51/2005. (III. 24.) Korm. rendelet
51/2005. (III. 24.) Korm. rendelet
a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályairól1
A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 27. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A fővárosi és megyei kormányhivatal jogai
és kötelességei a törvényességi felügyelet körében2
1. § (1)3 A fővárosi és megyei kormányhivatal a törvényességi felügyelet ellátása során:
a)4 a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a térségi fejlesztési tanács (a továbbiakban: tanács) elnökének, a tanács törvényben meghatározott feladatai ellátását segítő szervezet (a továbbiakban: munkaszervezet) vezetőjének kérésére szakmai segítséget nyújt;
b) ellenőrzi a jogszabályok megtartását;
c) megtekinti a tanács általános érvényű rendelkezéseit és egyedi döntéseit, a törvényesség érdekében szükség esetén vizsgálatot tart;
d) a tanács elnökétől vagy a munkaszervezet vezetőjétől a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetőleg megküldését, az ehhez szükséges felvilágosítás adását kérheti, valamint ezen iratokba betekinthet.
(2)5 A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkörét a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó előírásoknak megfelelően gyakorolja.
(3)6 A jogszabálysértés megszüntetése érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal a tanács üléséről készült jegyzőkönyvnek, szervezeti és működési szabályzatnak vagy egyéb szabályzatnak a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz történő megérkezésétől számított 60 napon belül, legfeljebb 30 napos határidő tűzésével kezdeményezi
a) a tanács összehívását a törvénysértés megszüntetésére, a tanács tisztségviselője felelősségének megállapítását;
b) általános érvényű rendelkezés (szervezeti és működési szabályzat, egyéb szabályzatok) kiadását, módosítását, vagy egyes rendelkezéseinek vagy az egész rendelkezésnek hatályon kívül helyezését;
c) jogszabálysértő vagy belső szabályzatba ütköző működés megszüntetését;
d) jogszabálysértő vagy belső szabályzatba ütköző határozat módosítását, vagy egyes rendelkezéseinek vagy az egész határozat hatályon kívül helyezését;
e) mulasztással megvalósuló jogszabálysértés esetén az elmulasztott intézkedés meghozatalát.
(4)7 A tanács a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a törvényességi felügyeleti intézkedésben meghatározott határidőn belül annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a fővárosi és megyei kormányhivatalt tájékoztatni.
(5) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a Tftv. 16. § (13) bekezdés a) pontja szerinti keresetindításra nyitva álló határidő kezdete a törvényességi felügyeleti intézkedésben meghatározott határidő eredménytelen elteltének napja.
(6)8 Ha a megadott határidőn belül a tanács intézkedik, annak jogszerűségét a fővárosi és megyei kormányhivatal az intézkedésről szóló tájékoztatásnak a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz történő beérkezésétől számított 60 napon belül megvizsgálja és ebben az esetben a Tftv. 16. § (13) bekezdés a) pontja szerinti keresetindításra nyitva álló határidő kezdete az intézkedés vizsgálatára nyitva álló határidő utolsó napja.
(7)9 A törvényességi felügyelet során szerzett tapasztalatai alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal a tanács gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél.
2. §10 A területfejlesztésért felelős miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatalnál kezdeményezheti az 1. §-ban meghatározott intézkedéseket.
Az ülések jegyzőkönyvei
3. § (1)11 A tanács, valamint a tanács elnökségének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely rögzíti mindazon körülményeket, amelyekből megállapítható, hogy az ülés összehívása, lebonyolítása, határozatainak elfogadása, határozata jogszerű-e. A fővárosi és megyei kormányhivatal vizsgálja, hogy a jegyzőkönyv tartalmazza-e:
a) a nyílt, vagy a zárt ülés megjelölését (a zárt ülés elrendelésének okát);
b) az ülés pontos helyét, idejét;
c) a megjelent tanácstagok és meghívottak nevét, hivatali beosztását, az általuk képviselt szerv megnevezését; valamint amennyiben nem a tag, illetve a meghívott vesz részt az ülésen, a képviseletükben eljáró személy e pontban megjelölt adatait és képviseleti jogosultsága igazolásának módját;
d) a tárgyalt napirendi pontokat;
e) az ülés határozatképességére vonatkozó megállapítást;
f) a hozzászólók nevét, a hozzászólások lényegét;
g) a szavazás számszerű eredményét (ideértve a támogató, az ellenző és a tartózkodó szavazatok számát is);
h) a hozott döntéseket;
i) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak aláírását.
(2)12 A tanács elnöke az ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt 5 nappal, az ülésen felvett jegyzőkönyvet az ülést követő 8 napon belül köteles megküldeni a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
(3)13 A fővárosi és megyei kormányhivatal korlátozás nélkül – az adatvédelmi szabályok betartásával – betekinthet a zárt ülés jegyzőkönyvébe és háttéranyagaiba. A fővárosi és megyei kormányhivatal kérelemre vizsgálja, hogy a tanács tagjainak, valamint az egyéb érintetteknek – a zárt ülés tekintetében a tanács szervezeti és működési szabályzatában foglalt esetleges korlátozással – az előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyveibe történő betekintési jogát a tanács munkaszervezete biztosította-e.
A felügyelő biztos jogállása és kirendelése
4. § (1) Felügyelő biztosnak az az állam- és jogtudományi vagy közgazdasági egyetemi vagy felsőfokú műszaki vagy felsőfokú pénzügyi végzettséggel rendelkező büntetlen előéletű, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy rendelhető ki, aki vállalja a felügyelő biztosi feladatok ellátását és e feladatok ellátása nem összeférhetetlen munkakörével, vállalkozási vagy egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében végzett tevékenységével.
(2)14 Nem lehet felügyelő biztos: a köztársasági elnök; az alkotmánybíró, illetve alapvető jogok biztosa és helyettese; az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője; országgyűlési képviselő; a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője és köztisztviselője; a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatója és más alkalmazottja; bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó; a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja; a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja; a tanács működési területéhez tartozó helyi, illetve megyei önkormányzat képviselője, polgármestere, alpolgármestere, jegyzője (főjegyzője, körjegyzője), hivatalának köztisztviselője, intézményének közalkalmazottja; a kincstár vezetője, alkalmazottja.
(3) Nem lehet felügyelő biztosnak kirendelni azt,
a) aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tagja vagy vezető tisztségviselője annak a gazdasági társaságnak, közhasznú társaságnak, szövetkezetnek, egyesületnek, alapítványnak, amellyel a tanács vagy munkaszervezete szerződéses kapcsolatban áll;
b) aki a felfüggesztett tanács tagja;
c)15 aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján gazdasági társaság vezető tisztségviselőjévé sem választható;
d) aki a kirendelés folytán munkáltatói jogokat gyakorolna közeli hozzátartozója felett;
e) aki a tanács munkaszervezeti feladatait ellátó szerv tagja, alkalmazottja.
(4)16 A felügyelő biztos bármely kizáró ok bekövetkezését haladéktalanul köteles jelenteni a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének. Amennyiben a kizáró ok a kirendelést követően következik be vagy válik ismertté, a kirendelést a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a tudomására jutást követő 3 munkanapon belül visszavonja és egyidejűleg más felügyelő biztost rendel ki.
5. § (1)17 A fővárosi és megyei kormányhivatal a kirendelő határozatban rögzíti a kirendelés okát, a felügyelő biztos által ellátandó feladatokat, a kirendelés időtartamát, a felügyelő biztos tiszteletdíjának mértékét, a feladatok teljesítéséhez igénybe vett költségek elszámolásának módját, valamint a határozat elleni jogorvoslat lehetőségét. A tanács a fővárosi és megyei kormányhivatalnak az intézkedése ellen a felügyelő biztos kirendelése megváltoztatása iránt keresettel fordulhat a bírósághoz. A keresetindításra nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a fővárosi és megyei kormányhivatalnak az intézkedéséről a tanács tudomást szerez.
(2)18 A kirendeléssel egyidejűleg a fővárosi és megyei kormányhivatal a Tftv. 16. § (13) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést hozza meg. Az (1) bekezdés szerinti kirendelés időtartama legfeljebb a kirendelésre okot adó körülmény megszűnésének napjáig tarthat.
6. § (1) Ha a felügyelő biztos kirendelésére a tanács működésének felfüggesztése miatt került sor, a felügyelő biztos megbízatásának időtartama alatt a tanács jogkörét gyakorolja azzal, hogy a szervezeti és működési szabályzatot, valamint a tanács költségvetését nem módosíthatja.
(2) Ha a felügyelő biztos kirendelésére a tanács valamely szerve, illetve tisztségviselője – elnöke, társelnöke, alelnöke, elnöksége – felfüggesztése miatt kerül sor, a felügyelő biztos megbízásának időtartama alatt a felfüggesztett szerv, illetve tisztségviselő jogkörét gyakorolja.
A határozat végrehajtásának felfüggesztése
7. §19 A fővárosi és megyei kormányhivatal a Tftv. 16. § (13) bekezdés a) pontjában meghatározott határozat, illetve egyéb döntés végrehajtásának felfüggesztéséről legkésőbb a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg dönt.
Más szervek közreműködése
8. §20 Feladata ellátásához a fővárosi és megyei kormányhivatal igényelheti a kincstár tanács székhelye szerint illetékes területi szervének vagy más közigazgatási szervnek a közreműködését. A megkeresett szerv vezetője a megkeresésre annak megérkezésétől számított 30 napon belül érdemben válaszolni köteles.
9. § (1)21 A fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása során hozott döntéseiről, az 1. § (5), illetve (7) bekezdéseiben szabályozott intézkedéseiről 8 napon belül értesíti a tanács törzskönyvi nyilvántartását vezető kincstár területi szervét.
(2)22 A 8 napon belüli értesítési kötelezettség a tanács megalakulása, illetve az új összetételben megtartott első ülés jogszerűsége megállapítása érdekében megtartott vizsgálat eredménye tekintetében is terheli a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét. A vizsgálatot a fővárosi és megyei kormányhivatal az iratok beküldésétől számított 30 napon belül elvégzi.
A hivatalvezető részvétele az ülésen
10. §23 A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a tanács ülésén tanácskozási joggal vehet részt.
Záró rendelkezések
11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)–(3)24
12. §25
A rendeletet a 252/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2024. október 31. napjával.
Az 1. §-t megelőző alcím a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés a) pontja a 67/2012. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdésének nyitó szövegrésze a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § b) és c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (6) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (7) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § a 67/2012. (IV. 5.) Korm. rendelet 7. § a) pontja, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 331/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § 62. pontja, a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 106. §-a, a 67/2012. (IV. 5.) Korm. rendelet 7. § b)–d) pontja, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § i) pontja, a 671/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdés c) pontja a 67/2012. (IV. 5.) Korm. rendelet 7. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (4) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § j) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § k) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § a 113/2011.(VII. 7.) Korm. rendelet 31. §-a, a 67/2012. (IV. 5.) Korm. rendelet 7. § f) pontja, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 31. §-a, a 67/2012. (IV. 5.) Korm. rendelet 7. § g) pontja, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § m) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 36. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2)–(3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 547. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. §-t a 67/2012. (IV. 5.) Korm. rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás