KÜ BH 2005/83
KÜ BH 2005/83
2005.02.01.
Nem adható ki működési engedély olyan egészségügyi szolgáltató részére, aki nem kötött feladatátvállalási szerződést a települési önkormányzattal [113/1989. (XI. 15.) MT r. 1. §, 6-7. §; 1997. évi CLIV. tv. 3. §].
Az első fokon eljárt közigazgatási szerv a felperes részére kiadott ideiglenes működési engedély 1. pontjában foglaltakat (belgyógyász, szakorvosi tevékenység folytatása, K., K. út 19. sz. alatti telephelyen) visszavonta, egyebekben a korábbi határozatot hatályában fenntartotta. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet (továbbiakban: MT r.) 1. §-ára, 7. §-ára, 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) 11-12. §-ára, 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet (továbbiakban: SZEM r.) 1. §-ára alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy járóbeteg-szakellátási feladat ellátására vonatkozó feladatátvállalási szerződést K. Város Önkormányzata csak a Egészségügyi Közhasznú Társasággal (továbbiakban: Kht.) kötött, a felperes feladatátvállalási szerződéssel nem rendelkezik, egészségügyi szolgáltatás alvállalkozásba adását pedig a jogszabály nem teszi lehetővé. Ezért a felperes működési engedélyét, mely ugyanazon tevékenység végzésére és ugyanazon címre szólt mint Kht.-é, vissza kellett vonni.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Keresetének jogalapjaként a SZEM r. 1. §-át, MT r. 1., 6. és 7. §-át jelölte meg. Azzal érvelt, hogy a Kht. tagjaként látja el a járóbeteg-ellátás körébe tartozó belgyógyász szakrendelés feladatait. Tagi közreműködését egészségügyi magánvállalkozóként teljesíti. Alanyi jogként illeti meg az egészségügyi szolgáltatás vállalkozás keretében történő ellátása, erre nem csak kizárólag feladatátvállalási szerződés esetén van jogi lehetőség.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte, fenntartva a határozatba foglalt jogi álláspontját.
A megyei bíróság jogerős ítéletében azt állapította meg, hogy felperes keresete alapos, ezért az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint az önkormányzat, mint a járóbeteg-szakellátás fenntartója a Kht. részére adta át az egyesített egészségügyi intézmény által ellátott járóbeteg-ellátás működtetését. E szerződés 9. pontja azonban a megyei bíróság jogi álláspontja szerint akként értelmezhető, ,,hogy a felperes közvetetten, de rendelkezett a fenntartóval (K. Város Önkormányzata) az állami egészségügyi ellátás egyes, pontosan körülhatárolható és elkülöníthető feladatainak elvégzésére vonatkozó írásbeli szerződéssel.'' Ezt az értelmezést támasztja alá az 1999. június 1-jei szerződésmódosítás is. Mivel pedig a SZEM r. nem tartalmaz kifejezetten olyan rendelkezést, amely az egészségügyi szolgáltatást nyújtók részére megtiltaná, hogy a területi ellátási kötelezettséggel vállalt feladatai egy részének ellátásával, más egészségügyi szolgáltatót megbízzanak, vagy feladataik egy részét átadják, a felperes ideiglenes működési engedélyének visszavonására, jogszabálysértően került sor. A felperes működési engedélyének visszavonása az MT r. 6. §-ában és a Korm. r. 12. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak sem felelt meg, tekintettel arra, hogy a felperes működési engedélyének kiadásakor ugyanazon feltételek és körülmények álltak fenn, mint az engedély visszavonásának idején. Működési engedély pedig csak akkor vonható vissza, ha a szolgáltatónál nem állnak rendelkezésre az engedély kiadásakor meglévő feltételek.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvelt, hogy a megyei bíróság jogi álláspontja téves, nem felel meg a SZEM r. 1. §-ában az MT r. 6., 7. §-ában foglaltaknak. A felperes feladatátvállalási szerződéssel nem rendelkezett. A határozatába foglalt érdemi döntés nem jogszabálysértő, az a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésén alapul.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 275. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A jogerős ítéletben megállapított, felek által nem vitatott tényállás szerint ugyanazon a feladatra, azonos telephelyre és rendelési időt érintően a közigazgatási szerv két ideiglenes működési engedélyt is kiadott. Egyet a felperesnek egyet pedig a Kht.-nak. Ezt a tevékenységet azonban a valóságban nem a Kht., hanem a felperes látta el. Az MT r. 7. §-ának megfelelő írásbeli szerződést az Önkormányzattal kizárólag a Kht. kötött. 1998. május 28-i szerződésben a felperes nem szerződő fél. E szerződésben a felperes tagi minőségben végzett egészségügyi magánvállalkozói tevékenységére, az állami egészségügyi ellátás egyes, pontosan elhatárolható és elkülöníthető feladatának elvégzésére vonatkozó felperes és fenntartó közötti megállapodásra még utalás sincs. A szerződés 9. pontja kizárólag azt rögzíti, hogy a Kht. kötelezettséget vállal arra, hogy ,,az egyesített egészségügyi intézmény által alkalmazott dolgozók tekintetében biztosítja a továbbfoglalkoztatást, illetve az egészségügyi szolgáltatást nyújtók részére a vonatkozó szerződések szerinti igénybevételt, ha ezt az érintettek elfogadják. Közhasznú társaság kötelezettséget vállalt arra, hogy mindazon közalkalmazott esetében, akik alkalmazottként létesítenek munkaviszonyt, biztosítja a Kjt. szerinti garantált illetményt és egyéb juttatásokat''. E szerződési pont tehát – a megyei bíróság álláspontjától eltérően – tartalmát és formáját tekintve nem felel meg az MT r. 7. §-ában foglaltaknak. Kizárólag a Kht. kötelezettségvállalását rögzíti egy meghatározott, felperest nem is érintő személyi körben (alkalmazott dolgozók továbbfoglalkoztatása), illetve az egészségügyi szolgáltatást nyújtók részére jövőbeni, feltételtől függő igénybevételi lehetőséget ad. Ez a szerződés nem egészségügyi vállalkozás (felperes) által fenntartóval kötött írásbeli szerződés, amely az állami egészségügyi ellátás egyes, pontosan körülhatárolható és elkülöníthető feladatainak elvégzésére vonatkozna. Az 1999. június 1-jei szerződésmódosítás pedig, mivel a határozathozatalt követő időszakra vonatkozik, a perbeli jogvita eldöntésénél nem is vizsgálható.
Az MT r. 6. §-a feljogosítja a közigazgatási szervet arra, hogy ha jogszabályba ütköző tevékenységet észlel, intézkedhessen annak megszüntetése iránt. Tekintettel arra, hogy a felperes esetében az MT r. 7. §-ában foglalt feltételek nem álltak fenn, az alperes határozata nem volt jogszabálysértő. Helytállóan hivatkozott az alperes arra is, hogy a Kht. tagjaként vagy alkalmazottjaként végzett belgyógyászati tevékenységhez működési engedély nem szükséges. Ezt csak annak kell kérnie, aki a szolgáltatást, egészségügyi szolgáltató tevékenységet saját nevében kívánja nyújtani, pl. vállalkozás keretében. Amennyiben azonban állami feladat átvállalásról van szó, úgy a kérelemhez feladatátvállalási szerződést, önkormányzati nyilatkozatot is csatolni kell, mégpedig olyat, amelyből kiderül, hogy konkrétan mely feladat kerül átadásra, milyen területre vonatkozóan áll fenn az ellátási kötelezettség. Ilyennel pedig a felperes nem rendelkezett. A felülvizsgálati kérelem a SZEM r. 1. §-ában, valamint az 1997. évi CLIV. törvény 3. § f) pontjában foglaltakra figyelemmel helytállóan utal arra, hogy az egészségügyi szolgáltatónak tevékenységét saját nevében, saját tagjaival, és alkalmazottaival kell végeznie. Területi ellátási kötelezettséggel, állami feladat ellátására csak az az egészségügyi szolgáltató nyújthat be működés engedély iránti kérelmet, illetve folytathat ilyen tevékenységet, akinek a feladat ellátására vonatkozóan a fenntartó önkormányzattal konkrét írásbeli feladatátvállalási szerződése van. Aki ilyennel nem rendelkezik, az működési engedélyt nem kaphat, illetve azt tőle vissza kell vonni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
A pervesztes felperest kötelezte az elsőfokú és felülvizsgálati perköltség megfizetésére, a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 35.677/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás