BÜ BH 2005/95
BÜ BH 2005/95
2005.03.01.
Ha az ügydöntő határozat nem emelkedik jogerőre, az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróság – az ügydöntő határozat kötőerejének sérelme nélkül – a kényszerintézkedések tárgyában és más kérdésben is dönthet [Be. 327. § (1) bek., 341. § (2) bek.].
A megyei bíróság a 2002. szeptember 20-án kelt ítéletével P. T. CXXV. r. vádlottat – a távollétében lefolytatott eljárásban – jelentős mennyiségű kábítószerre üzletszerűen, társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt nem jogerősen 12 évi fegyházbüntetésre, valamint 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte.
Fellebbezés folytán a megyei bíróság az iratokat 2002. december 12. napján terjesztette fel a másodfokú bírósághoz.
A megyei bíróság által 2002. május 24-én kibocsátott elfogatóparancs alapján a vádlott őrizetbe vételére 2004. március 2-án került sor, majd a megyei bíróság a 2004. március 5-én meghozott végzésével elrendelte az előállított vádlott előzetes letartóztatását.
Az ügyészi fellebbezés folytán eljáró ítélőtábla a 2004. május 4-én kelt végzésével – a megyei bíróság végzését hatályon kívül helyezve – egyben a Be. 129. § (2) bekezdésének a) pontjára és a Be. 327. §-ának (2) bekezdésére alapozottan a vádlott előzetes letartóztatását elrendelte.
Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság túllépte a hatáskörét, mivel az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően az előzetes letartóztatás tárgyában további érdemi intézkedést már akkor sem tehet, ha megelőzően részéről történt az elfogatóparancs kibocsátása.
Az ítélőtábla végzése ellen a vádlott védője jelentett be fellebbezést.
A Legfőbb Ügyészség a végzés helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezés nem alapos.
Az ítélőtábla indokoltan helyezte hatályon kívül a megyei bíróság előzetes letartóztatást elrendelő végzését, hiszen annak meghozatalára akkor került sor, amikor az iratok 2002. december 12-ei felterjesztése következtében az eljárás már másodfokú bíróság előtt folyt.
A Be. 327. §-ának (1) bekezdése kétségkívül akként rendelkezik, hogy amennyiben az ügydöntő határozat a kihirdetéskor nem emelkedik jogerőre, az elsőfokú bíróság az előzetes letartóztatás, illetve más kényszerintézkedés felől nyomban határoz. A tárgyalás berekesztésével azonban csak az elsőfokú bírósági tárgyalás zárul le, az elsőfokú bírósági eljárás ellenben addig tart, amíg az elsőfokú bíróság a Be. 341. §-a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően fel nem terjeszti az iratokat a másodfokú bírósághoz. Ebből következően a felterjesztés megtörténtéig az elsőfokú bíróság minden olyan – akár a személyi szabadságot érintő – intézkedést megtehet, amely nem jár az ügydöntő határozat kötőerejének sérelmével. Az ezzel ellenkező álláspont kizárná a Be. 341. § (1) bekezdésének alkalmazhatóságát is, amely szerint a törvényben kizárt, arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett fellebbezést az elsőfokú bíróság jogosult elutasítani. Az iratok felterjesztését követően viszont az ügyet érintő bármely kérdésben a döntési jogkör az eljárás jogerős befejezéséig a másodfokon eljáró bírósághoz kerül.
Az ítélőtábla a tekintetben is helyes álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott esetében az előzetes letartóztatás törvényi okai fennállnak. Ehhez képest a végzés törvényes, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 384. §-a szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 382. §-ában foglaltakra tekintettel azt a Be. 371. §-ának (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Bkf. III. 538/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás