2005. évi XLVII. törvény
2005. évi XLVII. törvény
az igazságügyi szakértői tevékenységről1
Általános rendelkezések
1. § (1)2 Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, a közjegyző, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.
(2)3 Az igazságügyi szakértő a tevékenységét e törvény és más jogszabályok rendelkezései, valamint a tevékenységére irányadó szakmai szabályok megtartásával, legjobb tudása szerint köteles végezni.
2. § (1)4 Igazságügyi szakértői tevékenységet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az erre feljogosított
a) természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő),
b) cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság), valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozás (a továbbiakban: vállalkozás),
c) e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény,
d) igazságügyi szakértői testület,
e) külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet),
f) külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
[a továbbiakban az a)–f) pont e törvény alkalmazásában együtt: szakértő] végezhet.
(2)5 Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői tevékenységet önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, társaság vagy vállalkozás tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény nevében végezheti.
(3)6 Szakértő hiányában a szakértői feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető. Az eseti szakértő jogaira és kötelezettségeire e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Külön jogszabály határozza meg azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva kizárólag meghatározott szervezet adhat szakvéleményt, valamint azokat a szervezeteket is, amelyek egyes szakterületeken szakvéleményt adhatnak.
(5) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kirendelése esetén a szervezet, valamint az annak nevében eljáró szakértő jogaira és kötelezettségeire e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az igazságügyi szakértővé válás szabályai
3. § (1)7 Az igazságügyi szakértői tevékenységet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság – az igazságügyi szakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék), meghatározott szakterületre történő felvétel útján – kérelemre annak a természetes személynek engedélyezi, aki a (3) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott feltételeknek megfelel. Kérelem csak az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be.
(2)8
(3) Igazságügyi szakértő az lehet, aki
a)9 büntetlen előéletű, és nem áll az igazságügyi szakértői vagy a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b)10 a kérelmében megjelölt szakterületen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel és – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c) a szakterületén működő szakmai kamara tagja, ha a tevékenység folytatásához a kötelező kamarai tagságot jogszabály előírja,
d) kötelezettséget vállal arra, hogy a hatósági kirendelésnek – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – eleget tesz,
e)11 nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság, támogatott döntéshozatal és közügyektől való eltiltás hatálya alatt,
f)12 a névjegyzékbe való felvételét követően tagja – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a lakóhelye szerint illetékes területi igazságügyi szakértői kamarának (a továbbiakban: szakértői kamara).
(4)13 Nem vehető fel az igazságügyi szakértői névjegyzékbe az, akivel szemben büntetőeljárás – magánvád és a pótmagánvád esetét kivéve – van folyamatban.
(5)14 Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásának a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeit, így különösen az igazságügyi szakértők szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeket a miniszter rendeletben határozza meg.
(6)15 Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolására az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság szakhatósági állásfoglalást szerez be. A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő harminc nap.
(6a)16 Ha a kérelemhez benyújtott iratok és a rendelkezésre álló adatok alapján az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság azt állapítja meg, hogy a kérelmező a névjegyzékbevétel feltételeinek kétséget kizáróan megfelel, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a szakhatóság megkeresését mellőzheti, és a szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegét maga állapíthatja meg.
(7)17 A miniszter a rendeletében az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához kötelező szakmai gyakorlat időtartamára egyes szakterületeken öt évnél rövidebb határidőt állapíthat meg, ha
a) a képesítés megszerzése már feltételezi az igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot,
b) a kérelmező az adott szakterületen tudományos fokozattal vagy ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik vagy
c)18 a – (8) bekezdés szerinti kérelmező kivételével – a kérelmező a kérelemben megjelölt szakterületen szakértőjelöltként a rendeletben megjelölt szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.
(8)19 Ha a kérelmező a szakterülethez előírt képesítés megszerzésétől számított legalább három évig igazságügyi szakértői intézményben szakértőjelöltként dolgozott, és tevékenységét alkalmazotti vagy más jogviszonyban legalább napi hatórás munkavégzés keretében végezte, a képesítés megszerzésétől számított három év elteltével kérheti felvételét a névjegyzékbe.
4. §20 (1)21 A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnál kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben meghatározott iratokat. Az 1. számú mellékletben meghatározott iratok közül nem kell csatolni a kérelemhez a hatósági erkölcsi bizonyítványt, ha az abban szereplő adatok továbbítását a kérelmező a 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon kéri. Az eljárás során szóbeli kérelmet csak személyesen lehet előterjeszteni, a telefaxon történő kapcsolattartás kizárt.
(2) Ha a kérelem hiányos, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság megfelelő határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel.
(3) Ha a kérelmező a névjegyzékbe való felvételi kérelmét több szakterületre terjeszti elő, az egyes szakterületek vonatkozásában önálló hatósági döntést lehet hozni.
(4) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt e minőségének igazolására igazságügyi szakértői igazolvánnyal látja el, amely tartalmazza az igazságügyi szakértő arcképmását, nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, valamint a névjegyzékbe bejegyzett szakterületét. Az igazolványt az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe való felvételről szóló határozat kézhezvételét követően személyesen veheti át a névjegyzéket vezető hatóságtól.
4/A. §22 (1) A kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően
a)23 hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel, valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy
b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel, valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság részére – annak a névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt, valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülményt igazoló adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
4/B. §24 (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel szempontjából a miniszter rendeletében meghatározott képesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni azt a képesítést, amelyet
a) – ha jogszabály kivételt nem tesz – jogszabály egyenértékűnek ismer vagy ismert el,
b) az a) pontban foglaltak hiányában a névjegyzéket vezető hatóság egyenértékűnek ismert el.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével a képesítés egyenértékűségének megállapítása érdekében az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság – szükség esetén – szakmai véleményt is beszerezhet. A szakvéleményt az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság kötelezően figyelembe veszi. A képesítés megfelelőségének vizsgálatára felkért bizottság szakértőként jogosult eljárni, tevékenységéért díjazás nem illeti meg. Nem szükséges vizsgálni a kérelmező azon képesítésének egyenértékűségét, amely a miniszter rendeletében előírt képesítéssel a jogszabályok alapján egyértelműen nem egyenértékű.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt bizottság elnökét a miniszter jelöli. A bizottság további tagja az oktatásért felelős miniszter és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által kijelölt 1-1 személy.
(4) A (2) bekezdésben megjelölt bizottság a képesítés egyenértékűségének vizsgálata során az álláspontját a kérelmező végzettségének képzési anyagára és a szakterülethez előírt képesítés képzési tervére figyelemmel állapítja meg.
4/C. §25 (1) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételét követő 6 hónapon belül a miniszter vagy képviselője jelenlétében esküt tesz.
(2) A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak első mondatát követően a következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.”
(3) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértő.
A névjegyzék
5. § (1) Az igazságügyi szakértő e törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatait és a tevékenységével kapcsolatos egyes tényeket a névjegyzék tartalmazza.
(1a)26 Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék – a 2. számú melléklet 1. pont a)–e), g), i), l) és n) pontjában, valamint s) pont sa) és sb) alpontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2)27 Az e törvény 2. számú melléklete 1. pont m) alpontjának ma) és mc) alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértőnek az a), f)–h) és j) pontjaiban, k) pontjának ka) alpontjában, t), valamint u) pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a világhálón is közzéteszi.
(3)28 A névjegyzék (2) bekezdésben fel nem sorolt adatai nem nyilvánosak, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 2. számú melléklet 1. pontjának kb), kc), mf) és o)–r) pontjaiban és sa) alpontjában foglalt adatok kivételével a nyilvántartás adatait a szakértői kamara részére átadja, azt a szakértői kamara a külön törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli.
(4)29 Ha az igazságügyi szakértő vagy a társaság az elektronikus kézbesítést vállalja, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az elektronikus kézbesítéshez szükséges természetes személyazonosító adatokat (név, születési hely és idő, anyja neve) a megkereső bíróság, ügyészség, közigazgatási szerv, illetve más hatóság (a továbbiakban: hivatalos szerv) részére átadja.
(5)30 A külön jogszabályban megjelölt, biztonságos kézbesítési szolgáltatást működtető szervezet – megkeresésre – a természetes személyazonosító adatok alapján a biztonságos kézbesítési szolgáltatásról szóló jogszabály szerinti, kapcsolattartáshoz szükséges azonosítókat az elektronikus kézbesítés érdekében a hivatalos szerv részére átadja.
(6)31 A 2. számú melléklet 1. pontjának m) pont md) és me) alpontjában foglalt adatokat a szakértői kamara, az a)–i), l), n) és q) pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértő, az r) és s) pontjában foglalt adatokat az ügyben eljáró hatóság köteles bejelenteni az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak. A 2. számú melléklet 1. pont r) és s) pontjában foglalt adatokról az ügyben eljáró hatóság az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságot és a szakértői kamarát is értesíteni köteles.
(6a)32 Az ügyben jogerős döntést hozó bíróság az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenti, ha a szakértő szakvéleménye szakmai megalapozatlansága (a továbbiakban: megalapozatlan szakvélemény) miatt az eljárás elhúzódott vagy az felesleges költséget okozott.
(7)33 Az igazságügyi szakértő, az ügyben eljáró hatóság és a szakértői kamara 8 napon belül köteles bejelenteni az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak a névjegyzékben nyilvántartott adatokban bekövetkezett változást.
(8)34 Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az e törvény 2. számú melléklete m) pontjának mf) alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértő adatait és a rá vonatkozó tényeket tárolja, feldolgozza, és érdekeltségének igazolása után, törvény által arra jogosított harmadik személy részére továbbítja. A névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltével az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság gondoskodik az adatok törléséről.
(9)35 Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő 2. számú melléklet 1. pont a)–d) alpontjaiban szereplő adatait a kirendelő hatóság megkeresésére, az igazságügyi szakértővel való kapcsolattartás újrafelvétele, az igazságügyi szakértő bírságolása vagy a bírság végrehajtása céljából átadja a kirendelő hatóságnak.
5/A. §36 Az igazságügyi szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén köteles a küldemények átvételét biztosítani.
6. §37 (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő kamarai tagsága fennállása alatt hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazságügyi szakértő megfelel-e a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, valamint, hogy vele szemben nem áll-e fenn a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény.
(2)38 Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 3. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény meghatározott igazolása céljából kezeli
a) a kérelmező,
b) az igazságügyi szakértő
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmaz.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság
a) az igazságügyi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) az igazságügyi szakértő névjegyzékbe vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
Szakterület kiterjesztése iránti kérelem
7. §39 A szakterület kiterjesztése iránti kérelem előterjesztésére, valamint elbírálására a felvétel iránti kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kérelem előterjesztésekor a jogi vizsga, a szakértés alapismereteiről szóló vizsga letételét megismételni, valamint a 3. § (3) bekezdés a), e) pontjaiban és a 3. § (4) bekezdésében megjelölt feltételeket igazolni nem kell.
A névjegyzékből való törlés
8. § (1) Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha
a) azt az igazságügyi szakértő kéri,
b)40 a névjegyzékbe való bejegyzés feltételei – ide nem értve a 3. § (4) bekezdésében meghatározott feltételt – már a felvételkor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek,
c)41 a névjegyzékbe megalapozatlan szakvélemény miatt öt alkalommal kerül bejegyzés,
d) a névjegyzékben szereplő adatok változását felhívásra, ismételten nem jelenti be,
e)42
f) a hatósági kirendelésnek – a 3. § (3) bekezdés d) pontjába ütköző módon – ismételten nem tesz eleget,
g)43 a jogi vizsgát vagy a szakértés alapismereteiről szóló vizsgát határidőben nem tette le és a vizsga alóli mentességét nem igazolta, vagy az e törvény alapján fennálló képzési kötelezettségének nem tett eleget,
h) szakértői kamarai tagsága
ha) kizárás útján,
hb) a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt,
hc) késedelem miatt, továbbá
hd) egyéb okból megszűnt, vagy
i) meghalt,
j)44 büntetett előéletű, a bíróság jogerős ítéletével eltiltotta az igazságügyi szakértői vagy a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól.
(2)45 Ha a névjegyzékből történő törlésre az (1) bekezdés c) és f) pontja vagy a h) pont ha) alpontja alapján került sor, az igazságügyi szakértő a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül, ha a törlésre az (1) bekezdés g) pontja vagy h) pontjának hb) és hc) alpontjai alapján kerül sor, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül a névjegyzékbe nem vehető fel.
(3)46 Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében az igazságügyi szakértőt az érintett szakterületről törli.
(4)47 Az (1) bekezdés f) pontja szerinti törlési ok fennállását az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 19. § szerinti eljárásban állapítja meg.
(5)48 Az (1) bekezdés i) pontja esetén az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékbe a halál tényét hivatalból, mérlegelés nélkül bejegyzi, és ezzel egyidejűleg a szakértőt az igazságügyi szakértői névjegyzékből törli.
9. §49 (1)50 Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül dönt.
(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem döntött, a kérelmezőt nem illeti meg az igazságügyi szakértői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. Ha a szakhatóság az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges gyakorlati idő szakirányúságáról szóló állásfoglalását határidőben nem adja ki, a szakhatóság hozzájárulását nem lehet megadottnak tekinteni.
(3) Az eljárás megindítása előtt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolására beszerzett előzetes szakhatósági hozzájárulás a hozzájárulás keltétől számított egy éven belül használható fel a névjegyzékbe-vételi eljárásban.
Jogorvoslat
10. §51 A névjegyzéket vezető hatóság és a miniszter által hozott határozat felülvizsgálatáról a bíróság nemperes eljárásban határoz. Ha e törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
11. § (1)52 Ha az igazságügyi szakértőt a névjegyzékből – a 8. § (1) bekezdés i) pontja kivételével – törlik, a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles igazolványát az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak, a folyamatban levő ügyek iratait pedig a kirendelő hatóságnak, illetve a megbízónak átadni.
(2) Az igazságügyi szakértő akkor is köteles a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül a folyamatban levő ügyek iratait a kirendelő hatóságnak, illetve a megbízónak átadni, ha a szakértői kamarai tagságát felfüggesztették, vagy tevékenységét a kamara engedélyével szünetelteti.
(3)53
A szakértő jogai és kötelezettségei, a szakértő kirendelése54
12. §55 (1) A szakértő a tevékenysége során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a kirendelés vagy megbízás teljesítése, valamint tevékenységének szakmai, módszertani, etikai és a jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrizhetősége céljából jogosult kezelni.
(2) A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak az ügyben eljáró hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki a szakértői vizsgálat során feltárt tényeknek és adatoknak tudományos vagy oktatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – történő felhasználását.
(4)56 Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseitől eltérően a hatósági vagy bírósági eljárásban kirendelt szakértő – feladatának teljesítése érdekében – az állami adóhatóság összehasonlító értékadatok szolgáltatására irányuló eljárása keretében az ingatlan helyrajzi számát is jogosult megismerni.
(5)57 A kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítását szolgáló tevékenység vagy beruházás azonossága esetén a szakértő az összehasonlító értékadatokat – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően –58 az egymással területi szempontból összefüggő további kisajátítási eljárások során is felhasználhatja.
(6)59 Ha a szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni.
12/A. §60 (1) A társaság, a szakértői testület és – az önálló tevékenységként és az egyéni vállalkozóként végzett tevékenysége tekintetében – az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenységéről, annak figyelemmel kísérése céljából nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás adatait e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.
(2) A nyilvántartásban szereplő adatokat kizárólag az igazságügyi névjegyzéket vezető hatóság részére, a kirendelések teljesítésének ellenőrzése céljából lehet továbbítani, amely az adatokat az eljárás befejezéséig kezeli.
12/B. §61 (1) A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatokat – ha törvény másképp nem rendelkezik – a kirendelés vagy megbízás befejezését követően haladéktalanul zárolja.
(2) A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa kezelt, zárolt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, etikai megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából a zárolástól számított 10 évig tárolja, és azokat kizárólag a kirendelő, megbízó, az igazságügyi szakértőkkel szemben etikai eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja.
(3) A szakértő az (1) bekezdés szerint zárolt személyes adatokat a zárolástól számított 10 év elteltével törli.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában befejezettnek minősül a kirendelés vagy megbízás, ha
a) a szakértői tevékenységért járó díj megfizetésre kerül,
b) a szakértőt a kirendelő szerv a kirendelés alól felmenti, vagy a kirendelés alapját képező ügyből kizárja, vagy
c) a megbízás külön jogszabályban foglaltak alapján megszűnik.
(5) A szakértő az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerint megillető, a szakértő által kezelt adatokra (ideértve az átadott adatokat, a vizsgálat alatt keletkezett adatokat, az adatok forrását, az adatkezelés célját, jogalapját, időtartamát, az adatfeldolgozó nevét, címét és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapját és címzettjét) vonatkozó tájékoztatás kiadását – a kirendelő vagy megbízó bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében tett utasítására – megtagadja.
(6) A szakértő az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított 20 évig köteles megőrizni.
12/C. §62 Az igazságügyi szakértő a tevékenységét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kamara engedélyével szüneteltetheti.
13. § (1)63 A kirendelésnek tartalmaznia kell:
a) a kirendelt szakértő vagy szakértői csoport vezetőjének a megnevezését, a kirendelés ügyszámát és az ügy tárgyát,
b) a szakértői feladat teljesítéséhez szükséges adatokat,
c) azt, hogy a bizonyításra hivatalból kerül-e sor, és a szakértői díj fedezésére – ha törvény alapján ez szükséges volt – milyen összeg letétbe helyezését rendelték el,
d) a szakértő részére átadandó iratok és tárgyak megjelölését, valamint az átadás időpontját, ha pedig az átadás nem lehetséges, annak meghatározását, hogy a szakértő az iratokat és tárgyakat hol és mikor tekintheti meg,
e) az átadott iratok és tárgyak kezelésére, vizsgálatára, visszaadására, részleges megváltoztatására vagy megsemmisítésére vonatkozó rendelkezéseket,
f) a mintavétel elrendelését, ha a mintát a kirendelő szerv nem biztosította,
g) azokat a szakkérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia,
h) a szakvélemény előterjesztésére meghatározott határidőt, az esetleges soronkívüliségre való utalást és az előterjesztés módjára vonatkozó felhívást,
i) több szakértő egyidejű kirendelése esetén a többi szakértő személyére vonatkozó tájékoztatást,
j) személy vizsgálatával járó kirendelés esetén a szakkonzultáns személyéhez történő hozzájárulás beszerzésének kötelezettségét és
k) a kirendelő előzetes hozzájárulását a vizsgálati tárgy megváltozásával vagy megsemmisülésével járó vizsgálat elvégzéséhez, ha a hozzájárulásra a miniszter rendelete alapján szükség van,
l)64 – indokolt esetben – a kirendelő arra vonatkozó utasítását, hogy a szakértő az érintett részére az általa kezelt adatokra vonatkozó, az Info tv. szerinti tájékoztatást megtagadni köteles.
(2)65 A szakértő a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles eljárni a hatóság kirendelése alapján.
(3)66 Az igazságügyi szakértő, a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény és az igazságügyi szakértői testület megbízás alapján is adhat szakvéleményt, ha ez a kirendelő hatóságoktól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen; a szakértői tevékenységre e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4)67 A szakértő köteles a tudomására jutásától számított öt napon belül – szakértői intézmény, társaság vagy szervezet kirendelése esetén tíz napon belül, annak vezetője útján – közölni a kirendelő hatósággal, ha
a) a személyére nézve törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn,
b) a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik azon szakismeretei körébe, amelyekben a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni,
c) a szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy más kirendelő hatóság felkérésének kell eleget tennie,
d) a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges,
e) feladatát a hatóság által megadott határidőre nem képes teljesíteni,
f) a feltett kérdésben külön jogszabályban meghatározott szervezet jogosult szakvéleményt adni.
14. § (1)68 A szakértő a kirendelő hatóságtól, valamint a felektől a szakvélemény elkészítéséhez szükséges további adatok, felvilágosítás közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti.
(2)69 A szakértő köteles haladéktalanul értesíteni a kirendelő hatóságot, ha – álláspontja szerint – annak hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele vagy eljárási cselekmény lefolytatása szükséges.
15. § A munkáltató a munkaviszonyban álló igazságügyi szakértőt a hatóság idézése alapján az eljárási cselekményeknél való megjelenéshez, a tárgyaláson való részvételhez, illetőleg a szemle (vizsgálat) elvégzéséhez szükséges időre köteles a munkavégzés alól mentesíteni.
A szakértői vélemény
16. § (1)70 A szakértő a szakvélemény tartalmával összefüggésben nem utasítható.
(2)71 Az igazságügyi szakértő a szakvéleményt – a kirendelő hatóság intézkedésének megfelelően – írásban, szóban vagy elektronikus kézbesítés útján terjeszti elő.
(3)72 A szakvélemény magában foglalja a kirendelő hatóság által feltett kérdések megválaszolását, továbbá a feltett kérdésekkel összefüggő más szükséges megállapítások közlését.
(4) Az igazságügyi szakértő az írásbeli szakvéleményt aláírásával köteles ellátni, és köteles azon feltüntetni a nyilvántartási számát. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő ellátja bélyegzőjével is. A bélyegző feltünteti az igazságügyi szakértő nevét, az igazságügyi szakértői igazolványában meghatározott szakterületét és a nyilvántartási számát. A bélyegzőn az állami címer nem használható.
(5)73 Az igazságügyi szakértő az elektronikus kézbesítés útján benyújtott szakvéleményben köteles nevét és nyilvántartási számát feltüntetni, és azt elektronikus úton, a külön jogszabályban meghatározott biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás útján kézbesíteni.
A szakértői díj
17. § (1)74 Azokban az ügyekben, amelyekben a hatóság hivatalból folytat le bizonyítást, vagy a bizonyítás hivatalból történő elrendelésének is helye lenne, az egyes vizsgálatok elvégzéséért felszámítható díjat (munkadíjat és költségeket) a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) javaslatára is figyelemmel a miniszter rendeletben határozza meg.
(2)75
(3)76 Az (1) bekezdésben meghatározott ügyeken kívül a szakértő a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díjat maga állapítja meg.
(4)77 A kirendelő hatóság a jogerős határozattal megállapított szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) az eljáró szakértő által benyújtott számla alapján 30 napon belül köteles kifizetni. A számla kiállítására nem köteles szakértő részére a szakértői díjat – a határozat jogerőre emelkedésének időpontjától számított 30 napon belül – átvételi elismervény ellenében, vagy a szakértő által meghatározott bankszámlára történő átutalással kell kifizetni.
(5)78
17/A. §79 (1) A szakértőt kérésére várható költségeinek 30%-a erejéig, de legfeljebb 100 000 forint költségelőleg (a továbbiakban: költségelőleg) illeti meg.
(2) Ha a szakértő költségelőleget kér, a kirendelés kézhezvételétől számított 3 napon belül a kirendelő hatóság részére kérelmét és költségelőlegének számítását – ha a szakértő számla kiállítására köteles, az előleg számlájával együtt – megküldi.
(3)80 Ha a szakértő költségelőleget kért, a kirendelő hatóság a költségelőleget – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a szakértő költségelőleg számításának kézhezvételétől számított 8 napon belül a benyújtott számla alapján szakértő részére megfizeti. A számla kiállítására nem köteles szakértő részére a költségelőleget átvételi elismervény ellenében, vagy a szakértő által meghatározott fizetési számlára történő átutalással kell kifizetni.
(4)81 Ha a szakértő költségelőleget kért és az eljárásban külön jogszabály alapján a szakértői díj letétjének kiegészítése volt szükséges, úgy a kirendelő hatóság a költségelőleget a kiegészítést követő 8 napon belül megfizeti.
(5)82 Ha a szakértő költségelőleget kért, és a költségelőleget a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidőig nem kapta meg, – külön törvényben meghatározott kiemelt jelentőségű ügyek vagy peres eljárások kivételével – a kirendelés alóli felmentését kérheti.
(6) Ha a szakértőt a kirendelő hatóság a kirendelés alól bármely okból felmenti, az erről szóló határozatában – ha a költségelőleg megfizetésre került – a szakértőt a költségelőleg visszafizetésére is kötelezi.
(7) Ha a jogerősen megállapított szakértői díj nem éri el a költségelőleget, a kirendelő hatóság a különbözet visszafizetésére a szakértőt határozatban kötelezi.
Az igazságügyi szakértők képzése
18. §83 (1) Az igazságügyi szakértő részére szükséges jogi ismeretek oktatásának és a jogi vizsgának a megszervezéséről a miniszter gondoskodik. A rendszeres jogi oktatáson való részvétel és – a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve – az igazságügyi szakértő névjegyzékbe való felvételét követő jogi vizsga letétele kötelező.
(2) Az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe való felvételéről szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a jogi oktatásra és a jogi vizsgára jelentkezni vagy a vizsga alóli mentesülési feltétel meglétét igazolni.
18/A. §84 Az igazságügyi szakértő számára kötelező a névjegyzékbe való felvételről szóló határozat kézhezvételétől számított egy éven belül a szakértés alapismereteivel összefüggő képzésben való részvétel és – a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve – az ehhez kapcsolódó vizsga letétele. Az alapismereti oktatásról és vizsgáról a MISZK gondoskodik, a vizsgát a mellette működő vizsgabizottság előtt kell letenni.
18/B. §85 Az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenysége gyakorlásához szükséges rendszeres szakmai továbbképzésen részt venni, és a miniszter rendeletében előírt képzési kötelezettség teljesítését igazolni.
A szakértői működés ellenőrzése86
19. §87 (1) A hatósági ellenőrzés során az igazságügyi névjegyzéket vezető hatóság azt ellenőrzi, hogy az igazságügyi szakértő és a társaság a kirendeléseknek eleget tesz-e.
(2) A hatósági ellenőrzés keretében az igazságügyi szakértő és a társaság tevékenységét az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság bármikor megvizsgálhatja és ennek során bekérheti a szakértői tevékenységről vezetett nyilvántartást. A vizsgálatot a kirendelő hatóság is kezdeményezheti.
Igazságügyi szakértői tevékenységet végző
gazdasági társaság
20. § (1)88 Az igazságügyi szakértői tevékenységet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság – a névjegyzékbe, meghatározott szakterületre történő felvétel útján – kérelemre annak a társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be.
(2) Igazságügyi szakértői tevékenységet a társaság csak azon a szakterületen és azon tagja vagy alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben az adott szakterületre bejegyzett szakértőként szerepel.
(3) A társaság tagja vagy alkalmazottja a szakvéleményt a saját szakmai felelőssége mellett, a társaság nevében adja. A társaság vezetője ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a szakvélemény a társaság tevékenységi körében és az eljárási jogszabályok betartásával készült. A szakvéleményt a szakértő írja alá, a szakvéleményben fel kell tüntetni a szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő nevét és szakterületét.
(4)89 A társaságra, valamint annak vezető tisztségviselőjére, tagjára, alkalmazottjára a 12–19. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az elektronikus kézbesítés útján benyújtott szakvélemény esetében az ellenjegyzés úgy történik, hogy az igazságügyi szakértő a szakvéleményben a társaság azon ügyvezetőjének nevét is feltünteti, akin keresztül az elektronikus kézbesítés történik.
21. § (1) Az ügyben eljáró szakértőt a társaság vezető tisztségviselője a igazságügyi szakértői tevékenységre feljogosított tagjai vagy alkalmazottjai közül jelöli ki.
(2)90 Nem jelölhető ki a társaságnak az a tagja vagy alkalmazottja, akinél a jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok a társasággal, vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, a társaság egyetlen tagja vagy alkalmazottja sem adhat szakvéleményt.
(3) Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, a társaság vezető tisztségviselője más szakértő kijelöléséről a saját hatáskörében gondoskodik, és erről a kirendelő hatóságot haladéktalanul értesíti.
(4) Ha a kirendelő hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, a társaság vezető tisztségviselője más szakértőt jelöl ki.
22. § (1)91 A társaság névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmét az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatósághoz kell benyújtani. A társaság igazságügyi szakértői tevékenység folytatására a névjegyzékbe történő bejegyzéssel válik jogosulttá.
(2)92 A kérelemben meg kell jelölni
a) a társaság cégnevét, cégjegyzékszámát és székhelyét,
b) a társaság azon igazságügyi szakértő tagjának vagy alkalmazottjának nevét és nyilvántartási számát, aki a társaság nevében el kíván járni és
c) a b) pontban megjelölt igazságügyi szakértő azon szakterületét (szakterületeit), amelyre a társaság a névjegyzékbe való felvételét kéri.
(3)93 A kérelemhez csatolni kell a társaság kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a hatósági kirendelésnek – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – eleget tesz, valamint a névjegyzékbe való felvételi eljárásért fizetendő díj megfizetéséről szóló igazolást.
(4)94 A névjegyzékbe való felvételről és a felvételi kérelem elutasításáról szóló döntésre a 9. és 10. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
23. § (1)95 A társaságnak a 2. számú melléklet 2. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza. A mellékletben meghatározott adatok az ed) és a g) pont kivételével nyilvánosak és azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a világhálón is közzéteszi.
(2)96 Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat – ideértve azon szakterület (szakterületek) változását, melyen a társaság igazságügyi szakértői tevékenységet végez – a társaság vezető tisztségviselője köteles 8 napon belül az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni.
(3)97 Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék – a 2. számú melléklet 2. pont a)–c) pontjában, e) pont ea), eb) és ed) alpontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
24. § A társaságot a névjegyzékből törölni kell, ha
a)98 a cégbíróság a cégjegyzékből – a 24/B. §-ban megjelölt eset kivételével – törli,
b) nincs a névjegyzékben szereplő tagja vagy alkalmazottja,
c)99 a névjegyzékben szereplő valamennyi tagjának vagy alkalmazottjának a kamarai tagsága szünetel vagy fel van függesztve,
d) a 3. § (3) bekezdésének d) pontjában, vagy a 23. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének ismételten, felhívás ellenére nem tesz eleget,
e) azt a társaság kéri.
24/A. §100 A vállalkozás az igazságügyi szakértői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni. A vállalkozás az igazságügyi szakértői tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén e tevékenység folytatására jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.
24/B. §101 Ha a társaság társasági formaváltás vagy egyesülés útján szűnt meg, és a jogutód társaság a 20. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, úgy a jogutódlást az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben átvezeti.
Az igazságügyi szakértői intézmények
25. § (1)102 Igazságügyi szakértői intézményt a miniszter vagy vele egyetértésben más miniszter alapíthat és szüntethet meg.
(2) A szakértői intézmény költségvetési szerv.
(3) A szakértői intézmény alaptevékenységének minősül
a) olyan ügyben történő hatósági kirendelés teljesítése, amelyben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a bizonyítási eljárás hivatalból való lefolytatását,
b) a külön jogszabályban meghatározott ügyekben való kirendelés teljesítése, továbbá
c) az a) és b) pontban felsorolt alaptevékenység ellátása érdekében külön jogszabályban megjelölt igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi, és nyilvántartási feladatok ellátása, valamint a működési feltételek biztosítása.
(4) A szakértői intézmény az alaptevékenysége körébe tartozó kirendelésnek más tevékenységét megelőzően köteles eleget tenni.
(5) A szakértői intézmény a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak olyan kirendelést, illetve szakvélemény készítésére irányuló megbízást fogadhat el, amely alaptevékenységéből fakadó kötelezettségeinek teljesítését nem veszélyezteti.
(6) A szakértői intézmény szakértői tevékenységén kívül – az oktatási és tudományos tevékenységen kívül – vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
26. § (1) Az egyetemek igazságügyi orvostani intézeteire e törvénynek az igazságügyi szakértői intézményekre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az egyetemek igazságügyi orvostani intézeteiben működő igazságügyi szakértőkre – az igazságügyi szakértővé válásra, a névjegyzékre és szakértői díj megállapítására vonatkozó szabályok kivételével – külön törvény eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
27. § (1)103 A szakértői intézmény nevében eljáró igazságügyi szakértő a szakvéleményt a saját szakmai felelőssége mellett, az intézmény nevében adja, és az intézmény bélyegzőjét használja. Az intézmény vezetője ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a szakvélemény az intézmény tevékenységi körében és az eljárási jogszabályok betartásával készült. A szakvéleményt a szakértő írja alá, a szakvéleményben fel kell tüntetni a szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő nevét és szakterületét.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései irányadóak arra az esetre is, ha a szakértői intézmény alkalmazásában álló igazságügyi szakértő természetes személyként kerül kirendelésre.
(3)104 A szakértői intézmény nevében kizárólag igazságügyi szakértő járhat el abban az esetben, ha a szakértői intézmény igazságügyi szakértői szakterületen ad véleményt.
(4)105 Ha az intézmény nevében a szakvéleményt az intézmény névjegyzékben nem szereplő alkalmazottja adja, akkor eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
28. § (1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt a szakértői intézmény vezetője az intézményben működő igazságügyi szakértők közül jelöli ki.
(2) Nem jelölhető ki a szakértői intézménynek az az igazságügyi szakértője, akinél a jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok az intézmény vezetőjére áll fenn, az intézményben működő egyetlen igazságügyi szakértő sem adhat szakvéleményt.
(3) Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, a szakértői intézmény vezetője más szakértő kijelöléséről a saját hatáskörében gondoskodik, és erről a kirendelő hatóságot haladéktalanul értesíti.
(4) Ha a kirendelő hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, a szakértői intézmény vezetője más szakértőt jelöl ki.
28/A. §106 (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben nyilvántartást vezet a szakértői intézmény
a) megnevezéséről,
b) elérhetőségéről (székhely, telefon, telefax, e-mail),
c) vezetőjének nevéről és
d) alkalmazásában álló vagy oda szolgálatteljesítésre berendelt igazságügyi szakértők szakterületéről.
(2) A szakértői intézmény (1) bekezdésben foglalt adatai nyilvánosak és azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a világhálón is közzéteszi. Az (1) bekezdésben foglaltakat a szakértői intézmény szakértői tevékenységet végző szervezeti egységeire is megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat – ideértve azon szakterület (szakterületek) változását, melyen a szakértői intézmény szakértői tevékenységet végez – a szakértői intézmény vezetője köteles 8 napon belül az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni.
(4)107 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés d) pontjában foglalt adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
Az igazságügyi szakértői testületek
29. § (1)108 A miniszter – a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben az ott meghatározott szakkérdésekben szakértőként vélemény nyilvánítására igazságügyi szakértői testületet (a továbbiakban: Testület) hozhat létre. A Testület – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – jogi személy.
(2)109 A Testület tagja olyan szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező személy lehet, aki az adott szakterületen tudományos fokozattal vagy legalább tíz éves igazságügyi szakértői gyakorlattal rendelkezik. A testület elnökét és tagjait a miniszter – a szakterületet felügyelő miniszter egyetértésével – öt évre nevezi ki.
(3) A Testület szakértőként vélemény nyilvánítására eseti bizottságot hoz létre. A bizottság három, legfeljebb öt tagú, eljárása során független, munkájáért külön díjazásban részesül. A Testület és a bizottság eljárásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
(4)110 A Testület tagjai a miniszter vagy képviselője jelenlétében esküt tesznek. A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak első mondatát követően a következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.”
(4a)111 Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértői testületi tag.
(5)112 A jogi személy Testület a vagyonával önállóan gazdálkodik, üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a feladatai ellátásához vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó mértékben folytathat. A Testület tartozásaiért a saját vagyonával felel, a tagok a Testület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(6)113 A Testület működése felett a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol, melynek célja annak ellenőrzése, hogy a Testület működése az ügyrendjének és a jogszabályoknak megfelel, és a kirendelésnek eleget tesz. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan kérelem vizsgálatára, amelyben foglaltak alapján a bírósági vagy hatósági eljárási törvények alapján jogorvoslatnak van helye, valamint a szakértői vizsgálatra és a szakvélemény tartalmára.
(7)114 A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében
a) felhívja a Testület tagjait a szabályszerű működés helyreállítására,
b) összehívja a Testület tagjait a szabályszerű működéshez szükséges intézkedések megtétele érdekében, vagy
c) ha a szabályszerű működés másként nem biztosítható, a Testület elnökének megbízatását – a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben – visszavonja.
(8)115 Nem jogi személy a Testület akkor, ha a gazdálkodása a miniszter rendeletében szabályozott egyéb módon is biztosított.
A szakértőjelölt, szakkonzultáns és a segédszemélyzet
30. §116 (1)117 A szakértő a szakértői vélemény elkészítéséhez a megfelelő szakismerettel rendelkező más személy segítségét (szakkonzultáns), a szakvélemény előkészítéséhez szakértőjelölt közreműködését, a technikai jellegű tevékenység elvégzésére segédszemélyzetet vehet igénybe. A szakkonzultáns, a szakértőjelölt és a segédszemélyzet igénybevételéről a szakvéleményben a kirendelő hatóságot tájékoztatni kell, a szakvéleményben továbbá fel kell tüntetni, hogy a szakkonzultáns milyen szakkérdésekben nyilvánított véleményt.
(2) A szakkonzultáns igénybevételéhez – ha a Kormány vagy a miniszter rendelete eltérően nem rendelkezik – a szakértőnek be kell szereznie a kirendelő hatóság hozzájárulását. Ha a szakvélemény elkészítéséhez személy vizsgálatára van szükség, és a kirendelő hatóság a kirendelő határozatban nem írja elő a szakkonzultáns személyéhez történő hozzájárulás kötelezettségét, a szakkonzultáns igénybevételéhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(3) A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében – igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével – közreműködik a szakvélemény előkészítésében.
(4)118 A szakértőjelölt kérelmére a szakértői kamara a szakértőjelölti minőség igazolására igazgatási szolgáltatási díj ellenében tizenöt napon belül hatósági igazolványt állít ki, amely tartalmazza a szakértőjelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, a szakértőjelölti igazolvány számát, valamint a szakértőjelölt munkájának felügyeletét ellátó igazságügyi szakértő nevét és nyilvántartási számát. Az igazolvány kiállítására az a szakértői kamara illetékes, amelynek a szakértőjelölt munkájának felügyeletét ellátó igazságügyi szakértő a tagja.
(5) A szakértői kamara az igazolványt akkor állítja ki, ha a szakértőjelölt a kérelemhez mellékelte a munkája felügyeletének alapjául szolgáló jogviszonyról szóló okiratot.
Szakértői módszertani levél119
30/A. §120 (1) A MISZK elnöksége (a továbbiakban: elnökség) a szakértői tevékenység egységes és magas színvonalú ellátása érdekében szakértői módszertani levelet ad ki. A módszertani levél kiadását a MISZK és a szakértői kamara szakbizottságai, valamint a miniszter indítványozhatja.
(2) Az elnökség az indítvány alapján a szakértői módszertani levél kidolgozása érdekében a szakértői módszertani levéllel érintett igazságügyi szakértői szakterületre a névjegyzékbe bejegyzett szakértőkből álló – a (4) bekezdés kivételével – nyolctagú bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hív össze. A bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.
(3) A szakértői intézmények tevékenységi körébe eső szakterületekhez tartozó szakkérdésekben a szakértői módszertani levél kiadásához az érintett szakértői intézmény(ek) egyetértése szükséges. Ebben az esetben a bizottság négy tagját az érintett szakértői intézmény(ek) jelöli(k) ki.
(4) Olyan szakkérdésben, amelyre nézve a szakvélemény adására külön jogszabály kizárólagosan valamely szervet jogosít fel, a háromtagú bizottság tagjait e szerv jelöli ki. Ha a szakvélemény adására több szerv jogosult, minden szerv két tagot jelöl a bizottságba.
(5) Az elnökség nem adhat ki szakértői módszertani levelet olyan szakterületen, amelyen az egészségügyért felelős miniszter vagy annak irányítása, felügyelete alatt működő szervezet külön jogszabály alapján módszertani levél kiadására jogosult.
30/B. §121 (1) A szakértői módszertani levél tervezetét a bizottság elnöke terjeszti az elnökség elé.
(2)122 A szakértői módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság többsége, de legalább hat tagja támogatja. Ha a bizottság hat tagból vagy annál kevesebből áll, akkor a szakértői módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság valamennyi tagja támogatja.
(3) Az elnökség a szakértői módszertani levelet megküldi a miniszter részére, amelyhez csatolja a bizottság tagjainak névsorát és a tagok támogatását igazoló iratokat.
30/C. §123 (1) A miniszter gondoskodik a szakértői módszertani levél Hivatalos Értesítőben történő közzétételéről, és az általa vezetett minisztérium honlapján való megjelentetéséről. A szakértői módszertani levél – annak visszavonásáig – a honlapról nem távolítható el.
(2) Ha az elnökség nem csatolja a 30/B. § (3) bekezdésben megjelölt iratokat, a miniszter a szakértői módszertani levelet visszaküldi az elnökség részére.
(3) Az elnökség figyelemmel kíséri a közzétett szakértői módszertani leveleket, és szükség esetén intézkedik – a szakértői módszertani levél kiadására vonatkozó rendelkezések szerint – azok visszavonásáról, illetve új módszertani levél kiadásáról.
30/D. §124 A szakértői módszertani levél a Hivatalos Értesítőben történő közzétételétől a kirendelő szerv számára tájékoztatásul, a szakértőnek pedig a szakértő tevékenység ellátása során iránymutatásul szolgál. Ha a szakértő a szakértői módszertani levélben foglaltaktól eltér, azt a szakvéleményben meg kell indokolnia.
Záró és átmeneti rendelkezések
31. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak kivételekkel – 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2)125
(3) A 17. § (4) és (5) bekezdésének az igazságügyi szakértői intézményekre vonatkozó rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba. A hatálybalépés napjáig az igazságügyi szakértői intézmények esetén a szakértői díjat az állam javára kell felszámítani, és az az államot illeti meg.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva kizárólag meghatározott szervezet adhat szakvéleményt,126
b) azokat a szervezeteket, amelyek meghatározott szakterületeken szakvéleményt adhatnak,127
c) a névjegyzékre és a névjegyzékben szereplő adatok és tények nyilvántartása eljárási rendjére vonatkozó részletes szabályokat,128
d)129 az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság vagy hatóságok kijelölését,130
e)131
(5)132 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a) a szakértő eljárására, a szakvéleményre, a szakértői vizsgálatra és az egyes vizsgálattípusokra, a szakértői vizsgálathoz szükséges mintavételre és a vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátására, a szakértői ügyvitelre,133
b) az igazságügyi szakértői igazolványra,134
c) az igazságügyi szakértők jogi oktatására és vizsgájára, az oktatás és vizsga lebonyolítására és díjára, az oktatáson való részvétel szabályaira, a vizsga alóli mentesség eseteire és igazolásának szabályaira, valamint az oktatáson való részvétel és a vizsga letételének igazolására,135
d) az igazságügyi szakértő részére kötelező továbbképzés rendszerére, a továbbképzés teljesítésének mérési rendszerére és igazolására, a továbbképzés formáira, lebonyolításának módjára, a továbbképzési kötelezettség alóli mentesség eseteire és igazolásának szabályaira, valamint a továbbképzési program tartalma kialakításának módjára
vonatkozó részletes szabályokat.
(6)136 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a)137 az igazságügyi szakértői szakterületeket, valamint a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekre, az egyes szakterületek esetében a névjegyzékbe-vételi eljárás során a gyakorlati idő csökkentéséhez figyelembe vehető szakértőjelölti szakmai gyakorlati tapasztalatra, tudományos fokozatra, képesítésre és ágazati szakértői jogosultságra, ezek igazolására, valamint a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértő esetében a feltételek alóli mentesülésre,138
b)139 az igazságügyi szakértők alapismereti oktatására és vizsgájára, az oktatás és vizsga lebonyolítására és díjára, az oktatáson való részvétel szabályaira, a vizsga alóli mentesülés eseteire és igazolásának szabályaira, valamint az oktatáson való részvétel és a vizsga letételének igazolására,140
c)141 az érintett szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben a szakértői testületeket, valamint azok működésére, szervezetére és eljárására,142
d) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyi szakértői tevékenységet végzők díjazására, valamint a szakkonzultáns és a segédszemélyzet munkadíjára,143
e)144 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe-vételi eljárás, a szakterület kiterjesztése iránti eljárás, a kamarai tagság szünetelésének engedélyezése iránti eljárás és a szakértőjelölti igazolvány kiállítása iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díjának összegére, befizetésére, visszatérítésére és nyilvántartására145
vonatkozó részletes szabályokat.
(7)–(8)146
32. § (1)147 A miniszter 2014. december 31-ig
a) felülvizsgálja a névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértők névjegyzékbe vétele feltételeinek fennállását,
b)148
(2)149 Az (1) bekezdés alapján végzett vizsgálat eredményéről a miniszter az igazságügyi szakértőt írásban értesíti, aki az abban foglaltakról az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozhat.
(3)150 Ha a felülvizsgálat során a miniszter megállapítja, hogy az igazságügyi szakértő 2005. december 31. előtt névjegyzékbe bejegyzett szakterülete megfeleltethető a miniszter rendeletében meghatározott valamely szakterületnek, és az igazságügyi szakértő e területen megfelel az igazságügyi szakértővé váláshoz e törvényben és a miniszter rendeletében előírt feltételeknek, módosítja az igazságügyi szakértő szakterületét a rendeletnek megfelelően.
(4)151 Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján végzett vizsgálat szerint az igazságügyi szakértővé válás feltételei a (3) bekezdés szerint nem állnak fenn, a miniszter – az (5) bekezdés kivételével – határozatot hoz a törlési ok fennállásának megállapításáról.
(5)152 Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján végzett vizsgálat alapján a miniszter megállapítja, hogy az igazságügyi szakértő 2005. december 31. előtt névjegyzékbe bejegyzett szakterülete megfeleltethető a miniszter rendeletében meghatározott valamely szakterületnek, és a szakértővé váláshoz e törvényben és a miniszter rendeletében előírt képesítési feltételnek nem felel meg, a szakértő erről szóló jogerős határozat kézhezvételétől számított két éven belül köteles igazolni, hogy az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges képesítést megszerezte, illetve hogy az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges végzettség megszerzése érdekében elengedhetetlen képzésben részt vesz.
(6)153 Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság – a miniszter értesítése alapján – akkor is törli az igazságügyi szakértőt a névjegyzékből, ha az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül a képzésben való részvételét igazolta, azonban a végzettség megszerzéséhez előírt képzési idő elteltével a végzettséget nem szerzi meg.
(7)–(9)154
Az Európai Unió jogának való megfelelés155
33. §156 E törvény 12. § (1) bekezdése, 12/B. §-a és 13. § (1) bekezdés l) pontja a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
34. §157
35. §158
36. §159
37. §160
38. §161
1. számú melléklet a 2005. évi XLVII. törvényhez162
Elérhetőség: |
|
Lakcím: |
|
Munkahely név: |
................................................................................................................................................... |
Munkahelyi cím: |
|
Szakmai kamarai tagság, az igazságügyi szakértői kamarai tagság kivételével |
Belépési dátum |
|
............. év .......... hó ....... nap |
|
............. év .......... hó ....... nap |
Végzettség |
Végzettségi szint |
Megszerzés éve |
|
|
|
|
|
|
Nyelvismeret |
Nyelvismeret foka |
|
|
|
|
Tudományos fokozatok (Egyetemi doktor, PHD stb.) |
Megszerzés éve |
|
|
|
|
Közlemények |
Bejegyezni kért szakterület(ek) |
|
|
|
2. számú melléklet a 2005. évi XLVII. törvényhez
3. számú melléklet a 2005. évi XLVII. törvényhez176
A törvényt az Országgyűlés a 2005. május 23-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2005. június 14. A törvényt a 2016: XXIX. törvény 166. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2016. június 15. napjával.
Az 1. § (1) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 143. § (5) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az 1. § (2) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 88. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 2013: XXXIV. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 143. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. § (3) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 89. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (1) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 90. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: CCXI. törvény 49. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdését a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (3) bekezdés a) pontja a 2009: CXLIX. törvény 99. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXX. törvény 92. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdésének e) pontját a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CXLIX. törvény 99. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CCI. törvény 269. § a) pontja, a 2013: CCLII. törvény 111. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdésének f) pontja a 2009: LXXV. törvény 90. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § új (4) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 99. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(7) bekezdés számozását (5)–(8) bekezdésre változtatta.
A 3. § (4) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 143. § (5) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. Az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: CXLIX. törvény 99. § (3) bekezdése.
A 3. § (5) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 90. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009: CXLIX. törvény 99. § (3) bekezdése, szövege a 2010: CLII. törvény 2. § (68) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (6a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 56. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. § (6) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 90. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Az eredeti (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta a 2009: CXLIX. törvény 99. § (3) bekezdése.
A 3. § (7) bekezdés c) pontja a 2012: CCXI. törvény 49. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (7) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 90. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Az eredeti (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatta a 2009: CXLIX. törvény 99. § (3) bekezdése.
A 4. § a 2009: LXXV. törvény 91. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. § (1) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 99. § (4) bekezdésével megállapított, a 2013: LXXXIV. törvény 56. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 99. § (5) bekezdése iktatta be.
A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: LXXXIV. törvény 56. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4/B. §-t a 2011: CLXXX. törvény 93. §-a iktatta be.
A 4/C. §-t a 2012: CCXI. törvény 49. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (1a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (2) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 94. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 94. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § új (4) bekezdését a 2009: LII. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(6) bekezdés számozását (6)–(8) bekezdésre változtatta. Az 5. § (4) bekezdése a 2011: CLXXIV. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § új (5) bekezdését a 2009: LII. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(6) bekezdés számozását (6)–(8) bekezdésre változtatta. Az 5. § (5) bekezdése a 2011: CLXXIV. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § eredeti (4) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009: LII. törvény 14. § (2) bekezdése, szövege a 2011: CLXXX. törvény 94. § (3) bekezdésével megállapított, a 2013: LXXXIV. törvény 56. § (8) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (6a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 56. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. § h) pontja szerint módosított szöveg. Az 5. § eredeti (5) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2009: LII. törvény 14. § (2) bekezdése.
Az 5. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. § h) pontja szerint módosított szöveg. Az 5. § eredeti (6) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2009: LII. törvény 14. § (2) bekezdése.
Az 5. § (9) bekezdését a 2012: CCXI. törvény 49. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5/A. §-t a 2009: LXXV. törvény 92. §-a iktatta be. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 6. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. A 6. §-t újonnan a 2009: CXLIX. törvény 99. § (6) bekezdése iktatta be.
A 6. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 2013: LXXXIV. törvény 56. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének d) pontja, a 2010: CXXVII. törvény 25. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: CXLIX. törvény 99. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés c) pontját a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: LXXXIV. törvény 56. § (4) bekezdése iktatta be.
A 8. § (1) bekezdésének e) pontját a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8. § (1) bekezdésének g) pontja a 2009: LXXV. törvény 93. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8. § (1) bekezdés j) pontját a 2009: CXLIX. törvény 99. § (8) bekezdése iktatta be.
A 8. § (2) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 143. § (5) bekezdésének e) pontja, a 2013: LXXXIV. törvény 56. § (8) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdését a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXI. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.
A 8. § (4) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 93. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8. § (5) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 93. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § a 2009: LXXV. törvény 94. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (1) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (68) bekezdése, a 2015: CLXXXVI. törvény 110. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § a 2009: LXXV. törvény 95. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a kérelem benyújtására 2009. október 1. napját követően került sor.
A 11. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. § h) pontja, a 2009: LXXV. törvény 143. § (5) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 11. § (3) bekezdését a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. §-t megelőző alcím a 2009: LXXV. törvény 143. § (5) bekezdésének g) pontjával megállapított szöveg.
A 12. § a 2011: CLXXX. törvény 95. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (4) bekezdése a 2012: CLXXXIV. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (5) bekezdését a 2012: CLXXXIV. törvény 40. §-a iktatta be.
A Magyar Közlöny 2012. évi 167. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A 12. § (6) bekezdését a 2012: CLXXXIV. törvény 40. §-a iktatta be.
A 12/A. §-t a 2009: LXXV. törvény 96. §-a iktatta be. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 12/B. §-t a 2011: CLXXX. törvény 96. §-a iktatta be.
A 12/C. §-t a 2011: CLXXX. törvény 97. §-a iktatta be.
A 13. § (1) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 97. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (1) bekezdés l) pontját a 2011: CLXXX. törvény 98. §-a iktatta be.
A 13. § (2) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 143. § (5) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (3) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 97. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (4) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 97. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2010: CLII. törvény 2. § (68) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 14. § (1) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 143. § (5) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 14. § (2) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 143. § (5) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 16. § (1) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 143. § (5) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 16. § (2) bekezdését a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének i) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LII. törvény 14. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXIV. törvény 55. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 16. § (5) bekezdését a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének i) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LII. törvény 14. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXIV. törvény 55. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. § h) pontja, a 2009: LXXV. törvény 143. § (5) bekezdésének l) pontja és 144. § (5) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (2) bekezdését a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének k) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (3) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 98. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (4) bekezdése alapján, azokban az ügyekben, amelyekben a szakértői kirendelés szakértő általi kézhezvételére 2009. december 31-ig került sor, a 2009. szeptember 30. napjáig hatályos rendelkezést kell alkalmazni.
A 17. § (4) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 98. §-ával megállapított, a 2011: CLXXX. törvény 105. §-a szerint módosított szöveg.
A 17. § (5) bekezdését a 2009: CL. törvény 169. § (9) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17/A. §-t a 2011: CLXXX. törvény 99. §-a iktatta be.
A 17/A. § (3) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 17/A. § (4) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 17/A. § (5) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 49. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § a 2009: LXXV. törvény 99. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 18/A. §-t a 2009: LXXV. törvény 100. §-a iktatta be. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 18/B. §-t a 2009: LXXV. törvény 100. §-a iktatta be. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 19. §-t megelőző alcím a 2009: LXXV. törvény 101. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § a 2009: LXXV. törvény 101. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 20. § (1) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 102. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 20. § (4) bekezdése a 2009: LII. törvény 14. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 10. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 21. § (2) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 143. § (5) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 22. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 103. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 22. § (3) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 103. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 22. § (4) bekezdését a 2009: LXXV. törvény 103. §-a iktatta be. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 23. § (1) bekezdése a 2009: LII. törvény 14. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 10. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 23. § (2) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 104. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 23. § (3) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 56. § (5) bekezdése iktatta be.
A 24. § a) pontja a 2011: CLXXX. törvény 100. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § c) pontja a 2009: LXXV. törvény 105. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 24/A. §-t a 2009: LXXV. törvény 106. §-a iktatta be, szövege a 2011: CCI. törvény 269. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 24/B. §-t a 2011: CLXXX. törvény 101. §-a iktatta be.
A 25. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. § h) pontja és a 151. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 143. § (5) bekezdésének o) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 27. § (3) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 107. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 27. § (4) bekezdését a 2007: CLI. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28/A. §-t a 2009: LXXV. törvény 108. §-a iktatta be. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 28/A. § (4) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 56. § (6) bekezdése iktatta be.
A 29. § (1) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 109. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 29. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (4) bekezdése a 2011: CCI. törvény 268. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: CCXI. törvény 49. § (4) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (4a) bekezdését a 2011: CCI. törvény 268. § (2) bekezdése iktatta be.
A 29. § (5) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 109. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 29. § (6) bekezdését a 2009: LXXV. törvény 109. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 29. § (7) bekezdését a 2009: LXXV. törvény 109. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 29. § (8) bekezdését a 2009: LXXV. törvény 109. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 30. § a 2009: LXXV. törvény 110. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 30. § (1) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 105. §-a szerint módosított szöveg.
A 30. § (4) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (68) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 30/A. §-t megelőző alcímet a 2009: LXXV. törvény 111. §-a iktatta be. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 30/A. §-t a 2009: LXXV. törvény 111. §-a iktatta be. E módosító törvény 142. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1. napját megelőzően a 2/1998. (V. 19.) IM rendelet alapján kiadott módszertani leveleket a MISZK elnöksége 2011. január 1-jéig felülvizsgálja, melyre a 30/A. §-t alkalmazni kell. Lásd még a 142. § (2) bekezdését.
A 30/B. §-t a 2009: LXXV. törvény 111. §-a iktatta be. E módosító törvény 142. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1. napját megelőzően a 2/1998. (V. 19.) IM rendelet alapján kiadott módszertani leveleket a MISZK elnöksége 2011. január 1-jéig felülvizsgálja, melyre a 30/A. §-t alkalmazni kell. Lásd még a 142. § (2) bekezdését.
A 30/B. § (2) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 102. §-ával megállapított szöveg.
A 30/C. §-t a 2009: LXXV. törvény 111. §-a iktatta be. E módosító törvény 142. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1. napját megelőzően a 2/1998. (V. 19.) IM rendelet alapján kiadott módszertani leveleket a MISZK elnöksége 2011. január 1-jéig felülvizsgálja, melyre a 30/A. §-t alkalmazni kell. Lásd még a 142. § (2) bekezdését.
A 30/D. §-t a 2009: LXXV. törvény 111. §-a iktatta be. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 31. § (2) bekezdését a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.
A 31. § (4) bekezdésének d) pontját a 2006: CIX. törvény 147. § (4) bekezdése iktatta be.
A 31. § (4) bekezdésének e) pontját a 2006: CIX. törvény 147. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének m) pontja.
A 31. § (5) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 112. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 19/2006. (IV. 24.) IM rendeletet.
Lásd a 10/2006. (III. 7.) IM rendeletet.
A 31. § (6) bekezdése a 2007: CLI. törvény 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (6) bekezdésének a) pontja a 2009: LXXV. törvény 112. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 9/2006. (II. 27.) IM rendeletet, a 3/2007. (I. 24.) EüM rendeletet, az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendeletet.
A 31. § (6) bekezdésének b) pontja a 2009: LXXV. törvény 112. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 27/2006. (X. 5.) IRM rendeletet.
A 31. § (6) bekezdésének c) pontja a 2009: LXXV. törvény 112. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (6) bekezdés e) pontját a 2008: XXXIX. törvény 42. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXV. törvény 112. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd az 58/2009. (X. 30.) IRM rendeletet.
A 31. § (7)–(8) bekezdését a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének n) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2006: CIX. törvény 150. § h) pontja, a 2013: LXXXIV. törvény 56. § (8) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. A 32/2008. (XII. 31.) IRM rendelet 19. § (5) bekezdése alapján, akit az igazságügyért felelős miniszter az igazságügyi szakértői névjegyzékbe 2005. december 31-ig felvett, szakértői jogosultságát e törvény 32. § (1) bekezdés a) pontja alapján felülvizsgálta és vegyészet a kriminalisztikában szakterületét e törvény 32. § (1) bekezdés b) pontja szerint vegyészet (kivéve toxikológia) szakterületre módosította, annak e szakterülete 2009. január 1. napjától forenzikus vegyészet szakterületnek felel meg.
A 32. § (1) bekezdésének b) pontját a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének o) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (3) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 113. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő felülvizsgálatokra is alkalmazni kell. A felülvizsgálat lefolytatásának nem akadálya, ha az igazságügyi szakértő tagsága az igazságügyi kamarában szünetel vagy felfüggesztés alatt áll.
A 32. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. § h) pontja, a 2009: LXXV. törvény 143. § (5) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 32. § (5) bekezdése a 2009: LXXV. törvény 113. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő felülvizsgálatokra is alkalmazni kell. A felülvizsgálat lefolytatásának nem akadálya, ha az igazságügyi szakértő tagsága az igazságügyi szakértői kamarában szünetel vagy felfüggesztés alatt áll.
A 32. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 150. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (7)–(9) bekezdését a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének p) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXXX. törvény 103. §-a iktatta be.
A 33. §-t a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének q) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXXX. törvény 103. §-a iktatta be.
A 34. §-t és a megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. § 779. pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. §-t és a megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. § 779. pontja hatályon kívül helyezte.
A 36. §-t a 2006: XCIV. törvény 26. § d) pontja, a 36. § előtti alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. § 779. pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. §-t és a megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. § 779. pontja hatályon kívül helyezte.
A 38. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. § 779. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet a 2009: LXXV. törvény 114. §-ával megállapított, a 2009: CXLIX. törvény 99. § (9) bekezdése, a 2013: LXXXIV. törvény 56. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 1.a) pontja a 2009: LXXV. törvény 115. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. számú melléklet 1.b) pontja a 2009: LXXV. törvény 115. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. számú melléklet 1.f) pontja a 2009: LXXV. törvény 115. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. számú melléklet 1.m) pontjának mg) alpontját a 2009: LXXV. törvény 115. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. számú melléklet 1.q) pontját a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének r) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: LXXXIV. törvény 56. § (7) bekezdése iktatta be.
A 2. számú melléklet 1.s) pontja a 2009: LXXV. törvény 115. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. számú melléklet 1. pont s) pont sb) alpontja a 2013: LXXXIV. törvény 56. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 1. pont t) alpontját a 2009: LII. törvény 14. § (7) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 10. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 23. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 2. számú melléklet 1. pont u) alpontját a 2011: CLXXX. törvény 104. §-a iktatta be.
A 2. számú melléklet 2.d) pontja a 2009: LXXV. törvény 143. § (5) bekezdésének r) pontjával megállapított szöveg. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. számú melléklet 2. pont e) alpontja a 2009: LII. törvény 14. § (8) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 10. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 2. számú melléklet 2.g) pontját a 2009: LXXV. törvény 144. § (5) bekezdésének s) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. számú melléklet 2. pont h) alpontját a 2009: LII. törvény 14. § (9) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 10. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 3. számú mellékletet a 2009: LXXV. törvény 116. §-a iktatta be. E módosító törvény 140. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás