807/B/2005. AB határozat
807/B/2005. AB határozat*
2008.10.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 15. § (2) bekezdése alkotmányellenességének a megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Indítványát azzal indokolta, hogy az Alkotmány szerint az önkormányzati ügyekben a képviselő-testület jogosult dönteni és nem a megválasztott képviselők. Álláspontja szerint a két fogalom (képviselő-testület és a megválasztott képviselők) nem minden esetben ugyanazon személyeket és nem ugyanazt a létszámot jelenti, ezért az Ötv. fogalomhasználata nem egyezik az Alkotmánnyal, így az Ötv. rendelkezésének alkalmazása adott esetben az Alkotmánnyal ellentétes helyzetet teremt.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.”
2. Az Ötv. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„14. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.”
„15. § (1) Minősített többség szükséges a 10. § a), b), e), f), g) pontban foglalt ügyek, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához [14. § (2) bek.], valamint a 12. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.”
„32. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.”
3. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) indítvánnyal érintett rendelkezései:
„53. § (1) Ha az egyéni választókerület képviselőjének, illetőleg a polgármesternek a megbízatása megszűnik, továbbá a 42. § (1) és (6) bekezdésében, a 44. § (2) bekezdésében, valamint az 53. § (4)–(5) bekezdésében meghatározott esetben időközi választást kell kitűzni.
(...)
(3) Ha a települési kislistáról vagy a kisebbségi kislistáról megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére a legtöbb szavazatot elért jelölt lép. Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölő szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha a jelölő szervezet a fenti határidőig nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következő jelölt lép. Ha a kislistán, illetőleg a listán nincs több jelölt, akkor időközi választást nem kell kiírni, a mandátum a következő általános választásig betöltetlen marad.
(4) Ha a kislistán megválasztott képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor az üres helyekre időközi választást kell kitűzni.”
„54/A. § E törvény alkalmazásában
a) a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám: az e törvény szerint megválasztható képviselő-testületi tagok számának több mint ötven százaléka;”
4. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény indítvánnyal érintett rendelkezése:
„18. § (3) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a jogszabályban, illetőleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozó által példaként említett Pusztavacs községben a 2002. évi önkormányzati választásokon a főállású polgármester mellett 9 önkormányzati képviselőt választottak meg. 2005. évre lemondások következtében a képviselők száma kettővel csökkent, így a képviselő-testületnek összesen 8 megválasztott tagja van. Ennek alapján a szervezeti és működési szabályzatukat úgy módosították, hogy a testület határozatképességéhez 5 képviselő jelenléte, a minősített többséghez az összes képviselő több mint a felének (5 fő) igen szavazata szükséges. Adott esetben a testület létszáma 6 főre csökkenhet. Ilyen esetben – úgy véli – 5 fő jelenlétével az Ötv. 14. § (1) bekezdése alapján a testület határozatképes, minősített többségű döntést azonban nem hozhat, mert ahhoz 6 igen szavazat szükséges. Célszerűbbnek tartaná az Ötv. 15. § (2) bekezdésében is „a települési képviselők több mint fele” megfogalmazást használni. Az Ötv. szabályozását ellentétesnek gondolja a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 18. § (3) bekezdésével, amely szerint: „Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a jogszabályban, illetőleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni.”
2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ötv. 15. § (2) bekezdésének alkotmányellenessége a következők miatt nem állapítható meg. A helyi önkormányzati képviselő-testület működésére, határozatképességére, döntéshozatalára vonatkozó szabályok az Alkotmány mellett több törvény rendelkezéseinek együttes értelmezését, alkalmazását igénylik.
Az Alkotmány alapján a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. Az Alkotmány továbbá meghatározza a helyi önkormányzatok alapjogait, a képviselő-testület alapvető hatásköreit, hatáskör csoportjait. Az Alkotmány nem rendelkezik – a választások alapelvein túl – a helyi önkormányzati képviselők választásának rendjéről, a képviselő-testület működéséről, ezek szabályozását az Alkotmány az Országgyűlésre bízza a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmados szavazatarányával elfogadott törvény megalkotásával.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról az Övjt. rendelkezik. Az Övjt. határozza meg az egyes önkormányzatoknál megválasztható önkormányzati képviselők számát, az Ötv. 32. §-a alapján a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. Az Övjt. alapján megválasztott képviselők és a polgármester együttes száma a képviselő-testület létszáma.
A képviselő-testület működésének garanciális szabályait az Ötv. állapítja meg, a részletes rendelkezések megalkotását a képviselő-testület hatáskörébe utalja. Az Ötv. a fentiek szerint tekinti adottnak a képviselő-testület létszámát. Következésképpen az adott önkormányzatnál a képviselő-testület létszámát a megválasztott képviselők és a polgármester együtt teszi ki, amelyet a szervezeti és működési szabályzatban indokolt rögzíteni. Az Ötv. rendelkezései alapján ezt a testületi létszámot kell alapul venni a képviselő-testület határozatképességének a megállapításánál és a minősített többséghez szükséges szavazatok számánál is. Ez a testületi létszám nem változik akkor sem, ha egy vagy több képviselői hely betöltetlen, vagy éppen a polgármesteri tisztség betöltetlen, nincs ugyanis ezzel ellentétes más törvényi szabály. A helyi önkormányzati képviselőt megválasztották, így a képviselő, a megválasztott képviselő ugyanazt a fogalmat takarja. A képviselő-testület törvényből következő létszámát a képviselő-testület a saját döntésével jogszerűen nem csökkentheti a betöltetlen helyek számával. A példában felhozott önkormányzatnál a képviselő-testület létszáma 10, ebből lehet négy betöltetlen hely is, az Ötv. 14. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület határozatképességéhez – a polgármesterrel együtt számolva – hat képviselő jelenléte a törvényi feltétel, s ilyenkor a minősített többséghez kötött döntéshez [Ötv. 15. § (2) bekezdés] mind a hat jelenlévőnek az igen szavazata szükséges.
Az Övjt. az e törvény alkalmazásában állapítja meg a képviselő-testület működéséhez szükséges létszámot, amely az e törvény szerint megválasztható képviselő-testületi tagok számának több mint ötven százaléka. Az Övjt. alapján amennyiben a megválasztható 9 képviselőből 5 képviselői hely betöltött, még nem kell időközi választást tartani. Az Ötv. a képviselő-testület működését szabályozza, megállapítja a határozatképesség és a határozathozatal törvényi feltételeit. Az 5 képviselő a polgármesterrel együtt működőképes testületet alkot, jelenlétük esetén határozatképes a képviselő-testület és minősített többséget igénylő ügyben igen szavazataikkal döntést hozhatnak. Az Ötv. 15. § (2) bekezdése ezért nem ellentétes az Alkotmánynak a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseivel.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt.
Budapest, 2008. október 13.
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
||||||||
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás