878/B/2005. AB határozat
878/B/2005. AB határozat
2010.09.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
1. Az Alkotmánybíróság a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 16. §-ával összefüggő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 44. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
I n d o k o l á s
I.
1. Az indítványozó a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: régi Get.) 44. §-a alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése, valamint „a szabálytalan vételezés” esetére a közüzemi szolgáltató feljelentési kötelezettsége előírásának hiánya miatt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránt fordult az Alkotmánybírósághoz.
Álláspontja szerint ellentétes az Alkotmány 55. § (1) bekezdésében biztosított személyi biztonsághoz való joggal, hogy a régi Get. nem biztosította a szabálytalan vételezéssel közveszélyt okozó személy büntetőjogi felelősségre vonását, a szabálytalan gázvételezést a közüzemi szerződés megszegéseként szankcionálta csak, és nem szabályozta a közüzemi szolgáltatók feljelentési kötelezettségét az elkövető megbüntetése érdekében. Az Alkotmány 57. § (1) és (2) bekezdésének sérelmét látta abban, hogy a gázszolgáltató a szabálytalan gázvételezés miatt a szerződő partnere ellen lépett fel kártérítési igénnyel, így a szerződő felet azonosította a szabálytalan vételezéssel megvalósult lopás bűncselekményének elkövetőjével.
2. Az Alkotmánybíróság – az akkor folyamatban volt büntetőjogi kodifikációra tekintettel – kérte az igazságügy-miniszter véleményét.
3. Az indítvány benyújtása után a régi Get.-et a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: új Get.) 158. § a) pontja 2009. július 1. napjával hatályon kívül helyezte.
II.
Az indítvánnyal érintett jogszabályi rendelkezések:
1. Az Alkotmány rendelkezései:
„55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.”
„57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
(2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.”
2. A régi Get.-nek az indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezései:
„43. § (2) A közüzemi fogyasztó szerződésszegésének minősül, ha
a) a szerződésben meghatározott gázteljesítményt túllépi,
b) a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő csatlakozóvezetéket, fogyasztói berendezést használ,
c) a szolgáltatott gázt a gázmérő működésének bármilyen módon való befolyásolásával, vagy egyéb szabálytalan módon vételezi,
d) a fogyasztó a közüzemi szolgáltató külön jogszabályban meghatározott módon megküldött értesítései és a részére a külön jogszabályban meghatározott időpont-egyeztetési jog biztosítása ellenére nem teszi lehetővé, hogy a közüzemi szolgáltató jogszabályban foglalt kötelezettségeinek teljesítése érdekében az elosztói engedélyes vagy annak megbízottja a fogyasztásmérő berendezés leolvasása, hitelesítése, cseréje céljából, valamint általános műszaki jellegű, illetve a közüzemi fogyasztó személyében beállt változás miatt szükséges ellenőrzés érdekében a fogyasztási helyhez tartozó mérőhelyen munkát végezzen,
e) a gázszolgáltatás díját késedelmesen, nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,
f) a gázszolgáltatás díját nem fizeti,
g) a vételezett gázt a szerződésben meghatározott fogyasztási helyen kívüli területre vezeti át,
h) a közüzemi szolgáltató hozzájárulása nélkül a vételezett gázt más részére továbbadja,
i) a gázmérő nélküli fogyasztás feltételeit megszegi,
j) a fogyasztáskorlátozási – illetve megszakítható fogyasztó esetében a megszakítási – rendelkezéseknek nem tesz eleget,
k) a nyomás alatti gázellátórendszert megbontja,
l) a gázmérőt szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a gázmérőn, a gázmérő ki- és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján a zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetőleg ezek sérülését, hiányát a gázszolgáltatónak nem jelenti be.
(3) A szerződés nélküli vételezés is szabálytalan vételezésnek minősül.”
„44. § (1) A közüzemi szerződés megszegése és a szerződés nélküli vételezés következményei:
a) díjvisszatérítés, illetve pótdíjfizetés,
b) kötbér,
c) kártérítés,
d) késedelmi kamat,
e) fogyasztást szabályozó készülék felszerelése,
f) a gázszolgáltatás felfüggesztése,
g) kikapcsolás a gázszolgáltatásból.
(2) Az (1) bekezdésben említett következmények a 45–46. §-okban meghatározott esetekben együttesen is alkalmazhatók.
(3) A pótdíj mértékét és számításának alapját külön jogszabály állapítja meg.
(4) A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár. A kötbér mértékét a szerződésben kell meghatározni.
(5) A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.
(6) A szerződésszegés megszüntetését követő két munkanapon belül a szolgáltatást folytatni kell.
(7) A szabálytalanul vételező a földgázért a külön jogszabályban megállapított pótdíjat köteles fizetni.
(8) Az elosztói, szállítói engedélyes a közüzemi szolgáltatóval történt egyeztetés alapján a szabálytalanul vételezőt a gázszolgáltatásból kikapcsolhatja.”
III.
Az indítvány nem megalapozott, illetve elbírálásra alkalmatlan.
1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az utólagos normakontrollra vonatkozó indítványi rész törvényi feltételei hiányoznak.
Az indítványozó az Alkotmány 57. § (1) és (2) bekezdés sérelmét nem a támadott jogszabályi rendelkezéssel, hanem az indítványban névvel megjelölt gázszolgáltató azon magatartásával összefüggésben állította, hogy az a szerződő partnere ellen lépett fel kártérítési igénnyel, és így a szerződő felet azonosította a szabálytalan gázvételezéssel megvalósult bűncselekmény elkövetőjével.
Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §-ában meghatározott hatásköre csak jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének vizsgálatára terjed ki. Ezért az Alkotmánybíróság ezen indítványi rész vizsgálatát – hatásköre hiányára tekintettel – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § b) pontja alapján visszautasította.
2. Az Abtv. 20. §-a szerint az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el – és főszabályként – csak a hatályban lévő jogszabály alkotmányosságát vizsgálja. Ez alól kivétel lehet, ha az eljárás az Abtv. 38. §-a alapján bírói kezdeményezés, vagy a 48. §-a alapján alkotmányjogi panasz tárgyában folyik. [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.; 335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.] Ugyancsak sor kerül a hatályon kívül helyezett rendelkezések érdemi vizsgálatára akkor is, ha az indítványozó által támadott jogszabály az új jogszabályban is változatlan tartalommal jelenik meg. Amennyiben az időközben hatályát vesztett jogszabály helyébe lépő új jogszabály – azonos jogi környezetben – szintén tartalmazza a vitatott normát, az Alkotmánybíróság az eljárást az új rendelkezés tekintetében folytatja le. (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 157/B/2003. AB határozat, ABH 2008, 1921, 1922.)
2.1. A régi Get. és az új Get. szabályainak összevetése alapján megállapítható, hogy a támadott rendelkezés ilyen formában már nem található meg. A két szabályozás fogalmi rendszere és szereplői számos ponton különböznek, így pl. nincs „közüzemi gázszolgáltató”, és nincs „közüzemi szerződés”. Az új Get.-ben az egykori közüzemi szolgáltatóval szerződők a „felhasználó”, a „lakossági fogyasztó”, a „fogyatékkal élő fogyasztó”, illetve a „védendő fogyasztó” kategóriájába tartoznak. A külön jelzett fogyasztók a felhasználók egy-egy sajátos körét képezik, akikre külön szabályok a meghatározóak. (3. § 17., 22., 47. és 68. pont)
Az új Get. – a régi Get. 44. §-ához hasonló módon – rendelkezik a földgázelosztó (a földgázt elosztóvezetéken a felhasználóhoz továbbító – 3. § 24. pont) részéről a felhasználóval szemben alkalmazható intézkedésekről. Így a törvény 16. §-a szerint:
A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását megtagadhatja, ha:
a) a felhasználó a csatlakozóvezetéket, a felhasználói berendezést az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja,
b) a felhasználó a nyomás alatti szállító- és elosztóvezetéket vagy a csatlakozóvezetéket megbontja, továbbá, amennyiben a felhasználó vagy a megbízásából eljáró, gázszerelőnek nem minősülő személy a fogyasztói vezetéket megbontja,
c) a felhasználó a csatlakozási vagy kapacitáslekötési szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének a földgázelosztó vagy a földgázkereskedő írásbeli felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha
ca) a nyomásszabályozó vagy a gázmérő működését befolyásolja,
cb) a nyomásszabályozó vagy a gázmérő ellenőrzését, illetve a mérő leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,
cc) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át földgázt,
cd) a gázmérő nélküli fogyasztás – üzletszabályzatban meghatározott – feltételeit megszegte,
ce) a fogyasztáskorlátozási – illetve megszakítható felhasználó esetén a megszakítási – rendelkezéseknek nem tett eleget,
d) a felhasználót ellátó földgázkereskedő a földgázelosztónál – a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az üzletszabályzatban meghatározott módon – kezdeményezi a földgázelosztás szüneteltetését,
e) a felhasználó a gázmérőt szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a gázmérőn, a gázmérő ki- és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján, vagy a csatlakozóvezeték egyéb pontjain elhelyezett zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetőleg ezek sérülését, hiányát a földgázelosztónak vagy a kereskedőnek nem jelenti be,
f) ha a rendszerhasználó nem rendelkezik érvényes szerződéssel.
A földgázelosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében az illetékes jegyzőhöz fordulhat, amennyiben a felhasználó megtagadja:
a) a gázmérő leolvasását, ellenőrzését,
b) szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén a földgázelosztási szolgáltatásból történő kikapcsolást,
c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.
A régi Get. 44. §-ának és az új Get. 16. §-ának összevetése alapján megállapítható, hogy az alkotmányossági vizsgálatot az utóbbi tekintetében el kell elvégezni.
2.2. Az indítvány a felhasználóval szemben alkalmazható eszközöket meghatározó rendelkezés tekintetében utólagos normakontrollra és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányult. Az indítványt tartalmilag elemezve megállapítható, hogy valójában csak az utóbbi vizsgálható, mivel az indítványozó szerint a feljelentési kötelezettség előírásának hiánya vezet az Alkotmány 55. §. (1) bekezdésében biztosított személyi biztonsághoz való alapjog sérelméhez. Így tehát az Alkotmánybíróság érdemben azt vizsgálta, hogy megvalósult-e az új Get. 16. §-ával összefüggő alkotmánysértő mulasztás.
3. Az Abtv. 49. §-ában meghatározott mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség akkor állapítható meg, ha a jogalkotó a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Az Alkotmánybíróság nemcsak akkor állapít meg alkotmányellenes mulasztást, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen jogszabály nincs, hanem akkor is, ha az adott kérdésben van ugyan szabályozás, de alapvető jogok érvényesüléséhez szükséges garanciák hiányoznak, illetve, ha a hiányos szabályozás alapvető jogok érvényesítését veszélyezteti. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításához két feltételnek kell együttesen megvalósulnia: a jogalkotó mulasztásának és az ennek folytán előidézett alkotmányellenes helyzetnek. [62/2006. (XI. 23.) AB határozat, ABH 2006, 697, 704.]
Az Alkotmánybíróság megállapította: a törvényalkotó nem követett el mulasztást, az Alkotmány 55. § (1) bekezdéséből nem vezethető le feljelentési kötelezettség előírása. Ezen túlmenően nem a Get. szabályozási körébe tartozik annak meghatározása, hogy bűncselekmény észlelése esetén ki és milyen esetben köteles a büntető feljelentés megtételére. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. §-a rendelkezik arról, hogy bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést, a feljelentés csak akkor kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény. Ez utóbbit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben határozza meg a jogalkotó. Ugyanakkor a hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az új Get. 16. §-ával összefüggő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2010. szeptember 27.
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
||||||||
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lévay Miklós s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
Dr. Stumpf István s. k., |
||||||||
alkotmánybíró |
||||||||
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás