612/B/2005. AB határozat
612/B/2005. AB határozat*
2008.07.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Jászkisér Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd és folyékony hulladékkal, az állati hulladék kezelésével és a települési köztisztasággal, a zöldterület és parkfenntartással összefüggő feladatok végrehajtásáról szóló 8/2003. (III. 27.) számú rendelete 11. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozók egy indítványban Jászkisér Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd és folyékony hulladékkal, az állati hulladék kezelésével és a települési köztisztasággal, a zöldterület és parkfenntartással összefüggő feladatok végrehajtásáról szóló 8/2003. (III. 27.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 11. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. A sérelmezett rendekezés szerint „a lakossági közszolgáltatás ellátásáért a tulajdonos az önkormányzati rendelet 2. sz. melléklete szerinti díjat köteles fizetni. A díjat az önkormányzat évenként felülvizsgálja”. A 2. számú melléklet külön meghatározza a 80 literes és a 110 (120) literes gyűjtőedény heti egyszeri ürítése esetén fizetendő éves díjat. Az indítványozók azt kifogásolták, hogy akkor is kell fizetniük, amikor nem szállítanak tőlük hulladékot, „mivel falusi viszonylatban nem termelődik minden ingatlannál annyi kommunális hulladék, hogy hetente megteljen a 80 literes kuka”. Szerintük magasabb jogszabályba ütközik, hogy nem az elszállításra átvett mennyiség szerint kell fizetni, ezért az Ör. 11. § (1) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sérti.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
„44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) rendelkezése:
„25. § (1) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni, külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe véve a következőket:
a) a közszolgáltatás jellege,
b) a kezelt hulladék mennyisége és minősége,
c) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a szállítás, begyűjtés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás költségei,
d) a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei, ártalmatlanítás esetében a kezelő létesítmény bezárásának költségei, lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és a harminc évig történő monitorozás költségei.”
3. Az Ör. kifogásolt rendelkezése:
„11. § (1) A lakossági közszolgáltatás ellátásáért a tulajdonos az önkormányzati rendelet 2. sz. melléklete szerinti díjat köteles fizetni. A díjat az önkormányzat évenként felülvizsgálja.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. A helyi önkormányzatok rendeletalkotási hatáskörének terjedelmét az Alkotmány, illetőleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) határozza meg. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat rendeletet.
A Hgt. 21. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat kötelező feladata a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése és fenntartása. A Hgt. 20. § (1) bekezdése alapján viszont az ingatlantulajdonosa, illetőleg birtokosa, használója köteles az ingatlanon keletkező hulladékot összegyűjteni és a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek átadni. Az önkormányzat rendeletben állapítja meg az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezményeket. A Hgt. 25. § (1) bekezdése alapján a közszolgáltatási díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni, a külön jogszabályban meghatározottak szerint. A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként határozható meg a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 2. § (2) bekezdése szerint. Az egytényezős közszolgáltatási díj esetében a fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési időszakban űrített hulladékmennyiség szorzata. Az űrített hulladékmennyiség az edényszám, az űrítési szám és a tömegben vagy térfogatban meghatározott hulladékmennyiség szorzata.
2. Az Alkotmánybíróság már több hasonló tárgyú önkormányzati rendelet alkotmányellenességének vizsgálata során megállapította, hogy minden ingatlan használata során keletkezik hulladék, ezért környezetvédelmi és közegészségügyi érdekekre tekintettel a törvény kötelező közszolgáltatássá tette a települési szilárd hulladék elszállítását és ártalmatlanítását, valamint a szervezett szemétszállítás kötelező igénybevételét. E határozataiban hangsúlyozta az Alkotmánybíróság, hogy nem életszerű, hogy a tulajdonos az ingatlan használata során rendszeresen, egyáltalán nem bocsát ki hulladékot. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyedi mérések alapján történő szemétszállítás technikailag nem megoldható, vagy csak magas költségráfordítással lehetne biztosítani. Ezért egy legkisebb méretű gyűjtőedény kötelező igénybevételének előírása és annak alapján a közszolgáltatási díj fizetése a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége elvének sérelmét nem idézi elő. Mindezzel nem ellentétes, ha a tulajdonos a rendelkezésre álló edény űrtartalmát nem teljes mértékig használja ki, míg mások azt teljes mértékig megtöltik. Az esetenként előforduló, a szerződött mennyiségnél kevesebb szemét kibocsátása miatt, vagy „üres” gyűjtőedény alapján kifizetett szolgáltatási díj a szolgáltatás aránytalanságát nem vonja maga után, mivel a szolgáltató ilyen esetekben is megjelenik, és költségei merülnek fel. [506/B/2001. AB határozat, ABH 2002, 1541, 1545.; 992/H/2001. AB határozat, ABH 2002, 1563, 1567.; 1213/B/2004. AB határozat, ABH 2005, 1525, 1532.]
Az Alkotmánybíróság már Jászkisér Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének azonos tárgyú korábban hatályban volt önkormányzati rendeletét is vizsgálta. Az indítványozó azzal a rendelettel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy ingatlanonként és nem a ténylegesen elszállított hulladék mennyisége szerint állapították meg a hulladékszállítási díjat. Az indítványt elutasító határozatában is hivatkozott az Alkotmánybíróság arra, hogy a szerződött űrtartalmú szeméttároló edénynek a gyűjtési gyakoriságon alapuló szolgáltatási díja okkal vélelmezhetően a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás tényleges egyenértéküségének érvényesüléséhez vezet. „A legkisebb űrméret (...) kötelező meghatározása ingatlanonként környezetvédelmi és közegészségügyi érdekekre tekintettel is szükséges előírás, amely a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértéküségének követelményét nem sérti.” (90/B/2002. AB határozat, ABH 2003, 1692, 1695.)
Az Alkotmánybíróság fenti határozataiban foglaltakat az indítványozók ügyében is irányadónak tekinti.
3. A jelen ügyben az Ör. kifogásolt, 11. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a tulajdonos az önkormányzati rendelet 2. számú mellékletében meghatározott díjat köteles fizetni. A melléklet a közszolgáltatás egységnyi díjtételét határozza meg, és a választható 80, illetve 110 (120) literes gyűjtőedény heti egyszeri elszállítása alapján állapítja meg az egytényezős fizetendő díjat figyelemmel a Hgt. és Korm. r. előírásaira.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a díjmegállapítás megfelel annak a követelménynek, hogy a közszolgáltatás díja arányos legyen a közszolgáltatással. Az önkormányzati rendeletben megállapított választható gyűjtőedények közül a legkisebb űrtartalmú gyűjtőedény kötelező igénybevétele – még ha azt nem minden esetben töltik is meg teljesen hulladékkal –, valamint annak alapján a közszolgáltatási díj megfizetése magasabb jogszabály rendelkezésébe nem ütközik.
A fentiek miatt az Ör. 11. § (1) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének rendelkezését nem sérti. Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 11. § (1) bekezdésének alkotmányellenességét nem állapította meg, az indítványt elutasította.
Budapest, 2008. július 7.
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||
|
||||
Dr. Kovács Péter s. k., |
||||
előadó alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás