Ezért a H.-B. Megyei Bíróság elnöke az iratokat az elsőfokú bíróság kijelölése érdekében az ítélőtáblához terjesztett fel. Az ítélőtábla az ügy elsőfokú elbírálására a Sz. Városi Bíróságot jelölte ki. Az indokolásban utalt arra, hogy a Be. 21. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kizárási okra figyelemmel a törvény erejénél fogva nem járhat el az ügy elsőfokú elbírálásában a D. Városi Bíróság, illetve másodfokú bíróságként a H.-B. Megyei Bíróság.
A kijelölt Sz. Városi Bíróság az elsőfokú eljárást lefolytatta, ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság az iratokat a B. Megyei Bíróságra terjesztette fel.
A B. Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság illetékességének hiányát állapította meg. Indokolása szerint azzal, hogy a Sz.-i Ítélőtábla az elsőfokú eljárásra a Sz. Városi Bíróságot jelölte ki, a másodfokú eljárásra való illetékességet ezzel még nem alapozta meg. Erre az eredeti elsőfokú bíróság – a D. Városi Bíróság – eljárásához igazodó másodfokú bíróság az illetékes. A másodfokú eljárásra a B. Megyei Bíróság csak kijelölés esetén lenne illetékes.
A megyei bíróság végzése ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a végzés hatályon kívül helyezése és a B. Megyei Bíróság másodfokú eljárásra utasítása érdekében.
A fellebbviteli főügyészség az ügyész fellebbezését azzal egészítette ki, hogy álláspontja szerint a B. Megyei Bíróság az általános illetékességi szabályok alapján valóban nem járhat el másodfokú bíróságként, de a H.-B. Megyei Bíróság – az ügy ,,eredeti másodfokú bírósága'' – sem, ezért azt indítványozta, hogy az ítélőtábla az iratokat a Legfelsőbb Bírósághoz terjessze fel az illetékesség megállapítása és az eljáró másodfokú bíróság kijelölése érdekében.
Az elsőfokú ügyész által bejelentett fellebbezés alapos, a fellebbviteli főügyészség által módosított fellebbezést és a fellebbviteli főügyészség indítványát az ítélőtábla alaptalannak ítélte.
,,Az elsőfokú bíróság illetékessége'' cím alatt a Be. 17. § (1) bekezdése szerint, ha a törvény eltérően nem rendelkezik az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették (általános illetékesség). A bíróságok illetékességi területét a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) határozza meg. A Be. 13. § (2) bekezdése értelmében másodfokon jár el a büntetőügyben a megyei bíróság a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben. A másodfokú bíróság illetékességére vonatkozóan nincs a Be. 17. § (1) bekezdésével tartalmilag azonosítható, vagy ahhoz tartalmában hasonló, más eljárásjogi szabály. Megállapítható, hogy az adott ügyben ténylegesen eljáró elsőfokú bíróság illetékessége alapozza meg a másodfokú bíróság illetékességét és eljárási kötelezettségét (amennyiben az az ügy elbírálásából nem kizárt).
Önmagában azzal, hogy egy helyi bíróságot a kijelölésre hatáskörrel rendelkező bíróság az ügy elsőfokú elbírálására jelöl ki, valójában meghatározza az esetleges másodfokú eljárásra köteles bíróságot külön kijelölő rendelkezés nélkül is.
A Bsz. Mellékletének I. része (a bíróságok illetékességi területéről) nem hagy kétséget afelől, hogy adott elsőfokú bíróság eljárása esetén – összhangban a Be. 13. § (2) bekezdés a) pontjában írtakkal – melyik másodfokú bíróságnak kötelező eljárnia eltérő rendelkezés hiányában.
Eszerint tehát mindig annak a megyei bíróságnak kell eljárnia másodfokon, amelynek illetékességi területén működő helyi bíróság hozott elsőfokú határozatot, függetlenül attól, hogy ez a helyi bíróság az általános szabályok szerint (Be. 17. §) vagy a Be. 20. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárásban eszközölt kijelölés alapján járt el.
A fent írtakra tekintettel a B. Megyei Bíróság eljárásjogi álláspontja alapvetően téves, azt az ítélőtábla nem osztotta. Ehhez képest a fellebbviteli főügyészség módosított fellebbezési indítványát sem osztotta, mert a H.-B. Megyei Bíróság kizártsága a továbbiakban az ügy másodfokú elbírálása szempontjából irreleváns.
Mivel a kifejtettek szerint a másodfokú eljárásra a B. Megyei Bíróság illetékes, ezért az ítélőtábla – osztva az elsőfokú ügyész fellebbezési indítványát, de hivatalból is – az eljárás lefolytatására lényeges hatással volt eljárási szabálysértést akként küszöbölte ki, hogy a Be. 375. § (1) bekezdése alapján a másodfokú végzést hatályon kívül helyezte, és a B. Megyei Bíróságot a másodfokú eljárás lefolytatására kötelezte.
(Szegedi Ítélőtábla Bkf. II. 173/2005. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás