873/B/2005. AB határozat
873/B/2005. AB határozat*
2006.04.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. § (2) bekezdésének alkotmányellenessége megállapítása és megsemmisítése tárgyában előterjesztett indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (2) bekezdésének c) és d) pontja valamint (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása iránt előterjesztett indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26. § (2) bekezdése alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
Álláspontja szerint e rendelkezés sérti az Alkotmány 8. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott alapvető emberi jogokat, valamint ellentétes az Alkotmánynak a jogképességet biztosító 56. §-ával is, mert a földhivatali eljárásban az ügyfél nem dönthet szabadon arról, hogy igényel-e jogi képviseletet, egyben annak ellenére terhelik a jogi képviselettel járó költségek, hogy a földhivatal eljárásáért – amelynek kötelezettsége a beadványok formai megfelelőségének vizsgálata – illetéket kell fizetni.
Kifejtette, hogy a kifogásolt rendelkezés az Alkotmány petíciós jogot megfogalmazó 64. §-ába is ütközik, mert az ügyvéd nem köteles megbízást elfogadni, ezért képviselet hiányában bárki akadályozva lehet egy ingatlannal kapcsolatos eljárás megindításában.
Azt követően, hogy az Alkotmánybíróság tájékoztatta a támadott rendelkezés módosításáról, az indítványozó az indítvány változatlan fenntartása mellett az Inytv.-nek a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat formai kellékeit előíró 32. § (2) bekezdése c) és d) pontja valamint (3) bekezdése alkotmányellenessége megállapítását is kérte ugyanazon alkotmányos rendelkezések sérelme miatt. Érvelése szerint „az eljárási képességgel rendelkező ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen joga eldönteni, hogy mikor veszi igénybe jogi képviselő közreműködését.” Az állam feladata, hogy a „nyilvántartásokat vezető közigazgatási hivatalaiban” a szerződések alaki és tartalmi kellékeit megvizsgáltassa.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az Alkotmány szerint:
„8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
„56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.”
„64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.”
2. Az Inytv. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„26. § (2) A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt [1991. évi XLI. törvény 175. § (1) bek.].”
„32. § (2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha
[...]
c) az okiratot a közjegyző készítette, vagy
d) az okiratot ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyzéssel látta el,
[...]
(3) A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.”
III.
1. Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az indítvány benyújtását követően az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Inytvm.) 12. §-a módosította az Inytv. 26. § (2) bekezdését, amely az Inytvm. 53. § (1) bekezdése folytán 2006. január 1-jével lépett hatályba. Az új rendelkezés szűkítette azon eljárások körét, amelyekben a jogi képviselet kötelező, az indítványozó azonban e rendelkezésre nézve is fenntartotta utólagos normakontrollra irányuló kérelmét.
Az Inytv. 26. § (2) bekezdésének alkotmányossága a 128/B/1999. AB határozatban már vizsgálat tárgya volt, azonban a rendelkezés nem azonos a jelen ügyben támadott szabállyal, mert az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról szóló 2003. évi XI. törvény 12. §-az Inytv. 26. §-át új (2) bekezdéssel egészítette ki, megváltoztatva a bekezdések számozását és tartalmát. Ezért az Alkotmánybíróság az e vonatkozásban előterjesztett indítványt érdemben bírálta el.
2. Az indítvány nem megalapozott.
A bíróságok előtti kötelező jogi képviselet intézményével az Alkotmány több rendelkezésével összefüggésben az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott, és azt nem találta alkotmányellenesnek.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) kötelező jogi képviseletet előíró különböző rendelkezéseinek alkotmányosságát az Alkotmánybíróság a 141/B/1993. AB határozatában az Alkotmánynak mind az 56. §-ában biztosított jogképességgel, mind a petíciós jogot tartalmazó 64. §-ával kapcsolatosan vizsgálta. Megállapította, hogy a „...kötelező jogi képviselet intézménye a perbeli képviseletnek azt a lényegi vonását erősíti, hogy a képviselőnek – különösen pedig a jogi képviselőnek – a szerepe [...] a képviselt érdekeinek védelme, jogai érvényre juttatásának elősegítése.” Ezért semmiféle hatása nincs a jogképességre, és nem hozható összefüggésbe a panasz előterjesztéséhez fűződő alapvető joggal sem. (ABH 1994, 584, 585–586.) Hasonlóan foglalt állást az Alkotmánybíróság a 942/B/1997. AB határozatában a kötelező jogi képviseletnek az Alkotmány 64. §-a szempontjából történő alkotmányossági vizsgálata során. (ABH 2000, 943, 944.)
Az Alkotmánybíróság utalt arra is, hogy a kötelező jogi képviselet intézménye a perbeli képviseletnek azt a lényegi vonását erősíti, hogy a képviselő szerepe nem csupán a képviselt személy helyettesítése, hanem a képviselt érdekeinek védelme, jogai érvényre juttatásának elősegítése. [42/2004. (XI. 9.) AB határozat, ABH 2004, 551, 578.; 34/B/2001. AB határozat, ABH 2004, 1501, 1503.]
Az indítványozó nem az Alkotmánybíróság korábbi eljárásaiban vizsgált jogszabályokat támadta, így nincs szó az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. §-ának c) pontja szerinti „ítélt dolog”-ról. A fenti határozatok azonban tartalmilag azonos – az egyes eljárásokban kötelező jogi képviseletet előíró – rendelkezések alkotmányosságáról ugyanazon alkotmányos összefüggésben tartalmaznak döntést, ezért az ott kifejtett alkotmányos következtetések a jelen ügyben is irányadók.
Az Inytvm.-nek a törvényjavaslat előterjesztői által megfogalmazott általános indokolása tartalmazza, hogy – többi között – a lakásokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozását tekinti céljának, míg az indítványozó által kifogásolt rendelkezés kapcsán kiemeli, hogy a módosítás tényleges kapcsolatot teremt az okiratszerkesztő közjegyző vagy ügyvéd, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a képviseletet ellátó személy között. A kötelező jogi képviselet szabálya tehát a jogi képviselő szakmai felelősségén keresztül az eljárás szakszerűségének, az ingatlanforgalom biztonságának lényeges garanciája, amely nincs alkotmányosan értékelhető összefüggésben sem az Alkotmány 56. és 64. §-aiban foglalt alapjogokkal, sem az Alkotmánynak az ember alapvető jogainak tiszteletben tartása és védelme terén az állam kötelezettségét megfogalmazó 8. §-ával.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt e vonatkozásban is elutasította.
IV.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben már kifejtette, hogy nem elegendő az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni, az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti. (472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB végzés, ABH 2002, 1783.; 630/B/2003. AB végzés ABH 2004, 2113, 2114.)
Az indítványozó az Inytv.-nek az okirat formai követelményeit előíró 32. § (2) bekezdése c) és d) pontja, valamint (3) bekezdése alkotmányellenességével kapcsolatosan csak a kötelező jogi képviseletre korábban előadott indokait ismételte meg, de e szabályok és az Alkotmány rendelkezései közötti összefüggést semmilyen érdemi vizsgálatra alkalmas érvvel nem támasztotta alá.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság e tekintetben az indítványt – az Ügyrend 29. § d) pontjára tekintettel – érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
Budapest, 2006. április 3.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Balogh Elemér s. k,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás