• Tartalom

736/B/2005. AB határozat

736/B/2005. AB határozat*

2009.10.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/D. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 245/D. § (4) bekezdése alkotmányellenességének a megállapítását és megsemmisítését. Álláspontja szerint a hivatkozott rendelkezés ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével és a 70/A. §-ával, mert a beosztási illetmény megállapítása tekintetében a fegyveres szervek hivatásos vezetői állományú tagja e kinevezés indokolás nélküli visszavonását követő alacsonyabb beosztásba helyezéskor hátrányosabb helyzetbe kerül az alacsonyabb beosztásba helyezés más eseteivel szemben. Úgy véli, hogy a támadott rendelkezés a jogbiztonságot veszélyezteti, mivel az érintett hivatásos állományú beosztási illetménye 6 hónap elteltével véletlenszerűen alakulhat. Hátrányos megkülönböztetésnek azt tekinti, hogy az illetményrendszerre vonatkozó jogi garanciát nyújtó Hszt. 102. § (2) bekezdése – amely szerint azonos vagy alacsonyabb beosztásba történő áthelyezés esetén a beosztási illetmény nem csökkenhet – vezetői kinevezés visszavonása esetén nem alkalmazható. A hivatásos állomány illetményre vonatkozó eltérő jogi védelme azt eredményezi, hogy a beosztottak, illetve az átszervezés miatt alacsonyabb beosztásba helyezett vezetők esetében a beosztási illetmény nem csökkenhet, vezetői felmentés esetén viszont csak 6 hónapig tart. Több tekintetben összeveti a hivatásos állományúak és a köztisztviselők illetményrendszerét megállapítva, hogy az jelentős mértékben eltérő, a hivatásos állományúakra hátrányos. Az indítványozó a támadott rendelkezés visszamenőleges megsemmisítését kérte.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy eljárása során a Hszt.-t többször módosították, változott a támadott rendelkezés szövege is annyiban, hogy 2006-ig tartalmazta az államtitkári, helyettes államtitkári juttatásokra vonatkozó külön szabályt is, amit 2006. augusztus 10-ével hatályon kívűl helyeztek. A módosítás azonban az indítvány érdemi részét nem érintette.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
2. A Hszt. indítvánnyal érintett, a vizsgálat idején hatályos rendelkezései:
100. § (1) A beosztási illetmény szempontjából a hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjait az I., a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjait a II. besorolási osztályba kell besorolni.
(2) A besorolási osztályok beosztási kategóriákból és ezen belül emelkedő sorszámú fizetési fokozatokból állnak. A fizetési fokozatok az adott beosztásban eltöltött szolgálati idő tartama alapján emelkednek, amelyekhez növekvő szorzószámok tartoznak. A fizetési fokozatba történő előresorolás szempontjából – a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság időtartamát kivéve – a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem vehető figyelembe.
(3) A vezetői beosztást betöltő hivatásos állományúak beosztási illetményét a vezetői munkakörökhöz rendelt és a 6/B. számú mellékletben meghatározott szorzószámok alapján kell megállapítani.
(4) A beosztási illetmény összegét a fizetési fokozatokhoz tartozó és a 6/A. számú mellékletben meghatározott szorzószámok és a mindenkori köztisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) szorzata adja. Az illetményalap összege évente az állami költségvetésről szóló törvényben kerül megállapításra.”
100/B. § A hivatásos állomány vezetőként szolgálatot teljesítő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult:
a) országos parancsnok esetében a beosztási illetmény 65%-a,
b) országos parancsnokhelyettes esetében a beosztási illetmény 50%-a,
c) főosztályvezető esetében a beosztási illetmény 30%-a,
d) főosztályvezető-helyettes esetében a beosztási illetmény 20%-a,
e) osztályvezető esetében a beosztási illetmény 10%-a.”
245/A. § A rendőrség, a polgári védelem, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományára a törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
245/D. § (1) A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztásából indokolás nélkül azonnali hatállyal felmenthető, illetve arról az érintett 30 napos határidővel indokolás nélkül bármikor lemondhat.
(2) A vezetői kinevezés visszavonása esetén – amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik – az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy időben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél – feltéve, hogy felajánlható munkakörrel rendelkezik – a rendfokozatának megfelelő másik vezetői vagy más beosztotti munkakört kell felajánlani. A felajánlott munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik.
(3) Ha a vezetői kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével – a vezetői besorolásának megfelelő, de vezetői pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett – a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb két évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja a részére felajánlott azonos besorolású beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelően be kell sorolni azzal, hogy illetménye nem csökkenthető. Amennyiben alacsonyabb besorolású beosztásba kerül, akkor az új munkakörének megfelelően be kell sorolni és illetményét megállapítani, azonban 6 hónapig a korábbi vezetői beosztása szerinti illetményt kell részére folyósítani.
(5) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén az (1) bekezdés szerinti időtartam alatt az adott fegyveres szervnél – feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik – végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő munkakört kell felajánlani. A hivatásos állomány tagja a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a fegyveres szerv nem tud megfelelő beosztást felajánlani, illetve a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondást követően a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő felajánlott beosztást nem fogadja el.
(6) Ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezés visszavonását követően a számára felajánlott, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozó az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközőnek tekinti, hogy a beosztási illetmény megállapítása tekintetében a fegyveres szervek tagjának a hivatásos vezetői állományú beosztásába történő kinevezés indokolás nélküli visszavonását követő alacsonyabb beosztásba helyezéskor hátrányosabb helyzetbe kerül az alacsonyabb beosztásba helyezés más eseteivel szemben.
Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, amit a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelménynek tekint. Az Alkotmánybíróság határozataiban kifejtette, hogy bár az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szövegszerűen az alapvető jogok tekintetében tiltja a hátrányos megkülönböztetést, a tilalom, ha a megkülönböztetés sérti az emberi méltósághoz való alapvető jogot, kiterjed az egész jogrendszerre. Abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem az alkotmányos alapjogok tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos helyzetű, azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.].
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint „alkotmányellenes megkülönböztetés csak összehasonlítható jogosultak és kötelezettek között vethető fel”. [4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993, 48, 65.] „A diszkrimináció vizsgálatánál központi elem annak meghatározása, hogy kiket kell egy csoportba tartozóknak tekinteni. (...) A diszkrimináció alkotmányos tilalma csak a szabályozás szempontjából egy csoportba tartozókra vonatkozik. A diszkrimináció vizsgálatának ennek megfelelően csak az egy csoportba tartozók közötti különbségtétel vizsgálata a tárgya.” [1009/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 479, 479–480.]
Az Alkotmánybíróság következetes álláspontja szerint az a személyi kör, amelyben a diszkrimináció esetleges alkotmányellenes volta értelmezhető, csak homogén csoport lehet. Így a diszkrimináció csak az azonos helyzetben lévők által alkotott körön belül, a csoport tagjai egymáshoz viszonyított helyzetére vonatkozó jogi szabályozás tekintetében vizsgálható. „Nem jelent tiltott diszkriminációt a különböző státusú csoportok (…) jogállásának eltérő szabályozása, mivel ez az eltérés a különböző státus következménye.” [1181/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 551, 552–553.; 269/B/1998. AB határozat, ABH 2000, 769, 775.]
Az indítvány több utalást tesz a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 31. §-ának a vezetői megbízásra vonatkozó szabályaira, az ezekre való hivatkozások azonban nem vehetők figyelembe, mert külön törvény külön szabályozási körébe tartozókról és nem homogén csoportról van szó.
Az Alkotmánybíróság a jogegyenlőség szempontjából azt vizsgálta, hogy az indítvány tartalma alapján a szabályozás szempontjából kiket kell egy csoportba tartozóknak tekinteni. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a támadott – a beosztási illetményre vonatkozó – rendelkezés tekintetében azonos szabályozási körbe a hivatásos állomány vezetői beosztású tagjai tartoznak, nem pedig azok, akik különböző okokból alacsonyabb beosztásba kerülnek. A vezetői beosztásúakra e beosztásának megfelelő sajátos rendelkezések vonatkoznak. A vezetői beosztású például vezetői pótlékra jogosult, míg mások nem. A vezetői beosztásúakra a vezetői beosztás megszűnésekor is speciális – és nem az áthelyezésre irányadó – szabályok vonatkoznak. A vezetői kinevezés visszavonása esetén a Hszt. 245/D. § (2) bekezdésében írt feltételekkel a rendfokozatának megfelelő másik vezetői vagy más beosztotti munkakört kell felajánlani, a (3) bekezdésben írtak szerint a megfelelő szolgálati beosztásba helyezésig, de legfeljebb két évig rendelkezési állományba helyezhető, a vezetői besorolásának megfelelő, de vezetői pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett.
Az indítvány – tartalma szerint – a Hszt. 245/D. § (4) bekezdésének második mondatának rendelkezését támadja, azt sérelmezve, hogy az nem biztosítja a vezetői kinevezés előtti illetményt. A bekezdés első mondatába foglalt főszabály biztosítja, hogy az illetmény nem csökkenthető. Alacsonyabb besorolású beosztásba kerülés esetén viszont a Hszt. általános szabályai érvényesülnek, azzal a speciális szabállyal, hogy 6 hónapig a korábbi vezetői beosztása szerinti illetményt kell részére folyósítani.
A vezetői beosztásra vonatkozó külön rendelkezések együtt, összességében értékelhetők, egy-egy elemük más homogén csoportba tartozókra irányadó szabályokkal nem vethetők össze hátrányos vagy előnyös tartalmuk alapján. A szabályozás csak a homogén csoporton belül tett megkülönböztetés esetén vizsgálható a hátrányos megkülöböztetés tilalma szempontjából. Mindezek figyelembevételével az Alkotmánybíróság a Hszt. 245/D. § (4) bekezdésének az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközést állító indítványt elutasította.
2. Az indítvány a támadott rendelkezéssel összefüggésben az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének a sérelmét is állítja. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Hszt. 245/D. § (4) bekezdése és az Alkotmány 2. § (1) bekezdése – az indítványozó érvelése szerinti jogbiztonság követelménye – között nem állapítható meg alkotmányossági összefüggés. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716–717.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523–524.; 1030/B/2004. AB határozat, ABH 2005, 1307, 1311–1312.], ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében is elutasította.
Budapest, 2009. október 13.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

 

 

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

 

alkotmánybíró

előadó alkotmánybíró

 

 

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Lévay Miklós s. k.,

Dr. Trócsányi László s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

*

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére