• Tartalom
Oldalmenü

8/2005. (III. 23.) KvVM rendelet

az Edelényi Magyar Nőszirmos Természetvédelmi Terület létesítéséről

2015.04.01.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § Védetté nyilvánítom Edelényi Magyar Nőszirmos Természetvédelmi Terület elnevezéssel az Edelény 0108/16 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 3,1 hektár kiterjedésű területet.

2. § A védetté nyilvánítás célja a területen található védett növény- és állatfajok megóvása, különös tekintettel a fokozottan védett magyar nőszirom állományára.

3. § (1) Az Edelényi Magyar Nőszirmos Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelését – a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelően – az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

(2) Az Edelényi Magyar Nőszirmos Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet melléklete tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 8/2005. (III. 23.) KvVM rendelethez

Az Edelényi Magyar Nőszirmos Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések

– A magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) egyik jelentős magyarországi állományának megőrzése, a populációnak – és más védett természeti értékeknek – otthont adó élőhelyek, valamint a terület élettelen természeti, valamint táji értékeinek megóvása.

– A természetes regenerációs folyamatok feltételeinek biztosítása, természetes szerkezetű és összetételű (idegenhonos fajok jelenlététől mentes) növénytakaróval fedett terület megőrzése, illetve kialakítása.

2. Természetvédelmi stratégiák

– A jelenlegi területhasználat változtatásának tilalma, a terület kizárólag természetvédelmi kezelési beavatkozásokkal érintett területként való távlati fenntartása.

– A terület legfőbb természeti értéke (magyar nőszirom), valamint további védett növény- és állatfajok védelme élőhelyvédelmi beavatkozások útján. A sziklapárkány környékének védőerdő jellegű részein a beavatkozás mellőzése. A magyar nősziromnak otthont adó sziklapárkányon és törmeléklejtőn a cserjésedés kontrollja. Idegenhonos fajok – akác, erdeifenyő – eltávolítása a területről. Gazdálkodás és más tevékenységek korlátozása (a gazdálkodási célú erdészeti beavatkozások, valamint minden egyéb más területhasználati mód tilalma).

– A területet érintő mindennemű tevékenységet (területhasználat, látogatás, bemutatás stb.) a természetvédelmi célkitűzéseknek kell alárendelni, illetve azokkal összhangban kell végezni.

– A terület táji értékei védelmének biztosítása a tájkép-átalakítással járó tevékenységek teljes tiltásával.

– Minimális természetvédelmi infrastruktúra kiépítése és fenntartása.

3.1 Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak

A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra, tilalmakra vonatkozó előírásokat – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet (R.) 2. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve az R. mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint – a 3.1. és 3.2. fejezet tartalmazza.

A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési előírásokat a természetvédelmi hatóság egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg.

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Erdők kezelése

– A területen távlatilag a potenciális erdőtársulásoknak megfelelő, kedvező természetességi állapotú állománytípusokat (cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesek) kell fenntartani.

– Az erdőket védőerdőként kell fenntartani, az állományok távlati kezelési irányelveit tekintve a területen hagyományos erdőgazdálkodási tevékenység (beleértve a száradéktermelést is) tilos.

– A sziklapárkány környezetének védőerdő jellegű részein mindennemű beavatkozás tilos.

– Az idegenhonos fafajok (akác, erdeifenyő) szórványosan előforduló egyedeit el kell távolítani a területről, ezt követően 3–4 éven keresztül gondoskodni kell az akácsarjak rendszeres vegyszeres kezeléséről.

– A fahasználati jellegű kezelési feladatokat (fakivágás, a faanyag mozgatása és felkészítése) csak vegetációs időszakon kívül, téli időszakban (december 1.–február 28.), fagyott és havas talajviszonyok mellett lehet elvégezni.

3.1.2. Kivett területek kezelése

– Az egykori bányaudvar területén, illetve a szomszédos törmeléklejtőn a spontán erdősülési folyamatok feltételeit (a kőzetfelszín és a növényzet bolygatásának mellőzésével) biztosítani kell. A másodlagos szukcessziós folyamatok során esetlegesen megjelenő idegenhonos növényeket el kell távolítani.

– A magyar nősziromnak otthont adó sziklapárkányon és közvetlen környékén erőteljesebb, a fokozottan védett faj állományát veszélyeztető mértékű cserjésedés esetén kismértékű szelektív, a védett cserjefajokat megtartó cserjeritkítást kell végezni.

3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Fajok védelme

– A magyar nőszirom virágzásának időszakában (április 15.–május 30.) a Természetvédelmi Őrszolgálat fokozott jelenléttel (legalább 2–3 naponkénti ellenőrzéssel) gondoskodik az állomány megóvásáról.

– A védett növényfajok megóvása (taposási és rágási kár megelőzése) érdekében a terület nagyvad-mentesítése – különös tekintettel a vaddisznóra és az őzre – folyamatosan, kilövéssel kell hogy történjen.

3.2.2. Látogatás

– A terület korlátozottan – csak kutatási célból – látogatható. A terület oktatási és bemutatási célú hasznosítása tilos.

– A terület idegenforgalmi, üdülési és rekreációs célokat nem szolgálhat, ilyen jellegű fejlesztés (pl. turistaút vagy kilátópont kiépítése) tilos.

3.2.3. Kutatás, vizsgálatok

– Munkatervet kell készíteni a terület élővilágának folyamatos nyomon követésére (monitoring), és az ebből adódó feladatokat el kell látni. A folyamatos nyomon követésnek ki kell terjednie az élőhelyi változások, az adventív növényfajok jelenlétének, valamint a magyar nőszirom populáció mennyiségi és virágzási viszonyainak vizsgálatára.

– A kezelési, folyamatos nyomon követési és ellenőrzési feladatok ellátása során – folyamatos kutatással, adatgyűjtéssel – rendszerezni kell valamennyi archív és új adatot (természetföldrajzi, tájtörténeti, biotikai adatok, antropogén hatások, fényképek, térképek stb.).

3.2.4. Terület- és földhasználat

– A már meglevő létesítmény fenntartásával összefüggő építési tevékenységen kívüli – új építmény (épület, kerítés, lépcső, támfal stb.) és nyomvonalas létesítmény (út, légvezeték, földkábel, közművek stb.) létesítésére irányuló – építési tevékenység tilos.

– A területen korábban megszüntetett külszíni bányaművelés (kőfejtés) újraindítása tilos.

– A területen vadászati és vadgazdálkodási létesítmény (magasles, szóró, sózó stb.) elhelyezése és vadetetés tilos. Vadászat csak cserkeléssel és hajtással végezhető.

– A területen mesterséges vadkibocsátás, zárttéri vadtartás tilos.

3.2.5. Természetvédelmi infrastruktúra

– Oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúra fejlesztése tilos.

– A terület határán hatósági tájékoztató táblákat kell kihelyezni és gondoskodni kell fenntartásukról.

1

A melléklet 3. pontja a 132/2013. (XII. 23.) VM rendelet 16. §-a, a 15/2015. (III. 31.) FM rendelet 13. §-a szerint módosított szöveg.