• Tartalom

PÜ BH 2005/59

PÜ BH 2005/59

2005.02.01.
Ha perben nem álló harmadik személlyel szemben fennálló jogviszony alapján kell a perbeli igényről dönteni, e harmadik személy perbenállása nem mellőzhető [Pp. 51. §].
A felperes az 1994. június 1. napján létrejött hosszúlejáratú franchise használati szerződéssel a T-C. Kft.-től 500 000 forint plusz áfa egyszeri használati díjért határozatlan időre kizárólagos használatba vette a T. című hirdetési újság Sz. és B. megyék területére vonatkozó bizonyos kiadói jogait.
A T-C. Kft. 1995. november 28-án az alperessel, mint bizományossal árus lapterjesztési szerződést kötött. A szerződés szerint az alperes Sz. megye területén terjesztette a T-C. Kft., mint kiadó gondozásában megjelenő T. című hirdetési újságot. A szerződésben szabályozták az alperes, mint lapterjesztő értékesítési megbízotti feladatait, az őt az eladott lapszámok után megillető terjesztési díj mértékét, az elszámolás rendjét és a felmerülő költségek viselését.
Ezt követően a T-C. Kft. helyébe kiadóként az I. Lapok Kft. lépett, azonos székhellyel és azonos lap-alapítóval. Az I. Lapok Kft., valamint B. J. az I. Lapok alapítója és tulajdonosa 1996. szeptember 1-jén hosszúlejáratú használati (franchise) szerződést kötött a felperessel. A szerződés szerint az alapító a kiadó gondozásában és tudomásulvétele mellett határozatlan időre kizárólagos használatba adta a felperesnek a T. című heti hirdetési és információs lapot és annak a szerződésben részletezett jogait Sz. és B. megye területére. A használó jogai között rögzítették, hogy a kiadó hozzájárulásával jogosult a terjesztőktől esedékes bevétel saját bankszámlájára átutaltatni mindaddig, ameddig a használati díjakat havonta rendezi.
A lap terjesztésére a felperes és az alperes között írásbafoglalt szerződés nem jött létre, a felperes azonban pecsétjével ellátta és aláírta az alperes és a T-C. Kft. között 1995. november 28-án létrejött lapterjesztési szerződést. Ezt követően az alperes a felperessel számolt el, mégpedig oly módon, hogy terjesztésre átvette a lapot, majd a befolyt vételárból levonta a megmaradt eladatlan lapszámok értékét, az őt megillető jutalék összegét, az adatokat számlázás érdekében közölte a felperessel, a felperes a számlát kibocsátotta majd az alperes az összeget a felperesnek átutalta.
A korábbi gyakorlatnak megfelelően az alperes az 1999. november 23-ától december 21-éig megjelent 47-51. újság-számokkal kapcsolatos elszámolást a felperesnek megküldte, megállapítva, hogy a felperest 777 424 forint illeti meg. A felperes ezen adatok alapján a számlát kibocsátotta és 2000. január 21-ei teljesítési határidőt megjelölve azt az alperesnek elküldte.
Az alperes azonban a 47-51. lapszámok után járó összeget nem a felperesnek, hanem az I. Lapok Kft.-nek utalta át 2000. január 17-én. Az I. Lapok Kiadó és Ny. Kft. ugyanis 2000. január 5-én közölte a K. Kft.-vel, hogy a M-S. Bt.-nek és a R. Rt.-nek átadott képviseleti megbízást visszavonják, mert a M-S. Bt., illetve M. I. a szerződést megsértette, illetve azt önkényesen felmondta. A 2000. január 14-én kelt és az alperesnek címzett levélben az I. Kft. közölte, hogy a felperes a franchise díjakat nem fizette meg, ezért a 47-51. lapszámok után járó díjat az alperes közvetlenül a kiadónak küldje meg. Megküldték a felperesnek címzett 2000. január 5-én kelt felmondást tartalmazó levelet is, amely szerint az I. Kft. az 1996. szeptember 1-jén kötött határozatlan idejű használati szerződést a felperes jogellenes és szerződést szegő magatartása miatt felmondja.
A felperes ügyvezetője az I. Kft.-hez 2000. január 13-án érkezett válaszában közölte, hogy a felmondás semmis, mert mint használó a gyártott darabszám után esedékes használati díjat két egymást követő alkalommal nem fizette meg, ezért a szerződés automatikusan megszűnt.
A felperes keresetében az alperes kötelezését kérte az 1999. november 23-ától december 21-éig megjelent 47-51. lapszámok után őt megillető 777 424 forint és ezen összeg 2000. január 21-étől járó évi 20%-os kamatának a megfizetésére.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az I. Kft. felhívására a közöttük létrejött lapterjesztési szerződés alapján jogszerűen járt el, amikor nem a felperesnek, hanem az I. Kft.-nek fizette meg a 47-51. számú lapok után nem vitásan járó 777 424 forint összeget.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresete szerint marasztalta az alperest arra hivatkozva, hogy a felperes és az alperes között megbízási szerződés jött létre, amelynek alapján az alperes kötelessége volt 1999. év végéig a felperessel elszámolni és a szerződés megszűnésével a felperesnek kiadni a neki járó összeget.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
Jogerős ítéletének indokolásában megállapította, hogy a kiadó és a felperes megbízási szerződést kötött, amely szerint a kiadó azzal bízta meg a felperest, hogy a lap terjesztőjével számoljon el. Az alperes álláspontjával egyezően megállapította azt is, hogy az alperes és a felperes között nem jött létre lapterjesztési szerződés. A kiadó, mint megbízó a megbízási jogviszonyt bármikor felmondhatta és jogszerűen hívta fel az alperest az el nem számolt árbevétel megfizetésére. Mindebből az következik, hogy a felperes az alperestől nem követelheti a keresettel érvényesített összeg megfizetését.
A jogerős ítélet ellen – annak megváltoztatása és az alperes kereset szerinti marasztalása érdekében – a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette, hogy téves a jogerős ítéletnek az a megállapítása, hogy közte és az alperes között nem jött létre lapterjesztési szerződés. A felperes éveken keresztül elkészítette az újságot, azt szállítólevélen átadta az alperesnek, aki azokat értékesítette, beszedte az ellenértéket, kiszámolta a jutalékát, majd közölte a felperessel a jutalék levonása utáni maradék összeget, amelyről a felperes számlát állított ki és az ellenérték átutalása a felperesnek megtörtént. Ez hosszú éveken keresztül így történt, ezért közöttük szerződés jött létre, mert a felperes a második franchise szerződés megkötése után belépett az 1995. november 28-án kötött árus lapterjesztési szerződésbe.
Tévesnek tartotta azt a megállapítást is, hogy a kiadó, mint megbízó a megbízási jogviszonyt bármikor felmondhatta. A franchise szerződés alapján ugyanis a kiadói jog a felperest illette. Az I. Lapok Kiadó Kft. nem utasíthatta a vitás összeg átutalására az alperest, mert az alperessel nem volt lapterjesztési szerződése, az alperes jogait a K. Rt.-re ruházta át. Az I. Lapok Kft. korábban nem kérte az összeg javára történő átutalását és közte, valamint a R. Rt. között szerződés már nem létezett.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A jogerős ítélet megállapítása szerint a felperes és az alperes között szerződés nem jött létre, az alperessel szemben a felperes az I. Kft. kiadó megbízottjaként járt el. A megbízó pedig jogosult volt a jogviszonyt bármikor felmondani.
A jogerős ítélet ezen megállapításai a felperes és az I. Kft., valamint az alperes és az I. Kft. jogviszonyaira vonatkoznak anélkül azonban, hogy az I. Kft. a perben félként részt vett volna.
A felperes kereseti kérelmének elbírálása az abban a kérdésben történő állásfoglalást is jelenti, hogy a felperes által igényelt összeg az I. Kft.-t megilleti-e. A keresetnek való helytadás abban a kérdésben történő állásfoglalás, hogy az összeg az I. Kft.-t nem illeti meg, a kereset elutasítása pedig egyértelműen azt jelenti, hogy a vitás összegre az I. Kft. a jogosult. Ebben a kérdésben pedig az I. Kft. perbenállása nélkül döntést hozni nem lehet.
A Pp. 51. §-ának alpontjában foglaltak szerint egységes pertársaság jön létre akkor, ha a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne. A per tárgya – a 777 424 forint iránti igény – olyan közös jog, amely csak egységesen dönthető el.
Az eljárás lényeges szabályát sértette meg tehát a jogerős ítéletet meghozó bíróság akkor, amikor nem gondoskodott arról, hogy az I. Kft. a perben félként részt vegyen [Pp. 130. § (1) bekezdés g) pont és 157. § a) pont].
Ezen eljárási szabálysértés miatt a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, valamint az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 274. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban fel kell hívni a felperest, hogy a per megszüntetésének terhével keresetét terjessze ki az I. Kft.-re. E körben vizsgálni kell, hogy a T-C. Kft. jogutóda-e az I. Kft.; amennyiben nem, a T-C. Kft. perbenállásáról is gondoskodni kell.
Vizsgálni kell továbbá azt is, hogy milyen kapcsolat van a perbeli jogviszony vonatkozásában a R. Rt. és a K. Kft. között.
A keresetben érdekelt valamennyi fél perbeállítását követően lehet döntést hozni a felperes keresetéről a felek közötti szerződések tartalma alapján.
(Legf. Bír. Pfv. VI. 22.814/2001. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére