BÜ BH 2005/48
BÜ BH 2005/48
2005.02.01.
Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét valósítja meg a terhelt, ha fegyverismereti jártasságot igazoló vizsgabizottság tagjaként a vizsgabizonyítványokban az aláírásával a valóságtól eltérően igazolja, hogy a vizsgázók az elméleti és a gyakorlati vizsgát eredményesen letették [Btk. 275. § b) pont; 14/1991. (X. 31.) BM r. 10. sz. melléklet].
A III. r. terheltet az elsőfokú bíróság a 2002. július 2. napján hozott ítéletével 73 rb. hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
A másodfokú bíróság a 2003. február 3. napján kelt ítéletével a III. r. terhelt vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a 73 rb. hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntette és a terheltet megrovásban részesítette.
A megállapított tényállás lényege a következő:
A III. r. terhelt a rendőr-főkapitányság állományában dolgozott, mint fegyverzeti előadó.
A 2000. évben és 2001 januárjában a III. r. terhelt és társai a megyei rendőr-főkapitányság vezetője által kiadott megbízólevél alapján, mint a vizsgabizottság tagjai, fegyverismereti jártasságot igazoló vizsgáztatást végeztek.
A III. r. terhelt és társai a vizsgáztatást nem minden esetben a jogszabályi előírások szerint folytatták le. A vizsgázó személyek egy része gyakorlati lövészeten és azt követően írásbeli vizsgán vett részt, míg a szóbeli vizsgára nem került sor. A vizsgázók másik csoportja a terhelt által szervezett írásbeli vizsgán vett részt, míg a szóbeli vizsga és a lőgyakorlat elmaradt.
A III. r. terhelt előtt 11 személy nem tett szóbeli vizsgát, 29 személy lőgyakorlaton nem vett részt, valamint 33 személy szóbeli és gyakorlati vizsgát sem tett.
A vizsgázók közül többen vadászvizsgával rendelkeztek, mások a lövészklub tagjaiként minősített versenyzők voltak. A terhelt és terhelttársai az általuk megtartott vizsgák adatai és a vizsgázók személyi körülményeinek ismeretében a fegyverhasználattal kapcsolatban kiadott 14/1991. BM rendelet 11. számú melléklete szerint előre nyomtatott vizsgabizonyítványt – amely azt tartalmazta, hogy a vizsgázó a vonatkozó elméleti és gyakorlati vizsgát eredményesen letette – kitöltve és aláírva a vizsgázó személynek kiadták azzal a meggyőződéssel, hogy a vizsgáztató a lőfegyver biztonságos használatára képes.
A másodfokú bíróság eljárást megszüntető és megrovást alkalmazó végzése ellen a terhelt védője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 405. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Álláspontja szerint tévedett a megyei bíróság, amikor a terhelt cselekményét szándékosan elkövetettként értékelte.
Arra hivatkozott, hogy a terhelt a vizsgabizonyítványokkal érintett vizsgázókat nem felügyelte, a lövészetet a bizottság elnöke és másik tagja bonyolította, ilyen esetekben a lőgyakorlat eredményes megtörténtéről szóló tájékoztatását elfogadta. A terhelt ezeket az állításokat nem ellenőrizte, nem járt el kellő körültekintéssel és gondossággal, ezért terhére csak a gondatlanság állapítható meg. A vizsgabizottság valamennyi általa kiállított vizsgabizonyítványban azt a meggyőződését rögzítette, hogy a fegyverjártassági követelményeknek minden érintett eleget tett, tehát lényeges tényt a valóságnak megfelelően foglalta közokiratba.
A Legfőbb Ügyészség az átiratában – és az ügyész a nyilvános ülésen is – a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
Nem sértett anyagi jogszabályt a másodfokú bíróság, amikor a terhelt magatartását szándékosként értékelte és büntetőjogi felelősségét hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében megállapította.
A kézi lőfegyverekről és lőszerekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Kormányrendelet 17. § (2) bekezdés b) pontja szerint a lőfegyver tartására jogosító engedély csak akkor adható ki, ha a kérelmező a lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát tesz és a vizsgáztató megítélése szerint a lőfegyver biztonságos használatára képes. A hivatkozott Kormányrendelet végrehajtásáról szóló 14/1991. (X. 31.) BM rendelet 10. számú melléklete határozza meg a vizsga szabályait. A melléklet 2. pontja szerint a vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészből áll. A 4. pont értelmében az elméleti vizsgarész írásbeli tesztből és szóbeli vizsgából áll. A vizsgázó csak eredményes tesztvizsga után bocsátható szóbeli vizsgára, majd annak eredményessége esetén gyakorlati vizsgára. A hivatkozott melléklet 7. pontja kifejezetten kimondja, hogy sikeres vizsgának minden vizsgarész eredményes letétele minősül. A 14/1991. (X. 31.) számú BM rendelet 11. számú melléklete szerint a vizsgabizonyítvány azt igazolja, hogy a vizsgázó a fegyver kezelésére, használatára vonatkozó elméleti és gyakorlati vizsgát letette.
Az irányadó ítéleti tényállás szerint a terhelt, mint a vizsgabizottság tagja tisztában volt a lőfegyver tartására jogosító engedély kiadásának feltételeivel, a vizsga szabályaival. A terhelt hivatali hatáskörében eljárva, mint hivatalos személy ezen szabályokat megszegte, amikor a vizsgáztatás során nem a hivatkozott jogszabályi rendelkezések szerint járt el.
A terhelt ismerte a vizsgabizonyítvány kiállításának tartalmi követelményeit, a vizsgák eredményét. A terhelt a vizsgarészek elhagyásának ismeretében a vizsgák adatai alapján a valóságtól eltérő lényeges tényt hamisan foglalt közokiratba, amikor a vizsgabizonyítványokban aláírásával azt igazolta, hogy a vizsgázók az elméleti és gyakorlati vizsgát egyaránt eredményesen letették. Ez a cselekmény gondatlan elkövetésként nem értékelhető.
A terhelt védője a vizsgák lebonyolításával kapcsolatban olyan tényekre hivatkozik, amelyeket a tényállás nem tartalmaz.
A tényállásból ugyanis az következik, hogy a terhelt az egyes vizsgafázisok kimaradásának ismeretében volt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatokat a Be. 427. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. II. 2348/2003. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás