BÜ BH 2005/9
BÜ BH 2005/9
2005.01.01.
Önmagában az a tény, hogy a vádlott a megyei bíróság és a megyei rendőrkapitánysággal szemben államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése miatt polgári peres eljárást indított, nem alapozza meg a helyi és a megyei bíróság bíráinak kizárását a vádlott újabb büntetőügyéből [Be. 21. § (1) bek. e) pont].
A M. Városi Bíróságon Sz. A. ellen csődbűntett miatt folyik büntetőeljárás. A vádlott a B. megyében működő helyi bíróságok, illetve a megyei bíróság bírái ellen kizárási indítványt terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a B. Megyei Bíróság ellen, valamint a B. Megyei Rendőr-főkapitánysággal szemben államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése miatt keresetet terjesztett elő. A per a H. Megyei Bíróságon van folyamatban.
A M. Városi Bíróság, valamint a B. Megyei Bíróság bírái írásbeli nyilatkozatuk szerint az ügyben nem érzik magukat elfogultnak.
A fellebbviteli főügyészség átiratában más bíróság kijelölésére tett indítványt azzal az indokkal, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalom megőrzése indokolja B. megyének az ügyből történő kizárást.
Az ítélőtábla beszerezte a H. Megyei Bíróságtól Sz. A. vádlott keresetlevelének egy kiadmányát. A keretlevél szerint a vádlott ellen korábban csalás és más bűncselekmények miatt folyt a M. Városi Bíróságon. A bíróság a marasztaló döntés meghozatalakor olyan szakértői véleményeket és adatokat használt fel, amely nem fedte a valóságot, a bíróság nem ellenőrizte kellő alapossággal a vádlott védekezését és mellőzte a bizonyítás-kiegészítési indítványokat. A marasztaló döntés elleni fellebbezésben a bíróság mulasztására és hiányosságaira, valamint a nyomozó hatóság jogszabálysértéseire a keresetből kitűnően a vádlott a perorvoslatában részletesen utalt. A másodfokon eljárt megyei bíróság mérsékelte ugyan a kiszabott büntetést, azonban alapjában helybenhagyta az elsőfokú érdemi döntést. Az ügyben eljárt bíróságok és a nyomozó hatóságok súlyosan mulasztottak és ez a mulasztásban megnyilvánuló károkozásuk kárt okozott, megélhetési problémákat eredményezett. Az eljárt hatóságoknak ,,egyetemlegesen, személyenként 200 000 forint, ezen összeg után középarányos kezdő időponttól a kifizetés napjáig esedékes, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére való kötelezését'' kérte a vádlott. Továbbá érvényesíteni kíván nem vagyoni kártérítésként személyenként 3000 forint és ezután járó kamat megfizetését is, felhívva a Ptk. 339. § (1) bekezdésében, valamint a Ptk. 349. §-ában foglaltakat. A keresetlevél a konkrét kereseti kérelem előterjesztését követően arra is utal, hogy a büntetőügyben a tanúvallomások között fennálló ellentétet és annak okát nem tisztázták és megsértették a védekezéshez való jogát is.
A kizárási kérelem nem alapos.
A büntetőeljárásban alapvető érdekek fűződnek az anyagi igazság felderítéséhez és megállapításához, továbbá az eljáró hatóságok tekintélyének megóvásához és az eljárásban részt vevők jogainak biztosításához. Ezek az érdekek akkor érvényesülhetnek, ha az eljáró hatóságok tagjai érdekeltségtől mentesek, objektíve elfogulatlanok. A büntetőeljárási törvény a kizárás jogintézményével biztosítja ezeket az érdekeket. A Be. 21. § (1) bekezdés c) pontja értelmében bíróként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. Az egyéb ok olyan általános jellegű kizárási okot jelöl meg, amelynek tartalma a törvényben nem határolható körül. Az elfogultság lényege az, hogy az ügy tárgyilagos vagy részlehajlás nélküli megítélése az eljáró hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság tagjától valamilyen egyéb okból nem várható. A bírói gyakorlat, amelyet a Legfelsőbb Bíróság számtalan eseti döntésével irányított, egyértelmű és következetes abban, hogy az elfogultságát csak konkrét alapos okból lehet megállapítani, általános jellegű kizárási okot úgy kell értelmezni, hogy a bíró, a bíróságok elfogultságát csak konkrét alapos okból lehet megállapítani. Nem állapítható meg elfogultság az említett döntések értelmében azzal az indokkal, hogy a bíróság, vagy az adott bíróság tagja a terhelt ellen korábban is eljárt, őt korábban elítélte. Nem alapoz meg kizárási okot, ha a bíróság korábban hasonló ügyben vagy ügyekben olyan jogi álláspontot foglalt el, amely a terhelt védekezésével ellentétes. Nem tekinthető elfogultnak a bíróság, ha a terhelttel szemben korábban kényszerintézkedést alkalmazott. Egy eseti döntés nem adott helyt elfogultsági kifogásnak még abban az esetben sem, ha az elfogultságot arra alapították, hogy az ügy sértettje egy adott megye területén eljáró bíró. Ez nem teszi elfogulttá a megyei bíróság bíráit.
Az adott ügyben a városi bíróság, valamint a megyei bíróság vezetői és valamennyi bírája nem érezte magát elfogultnak.
Az ítélőtábla által beszerzett keresetlevél adataiból egyértelműen kitűnik, hogy a polgári per a megyei bíróság ellen egy korábbi büntetőügy bizonyítékokat értékelő tevékenységén, a bizonyítási eljárás során a vádlott által megjelölt, általa eljárási szabálysértésnek minősített mulasztásokon, hiányosságokon alapul. Az ilyen jellegű és jogcímű polgári per, amely egy jogerősen befejezett büntetőügy kifogásain alapul, nem alapozhatja meg egy adott megye, jelen esetben B. megye valamennyi bírájának kizárását és nem kérdőjelezheti meg a megyében eljáró bíráknak a keresetet előterjesztő vádlott elleni újabb büntetőügyének pártatlan igazságszolgáltatási tevékenységét. A kizárás kérdésében döntő másodfokú bíróságnak a fentiekben részletezett érdekeket az eljárásban részt vevő vádlott jogainak figyelembevétele mellett az eljáró és megtámadott bíróság tekintélyének megóvását is szem előtt kellett tartani. Az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett közbizalom megőrzése fontos érdek, biztosítani kell az elfogultság látszatát is, ahogy erre a fellebbviteli főügyészség helyesen mutatott rá átiratában. Éppen ezért az adott ügyben az ítélőtábla mindkét érdeket szem előtt tartva nem osztotta az ügyészségnek a más bíróság kijelölésére vonatkozó indítványát, ezért a Be. 24. § (6) és (7) bekezdése, a Be. 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján Sz. A. alaptalan kizárási kérelmét megtagadta, egyben utasította a M. Városi Bíróságot az eljárás lefolytatására. (Fővárosi Ítélőtábla 1. Bkk. 863/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás