643/D/2005. AB határozat
643/D/2005. AB határozat*
2009.02.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Zala Megyei Bíróság 1.K.20.194/2005/9. számú ítéletével szemben benyújtott, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 29. §-ával összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a Zala Megyei Bíróság 1.K.20.194/2005/9. számú ítéletével összefüggésben alkotmányjogi panasz keretében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. Vhr.) 29. §-a megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés pontatlan megfogalmazása lehetővé teszi, hogy a földhivatal a végrehajtó megkeresése alapján a per kimenetelétől független hatállyal végrehajtási jogot jegyezzen be az ingatlan-nyilvántartásba, annak ellenére, hogy korábban már perfeljegyzés történt, annak ellenére, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 64. §-a alapján erre – szerinte – nem kerülhetne sor. A támadott rendelkezés így magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, és ezáltal sérti az Alkotmány 7. § (1), valamint 37. § (3) bekezdését, a jogforrási hierarchia ilyen megsértése pedig az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében rögzített tulajdonhoz való jog sérelmét okozza.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az indítványozó által hivatkozott alkotmányi rendelkezések:
„7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.”
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
„37. § (3) A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
2. Az Inytv. Vhr. támadott rendelkezése:
„29. § A tv. 64. §-ában meghatározott perek és büntetőeljárás megindításának feljegyzése (a továbbiakban: perfeljegyzés) után jogokat – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e)–f) pontjában meghatározott jogok kivételével – csak a per, illetőleg büntetőeljárás befejezésének eredményétől függő hatállyal lehet feljegyezni. A feljegyzésben erre utalni kell.”
III.
A határidőben benyújtott alkotmányjogi panasz nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság elsőként megvizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényben (a továbbiakban: Abtv.) foglalt feltételeknek.
Az Abtv. 48. § (1) bekezdése szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének alapvető feltétele, hogy a kérdéses jogszabályt a panasz alapjául szolgáló döntés meghozatala során alkalmazták.
2. Az indítványozó egyszerre hivatkozott a jogforrási hierarchia megsértésére [Alkotmány 37. § (3) bekezdés], és az Alkotmány 13. § (1) bekezdés, vagyis a tulajdonhoz való jog sérelmére.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az alkotmányjogi panasznak egy konkrét ügyre kell vonatkoznia, melyben az indítványozónak egyedileg meghatározható, konkrét jogsérelme áll fenn. Az Alkotmánybíróság több határozata is egyértelműen kimondja, hogy az egyedileg meghatározható, konkrét jogsérelemnek egy, az Alkotmányban foglalt alapjog sérelmében kell testet öltenie. Az alkotmányjogi panasz csak akkor bírálható érdemben, ha az indítványozó valamely alkotmányban biztosított jogának sérelmét állítja, lévén az alkotmányjogi panasz különleges jogorvoslat [57/1991. (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991, 272.; 277/D/1995. AB határozat, ABH 2001, 780.].
Ez a feltétel ebben az esetben teljesül, mivel az indítványozó szerint a jogforrási hierarchia sérelme egyúttal a tulajdonhoz való jogot is korlátozza. Ez az érv annyiban elfogadható, hogy az Inytv. Vhr. tartalmi alkotmányosságát valóban a 13. § alapján kellene elbírálni. Az indítványozó nem állítja ugyan a Vhr. 29. § tartalmi alkotmányellenességét, csak azt, hogy a bent foglalt tulajdonkorlátozás – a végrehajtási jog bejegyzése – túlmegy a törvényen, és ezzel sérti a tulajdonhoz való jogot. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt érdemben bírálta el.
2.1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 7. § (1) bekezdés sérelmére való indítványozói hivatkozás annak téves értelmezésén alapul, az indítványozó ezen alkotmányi rendelkezésnek olyan tartalmat tulajdonít, mellyel az nem bír. Az indítványozó e rendelkezésből ugyanis a belső jogon belüli összhang hiányából, azaz lényegében a jogforrási hierarchia megsértéséből, fakadó alkotmányellenességet – és így az Inytv. Vhr. 29. §-ának Inytv. 64. §-ával való ellentétét – vélte kiolvasni. Ez az alkotmányi rendelkezés azonban a nemzetközi és a belső jog közötti összhang biztosításának kötelezettségéről szól, így a támadott rendelkezéssel az indítványozó által állított összefüggésbe nem hozható. Az érdemi összefüggés hiánya az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának megfelelően az indítvány elutasítását eredményezi [többek között: 54/1992. (X. 29.) AB határozat, ABH 1992, 266.; 36/2007. (VI. 6.) AB határozat, ABH 2007, 432.], így az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította.
2.2. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az Inytv. Vhr. 29. §-ának az Inytv. 64. §-ával fennálló ellentétét és ezáltal az Alkotmány 37. § (3) bekezdésének sérelmét is. Az indítványozó arra hivatkozott, hogy a kifogásolt rendelkezés pontatlan megfogalmazása miatt eltérő értelmezésre és alkalmazásra ad módot, így az ingatlanügyi hatóság (korábban földhivatal), illetve a bíróság „egyszer így, egyszer úgy” alkalmazza, illetve bizonytalan megfogalmazása miatt lehetőséget ad arra, hogy a perfeljegyzést követően a per kimenetelétől független hatállyal is bizonyos jogokat bejegyezzenek az ingatlan-nyilvántartásba. Az indítványozó jogsérelmének alapja egyrészt az általa hibásnak tartott ingatlanügyi hatósági gyakorlat, amelynek megfelelően a végrehajtói megkeresés alapján a végrehajtási jog is bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartásba, annak ellenére, hogy korábban már perfeljegyzés történt (esetében házassági vagyonközösség megosztása iránti per), másrészt az Inytv. Vhr. 29. §-ával kapcsolatos bírói gyakorlat. Indokolásul csatolt egy további – szintén a Zala Megyei Bíróságtól származó – végzést, melyben álláspontja szerint a bíróság helyesen alkalmazta az Inytv. Vhr.-t. Ezzel szemben az indítványozó által sérelmezett bírósági ítélet indokolása utal a Legfelsőbb Bíróság Kfv.VI.38.020/2001/7. számú eseti döntésére: ez kimondta, hogy a végrehajtó megkeresése hatósági intézkedés, így az abban foglaltak ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhatnak a perfeljegyzést megelőzve is, annak ellenére is, hogy az Inytv. 16. § j) pontja nincs feltüntetve az Inytv. Vhr. 29. §-ában foglalt kivételek között. Ez az eseti döntés az indítványozó szerint a Vhr. 29. §-ának téves értelmezése.
Az Inytv. Vhr. 29. §-a értelmében a perfeljegyzést követően jogokat – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá az Inytv. 16. § e)–f) pontjában meghatározott jogok kivételével – csak függő hatállyal lehet feljegyezni, erre az ingatlan-nyilvántartásban utalni is kell. Az Inytv. 16. § e) és f) pontjai szerint ilyen jogok a telki szolgalmi jog, az állandó jellegű földmérési jelek, a földminősítési mintaterek, valamint a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá a vezetékjog, a vízvezetési és a bányaszolgalmi jog, valamint a törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok. A végrehajtási jog az Inytv. 16. § j) pontjában szerepel. Az Inytv. 64. §-a azokat a pereket sorolja fel, melyek megindítása esetén a bíróság – a fél kérelmére [Inytv. 64. § (1) bekezdés], vagy hivatalból [Inytv. 64. § (2) bekezdés] – megkeresi az ingatlanügyi hatóságot e perek (megindítása tényének) feljegyzése iránt. Az Inytv.-hez fűzött indokolás szerint a perfeljegyzéshez kétféle joghatás fűződik: egyrészt a bejegyzést követően az esetleges jogszerző nem lehet jóhiszemű, másrészt az így feljegyzett perben hozott ítélet hatálya mindenkire kiterjed, aki a perfeljegyzést követően szerzett jogot. Így az ingatlan-nyilvántartásba a perindítás tényének bejegyzését követően is bejegyezhetők jogok és tények, de csak a folyamatban lévő per eredményétől függő hatállyal. Ezt a rendelkezést erősíti meg az Inytv. Vhr. 29. §-a is: e rendelkezés valóban csak az Inytv. 16. § e)–f) pontjaiban felsorolt jogokat jelöli meg a függő hatályú bejegyzés alóli kivételként, azonban ugyancsak kivételként sorolja – bár a konkrét jogokat nem nevesíti – a jogszabályon, bírósági, vagy hatósági határozaton alapuló jogok bejegyzését is, a végrehajtási jog pedig bírósági határozaton alapulónak tekinthető. A fentieket figyelembe véve az Alkotmánybíróság szerint az Inytv. Vhr. 29. §-a nem áll ellentétben az Inytv. 64. §-ával, így az Alkotmány 37. § (3) bekezdésével sem. A támadott rendelkezés valamely hatóság vagy bíróság általi értelmezése, illetve alkalmazása pedig – az Alkotmánybíróság hatásköre hiányában – alkotmányossági vizsgálat tárgya nem lehet.
Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében is elutasította.
2.3. Az indítványozó szerint annak következtében, hogy az Inytv. Vhr. 29. §-a magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, és a perfeljegyzést követően is sor kerülhet végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére a per kimenetelétől nem függő hatállyal, sérül a tulajdonhoz való jog, azaz az Alkotmány 13. § (1) bekezdése.
Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság szerint az Inytv. Vhr. magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétes, így ennek hiányában – az indítványozó által állított módon – nem sértheti a tulajdonhoz való jogot sem (és megfordítva).
Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében is elutasította.
Mivel az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította, ezért a megsemmisíteni kért rendelkezés konkrét esetben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítvány vizsgálatát mellőzte (727/D/2000. AB határozat, ABH 2005, 931.).
Budapest, 2009. február 9.
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||
|
||||
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||
alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás