711/F/2005. AB határozat
711/F/2005. AB határozat*
2007.08.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság hatásköri összeütközés megszüntetése és az eljáró szerv kijelölése iránt benyújtott indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a távközlés-technikai konténer rendeltetésű építmény – Szeged 24.009/88. helyrajzi számú ingatlanon történő – megépítésének engedélyezése tárgyában eljáró hatóságként Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzőjét jelöli ki.
Indokolás
I.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NHH) elnöke indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság döntsön Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzője (a továbbiakban: jegyző) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának Szegedi Igazgatósága (a továbbiakban: NHHHSZI) között keletkezett hatásköri vitában. Az indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság jelölje ki a távközlés-technikai konténer rendeltetésű építmény – Szeged 24.009/88. helyrajzi számú ingatlanon – történő megépítésének engedélyezésére hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervet.
Az indítványozó előadta, hogy a Matáv Rt. 2004. június 4-én távközlés-technikai konténer rendeletetésű épület – Szeged 24.009/88. helyrajzi számú ingatlanon történő megépítésére – építési engedély iránti kérelmet terjesztett elő. A jegyző az építési engedély iránti kérelmet hatáskör hiányában a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőséghez áttette. A Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőség az építési engedély iránti kérelmet hatáskör hiányában 2004. június 14-én átette az NHHHSZI-hez. Az NHHHSZI pedig szintén hatáskör hiányában 2004. szeptember 1-jén áttette a kérelmet a jegyzőhöz.
Ezt követően a jegyző 2005. január 7-én kelt 55.033–10/2004. számú határozatával Szeged „Vadaspark lakópark” 24.009/88. helyrajzi számú ingatlanra távközlés-technikai konténer rendeltetésű épület engedélyezése tárgyában, a Matáv Rt. építési engedély iránti kérelemének teljesítését megtagadta, és tekintettel a konténer időközbeni elkészültére, fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására kötelezte az építtetőt.
A határozat ellen a Matáv Rt. fellebbezést nyújtott be, melyben kifejtette, hogy az építési engedély iránti kérelem benyújtására tévedésből került sor, hiszen az NHHHSZI által kiadott, 2003. július 30-án kelt ZN–2766–14/2003. számú, a Vadaspark lakópark távbeszélő és kábeltelevíziós hálózat építésére vonatkozó határozat tartalmazza a távközlési konténer engedélyezését is.
A fellebbezést követően másodfokon a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: Közigazgatási Hivatal) járt el.
A Közigazgatási Hivatal felhívására az NHHHSZI 2005. március 11-én kelt levelében fenntartotta azt az álláspontját, hogy a konténer elhelyezésének engedélyezése az általános építésügyi hatóság feladata. Az NHHHSZI azt is állította továbbá, hogy a Matáv Rt. által megjelölt ZN–2766–14/2003. számú engedély „– az építtető állításával ellentétben – nem tartalmazta a kapcsolástechnikai berendezéseket tartalmazó konténert”. Ehhez képest a Közigazgatási Hivatal 2005. április 30-án kelt 1085–3/2005. számú határozatával mégis megsemmisítette az elsőfokú határozatot, s egyben elrendelte, hogy a konténer megépítésének engedélyezése iránt benyújtott kérelmet az elsőfokon eljárt jegyző hatáskör hiányában „tegye vissza a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalához”.
A Közigazgatási Hivatal és az NHHHSZI 2005. május 20-án „konténer telepítéssel kapcsolatos egyeztető tárgyalás[t]” tartott. A tárgyalás nem vezetett eredményre, s a Közigazgatási Hivatal azt javasolta, hogy „az ügyet [...], mint hatásköri összeütközést az Alkotmánybíróság felé terjessze be az NHH”.
Ezt követően az NHH elnöke az Alkotmánybírósághoz fordult a hatásköri összeütközés megszüntetése és az eljáró közigazgatási szerv kijelölése iránt. Álláspontja szerint a távközlés-technikai konténer az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 10. pontja szerinti épületnek minősül. Azt állította, hogy a konténer távközlési célúvá csak akkor válik, amikor abba berendezéseket telepítenek, s az épület definiálásánál használt „jellemzően emberi tartózkodás céljából” kifejezés a tartózkodás gyakoriságát nem határozza meg. Ennek megfelelően az NHHHSZI az építési engedélyezési eljárás lefolytatására hatáskörrel nem rendelkezik, csak szakhatóságként működhet abban közre. Kérte ezért a konkrét ügyben eljáró közigazgatási szerv kijelölését.
A Közigazgatási Hivatal az indítványban foglaltakra reagálva azt közölte: az épület fogalmának ismérve, hogy tartózkodás céljára épül. A távközlési konténer azonban – műszaki leírása szerint – a fejállomás és a nyomvonalas rendszerhez tartozó egyéb tárgyak védelmére, azaz jellemzően nem tartózkodás céljára épült. Ennek következtében a távközlési konténer műtárgynak minősül, amelynek engedélyezése során az építésügyi hatóság az eljárásból ugyan nem hagyható ki, de a településrendezési és építészeti követelményeket csupán szakhatóságként érvényesíti. Ezért a Közigazgatási Hivatal arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy „az indítványt szíveskedjék elutasítani és az eljárást az elsőfokú hírközlési hatóságnál meghagyni”.
II.
1. Az Alkotmánybíróságnak a hatásköri összeütközés feloldására irányuló hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § f) pontja és 50. §-a határozza meg. Az Abtv. 1. § f) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése. Az Abtv. 50. §-a pedig kimondja, hogy ha – a bíróságok kivételével – az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és – a bíróságok kivételével – az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését. Az Alkotmánybíróság – az indítványozó meghallgatása nélkül – dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezettet.
Az Abtv.-nek ez a rendelkezése a hatásköri vita tárgyát képező ügy jellegére tekintet nélkül felhatalmazza az Alkotmánybíróságot arra, hogy az eljáró szerv kijelölésével megszüntesse az állami szervek között, az állami szervek és önkormányzatok, valamint az önkormányzatok között keletkezett hatásköri összeütközést.
2. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 23. § (3) bekezdés b) pontja szerint a hatóságok közötti hatásköri összeütközés esetén az eljáró szervet már a Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki. Ugyanakkor a Ket. 171. § (1) bekezdése szerint a Ket. rendelkezéseit csak a törvény hatálybalépése (2005. november 1.) után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Az Alkotmánybíróság előtt fekvő ügy 2005. július 26-án, azaz 2005. november 1-je előtt indult. Ezért az Alkotmánybíróság az adott ügyben az Abtv. hivatkozott rendelkezései, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 8. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásával járt el.
3. Az Alkotmánybíróság korábban rámutatott arra, hogy: „Az Áe. hivatkozott szabályozása az Abtv. vonatkozó rendelkezéseihez képest speciális hatásköri szabálynak minősül. Az Alkotmánybíróságnak az Áe. 8. § (2) bekezdése b) pontja alapján konkrét hatósági ügyben keletkezett hatásköri vitában kell állást foglalnia és kijelölni az eljáró szervet. [25/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 639, 641.]” (541/F/2005. AB határozat, ABH 2005, 1555.)
A jelen ügyben, vagyis a távközlés-technikai konténer rendeltetésű építmény – Szeged 24.009/88. helyrajzi számú ingatlanon történő – megépítésének engedélyezése tárgyában, a hatásköri összeütközés tulajdonképpen a jegyző és az NHH között keletkezett. A konkrét ügyben mindkét közigazgatási szerv megállapította hatáskörének hiányát, és emiatt az eljárás nem folytatható le.
A jegyző ugyan azt követően, hogy hatáskörének hiányát korábban megállapította és az ügyet áttette, 2005. január 7-én mégis határozatot (55.033–10/2004. számú határozat) hozott, s ezzel elismerte a hatáskörét. A Közigazgatási Hivatal azonban a jegyző határozatát megsemmisítette, mégpedig arra hivatkozással, hogy a konténer „engedélyezésére az építésügyi hatóság nem jogosult”, azaz az engedély megadása nem tartozik a jegyző hatáskörébe. A Közigazgatási Hivatal 2005. április 30-án kelt jogerős határozata (1085–3/2005. számú határozat) miatt a jegyző köteles volt az ügyet, hatáskörének hiányára hivatkozva, az NHH Hivatalához áttenni.
A Közigazgatási Hivatal határozatát, valamint azt követően, hogy a jegyző az ügyet az NHH Hivatalához áttette, az NHH elnöke kezdeményezte a hatásköri összeütközés megszüntetését az Alkotmánybíróságnál. Mindazonáltal a konkrét ügyben a hatáskör hiányát nem az NHH elnöke, hanem az NHHHSZI állapította meg.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 9. § (9) bekezdése szerint az NHH szervezeti egységei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala. Az Eht.-ben foglaltakon túl az NHH szervezetéről részletesebb szabályozást csak az NHH Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) tartalmaz. Az indítvány benyújtásakor az informatikai és hírközlési miniszter által 2005. június 29-én jóváhagyott és 2005. július 12-én hatályba lépett SZMSZ IV. fejezete szerint a Területi igazgatóságok az NHH Hivatalának szervezeti egységei voltak. Vagyis az NHHHSZI is az NHH Hivatalának egyik szervezeti egysége volt. Az SZMSZ I. fejezet 3.1. pontja szerint továbbá az elnök az NHH, s így az NHH Hivatala egyszemélyi felelős vezetője volt, aki ellátta a szervezet vezetésével összefüggő valamennyi feladatot. Mindebből következően az NHH elnöke jogosult volt az NHH szervezetébe tartozó NHHHSZI helyett a hatásköri összeütközés megszüntetését az Alkotmánybíróságnál kezdeményezni. [A korábbi SZMSZ-nek a szervezet vezetésére és képviseletére vonatkozó szabályaihoz hasonló rendelkezéseket tartalmaz a Nemzeti Hírközlési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2006. (MK 120.) GKM utasítás is.]
4. Az Alkotmánybíróság az eljárás során figyelemmel volt az Áe. 8. § (1) bekezdésében foglaltakra. Eszerint a hatásköri vitában érdekelt közigazgatási szervek kötelesek egymás között haladéktalanul megkísérelni a vita eldöntését. Az Áe. 8. § (2) bekezdés értelmében a hatásköri összeütközés megszüntetését csak akkor kezdeményezhetik az Alkotmánybíróságnál, ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nyolc nap alatt nem vezetett eredményre.
A jelen ügyben az Áe. 8. § (1) bekezdése szerinti eljárást a Közigazgatási Hivatal és az NHHHSZI képviselői folytatták le. A Közigazgatási Hivatal – jegyzőt kötelező – másodfokú határozata alapján nem volt akadálya annak, hogy az Áe. 8. § (1) bekezdése szerinti egyeztető tárgyaláson a Közigazgatási Hivatal vegyen részt a jegyző helyett.
Az egyeztető tárgyalás nem vezetett eredményre, ezért az indítványozó az Áe. 8. § (2) bekezdésének megfelelően kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a hatásköri összeütközés megszüntetését.
5. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban áttekintette az építésügyi engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó hatályos szabályozást.
5.1. Az Étv. 2. § 8. pontja határozza meg az építmény fogalmát, amely az épület és műtárgy gyűjtőfogalma.
Az Étv. szerint építmény „az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is”.
Az Étv. 2. § 10. pontja rögzíti az épület fogalmát.
Eszerint az épület „jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.”
Az Étv. az épület fogalmától elválasztja a műtárgy fogalmát, melyet az Étv. 2. § 15. pontja határoz meg.
Az Étv. alapján műtárgy „mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).”
A jelen ügy tárgyát képező távközlés-technikai konténer rendeltetésű építmény emberi tartózkodásra is szolgál. A távközlés-technikai konténer rendeltetésű építményben a műszaki munkálatok (karbantartás, hibaelhárítás, időszakos rendszerellenőrzés) elvégzése miatt emberek tartózkodhatnak. Az ideiglenes tartózkodás és munkavégzés céljából a konténer ajtóval, bejárati és belső világítással, klímával ellátott építmény, melyben a műszaki kiszolgálást asztal, szék, fogas, könyvespolc, stb segítik. Az emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény pedig nem műtárgynak, hanem épületnek minősül.
5.2. Az épület elhelyezése építési tevékenység, melyhez az Étv. 34. § (1) bekezdése szerint a jogszabályokban meghatározott építésügyi hatóság engedélye szükséges. Az építésügyi hatóság hatáskörét a kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területéről, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekről szóló 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Étvr.) szabályozza. Az Étvr. 1. §-a és 1. számú melléklete együttes értelmezése szerint az építési ügyekben elsőfokon eljáró hatóság a városi önkormányzat jegyzője, Szegeden a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzője.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Budapest, 2007. július 4.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás