89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet
89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet
a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről1
2009.10.01.
A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 67. §-ának a), d) és e) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján az atomenergia biztonságos alkalmazása érdekében az alábbiakat rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1)2 E rendelet hatálya az At. 17. §-a (2) bekezdésének a)–e), m)–r) és 67. §-ának d) pontjaiban megfogalmazottak szerint a nukleáris létesítményekre, azok építményeire, rendszereire és berendezéseire, a nukleáris létesítménnyel kapcsolatos tevékenységekre és az e tevékenységet végzőkre terjed ki (beleértve a létesítményeken belüli radioaktív anyag szállítást és a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását biztosító rendszereket, berendezéseket, a nukleáris létesítmény nyomástartó edényeit, továbbá a tűzvédelmet, valamint a fizikai védelmet szolgáló rendszereket, berendezéseket, ha azok a nukleáris biztonságra hatást gyakorolnak, kizárólag ezen hatásuk szempontjából), így:
a) a nukleáris létesítmény
1. telepítésére,
2. létesítésére, bővítésére,
3. üzembe helyezésére,
4. üzemeltetésére,
5. átalakítására,
6. üzemen kívül helyezésére,
7. megszüntetésére;
b) a nukleáris berendezés és üzemanyag
1. tervezésére,
2. gyártására,
3. beszerzésére,
4. beépítésére és szerelésére,
5. üzembe helyezésére, üzemeltetésére,
6. átalakítására, javítására,
7. üzemen kívül helyezésére,
8. leszerelésére;
c) a nukleáris létesítmény építményének
1. építésére,
2. építészeti-műszaki tervezésére,
3. építési anyagai, (épület)szerkezetei tekintetében azok gyártására, beszerzésére,
4. használatba vételére,
5. felújítására és átalakítására,
6. helyreállítására, bővítésére,
7. lebontására;
d) a nukleáris létesítményben a munkavállalóknak a nukleáris biztonsággal kapcsolatos különleges foglalkoztatási előírásaira;
e) a nukleáris létesítmény és beszállítói minőségirányítási rendszerére;
f) a nukleáris létesítmény műszaki sugárvédelmére;
g) a nukleáris létesítményt üzemeltető szervezetre;
h) a létesítményt üzemeltető szervezet nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységére.
(2)3 E rendelet hatálya alá tartozik a nukleáris létesítmény az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulásának [At. 7. § (2) bekezdés] megszerzésétől kezdődően a létesítmény megszüntetését, vagy más célú létesítménnyé történt átalakítását követően – a nukleáris biztonsági kockázatok megszűnésére tekintettel – az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: nukleáris biztonsági hatóság) által a felügyeleti hatáskörének megszűnéséről hozott határozata jogerőssé és végrehajthatóvá válásának időpontjáig.
Értelmező rendelkezések
2. § Az e rendeletben használt egyes fogalmakra az At. 2. §-ában szereplő meghatározásokat kell alkalmazni, a nukleáris biztonság szempontjából lényeges további fogalmak meghatározását e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
Hatáskör
3. §4
Nukleáris Biztonsági Szabályzatok
4. § (1)5 A nukleáris létesítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek végzéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyeket, az engedélyezés részletes folyamatát, az engedély iránti kérelem tartalmát, az engedélyes személyének megváltozásával kapcsolatos szabályokat, a hatósági ellenőrzés tartalmát és rendjét, az engedélyes jelentési kötelezettségeit, a hatóság által igénybe vett szakértők tevékenységének feltételeit, a hatósági jóváhagyáshoz kötött munkakörök betöltésének rendjét, a létesítményekkel kapcsolatos minőségirányítási, tervezési és üzemeltetési nukleáris biztonsági követelményeket magukba foglaló Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat (a továbbiakban: Szabályzatok) e rendelet 1–6. számú mellékletei tartalmazzák.
(2)6 A Szabályzatokban foglalt nukleáris biztonsági és más követelmények teljesülése a hatósági engedély megadásának feltétele. Ha az engedély iránti kérelem szerint a nukleáris biztonságot a Szabályzatokban foglaltaktól eltérően kívánják biztosítani, úgy a hatósági eljárásban szakértői véleménnyel alátámasztottan igazolja a kérelmező, hogy a választott megoldás esetén a biztonság a Szabályzatokban meghatározottal egyenértékű vagy annál nagyobb lesz.
(3) A nukleáris biztonsági hatóság a Szabályzatokban rögzített követelmények érvényesítése érdekében a határozataiban feltételeket és kötelezettségeket határozhat meg.
(4) A Szabályzatokat – a tudomány eredményeinek, a hazai és a nemzetközi tapasztalatoknak a figyelembevételével – legalább ötévente felül kell vizsgálni, és szükség szerint korszerűsíteni kell.
HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS, ELLENŐRZÉS ÉS FELÜGYELET
Engedélyezés és jóváhagyás
5. §7 (1) A nukleáris biztonsági hatóság engedélye szükséges az 1., 5. és 6. számú Szabályzatokban részletezettek szerint a nukleáris létesítmény
a) telepítéséhez (telephelyengedély),
b) létesítéséhez, bővítéséhez (létesítési engedély),
c) üzembe helyezéséhez (üzembe helyezési engedély),
d) üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez (üzemeltetési engedély),
e) átalakítása (módosítása) elvi értékeléséhez (elvi engedély),
f) átalakításához (átalakítási engedély),
g) végleges üzemen kívül helyezéséhez (végleges leállítási engedély),
h) megszüntetéséhez (leszerelési engedély),
i) atomerőmű blokk esetén a főjavítását követő újraindításához (indítási engedély).
(2) Ahhoz, hogy a nukleáris létesítmény a nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervét az első alkalommal, illetve módosítását követően életbe léptesse – az üzembe helyezési engedélyezési, illetve az átalakítási engedélyezési eljárás keretében –, meg kell szereznie a nukleáris biztonsági hatóság engedélyét.
(3) A nukleáris biztonsági hatóság egyedi engedélyt, vagy az 1., 5. és 6. számú Szabályzatokban meghatározott esetekben típusengedélyt ad a nukleáris létesítmény üzemanyagának és – a biztonsági követelményeknek megfelelően biztonsági osztályba sorolt – berendezéseinek
a) gyártásához (gyártási engedély),
b) beszerzéséhez (beszerzési engedély),
c) szereléséhez (szerelési engedély),
d) üzemeltetéséhez (üzemeltetési engedély),
e) átalakítása (módosítása) elvi értékeléséhez (elvi engedély),
f) átalakításához, javításához (átalakítási, javítási engedély),
g) leszereléséhez (leszerelési engedély).
(4) Az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához be kell szerezni a nukleáris biztonsági hatóság engedélyét.
(5) A nukleáris biztonsági hatóság végzi a nukleáris berendezések tekintetében a műszaki sugárvédelmi engedélyezést.
(6) A nukleáris biztonsági hatóság adja ki a 7. számú melléklet szerinti építmények és épületszerkezetek építéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez, rendeltetéstől eltérő használatához, valamint lebontásához szükséges építési, fennmaradási és használatbavételi hatósági engedélyeket, ha az előzőekben felsorolt tevékenységek, vagy az építmény fennmaradása egy vagy több biztonsági funkció megvalósulását befolyásolja, vagy, ha az az általános építésügyi előírások szerint engedélyezési kötelezettség alá tartozik. Különös építésügyi követelmények hiányában az általános előírásokat kell az engedélyezés során alkalmazni.
(7) A nukleáris biztonsági hatóság adja ki a 7. számú melléklet szerinti építmények felvonóinak építési és használatbavételi engedélyét.
(8) A nukleáris létesítmény engedélyezési eljárása keretében a nukleáris létesítmény építményeinek, valamint a nukleáris berendezéseknek az engedélyezése összevontan, egy eljárásban is lefolytatható, amennyiben erre vonatkozó kérelmet terjesztenek elő, és a kérelem szerinti engedélyekhez szükséges tartalmi és formai követelményeknek és feltételeknek a kérelmező eleget tesz.
(9) Az At. 17. §-ának (2) bekezdése szerint az engedélyesek kérelmére induló eljárásban az elektronikus adathordozón is mellékelt dokumentáció hatóság által alkalmazott fájlformátumait a hatóság megnevezheti. Az alkalmazott fájlformátumok jegyzékét a hatóság közzéteszi.
(10) A nukleáris létesítmény Időszakos Biztonsági Jelentését a nukleáris biztonsági hatóság felülvizsgálja és jóváhagyja a jelen rendelet 21. §-a szerint.
(11) A nukleáris biztonsági hatóság a nukleáris biztonság szempontjából fontos szerelési, kivitelezési technológiákat, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszereket, – a módszer felhasználásának körülményeit megvizsgálva, a felhasználás körülményeire tett előírások mellett, – egyszeri vagy többszöri felhasználásra jóváhagyja.
6. § (1) Az atomerőmű blokkjai tervezett üzemidejének meghosszabbítására irányuló szándékát az engedélyes – a tervezett üzemidő vége előtt legkésőbb négy évvel – bejelenti a nukleáris biztonsági hatóságnak, egyidejűleg benyújtja a tervezett üzemidőn túli üzemeltethetőség feltételeinek megteremtésére előirányzott programját. A tervezett üzemidőn túli üzemeltetés feltételeire, a feltételek megteremtésére vonatkozó programra, a program megfelelő végrehajtásának igazolására vonatkozó követelményeket az 1. számú Szabályzat tartalmazza.
(2) A nukleáris biztonsági hatóság a programot és annak végrehajtását ellenőrzi. Ha a nukleáris biztonsági hatóság megállapítja, hogy az említett program nem felel meg a követelményeknek, vagy azt nem megfelelően hajtják végre, akkor hiánypótlásra szólítja fel az engedélyest. Amennyiben a bejelentési kötelezettségét és a program benyújtását az engedélyes késve teljesíti, továbbá, ha a program hiányosságai nem küszöbölhetőek ki, vagy a végrehajtása során történt mulasztások nem pótolhatók, nem kerülhet sor a tervezett üzemidőn túli üzemeltetés engedélyezésére.
(3) A tervezett üzemidőn túli üzemeltetés engedélyezése az engedélyes kérelmére, a tervezett üzemidő vége előtt kiadott új üzemeltetési engedélyben történik. Az új üzemeltetési engedély kiadására irányuló eljárásban a nukleáris biztonsági hatóság figyelembe veszi a tervezett üzemidőn túli üzemeltethetőség feltételeinek megteremtésére előirányzott program és végrehajtása hatósági ellenőrzésének eredményeit.
7. §8
8. § A nukleáris biztonsági hatóság soron kívül járhat el az 1., 5. és 6. számú Szabályzatokban meghatározott esetekben az engedélyköteles tevékenységekre vonatkozó hatósági ügyekben, ha ez egy kedvezőtlen biztonsági állapot megszüntetéséhez szükséges. A soron kívüli eljárás nem indokolhatja a megalapozó dokumentációval szemben támasztott követelmények betartásának elmulasztását, és nem eredményezheti a nukleáris biztonságtól eltérő szempontok előtérbe kerülését, a biztonság csökkenését.
9. §9 A nukleáris létesítménynek a 7. számú mellékletben foglaltaktól eltérő építményeivel kapcsolatban az építésügyi hatóságok által lefolytatott eljárásokban a nukleáris biztonsági hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges a nukleáris biztonság érvényre juttatása céljából.
Szakhatóságok közreműködése
10. §10
11. §11 A nukleáris létesítmények tűz- és fizikai védelmével kapcsolatos nukleáris biztonsági követelményeket a nukleáris biztonsági hatóság a létesítmény egészére vonatkozó 5. § (1) bekezdés szerinti eljárásokban, valamint a létesítmény nukleáris biztonságát befolyásoló tűz- és fizikai védelmet szolgáló rendszereire vonatkozó építési és átalakítási engedélyezési eljárásaiban érvényesíti.
Ellenőrzés és felügyelet12
12. § (1) A nukleáris biztonsági hatóság a nukleáris biztonság teljesülése érdekében a nukleáris létesítmények életciklusának valamennyi szakaszában rendszeresen, tervszerűen, program alapján ellenőrzi
a)13 a vonatkozó jogszabályokban rögzített követelmények megtartását, közöttük a nukleáris létesítmény biztonságirányítási és minőségirányítási rendszerének megfelelő működését, kiemelten az engedélyes vonatkozó szabályozásainak, előírásainak hatályosságát és az azokban foglaltak betartását, valamint a hatóságnál rendelkezésre álló adatok, dokumentáció, illetve az azokban foglaltak hatályosságát,
b) az engedélyek alapját képező feltételek teljesülését,
c) a nukleáris biztonsági hatóság által elrendelt intézkedések végrehajtását.
(2) A műszaki sugárvédelmi ellenőrzés kiterjed azokra a – nukleáris létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos – berendezésekre, amelyek által keltett sugárzási tér, vagy amelyekből kijutó radioaktív anyag forrástagként potenciális vagy tényleges sugárveszélyt jelent a dózisteljesítménnyel és/vagy radioaktív anyag koncentrációval jellemzett térrel kapcsolatba kerülő személyre, továbbá a forrástag káros hatását korlátozó vagy csökkentő berendezésekre, és a forrástag vagy az azt magába foglaló térrész sugárzási viszonyairól információt szolgáltató berendezésekre.
(3) A nukleáris biztonsági hatóság a nukleáris biztonságot befolyásoló tényezők szempontjából jogosult megvizsgálni az engedélyes szervezetének működését és a nukleáris biztonságra hatást gyakorló tevékenységet végző személyek (beleértve a beszállítók személyzetének) alkalmasságát a számukra meghatározott feladatok ellátására, az 1., 2., 4., 5. és 6. számú Szabályzatokban foglalt előírások szerint.
(4) A nukleáris biztonsági hatóság jogosult az engedélyesnél és a beszállítóknál előzetesen bejelentett és – ha az az ellenőrzés céljának eléréséhez szükséges – előzetesen be nem jelentett ellenőrzést végezni. Külföldi beszállítónál a nukleáris biztonsági hatóság ellenőrzésének adminisztratív feltételeit az engedélyes köteles megteremteni. Az engedélyes és a beszállító, illetve képviselői a hatósági ellenőrzés során kötelesek a nukleáris biztonsági hatósággal együttműködni és az ellenőrzés eredményességét előmozdítani.
(5)14 A nukleáris létesítmények felügyeletéhez a nukleáris biztonsági hatóság folyamatos táv-adatszolgáltatást is igénybe vesz a hozzá telepített eszközökkel
a) adatbázisokból,
b) a technológiai folyamatba beépített ellenőrző rendszerekből.
A táv-adatszolgáltatás útján beszerzett adat a biztonsági helyzet elemzésére, értékelésére a felügyeleti tevékenység keretében használható fel. A táv-adatszolgáltatás útján beszerzett adat alapján a hatóság bejelentett vagy be nem jelentett ellenőrzést kezdeményezhet.
A nukleáris biztonsági hatóság eljárásának
tartalma
13. §15 (1) A nukleáris biztonsági hatóság az engedélyesek működését és a létesítmények biztonsági helyzetét rendszeres elemzések és értékelések végzésével is felügyeli. A kockázat növekedésének lehetősége esetén hivatalból eljárást kezdeményez, és szükség esetén a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati érvényesülését biztosító előírásokat tesz.
(2) A hatóság döntését a rendelkezésére álló tények, az eljárásának tárgyát képező létesítmény, berendezés működése, a tervezést megalapozó biztonsági elgondolás, a javasolt, illetve megvalósult működési elvek – elsősorban az engedélyes által szolgáltatott műszaki információ alapján történő – átfogó, részletes elemzésére és értékelésére alapozza.
(3) Annak érdekében, hogy az atomenergia alkalmazása által okozott kockázat ne legyen nagyobb a kockázat elfogadható mértékét figyelembe vevő jogszabályok rendelkezései által meghatározottnál, a nukleáris biztonsági hatóság – mérlegelve és figyelembe véve az elemzéseknek, értékelésnek és az ellenőrzésnek a nukleáris biztonság fenntartásához szükséges módját és részletességét – meggyőződik arról, hogy
a) a rendelkezésére bocsátott információ bizonyítja a létesítmény, tevékenység biztonságát,
b) az üzemeltető által benyújtott dokumentáció pontos, és elégséges annak megítéléséhez, hogy teljesülnek a hatósági követelmények,
c) az alkalmazott műszaki megoldások – különösen az újszerűek – a gyakorlatban vagy kísérletekben bizonyítottan megfelelőek vagy minősítettek, továbbá alkalmasak a megkívánt biztonsági szint elérésére.
14. §16
AZ ENGEDÉLYES (KORÁBBI ENGEDÉLYES) KÖTELEZETTSÉGEI
Felelősség
15. § (1)17 Az engedélyes – ideértve azt is, akinek az 5. § (1) bekezdése szerinti engedélye bármely okból hatályát vesztette – akkor mentesül a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért viselt felelőssége alól, ha
a)18 új engedélyesre száll át a biztonságért viselt felelőssége,
b) az 1. § (2) bekezdése szerinti jogerős és végrehajtható határozat kimondja a nukleáris biztonsági hatóság hatáskörének megszűnését az adott létesítményre nézve.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell érvényesíteni a nukleáris létesítmény végleges leállítását követően is, amikor a megszüntetésével kapcsolatos tevékenységek elvégzésére annak engedélyesévé a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére a Kormány által kijelölt szerv válik a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően.
(3) A nukleáris biztonsági hatóság tevékenysége, feladatainak ellátása semmilyen formában nem mentesíti az engedélyest a biztonságért viselt, (1) bekezdés szerinti felelőssége alól, illetve nem csökkenti annak mértékét. Az engedélyesnek a nukleáris biztonsági hatóság számára igazolnia kell, hogy a felelősségéből eredő valamennyi kötelezettséget ellátja és a jövőben is el fogja látni.
(4)19 Az engedélyes biztonságért viselt felelőssége magában foglalja annak kötelezettségét, hogy biztosítsa a hatályban lévő engedélyek megadásának alapjául szolgált feltételek [a Szabályzatokban foglalt követelmények, illetve a 4. § (2) bekezdése szerint azoktól történő engedélyezett eltérések] folyamatos fennállását.
16. § (1) Az engedélyes legkésőbb az üzembe helyezési engedély iránti kérelem benyújtásáig biztonsági politikát dolgoz ki. E dokumentum tartalmazza az engedélyes koncepcióját és célkitűzéseit a biztonsággal kapcsolatban, továbbá meggyőzően tükrözi azon elv érvényesülését, hogy a nukleáris létesítmény működése során a nukleáris biztonság minden más szempontot megelőz.
(2) Az engedélyes mindaddig, amíg felelős a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért, folyamatosan megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítja az (1) bekezdés szerinti biztonsági politika végrehajtását.
(3) Az engedélyes a nukleáris biztonsági követelmények betartását ellenőrzi. E feladatok ellátására a nukleáris létesítményben – az üzemeltetés irányításától független – szervezeti egységet hoz létre. Atomerőmű kivételével ennek a szervezeti egységnek a feladatait egy személy is elláthatja. Az ellenőrzéseknek és a 21. § szerinti időszakos biztonsági felülvizsgálat keretében az engedélyes által elvégzett tevékenységnek együttesen biztosítaniuk kell, hogy a létesítmény minden időpontban a 19. § (2) bekezdés szerint aktualizált végleges biztonsági jelentésében meghatározott keretek között üzemel.
(4) Az engedélyes ellenőrzéssel és a különböző vezetési szinteken rendszeresen elvégzett önértékeléssel meggyőződik arról, hogy a biztonságot minden más szempont elé helyező szemlélet, a biztonsági kultúra a meghatározó-e a szervezetben.
17. § (1) A nukleáris létesítmény telephelyengedélyének megszerzésére irányuló kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező köteles a létesítmény teljes életciklusára vonatkozó minőségirányítási rendszert kidolgozni, a létesítmény engedélyese köteles azt működtetni, karbantartani és folyamatos továbbfejlesztéséről gondoskodni.
(2) A minőségirányítási rendszer alapkövetelményeit a 2., 5. és 6. számú Szabályzatok rögzítik.
18. § (1) Nukleáris létesítményt és berendezést üzembe helyezni, üzemeltetni és átalakítani, javítani, karbantartani vagy üzemen kívül helyezni csak az 1–6. számú Szabályzatok előírásai szerint minősített szervezettel és személyzettel szabad.
(2) A személyzet alkalmasságának biztosítása érdekében az engedélyesnek betanító és szintentartó képzési programot kell kidolgoznia és működtetnie.
(3) A biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltése a nukleáris biztonsági hatóság jóváhagyásához kötött. Ezeket a munkaköröket, a betöltésükkel kapcsolatos követelményeket, a jóváhagyás egyéb szempontjait az 1., 5. és 6. számú Szabályzatok tartalmazzák.
(4) Ha a nukleáris létesítmény üzemeltetését, átalakítását, javítását, karbantartását nem az engedélyes saját szervezete végzi, akkor az engedélyes a bevonni szándékolt beszállító alkalmasságának igazolására minősítési rendszert dolgoz ki és működtet. Ebben az esetben is biztosítja a nukleáris biztonság fenntartásáért az At. 10. § (1) bekezdése szerint viselt felelőssége érvényre jutását. A nukleáris biztonság fenntartásáért ebben az esetben is az engedélyes felel.
Biztonsági jelentések, biztonsági értékelés
19. § (1) A nukleáris létesítmény létesítési engedély iránti kérelmével egyidejűleg a kérelmező a nukleáris biztonsági hatóságnak Előzetes Biztonsági Jelentést, az üzembe helyezési engedély iránti kérelemmel egyidejűleg Végleges Biztonsági Jelentést nyújt be. Az Előzetes és a Végleges Biztonsági Jelentés tartalmi felépítését az 1., 5. és 6. számú Szabályzatok tartalmazzák.
(2) Az engedélyes a Végleges Biztonsági Jelentést a nukleáris létesítmény változásainak megfelelően évente aktualizálja.
(3)20 A nukleáris biztonsági hatóság bármilyen ellenőrzés, jelentés, esemény alapján vagy más indokolt esetben biztonsági értékelés elkészítését írhatja elő az engedélyesnek. A biztonsági értékelés elkészítésekor az engedélyesnek biztosítania kell, hogy a már elkészült elemzések egymásnak ellentmondó állításokat, következtetéseket ne tartalmazzanak, valamint a felhasznált adatok az adott célra alkalmasak legyenek.
(4) Az engedélyes rendszeres időközönként – legalább évente – önértékelést készít. Az önértékelés alapján az engedélyes meghatározza azokat a folyamatokat, amelyek működése nincs összhangban a biztonsági politikájával, a minőségirányítási vagy a biztonságirányítási rendszerének követelményeivel. A feltárt elégtelenségek megszüntetésére hatásos intézkedéseket tesz.
Jelentési, tájékoztatási kötelezettség
20. § (1) A nukleáris létesítmény engedélyese rendszeres és eseti jelentéseket készít, és azokat megküldi a nukleáris biztonsági hatóságnak.
(2) A jelentések fajtáit, tartalmi és formai követelményeit, a jelentésköteles események körét, a jelentés módját, valamint határidejét az 1., 5. és 6. számú Szabályzatok tartalmazzák.
(3) A nukleáris biztonsági hatóság a biztonsággal kapcsolatban tájékoztatás benyújtására is kötelezheti az engedélyest.
IDŐSZAKOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT
21. § (1) A nukleáris biztonsági hatóság az üzemeltetés megkezdésére első alkalommal kiadott üzemeltetési engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított tíz éven belül, majd azt követően legalább tízévenként időszakos nukleáris biztonsági felülvizsgálatot végez a nukleáris létesítményekben.
(2) Több, önálló üzemeltetési engedéllyel rendelkező atomerőmű esetén a felülvizsgálat az önálló atomreaktort tartalmazó egységekre (blokkokra) összevontan is elvégezhető az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések betartásával.
(3) Az engedélyes a hatósági felülvizsgálat elvégzésére megállapított határidőt megelőzően legalább egy évvel köteles saját felülvizsgálatát elvégezni, és ennek eredményeit alapul véve – szükség esetén – programot állít össze és hajt végre a feltárt kockázati tényezők felszámolására, illetőleg mérséklésére szolgáló biztonságnövelő intézkedések megvalósítására.
(4)21 Az engedélyes a saját felülvizsgálatának eredményeit, a létesítmény biztonságát befolyásoló tényezőket és a biztonságnövelő intézkedések programját tartalmazó Időszakos Biztonsági Jelentést nyújt be a nukleáris biztonsági hatóságnak. Ebben az üzemeltetési engedélyt megalapozó aktualizált Végleges Biztonsági Jelentésben foglaltakhoz viszonyítva, valamint a hatályban lévő hazai követelményekkel és a nemzetközi jó gyakorlattal összehasonlítva is bemutatja azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a létesítmény üzemeltetési kockázatát.
(5)22 A nukleáris biztonsági hatóság az engedélyes időszakos biztonsági jelentése és a jelentés felülvizsgálatának megállapításai alapján hozott határozatában az üzemeltetési engedélyt visszavonhatja vagy hatályát korlátozhatja, ha az annak megadásához alapul szolgáló körülmények megváltozását, illetve a kockázat mértékének növekedését állapította meg. A határozatban a további üzemeltetéshez a korábbiakon kívül újabb, azoktól eltérő feltételeket is megszabhat, az engedélyes számára kötelezettségeket írhat elő, beleértve a (3) bekezdés szerinti biztonságnövelő intézkedések végrehajtását.
(6) Az időszakos biztonsági jelentés tartalmi és formai követelményeit az 1., 5. és 6. számú Szabályzatok tartalmazzák.
ESEMÉNYEK KIVIZSGÁLÁSA, TAPASZTALATOK FELHASZNÁLÁSA A BIZTONSÁG NÖVELÉSÉRE
22. § (1) Az engedélyes a jelentésköteles eseménynek a nukleáris biztonsági hatóságnak történő bejelentésével egyidejűleg megkezdi az esemény kivizsgálását. A vizsgálat eredményeként megállapítja az esemény bekövetkezésének okait – köztük az alapvető okot – és következményeit, továbbá intézkedik az esemény megismétlődésének megakadályozása, ahhoz hasonló események bekövetkezésének megelőzése érdekében.
(2) Az engedélyes az (1) bekezdés szerinti vizsgálatáról és annak eredményéről jelentést küld a nukleáris biztonsági hatóságnak.
(3) A nukleáris biztonsági hatóság az engedélyes jelentése alapján az eseményt elemzi és értékeli.
(4)23 A nukleáris biztonsági hatóság jogosult bekapcsolódni az engedélyes eseménykivizsgálási tevékenységébe, vagy független kivizsgálást hajthat végre.
(5)24
(6) Az engedélyesnél és más nukleáris létesítményben bekövetkezett esemény miatt vagy meghatározott üzemeltetési tapasztalat alapján a nukleáris biztonsági hatóság szükség esetén intézkedéseket kezdeményez, és – figyelembe véve a (2) bekezdés szerinti jelentést, valamint a (3) és (4) bekezdés szerinti tevékenységén alapuló megállapításait – a nukleáris biztonság biztosítása, az élet, a testi épség, az egészség-, a környezet- és a vagyonvédelem érdekében intézkedések végrehajtását írhatja elő.
FELKÉSZÜLÉS ÜZEMZAVAR, NUKLEÁRIS VESZÉLYHELYZET ÉS BALESET BEKÖVETKEZÉSÉRE, AZ ELHÁRÍTÁSUK ÉRDEKÉBEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉG
23. § (1) A nukleáris létesítmény engedélyese a rendkívüli esemény, illetőleg a nukleáris veszélyhelyzet megelőzésére és elhárítására történő felkészülés érdekében műszaki és szervezési intézkedéseket tesz, illetőleg a már kialakult nukleáris veszélyhelyzet felmérésére, korlátozására és elhárítására baleset-elhárítási intézkedési tervet készít, továbbá baleset-elhárítási szervezetet hoz létre, képez ki és tart alkalmazásra képes és kész állapotban (szükség szerinti gyakorlatoztatással is) a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően.
(2) A baleset-elhárítási szervezet vezetője a nukleáris létesítmény vezetője vagy a vezető intézkedésre teljes körűen felhatalmazott megbízottja.
(3)25 Rendkívüli üzemeltetési állapotot az üzemviteli szervezet adott időpontban szolgálatban lévő felelős vezetője jogosult kihirdetni. Ezt a nukleáris biztonsági hatóságnak haladéktalanul bejelenti. A rendkívüli üzemeltetési állapot a létesítmény egészére, vagy atomerőmű esetében külön-külön az egyes reaktorblokkokra nyilvánítható ki. A bejelentést követően a nukleáris biztonsági hatóság engedélye, valamint jóváhagyása nélkül is elrendelheti az általa szükségesnek tartott műveletek, intézkedések, átalakítások végrehajtását. Ennek során eltérhet a kötelező előírásoktól és a jogszabályok szerinti eljárási rend betartásától az üzemeltetési, üzemzavar-elhárítási utasításokban, eljárásrendekben, illetve az (1) bekezdés szerinti baleset-elhárítási intézkedési tervben megfogalmazott elvek figyelembevételével. A bejelentést fogadó, illetve a nukleáris biztonsági hatóság erre feljogosított képviselője kérésére az engedélyes biztosítja a nukleáris biztonsági hatóság folyamatos tájékoztatását.
(4)26 Amennyiben nukleáris veszélyhelyzet alakult ki, a baleset-elhárítási szervezet (2) bekezdés szerinti vezetője – a külön jogszabályok szerinti baleset-elhárítási intézkedések végrehajtása mellett – a nukleáris biztonsági hatóság baleset-elhárítási szervezetének egyidejű értesítésével élhet a (3) bekezdés szerinti jogosítványokkal, egyben a baleset-elhárítási intézkedési tervekben foglaltaknak megfelelően biztosítja a nukleáris biztonsági hatóság folyamatos tájékoztatását. Ennek során a (3) bekezdés szerinti elveken kívül az (1) bekezdés szerinti baleset-elhárítási intézkedési tervben foglalt elveket is köteles figyelembe venni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit – a 25. § figyelembevételével – az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2)27
25. § (1)–(2)28
(3) Az engedélyes jelentésében javaslatot terjeszt elő a nem vagy csak részben teljesülő követelmények teljesítésének időpontjára, és az egyes intézkedések teljesítésére javasolt időpontokig felmentési kérelmet nyújt be a nukleáris biztonsági hatósághoz. A teljesítés javasolt időpontja nem lehet későbbi, mint az adott létesítmény (atomerőmű esetében az adott blokk) 21. § szerinti soron következő biztonsági felülvizsgálatának időpontja.
(4)29 A nukleáris biztonsági hatóság dönt a felmentésről és annak időtartamáról, amely nem lehet későbbi a soron következő biztonsági felülvizsgálat időpontjánál. A felmentés engedélyezett időtartamának meghatározása során a követelménytől való eltérés által okozott kockázatnövekedés mértékét, a teljesüléshez szükséges intézkedések terjedelmét, költségét, megvalósítási időtartamát veszi figyelembe. Figyelmet fordít arra, hogy egy telephelyen belül ne különbözzenek indokolatlanul a biztonsági követelmények.
26. §30
1. számú melléklet a 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelethez31
NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI SZABÁLYZATOK
1. KÖTET
ATOMERŐMŰRE VONATKOZÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK
NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI SZABÁLYZATOK
1. kötet
ATOMERŐMŰRE VONATKOZÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK
1. BEVEZETÉS
1.1. A SZABÁLYZAT CÉLJA
1.001. Jelen Szabályzat célja az atomenergia biztonságos és államilag ellenőrzött használatának biztosítása érdekében megvalósuló, az atomerőműre, mint létesítményre és a létesítményt alkotó rendszerekre és rendszerelemekre vonatkozó hatósági eljárások és azok során támasztandó követelmények rögzítése.
1.002. Jelen Szabályzatban foglalt követelmények teljesítésének lehetséges módját az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója (a továbbiakban: OAH főigazgatója) által kiadott útmutatók tartalmazzák.
1.2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1.003. Jelen Szabályzat követelményei a Magyar Köztársaság területén üzemelő vagy létesíteni kívánt valamennyi atomerőműre, mint létesítményre, annak biztonsági rendszereire, rendszerelemeire vonatkoznak.
1.004. A követelmények a létesítmény teljes életciklusára érvényesek.
1.005. A követelmények betartása mindazok számára kötelező, akik az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben és a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről című kormányrendeletben előírt Hatósági engedélyhez kötött tevékenységet kívánnak folytatni vagy folytatnak.
1.006. A követelmények betartásáért az engedélyek beszerzésére kötelezett szervezet, az Engedélyes felelős.
2. ATOMERŐMŰRE MINT LÉTESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ
BIZTONSÁGI ENGEDÉLYEK
BIZTONSÁGI ENGEDÉLYEK
2.1. TELEPHELYENGEDÉLY
2.1.1. Az engedély hatálya
2.001. A jogerős telephelyengedély – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben rögzített feltételek teljesülése esetén – az atomerőmű telephely jellemzőinek pontosítása érdekében szükséges vizsgálatok és feltárások végzésére, tereprendezésre, csatlakozó és kiszolgáló létesítmények (utak, vasutak, távvezeték és más nyomvonalas létesítmények stb.) építésére jogosít fel.
2.002. A kiadott engedély a létesítési engedély jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb a kiadásától számított 5 évig hatályos. Az engedély hatálya kérelemre – amennyiben a jogszabályi előírások nem változtak – további 5 évre egyszer meghosszabbítható, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az engedélykiadás feltételei továbbra is fennállnak.
2.003. A telephelyengedély hatályát veszti, ha a létesítési munkákat nem kezdték meg az engedélyben meghatározott időtartamon belül, továbbá ha az engedélyben előírt feltételek és kötelezések nem teljesültek.
2.004. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályi előírások szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
2.1.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
2.005. A telephely engedélyeztetésére benyújtott dokumentációban – a rendelkezésre álló, a telephelyengedély birtokában később pontosítandó adatok felhasználásával – igazolni kell, hogy a telephelyi adottságok mellett a létesítendő atomerőmű blokkja vagy blokkjai (a továbbiakban: blokk vagy blokkok; atomerőművi blokk vagy atomerőművi blokkok) a hatályos jogszabályoknak, valamint a vonatkozó Nukleáris Biztonsági Szabályzatok előírásainak eleget fog(nak) tenni.
2.006. Az engedély iránti kérelemhez az előzőeken túl mellékelni kell:
a) egyéb jogszabályban előírt – az engedély iránti kérelem tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos, más hatóságok által kiadott – hatósági engedélyeket.
2.007. Az engedély iránti kérelem megalapozásaként benyújtott dokumentáció összeállításához felhasznált és hivatkozott, a részleteket tartalmazó dokumentumokat a Hatóság külön felszólítására kell benyújtani.
2.2. LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLY
2.2.1. Az engedély hatálya
2.008. A jogerős létesítési engedély a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte esetén az engedélyben rögzített feltételek teljesülése mellett
a) az atomerőmű egy vagy több blokkja létesítéséhez szükséges talajjellemzők biztosítása érdekében végzendő tevékenységekre (talajcsere, cölöpözés stb.),
b) az atomerőművel összefüggő építmények és épületszerkezetek építésére,
c) a biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek gyártására, beszerzésére, szerelésére, felállítására,
d) a rendszerelemek és rendszerek üzembe helyezését előkészítő tisztítási és mosatási munkáknak, valamint nukleáris anyagot tartalmazó fűtőelemek nélkül végrehajtható inaktív funkciópróbáknak az elvégzésére
jogosít fel.
2.009. A létesítési engedély az üzembe helyezési engedély jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb a kiadásától számított 10 évig hatályos. Az engedély hatálya kérelemre – amennyiben a jogszabályi előírások nem változtak – további 5 évre egyszer meghosszabbítható, ha a létesítést megkezdték és reális esély van arra, hogy a meghosszabbított időbeli hatály alatt a blokk vagy blokkok üzembe helyezésre alkalmas állapotba hozhatók.
2.010. A létesítési engedély érvényét veszti, ha a létesítési munkákat nem kezdték meg az engedélyben meghatározott időtartamon belül, továbbá ha az engedélyben előírt feltételek nem teljesültek.
2.011. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályok szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
2.2.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
2.012. Az engedély iránti kérelemhez az Előzetes Biztonsági Jelentést kell mellékelni, amelyben igazolni kell, hogy a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és az egyéb hatályos jogszabályokban, előírt követelmények teljesülnek, vagy a későbbiekben teljesíthetők, a tervezés során alkalmazott biztonsági alapelvek és kritériumok teljesülése esetén a létesíteni szándékozott blokk vagy blokkok biztonságosan üzemeltethetők lesznek. Az Előzetes Biztonsági Jelentés tartalmi felépítését és tartalmi követelményeit jelen Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.
2.013. Az engedély iránti kérelemhez az előzőeken túl mellékelni kell:
a) egyéb jogszabályban előírt – az engedély iránti kérelem tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos, más hatóságok által kiadott – hatósági engedélyeket.
2.014. Az engedély iránti kérelem megalapozásaként benyújtott dokumentáció összeállításához felhasznált és hivatkozott, a részleteket tartalmazó dokumentumokat a Hatóság külön felszólítására kell benyújtani.
2.3. ÜZEMBE HELYEZÉSI ENGEDÉLY
2.015. Az üzembe helyezési engedély akkor adható ki, ha biztosított a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos, azaz a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban levő átmeneti tárolása vagy végleges elhelyezése.
2.3.1. Az engedély hatálya
2.016. Az üzembe helyezési engedélyt a Hatóság blokkonként adja ki. A jogerős üzembe helyezési engedély a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte esetén az engedélyben rögzített feltételek teljesülése mellett
a) a nukleáris üzemanyagnak a reaktorba történő első berakására,
b) a blokk terv szerinti működése igazolására előirányzott üzembe helyezési programjának, a biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek aktív körülmények közötti próbáinak elvégzésére,
c) az üzembe helyezési program sikeres végrehajtását követően az üzembe helyezés befejezésétől számított 12 hónapot meg nem haladó ideig a blokk névleges teljesítményen történő üzemeltetésére
jogosít fel. A Hatóság a c) pont szerinti időtartamnál indokolt esetben rövidebb időtartamot is megszabhat az engedélyben.
2.017. Az üzembe helyezési engedély hatályát veszti
a) ha az üzembe helyezési munkákat nem kezdték meg az engedélyben meghatározott időtartamon belül,
b) ha az engedélyben előírt feltételek nem teljesültek,
c) az üzemeltetési engedély jogerőre emelkedésével.
2.018. Az engedély határozott időre hatályos, időtartamát a Hatóság az üzembe helyezés előkészítéséhez és elvégzéséhez szükséges időt figyelembe véve határozza meg. Az engedély – a jogszabályi előírások változatlansága esetén – egy alkalommal meghosszabbítható a hosszabbítandó engedély hatályával legfeljebb azonos időtartammal.
2.019. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályi előírások szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
2.3.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
2.020. Az engedély iránti kérelemhez a Végleges Biztonsági Jelentés előzetes változatát kell mellékelni, amelyben igazolni kell, hogy:
a) a blokk a tervezői szándéknak megfelelően készült el,
b) a megvalósult állapot összhangban van a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és az egyéb hatályos jogszabályokban előírt követelményekkel,
c) az Előzetes Biztonsági Jelentésben leírtakhoz képest megvalósított változtatások megalapozottak,
d) a létesítés során felismert, biztonsággal kapcsolatos hiányosságokat megszüntették,
e) az előirányzott üzembe helyezési tevékenység alkalmas a blokk terveknek, biztonsági előírásoknak megfelelő működése igazolására,
f) biztosítottak a biztonságos üzemeltetés feltételei, azaz a blokk üzembevételre alkalmas.
2.021. A Végleges Biztonsági Jelentés tartalmi felépítését és tartalmi követelményeit jelen Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza. A Végleges Biztonsági Jelentésben külön fejezetben kell összefoglalni az Előzetes Biztonsági Jelentésben rögzítettekhez képest bekövetkezett változtatásokat.
2.022. Több blokkból álló atomerőmű esetén a közös biztonsági rendszereket, rendszerelemeket az első blokkal együtt kell üzembe helyezni. A kérelemben külön részletezni kell a még nem üzembe helyezett blokk biztonságos elválasztásának, és későbbi csatlakoztatásának, a további munkák biztonságos elvégzésének feltételeit.
2.023. Az engedély iránti kérelmet megalapozó dokumentáció részét képezi
a) a blokk részletes üzembe helyezési programja,
b) a blokk üzemeltetési feltételeit és korlátjait részletesen tartalmazó dokumentáció,
c) a biztonsági funkciót ellátó berendezések megfelelő állapota fenntartását és a karbantartás hatékonyságát biztosító követelményeket, előírásokat tartalmazó dokumentáció,
d) a blokk üzemzavar elhárítását szabályozó állapot orientált kezelési utasítása,
e) a blokk baleset-kezelési eljárásai,
f) a létesítmény baleset-elhárítási intézkedési terve.
2.024. Az engedély iránti kérelemhez az előzőeken túl mellékelni kell:
a) egyéb jogszabályban előírt – az engedély iránti kérelem tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos, más hatóságok által kiadott – hatósági engedélyeket.
2.025. Az engedély iránti kérelem megalapozásaként benyújtott dokumentáció összeállításához felhasznált és hivatkozott, a részleteket tartalmazó dokumentumokat a Hatóság külön felszólítására kell benyújtani.
2.4. ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLY
2.026. Az üzemeltetési engedély akkor adható ki, ha biztosított a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos, azaz a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban levő átmeneti tárolása vagy végleges elhelyezése.
2.027. Az üzemeltetési engedélyt a Hatóság blokkonként adja ki, és az üzemeltetési engedély mellékletében rögzíti jelen Szabályzat 8. fejezete szerinti jelentési kötelezettség terjedelmét.
2.4.1. Üzemeltetési engedély
2.4.1.1. Az engedély hatálya
2.028. A jogerős üzemeltetési engedély birtokában a blokk – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte esetén – az engedélyben meghatározott feltételekkel és ideig tartható üzemben.
2.029. A Hatóság az üzemeltetés biztonságát és egyéb körülményeit figyelembe véve szabja meg az engedély hatályát, de az nem lehet hosszabb a blokk tervezésénél figyelembe vett üzemeltetési időszaknál (a továbbiakban: a tervezett üzemidő), vagy már üzemelő blokk esetén ezen üzemeltetési időszak visszamaradó részénél.
2.030. Az üzemeltetési engedély hatályát veszti, ha az engedélyben meghatározott feltételek nem teljesültek, továbbá ha a reaktor 12 hónapnál hosszabb ideig folyamatosan lehűtött, szubkritikus és nyomás mentes állapotban van.
2.031. Az üzemeltetési engedély lejártakor vagy hatálytalanná válásakor a blokk további üzemeltethetőségéhez új üzemeltetési engedély megszerzése szükséges. A tervezett üzemidőn túli üzemeltetés engedélyezésére vonatkozó előírásokat a 2.4.2 fejezet rögzíti. A blokk tervezett üzemideje alatt, vagy a tervezett üzemidőn túl engedélyezett időszakban hatályát vesztett, illetve lejárt üzemeltetési engedély miatt szükséges engedélyezési eljárás előírásait a 2.4.3 fejezet tartalmazza.
2.4.1.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
2.032. Az engedély iránti kérelemhez az aktualizált Végleges Biztonsági Jelentést kell mellékelni, amelyben igazolni kell az üzembe helyezési vizsgálatok eredményeit is figyelembe véve, hogy:
a) a blokk a tervnek és a Hatóság által jóváhagyott biztonsági jelentésnek megfelelően működik,
b) a biztonságos üzemeltetéshez szükséges ellenőrzési, kezelési, üzemzavar- és balesetelhárítási előírások alkalmasak a megfogalmazott célok elérésére,
c) rendelkezésre állnak a blokk rendszerei és rendszerelemei állapotváltozásainak figyelemmel kiséréséhez és értékeléséhez szükséges kezdeti („0”) állapot adatok,
d) a biztonsági jelentésben megfogalmazott üzemeltetési korlátok és feltételek mellett biztosított a biztonságos üzemeltetés.
A kérelmet megalapozó dokumentációnak része a Végleges Biztonsági Jelentést érintő, az üzembe helyezési program végrehajtása során szükségessé vált változtatásokat összefoglaló és a változtatások megalapozását ismertető dokumentáció.
2.033. Az engedély iránti kérelemben igazolni kell, hogy az Engedélyes rendelkezik hosszú távon a biztonság fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal.
2.034. Az engedély iránti kérelmet megalapozó dokumentáció részét képezik a blokk üzembe helyezésének és üzemeltetésének tapasztalatai alapján felülvizsgált alábbi dokumentumok:
a) üzemeltetés feltételeit és korlátjait részletesen tartalmazó dokumentáció,
b) a biztonsági funkciót ellátó berendezések megfelelő állapota fenntartását és a karbantartás hatékonyságát biztosító követelményeket, előírásokat tartalmazó dokumentáció,
c) üzemzavar elhárítását szabályozó állapot orientált kezelési utasítás,
d) baleset-kezelési eljárások,
e) a létesítmény baleset-elhárítási intézkedési terve.
2.035. Az engedély iránti kérelemhez az előzőeken túl mellékelni kell:
a) egyéb jogszabályban előírt – az engedély iránti kérelem tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos, más hatóságok által kiadott – hatósági engedélyeket.
2.036. Az engedély iránti kérelem megalapozásaként benyújtott dokumentáció összeállításához felhasznált és hivatkozott, a részleteket tartalmazó dokumentumokat a Hatóság külön felszólítására kell benyújtani.
2.4.2. Tervezett üzemidőn túli üzemeltetés engedélye
2.037. A blokk tervezett üzemidején túli üzemeltethetőségének engedélyezése új üzemeltetési engedély kiadásával történik.
2.038. A tervezett üzemidőn túli üzemeltetés engedélyezése az alábbi alapelvekre épül:
a) a blokk tervezett üzemidején túli üzemeltetése engedélyezésének előkészítése és a tervezett üzemidőn túli üzemeltetés során a biztonságos üzemeltethetőséget a hatályos jogszabályi és hatósági előírásokkal összhangban folyamatosan fenn kell tartani, vagyis a létesítmény üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült aktuális problémákat a létesítmény hatályos üzemeltetési engedélyének keretén belül kell megoldani,
b) a blokk tervezett üzemidején túli üzemeltetése során a rendszerek és rendszerelemek biztonsági elemzésekben figyelembe vett, szükséges biztonsági tartalékainak elhasználása soha nem engedhető meg az engedélyezett üzemidő közelgő végére történő hivatkozással,
c) biztonsági funkciókat ellátó rendszerek és rendszerelemek szükséges műszaki állapota fenntartását szolgáló tevékenységet az Engedélyesnek a tervezett üzemidőn belül meg kell kezdenie és folyamatosan végeznie kell, továbbá e tevékenység hatékonyságát szisztematikusan ellenőriznie és értékelnie kell,
d) a korszerű nemzetközi követelményekből levezethető biztonságnövelő intézkedések meghatározása az időszakos biztonsági felülvizsgálat (IBF) keretében történik az arra vonatkozó szabályok szerint.
2.039. A blokk tervezett üzemidején túli üzemeltethetőségének igazolására vonatkozó követelményeket a 3. számú függelékének A. része tartalmazza.
2.4.2.1. A tervezett üzemidőn túli üzemeltethetőség feltételeinek megvalósítására előirányzott program
2.040. A blokk tervezett üzemidején túli üzemeltetés feltételeinek megteremtésére és az üzemeltethetőség igazolására az Engedélyesnek programot kell készítenie.
2.041. A 2.040. pont szerinti programot és annak időarányos teljesülését bemutató dokumentációt legkésőbb 4 évvel a tervezett üzemidő lejárta előtt a Hatósághoz be kell nyújtani. A program az atomerőmű egy vagy több blokkjára egyidejűleg benyújtható. A program tárgyát képező blokk esetében – több azonos konstrukciójú blokkra vonatkozó kérelemnél legalább közülük az egyik blokknál – legalább 20 üzemévnyi üzemeltetési tapasztalatot kell a programban minden tekintetben figyelembe venni.
2.042. A Hatóság a programot és annak végrehajtását ellenőrzi.
2.043. A program ellenőrzése során a Hatóság azt vizsgálja, hogy nincs-e olyan körülmény, ami kizárná a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést és a program alkalmas-e arra, hogy a tervezett üzemidő végéig igazolásra kerüljön a blokknak vagy blokkoknak a tervezett üzemidőn túlra előirányzott időtartamú biztonságos üzemeltethetősége.
2.044. A program tartalmi követelményeiként a tervezett üzemidőn túli üzemeltetés üzemeltetési engedélykérelmével szemben támasztott, a 2.051. pontban részletezett követelményeket kell alapul venni és az ott felsorolt egyes tartalmi követelmények maradéktalan teljesülését, vagy azok teljesülésének helyzetét és a maradéktalan teljesülés érdekében megvalósítani kívánt tevékenységet, annak ütemezésével kell bemutatni.
A programnak tartalmaznia kell a tervezett üzemidőn túli üzemeltetés tervezett időtartamát is.
2.045. A program végrehajtás során felmerülő átalakítási, javítási tevékenység elvégzéséhez szükséges engedélyeket a hatályos üzemeltetési engedély keretében, a vonatkozó tevékenység engedélyezésére hatályos szabályok szerint külön kell beszerezni.
2.4.2.2. Üzemeltetési engedély
2.046. A tervezett üzemidőn túli üzemeltetés engedélyezése az üzemidő lejárta előtt – az Engedélyes kérelmére – kiadott új üzemeltetési engedélyben történik. Az engedély iránti kérelmet blokkonként kell benyújtani legkésőbb a tervezett üzemidőre hatályos üzemeltetési engedély lejárta előtt 1 évvel.
2.4.2.2.1. Az engedély hatálya
2.047. A jogerős üzemeltetési engedély birtokában a blokk – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte esetén – az engedélyben meghatározott feltételekkel és ideig tartható üzemben.
2.048. A Hatóság az üzemeltetés biztonságát és egyéb körülményeit figyelembe véve szabja meg az engedély hatályát, de az nem lehet hosszabb a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést megalapozó dokumentációban előirányzott időtartamnál.
2.049. Az üzemeltetési engedély hatályát veszti, ha az engedélyben meghatározott feltételek nem teljesültek, továbbá ha a blokk 12 hónapnál hosszabb ideig folyamatosan lehűtött, szubkritikus és nyomásmentes állapotban van.
2.050. Az üzemeltetési engedélynek a tervezett üzemidőn túli üzemeltetés Hatóság által elfogadott időtartamán belüli hatálytalanná válását követően a blokk üzemeltetése a 2.4.3. fejezet szerinti eljárásban szerzett új üzemeltetési engedély birtokában lehetséges.
2.4.2.2.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
2.051. Az üzemeltetési engedély iránti kérelemben igazolni kell, hogy:
a) megfelelően meghatározták azon rendszerek és rendszerelemek körét, amelyek a blokk tervezett üzemidején túli biztonságos üzemeltetéséhez szükségesek,
b) megfelelően meghatározták azon öregedési folyamatokat, melyeket a blokk tervezett üzemidején túli üzemeltetés engedélyezése kapcsán kezelni kell,
c) felmérték a blokk tervezett üzemidején túli üzemeltetés engedélyezése terjedelmébe tartozó rendszerek, rendszerelemek állapotát, értékelték az üzemeltetés során végrehajtott öregedéskezelési programokat, meghatározták az ezek módosítására, vagy új programok beindítására vonatkozó követelményeket és a szükséges módosításokat végrehajtották,
d) megfelelően meghatározták a blokk tervezett üzemidején túli üzemeltetés engedélyezésében érintett, korlátozott időtartamra hatályos elemzések körét,
e) a korlátozott időtartamra hatályos elemzéseket a blokk tervezett üzemidején túli üzemeltetés időtartamának megfelelően újraértékelték és biztosított azok hatályossága,
f) elvégezték a VBJ szükséges aktualizálását,
g) felmérték és megalapozták az üzemeltetés feltételeinek és korlátjainak szükséges módosításait,
h) a 2.034. pont b)–e) alpontjai szerinti dokumentumok esetén felmérték és igazolták a blokk tervezett üzemidején túli üzemeltetéshez szükséges módosításokat,
i) az előzőekben felsorolt tevékenységek alapján biztosították, hogy
i1) a tervezett biztonsági funkciók a meghosszabbított üzemeltetési időszak során elvárt megbízhatósággal megvalósulnak,
i2) a biztonsági elemzések lefedik a blokk feltételezett üzemállapotait és az elemzések alapján biztosított a biztonságos üzemeltethetőség,
i3) az üzemeltetés feltételei és korlátjai megfelelnek a blokk tervezett üzemidején túli üzemeltethetőségéből adódó feltételeknek.
2.052. Az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez az előzőeken túl mellékelni kell:
a) a VBJ aktuális, újra szerkesztett változatát,
b) a 2.034. pont szerinti dokumentumokban szükséges módosításokat és azok megfelelőségének igazolását,
c) egyéb jogszabályban előírt – az engedély iránti kérelem tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos, más hatóságok által kiadott – hatósági engedélyeket.
2.053. A tervezett üzemidőn túli üzemeltetést megalapozó dokumentáció tartalmi felépítését a jelen Szabályzat 3. számú függelékének B. része mutatja be.
2.054. Az engedély iránti kérelem megalapozásaként benyújtott dokumentáció összeállításához felhasznált és hivatkozott, a részleteket tartalmazó dokumentumokat a Hatóság külön felszólítására kell benyújtani.
2.4.3. A blokk tervezett üzemideje alatt, vagy azon túlra engedélyezett időszakban hatálytalanná vált, illetve lejárt üzemeltetési engedélyek ismételt megszerzésének eljárása
2.055. E fejezet szerinti engedélyezési eljárás az 1996. évi CXVI. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezési eljárás keretébe tartozik.
2.056. Az eljárás eredményeként az üzemeltetési engedély akkor adható ki, ha biztosított a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban levő átmeneti tárolása vagy végleges elhelyezése.
2.4.3.1. Az engedély hatálya
2.057. A jogerős üzemeltetési engedély birtokában a blokk – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte esetén – az engedélyben meghatározott feltételekkel és ideig tartható üzemben.
2.058. A Hatóság az üzemeltetés biztonságát és egyéb körülményeit figyelembe véve szabja meg az engedély hatályát, de az nem lehet hosszabb a blokk tervezett üzemidejének, vagy a tervezett üzemidőn túli üzemeltetés esetén az engedélyezett üzemeltetési időszaknak a visszamaradó részénél.
2.4.3.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
2.059. Az engedély iránti kérelemhez – ha a hatóság másként nem rendelkezik – az aktualizált Végleges Biztonsági Jelentést kell mellékelni, amelyben igazolni kell, hogy:
a) a blokk a tervnek és a Hatóság által jóváhagyott biztonsági jelentésnek megfelelően működik,
b) a biztonságos üzemeltetéshez szükséges ellenőrzési, kezelési, üzemzavar- és baleset-elhárítási előírások alkalmasak a megfogalmazott célok elérésére,
c) rendelkezésre állnak a blokk rendszerei és rendszerelemei állapotváltozásainak figyelemmel kiséréséhez és értékeléséhez szükséges kezdeti állapot adatok,
d) a biztonsági jelentésben megfogalmazott üzemeltetési korlátok és feltételek mellett biztosított a biztonságos üzemeltetés.
2.060. Az engedély iránti kérelemben igazolni kell, hogy a blokk biztonságosan üzemeltethető állapotban van és ennek hosszú távú fenntartásához szükséges műszaki, adminisztratív feltételek biztosítottak, az Engedélyes rendelkezik hosszú távon a biztonság fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal, továbbá az engedély hatálytalanná válását eredményező okokat és körülményeket felszámolta, illetve a hatóság által előírtakat teljesítette.
2.061. Az engedély iránti kérelmet megalapozó dokumentáció részét képezi, amennyiben a Hatóság másként nem rendelkezik
a) a blokk üzemeltetési feltételeit és korlátjait részletesen tartalmazó dokumentum,
b) a biztonsági funkciót ellátó berendezések megfelelő állapota fenntartását és a karbantartás hatékonyságát biztosító karbantartási program (politika),
c) a blokk üzemzavar elhárítását szabályozó állapot orientált kezelési utasítása,
d) a blokk baleset-kezelési eljárásai,
e) a létesítmény baleset-elhárítási intézkedési terve.
2.062. Az engedély iránti kérelemhez az előzőeken túl mellékelni kell:
a) jogszabályban előírt – az engedély iránti kérelem tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos, más hatóságok által kiadott – egyéb hatósági engedélyeket,
b) az új üzemeltetési engedély megszerzéséhez a Hatóság által igényelt dokumentumokat.
2.063. Az engedély iránti kérelem megalapozásaként benyújtott dokumentáció összeállításához felhasznált és hivatkozott, a részleteket tartalmazó dokumentumokat a Hatóság külön felszólítására kell benyújtani.
2.5. MEGSZÜNTETÉS ENGEDÉLYEZÉSE
2.5.1. Általános rendelkezések
2.064. Az Engedélyes a blokk megszüntetésével (végleges leállításával és leszerelésével) kapcsolatos tervet a tervezés integráns részeként a blokk életciklusa adott fázisának megfelelően köteles elkészíteni, vagy elkészíttetni. Ennek lényegét az Előzetes majd a Végleges Biztonsági Jelentés részeként meg kell jeleníteni. A blokk üzemeltetésének megkezdését követően a tervet önálló dokumentációként ötévente aktualizálni szükséges az üzemeltetési események és tapasztalatok, a jogi szabályozás bekövetkezett módosulásának kötelező, a műszaki és gazdasági körülmények esetleges változásának célszerű figyelembevételével. Az ötéves aktualizálási ciklusoktól függetlenül a reaktor végleges leállítását megelőzően 5, illetve 1 évvel az Engedélyesnek rendelkeznie kell a blokk adott életciklus fázisának megfelelő részletességű megszüntetési tervvel.
2.065. A megszüntetési tevékenységek tervezésének, eredményének az Előzetes és a Végleges Biztonsági Jelentésben szerepeltetését annak szükségessége indokolja, hogy e tevékenységeket a blokkal, illetve az erőművel kapcsolatos minden tervezési tevékenység, továbbá az üzemeltetés folyamán mindvégig figyelembe kell venni. Az üzemeltetési tevékenység során történő ötévenkénti aktualizálást az atomerőmű végleges leállításának és leszerelésének megfelelő előkészítése is szükségessé teszi. A reaktor végleges leállítását megelőzően 5 évvel készítendő dokumentáció a blokk és esetlegesen a hozzá nem tartozó erőművi rendszerek megszűntetésének előzetes tervdokumentációja, amelynek tartalmaznia kell és értékelni kell azokat a fontos jogi követelményeket, műszaki és gazdasági tényezőket, amelyek a továbbiakban a megszüntetési tevékenységek és végrehajtásuk tervezését, valamint a végleges változat kiválasztását befolyásolják. Az ötévenként aktualizált dokumentációt, illetve a reaktor végleges leállítását megelőzően 5 évvel készítendő dokumentációt a Hatósághoz tájékoztatás végett be kell nyújtani. Az atomerőmű telephelyén található valamennyi létesítmény megszüntetésével foglalkozni szükséges a telephelyen található blokkok egy adott időpontban hatályos leszerelési terveinek és Biztonsági Jelentéseinek valamelyikében.
2.066. A reaktor végleges leállítását megelőzően 1 évvel rendelkezésre kell állnia a megszüntetés végleges változatát és végrehajtásának módját tartalmazó dokumentációnak, amely alapját képezi a Hatósághoz benyújtandó kérelmeknek.
2.067. Az atomerőművi blokk megszüntetése az alábbi alapvető szakaszokra osztható: a reaktor végleges leállítása, a leszerelést előkészítő szakasz és a leszerelési szakasz. A leszerelést előkészítő szakasz, vagy a leszerelési szakasz magába foglalhat egy (vagy néhány) védett megőrzési időszakot is. Több blokkból álló atomerőmű esetén (az üzemeltetés és) megszüntetés különböző szakaszai egy időben is létezhetnek.
2.068. A leszerelés előkészítő szakaszában a blokkból el kell távolítani az összes nukleáris üzemanyagot és az ott tárolt egyéb radioaktív anyagokat.
2.5.2. Végleges leállítási engedély
2.5.2.1. Az engedély hatálya
2.069. A jogerős végleges leállítási engedély – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben rögzített feltételek teljesülése esetén – a blokkon az üzemeltetési tevékenység felhagyásával kapcsolatos tevékenységekre, azaz a reaktor végleges leállításra és a leszerelés előkészítéséhez szükséges tevékenységek elvégzésére jogosítja fel az üzemeltetési engedély birtokosát.
2.070. A leszerelés előkészítő szakasza legfeljebb 10 évig tarthat, ezt és a blokk specifikus jellemzőit figyelembe véve a Hatóság határozott időre szólóan adja ki az engedélyt. Amennyiben a leszerelés előkészítő szakasza védett megőrzési időszakot is magába foglal, az engedély hatálya kérelemre – amennyiben a jogszabályi előírások nem változtak – meghosszabbítható.
2.071. A végleges leállítási engedély hatályát veszti, ha az engedélyben meghatározott feltételek nem teljesültek.
2.072. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályok szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
2.5.2.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
2.073. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a reaktor végleges leállításának a megszüntetési stratégiával és az előírásokkal való összhangja igazolását,
b) a blokk végleges leállításának, a leszerelés előkészítésének tervét,
c) több blokkos atomerőmű esetén az egyes blokkok nem egyszerre történő végleges leállítása és/vagy leszerelése esetén az üzemeltetési, és a különböző szakaszú megszüntetési tevékenységek egyidejű biztonságos végrehajhatóságának igazolását,
d) a végrehajtandó tevékenységek leírását és azok végrehajtásához szükséges feltételek rendelkezésre állásának igazolását,
e) a megszüntetés folyamata során üzemeltetni kívánt rendszereket, rendszerelemeket és ahhoz szükséges feltételek biztosításának módját,
f) a reaktor végleges leállítása és a leszerelés közötti esetleges védett megőrzés időszak alatt szükséges mértékű ellenőrzés tervét és annak megfelelőségét,
g) a reaktor végleges leállítása során és a védett megőrzés alatti sugárvédelmi intézkedések tervét és annak megfelelőségét,
h) a minőségirányítási programot.
2.074. Az engedély iránti kérelem megalapozásaként benyújtott dokumentáció összeállításához felhasznált és hivatkozott, a részleteket tartalmazó dokumentumokat a Hatóság külön felszólítására kell benyújtani.
2.5.3. Leszerelési engedély
2.5.3.1. Az engedély hatálya
2.075. A jogerős leszerelési engedély – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben rögzített feltételek teljesülése esetén – az atomerőmű blokkja megszüntetésére, rendszereinek, rendszerelemeinek lebontására és leszerelésére, továbbá ezek végrehajtásához és a telephelynek korlátlan felhasználásra történő felszabadításához szükséges egyéb tevékenységek elvégzésére jogosít fel.
2.076. A leszerelési engedély hatálya 10 évnél nem lehet hosszabb.
2.077. A leszerelési engedély hatályát veszti, ha az engedélyben meghatározott feltételek nem teljesültek.
2.078. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályi előírások szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
2.5.3.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
2.079. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a leszerelési tevékenység tervét és annak a megszüntetési stratégiával való összhangja igazolását,
b) a terv végrehajtásához szükséges tevékenységeket és feltételeket,
c) a tevékenység során a környezet és az emberek védelmét szolgáló eljárásokat, az alkalmazott berendezéseket és érvényesíteni kívánt korlátokat,
d) a hulladékok elhelyezésének, feldolgozásának és szállításának módját,
e) a minőségirányítási programot.
2.080. Az engedély iránti kérelem megalapozásaként benyújtott dokumentáció összeállításához felhasznált és hivatkozott, a részleteket tartalmazó dokumentumokat a Hatóság külön felszólítására kell benyújtani.
2.081. Több blokkból álló atomerőmű esetén a közös rendszerek, rendszerelemek csak a később üzemen kívül kerülő és leszerelendő blokkal együtt helyezhetők üzemen kívül vagy szerelhetők le. Az üzemben maradó blokk biztonságos elválasztására vonatkozó intézkedések dokumentációit szintén mellékelni kell az engedély iránti kérelmekhez.
2.6. ATOMERŐMŰ ENGEDÉLYESÉNEK VÁLTOZÁSA
2.082. Az Engedélyes személyében történő változást új engedély iránti kérelemnek kell tekinteni és a 2.1., 2.2., 2.3. és 2.4.1 fejezetekben leírtak szerinti eljárást kell lefolytatni. A szabályozásban a kérelem részeként nevesített, de az Engedélyes személyében bekövetkező változás által nem érintett dokumentumok esetén elegendő a visszakereshetőséget biztosító módon hivatkozni azt a korábbi eljárást, amely keretében a dokumentáció már benyújtásra került a Hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell a jelenlegi Engedélyes hozzájáruló nyilatkozatát.
2.083. Az eljárásban a Hatóság legalább az engedély szerinti tevékenység biztonságos végzéséhez szükséges műszaki, technológiai, anyagi és személyi feltételek meglétét vizsgálja.
2.7. AZ ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELMEKKEL ÉS AZ ENGEDÉLYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
2.084. A 2.1., 2.4.3. és a 2.6. fejezet szerinti engedélyt a leendő Engedélyes a 2.2–2.5. fejezetekben felsorolt többi engedély iránti kérelmet pedig az Engedélyes köteles a Hatósághoz benyújtani.
2.085. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint olyan részletességgel és mélységben kell elkészíteni, hogy az alapján a Hatóság a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálatát és értékelését el tudja végezni.
2.086. A kérelmet megalapozó dokumentációt a kérelmezőnek, a változtatások könnyű kezelését és követhetőségét biztosító formában, az eljárásban résztvevő szakhatóságok számán felül további 2 példányban kell benyújtania. A kérelmet és mellékleteit úgy kell összeállítani, hogy az Engedélyes és a benyújtott dokumentáció készítői részéről az arra feljogosított személyek részleteiben és összességében is egyértelműen, ellenőrizhető módon igazolják az átadott dokumentáció hitelességét.
Az Engedélyesnek működtetnie kell egy olyan eljárást, amely biztosítja, hogy az Engedélyes és alvállalkozói a hatósági határozatban rögzített jogosultságokat és kötelezettségeket csak olyan dokumentumok alapján végzik, amelyek a hatósági döntés alapjául szolgáló dokumentumokkal mindenben azonosak. Az azonosság ellenőrzött voltát fel kell tüntetni a dokumentumokon.
2.087. A kérelmet megalapozó dokumentációt a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, elektronikus adathordozón is 1 példányban be kell nyújtani.
2.088. Az üzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtásakor a teljes és aktuális Végleges Biztonsági Jelentést a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, korszerű adathordozón is be kell nyújtani.
2.089. A Hatóság vizsgálja, hogy a kérelem és az azt megalapozó dokumentáció megfelel-e a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és más hatályos jogszabályban meghatározott követelményeknek.
2.090. Az engedély iránti kérelmet megalapozó dokumentációt 2 példányban a Hatóság a kérelemnek helyt adó eljárás befejezése után saját irattárában helyezi el. A kérelem elutasítása, visszavonása vagy az eljárás megszüntetése esetén a Hatóság 1 példányt irattároz, a másik példányt az engedélyesnek visszaküldi.
2.091. Az engedélyt megalapozó, a Hatóságnál tárolt dokumentációban foglaltaktól eltérni, amennyiben az eltérést hatósági engedélyezési kötelezettség terheli, csak a Hatóság engedélye alapján lehetséges.
2.092. Nem hatósági engedélyköteles módosítás esetén a hatósági engedélyt megalapozó dokumentációtól való eltérést az Engedélyes a Hatóságnak köteles bejelenteni. A bejelentést az Engedélyes a módosított dokumentum (engedélyesi döntés és döntést megalapozó dokumentáció) 1 példányának a Hatóság részére – a módosítást követő 5 napon belül, de még a tevékenység megkezdése előtt – történő benyújtással teljesíti.
3. ATOMERŐMŰ RENDSZERELEMEIRE VONATKOZÓ
BIZTONSÁGI ENGEDÉLYEK
BIZTONSÁGI ENGEDÉLYEK
3.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3.001. Az atomerőmű rendszerelemeire vonatkozó engedélyeket az atomerőmű biztonsági osztályba besorolt rendszerelemeire, továbbá a jelen Szabályzatot életbe léptető Kormányrendelet vonatkozó bekezdése szerinti nyomástartó edényekre, csővezetékekre és nyomáshatárolókra kell alkalmazni. A biztonsági osztályba rendszerelemként besorolt építményekkel és épület szerkezetekkel kapcsolatos engedélyezést jelen Szabályzat 5. fejezete ismerteti.
3.002. Atomerőművi blokk megszüntetése esetén a rendszerelemek végleges leállítási és leszerelési engedélyeinek kiadása, ha a Hatóság másként nem rendelkezik, a 2.5. fejezet szerinti végleges leállítási és leszerelési engedélyekkel történik.
3.003. Kereskedelmi termék, mint rendszerelem a 2. és 3. biztonsági osztályban alkalmazható, és a beszerzés engedélyezése a beszerzési engedéllyel történik. 1. biztonsági osztályban történő felhasználását csak speciális helyekre és feladatokra (pl. ürítők), egyedi mérlegelés alapján engedélyezi a Hatóság.
3.004. A 3. biztonsági osztályba tartozó villamos és irányítástechnikai rendszerelem szerelése nem hatósági engedélyhez kötött tevékenység.
3.005. A 3.001. pont alapján hatósági engedélyköteles csővezetékeknél nem kell lefolytatni az üzemeltetési engedélyezési eljárást
a) a 2. vagy annál alacsonyabb biztonsági osztályú NÁ < 50 mm-es csővezetékekre,
b) a 3. vagy annál alacsonyabb biztonsági osztályú NNY < 20 bar-os csővezetékekre.
3.006. Üzemelő blokkon valamely rendszerelem végleges üzemen kívül helyezését és leszerelését átalakításnak kell tekinteni és a 4. fejezet előírásai szerint kell az engedélyeztetést végrehajtani.
3.007. A rendszerelem javítása és átalakítása engedélyezésének szabályait a 4. fejezet ismerteti.
3.2. GYÁRTÁSI ENGEDÉLY
3.2.1. Az engedély hatálya
3.008. A jogerős gyártási engedély az abban rögzített feltételek teljesülése esetén az atomerőműben felhasználásra kerülő rendszerelem gyártására és a telephelyre történő beszállítására jogosít fel.
3.009. Az engedély határozott ideig hatályos, időtartamát a Hatóság a gyártási tevékenység egyediségét, a rendszerelem biztonsági fontosságát, a gyártás előkészítéséhez és elvégzéséhez szükséges időt figyelembe véve határozza meg. Az engedély – a jogszabályi előírások változatlansága esetén – egy alkalommal meghosszabbítható a meghosszabbítandó engedély hatályával legfeljebb azonos időtartammal.
3.010. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályi előírások szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
3.2.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
3.011. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a rendszerelem megnevezését, biztonsági és a szeizmikus osztályba sorolását,
b) a rendszerelem feladatát az atomerőmű minden tervezett üzemállapotában,
c) a rendszerelem tervezési alapját,
d) a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban, a létesítmény biztonsági jelentésében (EBJ vagy VBJ), az átalakítást megalapozó dokumentációban a rendszerelemre, valamint a beépítés helyére és a biztonsági osztályra meghatározott műszaki és minőségi követelményeket,
e) a követelményeknek és az előírásoknak megfelelő műszaki megoldást és a működést,
f) méretezési információt,
g) a tervező és a gyártómű minősítését igazoló dokumentumokat, a gyártmány referenciájára vonatkozó információt,
h) az előírások és követelmények figyelembevételét igazoló tervezői nyilatkozatokat,
i) az előírások és követelmények teljesülését bemutató és megalapozó, vagy a biztonság azzal egyenértékű voltát igazoló dokumentumokat,
j) a műszaki megoldás megvalósítása, a követelmények és előírások teljesülése érdekében végzendő műszaki (gyártási folyamat, gyártástechnológia, gyártásközi ellenőrzések és gyártóművi végellenőrzés stb.) és adminisztratív (minőségirányítás) jellegű tevékenységeket, azok megfelelőségének megalapozását,
k) a gyártómű által kidolgozott, az üzemeltetés feltételeire és korlátjaira, továbbá az üzemeltetésre és a karbantartásra vonatkozó ajánlásokat,
l) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
3.012. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint, a hatósági engedélyezési hatáskörbe tartozó terjedelemben olyan részletességgel és mélységben kell elkészíteni, hogy az alapján a Hatóság a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálatát és értékelését el tudja végezni. Kivitelezési dokumentáció önmagában történő benyújtása nem elégséges.
3.3. BESZERZÉSI ENGEDÉLY
3.3.1. Az engedély hatálya
3.013. A jogerős beszerzési engedély az abban rögzített feltételek teljesülése esetén az atomerőműben felhasználásra kerülő rendszerelem, mint kereskedelmi termék beszerzésére és a telephelyre történő beszállítására jogosít fel.
3.014. Az engedély határozott ideig hatályos, időtartamát a Hatóság a beszerzendő rendszerelem biztonsági fontosságát, konstrukciójának, gyártásának egyediségét, a beszerezés tervezett ütemét, a beszerzés előkészítéséhez és elvégzéséhez szükséges időt figyelembe véve határozza meg, de az nem lehet 5 évnél hosszabb. Az engedély – a jogszabályi előírások változatlansága esetén – egy alkalommal meghosszabbítható a meghosszabbítandó engedély hatályával legfeljebb azonos időtartammal.
3.015. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályok szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
3.3.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
3.016. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kereskedelmi termék megnevezését,
b) a kereskedelmi termékkel ellátandó feladatot az atomerőmű minden tervezett üzemállapotában,
c) a kereskedelmi termékkel ellátandó biztonsági funkciót,
d) a kereskedelmi termék leendő beépítési helye szerinti biztonsági és a szeizmikus osztályba sorolást,
e) a kereskedelmi termék leendő beépítési helye szerinti környezeti minősítési követelményeket,
f) az ellátandó biztonsági funkcióból adódó, továbbá a beépítés helyére, a biztonsági és szeizmikus osztályra meghatározott műszaki és minőségi követelményeket,
g) a követelményeknek és az előírásoknak megfelelő műszaki megoldást és a működést,
h) a b)–f) pontok szerinti követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat. Az igazolás eszközei lehetnek:
h1) a követelményeknek való megfelelés elemzése és értékelése,
h2) alkalmazási referenciák adatainak elemzése és értékelése,
h3) gyártómű vagy független minőségtanúsító laboratórium által elvégzett típusvizsgálat dokumentumai,
h4) tervezői nyilatkozat,
h5) tervezési, gyártási dokumentáció,
h6) független szervezet által végzett gyártóművi ellenőrzés,
i) a kereskedelmi termék alkalmazási referenciájára vonatkozó információt,
j) a gyártómű minősítését igazoló dokumentumokat,
k) a műszaki megoldás megfelelősége, a követelmények és előírások teljesülése érdekében végzendő műszaki (pl. gyártóművi átvétel) és adminisztratív (minőségirányítás) jellegű tevékenységeket, azok elégséges voltának és megfelelőségének megalapozását,
l) a gyártómű által kidolgozott, a kereskedelmi termék üzemeltetésének feltételeire és korlátjaira vonatkozó előírásokat,
m) a kereskedelmi termék üzemeltetésre és a karbantartásra vonatkozó ajánlásokat,
n) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
3.017. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint, a hatósági engedélyezési hatáskörbe tartozó terjedelemben olyan részletességgel és mélységben kell elkészíteni, hogy az alapján a Hatóság a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálatát és értékelését el tudja végezni. Kivitelezési dokumentáció önmagában történő benyújtása nem elégséges.
3.4. GYÁRTÁSI ÉS BESZERZÉSI TÍPUS ENGEDÉLY
3.018. Atomerőmű rendszereinél nagyobb darabszámban beépítendő vagy felszerelendő, a beépítés helyéből és a biztonsági osztályba sorolásból, továbbá az ellátandó funkcióból származtatott egységes követelményeknek megfelelő rendszerelemek gyártására vagy beszerzésére a Hatóság gyártási, illetve beszerzési típus engedélyt adhat ki. A típus engedély kérelmének tartalmára a 3.2. és 3.3. fejezetekben leírtak megfelelően alkalmazandók. Az engedély visszavonásig hatályos.
3.5. SZERELÉSI ENGEDÉLY
3.5.1. Az engedély hatálya
3.019. A jogerős szerelési engedély az abban rögzített feltételek teljesülése esetén a rendszerelem felállítására vagy beépítésére, más rendszerelemekhez való csatlakoztatására, az üzembevételhez szükséges előkészítő tevékenységek végrehajtására [csővezetékek mosatása, aktív rendszerelem (pl. szivattyú) vagy komponensei működési próbája stb.] elvégzésére jogosít.
3.020. Az engedély határozott ideig hatályos, időtartamát a Hatóság a szerelés előkészítéséhez és elvégzéséhez szükséges időt figyelembe véve határozza meg. Az engedély – a szerelés folyamatos végzése esetén – egy alkalommal meghosszabbítható 2 évnél nem hosszabb időtartamra.
3.021. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályi előírások szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
3.5.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
3.022. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a rendszerelem megnevezését, biztonsági és a szeizmikus osztályba sorolását,
b) a rendszerelem feladatát az atomerőmű minden tervezett üzemállapotában,
c) a rendszerelem tervezési alapját,
d) a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban, a létesítmény biztonsági jelentésében (EBJ vagy VBJ) az átalakítást megalapozó dokumentációban a rendszerelemre, valamint a beépítés helyére és a biztonsági osztályra meghatározott műszaki és minőségi követelményeket, továbbá a gyártmány tervezője által javasoltakat,
e) a szerelési tevékenységet, a szerelésben érintett blokk, rendszer és rendszerelemek üzemállapotát, a szerelési technológiát, továbbá a szerelés végrehajtása során a követelmények és az előírások teljesülése érdekében végzendő műszaki (ellenőrzések, nyomáspróba, a szerelési technológia minősítésére szolgáló eljárás és annak megfelelőségének kritériumai, üzemzavari helyzetben követendő biztonsági intézkedések, ALARA elv érvényesítése stb.) és adminisztratív (minőségirányítás) jellegű tevékenységeket,
f) az üzembevételt előkészítő tevékenységeket (csővezeték mosatás, feszültség alá helyezés, működtetési próba stb.), ezeknek a tevékenységeknek a végrehajtása során a követelmények és az előírások teljesülése érdekében végzendő műszaki és adminisztratív jellegű tevékenységeket,
g) a tervező és a szerelést végző szervezet minősítését igazoló dokumentumokat,
h) az előírások és követelmények figyelembevételét igazoló tervezői nyilatkozatokat,
i) az előírások és követelmények teljesülését megalapozó és bemutató, vagy a biztonság azzal egyenértékű voltát igazoló dokumentumokat,
j) annak elemzését és igazolását, hogy az üzemelő blokkon végzett szerelési tevékenység nem csökkenti a blokk biztonságát,
k) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
3.023. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint, a hatósági engedélyezési hatáskörbe tartozó terjedelemben olyan részletességgel és mélységben kell elkészíteni, hogy az alapján a Hatóság a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálatát és értékelését el tudja végezni. Kivitelezési dokumentáció önmagában történő benyújtása nem elégséges.
3.6. ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLY
3.6.1. Az engedély hatálya
3.024. A jogerős üzemeltetési engedély az abban meghatározott feltételek teljesülése esetén a rendszerelem funkció-, illetve üzembe helyezési próbáira kidolgozott programok elvégzésére és azok sikeres végrehajtása után a rendszerelem üzemeltetésére jogosít fel.
3.025. Amennyiben az összetett funkciópróba, üzembe helyezési program eredményeinek hatósági felülvizsgálata szükséges, akkor a Hatóság meghatározott időre szóló üzemeltetési engedélyt ad. A meghatározott időre hatályos üzemeltetési engedély helyébe lépő új üzemeltetési engedély kiadása az eredmények és azok értékelésének benyújtását és Hatóság általi elfogadását követően történik.
3.026. A Hatóság a rendszerelem jellemzőit és az engedély szerinti tevékenység végzésének sajátosságait és körülményeit figyelembe véve szabja meg az engedély hatályát, de az nem lehet hosszabb a rendszerelem tervezésénél figyelembe vett időtartamnál.
3.027. A biztonsági osztályba tartozó, vagy a jelen Szabályzatot életbe léptető Kormányrendelet vonatkozó bekezdése szerinti nyomástartó edények, csővezetékek és nyomáshatárolók esetében az üzemeltetési engedély kiadásának és hatályban maradásának feltétele a Hatóság által elfogadott szervezet által elvégzett, hatályos és sikeres biztonságtechnikai vizsgálatok dokumentált megléte. Sikertelen biztonságtechnikai vizsgálat esetén az érintett nyomástartó edény, csővezeték és nyomáshatároló üzemeltetési engedélye hatályát veszti.
3.028. Biztonsági osztályba tartozó, vagy a jelen Szabályzatot életbe léptető Kormányrendelet vonatkozó bekezdése szerinti nyomástartó edények, csővezetékek és nyomáshatárolók biztonságtechnikai felülvizsgálatát:
a) azon nyomástartó edények, csővezetékek és nyomáshatárolók esetén, amelyek biztonságtechnikai felülvizsgálata csak a blokk leállása alatt végezhető el, az érintett blokk reaktorának a következő biztonságtechnikai felülvizsgálat évében végzendő főjavítását követő első kritikus állapotba hozásának kezdetéig,
b) azon nyomástartó edények, csővezetékek és nyomáshatárolók esetén, amelyek biztonságtechnikai felülvizsgálata a blokk főjavításán kívüli időszakban is végezhető, a következő biztonságtechnikai felülvizsgálat évének végéig
kell elvégezni.
3.029. Üzemeltetési engedéllyel már rendelkező nyomástartó edények, csővezetékek és nyomáshatárolók sikeres biztonságtechnikai felülvizsgálatának meglétéről a Hatóság időszakos ellenőrzés révén győződik meg.
3.030. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályi előírások szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
3.6.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
3.031. Az engedély iránti kérelemnek tartalmazni kell:
a) a rendszerelem megnevezését, biztonsági és szeizmikus osztályba sorolását,
b) a rendszerelem feladatát az atomerőmű minden tervezett üzemállapotában,
c) a rendszerelem tervnek megfelelő kivitelezését és szerelését,
d) a megvalósult állapot összhangját a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban, a létesítmény biztonsági jelentésében (EBJ vagy VBJ), az átalakítást megalapozó dokumentációban a rendszerelemre, valamint a beépítés helyére és a biztonsági osztályra meghatározott műszaki és minőségi követelményekkel, továbbá a gyártmány tervezője által javasoltakkal,
e) az üzembevételt megelőző funkciópróbákat, vagy üzembe helyezési programot és annak megalapozását, hogy a funkciópróba, vagy üzembe helyezési program alkalmas a rendszerelem terv szerinti megfelelő működésének igazolására,
f) a rendszerelem biztonságos üzemeltetéséhez szükséges ellenőrzési és kezelési utasítások alkalmasságának igazolását a bennük megfogalmazott célok elérésére,
g) az előírt üzemeltetési korlátok és feltételek melletti biztonságos üzemeltethetőség igazolását,
h) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
3.032. Biztonsági osztályba tartozó, vagy a jelen Szabályzatot életbe léptető Kormányrendelet vonatkozó bekezdése szerinti nyomástartó edények, csővezetékek és nyomáshatárolók első üzemeltetési engedélye megadásához a sikeres biztonságtechnikai felülvizsgálatot igazoló dokumentumokat is magába foglaló, a 3.031. pont szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő kérelmet kell benyújtani.
3.033. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint, a hatósági engedélyezési hatáskörbe tartozó terjedelemben olyan részletességgel és mélységben kell elkészíteni, hogy az alapján a Hatóság a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálatát és értékelését el tudja végezni.
3.7. LESZERELÉSI ENGEDÉLY
3.7.1. Az engedély hatálya
3.034. A jogerős leszerelési engedély az abban meghatározott feltételek teljesülése esetén a rendszerelem leszerelésére, és az ehhez szükséges tevékenységek elvégzésére jogosít fel megszüntetés alatt álló atomerőművi blokkon.
3.035. Az engedély határozott ideig hatályos, időtartamát a Hatóság a leszerelés előkészítéséhez és elvégzéséhez szükséges időt figyelembe véve határozza meg. Az engedély – a leszerelés folyamatos végzése esetén – egy alkalommal meghosszabbítható 2 évnél nem hosszabb időtartamra.
3.036. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályi előírások szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
3.7.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
3.037. A leszerelési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a rendszerelem megnevezését és biztonsági osztályba sorolását,
b) a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban, a leszerelés biztonsági jelentésében a rendszerelemekre, valamint a rendszerelemek környezetére és a biztonsági osztályra a leszereléssel kapcsolatosan meghatározott műszaki és minőségi követelményeket,
c) a rendszerelemnek a leszerelés szempontjából fontos jellemzőit,
d) a leszerelési tevékenységet, az alkalmazott technológiát és eszközöket, az alkalmazott megoldás referenciáit,
e) a hulladékok telephelyen belüli feldolgozásának, szállításának és átmeneti tárolásának módját, továbbá a végleges elhelyezés megoldott voltát,
f) a minőségbiztosítási programot, amely biztosítja a követelményeknek és előírásoknak az engedély szerinti tevékenység elvégzése melletti teljesülését,
g) az engedély iránti kérelemben szereplő tevékenységek végzése során az atomerőművi blokk biztonsága, a környezet és az emberek védelme megmaradásának igazolását, továbbá az előzőeket biztosító intézkedéseket,
h) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
3.038. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint, a hatósági engedélyezési hatáskörbe tartozó terjedelemben olyan részletességgel és mélységben kell elkészíteni, hogy az alapján a Hatóság a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálatát és értékelését el tudja végezni.
3.8. AZ ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELMEKKEL ÉS AZ ENGEDÉLYEKKEL KAPCSOLATOS EGYÉB ELŐÍRÁSOK
3.039. A 3.2.–3.7. fejezetekben felsorolt engedélyek iránti kérelmet az Engedélyes köteles a Hatósághoz benyújtani.
3.040. A kérelmet megalapozó dokumentációt a kérelmezőnek a változtatások könnyű kezelését és követhetőségét biztosító formában, az eljárásban résztvevő szakhatóságok számán felül további 2 példányban kell benyújtania. A kérelmet és mellékleteit úgy kell összeállítani, hogy az Engedélyes és a benyújtott dokumentáció készítői részéről az arra feljogosított személyek részleteiben és összességében is egyértelműen, ellenőrizhető módon igazolják az átadott dokumentáció hitelességét.
Az Engedélyesnek működtetnie kell egy olyan eljárást, amely biztosítja, hogy az Engedélyes és alvállalkozói a hatósági határozatban rögzített jogosultságokat és kötelezettségeket csak olyan dokumentumok alapján végzik, amelyek a hatósági döntés alapjául szolgáló dokumentumokkal mindenben azonosak. Az azonosság ellenőrzött voltát fel kell tüntetni a dokumentumokon.
3.041. A kérelmet megalapozó dokumentációt a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, elektronikus adathordozón is 1 példányban be kell nyújtani.
3.042. A Hatóság vizsgálja, hogy a kérelem és az azt megalapozó dokumentáció megfelel-e a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és más hatályos jogszabályban meghatározott követelményeknek.
3.043. Az engedélykérelmet megalapozó dokumentáció 2 példányát a Hatóság a kérelemnek helyt adó eljárás befejezése után saját irattárában helyezi el. A kérelem elutasítása, visszavonása vagy az eljárás megszüntetése esetén a Hatóság 1 példányt irattároz, a másik példányt az engedélyesnek visszaküldi.
3.044. Az engedélyt megalapozó, a Hatóságnál tárolt dokumentációban foglaltaktól eltérni, amennyiben az eltérést hatósági engedélyezési kötelezettség terheli, csak a Hatóság engedélye alapján lehetséges.
3.045. Nem hatósági engedélyköteles módosítás esetén a hatósági engedélyt megalapozó dokumentációtól való eltérést az Engedélyes a Hatóságnak köteles bejelenteni. A bejelentést az Engedélyes a módosított dokumentum (engedélyesi döntés és döntést megalapozó dokumentáció) 1 példányának a Hatóság részére – a módosítást követő 5 napon belül, de még a tevékenység megkezdése előtt – történő benyújtással teljesíti.
4. ÁTALAKÍTÁSOK ÉS JAVÍTÁSOK ENGEDÉLYEZÉSE
4.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
4.001. Átalakítás az atomerőmű egy vagy több blokkjának rendszereivel, rendszerelemeivel kapcsolatos, a javítás fogalmán kívül eső minden olyan változtatás, amely
a) a rendszerek és rendszerelemek, vagy
b) az üzemeltetési feltételek és korlátok, vagy
c) az üzemeltetést szabályozó műszaki és adminisztratív dokumentumokban (pl. szabályzatok, utasítások, eljárásrendek) rögzítettek, vagy
d) biztonsági jelentésben leírtak,
megváltozását eredményezi függetlenül attól, hogy a blokk vagy blokkok létesítés, vagy üzembe helyezés alatt vannak, avagy már üzemelnek. A biztonságos üzemeltetést és annak feltételeit biztosító szervezet és a vezetés módosulását is átalakításnak kell tekinteni.
4.002. A javítás az atomerőmű rendszereire, rendszerelemeire a tervezés során meghatározott és a hatályos dokumentációban rögzített állapot helyreállítására irányuló tevékenység (vö. még 4.057.).
Nem átalakítás, hanem javítás a Szabályzathoz tartozó meghatározások szerinti „azonos alkatrész, szerkezeti elem, rendszerelem” vagy „hasonló alkatrész, szerkezeti elem, rendszerelem” definíciónak megfelelő alkatrésszel, szerkezeti elemmel vagy rendszerelemmel végrehajtott csere.
4.003. Az üzemeltetés során felmerült problémák kezelésére előirányzott technológiák engedélyezése, amelyek használatával az atomerőmű tervezése során nem számoltak vagy az engedély alapjául szolgáló dokumentumok nem tartalmazzák az átalakításokra vonatkozó szabályok szerint történik.
4.004. A 4.001. pont a)–d) alpontjai vagy ezek kombinációja szerinti átalakítás tervezésének megkezdése előtt előzetes biztonsági értékelést kell végezni annak meghatározása érdekében, hogy a javasolt átalakításnak vannak-e biztonsági következményei. Az előzetes értékelést képzett és gyakorlott személyeknek kell végezniük, szisztematikus megközelítést alkalmazva. Az eredményt a készítőktől független szakértőnek kell ellenőriznie. Az értékelésnek ki kell terjednie az átalakítás megvalósításának fázisaira (beleértve a sugárzási kockázatokat is), valamint az átalakítás utáni üzemeltetésre.
4.005. Az előzetes értékelés szolgál a 4.007. alatt ismertetett átalakítási kategóriákba való besorolásra. A kategorizálásnak egy a Hatósággal egyeztetett eljárásrend szerint kell történnie.
4.006. Az Engedélyes által javasolt kategorizálás végső jóváhagyását a Hatóság végzi. Az 1. és 2. átalakítási kategóriákba sorolt átalakítások esetén a jóváhagyás a 4.016 pontjának a) alpontja szerinti engedélyezési eljárásban történik. A 3. átalakítási kategóriába sorolt átalakítások esetén ellenőrzés céljából elektronikus formában elérhetővé kell tenni a Hatóság számára a tervbe vett átalakítás előzetes értékelését és külön kérésre az annak alapjául szolgáló dokumentumokat. A Hatóság ellenőrzésének eredményét elektronikus formában rögzíti.
4.007. Az átalakítások három kategóriába sorolhatóak, az egyes kategóriákba eső átalakítások a következő sajátosságokkal bírnak:
1. kategória
Az átalakítás jelentős hatással van a személyzet és a lakosság sugárzási kockázatára, vagy megváltoztatja azon elveket, következtetéseket, amelyeken a létesítmény tervezése és engedélyezése alapul. Az ilyen átalakítás megváltoztathatja a tervezési üzemzavarok körét, vagy módosíthat olyan műszaki megoldásokat, amelyek szükségesek az NBSZ 3. kötet 2.1. fejezet szerinti biztonsági célkitűzések teljesüléséhez, avagy a blokk üzemeltetését alapvetően meghatározó üzemeltetési előírások változásához vezethet. Az 1. kategóriájú átalakítások alapos elemzést igényelnek és szükségessé tehetik az üzemeltetési engedély módosítását, vagy új engedély kiadását.
2. kategória
Az 1. kategóriába nem tartozó átalakítások, amelyek a biztonsági osztályba sorolt rendszerek, vagy rendszerelemek, a működési módok, vagy eljárások megváltozásával járnak és általában szükségessé teszik a biztonsági jelentés (VBJ), vagy más engedélyezési dokumentum felülvizsgálatát. A 2. kategóriájú átalakítások a biztonságra kisebb hatással vannak mint az 1. kategóriájúak és nincs jelentős hatásuk azokra az elvekre, amelyeken a létesítmény engedélye alapszik. A létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását nem igénylik. A 2. kategóriájú átalakítások tervezése során meg kell vizsgálni, hogy vannak-e negatív mellékhatások, mint a biztonsági funkciók romlása, avagy az átalakítás kivitelezése során előálló jelentős sugárterhelés. A 2. kategóriájú átalakítások esetében az Engedélyes meghatározott eljárásrendnek megfelelően fordul az engedélyező hatósághoz.
3. kategória
A 3. kategóriába eső átalakítások kis jelentőségűek és az alábbi jellemzők egyikével bírnak:
a) az átalakításnak nincsen biztonsági következménye,
b) az átalakítandó elemek a 3. biztonsági vagy a nem-biztonsági osztályba vannak besorolva és nem fordulnak elő az engedélyezési dokumentumokban,
c) az átalakítások tervezési és kivitelezési hiba esetén sem járnak a zónaolvadás, vagy fűtőelem sérülés gyakoriságának, a személyzet és a lakosság sugárterhelésének jelentős növekedésével.
Az ilyen kategóriájú átalakításokról a Hatóság részére a 8.028. pont szerint kell tájékoztatást adni.
4.008. Az átalakítási folyamat minden lépésében az átalakításnak a 4.007. pont szerinti kategóriája határozza meg az alkalmazandó biztonsági elemzés és hatósági felügyelet mélységét és terjedelmét.
4.009. Az egyes átalakítások 4.007. pont szerinti kategorizálása során alkalmazott kritériumokat dokumentálni kell annak érdekében, hogy lehetőség legyen az átalakítás biztonsági hatásának korrekt felülvizsgálatára.
4.010. A 4.004. pont alatt említett előzetes biztonsági értékelés eredményétől függően szükséges lehet részletesebb és átfogóbb biztonsági elemzés elvégzésére. Ennek szükséges terjedelme és összetettsége az átalakítás biztonsági hatásainak jellegétől és mértékétől függ. Ha az előzetes értékelés világosan kimutatta, hogy az átalakításnak nincsenek következményei a biztonságra nézve, akkor további elemzésre nincsen szükség.
4.011. Az átfogó biztonsági elemzés ki kell térjen az átalakítás becsült negatív (nukleáris és sugárzási) hatásaira az átalakítás megvalósítása, valamint az azt követő üzembe helyezés, tesztek, karbantartás és üzemeltetés során. A becslésnek ki kell terjednie az átalakított rendszerelemhez és rendszerhez fizikailag csatlakozó rendszerekre és rendszerelemekre, valamint az olyan kapcsolt rendszerekre, mint például a villamos betáplálás.
4.012. Az átfogó biztonsági elemzés segítségével be kell mutatni, hogy az átalakítás után az erőmű biztonságosan üzemeltethető és megfelel a vonatkozó biztonsági és rendszer-követelményeknek. Különös figyelmet kell fordítani a következők igazolására:
a) minden lényeges biztonsági követelmény a tervezés során figyelembe vett minden lehetséges üzemmódban teljesül,
b) az új vagy átalakított rendszer semmilyen üzemállapotban nem befolyásolja kedvezőtlenül más a biztonság szempontjából fontos elem működését,
c) az átalakítás úgy hajtható végre, hogy sem a személyzet és a lakosság által elszenvedett sugárterhelés, sem üzemzavar, baleset kockázata nem nő jelentős mértékben (az ALARA elvvel összhangban),
d) az átalakítás úgy hajtható végre, hogy nem befolyásolja kedvezőtlenül az erőmű biztonságát és nem jelent újabb kockázatokat,
e) az átalakított rendszer műszaki és üzemelési szempontú összefüggései a rendszer által érintett, a Végleges Biztonsági Jelentésben szereplő üzemzavari helyzetekkel megfelelően tisztázottak,
f) az átalakított rendszer minden azonosított meghibásodási módját megfelelő módszerekkel elemezték. Gondoskodni kell arról, hogy az elemzés ne csak az erőműre gyakorolt közvetlen hatásokra vonatkozzék, hanem térjen ki a biztonság szempontjából fontos rendszerekre és rendszerelemekre is,
g) a lehetséges külső eseményekkel és/vagy az esetleg helytelenül minősített szerkezetekkel, rendszerekkel vagy rendszerelemekkel szembeni ellenállást megfelelően elemezték,
h) elemezték és figyelembe vették a környezeti hatásokat,
i) az átalakítások végrehajtásának, valamint bármely időlegesen alkalmazott eszköznek a biztonságra gyakorolt hatását megvizsgálták és igazolták az esetleges üzemzavarok és balesetek elkerülhetőségét,
j) megfelelő módon védekeznek az átalakítás esetleges hibás végrehajtásából származó következmények ellen,
k) az átalakítás során keletkező radioaktív hulladékról megfelelően gondoskodnak,
l) bármely biztonsággal összefüggő rendszer kiiktatása, vagy bármely üzemeltetési korlátozás feloldása esetén a következményeket teljes mértékben felmérték és az átalakítás megkezdése előtt megfelelő lépések állnak rendelkezésre a korlátozások szükség szerinti megszüntetésére.
4.013. A 4.007. pont alatti 1. vagy 2. kategóriába esőnek, és így hatósági engedélyhez kötött átalakításnak kell tekinteni az alábbi táblázatban felsorolt tevékenységeknek a táblázat utolsó oszlopaiban (X jellel) megjelölt biztonsági osztályba sorolt rendszeren, vagy rendszerelemen történő végrehajtását:
|
Biztonsági osztály |
|||
|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
||
a) |
rendszer, rendszerelem tervezési alapjának, rendszerrel, rendszerelemmel szemben támasztott rendszertechnikai és funkcionális követelmények módosítását |
X |
X |
X |
b1) |
a rendszer, rendszerelem által ellátott biztonsági funkció |
|||
|
b1.1) megszüntetését, módosítását vagy új biztonsági funkció kialakítását |
X |
X |
X |
|
b1.2) megvalósulási módjának és feltételeinek módosulását: aktív elem helyett passzív elemmel valósul meg; eltérő elven vagy módon valósul meg a funkció ellátása; működést indító paraméterek változnak; funkcióhoz szükséges feladatok módosulása pl. új védelmi jel kerül bevezetésre; stb. |
X |
X |
X |
|
b1.3) jellemzőinek megváltozását: funkció jellemző paramétereinek változása; funkció rendelkezésre állásának megváltozása; stb. |
X |
X |
X |
b2) |
tervezés során feltételezett (VBJ-ben rögzített) alábbi adatok megváltoztatását |
|||
|
b2.1) a tervezési alapból adódó méretezési alapadatok |
X |
X |
X |
|
b2.2) a tervezés során feltételezett igénybevételek |
X |
X |
X |
|
b2.3) a tervezés során feltételezett környezeti viszonyok |
X |
X |
X |
|
b2.4) a tervezés során feltételezett megbízhatósági szint |
X |
X |
X |
|
b2.5) a tervezés és kivitelezés során használt szabványokból, előírásokból adódó követelmények |
X |
X |
X |
b3) |
A b2.1)–b2.5) pontok szerinti követelményektől eltérő jellemzőkkel rendelkező rendszerelemek beépítését |
X |
X |
X |
c1) |
a rendszer és rendszerelem feladatának és tervezett üzemállapotainak megváltoztatását |
X |
X |
X |
c2) |
a rendszer biztonsági osztályba sorolásának módosítását |
X |
X |
X |
c3) |
a rendszer szeizmikus osztályba sorolásának megváltoztatását |
X |
X |
X |
c4) |
a biztonsági funkció ellátásában, megvalósításában résztvevő rendszerelem felállítási (telepítési, beépítési) helyének, nyomvonalának olyan módosítását, amely a figyelembe vett környezeti viszonyokat, igénybevételeket, működtethetőséget, ellenőrizhetőséget, karbantarthatóságot és megbízhatóságot módosítja vagy módosíthatja |
X |
X |
– |
c5) |
biztonsági funkció ellátásában, megvalósításában résztvevő rendszer, rendszerelem felépítésének, konstrukciójának, rögzítésének, jellemzőinek, működési módjának megváltoztatását, vagy az eredetitől eltérő rendszerelem beépítését |
X |
X |
– |
c6) |
védelmi és automatikus működések (ideértve a berendezések saját védelmét is) módosítását |
|
X |
– |
c7) |
biztonsági funkció ellátásában, megvalósításában résztvevő I&C rendszer és rend- |
|
X |
– |
c8) |
villamos betáplálás módosítását |
|
X |
– |
c9) |
a rendszerhez, rendszerelemhez csatlakozó rendszer vagy segédrendszer kapcsolódásának módosítását, új csatlakozás létrehozását |
X |
X |
– |
c10) |
szerkezeti anyagok módosítását |
X |
X |
– |
c11) |
a rendszer, rendszerelem funkciója rendelkezésre állásának biztosítása érdekében végzendő üzem közbeni vizsgálatok, ellenőrzések, próbák módosítását (gyakoriság, terjedelem, módszer, jellemzők, elfogadási kritériumok stb.), ezektől eseti eltérés engedélyezését |
X |
X |
– |
c12) |
biztonsági funkció ellátásában, megvalósításában résztvevő új rendszer, rendszerelem alkalmazását, meglévő ilyen rendszer, rendszerelem leszerelését |
X |
X |
X |
d) |
d1) programozott eszközök módosítását, új eszközök beépítését a 6. fejezetben leírtak szerint d2) építmények, épületszerkezetek átalakítását az 5. fejezetben leírtak szerint |
|
X |
X |
|
Biztonsági osztályba |
|
|---|---|---|
e) |
a tervezési üzemzavarok lefolyásának megváltozását eredményező módosításokat |
X |
f) |
a blokk üzemeltetési feltételeitől és korlátjaitól eltérő üzemállapotban történő előre eltervezett üzemeltetését |
X |
g) |
az alábbi dokumentumok módosításait: g1.1) az atomerőmű üzemeltetési feltételei és korlátjai g1.2) a biztonsági funkciót ellátó berendezések megfelelő állapota fenntartását és a karbantartás hatékonyságát biztosító követelményeket, előírásokat tartalmazó dokumentáció g1.3) az atomerőmű üzemzavar elhárítását szabályozó állapot orientált kezelési utasítás g1.4) balesetelhárítási intézkedési terv g1.5) balesetkezelési eljárások g1.6) Biztonsági szabályzat g1.7) a munkakör betöltéséhez előírt hatósági jogosító vizsgák lebonyolítására vonatkozó, az Engedélyes által készített és a Hatóság által jóváhagyott belső szabályozás |
X |
h) |
a Végleges Biztonsági Jelentésben a telephelyre, a tűzvédelemre, a fizikai védelemre, a minőségirányítási programra és a biztonsági elemzésekre, továbbá a hulladékkezeléssel, a sugárvédelemmel, a fűtőelem kezeléssel, az üzemeltetéssel kapcsolatos tevékenységekre leírtaknak a nukleáris biztonságra vagy a dolgozók, lakosság sugárterhelésére kiható megváltozását |
X |
4.014. A jelen Szabályzatot életbe léptető Kormányrendelet vonatkozó bekezdése szerinti nyomástartó edények, csővezetékek és nyomáshatárolók esetén
a) a rendszerelem engedélyezési nyomása és hőmérséklete
b) nyomáshatároló jellemzői (pl. biztonsági szelep esetén a nyitó- és zárónyomás, lefuvatott mennyiség, szelepek száma)
c) a biztonságtechnikai vizsgálatok jellemzői (gyakoriság, próbanyomás értéke és hőmérséklete)
csak hatósági engedély birtokában változtathatók meg függetlenül attól, hogy az átalakítás a 4.007. pont szerint milyen kategóriájú.
4.015. Az alábbiakban felsorolt ideiglenes átalakításokhoz nem szükséges hatósági engedély, azonban az 1–3. biztonsági osztályban az eredeti állapotot legkésőbb a következő főjavítás során helyre kell állítani:
a) az atomerőmű jóváhagyott üzemeltetési feltételei és korlátjai szerinti állapot beállítása, létrehozása az ott leírt feltételek mellett,
b) technológiai paramétert feldolgozó jelzőkör meghibásodása esetén annak kikapcsolása, amennyiben a beavatkozás nem nehezíti meg, vagy teszi lehetetlenné az aktuális üzemállapot vagy tranziens felismerését és értelmezését, nem eredményez olyan kezelői beavatkozást, amely következtében az események, tranziensek a tervezés során figyelembe vett lefolyása kedvezőtlenebb következményekhez vezet,
c) időzítések módosítása, jelek imitálása vagy megszüntetése, amelyek az eredeti működési logikát, tranzienseket, funkciókat, rendelkezésre állást nem módosítják,
d) mérőműszerek méréshatárának módosítása azzal a feltétellel, hogy a védelmi és automatikus működéseket indító értékek nem módosulnak, a funkciók és működések üzembe lépése nem haladja meg a biztonsági elemzésben figyelembe vett időtartamot,
e) technológiai paraméterekről működő jelzés értékének módosítása oly módon, hogy a jelzés a védelmi működést megelőzően, a helyzetértékelésre és beavatkozásra elegendő időt biztosítva képződjön,
f) technológiai paraméterről képzett reteszelés értékének módosítása oly módon, hogy a beavatkozás a védelmi működést megelőzően, a helyzetértékelésre és beavatkozásra elegendő időt biztosítva képződjön, továbbá a tervezés során figyelembe vett események, tranziensek lefolyását, következményeit és az események sorrendjét ne befolyásolja,
g) hermetikus átvezetőn belül tartalék érre átkötés,
h) meghibásodott mérőköri érzékelő kikötése, vagy átkötése, amennyiben a beavatkozás nem befolyásolja a rendszerelem, vagy rendszer eredeti működési logikáját, funkcióját, a funkció rendelkezésre állását és ezzel nem vezet az üzemeltetési feltételekben és korlátokban tiltott állapothoz,
i) védelmi vagy reteszműködésben nem résztvevő tolózárak kikapcsolása, a kezelési utasításokban előírt állapottól eltérő helyzetben (nyitott, zárt állapot) tartása, kézi működtetésű üzemmódba kapcsolása azzal, hogy ez az állapotuk nem befolyásolja kedvezőtlenül az alapvető biztonsági funkciók megvalósulását,
j) védelmi vagy reteszműködésben résztvevő szerelvényeknek a kezelési utasításban leírtaktól eltérő olyan helyzetben tartása, amelyben a biztonsági funkcióikat ellátják.
4.016. Az átalakítás engedélyezési eljárása többlépcsős engedélyezési eljárás, amely az átalakítás bonyolultságától függően az alábbi engedélyfajták kiadását jelentheti:
a) elvi átalakítási engedély,
b) az átalakítással kapcsolatos rendszerelemek gyártási, beszerzési engedélye,
c) az átalakítással kapcsolatos rendszerelemek szerelési engedélye,
d) átalakítási engedély,
e) üzemeltetési engedély.
Az a)–e) pontokban felsorolt engedélyekkel jellemezhető többlépcsős engedélyezési eljárás egyes lépcsői összevonhatók, amennyiben az engedély iránti kérelem tartalmazza az egyes engedélyek kiadásához szükséges információt.
4.017. A 4.016. pont szerinti engedélyezési eljárások ügyintézési határidejéről az At. 12. §-a rendelkezik.
4.018. Üzemelő blokknál a 4.007. pont szerint 2. kategóriába tartozó átalakítások esetén hatósági engedély nélkül végezhetők:
a) az alapvető biztonsági funkciók megvalósulásában közvetlenül nem résztvevő 2. biztonsági osztályba tartozó rendszerelemek esetén a gyártás vagy beszerzés, továbbá szerelés,
b) a 3. biztonsági osztályba tartozó rendszerelemek esetén az átalakítás kivitelezéséhez szükséges gyártás vagy beszerzés, továbbá szerelés, kivéve ha az nukleáris üzemanyaggal közvetlenül kapcsolatban levő rendszerelemre, rendszerelemekre vonatkozik,
c) a 2. biztonsági osztályú villamos és irányítástechnikai rendszerelemeken végzett bizonyos szerelési tevékenységek (új szekrények felállítása; meglévő szekrény helyiségen belüli áthelyezése, ha az nem eredményezi a szekrénnyel mint szerelési egységgel határolt készülékek köre és a funkció, a környezeti feltétel és az elválasztás mértékének módosulását; szekrényen belüli bekötések).
A VVER-440/213 blokkra vonatkozóan az alapvető biztonsági funkciók megvalósulásában közvetlenül résztvevő rendszereket és rendszerelemeket a 4. számú függelék sorolja fel.
4.019. A 4.016. pont d) alpontja szerinti átalakítási engedélyezési eljárást le kell folytatni, ha:
a) az átalakítás összetettségéből adódóan vagy egyéb okok miatt a hatósági engedélyköteles szerelési, leszerelési tevékenység engedélyezése több önálló szerelési engedély alapján történt, illetve az átalakítás megvalósításához szükséges hatósági engedélyköteles szerelési, leszerelési tevékenységet az Engedélyes részben vagy teljesen az átalakítási engedély birtokában kívánja végrehajtani, vagy
b) az átalakítás összetettségéből következően a rendszeren vagy rendszereken a tervezett működés igazolásához komplex üzembe helyezési programot szükséges végrehajtani, vagy
c) a Hatóság az elvi átalakítási engedélyben előírta.
4.020. Az atomerőművi blokk vagy rendszerelem átalakítása miatt szükséges új üzemeltetési engedély megszerzésének kötelezettségéről a Hatóság az elvi átalakítási, vagy a 4.016. pont a), b) és d) alpontjai szerinti eljárások összevonása esetén az átalakítási engedélyben rendelkezik. Atomerőművi blokk új üzemeltetési engedélyének megszerzését elő kell írni, amennyiben az átalakítás következtében a blokk üzemeltetési módja, tervezett üzemállapotai, tervezési alapja, működési módja, biztonsági funkciói módosulnak és a blokk már rendelkezik üzemeltetési engedéllyel.
4.021. A Végleges Biztonsági Jelentésben leírtaknak az átalakítás miatt szükséges, a Végleges Biztonsági Jelentés éves aktualizálásánál bevezetni kívánt módosítás tervezetét az Engedélyesnek a 4.016. pont d) alpontja szerinti, vagy ha az nem kerül lefolytatásra, akkor a 4.016. pont e) alpontja szerinti engedélyezési eljárás részeként kell a Hatósághoz benyújtani. Amennyiben az elvi átalakítási engedélyezéssel lezárul a hatósági engedélyezés, akkor a sikeres üzembevételt kell mint benyújtási határidőt nevesíteni. Az átalakítás megvalósulásához szükséges engedélyfajtákat figyelembe véve a Hatóság az elvi átalakítási engedélyben rendelkezik arról, hogy a Végleges Biztonsági Jelentés éves aktualizálásánál bevezetni kívánt módosítás tervezetét a fentiek szerint mikor kell a Hatósághoz benyújtania.
4.022. A Hatóság az Engedélyes kérelmére az engedélyezési tevékenységét soron kívül végzi el, amennyiben a Hatóság közreműködését igénylő ügy nem volt tervezhető, váratlanul keletkezett és a soron kívüli ügyintézés hozzájárul egy egyértelműen kedvezőtlen biztonsági állapot megszüntetéséhez.
4.023. A Hatósághoz benyújtandó kérelemben fel kell tüntetni a soron kívüli eljárásra vonatkozó kérést. A kérelemben részletesen indokolni kell a soron kívüli eljárás szükségességét, bemutatva azt, hogy mi az alapja a kérésnek, a késedelemnek milyen, a biztonságra kiható következményei vannak és azt, hogy a késedelemből adódó többletkockázat más módon nem kezelhető.
4.024. A soron kívüli eljárásban lefolytatott engedélyezésnél támasztandó tartalmi és formai követelmények ugyanazok mint normál eljárás esetében.
4.025. A soron kívüli eljárás nem eredményezheti az Engedélyesnél a beadvány, illetve a Hatóságnál a kérelem felülvizsgálata részletességének és alaposságának csökkenését.
4.026. A soron kívüli eljárásra való tekintettel a kérelem felülvizsgálatát a Hatóság a beérkezés után azonnal megkezdi és az eljárásban felmerülő hiányosságok pótlását, a tényállás tisztázásához szükséges egyeztetéseket faxon, telefonon kezdeményezi az eljárás egyes lépéseinek megfelelő dokumentálása mellett.
4.027. A soron kívüli eljárásnál a Hatóság a működési szabályaiban rögzítettek szerint folytatja le az engedélyezési eljárást.
4.2. ELVI ÁTALAKÍTÁSI ENGEDÉLY
4.2.1. Az engedély hatálya
4.028. Az engedély a tervezett átalakítás biztonsági szempontú megengedhetőségét rögzíti. A jogerős elvi átalakítási engedély birtokában az átalakítással kapcsolatos rendszerelemek hatósági engedélyhez nem kötött gyártási, beszerzési tevékenységei végezhetők, továbbá olyan szerelési tevékenységek hajthatók végre, amelyekhez nincs szükség hatósági engedélyre és e tevékenység nincsen hatással a blokk vagy blokkok biztonságára, az átalakítást megelőzően hatályban levő dokumentumok szerinti működésére.
4.029. Az engedély határozott ideig hatályos, időtartamát a Hatóság az átalakítás megvalósításához szükséges tevékenység sajátosságait figyelembe véve határozza meg. Az időbeli hatály 5 évnél nem lehet hosszabb. Az engedély – a jogszabályi előírások változatlansága esetén – egy alkalommal meghosszabbítható 2 évnél nem hosszabb időtartamra.
4.030. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályi előírások szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
4.2.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
4.031. Az engedélyezés során a Hatóság azt vizsgálja, hogy a tervezett átalakítás megvalósítása során és annak megvalósulását követően teljesülnek-e, vagy teljesíthetők-e a biztonsági követelmények. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az átalakítás okát és indokoltságát,
b) az átalakításban érintett rendszerek és rendszerelemek megnevezését, biztonsági és a szeizmikus osztályba sorolását,
c) az átalakítás tervezési alapját,
d) a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban, a létesítmény biztonsági jelentésében (VBJ), az átalakítást megalapozó dokumentációban az átalakításra, az átalakításban érintett rendszerelemekre, azok beépítési helyére és biztonsági osztályára meghatározott követelményeket,
e) az átalakítás ismertetését,
f) az átalakításhoz szükséges építési munkát és az azzal szemben támasztott követelményeket, azok megalapozását,
g) az átalakított rész működésének leírását,
h) az átalakítás megfelelőségi és biztonsági értékelését, az ahhoz alkalmazott információt és elemzéseket, az elemzési eszközöket és modelleket, a nukleáris biztonsági követelmények teljesülését,
i) az átalakítás tervezett megvalósítási folyamatát, az átalakításban érintett blokk, rendszerek és rendszerelemek tervezett üzemállapotát az átalakítás megvalósítása alatt, a tervezett üzemállapotok megfelelőségének igazolását, a nukleáris biztonsági követelmények teljesülését,
j) az előírások és követelmények figyelembevételét igazoló nyilatkozatokat,
k) a biztonsági jelentésben leírtakhoz képest bekövetkező változásokat és azok értékelését,
l) az atomerőmű üzemeltetési feltételeiben és korlátjaiban szükséges módosítás(ok) előzetes javaslatát és indokolását,
m) az átalakított rész tervezett működésének igazolásához szükséges üzembe helyezéssel, próbával szemben támasztott előzetes követelményeket, amelyek alapul szolgálnak a részletes üzembe helyezési, tesztelési programok kidolgozásához, továbbá az előzetes követelmények megfelelőségének igazolását,
n) a változtatni szükséges dokumentumok körét, azokból a Hatóság részére benyújtandókat és a benyújtás ütemezését,
o) az átalakítás következtében szükséges képzés témáit és előzetes ütemezését, a képzésben érintettek körét,
p) az átalakítás tervezésénél érvényesíteni kívánt minőségbiztosítási követelményeket,
q) a tervezővel szemben támasztott követelményeket és azok megalapozását,
r) az átalakítás megvalósításának tervezett ütemtervét,
s) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
4.032. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint, a kiviteli tervezés alapjául szolgáló részletességben és mélységben (pl. Műszaki Terv), a hatósági engedélyezési hatáskörbe tartozó terjedelemben kell elkészíteni. A dokumentációnak biztosítania kell a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálhatóságát is.
4.033. Az 1. és 2. biztonsági osztályban végrehajtandó, a 4.013. pont a), b1), b2), c1), c2), c3), c6), c12), d1) (és az erre vonatkozóan a 6.008. pontban leírtak), valamint e) alpont szerinti átalakítást, továbbá ugyanennek a pontnak a g1.1), g1.3) és g1.5) alpontjaiban felsorolt dokumentációkban végrehajtandó változtatást megalapozó dokumentáció független felülvizsgálatáról és értékeléséről készült szakértői véleményt az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell. A g1.1), g1.3) és g1.5) pontok esetében a független szakértői vélemény csak abban az esetben szükséges, ha a változtatásnak biztonsági kihatása van.
A független szakértői véleményt az átalakítás biztonsági osztályba sorolásától függetlenül mellékelni kell az engedély iránti kérelemhez, ha
a) az átalakításnál alkalmazott megoldás újszerű, nem tekinthető kipróbáltnak,
b) a hibás tervezés vagy kivitelezés a személyzet vagy a lakosság sugárterhelésének számottevő növekedését eredményezheti,
c) a kérelem besugárzott fűtőelemekkel kapcsolatos.
4.034. A 4.033. pont szerinti szakvéleményt olyan szakember vagy szakmai szervezet készítheti el, aki, vagy amely rendelkezik a témára vonatkozó szakértelemmel, ismeri az atomerőmű technológiáját, tervezési alapját, a biztonsági elemzéseket, valamint a hatályos jogszabályi előírásokat (beleértve a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat is). Az ellenőrzést végző legyen független mind a dokumentációt készítő szervezettől, mind az atomerőmű Engedélyesétől.
4.3. AZ ÁTALAKÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RENDSZERELEM GYÁRTÁSI, BESZERZÉSI ENGEDÉLYE
4.035. A Hatóság engedélyezési hatáskörére a 4.003., 4.007., 4.013–15. és 4.018. pontokban, az engedély hatályára és a kérelem tartalmára a 3.2. és 3.3. fejezetekben leírtakat kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy az engedély iránti kérelem benyújtásának előfeltétele az elvi átalakítási engedély megléte, vagy a beadványnak tartalmaznia kell a 4.031. pont szerinti biztonsági megalapozást.
4.4. AZ ÁTALAKÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RENDSZERELEM SZERELÉSI ENGEDÉLYE
4.036. A Hatóság engedélyezési hatáskörére a 4.003., 4.007., 4.013–15. és 4.018. pontokban, az engedély hatályára és a kérelem tartalmára a 3.5. fejezetben leírtakat kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy az engedély iránti kérelem benyújtásának előfeltétele az elvi átalakítási engedély megléte, vagy a beadványnak tartalmaznia kell a 4.031. pont szerinti biztonsági megalapozást.
4.5. ÁTALAKÍTÁSI ENGEDÉLY
4.5.1. Az engedély hatálya
4.037. A jogerős átalakítási engedély a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben rögzített feltételek teljesülése esetén
a) az átalakítás megvalósításához (ideértve az üzemi rendszerekhez történő csatlakozást is) szükséges szerelési és leszerelési, bontási tevékenységeknek a végrehajtására,
b) az átalakított rendszer(ek), rendszerelem(ek) inaktív és aktív körülmények közötti próbáinak, üzembe helyezési programjainak elvégzésére,
c) a próbák vagy az üzembe helyezési program sikeres végrehajtását követően a blokknak az átalakított rendszerrel, vagy rendszerekkel történő üzemeltetésére
jogosít fel.
4.038. Amennyiben a Hatóság az átalakítás kapcsán új üzemeltetési engedély megszerzését rendelte el, akkor az átalakítási engedély a funkciópróbák, az üzembe helyezési program sikeres végrehajtását követően
a) 6 hónapot nem meghaladó ideig tartó üzemeltetésre jogosít fel, ha rendszerelem vagy rendszerelemek üzemeltetési engedélyére,
b) 12 hónapot nem meghaladó ideig tartó üzemeltetésre jogosít fel, ha a blokk üzemeltetési engedélyére
irányul az eljárás. A Hatóság a b) pont szerinti időtartamnál indokolt esetben rövidebb időtartamot is megszabhat az engedélyben.
4.039. Az engedély határozott ideig hatályos, időtartamát a Hatóság a kivitelezéséhez, üzembevételhez szükséges tevékenység sajátosságait figyelembe véve határozza meg. A hatály nem lehet hosszabb az elvi átalakítási engedélyben meghatározott időpontnál. Az engedély – a jogszabályi előírások változatlansága esetén – egy alkalommal meghosszabbítható 2 évnél nem hosszabb időtartamra.
4.040. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályi előírások szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
4.5.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
4.041. Az engedély iránti kérelemben igazolni kell, hogy a blokk biztonsága az átalakítás kivitelezése során sem csökken, az átalakított rendszerrel, vagy rendszerekkel és rendszerelemekkel a blokk biztonságosan üzembe vehető és üzemben tartható. Ennek érdekében az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az átalakítás kivitelezéséhez szükséges bontási és szerelési tevékenységek bemutatását a 3.5. fejezetben megfogalmazott tartalmi követelmények szerint,
b) az a) pont szerinti tevékenységek, valamint az átalakítás megvalósításához korábban kiadott engedélyek (gyártási, beszerzési és szerelési engedély), vagy hatósági engedély nélkül elvégezhető munkák alapján megvalósult állapot összhangjának igazolását a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban, a létesítmény biztonsági jelentésében (VBJ), az átalakítást megalapozó dokumentációban az átalakításra, az átalakításban érintett rendszerelemekre, azok beépítési helyére és biztonsági osztályára meghatározott követelményekkel,
c) az elvi átalakítási engedélyt megalapozó dokumentációtól való eltérések összefoglalóját és az eltérések megalapozását,
d) az átalakítás kivitelezése során megvalósítani kívánt minőségbiztosítási programot,
e) az átalakított rész tervezett működésének igazolásához szükséges próbák, üzembe helyezési tevékenység programját, a program összevetését az elvi engedélyben az üzembe helyezéssel és a próbákkal szemben támasztott követelményekkel, a sikeres próba, üzembe helyezés elfogadási kritériumait és azok megalapozását, a próba, üzembe helyezés személyi és dokumentálási feltételeit,
f) az átalakításban érintett blokk biztonságos üzemeltetéséhez a módosítás következtében felmerült, az atomerőmű üzemeltetési feltételeiben és korlátjaiban, az állapot orientált üzemzavar-elhárítási utasításban, a baleset-elhárítási intézkedési tervben, a baleset-kezelési eljárásokban szükséges változtatásokat és azok megalapozását,
g) az átalakított rendszer, rendszerelem funkciója rendelkezésre állásának biztosítása érdekében végzendő üzem közbeni vizsgálatok, ellenőrzések gyakoriságának, terjedelmének és módszerének ismertetését és megalapozását,
h) az üzemeltetéshez szükséges kezelési és karbantartási utasításokban az átalakítás következtében szükséges módosítások bemutatását az érintett utasítások listájának és elkészültük ütemezésének megadásával, továbbá a szükséges módosítások összefoglaló ismertetésével,
i) a Végleges Biztonsági Jelentésben leírtaknak az átalakítás miatt szükséges, a Végleges Biztonsági Jelentés éves aktualizálásánál bevezetni kívánt módosítás tervezetét, amennyiben a Hatóság az elvi átalakítási engedélyben másként nem rendelkezett,
j) az átalakítás miatt szükséges képzési programot, a program megfelelőségének bemutatását (oktatott témák, oktatásba bevontak köre, ütemezés, oktatási célok teljesülésének ellenőrzési módja),
k) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
4.042. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint, a hatósági engedélyezési hatáskörbe tartozó terjedelemben olyan részletességgel és mélységben kell elkészíteni, hogy annak alapján a Hatóság a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálatát és értékelését el tudja végezni. Kivitelezési dokumentáció önmagában történő benyújtása nem elégséges.
4.6. AZ ÁTALAKÍTOTT BLOKK VAGY RENDSZERELEM ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLYE
4.043. Az átalakítás végrehajtását követően a blokk vagy rendszerelem üzemeltetési engedélyének megszerzésére irányuló, e fejezetben részletezettek szerinti eljárást abban az esetben kell lefolytatni, ha a Hatóság az elvi átalakítási vagy az átalakítási engedélyben előírta az új üzemeltetési engedély megszerzését.
4.6.1. Az engedély hatálya
4.044. A jogerős üzemeltetési engedély a blokk vagy rendszerelem – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte esetén – az engedélyben meghatározott feltételekkel és ideig történő üzemeltetésére jogosít fel.
4.045. A Hatóság az átalakításban érintett rendszerelemek, blokk jellemzőit és az engedély szerinti tevékenység végzésének sajátosságait és körülményeit figyelembe véve szabja meg az engedély hatályát, de az nem lehet hosszabb a rendszerelem vagy a blokk tervezésénél figyelembe vett üzemeltetési időszak, vagy a tervezett üzemidőn túl üzemelő blokk esetén az üzemeltethetőséget megalapozó dokumentációban előirányzott időszak visszamaradó részénél.
4.046. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályi előírások szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
4.6.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
4.047. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az üzembe helyezési vizsgálatok eredményeit és azok értékelését,
b) az üzembe helyezési vizsgálatok eredményei alapján annak igazolását, hogy a blokk vagy rendszerelem az átalakítást figyelembe véve a tervnek és a Hatóság által jóváhagyott biztonsági jelentésnek megfelelően működik,
c) az elvi átalakítási engedélyben meghatározott követelmények teljesülésének igazolását,
d) a Hatóság által jóváhagyott dokumentumoktól való eltérések összefoglalóját és az eltérések megengedhetőségének igazolását,
e) annak igazolását, hogy a biztonságos üzemeltetéshez szükséges ellenőrzési és kezelési előírások, a Hatóság által jóváhagyott üzemzavar-elhárítási utasítások, baleset-elhárítási intézkedési terv, baleset-kezelési eljárások alkalmasak az átalakítás megvalósítását követően is a bennük megfogalmazott célok elérésére,
f) annak igazolását, hogy rendelkezésre állnak a rendszerek és a rendszerelemek állapota változásának figyelemmel kiséréséhez és értékeléséhez szükséges kezdeti állapot adatok,
g) annak igazolását, hogy a Hatóság által jóváhagyott üzemeltetési feltételek és korlátok mellett az átalakítást követően is biztosított a biztonságos üzemeltetés,
h) a próbák és az üzembe helyezési programok eredményei alapján szükségessé vált módosítások összefoglalását, a módosítások megfelelőségének igazolását és végrehajtásuk megtörténtét,
i) a Végleges Biztonsági Jelentésben leírtaknak az átalakítás miatt szükséges, a Végleges Biztonsági Jelentés éves aktualizálásánál bevezetni kívánt módosítás tervezetét, amennyiben a 4.021. pont értelmében azt ebben az engedélyezési eljárásban kell benyújtani,
j) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
4.048. Biztonsági osztályba tartozó vagy a jelen Szabályzatot életbe léptető Kormányrendelet vonatkozó bekezdése szerinti nyomástartó edények, csővezetékek és nyomáshatárolók átalakítását követő új üzemeltetési engedélye megszerzéséhez a sikeres biztonságtechnikai felülvizsgálatot igazoló dokumentumokat is magába foglaló, a 4.047. pont szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő engedély iránti kérelmet kell benyújtani.
4.049. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint, a hatósági engedélyezési hatáskörbe tartozó terjedelemben olyan részletességgel és mélységben kell elkészíteni, hogy az alapján a Hatóság a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálatát és értékelését el tudja végezni.
4.7. SZERVEZET-ÁTALAKÍTÁS ENGEDÉLYEZÉSE
4.050. A Végleges Biztonsági Jelentésben rögzített változattól eltérő eredményt előidéző szervezeti és vezetési változtatási szándékot az Engedélyes a tervezett bevezetés előtt legalább három hónappal köteles írásban bejelenteni a Hatóságnak. A biztonsági következményt a 4.003. pont szerinti előzetes biztonsági értékelés alapján kell meghatározni és számottevő biztonsági következmény esetén a változtatást a Hatósággal engedélyeztetni kell.
4.051. Az engedélyezés egy lépcsőben, a 4.016. pont d) alpontja szerinti engedély kiadásával történik.
4.7.1. Az engedély hatálya
4.052. A jogerős átalakítási engedély a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben rögzített feltételek teljesülése esetén a szervezet-átalakítás végrehajtására és az atomerőmű blokkjainak az átalakított szervezettel történő üzemeltetésére jogosít.
4.053. Az engedély határozott ideig hatályos, időtartamát a Hatóság a szervezet-átalakításhoz szükséges időt figyelembe véve határozza meg. Az engedély – folyamatban levő szervezet-átalakítás esetén – egy alkalommal meghosszabbítható.
4.7.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
4.054. Az engedély iránti kérelemben igazolni kell, hogy az atomerőmű blokkjainak biztonságos üzemeltetése a szervezet-átalakítás végrehajtása alatt, és az átalakított szervezettel történő üzemeltetés során nem csökken. Ennek érdekében az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a szervezet-átalakítás okát, indokoltságát és célját,
b) a változtatások összefoglaló ismertetését,
c) az átalakítás biztonsági értékelését, az ahhoz figyelembe vett információt és elemzéseket (hatásvizsgálat), továbbá annak bemutatását, hogy a szervezet-átalakítás végrehajtása során, és azt követően a biztonsági követelmények teljesülnek,
d) annak bemutatását, hogy az előirányzott szervezet-átalakítás eredményeként előálló szervezet maradéktalanul teljesíti a vonatkozó jogszabályi előírásokban a nukleáris létesítmény Engedélyese számára megfogalmazott feladatokat. Ehhez
d1) be kell mutatni, hogy az atomerőmű üzemeltetéséhez kapcsolódó irányítási funkciók, az üzemeltetés végrehajtási funkciók, független felülvizsgálati funkciók, az üzemeltetést támogató funkciók optimális mértékben szétválnak, és e célt a tervezett módosítás mennyiben segíti elő,
d2) be kell mutatni, hogy egyértelműen elválasztották a szervezetek feladat- és felelősségkörét,
d3) be kell mutatni és igazolni kell, hogy a megváltozott erőforrások (létszám és szakértelem) mellett is biztosított a létesítmény hosszú és rövid távú biztonságos üzemeletetéséhez szükséges feladatok elvégzése,
d4) be kell mutatni és igazolni kell, hogy a szervezet-átalakítás során végrehajtott munkaerő áthelyezés mellett is rendelkezésre állnak a létesítmény hosszú és rövid távú biztonságos üzemeletetéséhez szükséges felkészültségű és tapasztalatokkal rendelkező vezetők és beosztottak,
d5) be kell mutatni a független felülvizsgálati funkciókat ellátó szervezet feladatainak illeszkedését a módosított feladat- és hatáskörökhöz, valamint azt, hogy a szervezet az átalakítást követően képes lesz hatékonyan ellátni feladatait,
e) a Végleges Biztonsági Jelentésnek a szervezet ismertetését és értékelését tartalmazó alfejezetének a változtatást követő aktuális változatát,
f) tételes felsorolást és ismertetést arról, hogy a létesítmény működését és működtetését szabályozó dokumentumok közül melyek változnak, és mi a változtatás lényege,
g) az átalakítás következtében szükséges képzés ütemezését és a képzésben érintettek körét,
h) a Hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozó, a létesítmény működését és működtetését szabályozó dokumentumok módosított változatait, egyértelműen azonosítva a módosított részeket, továbbá azokat az elemzéseket és értékeléseket, amelyek megalapozzák a változtatás megfelelőségét,
i) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
4.055. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a szervezeti változtatást megalapozó dokumentáció független felülvizsgálatáról és értékeléséről készült szakértői véleményt.
4.056. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint, a hatósági engedélyezési hatáskörbe tartozó terjedelemben olyan részletességben és mélységben kell elkészíteni, hogy annak alapján a Hatóság a követelmények és előírások teljesülésének független felülvizsgálatát és értékelését el tudja végezni.
4.8. RENDSZERELEMEK JAVÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE
4.057. A javítás az atomerőmű rendszereire, rendszerelemeire a tervezés során meghatározott és a hatályos dokumentációban rögzített állapot helyreállítására irányuló tevékenység. A javítás két típusa különböztethető meg:
a) alkatrész, szerkezeti elem beépítése nélkül (tisztítás, kontakthiba megszüntetés stb.), vagy a Szabályzatokhoz tartozó meghatározások szerinti „azonos alkatrész, szerkezeti elem, rendszerelem” vagy „hasonló alkatrész, szerkezeti elem, rendszerelem” definíciónak megfelelő alkatrész, szerkezeti elem, rendszerelem cseréjével járó javítás,
b) jóváhagyott technológiai előírás szerinti megmunkálással (anyageltávolítással), anyag kimunkálással, anyagpótlással (pl. hegesztés), esetleg ezek kombinációjával járó javítás.
4.058. A 4.057. pont b) alpontja szerinti javítási tevékenység az alábbi rendszerelemeken csak a Hatóság által kiadott javítási engedély birtokában végezhető el
a) 1. biztonsági osztályba sorolt főberendezések azon részei, amelyek a fővízkör integritását biztosítják,
b) 1. biztonsági osztályú NÁ 100 méretnél nagyobb átmérőjű csővezetékek, továbbá az ezekhez a csővezetékekhez tartozó csővezetéki elemek azon részei, amelyek a fővízkör integritását biztosítják,
c) gőzfejlesztő hőátadó csövei,
d) reaktor belső szerkezeti elemek, beleértve a nukleáris üzemanyagot,
e) 2. biztonsági osztályba tartozó LOCA álló kábelek.
4.059. A javítási technológia tipizálható (gőzfejlesztő hőátadó cső dugózás, kábeltoldás stb.). A Hatóság által jóváhagyott típus javítási technológia alkalmazhatósági tartományán belüli javításokat az Engedélyes az utólagos jelentési kötelezettség mellett elvégezheti.
4.060. A hatósági engedély beszerzésének kötelezettségét nem befolyásolja az, hogy a javításra megelőző karbantartás vagy javító karbantartás keretében kerül sor.
4.061. A rendszerelemek hatósági engedélyköteles javításához kapcsolódó gyártási és beszerzési tevékenység nem hatósági engedélyhez kötött tevékenység, ha a beszerzett vagy gyártott rendszerelem a Szabályzatokhoz tartozó meghatározások szerinti „azonos alkatrész, szerkezeti elem, rendszerelem” vagy „hasonló alkatrész, szerkezeti elem, rendszerelem” definíciónak megfelel.
4.062. Az építmények és épületszerkezetek javításának engedélyezését az 5. fejezet ismerteti.
4.063. Programozható eszközök szoftver részének javítás célú megváltoztatása átalakításnak minősül és az engedélyeztetés szabályait a 6. fejezet tartalmazza.
4.8.1. Az engedély hatálya
4.064. A jogerős javítási engedély az abban rögzített feltételek teljesülése esetén a javítási munka végrehajtására, a javított rendszerelem, rendszerelemek ellenőrzési programja (anyagvizsgálati és funkció próba) elvégzésére és az ellenőrzési program sikeres végrehajtása esetén a blokknak a javított rendszerelemmel, rendszerelemekkel történő üzemeltetésére jogosít.
4.065. Az engedély határozott ideig hatályos, időtartamát a Hatóság a javítás előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges időt figyelembe véve határozza meg. Az engedély – folyamatban levő javítás esetén – egy alkalommal meghosszabbítható. Többször alkalmazandó javítási technológia esetén az engedély visszavonásig hatályos.
4.8.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
4.066. Az engedély iránti kérelemben igazolni kell, hogy a blokk biztonsága a javítás kivitelezése során nem csökken, a javított rendszerelemmel és rendszerelemekkel a blokk biztonságosan üzembe vehető és üzemben tartható. Ennek érdekében az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a meghibásodott rendszerelem megnevezését, biztonsági és a szeizmikus osztályba sorolását,
b) a meghibásodás leírását, az észlelést követően a meghibásodás feltárására végrehajtott ellenőrzési programot és a vizsgálatok eredményeit tartalmazó dokumentumokat,
c) a meghibásodás feltételezett vagy megállapított okát,
d) a javításhoz szükséges technológiák (hibafeltárási, gyártási, hegesztési stb.) leírását: technológiák végrehajtásának személyi, eszköz, anyag, képzési és egyéb (pl. munkapróba készítés) feltételeit; javítás folyamatát és lépéseit; hegesztési hibák javítását; dokumentálást; munkavédelmi, tűzvédelmi, sugárvédelmi és biztonsági intézkedéseket; a tisztasági feltételek biztosításához szükséges előírásokat,
e) a javításhoz szükséges technológiák megfelelőségének megalapozását: felület felszabályozás, kimunkálás, lemunkálás, felfúrás szilárdsági megengedhetőségét; hegesztésnél a technológiai vizsgálatra és a munkapróbára vonatkozó előírásokat és a technológiai vizsgálat és munkapróba kiértékelésének eredményeit; stb.,
f) a javításban érintett blokk, rendszer és rendszerelemek üzemállapotát a javítás megvalósítása alatt, a tervezett üzemállapotok megfelelőségének igazolását,
g) a javítás során és az azt követően elvégzendő ellenőrzések tervét (minőségellenőrzési terv), terjedelmét, módját és az elfogadás kritériumait, az ellenőrzés terjedelme és módja megfelelőségének igazolását,
h) a javítást követő – a blokk biztonságos üzemeltethetőségét igazoló – próbák terjedelmét, módját, elfogadási kritériumait és azok megfelelőségét,
i) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
4.067. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint, a hatósági engedélyezési hatáskörbe tartozó terjedelemben olyan részletességgel és mélységben kell elkészíteni, hogy az alapján a Hatóság a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálatát és értékelését el tudja végezni.
4.9. ATOMERŐMŰVI BLOKK FŰTŐELEM CSERÉJÉT KÖVETŐ INDÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE
4.068. Az atomerőmű reaktorában végrehajtott fűtőelem átrendezést vagy cserét követően a reaktor kritikussá tétele csak hatósági engedély birtokában hajtható végre. Az engedélyezés a blokk indítási engedélyének kiadásával történik.
4.9.1. Az engedély hatálya
4.069. A jogerős indítási engedély az abban rögzített feltételek teljesülése esetén a blokk minimális ellenőrzött teljesítményre hozására és azt követően a névleges teljesítményre történő felterhelésére és üzemeltetésére jogosít.
4.070. Az engedély határozott ideig hatályos, időtartamát a Hatóság a blokkindítás előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges időt figyelembe véve határozza meg. Az engedély – folyamatban levő blokkindítás esetén – egy alkalommal meghosszabbítható.
4.9.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
4.071. Az engedély iránti kérelemben igazolni kell, hogy a blokk az üzemanyag cserét követően megfelel a hatályos biztonsági követelményeknek, a berakott új zóna mellett a biztonsági elemzések, az üzemeltetés feltételei és korlátjai hatályban maradnak, elvégezték a blokk biztonságos üzemeltetéséhez szükséges karbantartási, javítási, átalakítási munkákat és ellenőrzéseket, a blokk biztonságosan üzembe vehető és üzemben tartható. Ennek érdekében az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a főjavítás tervét,
b) a fűtőelem mozgatás tervét, előzetes kartogramjait,
c) az aktívzóna előzetes töltettervét és biztonsági megalapozását, jelentését,
d) a megvalósított aktívzóna reaktorfizikai jellemzőit, indítási számításait,
e) a megvalósított aktívzóna töltettervét és biztonsági megalapozását, jelentését,
f) a megvalósított fűtőelem mozgatás kartogramjait,
g) a főjavítás alatt kivitelezett vagy még kivitelezés alatt álló átalakítások listáját, amely tartalmazza az átalakítások megnevezését, számjelét, az érintett berendezések jeleit tételesen, a belső engedélyeknek és az összes hatósági elvi és átalakítási engedélynek az azonosítóit, valamint a biztonsági osztályba sorolás szerinti legmagasabb osztály azonosítóját,
h) az elvégzett műszaki biztonsági felülvizsgálatokat, anyagvizsgálatokat és korróziós vizsgálatokat és azok eredményét, továbbá a hátralévő vizsgálatok listáját és ütemezését,
i) az elvégzett blokkindítási próbákat és azok eredményét, továbbá a hátralévő próbák listáját és ütemezését,
j) a tervezett karbantartási és javítási munkák teljesülésének, a terven felüli munkák és azok szükségességének a bemutatását, az elmaradt munkák rövid indokolását,
k) a főjavítás során bekövetkezett biztonságot érintő események és azok kezelésének összefoglalását.
4.072. A 4.071. a)–c) pontjai szerinti dokumentációt és az indítás iránti kérelmet a blokk fűtőelem cseréjével járó tervezett leállása előtt 2 héttel, míg a többi pont szerinti dokumentációt az aktív zóna tervezett kritikussá tételét megelőzően 1 héttel, a benyújtást megelőző 2 nappal előtti állapotnak megfelelő tartalommal kell benyújtani.
4.073. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint olyan részletességgel és mélységben kell elkészíteni, hogy az alapján a Hatóság a követelmények és előírások teljesülésének független felülvizsgálatát és értékelését el tudja végezni.
4.10. AZ ENGEDÉLYKÉRELMEKKEL ÉS AZ ENGEDÉLYEKKEL KAPCSOLATOS EGYÉB ELŐÍRÁSOK
4.074. Az átalakítás, javítás vagy a fűtőelem cserét követő blokkindítás iránti kérelmet az Engedélyes köteles a Hatósághoz benyújtani.
4.075. A kérelmet megalapozó dokumentációt a kérelmezőnek a változtatások könnyű kezelését és követhetőségét biztosító formában, az eljárásban résztvevő szakhatóságok számán felül további 2 példányban kell benyújtania. A kérelmet és mellékleteit úgy kell összeállítani, hogy az Engedélyes és a benyújtott dokumentáció készítői részéről az arra feljogosított személyek részleteiben és összességében is egyértelműen, ellenőrizhető módon igazolják az átadott dokumentáció hitelességét.
Az Engedélyesnek működtetnie kell egy olyan eljárást, amely biztosítja, hogy az Engedélyes és alvállalkozói a hatósági határozatban rögzített jogosultságokat és kötelezettségeket csak olyan dokumentumok alapján végzik, amelyek a hatósági döntés alapjául szolgáló dokumentumokkal mindenben azonosak. Az azonosság ellenőrzött voltát fel kell tüntetni a dokumentumokon.
4.076. A kérelmet megalapozó dokumentációt a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, elektronikus adathordozón is 1 példányban be kell nyújtani.
4.077. A Hatóság vizsgálja, hogy a kérelem és az azt megalapozó dokumentáció megfelel-e a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és más hatályos jogszabályban meghatározott követelményeknek.
4.078. Az engedély iránti kérelmet megalapozó dokumentáció 2 példányát a Hatóság a kérelemnek helyt adó eljárás befejezése után saját irattárában helyezi el. A kérelem elutasítása, visszavonása vagy az eljárás megszüntetése esetén a Hatóság 1 példányt irattároz, a másik példányt az engedélyesnek visszaküldi.
4.079. Az engedélyt megalapozó, a Hatóságnál tárolt dokumentációban foglaltaktól eltérni, amennyiben az eltérést hatósági engedélyezési kötelezettség terheli, csak a Hatóság engedélye alapján lehetséges.
4.080. Nem hatósági engedélyköteles módosítás esetén a hatósági engedélyt megalapozó dokumentációtól való eltérést az Engedélyes a Hatóságnak köteles bejelenteni. A bejelentést az Engedélyes a módosított dokumentum (engedélyesi döntés és döntést megalapozó dokumentáció) 1 példányának a Hatóság részére – a módosítást követő 5 napon belül, de még a tevékenység megkezdése előtt – történő benyújtással teljesíti.
5. ATOMERŐMŰVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÜLETSZERKEZETEK ÉS AZ ÉPÍTMÉNYEK FELVONÓINAK ENGEDÉLYEZÉSE
5.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
5.001. Atomerőművel összefüggő épületek, építmények, műtárgyak és épületszerkezetek (a továbbiakban: építmények, épületszerkezetek) listáját a tervező állapítja meg és rögzíti a létesítmény Előzetes majd a Végleges Biztonsági Jelentésében. A listát a Hatóság egyezteti az első fokú építésügyi hatósággal, időszakosan (legalább az időszakos biztonsági felülvizsgálat keretében) felülvizsgálja és szükség szerint aktualizálja.
Az atomerőművel összefüggő építmények, épületszerkezetek alatt az alábbiakat kell érteni:
a) biztonsági funkciót ellátó olyan építmények vagy épületszerkezetek, amelyek a radioaktív anyagok környezeti kijutásának megakadályozására, a sugárterhelés csökkentésére szolgálnak (pl. konténment, hermetikus tér, sugárzás árnyékolások), továbbá a biztonsági funkciók megvalósulásához közvetlenül szükségesek (pl. kémény, légcsatornák, melegvíz, hidegvíz csatorna, fővízköri főberendezések tartószerkezetei),
b) a 2. és 3. biztonsági osztályba tartozó gépészeti, villamos és irányítástechnikai rendszereket és rendszerelemeket befoglaló épületek,
c) a b) pont szerinti épületekben levő épületszerkezetek,
d) az erőmű fizikai védelmében szerepet játszó építmények és épületszerkezetek (pl. falak, födém, kerítés, nyílászárók, portaépületek),
e) a telephelyen belüli baleset-elhárítás irányítására szolgáló épületek (pl. a védett vezetés pont),
f) a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet szerinti ellenőrzött területet magába foglaló építmények.
Az épületszerkezetek fogalmán az alábbiakat kell érteni:
a) földmunkákkal kapcsolatos szerkezetek,
b) nedvesség elleni szigetelő szerkezetek,
c) alapozás,
d) beton és vasbeton szerkezetek, falazott falszerkezetek, padló és födém szerkezetek,
e) tartószerkezetek,
f) acélszerkezetek, betonacél szerelések,
g) nyílászáró szerkezetek, falátvezetések,
h) speciális (dekontaminálható) bevonatok és (hermetikus) burkolatok,
i) épületgépészeti szerkezetek,
j) az atomerőmű mint sajátos építmény egyéb szerkezetei.
5.002. Az atomerőmű működtetéséhez közvetve szükséges építmények (irodaépület, műhelyek, raktárak, oktatási épület stb.) nem tartoznak a Hatóság engedélyezési tevékenységének körébe. A biztonsági övezetben elhelyezkedő – az atomerőművel összefüggő építmények (5.001. pont) körébe nem tartozó – építményekkel kapcsolatos, a Hatóság hatáskörébe tartozó feladatokat a 213/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet rögzíti.
5.003. Az atomerőművel összefüggő építmények, épületszerkezetek építéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, felújításához, helyreállításához (javításához), átalakításához, rendeltetéstől eltérő használatához, továbbá lebontásához a Hatóság engedélye szükséges amennyiben:
a) az építési tevékenység biztonsági funkcióval kapcsolatba hozható, vagy
b) a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában megfogalmazottak szerint engedélyköteles tevékenység.
5.004. Az építésügyi hatósági engedélyezés az alábbi engedélyek kiadásával történik:
a) építési (bontási) engedély,
b) fennmaradási engedély,
c) használatbavételi engedély.
5.005. Az atomerőművel összefüggő építmények, épületszerkezetek építési munkáinak engedélyezési eljárásában a területrendezési és az általános építészeti szempontokat az engedélyezési eljárásban szakhatóságként résztvevő építésügyi hatóság érvényesíti. A biztonsággal összefüggő követelmények teljesülését a Hatóság vizsgálja. A szakhatóságként résztvevő területileg illetékes építési hatóság feladat és hatáskörét az általános építési szabályok határozzák meg.
5.006. Új létesítményhez vagy meglévő létesítmény új blokkal történő bővítéséhez szükséges – az atomerőművel összefüggő építmények, épületszerkezetek – építési munkáinak engedélyezése építési, míg a használatbavételi engedélyezés használatbavételi engedély kiadásával történik. Amennyiben a Hatóság másként nem rendelkezik a 2.2. fejezet szerinti létesítési engedélyezési eljárásban határozza meg az építési engedély kiadásának elvi kereteit és feltételeit.
5.007. Üzemelő létesítménynél az atomerőművel összefüggő építmények, épületszerkezetek építési, bontási, felújítási, helyreállítási, átalakítási, továbbá a rendeltetés megváltoztatására irányuló munkái és az azt követő használatbavétel engedélyezése építési és használatbavételi engedély kiadásával történik. Amennyiben a fenti tevékenységek során az építményen, épületszerkezeten az 5.003. pont a) alpontja szerinti munkákat végeznek, ezeket a vonatkozó szabályozások alapján átalakításnak kell tekinteni és a tervezett építési munka biztonsági megengedhetőségét a 4.2. fejezet szerinti elvi átalakítási engedélyben engedélyeztetni kell. Az 5.003. pont a) alpontja szerinti építési munkák esetén az építmény kialakításának, illetőleg új rendeltetése megvalósíthatóságának, továbbá a jogszabályokban meghatározott előírásoktól eltérő műszaki megoldásnak az előzetes tisztázása az elvi átalakítási engedélyezési eljárásban történhet. Egyszerűbb építési munkák esetén az elvi átalakítási engedély és az építési engedély kiadására irányuló eljárás összevonható.
5.008. Az atomerőművel összefüggő építmények, épületszerkezetek bontási munkáinak engedélyezése, amennyiben az egy vagy több blokk megszüntetésével kapcsolatos, a 2.5. fejezet szerinti megszüntetési engedélyezési eljárásban építési (bontási) engedély kiadásával történik.
5.009. Jogerős építési engedély alapján elvégzett munkák befejezése után, ha a Hatóság másként nem rendelkezik a Hatóságtól használatbavételi engedélyt kell kérni. Épület, építmény csak jogerős használatbavételi engedély birtokában vehető használatba.
5.010. Amennyiben az építési munka csak az épület egy részét érinti, az épület egyéb részei a Hatóság engedélyben meghatározott korlátozásaival használhatók.
5.2. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY
5.011. Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő építményekre, illetőleg a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni.
5.2.1. Az engedély hatálya
5.012. A jogerős építési engedély az abban meghatározott feltételek teljesülése mellett
a) új atomerőművi blokk létesítéséhez szükséges, az atomerőművel összefüggő építmények, épületszerkezetek építésére
b) üzemelő blokk esetén az engedély szerinti építmények, épületszerkezetek építésére, felújítására, helyreállítására, átalakítására, rendeltetéstől eltérő használatához szükséges munkák végzésére, lebontására
c) az engedély szerinti épületszerkezetek szerelésére, más szerkezetekkel való csatlakoztatására és ezekhez szükséges munkák elvégzésére
jogosít fel.
5.013. Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított 2 évig hatályos, kivéve, ha az építési munkát az időbeli hatály alatt megkezdték és folyamatosan végzik.
5.014. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályi előírások szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
5.2.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
5.015. Új atomerőművel vagy új atomerőművi blokkal összefüggő építmények, épületszerkezetek építése esetén az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építmény megnevezését, azonosító jelét, biztonsági és szeizmikus osztályba sorolását,
b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, az építési jogosultságot igazoló dokumentumot,
c) az építmény feladatát az atomerőmű minden tervezett üzemállapotában,
d) az építmény tervezési alapját,
e) a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és az egyéb hatályos jogszabályokban, a létesítmény biztonsági jelentésében (EBJ, VBJ), az építményre, az építési munkára, valamint a biztonsági osztályra meghatározott műszaki és minőségi követelményeket,
f) az építmény műszaki leírását, ennek részeként:
f1) az építmény méretezési, tervezési információit:
– tervezési alapból adódó igénybevételek, azok gyakorisága és szuperpozíciója,
– környezeti viszonyok (neutron- és gammasugárzás, hőmérséklet, páratartalom, időjárás stb.),
– élettartam,
– a tervezés és kivitelezés során használt szabványok, előírások,
– a tervezés, gyártás és kivitelezés főbb műszaki követelményei,
f2) a helyszínrajzot, tereprendezési tervet, a szükséges talajjellemzők biztosításának módját,
f3) az építmény felállítási helyét, főbb adatait, funkcionális leírását ábrával, rajzzal szemléltetve (homlokzatok, alaprajzok),
f4) az építmény szerkezeti kialakítását alaprajzokkal és metszetekkel,
f5) az épületszerkezetek bemutatását,
f6) a felhasználni kívánt építési és szerelési anyagok ismertetését,
f7) 2. biztonsági osztályba sorolt építményeknél, épületszerkezeteknél alkalmazott, vagy a hagyományos technológiáktól eltérő építési és szerelési technológiák leírását,
f8) épületgépészetet,
f9) villamos installációt,
f10) tűzjelző rendszert,
f11) munkavédelmet,
f12) környezetvédelmet,
g) az építménybe telepítendő felvonók terveit és adatait,
h) terepbiztosítási építmények, kerítések terveit,
i) tűzvédelmi dokumentációt,
j) talajmechanikai szakvéleményt,
k) az alább felsorolt igazoló műszaki dokumentumokat:
k1) szerkezeti és egyéb műszaki számítások,
k2) a felhasználni kívánt építési és szerelési anyagok megfelelőségének igazolása,
k3) 2. biztonsági osztályba sorolt építményeknél, épületszerkezeteknél alkalmazott, vagy a hagyományos technológiáktól eltérő építési és szerelési technológiák megfelelőségének igazolása,
k4) az e) pont szerinti követelmények és előírások teljesülésének bemutatása, amennyiben azokat a k1)–k3) pontok nem fedik le,
l) minőségügyi tervet,
m) a radioaktív anyagok környezeti kijutásának megakadályozására, a sugárterhelés csökkentésére szolgáló épületszerkezetek, továbbá a fővízköri főberendezések tartószerkezeteinek építési munkái során megvalósítani kívánt ellenőrzési program bemutatását,
n) azon üzem közbeni vizsgálatok, ellenőrzések terjedelmének, gyakoriságának ismertetését (állapot-felügyeleti terv) és megfelelőségének igazolását, amelyek elvégzése szükséges annak biztosításához, hogy az építmény, épületszerkezet ellássa funkcióit,
o) az építmény és épületszerkezetek megvalósításával kapcsolatban álló szervezetekkel szemben támasztott követelményeket, a közreműködő tervező(k) nevét, címét, tervezői jogosultságuk megjelölését és minősítésük bemutatását,
p) tervezői nyilatkozatot az építési előírásoknak való megfelelőségről, és a minőségbiztosítási előírások betartásáról,
q) kijelölt szervezet felülvizsgálatát és értékelését arról, hogy az építési munka dokumentációja a hatályos jogszabályokban előírt követelményeket, valamint a beépítés helyére, a biztonsági osztályra vonatkozó műszaki és minőségi előírásokat kielégíti,
r) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.”
5.016. Üzemelő létesítménynek az atomerőművel összefüggő új építménye építése esetére az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit az 5.015. pont tartalmazza. A meglévő építmény, épületszerkezet felújításához, helyreállításához, átalakításához és rendeltetéstől eltérő használathoz szükséges munkák (a továbbiakban: átalakítás) végzése esetén az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az átalakításban érintett építmény(ek) megnevezését, azonosító jelét, biztonsági és szeizmikus osztályba sorolását,
b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, az építési jogosultságot igazoló dokumentumot,
c) az átalakítás okát és indokoltságát,
d) az építmény, épületszerkezet feladata és a tervezési alapja megváltozását az átalakítás következtében,
e) a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban, a létesítmény biztonsági jelentésében (VBJ), az átalakítást megalapozó dokumentációban az építményre, az építési munkára, valamint a biztonsági osztályra meghatározott műszaki és minőségi követelményeket,
f) az építési munka műszaki leírását az 5.015. pont f) alpontjában leírtak szerint oly módon, hogy a leírásnak az építési munkával érintett építményről, épületszerkezetről az átalakítás előtti és utáni állapotnak megfelelő, szükséges mennyiségű információt is tartalmaznia kell,
g) az átalakítás biztonsági értékelését, az ahhoz alkalmazott információt és elemzéseket, az elemzési eszközöket és modelleket, a nukleáris biztonsági követelmények teljesülését, amennyiben az értékelés nem történt meg a 4.2. fejezet szerinti engedélyezési eljárásban,
h) az átalakítás tervezett megvalósítási folyamatának és a folyamat során feltételezett, az atomerőmű érintett blokkjára vonatkozó üzemállapotnak az ismertetését, továbbá az átalakítás megvalósulásának az érintett blokk biztonsági állapotára való hatása elemzésének eredményeit, amennyiben az értékelés nem történt meg a 4.2. fejezet szerinti engedélyezési eljárásban,
i) a biztonsági jelentésben leírtakhoz képest bekövetkező változásokat és azok értékelését, amennyiben az értékelés nem történt meg a 4.2. fejezet szerinti engedélyezési eljárásban,
j) az építménybe telepített felvonók terveit és adatait, amennyiben az átalakítás érinti azokat,
k) tűzvédelmi dokumentációt,
l) talajmechanikai szakvéleményt, amennyiben azt az átalakítás indokolja,
m) igazoló műszaki dokumentumokat az alábbiak szerint:
m1) szerkezeti és egyéb műszaki számítások,
m2) a felhasználni kívánt építési és szerelési anyagok megfelelőségének igazolása,
m3) 2. biztonsági osztályba sorolt építményeknél, épületszerkezeteknél alkalmazott, vagy a hagyományos technológiáktól eltérő építési- és szerelési technológiák megfelelőségének igazolása,
m4) az e) pont szerinti követelmények és előírások teljesülését, amennyiben azokat az m1)–m3) pontok nem fedik le,
n) minőségügyi tervet,
o) a radioaktív anyagok környezeti kijutásának megakadályozására, a sugárterhelés csökkentésére szolgáló épületszerkezetek, továbbá a fővízköri főberendezések tartószerkezeteinek átalakítási munkái során megvalósítani kívánt ellenőrzési program bemutatását,
p) az átalakításban érintett építmény, épületszerkezet funkciója rendelkezésre állásának biztosítása érdekében végzendő üzem közbeni vizsgálatok, ellenőrzések terjedelmének, gyakoriságának szükséges változtatását és a változtatás indokoltságát,
q) az átalakítás megvalósításával kapcsolatban álló szervezetekkel szemben támasztott követelményeket, a közreműködő tervező(k) nevét, címét, tervezői jogosultságuk megjelölését és minősítésük bemutatását,
r) tervezői nyilatkozatot az építési előírásoknak való megfelelőségről és a minőségbiztosítási előírások megtartásáról,
s) a kijelölt szervezet felülvizsgálatát és értékelését arról, hogy az építési munka dokumentációja a hatályos jogszabályokban előírt követelményeket, valamint a beépítés helyére, a biztonsági osztályra vonatkozó műszaki és minőségi előírásokat kielégíti,
t) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
5.017. Üzemelő atomerőművel összefüggő építmény, épületszerkezet lebontása esetén az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a lebontani kívánt építmény, épületszerkezet megnevezését, azonosító jelét, biztonsági és szeizmikus osztályba sorolását,
b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, a bontási jogosultságot igazoló dokumentumot,
c) a lebontás okát és indokoltságát,
d) a bontási munka műszaki leírását, amely ismerteti az építmény rendeltetését, alaprajzát, metszetét, méreteit, anyagait és szerkezeteit, a bontásra vonatkozó technológiai leírást, a műveleti sort, a munkavédelmi előírásokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását,
e) a bontás biztonsági értékelését, az ahhoz alkalmazott információt és elemzéseket, az elemzési eszközöket és modelleket, a nukleáris biztonsági követelmények teljesülését, amennyiben az értékelés nem történt meg a 4.2. fejezet szerinti engedélyezési eljárásban,
f) építmények, vagy épületszerkezetek részleges bontása esetén tartószerkezeti szakértői véleményt,
g) minőségügyi tervet,
h) a lebontás megvalósításával kapcsolatban álló szervezetekkel szemben támasztott követelményeket, a közreműködő tervező(k) nevét, címét, tervezői jogosultságuk megjelölését és minősítésük bemutatását,
i) tervezői nyilatkozatot az építési előírásoknak való megfelelőségről, és a minőségbiztosítási előírások megtartásáról,
j) a kijelölt szervezet felülvizsgálatát és értékelését arról, hogy az építési munka dokumentációja a hatályos jogszabályokban előírt követelményeket, valamint a beépítés helyére, a biztonsági osztályra vonatkozó műszaki és minőségi előírásokat kielégíti,
k) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
5.3. FENNMARADÁSI ENGEDÉLY
5.018. A fennmaradási engedély a jogszabályokban előírt építési engedély hiányában vagy az abban engedélyezettektől eltérően megépített építmények és elvégzett építési munkák utólagos engedélyezésére, illetve az azt követő használatbavételre, továbbá az építmény befejezéséhez, szabályossá tételéhez szükséges építési munkák engedélyezésére adható. A befejezetlen vagy befejezett építményre, építési munkára a fennmaradási engedély kiadásának feltétele az, hogy az építmény, az építési munka engedélyezhető legyen a hatályos előírások szerint.
5.019. A Hatóság kötelezheti az Engedélyest a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására.
5.020. A fennmaradási engedély kiadásával egyidejűleg a Hatóság mérlegeli a 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 17. §-a szerinti bírság kiszabását.
5.3.1. Az engedély hatálya
5.021. Az jogerős fennmaradási engedély az abban meghatározott feltételek teljesülése mellett
a) atomerőművel összefüggő, befejezetlen építmények, épületszerkezetek, építési munkák befejezésére,
b) atomerőművel összefüggő, az építési engedélyben előírtaktól eltérően épült építmények, épületszerkezetek szabályossá tételéhez szükséges építési munkák elvégzésére,
c) atomerőművel összefüggő engedély nélkül vagy az engedélyben előírtaktól eltérően épült építmények, épületszerkezetek határozott időre szóló használatbavételére,
d) az építmény befejezéséhez, szabályossá tételéhez szükséges épületszerkezetek gyártására, beszerzésére, szerelésére, más szerkezetekkel való csatlakoztatására és ezekhez szükséges munkák elvégzésére
jogosít fel. Az engedély hatályát a Hatóság az építési és a használatbavételi engedély hatályára vonatkozó előírások figyelembevételével határozza meg.
5.022. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályi előírások szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
5.3.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
5.023. A fennmaradási engedély iránti kérelmet megalapozó dokumentációval szembeni tartalmi követelmények megegyeznek az elmulasztott engedély kiadásához szükséges követelményekkel. Ezen túl be kell nyújtani az építkezés felelős műszaki vezetője, annak hiányában építésügyi műszaki szakértő szakvéleményét arról, hogy az építményt a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával szakszerűen építették meg és az a rendeltetésszerű, biztonságos használatra alkalmas.
5.024. Építési jogosultság igazolásának hiányában a fennmaradási engedély iránti kérelmet el kell utasítani és az építmény bontását el kell rendelni.
5.4. HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLY
5.025. A használatbavételi engedélyt a Hatóságtól az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, a használatbavételt megelőzően kell kérni. A Hatóság e kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetében az Engedélyest a használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására kötelezheti.
5.026. Egy telken egyidejűleg megvalósított több építményre, illetőleg egy építményen belül elvégzett többfajta építési munkára a használatbavételi engedélyt együttesen kell kérni.
5.027. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.
5.028. A Hatóság az építmény vagy építmény rész engedély nélküli használatát köteles megtiltani.
5.4.1. Az engedély hatálya
5.029. A jogerős használatbavételi engedély az abban meghatározott feltételek teljesülése mellett az atomerőművel összefüggő építményeknek, épületszerkezeteknek a Hatóság által kiadott építési engedély szerinti építését, felújítását, helyreállítását, átalakítását, továbbá rendeltetéstől eltérő használathoz szükséges, valamint a fennmaradási engedélyben elfogadott építési munkák elvégzését követő használatára jogosít fel.
5.030. A Hatóság az építmény sajátosságait és funkcióját figyelembe véve szabja meg az engedély hatályát, de az nem lehet hosszabb az építmény tervben előirányzott élettartamánál.
5.031. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályi előírások szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
5.4.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
5.032. Az atomerőművel összefüggő építmények, épületszerkezetek építési, felújítási, helyreállítási, átalakítási és a rendeltetéstől eltérő használathoz szükséges munkákat követő használatbavételi engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell:
a) a kérelemmel érintett építmény(ek) megnevezését, azonosító jelét, biztonsági és szeizmikus osztályba sorolását,
b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,
c) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti műszaki tervdokumentációnak, valamint a külön jogszabály szerint rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások, továbbá az építmény és épületszerkezet által ellátott biztonsági funkcióval kapcsolatos követelmények megtartásával szakszerűen végezték, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,
d) a radioaktív anyagok környezeti kijutásának megakadályozására, a sugárterhelés csökkentésére szolgáló épületszerkezetek, továbbá a fővízköri berendezések tartószerkezetei építési munkái során megvalósított ellenőrzési program eredményeinek összefoglaló ismertetését és értékelését,
e) a felelős műszaki vezető eltérést ismertető nyilatkozatát, valamint szükség szerint az ezt ábrázoló állapottervet és igazoló dokumentumokat, ha az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélytől, valamint a jóváhagyott építészeti műszaki tervdokumentációtól eltérően végezték, de az eltérés nem minősül hatósági engedélyhez kötött építési munkának; egyébként pedig az eltérést ismertető és azt engedélyező dokumentumokra történő hivatkozást,
f) a kijelölt szervezet által kiadott nyilatkozat az építési és szerelési munkára vonatkozó, a nukleáris biztonság szempontjából előírt követelmények kielégítését bizonyító minőségbiztosítási dokumentumok teljes körűségéről és hitelességéről, továbbá arról, hogy az építmény, épületszerkezet a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,
g) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit,
h) a Végleges Biztonsági Jelentésben leírtaknak a változása esetén a Végleges Biztonsági Jelentés éves aktualizálásánál bevezetni kívánt módosítás tervezetét, amennyiben a Hatóság másként nem rendelkezett.
5.5. ATOMERŐMŰVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÉPÍTMÉNYEK FELVONÓINAK ENGEDÉLYEZÉSE
5.033. Atomerőművel összefüggő építményekben a felvonók létesítéséhez, az építményekbe való állandó jellegű beépítéséhez, áthelyezéséhez, főbb műszaki adataik megváltoztatásával járó átalakításához, használatbavételéhez, illetőleg lebontásához a Hatóság engedélye szükséges.
5.034. A felvonók főbb adatai: jellege, fajtája (pl. személyfelvonó); teherbírása; névleges sebessége; emelőmagassága; az állomások száma; vezethetősége (pl. mindenki által vezethető); a vezérlés módja (pl. le-fel gyűjtő); a meghajtás jellege (villamos vagy hidraulikus, felsőgépes, alsógépes stb.); a villamos hálózatból felvett teljesítményigénye.
5.035. A hatósági engedélyezés építési és használatbavételi engedély kiadásával történik.
5.036. A Hatóság az építési és a használatbavételi engedélyt a 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet 5. §-a szerint kijelölt szervezet által kiadott alkalmassági nyilatkozat birtokában adhatja meg.
5.037. A Hatóságnak az építési és a használatbavételi engedély megadásáról rendelkező jogerős határozatát a felvonók és a mozgólépcsők országos központi nyilvántartását vezető – a 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerinti – szervvel is közölnie kell.
5.038. Ha az Engedélyes a felvonóval kapcsolatos, a 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendeletben részletezett kötelezettségét önként nem teljesíti, a Hatóság őt a teljesítéshez szükséges cselekmények megtételére, illetőleg munkálatok elvégzésére (elvégeztetésére) kötelezi olyan esetekben, amikor azt az életveszély megelőzése vagy elhárítása, a biztonság védelme, jelentős vagy helyrehozhatatlan kár elhárítása indokolja. A Hatóság a felvonó üzemeltetésének leállítását is elrendelheti.
5.039. Az Engedélyesnek rendszeresen ellenőriztetnie kell, hogy a felvonó rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A kötelező műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatokat az Engedélyes megbízása alapján, külön jogszabályban meghatározott díjazás ellenében, naptári évenként
a) 10 évesnél nem régebbi vagy felújított berendezés esetén egy, egyébként két alkalommal félévenként az 5.036. pont szerinti kijelölt szervezet ellenőreivel,
c) további két alkalommal félévenként – a karbantartás megfelelőségének műszaki biztonsági felülvizsgálatát – önálló vagy egy gazdasági társaság keretében működő, a 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti a felvonó ellenőrrel
kell elvégeztetni.
5.040. A szakterületre vonatkozó minőségbiztosítási (MSZ EN ISO 9001 szerint auditált) rendszerrel és felelősségbiztosítással rendelkező karbantartó szervezet által karbantartott berendezések esetén, ha a 5.039. pont b) pont szerinti vizsgálatokat a karbantartó szervezet ellenőrei a karbantartás keretében elvégzik, a karbantartás megfelelőségének külön műszaki biztonsági felülvizsgálata nem szükséges. Az ebbe a körbe tartozó berendezéseket, illetve az ezzel kapcsolatos változásokat a karbantartó szervezetnek a nyilvántartást vezető szervezetnél be kell jelentenie.
5.041. Az atomerőmű konténmentjébe (hermetikus terébe) beépített és csak a blokk javításának idején használt felvonó esetén az 5.039. pont szerinti ellenőrzések helyett a következők szerint kell eljárni.
a) az egy évnél rövidebb, előre ki nem számítható időtartamú üzemszünetet követően a berendezés egy átfogó karbantartást és beállítást követően a kijelölt szervezet fővizsgálatával vehető ismét használatba. A tárgyi naptári évben ismételt üzembe helyezést a c) pont szerinti üzemen kívüli helyezést végrehajtó ellenőr, vagy egy kijelölt szervezet végezheti,
b) a működés időszaka alatt az 5.039. a) és b) pontja szerinti kötelező műszaki biztonságtechnikai vizsgálatok olyan gyakorisággal hajtandók végre, mintha a berendezés üzeme egész évben folyamatos lenne,
c) az üzemi időszakot állagmegóvó karbantartás elvégzése után a berendezés karbantartás ellenőrének jegyzőkönyvével kell lezárni.
5.5.1. Építési engedély
5.5.1.1. Az engedély hatálya
5.042. A jogerős építési engedély az abban meghatározott feltételek teljesülése mellett atomerőművel összefüggő építményekbe
a) felvonó létesítésére, vagy
b) létesített felvonó áthelyezésére, vagy
c) főbb műszaki adatainak megváltozásával járó átalakítására, vagy
d) felvonó lebontására
jogosít fel.
5.043. Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított 2 évig hatályos, kivéve, ha az építési munkát az időbeli hatály alatt megkezdték és folyamatosan végzik.
5.044. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályi előírások szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
5.5.1.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
5.045. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a felvonó megnevezését, azonosító jelét,
b) a felvonó rendeltetését, a felvonó működtetési módját (pl. szezonális),
c) a felvonó 5.034. pont szerinti főbb adatait,
d) felállítás helyét és a helyszínrajzot,
e) a felvonó műszaki leírását,
f) az akna alaprajzát (vízszintes metszetét), az akna és a fülke méreteinek, a fülke- és az aknaajtók szabad nyílásának és tűzállósági határértékének feltüntetésével, legalább 1:50 méretarányban,
g) az akna függőleges metszetét, az emelőmagasság, a süllyeszték mélysége, a fejmagasság méretének feltüntetésével, legalább 1:50 méretarányban,
h) a gép-, vagy (ha van) kerékhelyiség fő méreteit és az aknához viszonyított elhelyezkedését legalább 1:50 méretarányban,
i) a felvonó működéséből származó, az épületre átadódó erőhatások helyét, irányát és nagyságát az előírt dinamikus tényezők figyelembevételével, ezek számítását,
j) a felvonó környezeti jellemzőit (hőmérséklet, páratartalom, radioaktív elszennyeződés lehetősége stb.) és azoknak való megfelelőséget,
k) forgalomszámítást (valamennyi személyszállító berendezés figyelembevételével),
l) az 5.036. pont szerinti kijelölt szervezet által kiadott alkalmassági nyilatkozatot,
m) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
5.5.2. Használatbavételi engedély
5.046. A használatbavételi engedélyezési eljáráshoz az üzembe helyezési vizsgálatot megelőzően a 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet 6. számú mellékletben meghatározott tartalmú kiviteli tervdokumentációt kell benyújtani az 5.036. pont szerinti kijelölt szervezethez.
5.5.2.1. Az engedély hatálya
5.047. A jogerős használatbavételi engedély az abban meghatározott feltételek teljesülése mellett az atomerőművel összefüggő építményekbe telepített, vagy hatósági engedély alapján átalakított felvonók használatára jogosít fel.
5.048. A Hatóság a felvonó sajátosságait és funkcióját figyelembe véve szabja meg az engedély hatályát, de az nem lehet hosszabb a felvonó előirányzott üzemidejénél.
5.049. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően új, a hatályos jogszabályi előírások szerinti eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
5.5.2.2. Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményei
5.050. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a felvonó megnevezését, azonosító jelét, felállítási helyét,
b) a gyártó vagy a felelős forgalmazó nevét és címét,
c) a gyártó vagy a felelős forgalmazó nyilatkozatát arról, hogy az általa szállított és felszerelt (felszereltetett) berendezés megfelel az engedélyezett terveknek, továbbá a szükséges beállításokat és a legalább 24 órás próbaüzemeltetést elvégezte, és a berendezés a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,
d) a felvonó üzembe helyezéséről készült jegyzőkönyv másolatát,
e) az Engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a berendezés karbantartását, üzemügyeletét és – ha szükséges – vezetését hogyan oldja meg,
f) az 5.036. pont szerinti kijelölt szervezet által kiadott alkalmassági nyilatkozatot,
g) az eljáráshoz kapcsolódóan a Hatóság által kiadott engedély(ek), a kérelem megalapozásához felhasznált, az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
5.6. AZ ENGEDÉLYKÉRELMEKKEL ÉS AZ ENGEDÉLYEKKEL KAPCSOLATOS EGYÉB ELŐÍRÁSOK
5.051. Az építési, fennmaradási és használatbavételi engedélykérelmet az Engedélyes köteles a Hatósághoz benyújtani.
5.052. A kérelmet megalapozó dokumentációnak olyan részletességűnek kell lennie, amely biztosítja a követelmények és előírások teljesülésének, és a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálhatóságát.
5.053. Az építési, fennmaradási vagy használatbavételi engedély iránti kérelmet megalapozó dokumentációt a kérelmezőnek a változtatások könnyű kezelését és követhetőségét biztosító formában, az eljárásban résztvevő szakhatóságok számán felül további 2 példányban kell benyújtania. A kérelmet és mellékleteit úgy kell összeállítani, hogy az Engedélyes és a benyújtott dokumentáció készítői részéről az arra feljogosított személyek részleteiben és összességében is egyértelműen, ellenőrizhető módon igazolják az átadott dokumentáció hitelességét.
Az Engedélyesnek működtetnie kell egy olyan eljárást, amely biztosítja, hogy az Engedélyes és alvállalkozói a hatósági határozatban rögzített jogosultságokat és kötelezettségeket csak olyan dokumentumok alapján végzik, amelyek a hatósági döntés alapjául szolgáló dokumentumokkal mindenben azonosak. Az azonosság ellenőrzött voltát fel kell tüntetni a dokumentumokon.
5.054. A kérelmet megalapozó dokumentációt a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, elektronikus adathordozón is 1 példányban be kell nyújtani.
5.055. A Hatóság vizsgálja, hogy a kérelem és az azt megalapozó dokumentáció megfelel-e a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és más hatályos jogszabályban meghatározott követelményeknek.
5.056. A Hatóság a határozathozatalhoz szükséges tényállás tisztázásának keretében az engedély megadásához szükséges feltételek fennállását a helyszínen ellenőrzi.
A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság, vagy a kijelölt szervezet a helyszínen köteles meggyőződni arról, hogy
a) az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó műszaki tervdokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el,
b) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,
c) az építési munkát irányító felelős műszaki vezető nyilatkozata összhangban van-e az eltérésekkel és azok kezelési módjával, a minőségbiztosítási programban előírtak teljesülésével, a minőségbiztosítási dokumentáció teljes körű voltával.
5.057. A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha az építmény vonatkozásában hiba és hiányosság nem tapasztalható.
5.058. A Hatóság a használatbavételi engedély megadását az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig – az egész építményre vagy annak egy részére – a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja, és az építmény használatbavételét megtilthatja. A még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére ideiglenes jellegű használatbavételi engedély adható. Ilyen esetben a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak az építmény teljes befejezése után szabad megadni.
5.059. Az engedély iránti kérelmet megalapozó dokumentáció 2 példányát a Hatóság a kérelemnek helyt adó eljárás befejezése után saját irattárában helyezi el. A kérelem elutasítása, visszavonása vagy az eljárás megszüntetése esetén a Hatóság 1 példányt irattároz, a másik példányt az engedélyesnek visszaküldi.
5.060. Az engedélyt megalapozó, a Hatóságnál tárolt dokumentációban foglaltaktól eltérni, amennyiben az eltérést hatósági engedélyezési kötelezettség terheli, csak a Hatóság engedélye alapján lehetséges.
5.061. Nem hatósági engedélyköteles módosítás esetén a hatósági engedélyt megalapozó dokumentációtól való eltérést az Engedélyes a Hatóságnak köteles bejelenteni. A bejelentést az Engedélyes a módosított dokumentum (engedélyesi döntés és döntést megalapozó dokumentáció) 1 példányának a Hatóság részére – a módosítást követő 5 napon belül, de még a tevékenység megkezdése előtt – történő benyújtással teljesíti.
6. BIZTONSÁGI FUNKCIÓT ELLÁTÓ PROGRAMOZHATÓ KÉSZÜLÉKEK, BERENDEZÉSEK ÉS RENDSZEREK ENGEDÉLYEZÉSE
6.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
6.001. Atomerőművekben biztonsági funkciót ellátó programozható eszközök, készülékek, berendezések és rendszerek (a továbbiakban: biztonsági programozható rendszerek) létesítése, telepítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, módosítása, átalakítása, üzemen kívül helyezése, megszüntetése, továbbá a rendszerelemek (hardver és szoftver) fejlesztése és megfelelőség vizsgálata, hardver és szoftver elemek rendszerbe integrálása, a rendszer megfelelőség vizsgálata hatósági felügyelet mellett végezhető.
6.002. Biztonsági programozható rendszerek átalakításának minősül a már üzembe helyezett berendezések esetén a hardver módosításokra a 4. fejezetben leírtakon túl a szoftver elemkészletének, tulajdonságainak és működési jellemzőinek, a szoftver által megvalósított funkciónak a megváltoztatása, biztonsági funkciók megvalósításában résztvevő processzorok felhasználói programjának és működési paramétereinek módosítása, a berendezések vizsgálati módszereinek és a vizsgálatok eszközkészletének megváltoztatása, a processzorok kódjának megváltoztatására kidolgozott eljárások módosítása.
6.003. A 6.001. pont szerinti hatósági felügyelet engedélyezési eljárások és ellenőrzések végrehajtásával valósul meg.
6.004. Gyárilag beépített programmal (FIRMWARE) rendelkező eszközöket hardver eszközként kell kezelni az engedélyezési folyamat és a készülék teljes életciklusára vonatkozó követelmények szempontjából.
6.005. A biztonsági programozható rendszerek karbantartásának, hardver hibák javításának (a berendezés tulajdonságainak és jellemzőinek helyreállítása) és a javítással kapcsolatos tevékenységek végrehajtásának – a berendezés tervdokumentációja változatlansága, a hardverre vonatkozó műszaki és minősítési követelmények betartása melletti – felügyeletét a Hatóság ellenőrzés (dokumentáció felülvizsgálat) révén valósítja meg.
6.006. Új atomerőmű létesítésénél hatósági engedélyhez kötött tevékenységnek kell tekinteni:
a) a 2. biztonsági osztályba tartozó biztonsági programozható rendszerek biztonsági besorolású hardver elemeinek beszerzését, gyártását,
b) a 2. és 3. biztonsági osztályba tartozó biztonsági programozható rendszerek szoftverének előállítását, a hardver és szoftver elemek rendszerbe integrálását, a biztonsági programozható rendszer gyártóművi vizsgálati programjának végrehajtását,
c) a 2. biztonsági osztályba tartozó biztonsági programozható rendszerek telepítését (beépítését és meglévő berendezésekhez való csatlakoztatását), üzembe helyezését, üzemeltetését, üzemen kívül helyezését és megszüntetését (leszerelését),
d) a 3. biztonsági osztályba tartozó biztonsági programozható rendszerek üzembe helyezését, üzemeltetését,
e) a 2. és 3. biztonsági osztályba tartozó, üzembe helyezett biztonsági programozható rendszerek vizsgálati módszereinek és a vizsgálatok eszközkészletének kialakítását, valamint a processzorok kódjának megváltoztatására kidolgozott eljárások kidolgozását.
6.007. Üzemelő atomerő biztonsági programozható rendszere átalakításának megkezdése előtt előzetes biztonsági értékelést és kategorizálást kell végezni a 4.004–4009. pontokban előírtak szerint.
6.008. A 4.007. pont alatti 1. vagy 2. kategóriába esőnek, és így hatósági engedélyhez kötött tevékenységnek kell tekinteni az alábbiakat:
a) a 2. biztonsági osztályba tartozó biztonsági programozható rendszerek biztonsági besorolású hardver elemeinek beszerzését, gyártását, vagy a 2. és 3. biztonsági osztályba tartozó biztonsági programozható rendszer biztonsági besorolású elemeinek a szabályzat 4.013. pont a)–c) alpontjai szerinti módosítását,
b) a 2. és 3. biztonsági osztályba tartozó biztonsági programozható rendszerek szoftverének előállítását, a hardver és szoftver elemek rendszerbe integrálását, a biztonsági programozható rendszer gyártóművi vizsgálati programjának végrehajtását, a már használatban levő szoftverek elemkészletének, tulajdonságainak és működési jellemzőinek megváltoztatását, kivéve:
– a 3. biztonsági osztályba sorolt eszközökben a biztonsági funkciók megvalósításában résztvevő processzorok felhasználói programjának funkcionális változást nem okozó módosítását a kódgenerálás és szoftvermódosítás engedélyezett folyamatának követése esetén,
– a biztonsági funkciók megvalósításában nem érintett processzorok kódjának megváltoztatását,
c) a 2. biztonsági osztályba tartozó biztonsági programozható rendszerek telepítését (beépítését és meglévő berendezésekhez való csatlakoztatását), üzembe helyezését, üzemeltetését, üzemen kívül helyezését és megszüntetését (leszerelését),
d) a 3. biztonsági osztályba tartozó biztonsági programozható rendszerek üzembe helyezését, üzemeltetését,
e) a 2. és 3. biztonsági osztályba tartozó, üzembe helyezett biztonsági programozható rendszerek vizsgálati módszereinek és a vizsgálatok eszközkészletének megváltoztatását, valamint a processzorok kódjának megváltoztatására kidolgozott eljárások módosítását.
6.009. A biztonsági programozható rendszerek teljes életciklusára vonatkozó hatósági engedélyezés a következő engedély fajták kiadásával valósul meg:
a) elvi átalakítási engedély,
b) gyártási engedély, gyártási típus engedély,
c) beszerzési engedély, beszerzési típus engedély,
d) szerelési engedély,
e) átalakítási engedély,
f) üzemeltetési engedély,
g) leszerelési engedély.
6.010. Az engedély fajták felsorolásának sorrendje új vagy üzemelő atomerőműben az engedélyezési eljárások sorrendiségét is értelemszerűen kifejezi. Az egyes engedély fajtákhoz rendelt követelmények teljesülése esetén a megkülönböztetett engedélyezési eljárások összevonhatók.
6.011. Blokk vagy biztonsági programozható rendszer átalakítása miatt szükséges új üzemeltetési engedély megszerzésének kötelezettségéről a Hatóság az elvi átalakítási, vagy a 6.009. pont a), b), c) és e) alpontjai szerinti eljárások összevonása esetén az átalakítási engedélyben rendelkezik. Atomerőművi blokk új üzemeltetési engedélyének megszerzését elő kell írni, amennyiben az átalakítás következtében a blokk üzemeltetési módja, tervezett üzemállapotai, tervezési alapja, működési módja, biztonsági funkciói módosulnak és a blokk már rendelkezik üzemeltetési engedéllyel.
6.012. A Végleges Biztonsági Jelentésben leírtaknak az átalakítás miatt szükséges, a Végleges Biztonsági Jelentés éves aktualizálásánál bevezetni kívánt módosítás tervezetét az Engedélyesnek a 6.009. pont e) alpontja szerinti, vagy ha az nem kerül lefolytatásra, akkor a 6.009. pont f) alpontja szerinti engedélyezési eljárás részeként kell a Hatósághoz benyújtani. Az átalakítás megvalósulásához szükséges engedélyfajtákat figyelembe véve a Hatóság az elvi átalakítási engedélyben rendelkezik arról, hogy Végleges Biztonsági Jelentés éves aktualizálásánál bevezetni kívánt módosítás tervezetét a fentiek szerint mikor kell a Hatósághoz benyújtani.
6.013. A különböző engedélyfajták kiadásának és a biztonsági programozható rendszerek életciklusának, azon belül az engedélyezés szempontjából meghatározó fázisoknak a kapcsolatát a 6.1. ábra szemlélteti. A szabályozás 6.1. fejezetében előírtak alapján az ábrán látható sötétített háttér azokat a tevékenységeket jelöli, melyek végrehajtásának 3. biztonsági osztályban nem feltétele az adott tevékenységre jogosító egyedi hatósági engedély megszerzése.
6.014. A tevékenységek engedélyeztetésének folyamatát a tervezett tevékenység jellemzői, a különböző engedélyfajták adta jogosultságok, az adott tevékenységre már megszerzett jogosultságok, valamint a hatósági felügyelet ellátásának szabályai alapján kell meghatározni.
6.015. A 6.009. pont szerinti engedélyezési eljárások ügyintézési határidejéről az At. 12. §-a rendelkezik.
6.016. A biztonsági programozható rendszerek engedélyezésénél, ha a jelen fejezetben leírtak másként nem rendelkeznek, akkor a 3. és a 4. fejezetekben előírt követelményeket is teljesíteni kell.
|
6.1 ábra |
6.2. ELVI ÁTALAKÍTÁSI ENGEDÉLY
6.2.1. Az engedély hatálya
6.017. Az engedély a tervezett átalakítás biztonsági szempontú megengedhetőségét rögzíti. A jogerős elvi átalakítási engedély birtokában az átalakítással kapcsolatos biztonsági programozható rendszerek hatósági engedélyhez nem kötött gyártási, beszerzési tevékenységei végezhetők, továbbá olyan szerelési tevékenységek hajthatók végre, amelyekhez nincs szükség hatósági engedélyre és e tevékenység nincsen hatással a blokk vagy blokkok biztonságára, valamint az átalakítást megelőzően hatályban levő dokumentumok szerinti működésére.
6.018. Az engedély határozott ideig hatályos, időtartamát a Hatóság az átalakítás megvalósításához szükséges tevékenység sajátosságait figyelembe véve határozza meg. Az időbeli hatály 5 évnél nem lehet hosszabb. Az engedély – a jogszabályi előírások változatlansága esetén – egy alkalommal meghosszabbítható 2 évnél nem hosszabb időtartamra.
6.019. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően a hatályos jogszabályi előírások szerinti új eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
6.2.2. Tartalmi követelmények
6.020. Az engedélyezési eljárás során a Hatóság azt vizsgálja, hogy a tervezett átalakítás megvalósítása során és annak megvalósulását követően teljesülnek-e, vagy teljesíthetők-e a biztonsági követelmények. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az átalakítás okát és indokoltságát,
b) az átalakításban érintett rendszerek, rendszerelemek megnevezését, biztonsági és a szeizmikus osztályba sorolását,
c) az átalakítás során és a biztonsági programozható rendszerre vonatkozóan figyelembe veendő szabványokat és ajánlásokat,
d) az átalakítás tervezési alapját,
e) az átalakítással érintett biztonsági programozható rendszerre, annak hardver és szoftver elemeire, továbbá a biztonsági programozható rendszer, annak részegységei létrehozási folyamatára vagy megváltoztatására, a rendszer beépítés helyére és biztonsági osztályára vonatkozó követelményeket (Rendszerkövetelmények),
f) az átalakítás műszaki tartalmát,
g) az átalakított rész működésének leírását,
h) az átalakítás megfelelőségi és biztonsági értékelését, az ahhoz alkalmazott információkat és elemzéseket, az elemzési eszközöket és modelleket, a nukleáris biztonsági követelmények teljesülését, a biztonsági értékelés részeként a funkcionális változásoknak és a biztonsági programozható rendszer tulajdonságainak a biztonsági megalapozását (Biztonsági Koncepció),
i) az átalakítás tervezett megvalósítási folyamatát, az átalakításban érintett blokk, rendszerek és rendszerelemek tervezett üzemállapotát az átalakítás megvalósítása alatt, a tervezett üzemállapotok megfelelőségének igazolását, a nukleáris biztonsági követelmények teljesülését,
j) az előírások és követelmények figyelembevételét igazoló nyilatkozatokat,
k) a biztonsági jelentésben leírtakhoz képest bekövetkező változásokat és azok értékelését,
l) az atomerőmű üzemeltetési feltételeiben és korlátjaiban szükséges módosítás(ok) előzetes javaslatát és indokolását,
m) az átalakított rész tervezett működésének igazolásához, illetve az egyes életciklus-fázisok eredményességének igazolásához szükséges elvi igazolásokkal, tesztekkel, gyártóművi tesztekkel és próbákkal szembeni követelményeket és azok megfelelőségének igazolását,
n) a változtatni szükséges dokumentumok körét, azokból a hatóság részére benyújtandókat és a benyújtás ütemezését,
o) az átalakítás következtében szükséges képzés témáit és előzetes ütemezését, a képzésben érintettek körét,
p) az átalakítás tervezésénél érvényesíteni kívánt minőségbiztosítási követelményeket,
q) a tervezővel szemben támasztott követelményeket és azok megalapozását. A tervezővel és a kivitelezővel szemben támasztott követelmények meghatározásánál ki kell térni a tervező és kivitelező szervezetében megvalósított függetlenségi szintekre, az egyes funkciókat betöltő személyek elvárt szakképzettségére és szakmai gyakorlatára. A tervező és kivitelező funkcióknál az alábbi feladatok és a hozzájuk tartozó személyek különválasztása indokolt: projekt vezetés, tervezés vagy kivitelezés, közbenső ellenőrzések végzése, végellenőrzés végzése. Szükséges a közbenső ellenőrzések végzéséért felelős szervezet vagy személy és a tervező vagy kivitelező funkcionális függetlenségének biztosítása, ami azt jelenti, hogy egy adott rész tervezője vagy kivitelezője nem vehet részt a saját munkájának ellenőrzésében, illetve az ellenőrzés megtervezésében. A végellenőrzésért felelős szervezet vagy személy a tervező vagy kivitelező szervezettől különálló szervezet vagy független szakértő legyen,
r) az átalakítás megvalósításának tervezett ütemtervét,
s) az eljáráshoz kapcsolódó, a Hatóság által kiadott engedély(ek), az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
6.021. A 2. biztonsági osztályba sorolt biztonsági programozható rendszerek létesítése, vagy megváltoztatása (átalakítása), továbbá az elvi átalakítási engedély módosítását eredményező változtatás esetén az engedély iránti kérelmet, a biztonsági funkció megvalósításában bekövetkező változások megfelelőségét megalapozó dokumentáció független felülvizsgálatáról és értékeléséről készült szakértői véleményt az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell.
A szakvéleményt olyan szakember vagy szakmai szervezet készítheti el, aki rendelkezik a témára vonatkozó szakértelemmel, ismeri az atomerőmű technológiáját, tervezési alapját, a biztonsági elemzéseket, valamint a hatályos jogszabályi előírásokat (beleértve a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat is). Az ellenőrzést végző legyen független mind a tervdokumentációt készítő szervezettől, mind az atomerőmű Engedélyesétől.
6.022. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint, a kiviteli tervezés alapjául szolgáló részletességben és mélységben (rendszerterv), a hatósági engedélyezési hatáskörbe tartozó terjedelemben kell elkészíteni. A dokumentációnak biztosítania kell a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálhatóságát is.
6.3. GYÁRTÁSI ENGEDÉLY
6.3.1. Az engedély hatálya
6.023. A jogerős gyártási engedély az abban rögzített feltételek teljesülése esetén az atomerőműben felhasználásra kerülő biztonsági programozható rendszer vagy részegységei gyártására, a felhasználói szoftverének előállítására, a hardver és szoftver elemek rendszerbe integrálására, a biztonsági programozható rendszer vagy részegység gyártóművi vizsgálati programjának végrehajtására, valamint a bevizsgált gyártmány telephelyre történő beszállítására jogosít fel.
6.024. Biztonsági programozható rendszerek és részegységek nagyobb darabszámban való alkalmazására a Hatóság gyártási típus engedélyt adhat ki.
6.025. Az engedély határozott ideig hatályos, időtartamát a Hatóság a gyártási tevékenység egyediségét, a programozható rendszer biztonsági fontosságát, a gyártás előkészítéséhez és elvégzéséhez szükséges időt figyelembe véve határozza meg. Az engedély – a jogszabályi előírások változatlansága esetén – egy alkalommal meghosszabbítható a meghosszabbítandó engedély hatályával legfeljebb azonos időtartammal.
6.026. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően a hatályos jogszabályi előírások szerinti új eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
6.3.2. Tartalmi követelmények
6.027. Az engedélyezési eljárás során a Hatóság azt vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során és annak megvalósulását követően teljesülnek-e a biztonsági programozható rendszerrel vagy részegységgel szemben támasztott biztonsági követelmények.
Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a biztonsági programozható rendszer, illetve azt felépítő részegységek megnevezését, azok biztonsági és szeizmikus osztályba sorolását,
b) a biztonsági programozható rendszer, illetve az azt felépítő részegységek feladatát az erőmű minden tervezett üzemállapotában,
c) a rendszer tervezési alapját, a rendszert felépítő részegységek tervezésének elveit,
d) a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban, a létesítmény biztonsági jelentésében (EBJ vagy VBJ), az átalakítást megalapozó dokumentumokban a biztonsági programozható rendszerre, annak részegységeire, valamint a beépítés helyére és biztonsági osztályra meghatározott műszaki és minőségi követelményeket, továbbá a követelmények és az előírások teljesülését figyelembe véve a gyártóművi teszt és az üzembe helyezés során elvégzendő vizsgálati terjedelmet,
e) a biztonsági programozható rendszer, valamint az azt felépítő részegységek funkcionalitásának ismertetését,
f) a követelményeknek és az előírásoknak megfelelő műszaki megoldást és a működés leírását,
g) hardver elemek méretezési információit,
h) a biztonsági programozható rendszer hardver és szoftver elemeinek dokumentációját, minősítő dokumentumait,
i) az elvi átalakítási engedélytől való eltéréseket és azok megalapozását,
j) a kódgenerálás, az üzemviteli paraméter módosítás és a processzor kód módosítás módszereit, eszközeit, ezek végrehajtásának műszaki és adminisztratív szabályait, a módszerek megfelelőségének biztonsági igazolását,
k) a külön hatósági engedélyhez nem kötött változtatások terjedelmét (pl. üzemviteli paramétermódosítás), valamint ezen tevékenységek végrehajthatóságának biztonsági igazolását,
l) a szoftver fejlesztési folyamatra vonatkozó validációs és verifikációs (V&V) tervet,
m) a szoftver fejlesztő környezet dokumentációját és minősítő dokumentumait. A minősítő dokumentumok hiánya esetén meg kell adni a biztonságos fejlesztés biztosítékait,
n) a hardver jellegű elemek műszaki megoldásának megvalósítása, a követelmények és előírások teljesülése érdekében végzendő műszaki (gyártási folyamat, gyártástechnológia, gyártóművi próbák és ellenőrzések, átvételi ellenőrzések stb.) és minőségbiztosítási tevékenységeket, azok megfelelő voltának megalapozását,
o) a gyártási folyamat eredményeként elkészült hardver elem vagy hardver és szoftver elemekből felépített biztonsági programozható rendszer gyártóművi vizsgálatának munkaprogramjait, a vizsgálatok végrehajtásának előzetes ütemtervét,
p) a biztonsági programozható rendszer gyártóművi vizsgálata során szükségessé váló módosítások végrehajtásának szabályait, a módosítások okán indokolttá váló ellenőrzési tevékenységek meghatározásának alapelveit,
q) a biztonsággal összefüggő gyártóművi tesztberendezések dokumentációját és minősítő dokumentumait. A minősítő dokumentumok hiánya esetén meg kell adni a feladatra való megfelelés bizonyítékait,
r) a gyártómű által kidolgozott, az üzemeltetés feltételeire és korlátjaira, továbbá az üzemeltetésre és a karbantartásra vonatkozó ajánlásokat,
s) a tervező és a gyártómű minősítését igazoló dokumentumokat, a gyártmány referenciájára vonatkozó információt,
t) az előírások és követelmények figyelembevételét igazoló tervezői nyilatkozatokat,
u) az előírások és követelmények teljesülését bemutató és megalapozó, vagy a biztonság azzal egyenértékű voltát igazoló dokumentumokat,
v) az eljáráshoz kapcsolódó, a Hatóság által kiadott engedély(ek), az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
6.028. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint, a hatósági engedélyezési hatáskörbe tartozó terjedelemben olyan részletességben és mélységben kell elkészíteni, hogy az alapján a Hatóság a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és minőségbiztosítási tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálhatóságát és értékelését el tudja végezni vagy végeztetni.
6.4. BESZERZÉSI ENGEDÉLY
6.4.1. Az engedély hatálya
6.029. A jogerős beszerzési engedély az abban rögzített feltételek teljesülése esetén az atomerőműben felhasználásra kerülő biztonsági programozható rendszerek és részegységeik kereskedelmi termékként való beszerzésére, a biztonsági programozható rendszert, annak részegységeit felépítő hardver és szoftver elemek rendszerbe való integrálására, az integrált rendszer gyártóművi tesztelést helyettesítő vizsgálati programjának végrehajtására, valamint a bevizsgált biztonsági programozható rendszer vagy részegységei telephelyre történő beszállítására jogosít fel.
6.030. Biztonsági programozható rendszerek nagyobb darabszámban való alkalmazására a Hatóság beszerzési típus engedélyt adhat ki.
6.031. Az engedély határozott ideig hatályos, időtartamát a Hatóság a beszerzendő programozható rendszer vagy annak részegységei biztonsági fontosságát, konstrukciójának, gyártásának egyediségét, a beszerezés tervezett ütemét, a beszerzés előkészítéséhez és elvégzéséhez szükséges időt figyelembe véve határozza meg, de az nem lehet 5 évnél hosszabb. Az engedély – a jogszabályi előírások változatlansága esetén – egy alkalommal meghosszabbítható a meghosszabbítandó engedély hatályával legfeljebb azonos időtartammal.
6.032. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően a hatályos jogszabályi előírások szerinti új eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
6.4.2. Tartalmi követelmények
6.033. Az engedélyezési eljárás során a Hatóság azt vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során és annak megvalósulását követően teljesülnek-e a biztonsági programozható rendszerrel szemben támasztott biztonsági követelmények.
Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a biztonsági programozható rendszer, illetve az azt felépítő részegységek megnevezését, azok biztonsági és szeizmikus osztályba sorolását,
b) a biztonsági programozható rendszer, illetve az azt felépítő részegységek feladatát az erőmű minden tervezett üzemállapotában,
c) a biztonsági programozható rendszer, illetve az azt felépítő részegységek műszaki adatait, funkcionalitását, működésének leírását,
d) a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban, a létesítmény biztonsági jelentésében (EBJ vagy VBJ), az átalakítást megalapozó dokumentumokban a biztonsági programozható rendszerre, annak részegységeire, valamint a beépítés helyére és biztonsági osztályra meghatározott műszaki és minőségi követelményeket,
e) a műszaki megoldás megfelelősége, a követelmények és előírások teljesülése érdekében végzendő kiegészítő műszaki (pl. kiegészítő típusvizsgálat) és minőségbiztosítási tevékenységeket, azok megfelelő voltának igazolását,
f) a kiegészítő vizsgálatok munkaprogramjait, a vizsgálatok végrehajtásának előzetes ütemtervét, a tesztberendezések dokumentációját és minősítő dokumentumait. A minősítő dokumentumok hiánya esetén meg kell adni a feladatra való megfelelés bizonyítékait,
g) a követelményeknek és az előírásoknak való megfelelés igazolását a rendelkezésre álló adatok és tervezett tevékenységek alapján,
h) a gyártómű minősítését igazoló dokumentumokat,
i) a rendszert felépítő eszközök, berendezések és részegységek hardver és szoftver elemeinek dokumentációját, minősítő dokumentumait. A minősítő dokumentumok hiányában be kell mutatni a rendelkezésre álló referencia adatokat, azok értékelését, valamint az alkalmazási példák referenciaként való figyelembe vehetőségének igazolását,
j) az elvi átalakítási engedélytől való eltéréseket és azok megfelelőségének igazolását,
k) a gyártómű által kidolgozott ajánlásokat a kereskedelmi termék üzemeltetésére és karbantartására,
l) a processzor kód és adat módosítás lehetséges módszereit, eszközeit, ezek végrehajtásának műszaki és adminisztratív szabályait, a módszerek megfelelőségének biztonsági igazolását,
m) az üzembe helyezési vizsgálatok előzetes terjedelmét,
n) az eljáráshoz kapcsolódó, a Hatóság által kiadott engedély(ek), az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
6.034. A 2. biztonsági osztályban felhasználásra kerülő kereskedelmi termékekre vonatkozóan az engedélyezési eljáráshoz mellékelni kell ezek független minőségtanúsító intézet által kiadott tanúsító dokumentumait. A dokumentumok hiánya esetén a kereskedelmi termékek megfelelőségét egyedi típusvizsgálattal kell igazolni.
6.035. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint, a hatósági engedélyezési hatáskörbe tartozó terjedelemben olyan részletességben és mélységben kell elkészíteni, hogy az alapján a Hatóság a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálhatóságát és értékelését el tudja végezni vagy végeztetni.
6.5. SZERELÉSI ENGEDÉLY
6.5.1. Az engedély hatálya
6.036. A jogerős szerelési engedély az abban rögzített feltételek teljesülése esetén a legyártott vagy beszerzett biztonsági programozható rendszer vagy részegysége helyszíni telepítésére (beépítésére) jogosít fel a telepített egység villamos csatlakoztatása és üzembe helyezése nélkül.
6.037. Az engedély határozott ideig hatályos, időtartamát a Hatóság a szerelés előkészítéséhez és elvégzéséhez szükséges időt figyelembe véve határozza meg. Az engedély – a szerelés folyamatos végzése esetén – egy alkalommal meghosszabbítható 2 évnél nem hosszabb időtartamra.
6.038. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően a hatályos jogszabályi előírások szerinti új eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
6.5.2. Tartalmi követelmények
6.039. Az engedélyezési eljárásban a Hatóság azt vizsgálja, hogy az atomerőmű biztonsága a kérelem szerinti tevékenységek végrehajtása során és azt követően nem csökken-e, továbbá az előzetesen végrehajtott vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével azt, hogy a biztonsági programozható rendszer vagy részegységei üzembe helyezésének tervezett vizsgálati programja alkalmas-e a megfelelőség gyakorlati igazolására.
Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a biztonsági programozható rendszer, illetve azt felépítő részegységek megnevezését, biztonsági és a szeizmikus osztályba sorolását,
b) a biztonsági programozható rendszer, illetve azt felépítő részegységek feladatát az erőmű minden tervezett üzemállapotában,
c) a biztonsági programozható rendszer, illetve azt felépítő részegységek tervezési alapját,
d) a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban, a létesítmény biztonsági jelentésében (EBJ vagy VBJ), az átalakítást megalapozó dokumentációban a biztonsági programozható rendszerre, annak részegységeire, valamint a beépítés helyére és a biztonsági osztályra meghatározott műszaki és minőségi követelményeket, továbbá a gyártmány tervezője által javasoltakat,
e) a szerelési tevékenységet, a szerelésben érintett blokk, rendszer és rendszerelemek üzemállapotát, a szerelési technológiát, továbbá a szerelés végrehajtása során a követelmények és az előírások teljesülése érdekében végzendő műszaki (ellenőrzések, a szerelési technológia minősítésére szolgáló eljárás és annak megfelelőségi kritériumai, üzemzavari helyzetben követendő biztonsági intézkedések, ALARA elv érvényesítése stb.) és minőségbiztosítási tevékenységeket,
f) a szerelést tervező és a szerelést végző szervezet és a résztvevők szakmai megfelelőségét (minősítését) igazoló dokumentumokat,
g) az előírások és követelmények figyelembevételét igazoló tervezői nyilatkozatokat,
h) az előírások és követelmények teljesülését megalapozó és bemutató dokumentumokat,
i) annak igazolását, hogy az üzemelő blokkon végzett szerelési tevékenység nem csökkenti a biztonságot,
j) a tevékenységben érintett biztonsági programozható rendszer gyártóművi vizsgálatának eredményeit és annak értékelését,
k) a Hatóság által a korábbi eljárásokban jóváhagyott tervdokumentációtól való eltéréseket és azok megfelelőségének biztonsági igazolását,
l) a biztonsági programozható rendszer terv szerinti működésének és gyakorlati megfelelőségének igazolására kidolgozott vizsgálati programok tervezeteit,
m) a gyártóművi vizsgálatok eredményeinek figyelembe vételével annak igazolását, hogy a biztonsági programozható rendszer üzembe helyezésének tervezett vizsgálati programja alkalmas a berendezés megfelelőségének gyakorlati igazolására,
n) az eljáráshoz kapcsolódó, a Hatóság által kiadott engedély(ek), az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
6.040. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint, a hatósági engedélyezési hatáskörbe tartozó terjedelemben olyan részletességben és mélységben kell elkészíteni, hogy az alapján a Hatóság a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálhatóságát és értékelését el tudja végezni vagy végeztetni.
6.6. ÁTALAKÍTÁSI ENGEDÉLY
6.6.1. Az engedély hatálya
6.041. A jogerős átalakítási engedély a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben rögzített feltételek teljesülése esetén
a) az átalakítás megvalósításához szükséges szerelési és leszerelési, bontási tevékenységeknek a végrehajtására (beleértve a biztonsági programozható rendszer, vagy annak részegységei beépítését, az üzemi rendszerekhez történő csatlakozását vagy meglévő berendezések tulajdonságainak és jellemzőinek megváltoztatásához szükséges tevékenységek végrehajtását, továbbá processzorok kódjának megváltoztatását),
b) az a) pontban leírtak szerinti, vagy külön engedély alapján telepített biztonsági programozható rendszer üzembe helyezésére, az üzembe helyezési programok elvégzésére,
c) a biztonsági programozható rendszerek leszerelésére és a leszereléssel kapcsolatos vizsgálatok végrehajtására,
d) a próbák, vagy az üzembe helyezési program sikeres végrehajtását követően a blokknak az átalakított biztonsági programozható rendszerrel történő üzemeltetésére
jogosít fel.
6.042. Amennyiben a Hatóság az átalakítás kapcsán új üzemeltetési engedély megszerzését rendelte el, akkor az átalakítási engedély a funkciópróbák, az üzembe helyezési program sikeres végrehajtását követően
a) 6 hónapot nem meghaladó ideig tartó üzemeltetésre jogosít fel, ha biztonsági programozható rendszer vagy annak részegysége üzemeltetési engedélyére,
b) 12 hónapot nem meghaladó ideig tartó üzemeltetésre jogosít fel, ha a blokk üzemeltetési engedélyére
irányul az eljárás. A Hatóság a b) pont szerinti időtartamnál indokolt esetben rövidebb időtartamot is megszabhat az engedélyben.
6.043. Az engedély határozott ideig hatályos, időtartamát a Hatóság a kivitelezéséhez, üzembevételhez szükséges tevékenység sajátosságait figyelembe véve határozza meg. A hatály nem lehet hosszabb az elvi átalakítási engedélyben meghatározott időpontnál. Az engedély – a jogszabályi előírások változatlansága esetén – egy alkalommal meghosszabbítható 2 évnél nem hosszabb időtartamra.
6.044. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően a hatályos jogszabályi előírások szerinti új eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
6.6.2. Tartalmi követelmények
6.045. Az engedély iránti kérelemben igazolni kell, hogy a blokk biztonsága az átalakítás kivitelezése során nem csökken, továbbá a beépített vagy átalakított biztonsági programozható rendszerrel a létesítmény biztonságosan üzembe vehető és üzemben tartható. Ennek érdekében az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az átalakítás kivitelezéséhez szükséges bontási és szerelési tevékenységek bemutatását a 6.5. fejezetben megfogalmazott tartalmi követelmények szerint,
b) az a) pont szerinti tevékenységek, valamint az átalakítás megvalósításához korábban kiadott engedélyek (gyártási, beszerzési, szerelési engedély) vagy hatósági engedély nélkül elvégezhető munkák alapján megvalósult állapot összhangjának igazolását a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban, a létesítmény biztonsági jelentésében (VBJ), az átalakítást megalapozó dokumentációban az átalakításra, az átalakításban érintett biztonsági programozható rendszerre, annak részegységeire, azok beépítési helyére és a biztonsági osztályra meghatározott követelményekkel,
c) a biztonsági programozható rendszer Verifikációs és Validációs Tervében foglalt tevékenységek végrehajtását és eredményeit (tételesen), valamint az eredmények kiértékelését,
d) a Hatóság korábbi engedélyeinek alapját képező tervdokumentációtól való eltéréseket és azok megalapozását,
e) a tevékenységek végrehajtása során megvalósítani kívánt minőségbiztosítási programot,
f) a biztonsági programozható rendszer terv szerinti működésének igazolásához szükséges próbákat, üzembe helyezési tevékenységet és azok végrehajtásának tervezett ütemezését, továbbá a program összhangjának bemutatását a korábbi engedélyekben az üzembe helyezéssel és a próbákkal szemben támasztott követelményekkel, a sikeres próba, üzembe helyezés kritériumait és azok megalapozását, továbbá a próba, az üzembe helyezés személyi és dokumentálási feltételeit,
g) a rendszer előzetesen végrehajtott vizsgálatainak eredményei alapján annak bizonyítását, hogy az üzembe helyezési program alkalmas a biztonsági programozható rendszer megfelelőségének gyakorlati igazolására,
h) az átalakításban érintett blokk biztonságos üzemeltetéséhez a módosítás következtében felmerült, az atomerőmű üzemeltetési feltételeiben és korlátjaiban, az állapot orientált üzemzavar elhárítási utasításban, a baleset-elhárítási intézkedési tervben, a baleset-kezelési eljárásokban szükséges változtatásokat és azok megalapozását,
i) az átalakított biztonsági programozható rendszer, annak részegységei funkciója rendelkezésre állásának biztosítása érdekében végzendő üzem közbeni vizsgálatok, ellenőrzések gyakoriságának, terjedelmének és módszerének ismertetését és megalapozását,
j) az üzemeltetéshez szükséges kezelési és karbantartási utasításokban az átalakítás következtében szükséges módosítások bemutatását az érintett utasítások listájának és elkészültük ütemezésének megadásával, továbbá a szükséges módosítások összefoglaló ismertetésével,
k) a Végleges Biztonsági Jelentésben leírtaknak az átalakítás miatt szükséges, a Végleges Biztonsági Jelentés éves aktualizálásánál bevezetni kívánt módosítása tervezetét, amennyiben a Hatóság az elvi átalakítási engedélyben másként nem rendelkezett,
l) az átalakítás miatt szükséges képzési programot, a program megfelelőségének bemutatását (oktatott témák, oktatásba bevontak köre, ütemezés, oktatási célok teljesülésének ellenőrzési módja),
m) az eljáráshoz kapcsolódó, a hatóság által kiadott engedély(ek), az Engedélyes által korábban benyújtott dokumentáció megnevezését és azonosítóit.
6.046. A kérelmet megalapozó dokumentációt a tartalmi követelményekben megfogalmazott elvárások szerint, a hatósági engedélyezési hatáskörbe tartozó terjedelemben olyan részletességben és mélységben kell elkészíteni, hogy az alapján a Hatóság a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálhatóságát és értékelését el tudja végezni vagy végeztetni.
6.7. ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLY
6.047. A biztonsági programozható rendszer átalakítását követő üzemeltetési engedélyének megszerzésére irányuló, e fejezetben részletezettek szerinti eljárást abban az esetben kell lefolytatni, ha a Hatóság az elvi átalakítási vagy az átalakítási engedélyben előírta az új üzemeltetési engedély megszerzését.
6.7.1. Az engedély hatálya
6.048. Új atomerőműnél a jogerős üzemeltetési engedély az engedélyben meghatározott feltételek teljesülése esetén a biztonsági programozható rendszer üzembe helyezési programjainak elvégzésére és azok sikeres végrehajtása esetén üzemeltetésre jogosít fel.
6.049. Új atomerőmű esetén a biztonsági programozható rendszer üzemeltetési engedélyének hatályát a Hatóság a rendszer és az engedély szerinti tevékenység végzésének sajátosságait és körülményeit figyelembe véve szabja meg, de az nem lehet hosszabb a berendezés tervezésénél figyelembe vett időtartamnál.
6.050. Üzemelő létesítménynél a jogerős engedély az átalakított blokk vagy biztonsági programozható rendszer – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte esetén – az engedélyben meghatározott feltételekkel és ideig történő üzemeltetésére jogosít fel.
6.051. A Hatóság az átalakításban érintett biztonsági programozható rendszerek jellemzőit és az engedély szerinti tevékenység végzésének sajátosságait, körülményeit figyelembe véve szabja meg az engedély hatályát, de az nem lehet hosszabb a programozható berendezés vagy a blokk tervezésénél figyelembe vett üzemeltetési időszak visszamaradó részénél.
6.052. Az engedély lejártát vagy hatálytalanná válását követően a hatályos jogszabályi előírások szerinti új eljárásban kell kérelmezni az új engedély megszerzését.
6.7.2. Tartalmi követelmények
6.053. Új atomerőmű esetén a biztonsági programozható rendszer üzemeltetési engedély iránti kérelmének tartalmi követelményeit a 3.6.2 fejezet tartalmazza.
6.054. Üzemelő létesítményben történt átalakítás esetén benyújtani szükséges üzemeltetési engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit a 4.6.2 fejezet tartalmazza.
6.055. A 6.053. és 6.054. pontok szerinti engedély iránti kérelem mellékleteként be kell nyújtani a programozható eszköz processzorainak adathordozóra mentett futtatható kódját, valamint a biztonsági programozható rendszer funkcionalitását leíró tervek megvalósult állapot szerint aktualizált változatait.
6.8. LESZERELÉSI ENGEDÉLY
6.056. Üzemelő atomerőművi blokkon a biztonsági programozható rendszerek végleges üzemen kívül helyezését és leszerelését átalakításnak kell tekinteni és 6.1–6.7. fejezetek előírásai szerint kell az engedélyeztetést végrehajtani.
6.057. Megszüntetés alatt álló atomerőművi blokk esetében a biztonsági programozható rendszerek leszerelésére a 3.7. fejezet előírásait kell alkalmazni.
6.9. AZ ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEMMEL ÉS AZ ENGEDÉLLYEL KAPCSOLATOS EGYÉB ELŐÍRÁSOK
6.058. A kérelmet az Engedélyes köteles a Hatósághoz benyújtani.
6.059. Az engedélykérelmet megalapozó dokumentációt a kérelmezőnek a változtatások könnyű kezelését és követhetőségét biztosító formában, az eljárásban résztvevő szakhatóságok számán felül további 2 példányban kell benyújtania. A kérelmet és mellékleteit úgy kell összeállítani, hogy az Engedélyes és a benyújtott dokumentáció készítői részéről az arra feljogosított személyek részleteiben és összességében is egyértelműen, ellenőrizhető módon igazolják az átadott dokumentáció hitelességét.
Az Engedélyesnek működtetnie kell egy olyan eljárást, amely biztosítja, hogy az Engedélyes és alvállalkozói a hatósági határozatban rögzített jogosultságokat és kötelezettségeket csak olyan dokumentumok alapján végzik, amelyek a hatósági döntés alapjául szolgáló dokumentumokkal mindenben azonosak. Az azonosság ellenőrzött voltát fel kell tüntetni a dokumentumokon.
6.060. A kérelmet megalapozó dokumentációt a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, elektronikus adathordozón is 1 példányban be kell nyújtani.
6.061. Amennyiben a programozható eszköz, berendezések működését és jellemzőit leíró logikai tervek, működési diagramok stb. személyi számítógépen való megjelenítése speciális szoftvert igényel, biztosítani kell a szoftver egy példányának hozzáférhetőségét a Hatósággal egyeztetett módon.
6.062. A Hatóság vizsgálja, hogy a kérelem és az azt megalapozó dokumentáció megfelel-e a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és más hatályos jogszabályban meghatározott követelményeknek.
6.063. Az engedély iránti kérelmet megalapozó dokumentáció 2 példányát a Hatóság a kérelemnek helyt adó eljárás befejezése után saját irattárában helyezi el. A kérelem elutasítása, visszavonása vagy az eljárás megszüntetése esetén a Hatóság 1 példányt irattároz, a másik példányt az engedélyesnek visszaküldi.
6.064. Az engedélyt megalapozó, a Hatóságnál tárolt dokumentációban foglaltaktól eltérni, amennyiben az eltérést hatósági engedélyezési kötelezettség terheli, csak a Hatóság engedélye alapján lehetséges.
6.065. Nem hatósági engedélyköteles módosítás esetén a hatósági engedélyt megalapozó dokumentációtól való eltérést az Engedélyes a Hatóságnak köteles bejelenteni. A bejelentést az Engedélyes a módosított dokumentum (engedélyesi döntés és döntést megalapozó dokumentáció) 1 példányának a Hatóság részére – a módosítást követő 5 napon belül, de még a tevékenység megkezdése előtt – történő benyújtással teljesíti.
7. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG
7.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
7.001. A hatósági ellenőrzés olyan vizsgálatot, megfigyelést, mérést vagy próbát jelent, amely során a Hatóság meggyőződik arról, hogy az atomerőmű blokkja, blokkjai vagy azok biztonsági osztályba sorolt rendszerei, rendszerelemei, a létesítményben lezajló folyamatok, eljárások és a személyzet hozzáértése, tevékenysége a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és egyéb hatályos jogszabályban előírt követelményeknek, az engedélyekben megfogalmazottaknak és a Hatóság által kiadott határozatokban előírtaknak eleget tesznek.
7.002. A hatósági ellenőrzések során az ellenőrzött vagy képviselői kötelesek a Hatósággal együttműködni és az ellenőrzés eredményességét előmozdítani, a saját ellenőrzésének eredményeit, dokumentumait a Hatóság rendelkezésére bocsátani.
7.003. A hatósági ellenőrzés joga az atomerőművi blokk teljes életciklusára kiterjed.
7.004. A hatósági ellenőrzés semmilyen formában nem mentesíti az Engedélyest saját ellenőrzési tevékenység végzése alól.
7.005. Az Engedélyes köteles a Hatóságot értesíteni azon tevékenységeinek időpontjáról, amelyekre a Hatóság az ellenőrzési tevékenységét kiterjesztette. Az értesítést az esemény, a tevékenység időpontja előtt 1 munkanappal írásban kell megtenni.
7.006. Az ellenőrzésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyekről a Hatóság nyilvántartást vezet. Az ellenőrzésről, amennyiben ez szükséges, ellenőrzési jelentést kell készíteni, amelynek egyes részeit – ha ez indokolt – az ellenőrzött számára is meg kell küldeni.
7.2. AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETEI ÉS LEGFONTOSABB SZEMPONTJAI
7.007. Az ellenőrzési tevékenység kiterjed:
a) atomerőműre, annak biztonsági osztályba sorolt rendszereire, rendszerelemeire, továbbá a jelen rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerinti nyomástartó edényekre, csővezetékekre és nyomáshatárolókra, valamint az atomerőművel összefüggő építmények felvonóira,
b) atomerőmű rendszerei és rendszerelemei [beleértve az a) pont szerinti nyomástartó edényeket, csővezetékeket és nyomáshatárolókat] tervezésében, építésében, gyártásában, kivitelezésében, telepítésében, szerelésében, üzembe helyezésében, üzemeltetésében (beleértve a karbantartást és az üzemeltetési tevékenység szüneteltetéséhez, felhagyásához szükséges tevékenységet), leszerelésében és lebontásában résztvevő szervezeteknél az előírások szerinti képzettség, gyakorlat meglétére és az előírt követelményeknek megfelelő minőségű munkavégzésére,
c) az atomerőmű teljes életciklusa alatt a megkövetelt biztonság folyamatos fenntartására,
d) a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban és engedélyekben rögzítettek betartására,
e) az érvényes dokumentáció meglétére és használatára,
f) a jelentési kötelezettség teljesítésére, a jelentések tartalmára és a biztonságot érintő események kivizsgálásának eredményeként előirányzott javító intézkedések végrehajtására,
g) az összegyűjtött tapasztalatok hasznosítására a tervezés, gyártás, kivitelezés, építés, üzembe helyezés, vizsgálatok és üzemeltetés területén,
h) az Engedélyes belső szabályozási rendjére és annak működésére, beleértve a minőségirányítási rendszert is.
7.3. AZ ELLENŐRZÉS FAJTÁI
7.008. Az ellenőrzések lehetnek:
a) az atomerőművi blokk biztonságának folyamatos megítélése céljából végzett rendszeres vagy időszakos ellenőrzések,
b) átfogó, előre elhatározott program szerinti ellenőrzések,
c) adott eseményhez, tevékenységhez fűződő ellenőrzések.
7.009. Az átfogó és a rendszeres ellenőrzések megvalósítása céljából a Hatóság ellenőrzési programot dolgoz ki. Erről a Hatóság az érintetteket kellő időben tájékoztatja.
7.010.
7.4. ATOMERŐMŰVI BLOKK ÉLETCIKLUSA ALATT VÉGREHAJTÁSRA KERÜLŐ ELLENŐRZÉS KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEI
7.011. Az alábbiak az ellenőrzés minimális terjedelmét rögzítik, amelyen felül a Hatóság egyéb ellenőrzéseket is végezhet.
7.4.1. A telephelyengedély kiadását követő időszak
7.012. Az ellenőrzés kiterjed:
a) a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban és az engedélyekben rögzítettek betartására,
b) a minőségirányítási rendszer működésére,
c) a résztvevő szervezetekkel szemben támasztott követelmények betartására,
d) a telephely jellemzőinek vizsgálatára,
e) az adott szakaszban végzett tevékenység előírt dokumentáltságára és az iratkezelésre.
7.4.2. A létesítés alatti időszak
7.013. Az ellenőrzés kiterjed:
a) a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban és az engedélyekben rögzítettek betartására,
b) a minőségirányítási rendszer működésére,
c) a létesítésben résztvevő szervezetekkel szemben támasztott követelmények betartására,
d) biztonsági osztályba sorolt rendszerelemek gyártására, építésére, telepítésére, szerelésére, felállítására, az üzembe helyezéséhez szükséges előkészítő tevékenységekre (tisztítási és mosatási munkák, aktív rendszerelem működési próbái), továbbá azoknak az inaktív funkciópróbáknak a végrehajtására, amelyek nukleáris anyagot tartalmazó fűtőelemek nélkül végrehajthatók,
e) a későbbiekben nem, vagy nehezen ellenőrizhető helyszíni építési, szerelési munkákra, különösen az alapozások, szigetelések és a hermetizáló berendezések esetén,
f) a főberendezésekkel, biztonságvédelmi rendszerekkel, különös tekintettel a reaktorral, fűtőelemtároló részekkel, a radioaktív anyagoknak a környezetbe kijutását megakadályozó gátakkal kapcsolatos tevékenységekre,
g) biztonsággal kapcsolatos szabályzó és energiaellátó rendszerekre,
h) biztonságvédelmi rendszerek inaktív körülmények közötti funkciópróbáira,
i) az üzemeltető és karbantartó személyzet kiképzésére,
j) a létesítési tevékenység adott szakaszára előírt dokumentáltságra és az iratkezelésre.
7.4.3. Üzembe helyezés alatti időszak
7.014. Az ellenőrzés kiterjed:
a) a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban és az engedélyekben rögzítettek betartására,
b) a minőségirányítási rendszer működésére,
c) az üzembe helyező szervezetek felkészültségének ellenőrzésére,
d) az atomerőművi blokk terv szerinti működését igazoló üzembe helyezési programok és működtetési próbák végrehajtására, kiértékelésére,
e) a főberendezések, biztonságvédelmi rendszerek, fűtőelemtároló részek üzemi próbáira,
f) fűtőelemek első berakására, a szabályozott láncreakció első megindítására,
g) a fokozatos teljesítménynövelés alatti működtetési próbák elvégzésére és kiértékelésére,
h) radioaktív anyagok nem tervezett kibocsátását megakadályozó rendszerek próbáira,
i) az előirányzott üzemeltetési feltételekben és korlátokban szereplő határértékek megfelelőségének üzembe helyezés közbeni igazolására,
j) az üzemeltetést szabályozó hatályos dokumentumok meglétére, használatára és annak igazolására, hogy az atomerőművi blokk biztonságos üzemeltetésére e dokumentumok megfelelőek,
k) a biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek állapotváltozásának figyelemmel kíséréséhez és értékeléséhez szükséges kezdeti állapot felvételre,
l) az üzembe helyezési tevékenység dokumentálására, az iratkezelésre,
m) az engedélyes által a hatóság számára benyújtott értékelés adatainak az ellenőrzésére, valamint a hatósági felülvizsgálathoz és értékeléshez szükséges adatok beszerzésére.
7.4.4. Üzemeltetés alatti időszak
7.015. Az ellenőrzés kiterjed:
a) a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban és az engedélyekben rögzítettek betartására,
b) az üzemeltetés biztonsági teljesítményének értékelésére,
c) a vezetési, szervezeti és adminisztratív tényezők biztonságra gyakorolt hatására,
d) a minőségirányítási rendszer működésére,
e) az atomerőművi blokk biztonsági osztályba sorolt rendszerei, rendszerelemei, továbbá a jelen Szabályzatot életbe léptető Kormányrendelet vonatkozó bekezdése szerinti nyomástartó edények, csővezetékek és nyomáshatárolók rendszeresen ismétlődő vizsgálataira,
f) a karbantartási rendszer hatékonyságának monitorozására,
g) az üzemeltető és karbantartó szervezet alkalmasságának fenntartásával, szintentartó képzésével kapcsolatos tevékenységekre,
h) a műszaki háttér szerepét betöltő és a külső karbantartó szervezetek alkalmasságának vizsgálatára,
i) az üzemeltetést szabályozó hatályos dokumentumok meglétére, használatára,
j) a jóváhagyott üzemeltetési feltételek és korlátok betartására, és a betartás ellenőrzésére,
k) a friss és kiégett fűtőelemek kezelésére, szállítására,
l) a radioaktív hulladékok kezelésére, szállítására,
m) a nukleáris veszélyhelyzetre való felkészülés telephelyen belüli feladatainak ellenőrzésére,
n) a jelentési kötelezettség teljesítésére, a jelentések tartalmára, és a biztonságot érintő események ismételt bekövetkezésének megelőzésére előirányzott javító intézkedések végrehajtására,
o) a saját és más üzemeltetők üzemeltetési tapasztalatainak figyelemmel kísérésére és hasznosítására,
p) az átalakítások, javítások kezelésére és azok végrehajtására,
q) az ellenőrzések során feltárt hiányosságok határidőre történő megszüntetésére,
r) az üzemeltetési tevékenység dokumentálására és az iratkezelésre.
7.4.5. A végleges leállítás és leszerelés alatti időszak
7.016. Az ellenőrzés kiterjed:
a) a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban és az engedélyekben rögzítettek betartására,
b) a minőségirányítási rendszer működésére,
c) a biztonságos végleges leállítás feltételeinek meglétére,
d) az eltávolított fűtőelemek átmeneti tárolására,
e) a radioaktív hulladékok eltávolítására, átmeneti tárolására és feldolgozására,
f) a dekontaminálási műveletekre,
g) a védett megőrzés alatti ellenőrzési műveletekre,
h) a leszerelési és bontási tevékenységekre,
i) a környezet és az emberek védelmét szolgáló eljárásokra, az alkalmazott berendezésekre és érvényesített korlátozásokra,
j) a végleges leállítási és leszerelési tevékenység dokumentálására, az iratkezelésre.
8. AZ ENGEDÉLYES JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
ÉS A VESZÉLYHELYZETI ÉRTESÍTÉS
ÉS A VESZÉLYHELYZETI ÉRTESÍTÉS
8.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
8.001. Az atomenergia társadalmilag ellenőrzött használatának biztosítása érdekében az Engedélyes köteles az atomerőmű, az atomerőművi blokk üzemeltetésével és a biztonságával kapcsolatos tevékenységéről, az üzemeltetés során bekövetkezett, a biztonságot érintő eseményekről jelentéseket készíteni és azokat a Hatósághoz benyújtani.
8.002. A Hatósághoz benyújtandó jelentéseket olyan részletességgel és mélységben kell elkészíteni, hogy az lehetővé tegye a Hatóság számára az üzemeltetői tevékenység vagy a biztonságot érintő események független, érdemi vizsgálatát és értékelését.
8.003. Jelen Szabályzat szerinti jelentési kötelezettség terjedelmét új atomerőművi blokk esetén az üzemeltetési engedélyben – a létesítmény típusának és műszaki sajátosságainak figyelembevételével – a Hatóság állapítja meg, és azt követően a tudomány és a technika fejlődéséből adódó hatósági követelmények változásának érvényesítése érdekében legkésőbb az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében felülvizsgálja.
Üzemelő blokk esetén az üzemeltetési engedély legközelebbi módosításakor kell az üzemeltetési engedélyt kiegészíteni a jelentési kötelezettségre vonatkozó hatósági előírásokkal. E feltétel teljesüléséig a jelentések tartalmi követelményeinek – a létesítmény típusát és műszaki sajátosságait figyelembe vevő, jelen Szabályzat előírásain alapuló – lehetséges teljesítési módját útmutató tartalmazza.
8.004. Jelen Szabályzat alapvetően két jelentési kategóriát különböztet meg:
a) rendszeres jelentések,
b) eseti jelentések.
8.005. Az atomerőmű biztonságos üzemeltetésének ellenőrzésében résztvevő többi hatóság részére benyújtott jelentések másolatát azok benyújtásával egyidőben a Hatóság részére is el kell küldeni.
8.006. A jelentéseket 1 példányban papíron és 1 példányban a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, korszerű adathordozón kell benyújtani, és biztosítani kell az adathordozón levő információ megváltoztathatatlanságát.
8.007. A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntésében az Engedélyest jelentés benyújtására kötelezheti, amelyre vonatkozó hatósági elvárásokat a kötelezettséget előíró határozatban kell rögzíteni.
8.008. A jelentések kidolgozásánál törekedni kell a szabatos, tömör megfogalmazásra.
8.009. A jelentésekbe foglalt adatokat, információt rendszerezni, és ahol ez előírásra kerül, megfelelő módszerrel értékelni kell. Ahol az értékelés hiányosságot tár fel, ott javító intézkedést kell megfogalmazni.
8.010. Az Engedélyesnek meg kell teremtenie a jelentési rendszer működtetésének feltételeit.
8.2. RENDSZERES JELENTÉSEK
8.2.1. A rendszeres jelentések fajtái
8.011. Az Engedélyesnek az atomerőművi blokk üzemeltetésével és a biztonságával kapcsolatos tevékenységről a következő rendszeres jelentéseket kell benyújtania a Hatósághoz:
a) negyedéves jelentés,
b) éves jelentés,
c) jelentés a főjavítási tevékenységről,
d) jelentés a kisjavítási tevékenységről,
e) Időszakos Biztonsági Jelentés,
f) 8.2.6. fejezet szerinti tájékoztatás.
8.2.2. Negyedéves jelentés
8.012. A jelentést a negyedévet követő második hónap 5-éig kell a Hatósághoz benyújtani.
8.013. A negyedéves jelentés célja, hogy az Engedélyes rendszeresen információt szolgáltasson a Hatóság részére a létesítmény üzemi jellemzőinek alakulásáról, üzemeltetéssel és biztonsággal kapcsolatos tevékenységekről, az üzemeltetés során bekövetkezett biztonságot érintő eseményekről, az aktuális üzemeltetési kérdésekről, az üzemeltetést befolyásoló tényezőkről, valamint bemutassa, hogy az önértékelési mechanizmus működőképes és a folyamatos értékelésből adódóan a biztonsági szint növelésére való törekvés érvényesül.
A fenti cél elérése érdekében a jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) üzemviteli adatokat és az üzemi események bemutatását, értékelését,
b) események, vezetőségi felülvizsgálatok és/vagy független felülvizsgálatok kapcsán előirányzott javító intézkedések bemutatását, értékelését,
c) minőségirányítási tevékenység bemutatását, értékelését,
d) biztonsági mutatókat és értékelésüket, beleértve a karbantartási tevékenység hatékonyságának monitorozására alkalmas mutatókat.
8.2.3. Éves jelentés
8.014. Az éves jelentést a tárgyévet követő év március 31-éig kell a Hatósághoz benyújtani.
8.015. Az éves jelentés célja, hogy az Engedélyes információt szolgáltasson és értékelést adjon a Hatóság részére a létesítmény üzemi jellemzőinek alakulásáról, üzemeltetéssel és biztonsággal kapcsolatos tevékenységekről, a vezetési és szervezeti változtatásokról, az üzemeltetés során bekövetkezett biztonságot érintő eseményekről, az aktuális üzemeltetési kérdésekről, az üzemeltetést befolyásoló tényezőkről, amelyet a Hatóság az Engedélyes tevékenységének értékelésénél figyelembe vesz. A jelentésnek a fentieken túl be kell mutatnia, hogy az önértékelési mechanizmus működőképes és az év folyamán a biztonsági szint növelésére való törekvés állandó volt. Az értékelés részeként azt is be kell mutatni, hogy az év folyamán az Engedélyes milyen módon törekedett a biztonsági kultúra szintjének növelésére.
A fenti cél elérése érdekében a jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) üzemviteli jellemzők és üzemi események bemutatását, értékelését,
b) jelentés köteles események és külső tapasztalatok hasznosításának bemutatását, értékelését,
c) minőségirányítási, oktatási tevékenység bemutatását, értékelését,
d) biztonsági mutatókat és értékelésüket, beleértve a karbantartási tevékenység hatékonyságának monitorozására alkalmas mutatókat.
8.2.4. Jelentés a kisjavítási, főjavítási tevékenységről
8.016. Biztonságot érintő kisjavítási tevékenységről, annak befejezését követő 1 hónapon belül, míg a fűtőelem cserével összekötött főjavításról, annak a befejezését követő 2 hónapon belül kell a jelentést a Hatósághoz benyújtani. A jelentési kötelezettséget blokkonként kell teljesíteni.
8.017. A jelentés célja, hogy az Engedélyes bemutassa, hogy a főjavítási, kisjavítási tevékenység során az ALARA elvet betartva a biztonságos üzemeltetéshez szükséges karbantartási, állagmegóvási, javítási munkák és biztonságnövelő átalakítások elvégzésre kerültek.
8.018. A főjavítási jelentésnek a fenti cél elérése érdekében a főjavítás végrehajtásának értékelését kell tartalmaznia a következő szempontokat figyelembe véve:
a) a karbantartás tervezésének és végrehajtásának értékelése, beleértve az üzemviteli műveleteket is,
b) a tervezett és végrehajtott átalakítások bemutatása, értékelése,
c) a karbantartás hatékonysága monitorozási eredményeinek, a karbantartott rendszerek és rendszerelemek állapotának bemutatása, értékelése,
d) beszállítók és tevékenységük rövid bemutatása, értékelése,
e) személyi és műszaki dozimetriai adatok bemutatása, értékelése.
8.019. A kisjavítási tevékenységről szóló jelentés tartalmi követelményei a kisjavítást szükségessé tevő munka jellegétől és terjedelmétől függően értelemszerűen szűkítve megegyeznek a 8.018. pont a)–e) alpontjaiban megfogalmazott követelményekkel. A kisjavítási jelentésnek tartalmaznia kell a kisjavításhoz vezető eseményeknek, a kisjavítás okának és előkészítése menetének ismertetését is.
8.2.5. Időszakos Biztonsági Jelentés
8.020. Több blokkból álló atomerőmű esetén a jelentés a blokkok üzemeltetési engedélye kiadási dátumának és a jogszabályban előírt határidőknek a figyelembevételével blokkonként külön vagy összevontan is benyújtható. Több blokkot kiszolgáló rendszereket, rendszerelemeket a korábban üzembe helyezett blokkal együtt kell vizsgálni, vagy a közös rendszereket, rendszerelemeket használó blokkokat egyszerre lehet felülvizsgálni a korábban üzembe helyezett blokkra vonatkozó határidő betartásával.
8.021. A Jelentésnek az alábbi területekre kell kiterjednie:
a) az atomerőmű blokkjának leírása:
(1) az erőművi blokk terve,
(2) a rendszerek, rendszerelemek, építmények, épületszerkezetek aktuális állapota,
(3) berendezés minősítés,
(4) öregedés,
b) elemzések:
(5) biztonsági elemzések,
(6) kockázatelemzések,
c) biztonsági megfelelőség és a tapasztalatok visszacsatolása:
(7) biztonsági megfelelőség,
(8) más erőművek tapasztalatainak és a kutatások eredményeinek hasznosítása,
d) menedzsment:
(9) szervezet és adminisztráció,
(10) eljárások,
(11) emberi tényezők,
(12) baleset-elhárítás,
e) környezeti hatás:
(13) a környezet sugárterhelése.
8.022. Az Időszakos Biztonsági Jelentés keretében:
a) igazolni kell, hogy a blokk építményeinek és berendezéseinek műszaki állapota, valamint az üzemeltetés színvonala és feltételei megfelelnek a biztonsági követelményeknek és a hatósági engedélyben előírtaknak,
b) fel kell mérni a blokk pillanatnyi állapotát, figyelembe véve a rendszerek, rendszerelemek, építmények, épületszerkezetek öregedését és elhasználódását, továbbá minden olyan telephelyen belüli és kívüli tényezőt, amely a létesítmény jövőbeli biztonságos üzemeltetésére kihat,
c) a vizsgálat időpontjában a nemzetközi gyakorlatban korszerűnek tekintett előírásokkal össze kell vetni a blokk pillanatnyi jellemzőit, és meg kell állapítani azokat az eltéréseket, amelyek a korszerűnek tekintett előírások szerint a biztonságos üzemeltethetőséget korlátozzák,
d) a b) és c) pontok alapján feltárt kockázati tényezőket rangsorolni kell, és kezelésükre biztonságnövelő intézkedési programot kell összeállítani.
8.023. Az Időszakos Biztonsági Jelentés az alábbi 3 szintű dokumentációt foglalja magába:
a) összefoglaló jelentést, amely a vizsgált blokk egésze biztonságának átfogó értékelését tartalmazza, kiemelve a vizsgálat egyes területein tett legfontosabb megállapításokat, a feltárt biztonsági problémák kategorizálását, a szükségesnek tartott legfontosabb javító intézkedéseket, a javító intézkedéssel elérni kívánt célt, az időszakos biztonsági felülvizsgálat utáni tevékenységeket és azok ütemezését;
b) vizsgálati jelentéseket, amelyek a 8.021. pont szerinti területek felülvizsgálatát és értékelését tartalmazó dokumentumok. A jelentésnek tartalmaznia kell az időszakos biztonsági felülvizsgálat terjedelmébe tartozó területeken elvégzett felülvizsgálat minden, a biztonság értékeléséhez szükséges információt:
b1) az elvégzett feltáró és értékelő tevékenység feltételeit, korlátjait és azok eredményeit,
b2) az eredményekből levont következtetéseket,
b3) a feltárt hiányosságok kockázatának értékelését,
b4) a biztonsági problémák kategorizálását,
b5) az előirányzott javító intézkedések olyan részletességű leírását, amely alapján megállapítható, hogy a tevékenységgel kapcsolatos hatósági döntés igényli-e szakhatóság bevonását,
b6) az intézkedések ütemezését,
b7) a vizsgálati jelentésben tárgyalt terület vizsgálatának összefoglaló értékelését;
c) munkaközi jelentéseket, amelyeket a vizsgálati jelentések vagy az összefoglaló jelentés készítésénél forrásdokumentumként felhasználtak.
8.024. Az Időszakos Biztonsági Jelentés összefoglaló jelentését és a 8.021. pont szerinti területek vizsgálati jelentéseit a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, korszerű adathordozón, továbbá az eljárásban résztvevő szakhatóságok számán felül további 2 példányban kinyomtatva kell a Hatósághoz benyújtani. A munkaközi jelentéseket csak a Hatóság külön felszólítására kell benyújtani.
8.025. Az Engedélyes saját felülvizsgálati és értékelési tevékenységének megkezdése előtt legalább félévvel a Hatóság az Engedélyes rendelkezésére bocsátja a 8.022. pont c) alpontja szerinti követelményrendszert, továbbá a jelentéssel kapcsolatos egyéb elvárásait.
8.026. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat egyes területeire vonatkozó specifikus célt és az Időszakos Biztonsági Jelentés tartalmi követelményeit az 5. számú függelék tartalmazza.
8.027. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat teljes dokumentációját meg kell őrizni, hogy a hozzáférhetőség (elsősorban a munkaközi jelentések vonatkozásában) biztosítva legyen mind az Engedélyes mind a Hatóság szakemberei számára.
8.2.6. Tájékoztatás
8.028. A Hatóság engedélyezési és ellenőrzési tevékenységének elősegítése érdekében az alábbiakról tájékoztatni kell a hatóságot:
a) a főjavítás előkészítésével és menetével kapcsolatosan lényegi információ a felmerülést követő 2 munkanapon belül,
b) biztonsági osztályba sorolt elsődleges rendszerelemeken, továbbá a jelen Szabályzatot életbe léptető Kormányrendelet vonatkozó bekezdése szerinti nyomástartó edényeken, csővezetékeken és nyomáshatárolókon elvégzett vizsgálatok eredményei (anyagvizsgálat, biztonságtechnikai felülvizsgálat) a végrehajtást követő 2 munkanapon belül,
c) üzemeltetési dokumentációtól való eltérés (üzemviteli utasítás), vagy üzemviteli dokumentáció módosítás (KU módosítás) a kiadás napján,
d) nem hatósági engedélyköteles átalakítások (ideértve az ideiglenes átalakításokat is) és javítások az Engedélyes általi jóváhagyást követő 5 munkanapon belül.
8.029. A tájékoztatást elektronikus adat továbbítással, vagy adatbázis hozzáférés biztosításával lehet teljesíteni, amennyiben ez nem lehetséges, akkor papír adathordozón és a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben korszerű adathordozón 1-1 példányban kell az információt a Hatósághoz benyújtani.
8.3. ESETI JELENTÉSEK
8.3.1. A jelentési kötelezettség alá tartozó események köre
8.030. Az Engedélyesnek a blokkon bekövetkezett, a jelentési kötelezettség alá tartozó minden eseményről eseti jelentést kell benyújtania a Hatósághoz. A jelentésköteles események körét a 6. számú függelék ismerteti. A VVER-440 típusú atomerőművi blokk sajátosságait is figyelembe vevő jelentési kötelezettség lehetséges teljesítési módját – a 8.003. pontban leírtak szerint a blokkok üzemeltetési engedélyének legközelebbi módosításáig – útmutató tartalmazza.
8.3.2. A jelentési rendszer működtetése
8.031. A jelentési rendszer működtetése feltételeinek megteremtése részeként az Engedélyesnek biztosítani kell az esemény kivizsgálásról szóló jelentés elkészítéséhez szükséges kivizsgálási és elemzési feladatok elvégzését, továbbá a Hatóság felé történő bejelentésre jogosultak körének meghatározását.
8.3.3. Nemzetközi Eseményskála szerinti besorolási kötelezettség
8.032. Minden eseménynek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által kidolgozott Nemzetközi Eseményskála (INES) szerinti besorolását el kell végezni. A besorolásra az Engedélyes tesz javaslatot. A javaslatot faxon és elektronikusan el kell küldenie a Hatóság részére. A javaslatot a Hatóság – egyetértése esetén – jóváhagyja, véleményeltérés esetén a Hatóság INES besorolási értékét kell a besorolás eredményének tekinteni. Az INES szerinti 0, vagy annál magasabb besorolású eseményről készült besorolást legkésőbb az esemény bekövetkezését vagy felfedezését követő 16 órán belül kell a Hatósághoz eljuttatni.
8.033. INES szerinti 1 vagy annál magasabb besorolású eseményről az esemény bekövetkezését vagy felfedezését követő 24 órán belül a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget is tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettséget a Hatóság teljesíti és az Engedélyes kötelessége, hogy az ehhez szükséges információt és az esemény angol nyelvű INES besorolási formanyomtatványát időben a Hatóság rendelkezésére bocsássa.
8.034. Az INES szerinti 1, vagy annál magasabb besorolású eseményről 24 órán belül, az INES szerinti 0, vagy az alatti besorolású eseményekről rendszeresen kell a közvéleményt tájékoztatni. A tájékoztatást a Hatósággal egyeztetett módon az Engedélyes végzi. Az INES szerinti 1, vagy annál magasabb besorolású eseményről készített tájékoztató közlemény szövegét az esemény bekövetkezését, vagy felfedezését követő 20 órán belül, de még annak nyilvánosságra hozatala előtt el kell küldeni a Hatóság számára.
8.3.4. A jelentési kötelezettség teljesítésének módja
8.035. Az Engedélyesnek az eseti jelentési kötelezettséget a következők szerint kell teljesítenie:
a) azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó eseményt azonnal, de nem később mint a bekövetkezést (észlelést) követő 2 órán belül telefonon – a Hatóság által szabályozott módon – a Hatóság részére be kell jelenteni,
b) INES besorolás elküldése tájékoztatásul 16 órán belül,
c) az eseményt írásban be kell jelenteni a Hatósághoz az esemény bekövetkezését követő 24 órán belül. A bejelentésnek tartalmaznia kell: az esemény rövid leírását; a kialakult üzemállapot leírását; a megtett és tervezett intézkedéseket és azok eredményességének és várható hatásának leírását; az esemény előzetes biztonsági értékelését,
d) az esemény kivizsgálási jelentését a bekövetkezést (észlelést) követő 30 napon belül kell benyújtani a Hatósághoz. A kivizsgálási jelentésnek tartalmaznia kell: az esemény összefoglaló értékelését; az esemény részletes leírását; az esemény okát; az esemény biztonsági értékelését; a személyzet tevékenységének, az előírások megfelelőségének értékelését; a hasonló események elkerülésére előirányzott javító intézkedéseket. Az eseménykivizsgálási jelentés benyújtási határideje indokolt esetben a Hatóság egyetértésével meghosszabbítható.
8.3.5. Azonnali bejelentési kötelezettség
8.036. Az eseti jelentést azonnal bejelentési kötelezettség terheli, amennyiben:
a) a blokkot a Hatóság által jóváhagyott üzemeltetési feltételektől és korlátoktól eltérő üzemállapotban üzemeltetik vagy üzemeltették,
b) a blokk olyan üzemállapotba került, hogy az üzemeltetési feltételként és korlátként definiált fűtőelem hermetikussági vagy primerkör integritási határértéket az érintett paraméter elérte,
c) az esemény alapvető biztonsági funkciót ellátó rendszer működésbe lépését eredményezte,
d) az üzemeltetési feltételként és korlátként definiált határérték elérése mellett a tervezés során feltételezett automatikus biztonsági működés nem, vagy nem a feltételezettek szerint történt,
e) a reaktor hűtőközegének olyan mértékű aktivitás növekedése következett be, amely fűtőelem inhermetikussá válását jelzi, továbbá a primerköri csővezeték és a konténment olyan mértékű tömörtelensége vagy degradálódása állt elő, amely meghaladja az üzemeltetési feltételekben és korlátokban rögzített értéket vagy a szilárdsági követelményeket,
f) az alapvető biztonsági funkció működését megakadályozó hiányosságot, állapotot, meghibásodást tártak fel.
8.3.6. A jelentésköteles események hatósági vizsgálata és értékelése
8.037. A jelentett eseményeket a Hatóság a bejelentéskor a rendelkezésre álló információ alapján értékeli és dönt arról, hogy az eseményt:
a) az Engedélyes kivizsgálási jelentése alapján elemzi és értékeli,
b) az Engedélyes által folyamatosan biztosított információ alapján elemzi és értékeli, továbbá szükség szerint helyszíni ellenőrzést tart,
c) az Engedélyes kivizsgálásától független helyszíni hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja és értékeli.
8.038. A Hatóság az esemény kivizsgálása során kiemelt figyelmet fordít a személyi hibás eseményekre, különös tekintettel azokra, amelyek az üzemeltetés feltételeit és korlátjait érintik, valamint szervezeti és vezetési folyamatok hiányosságaira utalnak.
8.039. A Hatóság a helyszíni ellenőrzést megelőzően levélben tájékoztatja az Engedélyest a helyszíni ellenőrzéséről. A helyszíni ellenőrzés során a Hatóság az érintett személyeket, azok vezetőit kikérdezheti, helyszíni szemlét tarthat és az esemény lefolyásának rekonstrukcióját rendelheti el.
8.040. Az ellenőrzés során az Engedélyesnek biztosítani kell a megfelelő feltételeket, körülményeket a hatósági ellenőrzés lefolytatásához. Ennek érdekében az Engedélyesnek az eseménnyel kapcsolatos, általa ismert tényeket a Hatósággal közölnie kell, a bizonyítékokat – amennyiben ésszerűen megoldható és szükséges – át kell adnia a Hatóság részére.
8.041.
8.042.
8.043.
8.044. Hatósági intézkedést kell kezdeményezni a hasonló jellegű, vagy nem teljesen azonos jegyeket mutató, de súlyosabb következményekkel járó események bekövetkezésének megelőzése érdekében.
8.045. Az Engedélyes a Hatósággal közösen kiválasztott eseményekről egyeztetett formában, tartalommal és nyelven jelentéseket készít a nemzetközi hatósági információcsere elősegítése érdekében. A Hatóság a nemzetközi fórumokon kapott információról tájékoztatja az Engedélyest, elősegítve a külső tapasztalatok hasznosítását.
8.4. RIASZTÁS ÉS TÁJÉKOZTATÁS NUKLEÁRIS VESZÉLYHELYZETBEN, TERMÉSZETI ÉS IPARI KATASZTRÓFA ESETÉN
8.046. Nukleáris veszélyhelyzet kialakulása, természeti vagy ipari katasztrófa bekövetkezése után 15 percen belül el kell végezni a veszélyhelyzeti osztály megállapítását. A veszélyhelyzet bekövetkezése után 30 percen belül riasztani kell az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer érintett szerveit. A riasztást telefonon keresztül szabályozott módon és tartalommal kell elvégezni. A riasztást a veszélyhelyzet kialakulása után legkésőbb 60 percen belül faxüzenetben kell megerősíteni. A faxüzenetnek a megerősítésen túl tartalmaznia kell a veszélyhelyzet körülményeiről rendelkezésre álló információt is.
8.047. Nukleáris veszélyhelyzet kialakulása, természeti vagy ipari katasztrófa bekövetkezése esetén a riasztási feladatok elvégzése után rendszeres tájékoztatást kell adni az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer kijelölt intézményei számára. A helyzetismertető és technológiai tájékoztató jelentéseket a veszélyhelyzeti eseményekhez igazodva legalább 1.5-2 óránként kell továbbítani, illetve bármely más módon tájékoztatást adni, amely egyenértékűen biztosítja a veszélyhelyzeti állapot független értékeléséhez szükséges információt.
9. KÜLSŐ SZAKÉRTŐ VAGY SZERVEZET BEVONÁSA A HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGBE
9.001. Ellenőrzés során dokumentáció felülvizsgálatot, vagy az ellenőrzésen tapasztaltak értékelését a Hatóság részére – a Hatóság írásbeli megbízása alapján – külső szakértő vagy szervezet is végezhet. A szakértő vagy szakértő szervezet megállapításairól és értékeléséről szakvéleményt készít.
9.002. A 9.001. pont szerinti tevékenység végzéséhez teljesülnie kell a következőknek:
a) szakértői tevékenység folytatásához jogszabályban [39/1999. (VII. 6.) GM rendelet] előírt feltételeknek meg kell felelni,
b) megfelelő szakmai referenciával és a tevékenység elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal kell rendelkezni,
c) biztosított legyen az ellenőrzöttől való függetlenség olyan mértékben, hogy az adott tevékenység pártatlan módon legyen elvégezhető,
d) külföldi szakértő, szakértői szervezet esetén az a) pontban megfogalmazottakkal egyenértékű követelmények teljesülése szükséges; a követelmények egyenértékűségét a Hatóság esetileg bírálja el.
9.003. A 9.001. pont szerinti tevékenységet végző szakértő vagy szervezet hatósági jogkört nem gyakorolhat, de a tevékenysége sikeres elvégzéséhez szükséges jogok tekintetében hasonló jogokkal (információkérés, dokumentációba betekintés, dokumentációról másolat kérés stb.) rendelkezik, mint a Hatóság eljáró tagja.
9.004. A szakértő, vagy a szervezet a 9.001. szerinti tevékenysége során tudomására jutó információt az erre vonatkozó jogszabályok betartásával olyan módon köteles kezelni, hogy abból sem az ellenőrzött, sem a Hatóság számára hátrány, kár ne keletkezzék.
9.005. A 9.001. pont szerinti tevékenységet végző szakértő vagy szervezet munkáját értékelni kell, és az értékelést figyelembe kell venni a további megbízások kiadásakor.
9.006. Az atomerőművekkel összefüggő építmények és épületszerkezetek engedélyezési eljárásában előírt, 5.015. pont q), 5.016. pont s), 5.017. pont j) és az 5.032. pont f) alpontja szerinti nyilatkozatot a laboratóriumok, a tanúsító és az akkreditált és külön jogszabályban meghatározott módon kijelölt szervezet tehet.
9.007. A Hatósághoz benyújtandó szakvéleménynek tartalmaznia kell:
a) a szakvéleményt kiadó szakértő, szakértő intézet nevét, címét,
b) a szakvéleményben érintett téma, rendszer vagy rendszerelem, illetve azzal kapcsolatos tevékenység megnevezését,
c) a szakvélemény kiadásának alapjául szolgáló tervdokumentációk részletes felsorolását,
d) a szakvélemény elkészítésében részt vevő szakértők megnevezését, annak feltüntetését, hogy a szakértők mely szakterületeken működtek közre, valamint az adott szakterületen való szakértésre feljogosító nyilvántartási számot,
e) a szakvéleményben érintett téma, rendszer vagy rendszerelem, illetve azzal kapcsolatos tevékenységre a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban, egyéb hatályos jogszabályokban, a létesítmény biztonsági jelentésében (VBJ) meghatározott követelményeket,
f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tervdokumentációban foglaltak az e) pontban előírt követelményeket kielégítik-e, ha nem akkor a hiányosságok részletes felsorolását és indokolását,
g) dátumot, keltezést és az összegzésért felelős szakértő aláírását.
10. A HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁSHOZ KÖTÖTT MUNKAKÖRÖKRE
ÉS AZOK BETÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉS AZOK BETÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
10.1. HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT MUNKAKÖRÖK
10.001. Az atomerőmű alábbi munkaköreit csak hatályos hatósági engedéllyel (a továbbiakban: jogosítvánnyal) rendelkező, az atomerőmű alkalmazásában álló személyek tölthetik be:
a) ügyeletes mérnök,
b) blokkvezénylői munkakörök,
c) biztonság szempontjából kiemelt fontosságú üzemeltetői és karbantartói munkakörök.
10.002. Az adott létesítményre jellemző sajátosságok figyelembevételével a Biztonsági Jelentésben kell rögzíteni a jogosítványhoz kötött munkakörök tételes felsorolását, amelyet a későbbiek során a Hatóság időszakosan (legalább az időszakos felülvizsgálat keretében) felülvizsgál.
10.003. Az Engedélyesnek – a létesítmény sajátosságait és a fejezetben leírtakat figyelembe vevő – írásban kell szabályoznia a 10.2. és 10.4. alfejezetek szerinti vizsgákra (hatósági jogosító vizsga) bocsátás előfeltételeit, a vizsgák témaköreit munkakörönként, a vizsgázók teljesítménye értékelésének módját, a vizsgabizottság összetételét, a vizsgák előkészítésére, lebonyolítására vonatkozó eljárást és annak során betartandó követelményeket. A szabályozás a Hatóság engedélyével lép hatályba.
10.2. A JOGOSÍTVÁNY MEGSZERZÉSE
10.004. A munkakör betöltésére feljogosító jogosítvány megadásának a feltétele, hogy a munkakört betöltő fizikai, pszichológiai állapota, képzettségi szintje, az adott munkakör betöltéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretei, rátermettsége alkalmassá tegyék a munkakör szerinti feladatok elvégzésére.
10.005. A fizikai és pszichológiai alkalmasságot megfelelő orvosi vizsgálat eredményeként kell megállapítani.
10.006. Az elméleti ismeretek szükséges szintjének meglétéről írásbeli és szóbeli vizsga alapján kell meggyőződni.
10.007. A gyakorlati ismeretek szóbeli vizsga keretében kerülnek ellenőrzésre. A szóbeli vizsgán a Hatóság képviselőjének is jelen kell lennie.
10.008. Az ügyeletes mérnöki és a blokkvezénylői munkakörök esetén a gyakorlati ismeretek megfelelő voltát és a rátermettséget szimulátoron végzett gyakorlattal is igazolni kell. Az alkalmasság, a rátermettség bizonyítása során a jelöltnek igazolnia kell, hogy a beavatkozási jogosultsága keretében az alábbiaknak megfelelően a biztonságot figyelemmel kísérő és azt fenntartó képességgel rendelkezik, továbbá a normál üzemi folyamatok végzéséhez, illetve az üzemzavari és baleseti helyzetek elhárításához szükséges csoportmunkára képes:
a) a blokkvezénylői információ alapján képes megítélni a blokk üzemállapotát, meghatározni a normál üzemtől való eltéréseket és végrehajtani a szükséges intézkedéseket,
b) üzemzavar és baleset esetén képes felismerni és értékelni a helyzetet, elvégezni az előírások szerinti ellenőrzéseket és intézkedéseket, meghatározni a blokk biztonságos üzemi állapotba viteléhez és tartásához szükséges további teendőket.
10.009. Új atomerőművi blokk esetén a jogosítványokat a blokk üzembe helyezési engedélye kiadásáig, de legkésőbb a fűtőelemeknek a reaktorba történő első berakása megkezdéséig kell megszerezni.
10.010. A jogosítványok kiadását az Engedélyesnek kell kérelmeznie a Hatóságtól. A kérelemhez 2 példányban mellékelni kell a jogosítvány kiadásának feltételeként előírtak teljesülését, a munkakörre előírt képzési program, a 10.006. pont szerinti írásbeli vizsga, a 10.007. pont szerinti szóbeli vizsga és a 10.008. pont szerinti szimulátoros gyakorlat sikeres teljesítését igazoló dokumentumokat.
10.3. A JOGOSÍTVÁNY HATÁLYA
10.011. A jogosítvány a sikeres vizsga keltétől számított 3 évig hatályos.
10.012. A jogosítvány hatálya megszűnik, amennyiben
a) a sikeres vizsga keltétől számított 3 éven belül nem került megújításra,
b) tulajdonosa 6 hónapot meghaladóan nem végzett munkát a jogosítvány szerinti munkakörben,
c) a szintentartó képzésben való részvétel, továbbá a jogosítvány hatályának fenntartása előfeltételeként az adott munkakörre előírt munkavégzés az előírásoknak nem felel meg,
d) a jogosítvány megújítására irányuló vizsga sikertelen.
10.013. A Hatóság visszavonja a jogosítványt, amennyiben a munkakört betöltő feladata ellátása során
a) a blokk biztonságát alapvetően meghatározó előírást sértett meg,
b) adott eseménynél, helyzetben szándékosan sértett meg előírást,
c) adott eseménynél, helyzetben legalább két esetben előírást sértett és ennek eredményeként a blokk biztonsága kedvezőtlen módon változott.
Ha az előírás sértés magasabb beosztású személy írásos utasítása alapján történt és az utasítást adó személyt az utasított személy az előírássértés tényére figyelmeztette, akkor az utasítást adó személy jogosítványát kell visszavonni.
Az új jogosítvány kiadásának feltételeiről a Hatóság az adott eseményt mérlegelve dönt. Ha a Hatóság másként nem rendelkezik új, hatályos jogosítvány kiadásának feltétele a szakterületi vizsgák, írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga sikeres teljesítése.
10.014. Hatályát vesztett jogosítvány jogosítottja a hatósági jogosítványához kötött munkakörben munkát nem végezhet.
10.015. A Hatóság jogosítványhoz kötött munkakörben történő munkavégzéstől eltilthatja a személyzet tagját vagy tagjait, amennyiben az esemény kivizsgálása során feltárt tények arra utalnak, hogy a 10.013. pont a), b) és c) részében leírtak szerint megsértették a biztonsági előírásokat. Az eltiltás hatályát veszti a Hatóság által megadott időpontban, de legkésőbb az esemény kivizsgálásának lezárásakor.
10.016. Jogosítványhoz kötött munkakörben nem végezhető munkavégzés, ha megfelelő orvosi vizsgálat megállapítja, hogy a jogosítvány tulajdonosának fizikai vagy pszichikai állapota nem teszi lehetővé a munkakör betöltését. A munkavégzési tilalom megszűnik, ha megfelelő új orvosi vizsgálat megállapítja a fizikai és pszichológiai alkalmasságot.
10.017. Hasonló blokkokkal üzemelő atomerőmű esetében, amennyiben a létesítmény rendelkezik a blokkok közötti különbségeket is oktató képzési programmal és a másik blokkokon történő munkavégzés feltételeinek a Hatóság által elfogadott szabályozásával, akkor az adott munkakör betöltését biztosító jogosítvány a létesítmény minden blokkjára kiterjedő hatállyal is kiadható.
10.4. A MEGSZERZETT JOGOSÍTVÁNY MEGÚJÍTÁSA
10.018. A megszerzett jogosítványt lejárata előtt kell megújítani. A jogosítvány megújításának feltétele, hogy a munkakört betöltő fizikai, pszichológiai állapota, az adott munkakör betöltéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretei alkalmassá tegyék a jogosítvány szerinti feladatok elvégzésére. A jogosítvány megújításához szükséges az is, hogy a munkavállaló a munkaköréhez előírt, az Engedélyes belső előírásai szerinti terjedelemben és módon a szintentartó képzésen részt vegyen.
10.019. A fizikai és pszichológiai alkalmasságot megfelelő, új orvosi vizsgálat eredményeként kell megállapítani.
10.020. A szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek meglétének ellenőrzésére szóbeli vizsga keretében kerül sor. A szóbeli vizsga a Hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet képviselőjének részvétele mellett történik.
10.021. Az ügyeletes mérnöki és a blokkvezénylői munkakörök esetén az alkalmasságot újabb, szimulátoron végzett tevékenységgel is igazolni kell. Az alkalmasság bizonyítása során a munkakört betöltőnek igazolnia kell, hogy a biztonságot figyelemmel kísérő és azt fenntartó, a 10.008. pont a) és b) részében részletezettek szerinti képességgel rendelkezik, továbbá a normál üzemi folyamatok végzéséhez, illetve az üzemzavari és baleseti helyzetek elhárításához szükséges csoportmunkára képes.
10.022. A jogosítvány megújítását az Engedélyesnek kell kérelmeznie a Hatóságtól. A kérelemhez 2 példányban mellékelni kell a jogosítvány kiadásának előfeltételeként előírtak teljesülését, a szintentartó képzésen való rendszeres részvételt, az adott munkakörben történő rendszeres munkavégzést és a 10.020. pont szerinti szóbeli vizsga, továbbá a 10.021. pont szerinti szimulátoros gyakorlat sikeres teljesítését igazoló dokumentumokat. A megújított jogosítvány a sikeres vizsga időpontjától számított 3 évig hatályos.
10.023. A megújítás feltételeit a Hatóság esetileg határozza meg az Engedélyes – megújításhoz szükségesnek tartott feltételekre vonatkozó – javaslatának figyelembevételével.
10.5. ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI VIZSGÁK
10.024. Az írásbeli és szóbeli vizsga témaköreit a 10.028. és 10.032. pontokban felsorolt témákból munkakörönként, a munkakör sajátosságait figyelembe véve kell meghatározni.
10.025. Az írásbeli vizsga tematikáját munkakörök szerinti bontásban a Hatósággal egyeztetni kell. Az írásbeli vizsgánál korábban fel nem használt kérdéssorokat lehet csak felhasználni.
10.026. A szóbeli vizsgához minden munkakörre és minden témakörre a munkaköri követelményeket meghatározó elemzés alapján kérdés sorozatot kell összeállítani. A kérdés sorozatot a létesítményben végrehajtott átalakítások és a bekövetkezett eseményekből levonható tapasztalatok alapján időszakosan aktualizálni kell.
10.027. Az írásbeli és szóbeli vizsgán feltett kérdések nehézségi fokának és az arra adott válasszal szembeni igényességnek összhangban kell lennie az adott munkakör betöltéséhez szükséges követelményekkel és a munkakörnek az atomerőmű biztonságában betöltött fontosságával.
10.5.1. Írásbeli vizsga
10.028. Az írásbeli vizsga során az alábbiak ismeretéről kell meggyőződni:
a) elméleti alapismeretek,
b) az atomerőmű biztonságának alapelvei,
c) biztonsági és sugárvédelmi követelmények,
d) az atomerőmű, annak rendszerei és rendszerelemei felépítése, működése, fizikai és hőtani jellemzői,
e) a rendszerek, rendszerelemek térbeli elhelyezkedése, esetleges kapcsolódása, segédrendszereikkel (pl. hűtés, villamos megtáplálás stb.) való kapcsolatuk,
f) a rendszerek, rendszerelemek tervezési és üzemeltetési korlátjai,
g) a blokk viselkedése normál üzemben és üzemzavari, baleseti körülmények között,
h) a létesítmény tűzvédelme,
i) üzemzavar- és baleset-elhárítási intézkedések,
j) az atomerőműre vonatkozó hatósági előírások,
k) a rendszerek, rendszerelemek karbantartása, eszközök és technológiák,
l) minőségbiztosítás,
m) a nem megfelelő karbantartás biztonsági következményei.
10.029. Adott munkakörre vonatkozó írásbeli vizsgán a munkaköri követelmények, feladatok figyelembevételével meghatározott témakörök mindegyikében kérdést kell feltenni. A feltett kérdésekre adott válaszokat egyenként kell értékelni és a vizsga sikerességének kritériuma, hogy a témakörök mindegyikében elfogadott legyen a vizsgázó válasza.
10.030. Az írásbeli vizsgát az Engedélyes értékeli ki és a szóbeli vizsgát megelőzően a Hatóság képviselője részére biztosítja a vizsgadolgozat megtekintését.
10.031. A sikeres írásbeli vizsga a szóbeli vizsgára bocsátás feltétele.
10.5.2. Szóbeli vizsga
10.032. A vizsga legalább az alábbi témakörökre terjed ki:
a) elméleti alapismeretek,
b) kezelési, karbantartási, üzemviteli és a biztonságot érintő adminisztratív utasítások,
c) normál körülmények közötti üzemeltetés,
d) üzemzavari és baleseti körülmények közötti üzemeltetés,
e) a blokk vagy blokkok, azok rendszerei és rendszerelemei aktuális állapota,
f) a rendszerek, rendszerelemek karbantartása, eszközök és technológiák.
10.033. A vizsgázónak a munka során is rendelkezésre álló dokumentáció felhasználásával kell választ adnia a kérdésekre.
10.034. Amennyiben a munkakör megkívánja, akkor a szóbeli vizsga során meg kell győződni arról is, hogy a jelölt rendelkezik-e megfelelő helyszíni (rendszerelem elhelyezkedési) ismeretekkel.
10.035. Az Engedélyes részéről a vizsgabizottságba delegáltak egyikének rendelkeznie kell legalább az adott vizsgának megfelelő hatályos jogosítvánnyal.
10.036. Adott munkakörre vonatkozó szóbeli vizsgán a munkaköri követelmények, feladatok figyelembevételével meghatározott témakörök mindegyikében kérdést kell feltenni. A feltett kérdésekre adott válaszokat egyenként kell értékelni és a vizsga sikerességének kritériuma, hogy a témakörök mindegyikében elfogadott legyen a vizsgázó válasza.
10.037. Szóbeli vizsga esetén a vizsga sikerességéhez az előzőeken túl arra is szükség van, hogy a vizsgabizottságban közreműködő hatósági képviselő, vagy a nevében eljáró vizsgabizottsági tag a munkakör betöltéséhez megfelelőnek ítéli a vizsgázó teljesítményét.
1. SZ. FÜGGELÉK
NYOMOTTVIZES ATOMERŐMŰ ELŐZETES BIZTONSÁGI JELENTÉSÉNEK TARTALMI
FELÉPÍTÉSE (A US NRC REG. GUIDE 1.70 REV. 3. ALAPJÁN)
FELÉPÍTÉSE (A US NRC REG. GUIDE 1.70 REV. 3. ALAPJÁN)
1. Bevezetés és az erőmű általános áttekintése
1.1. Az erőmű általános leírása
1.2. Összehasonlító információ
1.2.1. Összevetés hasonló létesítményekkel
1.3. A létesítésben résztvevők jegyzéke
1.4. Még rendelkezésre nem álló szükséges műszaki információ
1.5. Egységes jelölési rendszer
1.6. Felhasznált és meghivatkozott dokumentumok jegyzéke
1.7. Rajzok és egyéb grafikus információ
1.7.1. Villamos és irányítástechnikai sémák
1.7.2. Csőkapcsolási és műszerezési sémák
1.7.3. Egyéb grafikus információ
1.8. Hatósági előírásoknak való megfelelés
2. A telephely leírása
2.1. Földrajzi fekvés, a lakosság száma és eloszlása
2.2. A telephely közelében levő ipari, szállításra szolgáló és katonai létesítmények
2.3. Meteorológia
2.4. Hidrológia
2.5. Geológia, szeizmológia és geotechnika
3. Rendszerek, rendszerelemek tervezése, tervezési elvei
3.1. A hatósági előírásoknak való megfelelés
3.2. Rendszerek, rendszerelemek osztályba sorolása
3.2.1. Biztonsági osztályba sorolás
3.2.2. Földrengésállósági osztályba sorolás
3.3. Szélsőséges időjárási körülmények elleni védelem
3.4. Tűz, robbanás és mérgező gázok elleni védelem
3.5. Elárasztás elleni védelem
3.6. Repülő tárgy elleni védelem
3.7. Feltételezett csőtörés hatásaként bekövetkező dinamikus hatás elleni védelem
3.8. Földrengésállóság
3.9. Biztonsági osztályba sorolt építészeti rendszerelemek
3.10. Gépészeti rendszerek, rendszerelemek
3.11. Villamos és irányítástechnikai rendszerek, rendszerelemek
3.12. Gépészeti, villamos és irányítástechnikai, építészeti rendszerelemek minősítése
4. A reaktor
4.1. A reaktor ismertetése
4.1.1. A tervezés alapja
4.1.2. A reaktor leírása
4.1.3. A reaktor belső szerkezeti elemeinek anyagai
4.1.4. A reaktor értékelése
4.2. Üzemanyag rendszer
4.2.1. A tervezés alapja
4.2.2. Az üzemanyag rendszer jellemzőinek leírása
4.2.3. Az üzemanyag rendszer anyagai
4.2.4. Az üzemanyag rendszer jellemzőinek garantálása érdekében végzendő ellenőrzések
4.2.5. Az üzemanyag rendszer értékelése
4.3. Nukleáris jellemzők
4.3.1. A tervezés alapja
4.3.2. A nukleáris jellemzők leírása
4.3.3. A nukleáris tervezésnél alkalmazott módszerek
4.3.4. Az üzemanyagtöltetek reaktorfizikai jellemzőinek ellenőrzése
4.3.5. A tervezés alatt bekövetkezett változtatások
4.3.6. A nukleáris jellemzők értékelése
4.4. Termohidraulika
4.4.1. A tervezés alapja
4.4.2. A aktív zóna termohidraulikai jellemzői
4.4.3. A reaktor hőhordozó rendszerének termohidraulikai jellemzői
4.4.4. A termohidraulikai jellemzők megfelelőségét igazoló ellenőrzések
4.4.5. A műszerezéssel szembeni követelmények
4.4.6. A termohidraulikai jellemzők értékelése
4.5. A szabályozó és biztonságvédelmi rendszer
4.5.1. A tervezés alapja
4.5.2. A szabályozó és biztonságvédelmi rendszer jellemzőinek leírása
4.5.3. A szabályozó és biztonságvédelmi rendszer anyagai
4.5.4. A szabályozó és biztonságvédelmi rendszer jellemzőinek garantálása érdekében végzendő ellenőrzések
4.5.5. A szabályozó és biztonságvédelmi rendszer értékelése
4.5.6. A különböző reaktivitás szabályozó rendszerek kombinált működése és értékelése
5. A reaktor hőhordozó rendszere és a kapcsolódó rendszerek
5.1. A rendszer ismertetése
5.2. A reaktor hőhordozó rendszer és a kapcsolódó rendszerek integritása
5.3. A hőhordozó rendszer elemei
5.3.1. Reaktortartály és a felsőblokk
5.3.2. Főkeringtető vezeték
5.3.3. Főkeringtető szivattyú
5.3.4. Térfogat- és nyomástartó rendszer
5.3.5. Gőzfejlesztő
5.4. Kapcsolódó rendszerek
5.4.1. Pótvíz és bóros szabályozás rendszere
5.4.2. Víztisztító rendszerek
5.4.3. Üzemzavari hűtőrendszerek
5.4.4. Remanenshő elvonó rendszer
5.4.5. Főgőz és tápvíz rendszerek
5.4.6. Szervezett szivárgások rendszere
5.4.7. Szivárgás ellenőrző rendszer
5.4.8. Folyamatos analitikai mérőrendszer
5.4.9. Egyéb rendszerek
5.5. Üzemi és biztonsági szerelvények, tartó szerkezetek
6. Biztonságvédelmi rendszerek, rendszerelemek
6.1. Konténment rendszer
6.1.1. Tervezési alap
6.1.2. Konténment hűtő és nyomáscsökkentő rendszerei
6.1.3. Konténment izoláló rendszere
6.1.4. Hidrogén kezelő rendszerek
6.1.5. Konténment szivárgás ellenőrzés
6.1.6. Konténment értékelés
6.2. Zóna üzemzavari hűtőrendszer
6.2.1. Nagynyomású zónahűtő rendszer
6.2.2. Kisnyomású zónahűtő rendszer
6.2.3. Passzív hűtőrendszer
6.3. Blokkvezénylői tartózkodást biztosító rendszerek
6.4. Üzemzavari tápvízellátó rendszer
6.5. Egyéb biztonságvédelmi rendszerek
7. Mérés- és irányítástechnika
7.1. Biztonsági osztályba sorolt mérés- és irányítástechnikai rendszerek, rendszerelemek és funkcióik
7.2. Reaktor üzemzavari leállító rendszere
7.3. Biztonságvédelmi rendszerek, rendszerelemek mérés- és irányítástechnikája
7.4. A biztonságos leállítást és a leállított állapotot fenntartó rendszerek mérés- és irányítástechnikája
7.5. A blokkvezénylők, azok kialakítása, blokkvezénylői információellátást biztosító eszközök
7.6. A biztonsággal összefüggő egyéb méréstechnikai rendszerek, rendszerelemek
7.7. A biztonsággal nem összefüggő irányítástechnikai rendszerek
8. A villamos energia ellátás rendszerei
8.1. A biztonsági funkciók megvalósításához szükséges villamos energia ellátás tervezési alapja
8.2. A telephelyen kívüli villamos energia ellátás rendszere
8.3. A telephelyen belüli villamos energia ellátás rendszere
8.3.1. Váltakozó áramú energiaellátás
8.3.2. Egyenáramú energiaellátás
8.3.3. Fő készülék típusok
9. Egyéb rendszerek és épületek, építmények
9.1. Fűtőelem tárolás és kezelés
9.1.1. Friss fűtőelem tárolás
9.1.2. Kiégett fűtőelem tárolás
9.1.3. Kiégett fűtőelem tároló medence vizének hűtése és tisztítása
9.1.4. Fűtőelem kezelés
9.2. Vízrendszerek
9.2.1. Biztonsági funkció megvalósításához szükséges hűtővízrendszerek
9.2.2. Sótalanvíz készítő és tároló rendszer
9.2.3. Kommunális és egészségügyi vízellátó rendszerek
9.2.4. Kondenzátum tároló rendszer
9.3. Technológiai segédrendszerek
9.3.1. Pótvíz, bórbetápláló és vízüzemi rendszerek
9.3.2. Mintavételi rendszer
9.3.3. Gőzfejlesztő leiszapoló rendszer
9.3.4. Radioaktív leürítések fogadó rendszere
9.3.5. Levegő- és gázrendszerek
9.4. Diesel-generátor segédrendszerei
9.4.1. Üzemanyag-ellátó rendszer
9.4.2. Hűtővízellátó rendszer
9.4.3. Indító rendszer
9.4.4. Kenőolaj ellátó rendszer
9.4.5. Szívó- és kipufogó rendszer
9.5. Szellőző- és klímarendszerek
9.5.1. Az ellenőrzött zóna szellőzőrendszerei
9.5.2. A kiégett fűtőelem tároló medence szellőzőrendszere
9.5.3. A folyékony és szilárd radioaktív hulladék kezelés és tárolás szellőzőrendszerei
9.5.4. A biztonságvédelmi rendszerek, rendszerelemek szellőzőrendszerei
9.5.5. A turbinaépület szellőzőrendszere
9.6. Tűzvédelmi rendszerek
9.7. Kommunikációs és hírközlési rendszerek
9.8. Világítási rendszerek
9.9. A létesítménnyel összefüggő építmények
9.10. Emelőgépek
10. Tápellátó, gőz- és energiaátalakító rendszerek
10.1. A turbina és a generátor rendszer
10.2. Frissgőz-rendszer
10.3. Fő- és mellék kondenzátum rendszer
10.4. Tápvíz rendszer
10.5. Háziüzemi gőzrendszer
10.6. Egyéb rendszerek
10.6.1. Turbina kondenzátorok
10.6.2. Kondenzátor vákuum rendszer
10.6.3. Turbina tömszelence rendszer
10.6.4. Kondenzátor hűtővíz rendszer
11. Radioaktív hulladék kezelés
11.1. Kibocsátási források meghatározása
11.2. Folyékony hulladék kezelő rendszerek
11.2.1. A tervezés alapja
11.2.2. A rendszer leírása
11.2.3. Kibocsátási értékek
11.3. Gáznemű hulladék kezelő rendszerek
11.3.1. A tervezés alapja
11.3.2. A rendszer leírása
11.3.3. Kibocsátási értékek
11.4. Szilárd hulladék kezelő rendszerek
11.4.1. A tervezés alapja
11.4.2. A rendszer leírása
11.5. A technológiai rendszerek radioaktivitását és a környezeti kibocsátást figyelő és mintavételező rendszer
11.5.1. A tervezés alapja
11.5.2. A rendszer leírása
11.5.3. Környezeti kibocsátást figyelő és mintavételező rendszer
11.5.4. A technológiai rendszerek radioaktivitását figyelő és mintavételező rendszer
11.6. Értékelés
12. Sugárvédelem
12.1. Az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint betartásának biztosítása
12.1.1. Vezetői elkötelezettség
12.1.2. Tervezési megfontolások
12.1.3. Üzemeltetési megfontolások
12.2. A radioaktív sugárzás forrásai
12.2.1. Szilárd és folyékony halmazállapotú radioaktív anyagok
12.2.2. Aeroszol és nemesgáz formájú radioaktív anyagok
12.3. A sugárvédelem tervezési követelményei
12.3.1. Tervezési követelmények
12.3.2. Árnyékolások kialakítása
12.3.3. Szellőzés
12.3.4. Telepített sugárzás- és aeroszol figyelő rendszer
12.4. Dózis számítások
12.4.1. Telephelyen belüli dózisterhelések meghatározása
12.4.2. Telephelyen kívüli dózisterhelések meghatározása
12.5. Sugárvédelmi program
12.5.1. A programot megvalósító szervezet
12.5.2. Telepített sugárvédelmi ellenőrző rendszer
12.5.3. Mintavételes sugárvédelmi ellenőrző rendszer
12.5.4. Sugárvédelmi eljárások, módszerek
12.6. Értékelés
13. Az üzemeltetés irányítása
13.1. Szervezeti séma
13.1.1. Vezetőség
13.1.2. A biztonsági követelmények betartását ellenőrző szervezet
13.1.3. Az üzemeltető szervezet
13.1.4. A műszaki háttér szervezet
13.1.5. A személyzettel szemben támasztott követelmények és azok teljesülésének módja
13.2. Képzés
13.2.1. A személyzet képzési programja
13.3. Veszélyhelyzetre való felkészülés
13.3.1. Előzetes terv
13.4. Felülvizsgálatok és auditok
13.4.1. Az Engedélyes kijelölt szervezete által végzett felülvizsgálat
13.4.2. Az Engedélyestől független külső szervezet által végzett felülvizsgálat
13.4.3. Felülvizsgálati és audit programok
13.5. Eljárások
13.5.1. Adminisztratív jellegű utasítások
13.5.2. Műszaki jellegű utasítások
13.6. Fizikai védelem
13.6.1. Előzetes terv
14. Üzembe helyezési program
14.1. Az üzembe helyezési program előzetes terjedelme
14.2. Az üzembe helyezési program kialakításánál felhasználni kívánt tesztelési és üzemeltetési tapasztalatok
14.3. Az üzembe helyezéshez szükséges személyzet biztosításának előzetes terve
14.4. Alapul vett hatósági előírások
14.5. Az üzembe helyezési program előzetes ütemezése
14.6. Az üzemeltetési, üzemzavari és veszélyhelyzeti utasítások előzetes ellenőrzési terve
15. Biztonsági elemzések
15.1. Normál üzemállapot
15.1.1. A sugárbiztonsági követelmények teljesülése
15.2. Tervezési üzemzavarok
15.2.1. A kezdeti események
15.2.2. Az elemzéseknél használt bemenő adatok, számítógépi programok, a validáltság igazolása, modellezési megfontolások, kezdeti és határfeltételek, elfogadási kritériumok
15.2.3. Az elemzések eredményei
15.3. Valószínűségi biztonsági elemzés
15.3.1. A kezdeti események
15.3.2. Az elemzéseknél használt bemenő adatok, számítógépi programok, a validáltság igazolása, modellezési megfontolások, kezdeti és határfeltételek, elfogadási kritériumok
15.3.3. Az elemzések eredményei
15.4. Súlyos balesetek
15.4.1. A kezdeti események és kategorizálásuk
15.4.2. Az elemzéseknél használt bemenő adatok, számítógépi programok, a validáltság igazolása, modellezési megfontolások, kezdeti és határfeltételek, elfogadási kritériumok
15.4.3. Az elemzések eredményei
16. Az üzemeltetés feltételei és korlátjai
16.1. Előzetes Műszaki Üzemeltetési Szabályzat
17. Minőségbiztosítás
18. Az atomerőmű és blokkjai megszüntetésének előzetes terve
2. SZ. FÜGGELÉK
NYOMOTTVIZES ATOMERŐMŰ VÉGLEGES BIZTONSÁGI JELENTÉSÉNEK
TARTALMI FELÉPÍTÉSE (A US NRC REG. GUIDE 1.70 REV. 3. ALAPJÁN)
TARTALMI FELÉPÍTÉSE (A US NRC REG. GUIDE 1.70 REV. 3. ALAPJÁN)
1. Bevezetés és az erőmű általános ismertetése
1.1. Az erőmű általános leírása
1.2. Összehasonlító információ
1.2.1. Összevetés hasonló létesítményekkel
1.2.2. Előzetes és végleges információ összehasonlítása
1.3. A létesítésben résztvevők jegyzéke
1.4. Egységes jelölési rendszer
1.5. Felhasznált és meghivatkozott dokumentumok jegyzéke
1.6. Rajzok és egyéb grafikus információ
1.6.1. Villamos és irányítástechnika sémák
1.6.2. Csőkapcsolási és műszerezési sémák
1.6.3. Egyéb grafikus információ
1.7. Hatósági előírásoknak való megfelelés
2. A telephely leírása
2.1. Földrajzi fekvés, a lakosság száma és eloszlása
2.2. A telephely közelében levő ipari, szállításra szolgáló és katonai létesítmények
2.3. Meteorológia
2.4. Hidrológia
2.5. Geológia, szeizmológia és geotechnika
3. Rendszerek, rendszerelemek tervezése, tervezési elvei
3.1. A hatósági előírásoknak való megfelelés
3.2. Rendszerek, rendszerelemek osztályba sorolása
3.2.1. Biztonsági osztályba sorolás
3.2.2. Földrengésállósági osztályba sorolás
3.3. Szélsőséges időjárási körülmények elleni védelem
3.4. Tűz, robbanás és mérgező gázok elleni védelem
3.5. Elárasztás elleni védelem
3.6. Repülő tárgy elleni védelem
3.7. Feltételezett csőtörés hatásaként bekövetkező dinamikus hatás elleni védelem
3.8. Földrengésállóság
3.9. Biztonsági osztályba sorolt építészeti rendszerelemek
3.10. Gépészeti rendszerek és rendszerelemek
3.11. Villamos és irányítástechnikai rendszerek, rendszerelemek
3.12. Gépészeti, villamos és irányítástechnikai, építészeti rendszerelemek minősítése
4. A reaktor
4.1. A reaktor ismertetése
4.1.1. A tervezés alapja
4.1.2. A reaktor leírása
4.1.3. A reaktor belső szerkezeti elemeinek anyagai
4.1.4. A reaktor értékelése
4.2. Az üzemanyag rendszer
4.2.1. A tervezés alapja
4.2.2. Az üzemanyag rendszer jellemzőinek leírása
4.2.3. Az üzemanyag rendszer anyagai
4.2.4. Az üzemanyag rendszer jellemzőinek garantálása érdekében végzendő ellenőrzések
4.2.5. Az üzemanyag rendszer értékelése
4.3. Nukleáris jellemzők
4.3.1. A tervezés alapja
4.3.2. A nukleáris jellemzők leírása
4.3.3. A nukleáris tervezésnél alkalmazott módszerek
4.3.4. Az üzemanyagtöltetek reaktorfizikai jellemzőinek ellenőrzése
4.3.5. A nukleáris jellemzők értékelése
4.4. Termohidraulika
4.4.1. A tervezés alapja
4.4.2. Az aktív zóna termohidraulikai jellemzői
4.4.3. A reaktor hőhordozó rendszerének termohidraulikai jellemzői
4.4.4. A termohidraulikai jellemzők megfelelőségét igazoló ellenőrzések
4.4.5. A műszerezéssel szembeni követelmények
4.4.6. A termohidraulikai jellemzők értékelése
4.5. A szabályozó és biztonságvédelmi rendszer
4.5.1. A tervezés alapja
4.5.2. A szabályozó és biztonságvédelmi rendszer jellemzőinek leírása
4.5.3. A szabályozó és biztonságvédelmi rendszer anyagai
4.5.4. A szabályozó és biztonságvédelmi rendszer jellemzőinek garantálása érdekében végzendő ellenőrzések
4.5.5. A szabályozó és biztonságvédelmi rendszer értékelése
4.5.6. A különböző reaktivitás szabályozó rendszerek kombinált működése és értékelése
5. A reaktor hőhordozó rendszere és a kapcsolódó rendszerek
5.1. A rendszer ismertetése
5.2. A reaktor hőhordozó rendszer és a kapcsolódó rendszerek integritása
5.3. A hőhordozó rendszer elemei
5.3.1. Reaktortartály és felsőblokk
5.3.2. Főkeringtető vezeték
5.3.3. Főkeringtető szivattyú
5.3.4. Térfogat- és nyomástartó rendszer
5.3.5. Gőzfejlesztő
5.4. Kapcsolódó rendszerek
5.4.1. Pótvíz és bóros szabályozás rendszere
5.4.2. Víztisztító rendszerek
5.4.3. Üzemzavari hűtőrendszerek
5.4.4. Remanenshő elvonó rendszer
5.4.5. Főgőz és tápvíz rendszerek
5.4.6. Szervezett szivárgás ok rendszere
5.4.7. Szivárgás ellenőrző rendszer
5.4.8. Folyamatos analitikai mérőrendszer
5.4.9. Egyéb rendszerek
5.5. Üzemi és biztonsági szerelvények, tartó szerkezetek
6. Biztonságvédelmi rendszerek, rendszerelemek
6.1. Konténment rendszer
6.1.1. Tervezési alap
6.1.2. Konténment hűtő és nyomáscsökkentő rendszerei
6.1.3. Konténment izoláló rendszere
6.1.4. Hidrogén kezelő rendszerek
6.1.5. Konténment szivárgás ellenőrzés
6.1.6. Konténment értékelés
6.2. Zóna üzemzavari hűtőrendszer
6.2.1. Nagynyomású zónahűtő rendszer
6.2.2. Kisnyomású zónahűtő rendszer
6.2.3. Passzív hűtőrendszer
6.3. Blokkvezénylői tartózkodást biztosító rendszerek
6.4. Üzemzavari tápvízellátó rendszer
6.5. Egyéb biztonságvédelmi rendszerek
7. Mérés- és irányítástechnika
7.1. Biztonsági osztályba sorolt mérés- és irányítástechnikai rendszerek, rendszerelemek és funkcióik
7.2. Reaktor üzemzavari leállító rendszere
7.3. Biztonságvédelmi rendszerek, rendszerelemek mérés- és irányítástechnikája
7.4. A biztonságos leállítást és a leállított állapotot fenntartó rendszerek mérés- és irányítástechnikája
7.5. A blokkvezénylők, azok kialakítása, blokkvezénylői információellátást biztosító eszközök
7.6. A biztonsággal összefüggő egyéb méréstechnikai berendezések
7.7. A biztonsággal nem összefüggő irányítástechnikai rendszerek
8. A villamos energia ellátás rendszerei
8.1. A biztonsági funkciók megvalósításához szükséges villamos energia ellátás tervezési alapja
8.2. A telephelyen kívüli villamos energia ellátás rendszere
8.3. A telephelyen belüli villamos energia ellátás rendszere
8.3.1. Váltakozó áramú energiaellátás
8.3.2. Egyenáramú energiaellátás
8.3.3. Fő készülék típusok
9. Egyéb rendszerek és épületek, építmények
9.1. Fűtőelem tárolás és kezelés
9.1.1. Friss fűtőelem tárolás
9.1.2. Kiégett fűtőelem tárolás
9.1.3. Kiégett fűtőelem tároló medence vizének hűtése és tisztítása
9.1.4. Fűtőelem kezelés
9.2. Vízrendszerek
9.2.1. Biztonsági funkció megvalósításához szükséges hűtővízrendszerek
9.2.2. Sótalanvíz készítő és tároló rendszer
9.2.3. Kommunális és egészségügyi vízellátó rendszerek
9.2.4. Kondenzátum tároló rendszer
9.3. Technológiai segédrendszerek
9.3.1. Pótvíz, bórbetápláló és vízüzemi rendszerek
9.3.2. Mintavételi rendszer
9.3.3. Gőzfejlesztő leiszapoló rendszer
9.3.4. Radioaktív leürítések fogadó rendszere
9.3.5. Levegő- és gázrendszerek
9.4. Diesel-generátor segédrendszerei
9.4.1. Üzemanyag-ellátó rendszer
9.4.2. Hűtővízellátó rendszer
9.4.3. Indító rendszer
9.4.4. Kenőolaj ellátó rendszer
9.4.5. Szívó- és kipufogó rendszer
9.5. Szellőző- és klímarendszerek
9.5.1. Az ellenőrzött zóna szellőző rendszerei
9.5.2. A kiégett fűtőelem tároló medence szellőző rendszere
9.5.3. A folyékony és szilárd radioaktív hulladék kezelés és tárolás szellőző rendszerei
9.5.4. A biztonságvédelmi rendszerek, rendszerelemek szellőző rendszerei
9.5.5. A turbina épület szellőző rendszere
9.6. Tűzvédelmi rendszerek
9.7. Kommunikációs és hírközlési rendszerek
9.8. Világítási rendszerek
9.9. A létesítménnyel összefüggő építmények
9.10. Emelőgépek
10. Tápellátó, gőz- és energiaátalakító rendszerek
10.1. A turbina és a generátor rendszer
10.2. Frissgőz rendszer
10.3. Fő- és mellék kondenzátum rendszer
10.4. Tápvíz rendszer
10.5. Háziüzemi gőzrendszer
10.6. Egyéb rendszerek
10.6.1. Turbina kondenzátorok
10.6.2. Kondenzátor vákuum rendszer
10.6.3. Turbina tömszelence rendszer
10.6.4. Kondenzátor hűtővíz rendszer
11. Radioaktív hulladék kezelés
11.1. Kibocsátási források meghatározása
11.2. Folyékony hulladék kezelő rendszerek
11.2.1. A tervezés alapja
11.2.2. A rendszer leírása
11.2.3. Kibocsátási értékek
11.3. Gáznemű hulladék kezelő rendszerek
11.3.1. A tervezés alapja
11.3.2. A rendszer leírása
11.3.3. Kibocsátási értékek
11.4. Szilárd hulladék kezelő rendszerek
11.4.1. A tervezés alapja
11.4.2. A rendszer leírása
11.5. A technológiai rendszerek radioaktivitását és a környezeti kibocsátást figyelő és mintavételező rendszer
11.5.1. A tervezés alapja
11.5.2. A rendszer leírása
11.5.3. Környezeti kibocsátást figyelő és mintavételező rendszer
11.5.4. A technológiai rendszerek radioaktivitását figyelő és mintavételező rendszer
11.6. Értékelés
12. Sugárvédelem
12.1. Az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint betartásának biztosítása
12.1.1. Vezetői elkötelezettség
12.1.2. Tervezési megfontolások
12.1.3. Üzemeltetési megfontolások
12.2. A radioaktív sugárzás forrásai
12.2.1. Szilárd és folyékony halmazállapotú radioaktív anyagok
12.2.2. Aeroszol és nemesgáz formájú radioaktív anyagok
12.3. A sugárvédelem tervezési követelményei
12.3.1. Tervezési követelmények
12.3.2. Árnyékolások kialakítása
12.3.3. Szellőzés
12.3.4. Telepített sugárzás- és aeroszol figyelő rendszer
12.4. Dózis számítások
12.4.1. Telephelyen belüli dózisterhelések meghatározása
12.4.2. Telephelyen kívüli dózisterhelések meghatározása
12.5. Sugárvédelmi program
12.5.1. A programot megvalósító szervezet
12.5.2. Telepített sugárvédelmi ellenőrző rendszer
12.5.3. Mintavételes sugárvédelmi ellenőrző rendszer
12.5.4. Sugárvédelmi eljárások, módszerek
12.6. Értékelés
13. Az üzemeltetés irányítása
13.1. Szervezeti séma
13.1.1. Vezetőség
13.1.2. A biztonsági követelmények betartását ellenőrző szervezet
13.1.3. Az üzemeltető szervezet
13.1.4. A műszaki háttér szervezet
13.1.5. A személyzettel szemben támasztott követelmények és azok teljesülésének módja
13.2. Képzés
13.2.1. A személyzet képzési programja
13.2.2. A személyzet szintentartó képzési programja
13.3. Veszélyhelyzetre való felkészülés
13.3.1. Veszélyhelyzeti intézkedési terv
13.4. Felülvizsgálatok és auditok
13.4.1. Az Engedélyes kijelölt szervezete által végzett felülvizsgálat
13.4.2. Az Engedélyestől független külső szervezet által végzett felülvizsgálat
13.4.3. Felülvizsgálati és audit programok
13.5. Eljárások
13.5.1. Adminisztratív jellegű utasítások
13.5.2. Műszaki jellegű utasítások
1
A rendeletet a 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2011. augusztus 10. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 39–40. §-át.
2
Az 1. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 249/2005. (XI. 18.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
3
Az 1. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 409. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
4
A 3. §-t a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 410. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
5
A 4. § (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 409. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
6
A 4. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 409. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
7
Az 5. § és az azt megelőző cím és alcím a 249/2005. (XI. 18.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
8
A 7. §-t a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 410. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
9
A 9. § a 249/2005. (XI. 18.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 409. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
10
A 10. §-t a 249/2005. (XI. 18.) Korm. rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte.
11
A 11. § a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 410. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
12
A 12. §-t megelőző alcím a 249/2005. (XI. 18.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
13
A 12. § (1) bekezdés a) pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 409. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
14
A 12. § (5) bekezdését a 249/2005. (XI. 18.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
15
A 13. § a 249/2005. (XI. 18.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
16
A 14. §-t és az azt megelőző alcímet a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 410. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
17
A 15. § (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 409. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
18
A 15. § (1) bekezdés a) pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 410. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
19
A 15. § (4) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 409. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
20
A 19. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 410. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
21
A 21. § (4) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 409. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
22
A 21. § (5) bekezdése a 249/2005. (XI. 18.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 409. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
23
A 22. § (4) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 410. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
24
A 22. § (5) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 410. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
25
A 23. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 409. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
26
A 23. § (4) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 409. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
27
A 24. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 528. pontja hatályon kívül helyezte.
28
A 25. § (1)–(2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 528. pontja hatályon kívül helyezte.
29
A 25. § (4) bekezdése a 249/2005. (XI. 18.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 410. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
30
A 26. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 528. pontja hatályon kívül helyezte.
31
Az 1. számú melléklet a 249/2005. (XI. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése, valamint 9. §-a, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 408. § (1) bekezdése, 409–410. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
32
Management of Operational Safety in NPPs (INSAG-13), IAEA, 1999
33
A 3. számú melléklet a 249/2005. (XI. 18.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
34
A 4. számú melléklet a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 409. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
35
Az 5. számú melléklet a 249/2005. (XI. 18.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése, a 97/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 4. §-ának 188. pontja, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 408. § (2) bekezdése, 409–410. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
36
Jelentőssége miatt a fejezet külön kötetben is tárgyalható.
37
A 6. számú melléklet a 249/2005. (XI. 18.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése, a 97/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 4. §-ának 188. pontja, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 409–410. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
38
A maximális méretezési földrengés fogalma azonos az USA-ban bevezetett safe shutdown earthquake (SSE), illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség terminológiája szerinti SL-2 földrengésszint fogalmával.
39
A tervezési földrengés fogalma azonos az USA-ban bevezetett operational base earthquake (OBE), illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség terminológiája szerinti SL-1 földrengésszint fogalmával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás