541/F/2005. AB határozat
541/F/2005. AB határozat*
2005.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság hatásköri összeütközés miatt az eljáró szerv kijelölése iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Műemlékek Állami Gondnoksága kérelmére indult kastélypark rekonstrukció faállomány-szelekciós munkálatainak engedélyeztetése ügyében eljáró hatóságként Fertőd Város jegyzőjét jelöli ki.
Indokolás
I.
1.1. Fertőd Város jegyzője (a továbbiakban: indítványozó) indítvánnyal fordult a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságához, melyben pozitív hatásköri összeütközés megszüntetését, valamint az eljáró szerv kijelölését kérte az alábbiakra tekintettel.
A Műemlékek Állami Gondnoksága (a továbbiakban: MÁG) a fertődi Esterházy-kastély parkjában kastélypark rekonstrukció faállomány-szelekciós munkálatok (továbbiakban: fakivágás) engedélyezését kérelmezte, amelynek az indítványozó helyt adott, azzal a kikötéssel, hogy a MÁG szerezze be az illetékes örökségvédelmi hivatal hozzájárulását is. Mivel a MÁG ennek hiányában kezdte el a fakivágást, az indítványozó a határozatot visszavonta, és a további fakivágást megtiltotta.
A MÁG ezt követően – mivel a terület a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kövtv.) mellékletében, mint az Állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlék-együttes van feltüntetve – engedélyt kért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Regionális Irodájától (a továbbiakban: Örökségvédelmi Hatóság). A MÁG az Örökségvédelmi Hatóságtól kapott engedélyre hivatkozva fakivágási tevékenységet folytatott.
Az indítványozó azonban 682–4/205. számú határozatával mindennemű fakitermelési munkálatot megtiltott a területen, azzal az indokolással, hogy ilyen jellegű munkálatokat neki, mint elsőfokú természetvédelmi hatóságnak van hatásköre engedélyezni a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 38. § (1) bekezdés e) pontja alapján. A MÁG ezen döntés ellen fellebbezéssel élt, melynek elbírálása a Győr-Moson-Sopron megyei Közigazgatási Hivatalnál (a továbbiakban Hivatal) folyamatban van.
Az indítványozó szerint a Tvtv. 39. §-a értelmezhető úgy is, hogy ebben az ügyben a természetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, azonban a Kövtv. 1. § (2) bekezdésének értelmében a kulturális örökség Kövtv. szerinti védelme nem érinti az e javakon fennálló más jogszabályok alapján fennálló védettséget.
Az indítványozó megkísérelte a kialakult helyzet feloldását, és a Hivatal állásfoglalását kérte. A Hivatal levélben tájékoztatta az indítványozót, hogy nem tud egyértelmű választ adni, és javasolta, hogy a kialakult pozitív hatásköri összeütközés feloldása végett forduljon az Alkotmánybírósághoz.
Ezek után az indítványozó a közte és az Örökségvédelmi Hatóság között kialakult pozitív hatásköri összeütközés megszüntetésére és az eljáró szerv kijelölésére irányuló indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
1.2. Az indítványhoz csatoltan érkezett, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14–3543–3/2005 ügyiratszámú határozatában kimondja, hogy az ügyben az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) is megállapította hatáskörét, az indítványozóhoz hasonlóan szintén a Tvtv. 38. § (1) bekezdés e) pontja alapján, továbbá hivatkozva a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 122. § (23) bekezdésére.
2.1. Az Alkotmánybíróságnak a hatásköri összeütközés feloldására irányuló hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § f) pontja és 50. §-a határozza meg. Az Abtv. 1. § f) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése. Az Abtv. 50. §-a pedig kimondja, hogy ha – a bíróságok kivételével – az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és – a bíróságok kivételével – az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését. Az Alkotmánybíróság – az indítványozó meghallgatása nélkül – dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezettet.
Az Abtv.-nek ez a rendelkezése a hatásköri vita tárgyát képező ügy jellegére tekintet nélkül hatalmazza fel az Alkotmánybíróságot arra, hogy az eljáró szerv kijelölésével megszüntesse az állami szervek között, az állami szervek és önkormányzatok, valamint az önkormányzatok között keletkezett hatásköri összeütközést.
2.2. Az indítványozó államigazgatási hatósági ügyben keletkezett hatásköri vita eldöntését kérte. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 23. § (3) bekezdés b) pontja szerint a hatóságok közötti hatásköri összeütközés esetén az eljáró szervet a Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki. Ugyanakkor a Ket. 171. § (1) bekezdése szerint a Ket. rendelkezéseit csak a törvény hatálybalépése (2005. november 1.) után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Az Alkotmánybíróság előtt fekvő ügy 2005. június 9-én, azaz 2005. november 1-je előtt indult, ezért az Alkotmánybíróság az Abtv. hivatkozott rendelkezései, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 8. § (2) bekezdésének b) pontja alapján megállapította a hatásköri összeütközés megszüntetésére vonatkozó hatáskörét.
Az Áe. hivatkozott szabályozása az Abtv. vonatkozó rendelkezéseihez képest speciális hatásköri szabálynak minősül. Az Alkotmánybíróságnak az Áe. 8. § (2) bekezdése b) pontja alapján konkrét hatósági ügyben keletkezett hatásköri vitában kell állást foglalnia és kijelölni az eljáró szervet. [25/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 639, 641.]
II.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eljárás tárgyát képező ügyben az Áe. 8. §-ának hatálya alá tartozó hatásköri vita keletkezett az Örökségvédelmi Hatóság, az indítványozó valamint a Felügyelőség között.
Az Alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy az Áe. 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatásköri összeütközés akkor keletkezik, ha ugyanabban az ügyben állapítja meg több szerv a hatáskörét. [25/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 639, 641.] Az eljárás alapjául szolgáló vita ugyanabban a fakivágás engedélyezési ügyben keletkezett.
1. A közigazgatási szerv hatásköréről az Áe. 5 § (1) bekezdése előírja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg; ebben meg kell határozni azt a szervet, amely az ügyben első fokon eljár. Ennek megfelelően állapítják meg a Tvtv. 58. § és 62. §-ai a természetvédelmi hatóság hatáskörét, és jelölik ki az első fokon eljáró szervet:
„58. § A természetvédelmi hatósági feladatokat első fokon
a) a települési önkormányzat államigazgatási, hatósági hatáskörébe nem tartozó ügyekben az igazgatóság,
b) a települési önkormányzat államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben a jegyző [az a) és a b) pontok együtt: természetvédelmi hatóság]
látja el.”
„62. § (1) Törvényben meghatározott esetekben természetvédelmi feladatokat települési önkormányzatok is ellátnak.
(2) A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni.”
Mivel a fakivágás helyi jelentőségű védett területet érint, a 62. § értelmében a települési önkormányzat államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozó ügy, melyben az 58. § b) pontja alapján a természetvédelmi hatósági feladatokat a jegyző látja el.
2. A Felügyelőség által hivatkozott jogszabályhely a költségvetési törvény értelmező rendelkezése, mely nem érint hatósági hatásköröket:
„122. § (23) Ahol törvény természetvédelmi és vízügyi hatósági feladat ellátásáról rendelkezik, a feladatot ellátó szerven a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget kell érteni.”
Az Alkotmánybíróság ezek alapján megállapította, hogy a Felügyelőségnek az ügyben nincs hatásköre.
3. Az eljárás tárgyát képező ügyben a természetvédelmi hatóság hatáskörét a fakivágási munkálatok tekintetében a Tvtv 38. § (1) bekezdésének e) pontja állapítja meg:
„38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
e) az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez”
A hivatkozott jogszabályhely általános szabály, vagyis általánosságban mondja ki, hogy az erdőnek nem minősülő fa, facsoport stb. kivágása, illetve telepítése a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött. Mivel a Tvtv 38. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a fakivágáshoz a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, és a Tvtv. 58. § és 62. §-ai alapján a jegyző látja el első fokon a természetvédelmi hatósági feladatokat, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ügyben az indítványozónak hatásköre van.
4. A Tvtv. 39. § (1) bekezdése arra az esetre, ha a védett területet közvetlenül érintő ügyben más hatóság jár el, a természetvédelmi hatóságot szakhatósági jogkörrel ruházza fel:
„39. § (1) Védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre.”
A 39. § (1) bekezdését abban az esetben lehet alkalmazni, ha az ügyben más hatóság jár el. Az eljáráshoz szükséges hatáskört az Áe. 5. § (1) bekezdése szerint, a fentebb kifejtetteknek megfelelően, jogszabály állapítja meg.
Az Örökségvédelmi Hivatal hatáskörét a Kövtv. határozza meg. A törvény mellékletében szerepel a fertődi Esterházy kastély műemlékegyüttes a hozzá tartozó parkkal, mint az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlék. Ennek alapján a törvény 1. § (1) bekezdésében általánosságban kimondott hatálya kiterjed erre a területre is.
„1. § (1) E törvény hatálya a kulturális örökség fogalomkörébe tartozó javakra, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre terjed ki.”
Az indítványozó által hivatkozott 1. § (2) bekezdés önmagában valóban párhuzamos hatáskört telepítene:
„1. § (2) A kulturális örökség e törvény szerinti védelme nem érinti az e javakon más jogszabályok alapján fennálló védettséget”
Az idézett jogszabályhely ugyanis nem változtat azon a tényen, hogy az ügyben más hatóság jár el, mivel nem von el hatáskört, hanem a védettségek egymáshoz való viszonyát szabályozza. Így a Tvtv. 39. § (1) értelmében a jegyzőnek szakhatóságként kellene közreműködnie más hatóság eljárásában, azonban a Kövtv. 1. § (2) értelmében az Örökségvédelmi Hatóság által biztosított védettség mellett megmaradna az elsőfokú természetvédelmi hatóság, vagyis a jegyző hatáskörébe tartozó védettség is.
A jogalkotó azonban annak érdekében, hogy az ilyen jellegű hatásköri összeütközést elkerülje, a Kövtv. 2. §-ában úgy rendelkezett, hogy:
„2. § E törvény hatálya nem terjed ki
a) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Évt.) szabályozott kérdésekre a 97. § és 100. § d) pontjában foglalt kivétellel”
Mivel a terület helyi védettségű természetvédelmi terület, és a területet érintő ügy fakivágás, megállapítható, hogy az ügy a Kövtv. 2. § a) pontja szerinti, „a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben szabályozott kérdés”, így rá a Kövtv. hatálya nem terjed ki. Tekintettel arra, hogy a jogszabály hatálya nem terjed ki az eljárás tárgyát képező ügyre, az Örökségvédelmi Hatóság számára sem telepít hatáskört.
5. A fentiekben foglaltakra tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eljárás alapjául szolgáló ügyben az Örökségvédelmi Hatóságnak nincs hatásköre. Mindezeket figyelembe véve az Áe. 8. § (2) bekezdés b) pontjában biztosított hatáskörében eljárva az Alkotmánybíróság Fertőd Város jegyzőjét jelölte ki az ügyben eljáró szervként.
Budapest, 2005. december 12.
Dr. Bagi István s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás