PÜ BH 2005/428
PÜ BH 2005/428
2005.12.01.
Ha az ingatlan nem rendelkezik közúti összeköttetéssel, erre irányuló kereset esetén a bíróságnak döntenie kell az esetleg közterületet is érintő átjárási szolgalom alapításáról – Az ezt célzó polgári pert nem helyettesíti a közúti jelzőtáblák kihelyezésére vonatkozó közigazgatási eljárás [Ptk. 167. §].
A b.-i vasútállomás mögött elhelyezkedő 1289/11 hrsz.-ú közpark tulajdonosa az alperes; a közparkban kialakított üzletsor 1289/5 hrsz.-ú boltja – amely áprilistól októberig büféként üzemel – 1982. óta a felperes tulajdonában áll.
A közparkot ,,L'' alakban a P. utca határolja, amelyen az 1297/1, az 1289/2, valamint az 1289/9. hrsz.-ú ingatlanok
előtt ,,Behajtani tilos'' közlekedési jelzőtábla áll. Az 1297/1 hrsz.-ú ingatlan előtti jelzőtábláról 2000 májusában leszerelték a ,,Kivéve áruszállítás 6-22 h-ig'' kiegészítő táblát, az 1289/2 hrsz. előtti táblán ,,Kivéve 6-22 h-ig'' kiegészítő tábla található, míg az 1297/9 hrsz.-ú ingatlan előtti jelzőtáblát nem látták el kiegészítő táblával.
A felperes keresetében elsődlegesen az 1289/5 hrsz.-ú ingatlan javára átjárási szolgalmi jog alapítását kérte az 1289/11 hrsz.-ú ingatlan terhére, mivel ingatlana nem rendelkezik közúti összeköttetéssel, az említett tilalmi jelzőtáblák pedig mindkét irányból megszüntették a behajtás lehetőségét. Másodlagos keresete annak megállapítására irányult, hogy az átjárás szolgalmi jogát elbirtoklással megszerezte, míg harmadlagosan 10 000 forint kár megtérítésére kérte az alperes kötelezését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, az elsődleges keresetre vonatkozóan azzal az indokkal, hogy közterületre ,,fogalmilag kizárt'' szolgalmi jog alapítása, mert a közparkon – annak közterület funkciója miatt – bárki szabadon átjárhat.
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet, a másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta.
A jogerős ítélet indokolása szerint az 1289/5 hrsz.-ú ingatlan nem rendelkezik közúti összeköttetéssel, azonban hiányoznak a Ptk. 167. §-ának előfeltételei, mert a megközelítés a közlekedési hatóságnál igényelt közlekedés- és forgalomszervezéssel, mégpedig megfelelő jelzőtáblák kihelyezésével többféle módon biztosítható. Megjegyezte a másodfokú bíróság: az önkormányzati vagyon is megterhelhető, azonban kizárólag a Ptk. 171. § (1) bekezdésének előírásai szerint.
A jogerős ítélet ellen – elsődleges keresetének körében mindkét fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és elsősorban a másodfokú, másodsorban az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása végett – a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint az ,,út'' és a ,,közterület'' nem azonos fogalmak, az ,,út'' közlekedési funkciója nem változtatható meg, míg a ,,közterület"-en – többek között a funkció változásának lehetősége miatt – az átjárás nem feltétlenül biztosított. Kihangsúlyozta: ingatlana kizárólag az 1289/11 hrsz.-ú ingatlanon át közelíthető meg, az átjárást a közlekedési táblák elhelyezése nem oldja meg, mindemellett téves a korábban eljárt bíróságok álláspontja az önkormányzati ingatlanok terhelhetőségének korlátozottságáról és tilalmáról.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerint közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván; közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. §-ának h) pontja értelmében az út a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület illetőleg magánterület (közút, magánút); az egyes útfajtáknak és az út részeinek a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók.
Az adott esetben a felperes ,,bolt'' megjelölésű ingatlana önálló tulajdonú épület, amely az alperes 1289/11 hrsz.-ú ,,közpark'' megjelölésű földrészletére épült. Az előbbiekben idézett rendelkezések szerint a közpark és a közút nem azonos fogalmak: a ,,közpark'' közterület, amelyet bárki használhat, azonban kizárólag annak rendeltetése szerint. A közpark nem közlekedésre szolgál, nem ,,közút'', a felperes ingatlana tehát nincsen összekötve megfelelő közúttal. Mivel a felperes ingatlanának rendeltetésszerű használatához szükséges a közúti megközelítés lehetősége, abban helytálló a másodfokú bíróság álláspontja, hogy vizsgálni kell az átjárási szolgalom alapításának a Ptk. 167. §-ában előírt feltételei fennállását.
Téves viszont a másodfokú bíróság okfejtése arról, hogy a felperes ingatlanának megközelítése biztosított: a felperes ingatlana ugyanis nem rendelkezik közúti összeköttetéssel, ezért erre irányuló kereset előterjesztése esetén ennek megoldása szükséges. A közúti jelzőtáblák megváltoztatása nem helyettesíti az átjárási szolgalom alapítását, hiszen a jelzőtáblák nem a felperes ingatlanának, hanem annak a közterületnek a megközelíthetőségét korlátozzák, amelyre a felperes önálló tulajdonú épülete felépült; a jelzőtáblák tehát a közterület egészének, de nem az azon belül épült üzlet megközelíthetőségét szabályozzák. Mindemellett a közúti jelzőtáblák elhelyezésével kapcsolatos hatósági határozat célja és eredménye nem azonos az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezett szolgalmat megállapító jogerős bírósági ítéletével: a közúti hatósági eljárás nem létesíthet ingatlant terhelő abszolút szerkezetű (dologi) jogot, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori hírtokosa a más tulajdonában lévő és a szolgalommal terhelt ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja, és ilyen módon nem pótolja a mindezt biztosító polgári pert.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy ha a bíróság megállapítja a szolgalom fennállását az 1289/11 hrsz.-ú közpark terhére, a közlekedési táblák kihelyezésének a szolgalomhoz kell igazodnia; a felperes erre vonatkozó közlekedési hatósági eljárást kezdeményezhet.
Tévesen a másodfokú bíróság a Ptk. 171. § (1) bekezdésével kapcsolatos álláspontja is. Ez a rendelkezés nem a telki szolgalom alapítását korlátozza, hanem külön jogszabályban feljogosított szervek javára – közérdekből, kártalanítás ellenében, külön jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén – használati jog alapításának lehetőségét engedélyezi. Jogszabály tilalmának hiányában nincsen akadálya annak, hogy a bíróság a Ptk.167. §-ára alapítottan (természetesen a feltételek teljesülése esetén) önkormányzati tulajdonban álló ingatlan terhére állapítsa meg a szolgalom fennállását.
Mindezek szerint a felperes alappal hivatkozott a Pp. 270. § (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okra: a másodfokú bíróság álláspontja nem felel meg a Ptk. 167. § helyes értelmezésének. Mivel a korábban eljárt bíróságok – eltérő jogi álláspontjuk miatt – nem folytattak le bizonyítást a felperes elsődleges kereseti kérelmének körében, a felülvizsgálati eljárásban pedig a Pp. 275. § (1) bekezdése értelmében bizonyítás nem vehető fel, nem állnak rendelkezésre (és a felülvizsgálati eljárásban nem is szerezhetők be) a megalapozott döntéshez szükséges adatok. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályon kívül helyezte a jogerős határozatot, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot az elsődleges kereseti kérelem körében új eljárásra, új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során fel kell deríteni, hogy az üzletsor kialakításakor a felek (jogelődeik) kötöttek-e megállapodást az üzletek megközelítésére és ha igen, milyen tartalommal. Abban az esetben, ha a felek (jogelődeik) nem kötöttek megállapodást vagy ha kötöttek ugyan, de az nem a szolgalom alapítására (hanem használatra) vonatkozott illetve ha a megkötött megállapodás tartalma ma már nem állapítható meg, a szükséges körben lefolytatott bizonyítást követően abban a kérdésben kell állást foglalnia az elsőfokú bíróságnak, hogy megoldható-e a felperes 1289/5 hrsz.-ú ingatlanának közúti összeköttetése az elsődleges kereset szerint, ha pedig ez nem lehetséges: hogyan történhet a közút megközelítése a legcélszerűbb módon. Nincsen akadálya annak, hogy erre irányuló ellenkérelem esetén az elsőfokú bíróság korlátok között határozza meg bíróság az átjárási szolgalom gyakorlásának módját és mértékét (például a bejárást a vasútállomás és a közpark forgalmától függően meghatározott időszakokra korlátozza).
(Legf. Bír. Pfv. I. 20.379/2003. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás