KÜ BH 2005/87
KÜ BH 2005/87
2005.02.01.
I. A Kbt. nem ismeri a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértésével kapcsolatban a szándékosság vagy a gondatlanság fogalmát – Ha a közbeszerzésekről szóló törvény valamely alapelvének, tételes szabályának sérelme megállapítható, a jogsértés fennáll.
II. A részvételi felhívás módosítását hirdetményben közzé kell tenni [1995. évi XL. tv. (Kbt.) 63. § (6) bek.].
Az ajánlatkérő részvételi felhívást tett szennyvízcsatorna- hálózatának megvalósítása tárgyában, nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárás megindítására. Az ajánlatkérő nevében a felperes járt el. A részvételi felhívás a műszaki alkalmasság igazolására a részvételre jelentkező műszaki-technikai felszereltségének bemutatását írta elő. Az alkalmatlanná minősítés szempontjai között megjelölte: a bemutatott technikai-gépi felszereltség alkalmatlan, ha nem rendelkezik legalább 5 db gumikerekes kotró-rakodógéppel, 3 db 8 tonnás billenő tehergépkocsival, 4 db önjáró vibrohengerrel, 4 db vákuumszivattyúval és 300 m2 táblás dúcolattal. A felperes az ajánlattevők által feltett kérdésekre közölte, hogy ,,a technikai-gépi felszereltség bemutatásakor az önjáró vibrohenger helyett elfogadjuk a vibrolapot vagy a döngölő békát is.'' A részvételre jelentkezők ajánlatukban megjelölték az ajánlati felhívás előírt 4 db önjáró vibrohengert, de feltüntették a vibrolapot és a döngölő békát is. A részvételi szakasz eredményét a felperes kihirdette, majd a nyertes ajánlattevővel az ajánlatkérő a szerződést 2002. október 1-jén megkötötte.
A jogorvoslati kérelmet előterjesztő kérte az előminősítési szakaszt lezáró döntés megsemmisítését, és annak megállapítását, hogy a közbeszerzési eljárás során sérült a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 63. § (6) bekezdése.
Az alperes határozatában a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő nevében eljáró felperes megsértette a Kbt. 63. § (6) bekezdését, ezért vele szemben egymillió Ft bírságot szabott ki, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította. Indokolását arra alapította, hogy a felperes tájékoztató levelében a részvételi felhívásban meghatározott feltételtől eltérő feltételt jelölt meg, ezzel módosította a részvételi felhívást anélkül, hogy azt hirdetményben közzétette volna. Nem fogadta el a felperes védekezését, mely szerint nem kívánta a részvételi felhívás feltételeit módosítani, a sérelmezett mondat a tájékoztató levélbe adminisztratív hiba következtében került be. Kifejtette, hogy a jogsértés megtörténte szempontjából nem releváns a tudatosság, hanem az eredmény a döntő.
Az alperes határozata ellen előterjesztett keresetet az elsőfokú bíróság alaposnak találta és az alperes határozatát akként változtatta meg, hogy a felperesi jogsértés megállapítását mellőzte, a terhére kiszabott bírságot törölte és a jogorvoslati kérelmet elutasította. Jogi álláspontja szerint a Kbt. 63. § (6) bekezdése értelmében a részvételi felhívás módosítása akkor jogszerű, ha azt hirdetményben közzéteszik. A perbeli esetben ez nem történt meg, ezért a tájékoztató levélben szereplő vitatott mondatnak sem lehet jogi kihatása. Megállapította, hogy e kitételnek jogi relevanciája ténylegesen nem is volt, mert valamennyi ajánlattevő a részvételi felhívásban meghatározott feltételek szerint nyújtotta be ajánlatát. Osztotta az alperes határozatának azon megállapítását, hogy a jogsértés megtörténte szempontjából nem a tudatosságnak, hanem az eredménynek van jelentősége. Kifejtette azonban, hogy a vitatott feltétellel kapcsolatban kérdés nem volt, a kitétel joghatás kiváltására nem alkalmas, és nem is volt releváns, ezért a törvény céljával és alapelveivel ellentétes lenne, az egyébként formai elhelyezkedését tekintve oda nem illő mondatnak olyan jelentőséget tulajdonítani, amelynek alapján a felperes terhére a jogsértést meg lehetne állapítani.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása, valamint perköltségének megállapítása iránt. A határozatában kifejtett indokait kiegészítette a Kbt. 38. § (1) bekezdésének felhívásával, mely szerint a tájékoztatásnak összhangban kell lennie a részvételi felhívás és a dokumentáció tartalmával. Az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben kifejtette, nincs jelentősége annak, hogy a részvételre jelentkezők milyen műszaki tartalommal tették meg jelentkezésüket, mert a jogsértés azzal valósult meg, hogy a felperes az enyhébb alkalmassági feltételt meghatározó közlését nem tette hirdetménnyel közzé. Tévesnek minősítette az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy a tájékoztatás joghatás kiváltására nem volt alkalmas, mert álláspontja szerint a részvételre jelentkezőknek a műszaki alkalmassági feltétellel kapcsolatban kellett figyelembe venni a tájékoztatásokat, mert az az ajánlati dokumentáció és a részvételi felhívás feltételeit értelmezte.
A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
Az alperes fellebbezése alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján a tényállást helyesen állapította meg, de abból levont jogi következtetésével a másodfokú bíróság az alábbiak szerint nem értett egyet:
Az alperes és az elsőfokú bíróság által is hivatkozott Kbt. 63. § (6) bekezdése a részvételi szakaszra vonatkozó dokumentáció, és a részvételi felhívásnak a részvételi szakaszra vonatkozó részei módosítására akkor biztosít lehetőséget, ha azt hirdetménnyel közzéteszik. Az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben a Fővárosi Ítélőtábla az alperes álláspontját fogadta el, és a jogsértés megítélésekor azt vizsgálta, hogy az eredeti részvételi felhívásban megjelölt feltételekhez képest történt-e annak elemeiben változás, és ha igen, sor került-e a változás közzétételére. A részvételi felhívásban megjelölt négy darab önjáró vibrohenger előírással szemben a tájékoztató levél az ajánlattevőktől egy lényegesen alacsonyabb műszaki színvonalat követelt meg a vibrolap vagy döngölő béka elfogadásával, amely nem vitásan a részvételi felhíváshoz képest változást, módosulást jelentett. Nincs annak jelentősége, hogy ez a módosítás a felperes szándékának megfelelően, vagy azon túl került megfogalmazásra és vált a levél részévé. A jogsértés megtörténte szempontjából ugyanis – mint arra az alperes helyesen rámutatott és megállapítását e vonatkozásban az elsőfokú bíróság is osztotta – az eredménynek van jelentősége, közömbös, hogy erre az eredményre a jogsértő hogyan jutott. Az eredmény pedig nem más, mint adott előírás módosításának ténye. Így irreleváns, hogy a kérdésre adott válasz utolsó mondata belső munkaanyagból, vagy adminisztrációs tévedés eredményeként, szerkesztési hiba folytán került a tájékoztató levélbe, a jogsértés megállapítása szempontjából az a döntő, hogy az eredeti részvételi felhívástól eltérő feltételt a levél tartalmazta. A Kbt. nem ismeri a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértésével kapcsolatban a szándékosság vagy gondatlanság fogalmát. Amennyiben a Kbt. valamely alapelvének, tételes szabályának sérelme megállapítható, a jogsértés fennáll. Ebben a vonatkozásban a jogsértés objektív felelősségi szabály, közömbös, hogy tudatos vagy gondatlan magatartás eredményeként jött létre, kimentésére jogszabályi lehetőség nincs. Ezért szükségtelen volt az elsőfokú bíróság részéről a mondat formai elhelyezkedésének vizsgálata és annak elemzése, hogy volt-e az ajánlattevők részéről a vonatkozó kitételre irányuló kérdés, mert annak van ügydöntő jelentősége, hogy a dokumentumban az eredeti részvételi felhívástól eltérő elem szerepelt. Ugyanezen okból nem tartotta szükségesnek a Fővárosi Ítélőtábla a kitétel tényleges jogi relevanciájának vizsgálatát sem. Az ugyanis nem volt vitás, hogy a bármilyen okból enyhébb alkalmassági feltételt meghatározó közlés hirdetmény útján közzétételre nem került, így megvalósult a Kbt. 63. § (6) bekezdésének sérelme.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta.
(Fővárosi Ítélőtábla 3. Kf. 27.253/2003. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás